Ez egy igen gyakori b�rbetegs�g, amelyet n�ha at�pi�s dermatitisnek is neveznek, mely kb. minden tizedik gyereket �rinti, �s kb. egy�ves kor k�r�l alakul ki.

Az at�pi�s ekc�ma az ekc�m�k saj�tos fajt�ja, amely er�s �r�kletese von�sokat mutat, �s feltehet�leg allergi�s reakci� okozza, amelyt�l a b�r a szok�sosn�l �rz�kenyebb� v�lik egy sor k�rnyezeti t�nyez�re. A legt�bb gyerek csak enyhe irrit�ci�t tapasztal, �s ki is n�vi a betegs�get, de ha az ekc�ma s�lyos, meg is keser�theti a kicsi mindennapjait.

T�netek

Az ekc�m�s gyerekek b�re �ltal�ban s�padtabb, mint m�sok�, �s t�bbnyire sokkal sz�razabb �s �rz�kenyebb is. Az ekc�ma b�rhol el�fordulhat, de rendszerint a gyermek arc�n jelentkezik sz�raz, irrit�lt, viszket� foltok form�j�ban.

El�fordulhat a f�l m�g�tt �s t�rdhajlatban, a nyakon �s a k�ny�khajlatban is. A gyerek b�re lehet v�r�s �s gyulladt, apr� pattan�sokkal vagy h�lyagokkal teli. Az ekc�ma lehet nedvez�, de a b�r lehet sz�raz, megvastagodott is. A b�rter�let er�sen viszket, el�fordulhat h�ml�s �s v�rz�s is.

Ha a gyermek ekc�m�ja kr�nikus – azaz hossz� ideje fen�ll -, a sok vakar�z�s v�g�l a b�r megvastagod�s�t, k�regszer�v� v�l�s�t eredm�nyezi. �gy v�dekezik a test bels� mechanizmusa, hogy megakad�lyozza a b�r tov�bbi k�rosod�s�t. A ki�t�s terjed�se gyerekenk�nt v�ltoz�.

S�lyos esetekben az eg�sz estre kiterjedhet, �s n�ha er�sebben, n�ha kev�sb� jelentkezhet. Az ekc�ma s�lyos form�j�ban szenved� gyerek �rz�kenyebb a b�rfert�z�sekre is. A fert�z�s jele, amikor hirtelen rosszabbodik az ec�ma, gennyel teli h�lyagok jelennek meg, megduzzadnak a nyirokmirigyek, �s h�emelked�s is fenn�ll.

Kiv�lt� okok �s t�nyez�k

�

Ha a csal�dban m�r el�fordult a betegs�g, akkor ne adjunk a gyereknek:

• di�t,
• mogyor�t,
• f�ldimogyor�t, mert ezek allergi�s reakci�t v�lhatnak ki.

Alternat�v megold�sok

Mindig orvoshoz kell fordulni, ha felmer�l az ekc�ma gyan�ja. Az orvos hat�rozott diagn�zis tud fel�ll�tani, �m nem �rt megismerkedni az alternat�v megold�sokkal is. Az ekc�m�s t�netekre enyh�l�st hozhatnak a k�l�nb�z� kieg�sz�t�k, amelyeket �nmagukban, egym�ssal keverve vagy hagyom�nyos gy�gy�szerekkel egy�tt is alkalmazhat.

A kedvez� hat�s m�r h�rom-n�gy napon bel�l jelentkezhet. �s a t�pl�l�kkieg�sz�t�k a betegs�g ki�jul�s�nak meg�el�z�s�re hossz� id�n kereszt�l haszn�lhat�k. A gyullad�s megakad�lyoz�s�ra �s az allergi�s reakci�k enyh�t�s�re t�bbf�le, sz�jon �t szedhet� kieg�sz�t� is rendelkez�sre �ll. Pr�b�ljon ki t�bbet is, �s v�lassza azt, amelyik a leghat�sosabb.

A halolajak �s a Ii�getsz�peolaj a b�rt regener�l� esszenci�lis zs�rsavakat tartalmaz, ame�lyek enyh�tik a gyullad�st �s viszket�st. Az E-vitamin enyh�ti a b�r sz�razs�g�t �s viszket�s�t.

A gy�gyul�st a cink is el�seg�ti, mivel er�s�ti az immunrendszert, de a zs�rsavak felhaszn�l�s�hoz is sz�ks�g van r�. Hossz� t�v� alkalmaz�sa eset�n r�zzel egy�tt szedje, mivel �nmag�ban kimer�ti a szervezet r�ztartal�kait.

A k�r�t �rdemes m�g sz�l�mag�kivonattaI is kieg�sz�teni, ami a szervezet allergi�s reakci�it g�tl� anti�oxid�ns hat�s� flavonoidokban gazdag. Helyileg kamilla- �s �desgy�k�rkr�met is alkalmazhat, mivel gyulla�d�scs�kkent� hat�s�ak, �s meglep�en j�l enyh�tik a berepedezett b�r f�jdalm�t.