Alekszej Nyikolajevics Arbuzov
| Alekszej Nyikolajevics Arbuzov | |
 | |
| Született | 1908. május 13.[1][2] Moszkva[3] |
| Elhunyt | 1986. április 20. (77 évesen)[1][4][5][6][7] Moszkva |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Kuncevói temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alekszej Nyikolajevics Arbuzov (oroszul: Алексей Николаевич Арбузов; Moszkva, 1908. május 13. – Moszkva, 1986. április 20.[8]) szovjet és orosz drámaíró.
Élete
[szerkesztés]Arbuzov Moszkvában született, de családja 1914-ben Petrográdba költözött. Apja orosz, anyja görög volt.[9] Tizenegy évesen árván maradt, a színházban találta meg a megváltást, tizennégy évesen pedig a Mariinszkij Színházban kezdett dolgozni. 1928-ban csatlakozott egy fiatal színészcsoporthoz a Kísérleti Dráma Céhében, amelynek feloszlása után csatlakozott egy utazó agitprop színházhoz, amelynek színdarabokat kezdett írni. 1930-ban Moszkvába költözött; 1935-ben megírta a Hosszú út című, 1939-ben pedig a Tanya című darabot, a két legsikeresebb színművét. Avril Pyman ezt írja róla: „Munkájának varázsa embertársaihoz való ravasz, de szeretetteljes hozzáállásában rejlik; átlát az emberi gyarlóságokon a jó és hasznos élet alapvető vágyáig, és hihető, sőt tetszetős dolgokat hoz létre.” pozitív karakterek.[10]
Arbuzov számos darabja a személyes átalakulással és megváltással foglalkozik szovjet kontextusban. A Tanya című filmjében (1939) egy nő, akinek életét férje halála összetörte, végre értelmet és célt talál betegek szolgálatában, egy szibériai faluban. Az Irkutszki történetben (1960) elmondja, hogyan változtatja meg a 25 éves Válja sekélyes és hedonista életét Szergej, a szibériai gátat építő kotrócsapat művezetőjével szövődő szerelme. Szergej balesetben bekövetkezett fulladásos halálát követően új értelmet nyer az építőcsapathoz való csatlakozása és saját gyermekei nevelése. Ez a szeretetteljes elmélyülés szereplői érzelmi életében egyes szovjet irodalomkritikusok szemrehányását váltotta ki. Például Dmitrij Scseglov ezt írta: „Arbuzov darabjához fordulva az egyetemes szeretet, nemesség és barátság kellemes légkörébe kerülünk; ezek a finom érzések azonban nem irányítanak, nem mozgósítanak bennünket, elménket és gondolatainkat a nagy cél felé.”[11] Arbuzov szereplői az osztálynélküli társadalom felépítésén munkálkodó kommunista eszményt képviselik, de személyes küzdelmeik ábrázolása szerettette meg Arbuzovot a szovjet közönséggel.[12]
Művei
[szerkesztés]- Egy boldogtalan ember boldog napjai
- Az elveszett fiú
- Egy szerelem története
- Második szerelem
- Kései találkozás
- Irkutszki történet
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Литераторы Санкт-Петербурга. ХХ век (orosz nyelven)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Арбузов Алексей Николаевич, 2015. szeptember 28.
- ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Enciclopédia Itaú Cultural (portugál nyelven). Itaú Cultural. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
- ↑ Russian writers and poets. Brief biographical dictionary. — M., 2000
- ↑ Dukore, Bernard. McGraw-Hill Encyclopedia of World Drama (angol nyelven). McGraw-Hill, 85. o. (1972. december 4.). ISBN 978-0-07-079567-9
- ↑ Avril Pyman in A.K. Thorlby (ed.), The Penguin Companion to Literature: European (Penguin, 1969), p. 61.
- ↑ Shcheglov, D. "Novatorstvo i inertsiya formy," Tyeatr, VIII (1954), p. 73.
- ↑ Roberts, S. Introduction to An Irkutsk Story (Pitman Publishing, 1963) p. vii.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Aleksei Arbuzov című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Aleksei Arbuzov drámaíró életrajza az Alice színházban
