Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem
Alapítva	1872
Névadó	Szeged (magyarországi város, város, megyei jogú város, megyei jogú város, megyei város, törvényhatósági jogú város és város százezernél több lakossal)
Rövid név	SZTE
Hely	Magyarország, Szeged
Típus	alapítványi egyetem
Oktatók száma	6000 (2012)
Hallgatói létszám	24 834 (2012)
Rektor	Rovó László (2018. július 1. – )
Tagság	Európai Egyetemek Szövetsége Agence universitaire de la Francophonie
Elérhetőség
Postacím	6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Elhelyezkedése
Szegedi Tudományegyetem Pozíció Szeged belvárosa térképén
é. sz. 46° 15′ 01″, k. h. 20° 08′ 46″46.2502, 20.1461
A Szegedi Tudományegyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szegedi Tudományegyetem témájú médiaállományokat.

A Szegedi Tudományegyetem (röviden: SZTE) – Universitas Scientiarum Szegediensis / University of Szeged – Magyarországon, Szeged városában működő, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény. A korábbi szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE), a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (SZOTE), a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola (SZÉF), a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (JGYTF), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma és a Hódmezővásárhelyen működő Mezőgazdasági Főiskola összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén. A Szegedi Tudományegyetem szenátusának 2007. júliusi határozata értelmében jogelődje az 1581. május 12-én Báthory István által alapított kolozsvári katolikus egyetem.

Az SZTE világszerte legismertebb kutatója Szent-Györgyi Albert, aki a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezéseiért, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen 1937-ben nyerte el a Nobel-díjat. 2020-ban a Dékáni Kollégiuma döntése értelmében a Szegedi Tudományegyetem egy állandó jelzőt kap: „Szent-Györgyi Albert egyeteme”.

Az SZTE korábbi hallgatói közül világhírű lett a Nobel-díjas (2023) Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója. A Covid19-pandémia kezelésében kulcsszerepű tudóst díszdoktori címmel tüntette ki alma matere 2021-ben.

A HVG 2021-es felsőoktatási rangsora szerint a Szegedi Tudományegyetem a 2. legjobb egyetem Magyarországon.

Az egyetem címere

A címerpajzs álló, hegyestalpú pajzs, felső részében Klebelsberg Kuno címeréből átvett aranyozott griff helyezkedik el, az aranyozott fáklya a tudományokra utal. A kapubástya Kolozsvár címeréből került a jelképbe utalva arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem a kolozsvári egyetem jogutóda. A körirat „Universitas Scientiarum Szegediensis”. (SzMSz 1.7.)

Története

A Báthory-egyetem (1581–1605)

Az egyetem története a szenátus döntése alapján 1581-ig nyúlik vissza, Báthory István (1571–1586) erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyherceg 1581. május 12-én Vilniusban kiadott alapítólevelében kétkarú – bölcsészet és hittudományi fakultással rendelkező – katolikus egyetem felállításáról intézkedett a jezsuiták 1579-ben létesített kolozsvári kollégiuma keretei között. Az akadémia 1585-től a bölcsészet terén egyetemi szintű képzést biztosított, de beindult a magas fokú teológiai oktatás is. 1598-tól már tanszéki keretek között folyt az oktatás, amit egy a korában igen kiemelkedő könyvtár is segített. Ebben az időben magyar nyelvterületen ez az akadémia volt az egyetlen felsőfokú iskola, az intézmény megkapta az egyetemi tudományos fokozatok adományozásának a jogát. Ezt a kollégiumot a szegedi egyetem jogelődjének tekinti.

A kolozsvári jezsuita akadémia (1698–1773)

A török kiűzése után 1698-ban Habsburg támogatással újra megnyílt a kolozsvári akadémia. Mária Terézia királynő 1753-ban a kolozsvári jezsuita akadémiát birodalmi egyetemnek ismerte el, és engedélyezte számára az universitas cím használatát.

A négykarú egyetem kísérlete (1774–1784)

A négy egyetemi kar, mely az újkorban az egyetemi oktatás teljességét jelentette, Mária Terézia idejétől működött, számuk állami kezdeményezésre bővült. A Filozófiai (Bölcsészeti) Kar és a Teológiai (Hittudományi) Kar mellett 1774-ben Jogi Kar létesült, 1775-ben pedig beindult az első orvosi tanszék tevékenysége is, amely az Orvosi Kar alapját jelentette. Az 1777-es Ratio Educationis nyomán azonban a kolozsvári egyetem fejlesztése leállt. Az egyetemet 1784-ben II. József akadémiai líceummá minősítette vissza.

A kolozsvári Tudományegyetem (1872–1919)

1872-ben alapították meg a Kolozsvári Tudományegyetemet, vagyis az intézmény visszanyerte egyetemi státusát. A kor európai mintáját követve ismét négy kar szerinti fölépítésű lett az intézmény: bölcsészet-, nyelv- és történettudományi; jog- és államtudományi; matematikai- és természettudományi, valamint orvostudományi fakultás jött létre. 1872. november 11-én megkezdődött a tanítás az Osztrák-Magyar Monarchia második egyetemén, s ennek emlékére tartják ma is e napon az Egyetem Napját. Az egyetem látogatottsága a 20. század elején körülbelül Torino, Lyon és Bordeaux egyetemeinek hallgatói létszámával feleltethető meg.

A kolozsvári egyetem 1881-ben vette föl Ferenc József nevét. Alapító oklevelét 1897-ben kapta meg, regionális oktatási központból országos kisugárzású intézménnyé vált. A Ferenc József Tudományegyetem történetében az első világháború hozott tragikus fordulatot. Kolozsvár 1918 decemberében román katonai megszállás alá került. 1919. május 12-én a román katonaság elfoglalta az egyetemet is, majd a rektori hivatal élére a román tanszék professzorát nevezték ki. A cél a kolozsvári román egyetem megszervezése volt, amely 1920-ra állt fel.

A kolozsvári egyetem Szegeden (1921–1940)

1921-ben a Ferenc József Tudományegyetem Szegedre költözött. 1921. október 9-én nyitották meg az első szegedi tanévet. Mindez jogilag a kolozsvári egyetem keretein belül történt, mivel nem új egyetemalapításról volt szó. Az egyetem szervezeti fölépítésében sem következett be változás, négy karral működött tovább. Az egyetem központi épülete a Dugonics téren eredetileg reáliskola volt, majd a szegedi ítélőtábla kapta meg az épületet. Trianon után a Kolozsvárról menekített egyetem lelt benne otthonra. Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége alatt (1922–1931) kiemelkedő fejlesztésekhez jutott az egyetem. Ez idő alatt épültek föl (1926–1929 között) a Tisza-parti klinikák, valamint a Dóm téren álló épületegyüttes. Itt a tudományok, a katolikus egyház és a város kapcsolatát építészetileg is kifejező módon találtak otthonra a különböző kutatóintézetek és az egyházi oktatás.

A Horthy Miklós Tudományegyetem (1940–1944)

1940-ben az egyetem egy parlamenti határozat értelmében kettévált: a Ferenc József Tudományegyetem egy része visszaköltözött korábbi székhelyére, Kolozsvárra. A Szegeden maradt nagyobb intézményrészből jogilag új egyetem, a Horthy Miklós Tudományegyetem létesült. Első rektora Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós lett.

A szegedi egyetemek (1945–1999)

A szovjet csapatok 1944. október 11-én foglalták el Szegedet. Az egyetem nevéből töröltették Horthy Miklós nevét, így az intézmény 1945-ben a Szegedi Tudományegyetem nevet vette föl. 1951-ben az Orvosi Egyetem különvált az anyaintézménytől. A másik három kar Szegedi Tudományegyetem néven működött tovább. A szocialista diktatúra évtizedeiben megszűnt az egyetemi autonómia, a tanszabadság elsorvadt. Ezt a diktatúrát elutasított a szegedi egyetemi ifjúság: 1956. október 16-án létrehozta saját, párttól független szervezetét, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét (MEFESZ). A szegedi egyetemisták követeléseiket pontokba foglalták, amelyek eljutottak az ország különböző egyetemeire, ezt követően pattant ki az 1956-os forradalom szikrája.

1962-ben az egyetemet József Attila után (JATE), 1987-ben az orvosegyetemet pedig Szent-Györgyi Albertről nevezték el.

A Szegedi Tudományegyetem (2000–)

2000–ben Szegedi Tudományegyetem néven egyesítették a szegedi és hódmezővásárhelyi felsőoktatási intézményeket: József Attila Tudományegyetem (JATE), Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (SZOTE), Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (JGYTF), Szegedi Élelmiszeripari Főiskola (SZÉF), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma, a Hódmezővásárhelyen működő Mezőgazdasági Főiskola. Az integráció útján létrejött Szegedi Tudományegyetemnek napjainkban 12 kara van: az Állam- és Jogtudományi, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi, az Egészségtudományi és Szociális Képzési, a Fogorvostudományi, a Gazdaságtudományi, a Gyógyszerésztudományi, a Juhász Gyula Pedagógusképző, a Mérnöki, a Mezőgazdasági, a Természettudományi és Informatikai, valamint a Bartók Béla Művészeti Kar. 2021. augusztus 1-je óta a Szegedi Tudományegyetem közfeladatot ellátó, úgynevezett „közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott” felsőoktatási intézmény.

2021–2022-ben „Centenáriumi Ünnepségsorozatot” tartottak az egyetem alapításának 440., Szegedre kerülésének 100. és Szent-Györgyi Albert Nobel-díja átadásának 85. évfordulója alkalmából. Ennek keretében számos rendezvényt tartottak, emlékérmet bocsátottak ki, valamint meghirdették a „Szent-Györgyi Albert drámapályázatot”, amelyre műfaji megkötés nélkül olyan eredeti művekkel lehetett pályázni, melyek Szent-Györgyi Albert életének, szegedi tartózkodásának, tevékenységének állítanak emléket, megjelenítik az egyetem korabeli társadalmi környezetét, és korhűen ábrázolják Klebelsberg Kuno egyetemalapító szerepét és kapcsolatát Szent-Györgyi Alberttel. A pályázatra beérkezett több mint 30 pályamunkából a három nyertes művet 3, 1,5, és 1 millió forinttal díjazták (Nizalowski Attila: Magyar Zsoltár, Karánsebessy Balázs: A renegát, B. Pap Endre: Szabad gyökök) valamint kötetben is megjelentették.

Az egyetem nevének változásai

József Attila szobra az Egyetem mellett

	név	székhely	időszak
1	Kolozsvári Tudományegyetem	Kolozsvár	1872–1881
2	Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem	Kolozsvár	1881–1919
3	Ferenc József Tudományegyetem	Budapest	1919–1921
4	Ferenc József Tudományegyetem	Szeged	1921–1940
5	Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem	Kolozsvár	1940–1945
6	Horthy Miklós Tudományegyetem	Szeged	1940–1945
7	Szegedi Tudományegyetem	Szeged	1945–1962
8	József Attila Tudományegyetem	Szeged	1962–1999
9	Szegedi Tudományegyetem	Szeged	2000–

A világ egyetemeinek és a magyarországi egyetemek rangsorában

Az SZTE a világ legjobb 200 egyeteme közé került a Times Higher Education Emering Economies 2021. évi rangsorában. Az SZTE a Quacquarelli Symonds (QS) 2021-ben nyilvánosságra hozott felsőoktatási intézményeket rangsoroló listája szerint Magyarország legjobb egyeteme, a világrangsorban pedig az 551-560. helyen áll. A szegedi egyetem a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként szerepelt a UI GreenMetric Ranking of World Universities toplistáján, a világrangsorban jelenleg a 74. legzöldebb felsőoktatási intézmény. Már több mint egy évtizede szerepel a sanghaji Jiao Tong Egyetem által évente elkészített felsőoktatási toplistán: az Academic Ranking of World Universities 2021 ranglistán az utóbbi évekhez hasonlóan a 601-700. helyre rangsorolták. Ezzel az eredménnyel az SZTE Magyarországon holtversenyben az első. A felsőoktatási intézmények magyarországi rangsorában az ELTE után a második legnépszerűbb az SZTE, a 2020-as felvételin több mint 6400 hallgató kezdhette meg tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen.

	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021	2022	2023
Academic Ranking of World Universities						501-600	601-700	601-700	601-700	701-800
Center for World University Rankings		712	731	708	762	758	692	667	678	679
HVG							2	2		3	2
QS	501-550	501-550	551-600	501-550	501-550	501-550	470	501-510	501-510	551-560	551-560
Times Higher Education				601-800	601-800	601-800	601-800	801-1000	801-1000	801-1000	1001-1200

Az SZTE stratégiai kapcsolatot épít ki a K+F+I terület ipari szereplőivel, a szegedi lézerközponttal, az ELI-ALPS-szal. Tagja a EUGLOH (European University Alliance for Global Health) projektnek, részt vesz az Európai Egyetemi Szövetség ben és az SGroup Nemzetközi Egyetemi Hálózatban.

Az egyetem számokban

A Dóm tér madártávlatból, a Szabadtéri Játékok színhelye

A 2018–19-es tanévre vonatkozóan:

• 344 egyetemi épület,
• 962 oktatási helyiség,
• 3900 kollégiumi férőhely.
• 40 benyújtott és megadott szabadalom, 17 know-how
• 100-nál több aktív ipari partner,
• 22 000 egyetemi és főiskolai hallgató (53% alapképzés, 27% osztatlan képzés, 10% mesterképzés)
• 4000 külföldi diák,
• 68 egyetemi szak,
• 66 főiskolai szak,
• 60 teljes idejű nemzetközi képzés,
• 27 szakirányú továbbképzés, ill. kiegészítő képzés [össz.hallgatói létszám 3%-a,
• 8 akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés [össz.hallgatói létszám 3%-a,
• 19 doktori iskola [össz.hallgatói létszám 4%-a],
• 115 PhD program,
• 16 MTA által támogatott, 25 további kutatócsoport.
• 8000 munkavállaló, ebből
• 2200 fő oktató, kutató, akik közül
  • 14 akadémikus,
  • 114 akadémiai doktor és
  • 745 PhD fokozattal rendelkezik,
• 12 kar.
• Klinikai ellátás:
  • 2,5 milliós járóbeteg-forgalom,
  • 80 000 fekvőbeteg,
  • 1800 betegágy,
  • 12 millió beavatkozás évente.

Egységek, karok, szakok

#	Kar		Cím		Weboldal
1	Állam- és Jogtudományi Kar	ÁJTK	6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 54.	(62) 544-197	www.juris.u-szeged.hu
2	Bartók Béla Művészeti Kar	BBMK	6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 79-81.	(62) 544-605	www.music.u-szeged.hu
3	Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar	BTK	6722 Szeged, Egyetem u. 2.	(62) 544-360	www.arts.u-szeged.hu
4	Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar	ETSZK	6726 Szeged, Temesvári krt. 31.	(62) 544-947	www.etszk.u-szeged.hu
5	Fogorvostudományi Kar	FOK	6720 Szeged, Tisza L. krt. 64.	(62) 545-299	www.szote.u-szeged.hu/stoma Archiválva 2007. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
6	Gazdaságtudományi Kar	GTK	6722 Szeged, Kálvária sgt. 1.	(62) 544-499	www.eco.u-szeged.hu
7	Gyógyszerésztudományi Kar	GYTK	6720 Szeged, Zrínyi u. 9.	(62) 545-022	www.pharm.u-szeged.hu
8	Juhász Gyula Pedagógusképző Kar	JGYPK	6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.	(62) 546-050	www.jgypk.u-szeged.hu
9	Mérnöki Kar	MK	6724 Szeged, Mars tér 7.	(62) 546-000	www.mk.u-szeged.hu
10	Mezőgazdasági Kar	MGK	6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 15.	(62) 532-990	www.mgk.u-szeged.hu
11	Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar	SZAOK	6725 Szeged, Tisza Lajos krt. 109.	(62) 545-015	www.szote.u-szeged.hu/AOK
12	Természettudományi és Informatikai Kar	TTIK	6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 1.	(62) 544-168	www.sci.u-szeged.hu

Publikációk – Acta Universitatis Szegediensis

A városi Somogyi-könyvtár és a Csongrád Megyei Levéltár épülete

• Acta Biologica Szegediensis Archiválva 2005. április 8-i dátummal a Wayback Machine-ben online elérhető számok: 1928–1999, 2000-
• Acta Climatologica Et Chorologica Archiválva 2005. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben online elérhető számok: 1959–1999
• Acta Cybernetica online elérhető számok: 1969-
• Acta Juridica et Politica online elérhető számok: 1956-
• Acta Scientiarum Mathematicarum online elérhető számok: 1941-
• Analysis Mathematica
• Electronic Journal of Qualitative Theory of Differential Equations
• Tiscia an Ecological Journal online elérhető számok: 1965-
• Acta Historica online elérhető számok: 1957-
• ACTA Mineralogica-Petrographica Archiválva 2016. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben online elérhető számok: 1943-

A Szegedi Tudományegyetemhez köthető személyek

Az egyetem 42 professzorral nyitotta meg kapuit. Az utolsó néhány év kivételével első fél évszázadát Kolozsvárott működő intézménynek összesen 160 professzora volt. Néhányan a jelesebbek közül:

Pantheon a Dóm téren (102 szobor)

Cholnoky Jenő	földrajz
Concha Győző	politika
Csekey István	közjog
Fejér Lipót	matematika
Finkey Ferenc	büntetőjog
Gombocz Zoltán	nyelvészet
Győrffy István	növénytan
Hőgyes Endre	gyógyszertan
Kolosváry Sándor	magánjog
Nagy Ernő	közjog
Somló Bódog	jogfilozófia
Szinnyei József	irodalomtörténet

Bár az egyetem fejlődését a nehéz gazdasági körülmények sok tekintetben hátráltatták, mégis kétségtelen az egyetem működésének számos pozitív eredménye. Ebben különösen azoknak a kiemelkedő tudományos munkásságot kifejtett professzoroknak volt nagy szerepük, akik ebben az időben az egyetemen működtek.

Az Állam- és Jogtudományi Kar

Szent-Györgyi Albert, Szeged Nobel-díjas tudósa (Kalmár Márton alkotása)

Ilyenek voltak a Jogtudományi Karon

Buza László	nemzetközi jog
Horváth Barna	jogszociológia
Ereky István	közigazgatási jog
Nagy Ferenc	büntetőjog
Polner Ödön	közjog

az Orvostudományi Karon

Baló József	kórbonctan
id. Issekutz Béla	gyógyszertan
id. Jancsó Miklós	belgyógyászat
Karády István	kórélettan
Miskolczy Dezső	ideg- és elmekórtan
Petri Gábor	sebészet
Rusznyák István	belgyógyászat
Szent-Györgyi Albert	orvosvegytan

a Bölcsésztudományi Karon

Bartók György	filozófia
Bognár Cecil Pál	pszichológia
Csengery János	klasszika-filológia
Halász Előd	német nyelv és irodalom
Imre Sándor	pedagógia
Márki Sándor	középkori történet
Marót Károly	klasszika-filológia
Schneller István	pedagógia
Sík Sándor	magyar irodalomtörténet
Várkonyi Hildebrand Dezső	pedagógia, pszichológia

Haar Alfréd, Riesz Frigyes a szegedi matematikai iskola világhírű megalapítói (Borsos Miklós alkotása)

a Természettudományi Karon

Apáthy István	állattan
Bay Zoltán	fizika
Budó Ágoston	fizika
Haar Alfréd	matematika
Jakucs László	földrajztudomány
Kerékjártó Béla	geometria
Kiss Árpád	kémia
Ortvay Rudolf	fizika
Riesz Frigyes	matematika

Rédei László, Kalmár László, Szőkefalvi-Nagy Béla emléktáblája a Pantheon falán (Kalmár Márton alkotása)

Az eredmények elérésében számos professzornak volt kiemelkedő érdeme. Ilyenek voltak:

• Banner János
• Bartucz Lajos
• Bálint Sándor
• Becsei József
• Bruckner Győző
• Csatári Bálint
• Csetri Lajos
• Fodor Géza
• Fröhlich Pál
• Gerecs Árpád
• Greguss Pál
• Kalmár László
• Kiss Árpád
• Koch Sándor
• Kolosváry Gábor
• Koltay-Kastner Jenő
• Kovács István
• Martonyi János
• Mészöly Gedeon
• Rédei László
• Szauder József
• Szőkefalvi Nagy Gyula
• Szőkefalvi-Nagy Béla
• Trencsényi-Waldapfel Imre
• Wittman Tibor
• Zolnai Béla

Bay Zoltán Lajos fizikus szobra (Tóth Sándor alkotása)

További személyek

• Anderle Ádám (1943–2016) történész
• Anderléné Sajti Enikő (1944–) történész
• Bajmócy Péter (1973–) geográfus
• Balázs Mihály (1948-) irodalomtörténész
• Balogh Elemér (1958-) jogtörténész, alkotmánybíró
• Bartók Mihály (1933–) vegyész, dékán, MTA tagja
• Barczi Erzsébet (1960–2012), az SZTE Eötvös Loránd Kollégium tanára
• Bay Zoltán Lajos (1900–1992) fizikus
• Bernáth Árpád (1941-) germanista, filológus
• Berta Árpád (1951–2008) nyelvész, turkológus
• Bibó István (1911–1979) politológus, gondolkodó
• Bor Zsolt (1949–) fizikus, MTA tagja
• Bónis György (1914–1985) jogtörténész
• Buza László (1885–1969) nemzetközi jogász
• Csákány Béla (1932-2022) matematikus, rektor
• Csapó Benő (1953-2023) Prima Primissima díjas neveléstudományi kutató
• Csernus Sándor (1950–) történész, dékán
• Csetri Lajos (1928-2001) irodalomtörténész
• Csirik János (1946-) programtervező matematikus, rektor, helyettes államtitkár
• Csordás László (1963–) geográfus
• Czutor Zoltán (1969–) énekes, zenész (zenekarok: Nyers, Belmondo)
• Csörgő Sándor (1947–2008) matematikus, az MTA tagja
• Fábián Tamás (1958–2012) geográfus, merénylet áldozata lett Etiópiában
• Fodor Gábor (1915–2000) kémikus
• Gábor Miklós (1918–2018) farmakológus
• Gönczi Pál ( – ) gazdasági igazgató
• Hegyi Péter (1972-) gasztroenterológus, kutatóorvos
• Janics Natasa (1982–) olimpiai bajnok kajakos
• Jancsó Miklós (1903–1966) farmakológus
• Joób Márton (1982–) világbajnok kenus
• József Attila (1905–1937) költő
• Juhász Gyula (1883–1937) költő
• Karikó Katalin (1955–) mikrobiológus, Nobel-díjas, az MTA tiszt. tagja
• Kemény Lajos (1959–) orvos, dermatológus professzor, az SZTE rektorhelyettese, MTA lev. tagja
• Kerese István (1911–1981) biokémikus, gyógyszerész, fehérjeanalitikus
• Kenesei István (1947-) nyelvész, az MTA lev. tagja
• Keveházi Katalin (1957-) könyvtáros
• Kiss Tímea (1971–) geográfus, geomorfológus
• Klemm Antal (1883–1963) nyelvész, finnugrista
• Környey István (1901–1988) orvos, ideggyógyász
• Kovács Zoltán (1960–) geográfus
• Kristó Gyula (1939–2004) történész, medievista, az MTA tagja
• Laky Dezső (1887–1962) statisztikus, gazdaságpolitikus, az MTA tagja
• Mader Béla (1941-) könyvtáros
• Makk Ferenc (1940) történész, medievista
• Maróti Egon (1927-2012) ókortörténész, klasszika-filológus
• ifj. Martonyi János (1944–) jogász, politikus (nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga)
• Monok István (1956-) művelődéstörténész, könyvtáros
• Nagy Károly (1932–2001) jogász
• Németh T. Enikő (1964-) nyelvész, MTA lev. tagja
• Osztás Anett (1977–) régész
• Pál-Molnár Elemér (1964–) geológus
• Péter László (1926-2019) irodalomtörténész, folklorista, nyelvész
• Pólay Elemér (1915–1988) jogász (római jog)
• Purjesz Béla ( 1884–1959 ) orvos, rektor
• Radnóti Miklós (1909–1944) költő
• Radó Tibor (1895–1965) matematikus
• Róna-Tas András (1931–) nyelvész, turkológus, az MTA tagja
• Rosztóczy András (1967–) kutató orvos, gasztroenterológus
• Rosztóczy István (1942–1993) kutató orvos, mikrobiológus
• Schneller Károly (1893–1953) jogász, statisztikus, dékán
• Schultheisz Emil (1899–1983) jogász
• Straub F. Brunó (1914–1996) biokémikus, MTA tagja
• Sümegi Pál (1960-) geológus
• Szabad Gábor (1973–2012) bőrgyógyász, merénylet áldozata lett Etiópiában
• Szabó Gábor (1954-) fizikus, rektor, MTA tagja
• Szabó József (1909–1992) alkotmányjogász
• Szajbély Mihály (1952-) irodalomtörténész
• Szádeczky-Kardoss Samu (1918-2004) ókortörténész, klasszika-filológus
• Szádeczky-Kardoss Lajos (1859-1935) történész, az MTA tagja
• Szilasi László (1964-) irodalomtörténész, író
• Szerb Antal (1901–1945), író, irodalomtörténész
• Szondi Ildikó (Hekáné) (1955–) társadalomstatisztikus, önkormányzati képviselő
• Szőnyi György Endre (1952-) irodalom- és művelődéstörténész
• Tokaji Géza (1926–1996) büntetőjogász
• Toró Tibor (1931–2010) fizikus
• Tömörkény István (1866–1917) író
• Vajda Attila (1983–) olimpiai bajnok kenus
• Varró Vince (1921–) belgyógyász

Híres hallgatói

• Karikó Katalin: Nobel-díjas (2023) kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója.
• Kiss Tamás: molekuláris biológia, ő fedezte fel az mRNS módosításának mechanizmusát a sejtekben.
• Polyák Kornélia: rákkutató, a SZOTE hallgatója volt 1985 és 1991 között. 2022-ben választották meg a NAS (National Academy of Sciences) tagjává.

Képgaléria

• 
  Dóm tér és a Pantheon, az U alakú épülettel körülölelt tér 12 000 m² területű
• 
  Az egyetemépület déli homlokzatán látható a középkori egyetemek jelképe a zenélő óra, Csuri Ferenc szegedi órásmester műve (1935)
• 
  A falakon látható domborműveket Ohmann Béla készítette
• 
  Dóm tér madártávlatból
• 
  Ferenc József, az egyetem alapítója a Pantheonban
• 
  A József Attila Tanulmányi és Információs Központ elölről (SZTE, Szeged)
• 
  A József Attila Tanulmányi és Információs Központ átriuma
• 
  A József Attila Tanulmányi és Információs Központ a BTK felől
• 
  Karikó Katalin 2021-ben, alma materébe látogatott

Jegyzetek

Egyetemi lapok

• A Szegedi Tudományegyetem honlapja
• Az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapja

Ranglisták

• Academic Ranking of World Universities (A világ egyetemeinek rangsorolása a Shanghai Jiao Tong Egyetem szerint)

További információk

• Évfordulós Emlékcsarnok
• Professzori Arcképcsarnok (Állam- és Jogtudományi Kar)
• Dugonics téri központi épület régi képeken: [1] [2]
• Gaal György: Egyetem a Farkas utcában (A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai)
• Interaktív egyetemtörténet
• [3]
• Egyetem Szegeden. Az első 100 év képes krónikája; SZTE Klebelsberg Könyvtár, Szeged, 2022 (Szegedi Tudományegyetem)

Egyéb

• Szegedi Tudományegyetem.lap.hu – linkgyűjtemény

Források

• A szegedi tudományegyetem múltja és jelene = Past and present of Szeged university: 1921–1998 / [kiad. Mészáros Rezső; szerk. Szentirmai László, Ráczné Mojzes Katalin ; lezárva: 1998. július 1.] Szeged: Officina Ny., 1999. 517 p. [12] t.: ill.
• Devich Andor: A szegedi Tudományegyetem története. 1. 1921–1944. Közrem. Aszalós Károly. Szeged: JATE Kiadó, 1986. 276 p.
• Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226

Kapcsolódó szócikkek

• Magyarországi egyetemek listája