Sr� Lanka k�r�t + Mald�v-szigetek / Bandos...

L�tnival�k

SIGIRIYA
A dzsungelt�l n�h�ny l�p�sre csod�s l�tv�ny t�rul a szem�nk el�. A k�k �g f�l� v�r�s szikl�k meredeznek, tetej�k�n valaha egy szemet k�pr�ztat� palota �llt, feh�r m�rv�ny falakkal. A fennmaradt p�ratlan sz�ps�g� fresk�k sejtetik e let�nt vil�g szellem�t, var�zs�t. F�nykora igen r�vid volt, mind�ssze 18 �v 477-495 i.sz. Sz�mtalan legenda szerelmi t�rt�net sz�letett, a legismertebb : Kassyapa kir�ly �lmodta meg, a palot�t. Kassyapa Sigiriy�ban �p�tette fel palot�j�t �s sz�khely�t, amely Kureva, a term�kenys�g isten�nek p�ld�j�t m�solta. 18 �vvel k�s�bb, f�ltestv�re letasz�totta a tr�nr�l. Valaha 50 fresk� bor�totta a falakat, m�ra 19 maradt �ps�gben.
Sigiriy�t�l 30 km-re Dambulla / sziklakolostor / a szikla tetej�n 500 l�b magasan massz�v �p�tm�ny. I.e. I.sz.-b�l sz�rmaz� templom. A szikla barlangjaiban �lt Valagambahu kir�ly 14 �ves sz�m�zet�se idej�n. Mikor visszaszerezte a tr�nt, ezt a sziklatemplomot �p�tette, a sziget legnevezetesebb eml�khelye. 5 helyis�ges barlangrendszer 350 l�b m�lys�gben
1. A fekv� Buddha 47 l�b hossz�, a szikl�ba v�sve. A fresk�k a XV-XVIII. Sz.-b�l val�k.
2. Legnagyobb, legszebb, legal�bb 150 �letnagys�g� istenszobor + Buddha �br�zol�sok. A plafonon fresk�k �let�nek f�bb �llom�sair�l a szingal�z t�rt�nelem f�bb esem�nyeivel.
Krisztus el�tt 5 sz-dal a szingal�zek vir�gz� orsz�ga. Ennek nyomai Colombo k�r�l �szakr�l j�ttek, a mai India ter�let�r�l el�sz�r az �-i s�k ter�leteket elfoglalva �s vir�gz� mez�gazdas�got l�trehozva. Az �nt�z�rendszerek mindm�ig m�k�dnek. 2000 �ven �t fennmaradt ez a t�rsadalom. Az ie. III.Sz�zad k�zep�n Anuradhapura, a f�v�ros ismert volt a mediterr�n orsz�gokban. A r�mai birodalommal kereskedelmi kapcsolatot tartott fenn id�sz�m�t�sunk kezdet�n. Az i. e. 247 a Sri Lanka-i t�rt�nelem legfontosabb esem�nye. A sziget uralkod�ja �s n�pe �tt�r a buddhista hitre. Az ortodox buddhizmus szent relikvi�knak �rz�je, jelent�s zar�ndokhelly� v�lik. Nagyj�b�l ekkor indul meg a dravid�k t�mad�sa, 1500 �ven �t kisebb nagyobb intenzit�ssal. A hindu kult�ra �s vall�s sok von�s�t �tv�ve, m�gis buddhista marad. A f�v�ros �thelyez�dik: Polonnaruwaba, majd Kotte (Colombo k�zel�ben), ezt k�vet�en Kandy a szingal�zek utols� fellegv�ra.

Colomb�t�l 250 km-re Anuradhapura. Az els� f�v�ros i.e. IV. Sz�zadban alap�tva. Igazi mintav�ros volt. Sz�llod�val, korh�zzal, k�l�n temet�vel a magasabb �s alacsonyabb kasztb�lieknek. A v�zell�t�st v�zt�rol�k biztos�tott�k.
A bels� harcok feler�s�dt�vel egyre kev�sb� tudott ellen�llni a hindu inv�zi�nak. V�g�l a v�rost elhagyt�k, a f�v�rost �thelyezt�k.

Colomb�t�l 216 km-re, Anuradhapur�t�l dk-re tal�lhat� a k�z�pkori f�v�ros: Polonnaruwa, a XI. Sz-b�l. A jelenlegi m�eml�kek 2 uralkod� alatt k�sz�ltek. A v�rost h�rmas falrendszer vette k�r�l, benne kertek, parkok, szent�lyek. Fejlett �nt�z�rendszert �p�tettek ki.

Colombo
A sziget f�v�rosa (2 milli� lakos) zajos, zs�folt �s kicsit �r�lt is egy r�vid l�togat�st meg�r. A v�ros �szaki r�sze, a Fort (Er�d) negyed az orsz�g p�nz�gyi �s kereskedelmi k�zpontja, de itt tal�lhat� a h�res �ratorony, a r�gi vil�g�t�torony, az eln�ki palota �s j� n�h�ny gyarmati id�kb�l sz�rmaz� sz�p �p�let. Az egzotikum h�veinek a Pettah baz�r k�rny�ke aj�nlhat�. Itt a t�rpusi gy�m�lcs�kt�l a dr�gak�vekig minden kaphat�. A buddhista �s hindu templomokon k�v�l �rdemes felkeresni a Nemzeti M�zeumot �s a M�v�szeti Gal�ri�t is.

Kandy
A hegyvid�k f�v�rosa a buddhizmus t�rt�nelmi k�zpontja a szigeten. Sz�p hegyek k�z�tt egy kis t� partj�n fekszik, csinos r�gi �p�leteivel. Legh�resebb l�tnival�ja a Fog temploma, amelyet naponta zar�ndokok tucatjai keresnek fel. A k�rny�ken kiv�l� t�ra�sv�nyek tal�lhat�k, az er�d �llat- �s n�venyvil�ga leny�g�z�. (100 km Colomb�t�l keletre.)

Anuradhapura
Anuradhapura az egykori Sri Lanka els� f�v�rosa, a szingal�z hatalom jelk�pe. I.e. 380-t�l kezdve 1000 �ven �t szolg�lt a kir�lyok sz�khely��l. Legszentebb helye a Bo-fa, amelyr�l azt tartj�k, hogy alatta �lve vil�gosodott meg Buddha. A Jetavanarama Dagoba kolostor arr�l h�res, hogy egykor 3000 szerzetes �lt falai k�z�tt.

Sigiriya
Az 5. Sz�zadban �p�lt ezt a szemet gy�ny�rk�dtet� k�er�d �s monostor, mely egy k�l�nleges sziklam�v�szeti gal�ri�nak is otthont ad. A 200 m�teres szikla tetej�re �p�lt, bevehetetlen er�d alatti k�falat 1000 �vvel ezel�tt rajzolt oroszl�nl�bnyomok �kes�tik.

Hikkaduwa
Hikkaduwa a sziget legfejlettebb tengerparti �d�l�helye. Kit�n� b�v�rkod�si �s sz�llovagl�si lehet�s�gekkel, �vegfenek� cs�nakokkal.

Galle
Kik�t�v�ros, mely az egykori holland gyarmatos�t�k eml�k�t �rzi. 1663-ben �p�lt a 36 hekt�ros Holland Er�d, amely ki�llta az id�k pr�b�j�t. Falain bel�l masz�v holland h�zak, m�zeumok �s templomok �llnak. A New Oriental Hotel eredetileg a holland korm�nyz�knak �p�lt a XVII sz�zad k�zep�n.

�d�m cs�cs
December �s �prilis k�z�tt zar�ndokok ezrei m�ssz�k meg a 2224 m�teres �d�m-hegyet, amelyr�l a muzulm�nok azt tartj�k, hogy a Paradicsomb�l val� ki�zet�s ut�n itt �llt meg �sap�nk. Ennek bizony�t�ka egy hatalmas l�bnyom, amely a cs�cson tal�lhat�, mindazon�ltal a buddhist�k szerint ez Buddha, a hinduk szerint pedig S�va l�bnyoma ugyanez. Hajnalban �ll�t�lag fens�ges l�tv�ny ny�lik a k�rnyez� vid�kre a cs�csr�l.

Colombo a sziget legnagyobb v�rosa, egyben az orsz�g f�v�rosa. El�g zajos �s forgalmas, de a rengeteg l�tnival�ja miatt nem szabad kihagyni. Nagyon h�res az �ratorony, a Queen's House, a Cinammon Kert, a Galle Face Green valamint a Pettah baz�r, amelyek mind-mind v�rosn�z�sre cs�b�tanak. A Nemzeti M�zeum sz�les id�sk�l�t �tfog� t�rt�nelmi gy�jtem�ny�r�l h�res. A M�v�szeti Gal�ria a helyi m�v�szek �ltal k�sz�tett m�alkot�sokat mutat be. A Dehivala �llatkertben szem�gyre vehetj�k Sri Lanka �llatvil�g�t, este pedig elef�nt-show-n vehet�nk r�szt.

Anuradhapura legszentebb helye a Szent Bo Fa. Ez a fa abb�l a f�b�l n�tt ki, amely alatt egykoron Buddha megvil�gosodott. A csod�s templomok k�z�l a legr�gebbi, �s legnagyobb jelent�s�ggel b�r� a Thuparama Dagoba. A Jetavanarama Dagoba a legnagyobb, (t�bb mint 100 m�ter magas) fennmaradt �p�let.

A Sigiriya er�d�t az 5.sz�zadban �p�tett�k egy 200 m�ter magas szikla cs�cs�ra. T�bb mint 1000 �ves sziklafestm�nyeket, v�zi kerteket �s �ri�si k�oroszl�nokat tekinthet�nk itt meg.

Hikkaduwa a sziget legfejlettebb partszakasza, amely hemzseg a nyugati turist�kt�l, a magas sz�nvonal� sz�ll�shelyekt�l �s �ttermekt�l. Itt is tal�lhatunk r�gi templomokat, de a hely ink�bb a pihenni, s�tk�rezni v�gy�k paradicsoma.

Galle csod�latos kik�t�j�r�l �s az 1663-ban �p�lt holland er�dj�r�l h�res. Ez a k�rny�k rendk�v�l nyugodt, kellemes atmoszf�r�j�, ez�rt pihen�sre kiv�l�an alkalmas.

 A szigetorsz�g kiterjed�se �szak-d�li ir�nyban 820 km, kelet-nyugati ir�nyban 120 km. Legk�zelebbi szomsz�dai India �s Sri Lanka. Lakosainak sz�ma 245.000 egy 1995-�s n�psz�ml�l�s alapj�n (Male 65 ezer). A szigetek k�z�l csak 199 lakott, tov�bbi 74 szigetet kiz�r�lag idegenforgalmi c�lra haszn�lnak. Egy sziget akkor min�s�l lakottnak, ha van m�k�d� mecsete. Ennek felt�tele: min. 40 f�rfi, ha a sziget lakoss�ga ez al� a sz�m al� cs�kken, �tk�lt�ztetik a lakosokat egy m�sikra. 

A szigetek m�r 5000 �ve lakottak. Az �slakosok nyelve az indo-ir�ni nyelvcsal�dba tartoz� Dhivehi, er�s arab befoly�st mutat. Emellett az angol nyelv terjedt el.
A Maldiv szigetek a XVI. sz�zadi r�vid 15 �ves �s 6 h�napos portug�l uralom kiv�tel�vel megtartott�k f�ggetlens�g�ket. 1887-1965 k�z�tt angol protektur�tus alatt �llt, ez azonban a belpolitik�t nem �rintette. 1968 �ta k�zt�rsas�g az �llamform�ja. S.F.