Ugrás a tartalomhoz

Kókusz-sziget

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kókusz-sziget
Közigazgatás
Ország Costa Rica
TartományPuntarenas
Népesség
Teljes népesség0 fő
Földrajzi adatok
FekvéseCsendes-óceán
Terület23,85 km²
Hosszúság7,49 km
Szélesség4,61 km
Tengerszint feletti magasság283 m
Legmagasabb pontCerro Iglesias (634 m)
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító820
TípusTermészeti helyszín
KritériumokIX, X
Felvétel éve1997
Elhelyezkedése
Kókusz-sziget (Közép-Amerika)
Kókusz-sziget
Kókusz-sziget
Pozíció Közép-Amerika térképén
é. sz. 5° 31′ 41″, ny. h. 87° 03′ 40″5.528056°N 87.061111°WKoordináták: é. sz. 5° 31′ 41″, ny. h. 87° 03′ 40″5.528056°N 87.061111°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Kókusz-sziget témájú médiaállományokat.

A lakatlan Kókusz-sziget (spanyolul Isla del Coco, angolul Cocos Island) 500 km-re Costa Rica partvidékétől a Csendes-óceánban fekszik.

Földrajz

[szerkesztés]
Chatham-öböl

Területe 24 km². A kiemelkedően magas éves csapadéknak köszönhetően egyedülálló esőerdei övezeti flóra és fauna jellemzi a szigetet. A szigeten megtalálható számos páfrány, bazídiumos gomba és lombosmoha faj.

Története

[szerkesztés]

A sziget a kalózok kedvelt búvóhelye volt, akik több száz éven keresztül rejtették ide összerabolt zsákmányaikat, és közben kutatták szorgalmasan elődeik hagyatékát. Edward Davis angol kalóz a 17. század végén helyezte el itt először értékeit, ám hamarosan meghalt, így nem térhetett vissza értük. Davis példáját egészen a 19. századig bezáróan többen is követték, például Benito Bonito portugál kalóz, aki 1819-ben Acapulco kirablása után rejtette itt el a város kincseit. 1823-ban, a Simón Bolívar elől menekülő gazdag spanyolok is itt szabadultak meg értékeiktől, köztük egy ember nagyságú, színarany Madonna-szobortól. Az egyik legkitartóbb kincskereső a német August Gissler volt, aki 1889 és 1908 között a szigeten élt. Ő volt az első és utolsó kormányzója a területnek. Gissler több, földalatti alagútrendszert hozott létre, amelyeket a számos földrengés ellenére még ma is be lehet járni. A szigeten megfordulók persze számos térképet hagytak hátra maguk után, ami kincsvadászok hadát csábított oda a századfordulóra, ám igazi áttörést csak a fémdetektor feltalálása jelentett, amelynek segítségével 1932-ben már egy 1 millió dollár értékű aranyleletre bukkantak.

Ma azonban a sziget már egy védett nemzeti park, melyet 1997-ben a világörökség részévé nyilvánított az UNESCO. A turisták csak külön hatósági engedéllyel léphetnek a sziget területére, amit még aznap el is kell hagyniuk.

Robert Louis Stevenson regénye, A kincses sziget itt játszódik. A szerző 1880-ban szerzett tudomást a helyről és az állítólagos limai kincsről.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cocos-Insel című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]