Bek�sz�nt�tt az �jabb tan�v, amit egyes gyermekek felvillanyozva, teljes lelkesed�ssel v�rnak. Vannak viszont, akik sajnos kisebb-nagyobb iskolai neh�zs�gekkel k�zdenek, ez�rt nekik a szeptember nem �ppen egy �r�mteli �nnep.

Ennek kapcs�n mostani cikk�nkben �sszegy�jt�tt�nk 3 db olyan iskolai neh�zs�get, melyek sajnos egyre gyakoribbak napjainkban:

1.������ beilleszked�si zavar

2.������ diszlexia

3.������ hiperaktivit�s

TOP 3 iskolai, tanul�si neh�zs�g – mit kell r�luk tudni?

# 1 Beilleszked�si zavar

Az �vod�b�l �ltal�nos iskol�ba, onnan pedig k�z�piskol�ba mennek a gyerekek, teh�t szinte folyamatosan �jabb k�z�ss�gbe cs�ppennek bele �s egyre t�bb szem�llyel kell megbar�tkozniuk.�Vannak olyan gyerekek, akiknek ez nehezebben megy. Persze neh�z eld�nteni, hogy csak t�bb id�re van sz�ks�ge a gyereknek, vagy t�nyleg nem tud beilleszkedni. Az biztos, hogy nem egyszer� dolog gyerekk�nt megtanulni kapcsolatokat kialak�tani, alkalmazkodni a k�l�nb�z� szab�lyrendszerekhez, stb..

Mit tehet a sz�l�?

• Ha a gyerek (�j) iskol�ba megy, akkor �ri�si seg�ts�g lehet, ha 1-2 bar�tja az ovib�l vagy az el�z� iskol�b�l szint�n oda fog j�rni. �gy kis csapatk�nt vethetik bele magukat az �j k�zegbe, egym�s t�maszai lehetnek, s tal�n egy�tt k�nnyebben nyitnak majd a t�bbi gyerek fel�.
• Ha eleinte nincs bar�tja, ne ess�nk k�ts�gbe, rem�lhet�leg a k�s�bbiekben az�rt elkezd szimpatiz�lni 1-2 gyerekkel. Ha ez megt�rt�nt, akkor nyugodtan h�vjuk �t �ket magunkhoz, vagy engedj�k el valamilyen d�lut�ni programra a gyereket vel�k, hogy meglegyen a lehet�s�ge a k�z�s �lm�nyeknek.

# 2 Diszlexia

Diszlexi�r�l, akkor besz�l�nk, ha a gyerek hi�nyosan ismeri fel a bet�ket �s a szavakat, lassan vagy ford�tott ir�nyban olvas, nem eml�kszik az elolvasott sz�veg tartalm�ra, torz�tja, sz�tagbetold�ssal k�pezi, felcser�li a hangokat �s a szavakat, s ezek miatt nem is szeret olvasni.

Fontos lesz�gezni, hogy diszlexia fenn�ll�sa eset�n ne tekints�k a gyereket betegnek, ez a jelens�g ugyanis nem f�gg �ssze az intellektussal, erre a legjobb p�lda, hogy p�ld�ul Einstein is diszlexi�s volt. Vannak, akik szerint a diszlexi�sokat csup�n ’’m�sk�pp tanul�knak” k�ne nevezni, hiszen �k csak elt�r�en dolgozz�k fel az inform�ci�t. Szerencs�re manaps�g m�r rengeteg olyan m�dszer el�rhet�, mellyel a diszlexi�s gyerek fejleszthet�.

M�g t�bb inf� a diszlexi�r�l itt! >>>

# 3 Hiperaktivit�s

A hiperaktivit�s t�bbnyire 5-6 �ves korban diagnosztiz�lhat�.�Jellegzetes t�netei k�z�tt van, hogy a gyerek nagyon mozg�kony, nem tud egy helyben megmaradni, az egyik j�t�kot elkezdi, be se fejezni, de m�r belekezd egy �jabba, nem kitart�, �s ha megb�ntetik, van, hogy 2 perc m�lva m�r nem tudja, hogy mi�rt. Nagyon fontos, hogy a hiperakt�v sz�t nem szabad r�s�tni minden �l�nk vagy cs�nytev� gyerekre. A val�di hiperaktivit�s egy figyelemhi�nyos zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder =�ADHD), de ezek a gyerekek ett�l f�ggetlen�l szellemileg nem visszamaradottak,�s�t �tlagosan j� az intelligenci�juk, l�sd Bill Gates is hiperakt�v.

A hiperakt�v gyerekeket �rdemes k�l�nleges b�n�sm�dban r�szes�teni, ennek r�sze lehet napi 300-600 mg EPA �s DHA tartalm��omega 3�zs�rsav p�tl�sa is.

M�g t�bb inf� a hiperaktivit�sr�l itt! >>>

„Az �n gyermekemmel ez nem fordulhat el�!”

Dr. Guly�s Tam�s orvosszak�rt�nk fontosnak tartja kihangs�lyozni azt, hogy: ,,Ne dugjuk homokba a fej�nket! Nagyon fontos, hogy min�l hamarabb felismerj�k, azon bel�l is bel�ssuk, hogy gyermek�nknek probl�m�ja van. A bel�ssuk �s elismerj�k az�rt nagyon l�nyeges, mert sok sz�l� ugyan tiszt�ba van vele, hogy valami nem stimmel, de nem akar tudom�st venni r�la. A helyzet ezzel csak rosszabb lesz.”�

Kat� Iring�