A fokhagym�nak, ennek a r�g�ta ismert, gy�gyhat�s� f�szern�v�nynek sz�mos el�ny�s hat�sa van szervezet�nkre. Mik�zben jav�tja a sz�v �s az �rrendszer m�k�d�s�t, antibiotikus �s em�szt�st el�seg�t� hat�s�, tov�bb� v�delmet ny�jt a r�kkelt� anyagokkal szemben.

T�bb mint 200-f�le biol�giailag akt�v anyagot - vitamint, �sv�nyi anyagot, aminosavat �s enzimet — tartalmaz. Biok�miailag a legakt�vabb k�z�l�k a t�bb mint 70-f�le k�ntartalm� vegy�let. A fokhagyma f� hat�anyaga az er�teljes antibiotikus hat�s� allicin, amely em�szt�s k�zben az allin�z enzim hat�s�ra keletkezik a n�v�nyben l�v� allinb�l.

A fokhagym�t vil�gszerte termesztik �s alkalmazz�k. M�r a legr�gebbi �r�sos eml�kek is sz�lnak a fokhagym�r�l. Az egyiptomi piramis�p�t�knek fokhagym�t, hagym�t �s retket osztogattak a fert�z� betegs�gek megel�z�s�re. A r�mai katon�k �trendj�hez is hozz�tartozott a fokhagyma. M�r az �korban 61-f�le k�l�nf�le betegs�g gy�gy�t�s�ra aj�nlott�k. A n�pi gy�gy�szatban r�g�ta haszn�lj�k, f�k�nt magas v�rnyom�s, elh�z�s ellen, illetve fiatal�t� szerk�nt.

Normaliz�lja a szapora sz�vm�k�d�st, oldja a sz�v koszor�ereinek g�rcs�t ennek k�vetkezt�ben javul a sz�vizom v�rell�totts�ga. Fokozza a sz�v tel�jes�t�k�pess�g�t. Az amerikai sz�vgy�gy�szok szakmai foly�irat�ban, az American Heart Journalban publik�lt tanulm�nyb�l tudjuk, hogy a fokhagymakivonat m�g a sz�v koszor�ereiben is megakad�lyozza a v�rr�gk�pz�d�st.

Tapasztalatok szerint az �relmeszesed�s megel�z�s�re �s gy�gy�t�s�ra az egyik leghat�sosabb szer a fokhagyma. Cs�kkenti a v�rben a k�ros koleszterin (LDL) szintj�t, mik�zben n�veli a ,j�" koleszterin (HDL) ar�ny�t, ezzel is akad�lyozva az �relmeszesed�st. �rt�g�t�, v�rnyom�scs�kkent� hat�sa is bizony�tott (met�l-allil-triszulfid). A fokhagyma �rt�g�t� hat�sa f�leg az agy, a szem �s a l�b sz�vt�l t�vol es�, sz�k�lt erein, az �gynevezett perif�ri�s ereken �rv�nyes�l. Emiatt j�t�kony hat�s� bizonyos t�pus� fejf�j�s eset�n. A t�pcsatorna fert�z�seire (hasmen�s, b�lhurut) ugyancsak j� hat�ssal lehet.

�ltal�nosan javallt:

T�bbf�le t�d�betegs�g kezel�s�re is haszn�lj�k. Kiemelked� an�biotikus hat�sa miatt influenza �s k�h�g�s (l�gcs�- �s h�rghurut) ellen ugyancsak alkalmazhat�.

A fokhagyma antimikrobi�lis hat�s�t m�r a k�z�pkorban is kihaszn�lt�k a fran�cia papok, akik e n�v�nyt alkalmazva v�dekeztek a pestisj�rv�ny terjed�se ellen. Ma m�r ismeretes, hogy a fokhagyma antibiotikumk�nt m�k�dik p�ld�ul olyan mikroorganizmusokkal szemben, mint a Staphylococcus, az Escherichia, a Proteus �s a Pseudomonas. Tudjuk, hogy a fokhagym�nak parazitaellenes hat�sa is van, s�t a herpeszv�russal �s a Candida albicans nev� gomb�val szemben is hat�kony. Igen j� f�reg�z� hat�s�, a c�rnagiliszta (Enterobius vermicularis) ki�z�s�ben megfelel� kieg�sz�t� gy�gyszer.

A leg�jabb kutat�sok alapj�n egy�rtelm�v� v�lt a n�v�ny fogyaszt�s�nak r�kel�lenes hat�sa is. Az amerikai r�kkutat�k szakmai foly�irat�nak, a Journal of the National Cancer Institute-nak. a has�bjain olyan tanulm�nyt publik�ltak, amelyb�l kider�l, hogy azokn�l az emberekn�l, akik t�bb fokhagym�t, hagym�t (vagy az Allium csal�dba tartoz� m�s n�v�nyeket) fogyasztanak, gyomorr�k sokkal kisebb ar�nyban- fordul el�, mint az ezeket mell�z� szem�lyekn�l.

Egy m�sik szaklap, a Carcinogenesis arr�l �rt, hogy a fokhagyma- �s a hagymaolaj hat�konynak bizonyult a b�rr�k ellen. Ismeretess� v�lt az is, hogy a fokhagyma fogyaszt�sa cs�kkenti a vastagb�lr�k el�fordul�s�nak val�sz�n�s�g�t. A fokhagym�nak a n�pi gy�gy�szatban �vezredek �ta megismert el�ny�s hat�s�t a jobb min�s�g� k�sz�tm�nyek �gy fejtik ki, hogy ek�zben elker�lhet�k a fokhagyma �that� szag�val j�r� kellemetlens�gek, illetve a nyers fokhagyma okoz�ta gyomor�g�s.