Ugrás a tartalomhoz

2004-es Formula–1 monacói nagydíj

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monaco 2004-es monacói nagydíj
Az évad 6. versenye a 18-ból
a 2004-es Formula–1 világbajnokságon.
Versenyadatok
Dátum2004. május 23.
Hivatalos elnevezésLXII Grand Prix de Monaco
HelyszínCircuit de Monaco, Monaco
Versenypálya3,34 km
Táv257.18 km
Körök77
Időjárásszáraz
Pole-pozíció
VersenyzőOlasz Jarno Trulli
(Renault)
Idő1:13.985
Leggyorsabb kör
VersenyzőNémetország Michael Schumacher
(Ferrari)
Idő1:14.439 (23. a(z) 77-ből)
Dobogó
ElsőOlaszország Jarno Trulli
(Renault)
MásodikEgyesült Királyság Jenson Button
(BAR-Honda)
HarmadikBrazília Rubens Barrichello
(Ferrari)

A monacói nagydíj volt a 2004-es Formula–1 világbajnokság hatodik futama, amelyet 2004. május 23-án rendeztek meg a monacói Circuit de Monacón, Monacóban.

Csütörtöki versenyzők

[szerkesztés]

A Formula–1 többi versenyétől eltérően, Monacóban – péntek helyett – csütörtökön tartják az első két szabadedzést.

Versenyző Csapat/Motor
Egyesült Királyság Anthony Davidson BAR-Honda
nem volt Sauber-Petronas
Svédország Björn Wirdheim Jaguar-Cosworth
Brazília Ricardo Zonta Toyota
Németország Timo Glock Jordan-Ford
Belgium Bas Leinders Minardi-Cosworth

Időmérő edzés

[szerkesztés]

A szűk utcai versenypályán Jarno Trulli pályafutása során először szerezte meg a rajtelsőséget. Ralf Schumacher második időt autózott a kvalifikáción ám autójában motort kellett cserélni így a második helyett a tizenkettedik pozícióból volt kénytelen rajtolni.[1]

Helyezés Versenyző Csapat/Motor Idő Különbség
1 Olaszország Jarno Trulli Renault 1:13.985
2 Németország Ralf Schumacher Williams-BMW 1:14.345 + 0.360
3 Egyesült Királyság Jenson Button BAR-Honda 1:14.396 + 0.411
4 Spanyolország Fernando Alonso Renault 1:14.408 + 0.423
5 Németország Michael Schumacher Ferrari 1:14.516 + 0.531
6 Finnország Kimi Räikkönen McLaren-Mercedes 1:14.592 + 0.607
7 Brazília Rubens Barrichello Ferrari 1:14.716 + 0.731
8 Japán Szató Takuma BAR-Honda 1:14.827 + 0.842
9 Egyesült Királyság David Coulthard McLaren-Mercedes 1:14.951 + 0.966
10 Kolumbia Juan Pablo Montoya Williams-BMW 1:15.039 + 1.054
11 Olaszország Giancarlo Fisichella Sauber-Petronas 1:15.352 + 1.367
12 Ausztrália Mark Webber Jaguar-Cosworth 1:15.725 + 1.740
13 Franciaország Olivier Panis Toyota 1:15.859 + 1.874
14 Ausztria Christian Klien Jaguar-Cosworth 1:15.919 + 1.934
15 Brazília Cristiano da Matta Toyota 1:16.169 + 2.184
16 Brazília Felipe Massa Sauber-Petronas 1:16.248 + 2.263
17 Németország Nick Heidfeld Jordan-Ford 1:16.488 + 2.503
18 Olaszország Giorgio Pantano Jordan-Ford 1:17.443 + 3.458
19 Magyarország Baumgartner Zsolt Minardi-Cosworth 1:20.060 + 6.075
20 Olaszország Gianmaria Bruni Minardi-Cosworth 1:20.115 + 6.130
* Ralf Schumacher tízhelyes rajtbüntetést kapott motorcsere miatt.

A vasárnapi versenyen Olivier Panis Toyotája leragadt a rajtrácson, s emiatt meg kellett ismételni a rajtot. A második rajtnál Szató Takuma kiugrott a rajtnál, és körökön keresztül füstölő motorral tartotta fel a mögötte autózokat. A második körben a japán motorja leállt. Giancarlo Fisichella a füstben hátulról beleszaladt az előtte haladó Coulthardba. Mindketten kiestek a versenyből. A 41. körben Alonso az alagútban megpróbálta lekörözni Ralf Schumachert, de a spanyol megcsúszott és a korlátnak ütközött. A baleset miatt bejön a biztonsági autó. Trulli és Button is kijött ekkor a boxkiállására. Az élre Michael Schumacher került. Montoya nagyon közel autózott a Ferrari mögött, és amikor Michael fékezett egyet, hogy gumijait melegítse, a kolumbiai belement a német Ferrarijába. Mindketten kiestek, a versenyt a pole-ból induló Trulli nyerte.[2]

Helyezés Rajtszám Versenyző Csapat/Motor Futott kör Idő/Kiesés oka Rajthely Pont
1 7 Olaszország Jarno Trulli Renault 77 1h45:46.601 1 10
2 9 Egyesült Királyság Jenson Button BAR-Honda 77 + 0.497 2 8
3 2 Brazília Rubens Barrichello Ferrari 77 + 1:15.766 6 6
4 3 Kolumbia Juan Pablo Montoya Williams-BMW 76 + 1 kör 9 5
5 12 Brazília Felipe Massa Sauber-Petronas 76 + 1 kör 16 4
6 16 Brazília Cristiano da Matta Toyota 76 + 1 kör 15 3
7 18 Németország Nick Heidfeld Jordan-Ford 75 + 2 kör 17 2
8 17 Franciaország Olivier Panis Toyota 74 + 3 kör 13 1
9 21 Magyarország Baumgartner Zsolt Minardi-Cosworth 71 + 6 kör 19
10 4 Németország Ralf Schumacher Williams-BMW 69 Váltóhiba 12
Ki 1 Németország Michael Schumacher Ferrari 45 Baleset 4
Ki 8 Spanyolország Fernando Alonso Renault 41 Baleset 3
Ki 6 Finnország Kimi Räikkönen McLaren-Mercedes 27 Kerékhiba 5
Ki 20 Olaszország Gianmaria Bruni Minardi-Cosworth 15 Váltóhiba 20
Ki 19 Olaszország Giorgio Pantano Jordan-Ford 12 Váltóhiba 18
Ki 14 Ausztrália Mark Webber Jaguar-Cosworth 11 Váltóhiba 11
Ki 10 Japán Szató Takuma BAR-Honda 2 Motorhiba 7
Ki 5 Egyesült Királyság David Coulthard McLaren-Mercedes 2 Ütközés 8
Ki 11 Olaszország Giancarlo Fisichella Sauber-Petronas 2 Ütközés 10
Ki 15 Ausztria Christian Klien Jaguar-Cosworth 0 Baleset 14

A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny után

[szerkesztés]
H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1. Németország Michael Schumacher 50 1. Olasz Ferrari 88
2. Brazília Rubens Barrichello 38 2. Francia Renault 52
3. Egyesült Királyság Jenson Button 32 3. Egyesült Királyság BAR-Honda 40
4. Olaszország Jarno Trulli 31 4. Egyesült Királyság Williams-BMW 35
5. Kolumbia Juan Pablo Montoya 23 5. Svájc Sauber-Petronas 7

Statisztikák

[szerkesztés]

A versenyben vezettek:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Trulli parádézott a monacói időmérőn. [2006. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  2. Schumacher ütközött, Trulli nyert Monacóban. [2009. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:2004 Monaco Grand Prix
A Wikimédia Commons tartalmaz 2004-es Formula–1 monacói nagydíj témájú médiaállományokat.


Előző nagydíj:
2004-es Formula–1 spanyol nagydíj
FIA 2004-es Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
2004-es Formula–1 európai nagydíj
Előző nagydíj:
2003-as Formula–1 monacói nagydíj
Formula–1 monacói nagydíj Következő nagydíj:
2005-ös Formula–1 monacói nagydíj