Ugrás a tartalomhoz

Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatótelep

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatótelep
TelepülésBudapest II. kerülete
Cím1022 Budapest, Hermann Ottó u. 15.
Építési adatok
Építés éve19011903
Építési stíluseklektikus építészet
Építész(ek)Czigler Győző
Hasznosítása
Felhasználási területépület
Elhelyezkedése
Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatótelep (Budapest)
Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatótelep
Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatótelep
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 50″, k. h. 19° 00′ 41″47.513900°N 19.011390°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 50″, k. h. 19° 00′ 41″47.513900°N 19.011390°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatótelep témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatótelep Budapesten működik (1022, Herman Ottó út 15.). A szőlőtermesztés és a borászat nemzetközileg is elismert kutató helye.

Története

[szerkesztés]

Magyarország első mezőgazdasági kísérleti intézményei Magyaróvárott létesültek: 1869-ben a Gazdasági Eszköz- és Gépkísérleti Állomás, 1872-ben a Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomás, majd 1878-ban a Vetőmagvizsgáló és Növényélettani Kísérleti Állomás.[1] Sorrendben negyedik kutatóhelyként Herman Ottó javaslatára a Tisza Kálmán-kormány létrehozta 1880-ban Budapesten, a Debrői út (mai neve Herman Ottó út) 15. száma alatt az Országos Filoxéra Kísérleti Állomást. Az intézmény létrejötte a hazai szőlőtermesztés válságának köszönhető, amelyet a 19. század második felében az Amerikából behurcolt filoxéra (Daktulosphaira vitifoliae) és a peronoszpóra (Plasmopara viticola) pusztítása okozott. A kísérleti állomást 1890-ben Bethlen András miniszter átszervezte, és létrehozta a Magyar Királyi Állami Rovartani Állomást, majd később, ugyanezen a telken – a szőlőtermesztés és borászat újjáélesztése céljából – az 1896. évi felújítási törvény 5. törvénycikke hívta életre a Magyar Királyi Központi Szőlészeti Kísérleti Állomást és Ampelológiai Intézetet. Ilyen módon a Herman Ottó út 15-ben alakult ki az ország első mezőgazdasági kutatótelepe, amelynek tudománytörténeti jelentősége kimagasló.

A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatótelep rajza (Istvánffi Gyula, 1907)
A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatótelep rajza (Istvánffi Gyula, 1907)

Az új kutatótelep terveit – az akkori gyümölcsöskertek közé illesztve – 19011903 között a kor egyik legrangosabb építésze, Czigler Győző készítette,[2] akinek nevéhez – egyebek között – a Gozsdu-udvar, az Andrássy úti Saxlehner bérpalota és a Széchenyi Gyógyfürdő tervei fűződnek. Ennek megfelelően, a historizáló, eklektikus stílusú hét épülettömb kivitelezése is magas szintű: az igényességet a Loire-völgyi kastélyokat idéző tornyos tetők, klinkertégla burkolat, az épületek homlokzatain terrakotta díszítések, benn pedig vörös márvány lépcsők és kovácsoltvas korlátok jelzik. Az épületekben található kutató-laboratóriumok felszereltsége is megfelelt a kor legmagasabb igényeinek (például a kémiai vizsgálatok számára külön szellőzéssel ellátott vegyifülkéket építettek) – vagyis hét évvel a párizsi Institut Pasteur megalapítását megelőzően világszínvonalú tudományos kapacitást hoztak létre Magyarországon (amelyet a szőlő- és bortermelő világ számos díjjal jutalmazott).

A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatótelep főépülete (1906)

A gyorsan nemzetközi ismertséget elért kutatóintézet a szőlészek és borászok továbbképzésében is közreműködött: főépületében kapott előadótermet és laboratóriumot a Magyar Királyi Felsőbb Szőlő- és Borgazdasági Tanfolyam, amelynek szabadföldi gyakorlatai az Intézet szőlőültetvényeiben és elegáns üvegházaiban folytak. Az Intézet 1924-ben részt vett Párizsban a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (Office International de la Vigne et du Vin) megalapításában [3].

Az 1930-as években a következő intézetek is működtek a területén:[3]

  • Országos Magyar Királyi Gyapjúminősítő Intézet – gyapjúvizsgálatokat végzett termelők, kereskedők, textilipari vállalatok részére, megállapította a szennyes gyapjú rendement-ját, a gyapjú finomsági fokát, szilárdságát, nyújthatóságát, végezte a gyárilag mosott gyapjak kondicionálását és normális (kereskedelmi) súlyának megállapítását, foglalkozott tudományos kutatásokkal, évről évre szaporodó nyáj-osztályozásokkal, juhtörzskönyvezéssel az egyöntetű, jobb minőségű, több gyapjút szolgáltató nyájak kialakításának céljából
  • Magyar Királyi Gyógynövénykísérleti Állomás – vizsgálta a hazai vadontermő és termesztett gyógynövényeket, tanulmányozta azok gyűjtési, szárítási és felhasználhatósági módjait, felvilágosítást nyújtott gyógynövényekkel kapcsolatos ügyekben
  • Magyar Királyi Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomás – a halak életviszonyait és táplálkozását tanulmányozta, emellett vízvizsgálatokat végzett, megállapította, hogy emberi élvezetre / állatok itatására mely vizek használhatók, tanácsokat adott a szennyvizek tisztítására

A kutatótelep épületegyüttese az első világháború alatt katonakórházként szolgált. Ezt követően a telepen – a változó állami kutatási és fejlesztési igényeknek megfelelően – további szervezeti változásra került sor: létrejött a Magyar Királyi Növényvédelmi Kutató Intézet (1932). Sajnálatos módon, a telep épületei a második világháború idején – a budai Vár ostroma során – sok kárt szenvedtek, és több évbe telt, mire visszanyerték eredeti funkciójukat és külsejüket . A helyreállítási munkák befejezése után alakították ki az Agrokémiai Intézetet (1949), majd a Konzerv-, Hús- és Hűtőipari Kutató Intézet (1949). A minisztériumi tárcától időközben – tudománypolitikai megfontolásokból – két intézet is a Magyar Tudományos Akadémiához került: először az Talajtani és Agrokémiai Intézet[4] (1955), majd a Növényvédelmi Intézet[5] (1981). Az MTA-hoz tartozó kutatóintézeteket 2013-ban a martonvásári székhelyű Agrártudományi Kutatóközpontban[6] egyesítették, de a tagintézetek megőrizhették a telephelyüket. A Herman Ottó úti, a mezőgazdasági tárcánál maradó intézeteket 2014-ben vonták össze a gödöllői székhelyű Nemzeti Agrártudományi és Innovációs Központban.

A kutatótelepen 2016 óta a következő két kutatóközpont négy kutatóintézete működik:

  • MTA Agrártudományi Kutatóközpont (ATK)
    • Növényvédelmi Intézet (NÖVI Növénykórtani Osztály és Növényi Kórélettani Osztály)
    • Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI)
  • Nemzeti Agrártudományi és Innovációs Központ (NAIK)
    • Agrár-környezettudományi Kutatóintézet (AKK)
    • Élelmiszertudományi Kutatóintézet (EKI)

Továbbá itt működik az Agrárlapok.hu Archiválva 2021. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben kiadója (Agrárminisztérium, Herman Ottó Intézete égisze alatt).

A kutatótelep négy intézete nemzetközileg elismert alapkutatásokat végez, de sohasem zárkóztak el a mezőgazdasági, élelmiszeripari és környezettudományi gyakorlati problémák vizsgálata elől.

Az építészetileg is nagy jelentőségű kutatótelep fennállásának 135 éve alatt elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar kultúrtörténetben: nemzetközi rangú kutatók és tudósok hosszú sorát (eddig 22 akadémikus dolgozott itt) adta a magyar tudománynak.

A Kutatótelep épületegyüttesét "korának jelentős, európai jelentőségű, mezőgazdasági kutató létesítményeként kiemelkedő tudományos és agrár-műszaki emlék"-ként a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ 2016. augusztus 11-én műemléki értékként[2] nyilvántartásba vette (Ikt. sz.: 600/2232-7/2016).

A Kutatótelepnek az ország (és a régió) kulturális örökségében betöltött szerepéről 2019-ben angol nyelvű tudományos közlemény jelent meg.

Az épületekben napjainkban a Központi Élelmiszer-Tudományi Kutatóintézet, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), Agrár-környezettudományi Kutatóintézete működik.[2][7]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1057.html
  2. a b c Műemlék lett a a patinás épületegyüttes (budaipolgar.hu, 2016. november 21. )
  3. Mayer János megbízásából összeállított Czvetkovits Ferenc: Magyarország mezőgazdasági szakoktatása, Pátria Nyomda, Budapest, 1930, 926-927. o.
  4. http://mta-taki.hu/hu
  5. Archivált másolat. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  6. Archivált másolat. [2016. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  7. https://akk.naik.hu/kapcsolat

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Egy világhírű magyar intézet [Szőlészeti Kísérleti Állomás]. Vasárnapi Újság 53. évfolyam, 25. szám. 404–405. oldal (1906)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]