  A Kisk�re �s Tiszavalk k�z�tti foly�szakasz felduzzaszt�s�val a Tisza hull�mter�ben l�tes�lt a Tisza-t�, amely 127 km2-nyi kiterjed�s�vel a K�rp�t-medence m�sodik legnagyobb kiterjed�s� �ll�vize lett. A duzzaszt�st a Kisk�rei v�zl�pcs� 1973-as �zembe helyez�se tette lehet�v�. A Tisza-t� mai k�p�nek kialakul�sa hosszabb folyamat eredm�nye, aminek k�vetkezt�ben egym�st�l habitu�lisan, hidrol�giai, hidrobiol�giai jellemz�ikben mark�nsan elt�r� v�zterek j�ttek l�tre. A Tisza-t� eg�sz�t tekintve �kol�giai szempontb�l a sek�ly-t� t�pus� t�roz�k k�z� sorolhat�, de a nagyfok� mozaikoss�got j�l jelzi, hogy tal�lhat� a ter�leten mocs�r, sek�ly-t�, kopolya, d�v�r-szintt�j� nagy-, k�zepes �s kisv�zfoly�s. A duzzaszt�s hat�s�ra a ter�let mederviszonyai jelent�sen �talakultak; nagym�rt�k� a felt�lt�d�s �s megv�ltozott a mederanyag is. A t�roz�t�rben az �raszt�s �ta a makrofita n�v�nyzet ar�nya a ny�lt v�zfel�lethez viszony�tva fokozatosan n�vekszik. Jelenleg a t�roz� �sszfel�let�nek kb.55 %-a bor�tott n�v�nyzettel. A t�roz� hinarasaiban �llom�nyalkot� a sulyom (Trapa natans), a mocs�ri n�v�ny�llom�nyokban pedig a n�d (Phragmites australis). A mocs�ri n�v�nyek k�z�l jellemz� ezen k�v�l a keskeny- �s sz�leslevel� gy�k�ny (Typha angustifolia, T. latifolia) �s a harmatk�sa (Glyceria maxima). A h�n�rn�v�nyek eset�ben a sulyom mellet m�s h�n�rfajok kiterjed�se nem meghat�roz�, azonban a t�roz�ra jellemz� t�nd�rf�tylas (Nymphoidetum peltatae) �s t�nd�rr�zs�s (Nymphaeetum albo-luteae) �llom�nyok figyelmet �rdemelnek.
|
|
A k�rnyezeti t�nyez�k v�ltoz�sa mag�val hozta a planktonikus �s bentonikus �l�l�nyek min�s�gi, mennyis�gi v�ltoz�sait is. Mivel a Tisz�ban magas a n�v�nyi t�panyagok koncentr�ci�ja, a fitoplankton f� limit�l� faktora a h�m�rs�klet �s a lebeg�anyag-tartalom. Az �ves v�ltoz�sok az �rad�shoz k�thet�k. Az �rad�s sor�n alacsony faj- �s egyedsz�mok jellemz�ek kovaalga dominanci�val, m�g apad�skor a hull�mt�rb�l �ll�v�zi elemek is beker�lnek a foly�ba. A duzzaszt�s idej�n a z�ldalg�k ar�nya n�vekszik. A t�roz�t�rre glob�lisan a viszonylag stabil, fajgazdag �s v�ltozatos fitoplankton jellemz�. Az egyes medenc�kben - elt�r� k�rnyezeti adotts�gaik miatt - k�l�nb�z� mennyis�g� �s min�s�g� �llom�ny tal�lhat�. Ebben meghat�roz� a ny�lt v�zt�r �s a n�v�ny�llom�ny ar�nya, a v�zm�lys�g, �s a kitetts�g.
|
 A duzzasztott Tisza zooplankton �llom�nya a v�zj�r�s szesz�lyes v�ltoz�sa k�vetkezt�ben igen v�ltoz�kony. �rv�z idej�n kis faj- �s egyedsz�m jellemz�. A ny�ri id�szakban a foly� zooplanktonj�nak �sszet�tele mind faj, mind egyedsz�m tekintet�ben hasonl� a t�roz� nagy medenc�inek �ll�v�zi planktonj�hoz. A t�roz�ban a kerekesf�rgek (Rotatoria) �s kisr�kok (Cladocera, Copepoda) csoportja �sszess�g�ben a sek�lyviz� �kosziszt�m�kra jellemz� faj�sszet�telt mutatja.  Az egyes medenc�kben a makrofita n�v�ny�llom�nyok �ltal l�trehozott z�rt v�zterekben mozaikos szerkezet� zooplankton �llom�ny alakul ki. Ez a mozaikoss�g az �rv�zi id�szakokban cs�kken. A szukcesszi�s folyamatok hat�s�ra az euplanktonikus elemek a m�lyebb v�zterek, (Ab�dszal�ki-�b�l, Poroszl�i-medence egy r�sze), valamint az �bl�t�csatorn�k �ltal k�zvetlen�l befoly�solt ter�leteken lesznek domin�nsak. A z�rtabb, sek�ly viz� elmocsarasod� ter�leteken a n�v�nyzet k�z�tt �l� (metafiton) fajok �s az �led�kfauna tagjai domin�lnak.
|
|
A t�roz�t�r bentonikus faun�ja �sszess�g�ben k�zepesen gazdagnak mondhat�. Jellemz� r� az �ll�v�zi fauna dominanci�ja. A zooplanktonhoz hasonl�an itt is elt�r�sek tapasztalhat�k az egyes medenc�k �llom�ny�nak mennyis�gi �s min�s�gi viszonyaiban. A z�rtabb, n�v�nyzettel bor�tott ter�leteken a biomassza n�mileg magasabb, mint a ny�lt vizes ter�leteken, de a mocsarasod�s k�vetkezm�nyek�nt itt a sz�ls�s�ges, oxig�nhi�nyos �llapotot is elvisel� kev�ssert�j�ek (Oligochaeta), �s �rvasz�nyog l�rv�k (Chironomidae) vannak nagyobb ar�nyban jelen.
|
 A kisk�rei duzzaszt�s �s t�roz�s hat�s�ra bek�vetkezett v�ltoz�sok nagym�rt�kben �talak�tott�k a Tisza Kisk�re-Tiszab�bolna k�z�tti szakasz�nak hal�llom�ny�t is. �sszess�g�ben jellemz� a foly�v�zi fauna faj- �s egyedsz�m cs�kken�se. A duzzaszt�s, de m�g ink�bb az �raszt�s r�v�n azonban kialakult egy jelleg�ben a kor�bbit�l elt�r�, ann�l sok tekintetben v�ltozatosabb �l�helykomplex, amelynek adotts�gai kedveztek egyr�szt a szintt�j limnofil fajainak szaporod�s�hoz, m�sr�szt el�seg�tett�k a primer �s szekunder produkci�t, ezzel a hal- biomassza n�veked�s�t is. A halfauna �sszk�pe alapj�n a t�roz� ter�let�re es� foly�szakasz a d�v�r-z�na als� szakasz�hoz tartozik, term�szeti �rt�k�t a t�roz� nagyfok� mozaikoss�ga r�v�n kialakult egyed�l�ll�an v�ltozatos szerkezet� halegy�ttesek adj�k. A k�rnyezeti adotts�goknak megfelel�en a  foly�meder, a t�roz�t�r, valamint a t�roz�t�rben tal�lhat� holtmedrek halfaun�ja elt�r egym�st�l. A duzzasztott foly�mederben leggyakoribb fajok a karika keszeg, d�v�rkeszeg, ez�stk�r�sz (Carassius auratus), a gazdas�gi szempontb�l fontosabb fajok k�z�l gyakori a ponty (Cyprinus carpio), a s�ll� (Stizostedion lucioperca), a harcsa (Silurus glanis) �s a csuka (Esox lucius). A magasabb fajsz�m a ritk�nak tekinthet� reofil fajoknak k�sz�nhet�, amelyek mind a mai napig sz�nes�tik e ter�let faun�j�t. A t�roz�t�r �s a holtmedrek fajsz�ma alacsonyabb, itt az �ll�v�zi k�r�lm�nyekhez alkalmazkodott limnofil fajok domin�lnak pl. a d�v�rkeszeg (Abramis brama), sziv�rv�nyos �kle (Rhodeus sericeus), fekete t�rpeharcsa (Ictalurus melas), naphal (Lepomis gibbosus), tarka g�b(Proterorhinus marmoratus), a ragadoz�k k�z�l a csuka (Esox lucius) �s s�ll� (Stizostedion lucioperca) mellett igen elterjedt a balin (Aspius aspius). A holtmedrek z�rtabb vizeiben kiemelkedik a n�v�ny�llom�nyokhoz k�t�d�   fajok ar�nya (sziv�rv�nyos �kle (Rhodeus sericeus), v�r�ssz�rny� keszeg (Scardinius erythrophthalmus), s�g�r (Perca fluviatilis)) �s ugyanitt a stagnofil fajok (comp� (Tinca tinca), sz�les k�r�sz (Carassius carassius), ez�st k�r�sz (Carassius auratus), r�ti cs�k (Misgurnus fossilis), v�g� cs�k (Cobitis taenia), kurta baing (Leucaspius delineatus), l�pi p�c (Umbra krameri)) gyakoris�ga is magasabb.
|
 A Tisza-t� sek�lyviz�, vagy id�szakos v�zbor�t�s� ter�letei igazi k�t�lt� �l�helyek, igen nagy sz�mban �lnek itt a tavi-, kistavi-, kecskeb�ka fajkomplex egyedei (Rana spp), barna varangy (Bufo bufo), leveli b�ka (Hyla arborea), v�r�shas� unka (Bombina bombina). A h�ll�k k�z�l jelent�s �llom�nyai vannak a v�zisikl�nak (Natrix natrix) �s mocs�ri tekn�snek (Emys orbicularis).
|
 A madarak k�z�l a t�roz� ter�let�n jelent�s a vegyes g�mtelepek fajainak k�lt�se. Kiemelend� a kisk�r�katona (Phalacrocorax pygmaeus) f�szkel�se. A Tisza-t� �s k�rny�ke fontos pihen� �s t�pl�lkoz� helye a vonul� madaraknak. A tavaszi-�szi mad�rmozgalomban a l�d- �s r�cevonul�s meghat�roz�.
|
|
Az eml�sfauna leg�rt�kesebb tagja a mintegy �vtizede visszatelep�tett stabil popul�ci�t alkot� h�d (Castor fiber), valamint a minden�tt jelen l�v� vidra (Lutra lutra).
|
A Kisk�re �s Tiszavalk k�z�tti foly�szakasz felduzzaszt�s�val a Tisza hull�mter�ben l�tes�lt a Tisza-t�, amely 127 km2-nyi kiterjed�s�vel a K�rp�t-medence m�sodik legnagyobb kiterjed�s� �ll�vize lett. A duzzaszt�st a Kisk�rei v�zl�pcs� 1973-as �zembe helyez�se tette lehet�v�. A Tisza-t� mai k�p�nek kialakul�sa hosszabb folyamat eredm�nye, aminek k�vetkezt�ben egym�st�l habitu�lisan, hidrol�giai, hidrobiol�giai jellemz�ikben mark�nsan elt�r� v�zterek j�ttek l�tre. A Tisza-t� eg�sz�t tekintve �kol�giai szempontb�l a sek�ly-t� t�pus� t�roz�k k�z� sorolhat�, de a nagyfok� mozaikoss�got j�l jelzi, hogy tal�lhat� a ter�leten mocs�r, sek�ly-t�, kopolya, d�v�r-szintt�j� nagy-, k�zepes �s kisv�zfoly�s. A duzzaszt�s hat�s�ra a ter�let mederviszonyai jelent�sen �talakultak; nagym�rt�k� a felt�lt�d�s �s megv�ltozott a mederanyag is. A t�roz�t�rben az �raszt�s �ta a makrofita n�v�nyzet ar�nya a ny�lt v�zfel�lethez viszony�tva fokozatosan n�vekszik. Jelenleg a t�roz� �sszfel�let�nek kb.55 %-a bor�tott n�v�nyzettel. A t�roz� hinarasaiban �llom�nyalkot� a sulyom (Trapa natans), a mocs�ri n�v�ny�llom�nyokban pedig a n�d (Phragmites australis). A mocs�ri n�v�nyek k�z�l jellemz� ezen k�v�l a keskeny- �s sz�leslevel� gy�k�ny (Typha angustifolia, T. latifolia) �s a harmatk�sa (Glyceria maxima). A h�n�rn�v�nyek eset�ben a sulyom mellet m�s h�n�rfajok kiterjed�se nem meghat�roz�, azonban a t�roz�ra jellemz� t�nd�rf�tylas (Nymphoidetum peltatae) �s t�nd�rr�zs�s (Nymphaeetum albo-luteae) �llom�nyok figyelmet �rdemelnek.
A duzzasztott Tisza zooplankton �llom�nya a v�zj�r�s szesz�lyes v�ltoz�sa k�vetkezt�ben igen v�ltoz�kony. �rv�z idej�n kis faj- �s egyedsz�m jellemz�. A ny�ri id�szakban a foly� zooplanktonj�nak �sszet�tele mind faj, mind egyedsz�m tekintet�ben hasonl� a t�roz� nagy medenc�inek �ll�v�zi planktonj�hoz. A t�roz�ban a kerekesf�rgek (Rotatoria) �s kisr�kok (Cladocera, Copepoda) csoportja �sszess�g�ben a sek�lyviz� �kosziszt�m�kra jellemz� faj�sszet�telt mutatja. 
Az egyes medenc�kben a makrofita n�v�ny�llom�nyok �ltal l�trehozott z�rt v�zterekben mozaikos szerkezet� zooplankton �llom�ny alakul ki. Ez a mozaikoss�g az �rv�zi id�szakokban cs�kken. A szukcesszi�s folyamatok hat�s�ra az euplanktonikus elemek a m�lyebb v�zterek, (Ab�dszal�ki-�b�l, Poroszl�i-medence egy r�sze), valamint az �bl�t�csatorn�k �ltal k�zvetlen�l befoly�solt ter�leteken lesznek domin�nsak. A z�rtabb, sek�ly viz� elmocsarasod� ter�leteken a n�v�nyzet k�z�tt �l� (metafiton) fajok �s az �led�kfauna tagjai domin�lnak.
A kisk�rei duzzaszt�s �s t�roz�s hat�s�ra bek�vetkezett v�ltoz�sok nagym�rt�kben �talak�tott�k a Tisza Kisk�re-Tiszab�bolna k�z�tti szakasz�nak hal�llom�ny�t is. �sszess�g�ben jellemz� a foly�v�zi fauna faj- �s egyedsz�m cs�kken�se. A duzzaszt�s, de m�g ink�bb az �raszt�s r�v�n azonban kialakult egy jelleg�ben a kor�bbit�l elt�r�, ann�l sok tekintetben v�ltozatosabb �l�helykomplex, amelynek adotts�gai kedveztek egyr�szt a szintt�j limnofil fajainak szaporod�s�hoz, m�sr�szt el�seg�tett�k a primer �s szekunder produkci�t, ezzel a hal- biomassza n�veked�s�t is. A halfauna �sszk�pe alapj�n a t�roz� ter�let�re es� foly�szakasz a d�v�r-z�na als� szakasz�hoz tartozik, term�szeti �rt�k�t a t�roz� nagyfok� mozaikoss�ga r�v�n kialakult egyed�l�ll�an v�ltozatos szerkezet� halegy�ttesek adj�k. A k�rnyezeti adotts�goknak megfelel�en a 
foly�meder, a t�roz�t�r, valamint a t�roz�t�rben tal�lhat� holtmedrek halfaun�ja elt�r egym�st�l. A duzzasztott foly�mederben leggyakoribb fajok a karika keszeg, d�v�rkeszeg, ez�stk�r�sz (Carassius auratus), a gazdas�gi szempontb�l fontosabb fajok k�z�l gyakori a ponty (Cyprinus carpio), a s�ll� (Stizostedion lucioperca), a harcsa (Silurus glanis) �s a csuka (Esox lucius). A magasabb fajsz�m a ritk�nak tekinthet� reofil fajoknak k�sz�nhet�, amelyek mind a mai napig sz�nes�tik e ter�let faun�j�t. A t�roz�t�r �s a holtmedrek fajsz�ma alacsonyabb, itt az �ll�v�zi k�r�lm�nyekhez alkalmazkodott limnofil fajok domin�lnak pl. a d�v�rkeszeg (Abramis brama), sziv�rv�nyos �kle (Rhodeus sericeus), fekete t�rpeharcsa (Ictalurus melas), naphal (Lepomis gibbosus), tarka g�b(Proterorhinus marmoratus), a ragadoz�k k�z�l a csuka (Esox lucius) �s s�ll� (Stizostedion lucioperca) mellett igen elterjedt a balin (Aspius aspius). A holtmedrek z�rtabb vizeiben kiemelkedik a n�v�ny�llom�nyokhoz k�t�d� 
fajok ar�nya (sziv�rv�nyos �kle (Rhodeus sericeus), v�r�ssz�rny� keszeg (Scardinius erythrophthalmus), s�g�r (Perca fluviatilis)) �s ugyanitt a stagnofil fajok (comp� (Tinca tinca), sz�les k�r�sz (Carassius carassius), ez�st k�r�sz (Carassius auratus), r�ti cs�k (Misgurnus fossilis), v�g� cs�k (Cobitis taenia), kurta baing (Leucaspius delineatus), l�pi p�c (Umbra krameri)) gyakoris�ga is magasabb.
A Tisza-t� sek�lyviz�, vagy id�szakos v�zbor�t�s� ter�letei igazi k�t�lt� �l�helyek, igen nagy sz�mban �lnek itt a tavi-, kistavi-, kecskeb�ka fajkomplex egyedei (Rana spp), barna varangy (Bufo bufo), leveli b�ka (Hyla arborea), v�r�shas� unka (Bombina bombina). A h�ll�k k�z�l jelent�s �llom�nyai vannak a v�zisikl�nak (Natrix natrix) �s mocs�ri tekn�snek (Emys orbicularis).
A madarak k�z�l a t�roz� ter�let�n jelent�s a vegyes g�mtelepek fajainak k�lt�se. Kiemelend� a kisk�r�katona (Phalacrocorax pygmaeus) f�szkel�se. A Tisza-t� �s k�rny�ke fontos pihen� �s t�pl�lkoz� helye a vonul� madaraknak. A tavaszi-�szi mad�rmozgalomban a l�d- �s r�cevonul�s meghat�roz�.
