Üdvtörténet

Az üdvtörténet keresztény fogalom, amely alatt az emberiség teljes múltját és jövőjét értik, amennyiben azt a várt üdvösség szempontjából eszkatologikusan szemlélik és értelmezik. Először is általános fogalom, amely a kereszténység tanításában azt jelöli, hogy Isten hordozza az emberiségnek, mint egésznek a történelmét, amelyben minden embernek felajánlotta az üdvösséget, és kegyelme, valamint a megigazulás ténylegesen realizálódott az emberiségben. A fogalom jelenti továbbá az üdvösség e tapasztalatainak és konkretizálódásainak történetét az egész emberiségen belül. Továbbá azt is jelenti, hogy az üdvösség kereszténység előtti és kereszténységen kívüli tapasztalatai dinamikusan az üdvösségnek Krisztusban beköszöntött voltaképpeni idejére, kairoszára irányulnak.^[1]

A kifejezést leginkább keresztény környezetben használják, és a keresztény teológia a fogalmat a 19. század közepe táján alkotta meg. Különböző összefüggésekben másképp használják, és teológiai vonatkozásai miatt kezdettől fogva ellentmondásos.^[2]

Keresztény üdvtörténet

A keresztény üdvtörténetet három fő szakaszra osztják:

Első szakasz: A világ teremtésétől az Ábrahám előtti időkig. Ez idő alatt két szövetség volt, Ádámmal és Noéval.
Második szakasz: Ábrahám elhívásától Krisztusig.
Harmadik szakasz: Krisztus megtestesülésétől a parúziáig.

Az üdvtörténet fontos állomásai: az ember teremtése, a bűnbeesés, az eredendő bűn és a Paradicsomból való kiűzés, amely az Istentől, mint az élet forrásától való elszakadást jelképezi. Aztán Izráel, mint választott nép az Ószövetségben, Ábrahám elhívásától kezdve. A csúcspontot Jézus Krisztus földi élete, kereszthalála és feltámadása jelenti. Az üdvtörténet beteljesedése az egyetemes feltámadás, a végső ítélet és az örök élet.^[3]

Az üdvtörténetnek két fő fordulópontja van: ^[4]

az első a bűnbeesés, amelynek következtében valamennyi Ádámtól és Évától született és leszármazott ember eredendő bűnben fogant és kárhozatra érdemes,
a második hogy Krisztus a bűnös emberekért való halálával valamennyi ember számára megnyitotta az üdvözülés útját.

Jegyzetek

↑ Rahner-Vorgrimler
↑ Karl Gerhard Steck: Evangelisches Kirchenlexikon. Hrsg.: Heinz Brunotte, Otto Weber. 2. Auflage. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen und Zürich 1962, Heilsgeschichte, S. 87–88: „Heilsgeschichte, als eigenständiger Begriff im 19. Jh., sachlich in Bibel und Kirchenlehre wurzelnd, ist als Deutungsmittel des göttlichen Offenbarungshandelns selbst vieldeutig.“
↑ Historia zbawienia. W: Religia. Encyklopedia PWN. Tadeusz Gadacz, Bogusław Milerski (red.). T. 4. Warszawa: PWN, 2002, s. 421. (lengyelül)
↑ Tolnai Új Világlexikona 17. Üdvösség (1930)

Források

↑ Rahner-Vorgrimler: : Karl Rahner, Herbert Vorgrimler: Teológiai kisszótár (1980) ISBN 963-360-105-3

Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Rahner-Vorgrimler_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Rahner-Vorgrimler

[2] Karl Gerhard Steck: Evangelisches Kirchenlexikon. Hrsg.: Heinz Brunotte, Otto Weber. 2. Auflage. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen und Zürich 1962, Heilsgeschichte, S. 87–88: „Heilsgeschichte, als eigenständiger Begriff im 19. Jh., sachlich in Bibel und Kirchenlehre wurzelnd, ist als Deutungsmittel des göttlichen Offenbarungshandelns selbst vieldeutig.“

[3] Historia zbawienia. W: Religia. Encyklopedia PWN. Tadeusz Gadacz, Bogusław Milerski (red.). T. 4. Warszawa: PWN, 2002, s. 421. (lengyelül)

[4] Tolnai Új Világlexikona 17. Üdvösség (1930)

[1]

[2]

[3]

[4]