Ugrás a tartalomhoz

Vedrine

Vedrine
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségTrilj
Jogállásfalu
Irányítószám21240
Körzethívószám(+385) 21
Népesség
Teljes népesség815 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság333 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 37′ 20″, k. h. 16° 44′ 38″43.622192°N 16.743759°E
SablonWikidataSegítség

Vedrine falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Splittől légvonalban 27, közúton 42 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 12, közúton 15 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re keletre a dalmát Zagora területén, a Sinji mező délkeleti szélén, a Kamešnica-hegység délnyugati lábánál, a Cetina bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területe már a kora középkorban lakott volt. A legértékesebb leletegyüttes a településhez tartozó Dukić temetőjéből került elő. Itt a 8. századból származó aranytárgyakat, nyakláncot, három pár fülbevalót, gyűrűt, és két arany gombot találtak, melyeket ma a spliti régészeti múzeumban őriznek. A település nevével a 15. században I. Mátyás magyar király 1480. július 25-én kiadott adománylevelében találkozhatunk először, amikor a poljicaiaknak adja Košute és Vedrine falvakat. A török 1513-ban szállta meg ezt a vidéket és csak 1686-ban Trilj környékével együtt szabadult fel a török uralom alól, de az 1699-es karlócai béke ismét török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békét követően 1718-ban történt meg, mely az új határt a Kamešnica-hegységnél húzta meg. A velencei uralom első éveiben telepítették be Hercegovinából és Poljicáról érkezett keresztény lakossággal. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 188, 1910-ben 415 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 851 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
188 620 368 299 356 415 646 464 480 479 481 545 759 735 779 851

Nevezetességei

[szerkesztés]

A dukići 8. századi aranylelet a spliti régészeti múzeumban látható.

Oktatás

[szerkesztés]

A településen a trilji alapiskola négyosztályos kihelyezett tagozata működik.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]