Ugrás a tartalomhoz

Bíbor kasvirág

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bíbor kasvirág
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport
:
Heliantheae
Alnemzetség-
csoport
:
Zinniinae
Nemzetség: Kasvirág (Echinacea)
Moench
Alnemzetség: Echinacea subg. Echinacea
Faj: E. purpurea
Tudományos név
Echinacea purpurea
(L.) Moench
Szinonimák
Szinonimák
  • Brauneria purpurea (L.) Britton
  • Echinacea intermedia Lindl. ex Paxton
  • Echinacea purpurea var. arkansana Steyerm.
  • Echinacea purpurea f. ligettii Steyerm.
  • Echinacea purpurea var. serotina (Nutt.) L.H.Bailey
  • Echinacea serotina (Nutt.) DC.
  • Echinacea serotina (Nutt.) D.Don ex G.Don
  • Helichroa alba Raf.
  • Helichroa amoena Raf.
  • Helichroa crocea Raf.
  • Helichroa elatior Raf.
  • Helichroa fusca Raf.
  • Helichroa fuscata Raf.
  • Helichroa linnaeana Raf.
  • Helichroa purpurea (L.) Raf.
  • Helichroa uniflora Raf.
  • Lepachis purpurea Raf.
  • Rudbeckia aspera Pers.
  • Rudbeckia hispida Hoffmanns.
  • Rudbeckia purpurea L.
  • Rudbeckia purpurea var. serotina Nutt.
  • Rudbeckia serotina (Nutt.) Sweet
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bíbor kasvirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bíbor kasvirág témájú médiaállományokat és Bíbor kasvirág témájú kategóriát.

A bíbor kasvirág vagy lángvörös kasvirág (Echinacea purpurea) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, ezen belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj. Ismert még mint piros kasvirág vagy bíbor kúpvirág.

Észak-Amerikában őshonos, ott az egyik legnépszerűbb gyógynövény, kiváltképp a indiánjai használták; a hódítók tőlük vették át. A száraz erdőket, füves pusztákat kedveli. A közép-nyugati prérin, például Texasban máig vadon nő. Európában a mérsékelt égöv alatt a 18. század óta termesztik dísz- és gyógynövényként.

Jellemzői

[szerkesztés]
Bíbor kasvirág
Bíbor kasvirág érett termései

Gyöktörzses, lágy szárú, évelő növény. A kifejlett példány 1,2 m magasra, 0,5 méter szélesre is megnő. Szára hosszú, elágazó. Az ovális-lándzsás levelek az alapnál lekerekítettek, érdesek, szélük ép, ritkásan fogazott. Éghajlattól függően, késő május-kora július között kezd virágozni. Virágai kétivarúak, méhek és lepkék porozzák őket. A 2–4 cm hosszú, széles, kezdetben felálló, később lecsüngő, pirosas-rózsaszínű nyelves virágok, és a bíborszínű csöves virágok alkotják a fészekvirágzatot. A fészekpikkely hajlékony csúcsú, virágpora sárga színű. Termése kaszattermés.

A jó vízháztartású talajokat kedveli, a talaj pH-jára viszont kevéssé érzékeny. Ha meggyökerezett, jól tűri a szárazságot. A csigák fogyasztják.

Dísznövényként termesztett változatai

[szerkesztés]
  • Echinacea purpurea 'Alba'
  • Echinacea purpurea 'Vintage Wine'

Hatóanyagai

[szerkesztés]

Poliszacharidokat (arabinogalaktánok), kávésavszármazékokat (cikóriasav), alkamidokat, flavonoidokat, illoóolajokat, poliineket tartalmaz. Gyógyászati célokra a növény föld fölötti részét is gyűjtik, de a legtöbb hatóanyagot a gyöktörzs tartalmazza.

Felhasználása

[szerkesztés]

Az indiánok fertőző betegségek gyógyítására használták.

Kivonatát belsőleg főleg az immunműködés javítására használják. A nyelven bizsergő érzést okozhat, de ez nem veszélyes. Fokozza a szervezet ellenálló képességét a vírusfertőzések és a gyulladások ellen. A friss növényből nyert présnedvet (gyenge hőkezelés után) felső légúti megbetegedések megelőzésére adják. A nehezen gyógyuló sebek, fekélyek, valamint a nyálkahártya gyulladásának kezelésére összeállított kenőcsök egyik összetevője. Külsőleg alkalmazva gyulladásgátló.

Sugárkezeléssel párhuzamosan általában nem ajánlott, csak ha az orvos is hozzájárul.

A homeopátiában lázzal járó fertőző betegségeket gyógyítanak vele.

Mellékhatásai

[szerkesztés]

Hosszas használata alacsony vérnyomást, lázat, hányingert, hányást, nehéz légzést, ritkán gyomor- és bélbántalmakat, májgyulladást és bőrelváltozásokat okozhat. Anafilaxiás reakció is előfordulhat. Kölcsönhatásba léphet a májra káros gyógyszerekkel, egyes rákellenes gyógyszerekkel, szintetikus hormonokkal.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]