�

�

�

�

Anno m�sk�pp alkalmazt�k

�

A kereszt�ny egyh�z, az els� sz�zadokt�l kezdve el��rta h�vei sz�m�ra hosszabb id�szakokra, illetve bizonyos napokra az �tkez�ssel kapcsolatos megszor�t�sokat. A b�jt napi h�romszori �tkez�st �rt el� egyszeri j�llak�ssal, tart�zkod�st a h�st�l, a zs�ros �telekt�l. Nagyb�jt idej�n hamvaz�szerd�ra, nagyp�ntekre, �s a p�nteki napokra vonatkozott a h�stilalom.

A nagyp�nteki b�jt�t a protest�nsok is k�vetik. Ezen a napon csak egyszer esznek, este. Nem tiltott�k el �ket a h�sev�st�l, de sokfel� �tvett�k ezt a szok�st a katolikusokt�l. A nagyp�nteki b�jt kor�bban �tterjedt az el�tte val� napra is. Innen sz�rmazik a z�ldcs�t�rt�k n�pies neve. Jellegzetes �trendi �ssze�ll�t�sa a spen�t, r�ntott zseml�vel.

�

�

B�jt�lni tudom�nyos �s eg�szs�ges dolog?

�

Az Amerikai Sz�vgy�gy�szok Sz�vets�g�nek 2007. �vi tudom�nyos �l�sszak�n egy el�ad�s arr�l sz�lt, hogy a havonta egy napos b�jt�l�s - ak�r vall�si, ak�r eg�szs�gi okokb�l t�rt�njen is -, �gy t�nik, j� hat�ssal van a sz�vart�ri�kra.

�

B�r cukorbetegeknek egy�bk�nt sosem aj�nlja az orvos az �tkez�s kihagy�s�t az Utah Egyetem kutat�i, akik a vizsg�latot v�gezt�k, egyel�re nem tudj�k bizony�tani az oki �sszef�gg�st. Mindenesetre azt a felfedez�st tett�k, hogy m�g a cukorbetegeknek is, akik havonta egy napot b�jt�ltek, jobb �llapotban voltak az art�ri�i.

Azt felt�telezik, hogy mivel a 24 �r�s b�jt a szervezet gl�k�z-terhel�s�t le�ll�tja erre az id�re, a sz�vart�ri�knak van idej�k megpihenni �s regener�l�dni. �gy az art�ri�k �jra inzulin�rz�kenny� v�lnak.

�

A kutat�s azonban csak kis l�tsz�m� p�ciensen folyt, ez�rt, hogy ki lehessen der�teni az ok-okozati kapcsolatot, nagyobb csoporton kell elv�gezni a vizsg�latot. Laborat�riumi �llatk�s�rletekb�l eddig annyit lehetett megtudni a t�pl�lkoz�s �s az �lettartam �sszef�gg�s�r�l, hogy a jelent�s m�rt�k� folyamatos kal�riamegvon�s n�veli az �lettartamot.

�

De ilyen m�rt�k� kal�riamegvon�st ember nehezen tudna elviselni, mert f�zna, elvesz�ten� az �letkedv�t �s a szexu�lis k�sztet�s�t. Viszont a 24 �r�s b�jt, egy h�napban egyszer - nem elk�pzelhetetlen �ldozat az eg�szs�g olt�r�n.

�

�

M�s n�ven: m�regtelen�t�s

�

A m�dszer t�mogat�i �gy tartj�k �vente legal�bb egyszer, de m�g szerencs�sebb lenne k�tszer, minden feln�tt embernek kellene b�jt�lnie. Ekkor ugyanis hat�konyan szabadulhat meg a szervezet a felesleges m�reganyagokt�l.

�

Azonban minden egyes esetben kihangs�lyozz�k a szakember seg�t� jelenl�t�nek sz�ks�gess�g�t.

�

Sz�ks�g�nk lenne r�, mivel a m�regtelen�t�s a szervezetnek a leveg�b�l, �lelmiszerekb�l, talajb�l �s v�zb�l beker�l� m�rgez� anyagokt�l val� megtiszt�t�s�t jelenti. �rtalmas anyagok, toxinok sz�mos term�kben, p�ld�ul �lelmiszerekben, kozmetikumokban, n�v�nyv�d� szerekben, fest�kekben, benzinben tal�lhat�k.

�

A szervezet ezekt�l val� megszabad�t�sa eredm�nyek�nt javul az immun- �s a hormon funkci�, valamint az �ltal�nos k�z�rzet. T�bb orvosok szerint a ter�pia seg�thet a kr�nikus betegs�gek, mint p�ld�ul a sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek, cukorbetegs�g, �z�leti gyullad�s, elh�z�s, r�k megel�z�s�ben, j�llehet ezen �ll�t�s igazol�s�ra m�g nagyon kev�s tudom�nyos k�s�rlet ir�nyult. A m�regtelen�t�s m�dszerei k�z� tartozik a b�jt�l�s �s a speci�lis di�t�k, a kolon-hidroter�pia, a C- vitamin ter�pia, �s a kel�ci�s (neh�zf�m kivezet�s ) ter�pia, illetve a m�j t�mogat�sa. A legjobb m�dszer kiv�laszt�s�hoz �rdemes szakember seg�ts�g�t k�rni.

�

�

�

�

�

- v�zb�jt

- nulladi�ta

- teab�jt

- ny�kb�jt

- nyersl�b�jt

- tejsav�b�jt

- gy�gyb�jt vagy teal�b�jtk�ra

- Buchinger-f�le gy�gyb�jt

�

�

Vetr� Rita

�

�