telefonon:= Hackerek uj modszere! ’ il C7, = a gt Users—— eK 20510 — scala cw atau Fi ati ais oni Klos, ote Sik, tle uaa rennin 10 ea nok Allatvil lagban TH WWW.ECATALOG.HU eCatalégeee ie = re, ae oe EA Ex snl aa ies an FEES. atmectammias en Mage a he ptf eh ‘caro tery MOISE Skewes ‘ong ra hse S75 seo ech ‘DAE RFAOEE inté magywersat@ machine 2 ene,» IRD Eo mann. lu ul rma ciate sHUTTERSTOGR MAGES LE Was, even hub haan PrP cny [ny eect Kien sees éginknek egy rises regrendelést, ml pedi postézuk Onnek az _ndkpdéntés a megrendlist tants pont, amelyet On adht st szemyezen Ata peli bza apes! (1046 Budapest, Gushazu 53, ltietesrthobiyn) Prey cord ‘Nem tua megvenn| 23. VEZR edvene lapels helvén? Hin Benn et 06 1231 0724esfoédrston hstoe nap 9-46 6a kt, vag ion eral ‘az elozteserthobby uci, rilintzhedn CRP E TC Fy Keaves OWvaséink! Lassanazér vtos6periédusdbalépank aminem sak a2 id6jarésban hoz magavalvsltozasokat. ‘3. EVEZRED Is talks jab sort ha \égllapazzik, Grok ate fai, hogy az ede imegszokot ovatok afféle véndonta Indultak a imagazinban, némebyik revit, sik hosszabb bi let reméjuk elryer ttszésuket a cikkek tata esszeltssa Nagy zoo\6glakedvelS rv, hada ajénfam els igyemtkbe az egészen Kulénleges, sprdis formaji élkapocesalrendelkezé 206 int @ 16. llr. A Helcopren fai Sbb mint 100 évg nem faték fe tiukat a paleontolsgusok elt Fos ks, mondhatn, mindannyiunkat in assan nap prob- lématfeszoget havi t6témank a 36. olalon. 2011. november 1jén jelezték a demogrtusoka drémal hit: imma hétniliadan lakuk a bolo. igen a Fld tngpesedés6rl van sz Mit ell pontosan Sten zen? Tlszaporodot emberiséget, vagy rossz népességoosz las ardnye? Vance rds megoldés a problémara avagy az ess260m lis fel sziguldunk? lekszink minden kérdésrevalaszoi ‘Az egeszségigy nemesak hazankban sta fovamatesfetréselé 2 szakomboroket. Kine smemé a zs vérdtermoket, a tihajszolt ‘rvsokat 6 nom utlsésorban atreimeten betogeker? A Ptsburl Exyetom hat problémékon segithetnek dj dagnoszthal médaze- rik, amelyaleheleetveszikndul6pantnak az edi vizeet: vagy vnizsgbat beet (59.0). De lehetséges-e egyelen eget alapiin felttan’ a elyes diaghézist? Ugvancsak az orestudomsny trie ‘shez tartozi eg oan implantitum kiiséretezése,amelje az om ber szerezt is 5kkendmenteseneffgad. Bemutatjuk a Washing toni Egyetem hutatsinak 20 ig tat felesrésé, a hidrogee 'S ogy sey kis hazai”hagyjak a végére, beszémolunk egy fan taszihus magyar taldimany pemacthaxskrérl is. A sobésze fr radolm vétozis Kiszdbén dil, amelyeza de Takis Zon nevéhez fab Kt oy jab lest joer. E lapszémunkhaz és minden tovSbbinoz i kelemes Kkapesolidst ivin a bles FSszorkes26: 2 fee dovis Elm =o ‘WABB OROSZ RAKETA | KIWALT FAJOK ,FELELESZTESE” ‘Anemeég az Isabela szigetenfefede- ROBBANT FEL ‘ott 17 hlbrd tokn6s géndllomnya Azorosz rotor hordozérakéta a Gio- rpagyban (akir 80%ban) hasonit ‘ass oro navigicis rendszerkorszer- Pinta szigetén kina fajéa, 3 sett GlonassM mold szRota vol 1 na. keringsipaiyéra,azonban a start 1 utén 17 masodpercce!vrtian robbans ‘rtént, amelynek okt még mind vis- jk srakért6k. Ez msodik hasonié Protonbaleset az utébbi 3 évben, Kaka Svcbanis hasnt Fore. nase zaman = stn ak Tether, Alattkazieson aedlestekanan sek ' ' 280 olyan teknéstis talatak, melye- t t t t Pian Lea Leal bi adi Tew uN HT eRe RCE U Led DORR ee RC eae Se Cue a 17 Pee aurea peg a Facebookon! eee te eet ners ee er 2013. november | 8. EVEZRED | 3lll OLVASOI LEVELEK | 3. EVEZRED [AHONAP LEVELE Kedves Szerkeszt6séq! ‘Régéta veszom a 3. EVEZRED- et, és mondhatom, az egész ‘salad nagy Grémme!olvassa, Egyetienktika észrevételem Jenne: miért nem mak tobbet ‘magyar tudomanyos vonatko- zésban? Bér err kevesebbethallan a telev- Zidban, de esak trténik idehaza is valami &- ‘dokes...A 3. EVEZRED-nek 6ppen ezért kéne parton a magyar tudomény,kivinesiak va- ‘nace ocamenyeee Fetch ehivnl ecole || 4 PSEA oi on Js raot iva Heche etext: 2040 | minim doen. ans. || MB//wnnvetecon/ fa Soerisavlm rendszoe- | Gece cotuorény” | Solevben Spon ota a ut Scoamogaant cominagare | ranareussStgatchel | vos ores fog dont » frontmcrokar take | eetetbaaryee hc: | drat vt magacinen ce || Narula Famogymegetem 4607” | cto nama bencvaes! | evatacteaiparcambanne. || onktneen zt. robinson suiom | etlee ésomteingosoan_| mee reprtecarce” || atgnem sms, Inexanarjeshenae.. | users foraghuncep Kpe_| team sotlkapra || Man uae aden ane CkiSoana 20640648” | (pat gy tyeg 8) ocr | evehtek mennysegess || hnklaKribban kis Zot kivép- 65 felsStoni vég- | funk melié 2sor..Nagy szen-_ | Eyébkéntigaza van bizonyes | | Guasck ezeptomberben ‘elise vrei trek szamira | zis, scinyog je 100soros | rvatokfokéntagyerekek | | DYoretnal ator n ty, készil..A3. EVEZRED els6dle- | nagyhésban. 6 6es gyereknek | figylmére tartanak szémot, de || ne salon dolgzunk es oélesoporit mindenek | akér érdekes is ehet En nem | a vsszajelzésokbdl tu, Reece Ste tcorany atc é | ienste ftom te lp tt | hogymivnsxtotncr, || Satieendn az elektronika irdnt érdekiSa n @zenttil TENYLEG nem fogom | avagy a masik véglet, az inter- She onan lc omteret | eget nother as mene feat as vannaa brat emetr ata | Star Retest omer ban j6 cikkek, de ha tényleg ko- colvassa rendszeresen lapunkat Vairjuk e-mallben vagy ‘molyan veszik a célesoportot, | Tisztelt Olvasénk! ~ 6k éppotyan fontosak szé- irégéppel irt hozzész6tasat, ‘akkor mit nézk hilyének | Talén elkeritefigyelmét, de | munkra, mint az On tal emi. || véleményét, valamint az embert, és tiszta BULVAR- mér tébbszér megirtuk itt az oF | tett elsédleges célesoport. témajavasiatait. stilusban szerkesztik ? Pl. révid | vaséi levelekben, hogy mutaick A szerkesztéség fenntartja_ ‘nem a magyar szerkesztiség rvidtse, mondattanliag san eléretdvé vl. blabla... | hatérozza meg. Amiket On KE médosisa, de nem korteke ‘ezmeg mi? Oivaséievetek, | fogasol, éppen azok a vezéret- ‘rdzza azokat. -Vatiknbanjértam, pgpaites- | vek, amelyeketeseh anyakia- {Amennyiben nem jar ‘roket ttam, mitienet tudni | dénk prefers. OWvaséink azt nazz levele kézléséher, ‘6lK?", vagy xy Grszonda in- | kaplak, aml Eurépa ossz0s. sikeri ez a 824m 8! ppg. érjak, ezteldrejelezzel) dutt. rt mit lehet tua?" 41.3. EVEZRED | 2013, november 6s kiadvny lévén, a tatalmat {t6bb/orszdgaban moglolonik, jewyzés a ,Csak iassan, ‘avagyrekordlassi és nosz- ‘sai tudoméryes kisrieteh™ ségedet ohasguk, I Te wpa || ciier dnceee oe ‘san dab csp suet. Kedves Kovdes Sard! Fear ence, 6 2013 Régtahasonl6véleményen || segercvarhana Yagrnk decsokmosthan | ee ogy {okmogaflatamanst az || ATwdésokreméll hogy anyahidts hogy nagyobb toredelemben || fer exemérye a: publkajuk a magyar tudomsnyos set iidon- || flmmal nem szalasih ‘égait,érdokességeit.A 120s szémtél ta- i a poe Ae radtakle, 6s nem is kelet ‘a jogot, hogy aleveleket ALATKEP magazin és a LATKEP EXTRA korabbi s24mal is meg- rendelhetok szerkesztéségiinkt6l az alabbi elérhetéségeken: CGimiinke RF-Hobby KA. - 1046 Budapest, Uikishaz u. 53. ‘Tolofon: 08 1 281 0721 (hp: 8-18, e-mail: elofzetesert-hobby.hu Erdemes tajékoz6dni kedvezményes elGfizetéi akcisinkrél is! Latkép - az els6 igazi olvasmany!AUTOMOBILIZMUS | TECHNIKA EERIE Az Elio héromkerekG automobil, amely felttinden hasonlit az egykor kézismert cseh Velorexre. Gyartoja szerint a takarékos kézlekedési eszk6zOk kéz6tt ez igazan az élen jr, ugyanis 1 kilométert kb. 12 forintbél tesz meg. Valoban a j6v6 autéjarél lene sz6? Haromkerektin valészindleg nem megyiink a jovébe A iie Moors emt ama ak ldhelyes héromkereks jfernek a protoipust,amely leg hhamarabb 2014 jdniusdtl kerlhet forgalomba, ~1,5 millié F-os dzon. ‘Accég igazgat6ja, Paul Ello elmond ta, azokat az Ugyfeleketeéloz7ik meg, akik spéroln akarak, mivel amodel ra csupén {ele az USA-ban kaphaté legolesobl au Kénak, ‘Az Gj termék els6 pillantésreelektromo: bilnak tnbet, de nem az. Motertete lat 1 heres, irombengeres, 70 ler motor rej- ik Volénja mogott az emberek 95 szézalé- Ikénak elegend6 a hey. itso alése mér ke ‘ésbe kényelmes, asteres nswmeras. clei van se nee faterinens be Norgantivee Mecioe Eee ts. 180900 Noreanmara ire ey ‘StS an 160 br Grand Price. 2011 ben én a Morgan haromkorekd U prott- usa mutatczot be, ret stiusban, Bar a prototius mar tobb mint 100 ye keszt, Morgan vezetsége alg ‘Greol az erecet kaneapcit6l Ar) Morgan Three. Wheel dominins lomo a S85 fedetien, 125 LEs ‘meter, mely 0161100 km/h sebes Sbgre 45 lat gyorsl fl, Maxims Is Seoessége is ertlatremsh, 185 km/h rok az a ~8,5 mils forint, 6 ‘even bell 880 carabotadtak o! belie. WA zéld hérom- Kerekd mem annyira Kérayezetbarét, mint amennyre annak tink Allamok Kézbtt is eek, Ha a rivet ‘somagiarsds motorkerékprnak minds | sikere ehet. Klassitus auidként az Etidnak nines exelye Eurépdban arra, hogy meghirksezon az dss ldirdsal” ~vélik a seakemn- Derek A LENYEG AZ OZEMANYAG- SPOROLAS ‘A héromkerekd rendszer j6- voléb6l a jérmé aerodinam us és Kony: 350 kilogram mos. Ennck Készonbet6en akér 160 kilométrrel is ke es haladn Grnket. 6 eléayeként 48 litres fogyastdsit emi a gyiré— x 100 kilométeren, virosi keomyezetben érend6; aus pay 2,8 ter Alapfogyasz- (asa gy 3,4 liter kil mozog. Tebiélt 30 literes carly tehatkitartana egy 1000 kilo réter oss on, ami az je- Jet, bogy tanks kl eu hamdak vele pl. Budapest Milind EUROPAT Nem NYUGOZI LE Abéromkerekt rendszer ré- ‘adésul nem djdonség, és ha- sonlé Skolégia jrmprojek- teket, mint amilyen a2 Eis viszonylag kéanyen tala: ‘unk az autérastoténetéhen, smer pels az amerika HM Freeway jm, amelynek 12 léer6s motorja mir 1979- ‘ben mindssze 24 liter Woemanyagot fogyas2- tott 100 kilométeren. Azonban a gyn c& ‘irom év mélva tinkrement ‘Keep Bupa is van eau abicor- erelsf motorkerékpéroknak, emlékezznk sak ahajdani Velorere, melyet 250/350 kob cents Jawa motorbicikl: motor jot. ‘Az Blio tovabbi hitranya, hogy Velorex ‘vagy Morgan Thre-Wheeler pus trsaival ellentétben, nem hats6 kereke biziositja a ‘meghajts,hanem az es6 ket “nBe igen szokarlan megoldds, mert tech nikilag okkal bonyolultabh rendezerrl van 24, és Rérdésche vet fel az até stabilindsdt illeséen gyorstds kien” ~érvelnel a stak 6k ‘Az Elio emellett moder benyomésigyek- sik Kelteni, mint ,a jov6 aut6j2", menetu- lajdonsigaiviszont eat nem igezda timasat- {ik ala, Tovah, rengetegokol6giai au és svabadids haromlerek léterik, az Elinak ‘gy Ulsokaveldiytina. mm Somovnermn Asofémek elegends hely jut. Azonban a hats6 ulés cegyetion utasnak is kényelmetien lenet NEM AUTO, HANEM, ‘A344 liters fogyasztis 100 kilométeren az USA-bansvenzicinak Onhet, de Earépahan ‘x Blignak konkurenigj is kad It ma for- fgalomban van nhiny 3,3 eres fogyasziss lasers aut, p. a dizel 4 hengeresVolks- wwagen Polo Bluemotion. ,Réaddsul a Polé- ba ember fer, és a esomagoknak is marad ely” ~teszik horns autoszakertSk. ‘Am az Elio protoipusa nem aut6. A haté- Iyos torvények szerint esomagtartéval ren: detke25, 3 kerek! motorbiciklinek fle meg. Igy rénem érvényes néhény szigortbizton- igi szaby, amely az autka ige, ‘Abboz, bogy a jm tzembe belyezésé ovahagyja,teljestenie Kell a jovahagyés bizottsg feiéeleit. Csakhogy ezek Europa 65 az USA esetdhen,s6t, az exyes amerikai 2013. november | 3. EVEZRED | 5MEE TARTALOM | CIKKAJANLO VALOSZINGLEG NEM HAROMKEREKOVEL MEGYUNK A JOVOBE Aspects haromkerekd inka cgyafta tec tek MI TORTENIK A FOLD MAGJABAN? fz utls kutatsok szerint a Fold magia kszamthatatian, & méshépp vised, mint ahogy eda vari REPULOGEP, AMELY TORTENELMET [R ‘Anapenerdiameghaitési Solar impulse rekordokat dnt LEHULLT A LEPEL AZ ,OSCAPAK" REJTELYEROL Mi rendelkezett a helcoprion alleges allkapoccsal? AZ ARANY OROK VONZEREJE Mivitte az ember ara, hogy fet. hasandla ext a ka srg femet? DRONOK FOGJAK KUTATNI ANORVEG PARTOKAT A pla nl epUldket nemesak atonal misziokraszanjak ECM Gn 5 12 14 16 18 25 MENNY! HELY MARAD, AVAGY HOL TART ‘AFOLD TULNEPESEDESE? = 3 ‘Tulsifolt élet var a Féldre, vagy sokkal tabb embert Is képes eltartani? 44 REMISZTO SZ6: LOBOTOMIA! Mi viszi az orvasokat a rég) médszerek ajaélesztésére? 48 HAATENGER FELROBBAN Miben rok a viz alatt nukleris roboanésok veszé\ye? 49° IME A PEKING! GALAKTIKUS KOZPONT! Galany Soho cay fest, mint e4yjvSbel drbazs 56 _ BARAT, AKI GYOGYITANIIS TUD A nézastot szarvasmatha seg az immuntendszerprobiéméin? HOGY MOKODIK ‘A ROVARSZEM? ‘A tudésok 6 kamerdja olyan, Inintarovarok szome LELEGEZNI, ES MARIS ITT ADIAGNOzIS. U ciggnosztka médszer alsthatéron {OLLOKEZO EDWARD” ELEMEZVE, OSSZEVETVE Atudésok. gaszkari veznaujid maki genomjat BOLDOGABBAK LEHETUNK A SZEXTOL? Milyen médon athatel6 a boldogsag? ‘ARANY, MARVANY Es OVE ALEGFENYOZO88 METRO AA szadd.ardbial Rjdban luxus- mmetr6t éptenek REJTELYES ELTUNESEK Ettinhete egy ember minden 58 59 60 63 64 yom nai? RENDSZERES ROVATOK ELUTASITOTT KIHALAS: KLONOZNI FOGJUK AKIHALT FAJOKAT? Hol vannak a kénozas reményének rejtet buktat6i? ‘A BONOZOK W) FEGYVERE, AZ OKOSTELEFON Ahackerek bérmebjik bankot meg tudjak tamadnt ‘ANTARTISZI DETEKTOR- VERSUS SZELLEMEK ‘Az leeCulbe detektor az tibet eutrindkat prabaijaelfogni FORRADALMI TALALMANY: INTELLIGENS SEBESZKES 7s \ Mire képes az Gj magyar taldimény, az iknife nevi kitinornult esokar? 94 VESZELYES TAPOSOAKNAK? SEGIT A MEHRAJ! ‘Aiképzett méhek képesek meg. taldlni a nem ferobbant aknakat Eira] ot Peerenenitimennity Erie prea pec ners ye rere Coes ete Pinon prriary roars Bevmeris emer eect roeeeer ts i i i 4 LEVELEK 28 PANORAMA 85 OVID HIREK 98 ELOFIZETES 6 TARTALOM 46 MAKROFOTO 90 SOROZAT 100 OBJEKTIV 10 A3.EVEZREDHIRE 52 FAQ 92 MAGYAR TEMA 102 AGYTORNA 22 TUKORMOGOTT 82 TEVHITEK ES 96 TECHNIKAI PIAC 104 AJANLO (26 INFOGRAFIKA TENYEK 97 TESZT 106 ELOZETES GL 3. EvEZRED | 2013. novemberTELEVIZIO | NATIONAL GEOGRAPHIC Bam A National Geographic Channel bemutatja: Vinnie Jones: Az orosz meio Arrél, hogy milyen emberek a ,Vadkelet” legzordabb kériilmények kézt dolgoz6 vadérei, vadaszai, vastiti munkasai, test6rei és cowboyai, Vinnie Jones ezt Szémtalan keményfidt alakitottam mar kul6nb6z6 hollywoodi filmekben..., erre azonban senki és semmi nem készitett fel.” mondt ‘Kemnay ites Vinnie Jones szémé- mind a2 anglia fubllplyak, mind ‘hollywood filmvilégbél ismerés leet az ‘ldekl6 bunyé és a kimelelen konkrene hare. Oroszoszagi litogatisaazonban,mely Sorin a Kontinensnyi foderéié legdurvabl g munkakrivelismerkedik meg gy is let $Elegnagyobb kihivisénakbizonyu:olyancem- 4 bereknck kell ugyanis a kzelébe férk6znic 4 és megtaldai velukahangot, akik munkaké- |frukbat fakadan nap mint nap csicsragado- 3 z6bkaldacolnaka foldgoy6legordabégha)- H ha visconya kd... kil ilidos ores 2 popsatzolka x szepségkiilyaket igyeker ‘E nek megvédelmezni zsrol6it6l, mafiéz6kt6l ‘ésemberrablokt6)... vagy lik tobb széz m6 ter magasfékesz éptmények teiejéncgyen- slyoznak 6: dolgoznak ,vadkelei” médra, smindenfle biatstés és Aletv6d6 flszerelés nélel ‘ANational Geographic Channel Vinnie Jones: Az orose mel cin 6) hatészessero- ‘zatdban Vinnie a tandet6 a agin it az 6ce- 4a joges vk, arégi6szntevalamennyi it~ dbedt mankakirehebelekste. Delgozik vas ‘munkisokkal 6 cowboyokkal,rénszarvashaj- ‘tira 6 tet6rkkel,-sznte mindig zord cemberek és mostoha idjrsiviszonyok,jég- hideg selek 6s fagyos mosolyok kot ‘Vinnie a sorozatban tobbek kozt allo amerikaicowboyokkal,akik az orosz mar Isipar viharoefej16dés6t Kihaszilva igye- i E t VINNIE JONES ELETRAJZA Vinnie Jones prof futblistakéatkezatekar- ert —jitszt Anglia szimosnevesKuyé- ban, obbek kz a Wimbledonban, a Leeds- ben, aChelieaben, Sbeledben 68a Queene ask Rangerben,késdbb pdig a wales vi- Jogatt kaptinya let. Nemes Angliban, de egész Buépan ol ismert jtékes vot, 65 nem csupén fuballtadsa okin~ sings épesege mir pan uote, sass ‘oda val tvs Kommunikcigjato- ib sink ganda gyepenvalésze- replesét. 1998-banelfogaia Guy Ritchie elkérdt ARavarz ac Agy és Bt fisted puskacs6. fim epyk szerepére €sezel az egy fut bulls elt vadonat kamier nyt meg: a ‘lmszrsigé. Bz film magival replete a2 ghe, vid alata Blof, aTlsjtemps 654th. filmekben s saereetkapo. kemek megesndlaiszerencssjket Azsiaks- g _epén; aan egy iképiskoaban meek ‘2 teljesteniazokat az embetelen teat ¢ et és gyakorlatokat, melyeket a moszkvai | naliomosokat ves teteokseamaradeigor- § taki az oro lnleges er egykori Kom andor vg pedi rst vesey.ativol ele Aranyszarv-obd let diel 20 mer sagas Kibet sees munklatalban hogy & mogtuda, milyen veszlyekkelKényclenck Sembenézn nap mint nap a lagyivoeziot E161 kezdve nem volt megalls: ma mar egyvennélistobb meritlm al mogdte, me Iyeketolyan producerekke! és rendez6kkel ésaitet, mint pl. Mathew Vaughan, Jerry Bruckheimer, BrettRatuer és Gazy Lucchesi. ALX-Men:Azllendlés vege végleg beemnel- te Vinnie Jonest az amerika ilmipar krém- {ébe, leglabp pedig a Mikael Hafstrom ren- dente, 2013 oktoberében a mozikha kerlé Seupercelac.alkotisban dt a kamerdkelé ‘bbek kit olyanhiességektirsasigaban, ‘int Sylvester Stallone, Amold Schwarze” negger, Amy Ryan, Jim Caviezel és Vincent D'Onotiio, Vinnie mig nem hagyot fel a futballa, ‘ma is endszeresenjétszika Hollywood All- ‘Stars nev atlétika,szinészeket és mis hi- rességeket tdci Los Angeles ceapal- ban. A Klub nem esupn a pélyda, banem ajtekonykodis teiletén is nagyot alk, ami 4 ilk Vinnie sokszin, a keméay munkét edvel6, sok int fleldsegetér26 egyé- siségehez, mt Vinnie Jones: Az orosz molé = oktéberben a Natlonal Geographic (Channel masoran. pnomsers 2013. november | 8. EVEZRED | 7renee Vincent Callebaut UNC orey egynem Aeteana Farrel Tass ean kodik. ee cE Rog pert Cruces Creel Eraf y A kézejivében valészindleg hat il leges toronyhaz épil mald ‘evi leggyorsabban névelv6 vérosaban, ‘adétkinal Sencsenben, amely a Gyéngy- foly6 deltsjaban fekszik, Hongkongtél [Az épitészek szeretnék wvisszatértent™ a vidéket a vires! agglomeréciéba, emel- ids helyiségek és izetek lennének, gy festenének, mint mogalltikus ké- kupacok - mesterséges anyagh6l OJRAHASZNOSITAS ALGAKKAL [Adds névényzetjokora helyetbiztosit a plhenéshez, ugyanakkor a taka szén- dloxldeltuntetésében Is részt vesznek. Klonlegesséenek szamit a zért dj hhasznositésl rendszer, amoly a szerves leredetd szitird 6s eseppfolyés hulladék Kivilasztaséra szolgl, specials zold alga segitségével. ‘A kertek figgéleges elhelyezése csdk- kent az ontéz6st kelts6goket, a kilnbs- 26 navények pedig nemesak a laksk hangulatéra gyakeroinak pozitiv ha- tést, hanem a zat is tomptjak ‘ahézakban, ‘Maga az 6pitmény kar alaki tinere - egy kézpenti dn. Vie~ tendeltartghoz esatlakoznak. ssbb kildnlegessége a négyszog révén az iyen tartokbsl alkotott keret sokkal nagyobb halité- ryomatékra képes. Nevét ‘ogy belga mérnok, ‘Arthur Vierendool (4852-1940) utén kapta, aki 1895-ben elssként alkalmazottlyen tarté- szerkezetet.Ml A 3. EVEZRED HIRE | EGESZSEG Sokk hatasdra, vagy ha kellemetlen dologra gondolunk, el6nt minket a hideg veriték. A kisbabak is izzadnak a kellemetlen hatasok kévetkeztében, ami jél jelzi, milyen mértékben élik at a félelmet. Walesi tudsok nemrég ré- i6ttek, hogy ésszefiiggés van a csecsemdk izzadasanak / mértéke és a késObbi agressziv viselkedés kézott. Verejtékezik a ki t6l valnak egyesek exGszakossé, mig mésokat a nyt erdszak puszt elkép else is szonyattal tote? A pszicholégu- sok szdmiraSsszetet foladat ennek akérdés nek a megvdlaszoldsa. Mindenekel6t a Jkamaszkorban fellp6 agresszi szémitrend- ‘vl slyos tisadalmi probiéménak, Walesi piticholégusok Cardiffboleldre meg tats ‘mondani,melyikesersem6 lesz hajlamos ké- 0b az agresszira, ‘Az eredmények atudésokatis meglepték BETEKINTES A GYERMEKI ELMEBE Apstichologia stérbinekidejtben a szakér- {Gk nagy tobbeége suimira egyljta,fekete ddobort” jelentetek a csecsemsk ~ tudju, Dogy néz ki, tuk hogy valamit tartalmaz- sia kel, de nines hora kolesunk, ‘Ext nay kiivis a pszichol6gusoksvémé- 1, hogy legalibh egy kissébekukueskilhas- sanak a gyermekek elméjebe, Szeencséze a ‘modeentechnika ebben is selthet. A Cardi Egyetem kutatéesoporja Brika Baker veze- ‘6atvel abr elektromos veztésének mérését alkalmaria a kucskslishon". Bz amedsze, anita humugségvizsgl6berendentseknlisal- A kutatast Erika Baker walesi pszicholgus vezette almaznak, nagyon megbizhat, ugyanis abr cllendllsénak mercéke a elektomos dramnal svemiben anys azzal, hogy mennyire ned- ves ile izadt abr A verejtlkivélastis a vegotaivideprendscerhatiskbrébetatoik, ‘vagysakaratunki6 fggellen, exer amért re akei6 mindigvaldban a legGszntéb. ELEKTRODA A LABACSKAKON ‘A.walesitudéok azonban nem azért vélasz: {oti ext a méezest, mer gyakoratiag kz ‘ellen belstist nyt az emberi elmébe. Ha- ‘nem, met egy id ta mar ismeretes, hogy & ‘vegeta idegek ativitésaviszonylag poa- 101 3. EVEZRED | 2013. november tosan megmutatja az agressiv viselkedést Iajlamokat A tud6sokat érdekelni kez, le lepleshet6-e mir csecsemokorban s egy iyen jovi ,2samok" lM Azok a gyerekek, akk eseesemsként kevésbé fének,id6sebb Korukban hajlamosabbak az agresszivselke Bgyéves gyermekeket Kenitekvizsga Labacskaika elekrédakat kotetek és Kilén- bi situsiokban mértk reakeitikat~nor- mils, nyugodterblméayek kit, majdaz- ‘tia, hogy er6s hanggal vagy tavirnyitisd émiszt6” robottalrauk jesztettek ‘A kutatés KévetkerS része kst evel ke bb zalot A vasgaltgyermekek desany- MI ZAJLIK A TESTBEN? hazugség osotén mutatot eakcié ora a melshvese stresszhormen- Jalnakaradsa, ama swverés ftekvencidjanak novekedésével, 8 vernon novekedésével, légz6s ‘orsulasdval, @puplataguiasaval, :foxorot iazadaeea rE reali rondkivtlfontosak (vagy azok volak) Gletbon macadasunknor - voezsiyes holyzotekbon ugyanis Képessé tsi. nok ara, hogy védekezzink vagy ‘eenkujank ef. A kus a érelmek. jai kerdotvetkaptak, amelyben ar kelett beszdmoinik, hogy mennyire vselkeik ag. resszivan gyermekk, MENNYIRE FONTOS, HOGY MEGUJEDJUNK? El6szor nem ttént serum meglep6. Kide- rt, hogy a kevésbé idegescsecsemék, kik eves izastak, tet bik vezerSkepessé {ge Ksebb volt, hiroméves kor jovalag- resszivebbé vita mint azo, aiket kivert a la, amikor mega arémisat robot. Mitjelent ex” A pszichol6gusokszeint Epp az érzelmek mélyebb atélése akadélyozza meg az embertabban, hogy gorombia visel- Kedjek. Am az érzelmileg ,sekélyesebbek- tek” ex nem okoz problemi. De ol az igért meglepetés? Az sem marad l—-bebizanyosodotugyans, memnyirekevés- 6 megbizhalé a gyermek jOvdbelitempera- smentumanak beslése egyéveskorinak végéa a zsamok gyakran KbGjt azokb6l a gyere- kekbo is, akiketédesanyjuk egyéves koruk- ‘ban még ma szltet haan ft eB ‘Anoen Mi{Arig etogenagyon fonts seropet ot roeecireemeemaartel “eatreepilirni ae pilaster Peta FAA CLO Pee ese Poopreceeorcres hhogyan is mozog a feldmag bolygénk oo eer Arena ee A eres {dn ml okozza ezeket a sebességvslto- : Cree Canon recA cent eee ces re Seed Cu She tt ben gorsabban forgott, mint a flakpeny, ‘2 80-85 6vekber lelassult. Az ut6bbl évek Pree eRe) A Féld magja ~3000 kilométerrel a féldfelszin alatt kezd6dik. Ezért nem is lehet kozvetlenill megfigyelni, PE oad eeu ep eal PN U La oe mR AL Red eo Rie ner eee Pir eee Roca Pee eed Pcie en ascsy AMARS MAGJANAK KUTATASA Azgneiialcuiesty | vse, a Mars mag. over Marsa szaiasa | maja avé- szerkeretst lana Nemzeti Repules! | res boly feltaré mo 65 Grhajgzas Hivatal srerekis, bejelenttte,20165an ‘abo robotszendst wild a bolygéra Insight néven, cama, fzzalafladattal, 2k: Eau vagy ellen 5 hogy tobbet tudjon meg | megkezdhet kezdieg. cseop AA aMLAME e aneR Aa eae a Mars melysgerl es | Keteves haters ‘olyés nalm oo ae a teresreias, v9 rmunkai oti, mint a kulsé St ad 3 Foldhoz ha Erernt a mise ag Akutatas ara is in slat a tudésok bepllanthat- | kter, hogy miért nom bolygskrs hak a Mars mélységelbe, | osztédik mozg® tokton: | alas taltva arr, us lomezeire a Mars Praag Miga Curiosty mobi | mien feast az telesen | Kérge Upy, ahogyan az an . ‘az é)taboratért | maskent, a tolekereg eseteben PR i dare tt decors lm esa egy hely Rezonda 8 ke | torent Por ranean eeeyr ners rer cee ad HEToo Para En cet rey Rc eu ornente ti ST ud emcee ere Suet a eer eee its ues eo btuie cue ts Perens rents eee rrr Po eres Gr ee ores Fy Cy meztek, amelyek mindegyik prec UC aua ie tens Perea a Pe oe cas ee ee ec) cet Cm Peetu aes ees Pecan ae Pr inn att Soe Ean foe ey leat6k ~ eléri a 6000" Cot, am a Nap fel en eo ce Pore und Pn nee persed naan td faery Cone ae ere Sees részecskegyorsitéban végzett eect ee ets eee) ee oe LO te Dees Pees ore eee Peay act ay Pion ea ats eae toes es ee rc panier a Pome) as ceed neces name pero ort hres etd reread MILYEN SZOMSZEDAINK MAGJA? Merk nak, rota Ks hata betes maga. ban a boy gételes Sugarénak ‘2h ton ig pla Fld esetéven ugyanez AT. AMorkir maga esepptolyés, s nagy mennyiségd vat tartalma lehet, beisé mageal, 6s vokony openy ese Kral Az elmélet madelok at mutatsk ‘Mars forrs mala vas, Ken- 68 rikkelvegyultokedl al Az og6 4 bolygstomogének 16%at és \érfogaténak 2a test A gizérlés Jupiter magia valészindleg ‘aira Nalrmazalapots. Bere kor ménjek ura. fednak Re Tehet.Azt nem ud 13 mag, valeszindleg ‘6bb elem ovorekbsl. Egy elmo ‘Jupiter magia ogy hatalmas séemént akan 2 Szaturmusz J6gb6l és nehezebb flemekosl als mat folyskary hidroger-6shaiumétog E boyd magia haromszor nagyobb, ‘int a mi Foldinke, kSmag eet fovyékoryhiorogénrétg a olye5 sgaranak ko oie Nazéaik ‘ie Urdnuse rOxant saiiatorat, vasat és nikal artalmars ‘magla nom nag. Temoge a F megének 0,55%a. ptunuse magla a bolygé 2/3 6 ‘mint sziikatokat tartaimaz. A magban ‘GPa nyomas uralkoak,nagyabol 2013, november | 3. EVEZRED | 13ME TECHNIKA | REPULES 24s ropuls- poke vetokszik amely torténelmet ir “ope am sir | rom Sel ezl6 tat | awe px and free mpy at zien | ” tuk be magazinunkban | Mati xia zz, 2010 ea spat ny gout, | Solar Impulse projeltet, cayman dena itwsrras | “melynek ea egy oan Iemiggarwitaasentae | mebmek o6laeay olan’ | wecponrorr newoRo {6k Kicélként Deez nem aztjelent bogy a | MAPENerEiameghaltast | 4 pass tavaly Picard haji, Svie- projeketteljesen elitotak vlna Eppet | TePUlGgép Osszedllitdsa, | tet Marexkdba rept. ma onnan visezs, Teakez6leg, a maga kategerajaban Oj e- | ami kOrbe tudnd repllni | Nemmeatklanésebben gyorsa,egyenle- ‘ethene am korbetudnd repuinl | Src oan All6 csapat lasst, de biztos léptekkel halad e cél felé. ASZOLARREPULG ATYIA |éha art mond ak, nowy 2 pszihifterek nom Stak messze be tegokté Mindon- tcotre Bertrand Fieeard bonne van inet sz minden lee Sentai valent vopthen. A terveSrapa extn oy jor nnagyobb falatal probilkozot. A Sola La- pulse a nyérflyaman ebb svakaszban kz dotte le az 6szak-amerikai kontinens nyu- 1m Az Egyesit Allarmok strepilésével beita agit a torténelembe fy fogged 1 wage re fgath és Keleti parte kz6ti tavolsdgot inne Somanacune © » | | Amik a Amrik Bgystlt Allamok ‘A gép kissé misképp néz i, miata hagyo- |] ennya motores © |) sepulésének mésodik szakaszdban jnius- manyos repoldgépek. Hossza nem egészen ban skeresleszAllst haitttvégre a texasi 22m, de még alas figyelmé is elke a om Dallasban, betta magi a epi torténté- nagy szamnyfestivolsiga Elésia 63,4 ma, || H3999-0en ogy be. Az atizonal Phoenix trténd repés Inbar Abus AO puyelf apy kate || 'ietalonalre Sovdn 8 eat 1341 kate meg. ‘x uasszit repul6vel hasonlihatsossze, |} PME a Tce TC RIEETES | | revorduak seam a napenergival mdkod6 De mig a legkénnyebb Airbus slya 129 a |} A Piccard esaldcban valészindleg repul6gépek kategériajaban, A kovetkez6 Solar Impulse minddssze 1600 kg-ot nyom. || SrokGak a Kelana. Servana srakaszok sorin St, Lovisba, majd Was- XKilnlogesége mindenckel6tabban ej. | | a0). J2eques Picard azameriksi |g hingtonbarepve Gab rekordokat dont ik, hogy bir teljes egészében napenergiaval | | $zAr™azAsi Den Walshsal egy eg. akodik, jel is tud reptl. 826 szerint |] 228020" 96 spenlsbatszkifoan ‘A Solar Impulse-nak lesz egy testvére is, axel6z6nél egy némileg nagyob prototipus is epi fog. Az 6 repll6gép szémyanak fesztavolsigit 80 mest terverik.Abefeje- zése 2015-te vithaté, vagyis ara az évre, amely valszintleg az opész projet szamara ‘ores jelent maj. ‘ls6ként fandot Marlane-srok a 11.628 fotovotaku elem tara, amelyek || Jen, val a Fold tegmatyode porn. 20 mi-en borijak a feluletét. Ezzel a Solar |] Berard nagvapa, Auguste Plecard Impulse az els6olyan tepildgép, amely 6j- |] stntén Keovete az aarenainnovelS jelnappal képes Wzemanyag adil rept, || lvthorységset1981ben, 2010-ben mutt be eldszhr, a felesziése hat evet vet igénybe, Tervez6i véleménye || **#"s!on6 sverntsoha nem belyttesis maj eljesen a Kun Miso 141 3. EVEZRED | 2013, novemberTELEVIZIO | DISCOVERY EEE Ed Stafford Guinness-rekor- der utaz6, aki Azo Az Amazonast gyalogszerrel meghddité Ed Stafford 60 napja egy lakatlan szigeten két és fél év alatt. Teljesitményével elnyerte 2011-ben az év eurdpai felfedezdjének dijat és a legendas felfedez6, Sir Ranulph Fiennes elismerését is. ‘calandor Ba Stafford vide6ra rgzitete él -amerikal ij, amelyet Gyalogszerel ‘az Amazonas mentén cimen a tvént20k is Téthatak mar a Discovery Channel m@sorén. a vadonati, Az dmkentes simbiveret cf smd sorozatéban fata kivieravllalkozik: Dhatvan napa szémai magit egy sl semmi- ‘ben egy Fast delle talilats ape szi- sete, ahol a tlelésben csak sit rere és ‘udisérasedmithat Az embenisverveetivo- Viz nélktl hérom napig, evés née hérom ‘tg bij, Edoek viszont 60 napot kell egye- dal eltolene é silénie a lakatan seigeten ‘Ackiséret helyszine a lakatlan Oloraa, komo tars feanhatésiga ald tart szige. ‘Aforgats engedélyentset szemmélyes litoge- ts sora kerk a teat. Nappal 80%-08 pétatartalom és 30 fokos héség uralkodi 2 stigeten, melyetészakinkent hrtlenIeht- 1s kbvet,Elelmet az olyan chet gydmslexat term fa, min lus, amang6 vagy cit rom nyéjtanak, 6s valamenny até viz is ta that a szigeten, [Ed magival vibet egy kamert is, amivel ‘maga dokumentilja a szgetentltotnapja- it, miizben felfedezi,hogyan taldhatélel- ‘met 6s vizt,miként készthet maganak alvé- helyet és hogyan kerilhet ela veszlyeket. ‘A forgatis sorin Ed seakivel nem talakoz- hatot és segitséget sem kaphatt, exe tik- és lon gondoskodak testclelki épeégerdl 68 a nila 1év6 kamera energiaellatésar6l: a komo tors lakhelyén maradt a stab egy tagla, aki egy eléce az Bd atal megbeszéit belyenéiddbenotthagyot lemertlt akkurma- latorokat é iss felvételeket rendszeresen nkéntes szamkivetett begySitte 6s potolta Emellet Ed kaport ‘egy mholdas kovetére katott gombot ~ amelyet napenta meg kellet ayomnia, ha je- ean arta, hogy j6l van ~ és egy mholdas telefont, hogy veszélyesetén eléje a htra smaradt stébtagot. ‘Atlélésber soukséges eszkbztk,élelem (és rubizat hijda Bdaek be Kell vetnie az évek sordn megszerzett minden tlAési tapaszta- Jatt annak érdekben, hogy 60 napon a élet- ‘ben maradjon. Vajon skertl egy fenntrtha- {6 életformat kalaktaniaezen az isten bila anbgottihelyen? ‘Az bokéntes szémkivetett - premier oktéber 10-6n, 23 htsl, ‘sak a Discovery Channel| misorén, 2013. november | 3. EVEZRED | 15ll PALEONTOLOGIA | ZOOLOGIA ‘Atekonstudlisazonbaa hibetetlentlhosz- sadalmas, 6 sokszor zsaktcdba fut folya- mat. gy vol ez a Helicoprion fajhoz tartoz6 atények esetében is, Vizsgiltéor a legmo- deraebb echniktalkalmavtk az amerika tu- ddsok. Ray Troll fest6mvésznek koszinhe- sz emberek tabbeége jorést csak ak- ‘kor taldlkozk a paleontol6gusok mun- saval,amikor 6s lények alakjat re konstrualjak litvinyoran, néhéay adatot amellékelveazok életmddjrél é éplkons- si szokdsuiz6l ten ma abban a formaban tekinthesjuk meg zeke az llatkat,amilyenformsban az 6ce- Snokat szelheték a paleozoikum végea. IME A REJTELY ‘Alexander Petrovies Karpinszkij (1847. 1936), rose geolbgus é paleontol6guskezé- be uri mészkovek kutatésa kbzben, 1899- ben egy kilns fossziia aka, amelynek -orit 285 mili évesre becsUlik [Noha a lelet meglehetsen hidnyos volt, Karpinscij nem sok habozott;helyesen l- elicoprion fajhoz sorolt } lények a paleozoikum vé- gén, a mezozoikum elején Uszkdltak a vildg 6ceanjai- ban. Porcos halak voltak; ‘A PALEOZOIKUM FURCSASAGAI Amita az els6 Helicoprion lett, pel yaa a vilig més résvein is ritalalak. Az urd lel6belyhez ctalakozot Exzak-Ameri- ka mere része, de Austria €s Kina is. Bs Lehullt 2. az »0SCapak” — © rejtély érol emesak a fora, hanem az idbel tato- sin is bv. gy tak hogy faa 310 mil 1i6 évvelezel6t Korbel, vagyis a kés6 kat bonkorbél ered, Legnagyobb elterjedése a eam folyamdn megSgyelhet (ami nem mis, mint a paleozoikum egyik peri6dusa). Boy: ‘gonk torénetében ennek a kornak a végen Ker sora fajok legnagyobb mérték kia stra ~ a2 sszes fa} 96%%-a pusztlt ki az ceinokb6l. A Helicoprion képvisel6i nem sokiig élveahettk a fldiéletet; evelci6s rnyemuk a mezozoikum eején, a Kora tis korshan, 250 mills 6vvel exel6t tik e. mai capak, sugaras ha- lak és kimérak rokonai. A tudésok sokaig nem tudtak, miért olyan ezen Allatok allkapesa, mint egy spiral alakba csava- rodott flirész. Az Idahdi laptota meg az ely hovatartozst. mic ‘uti dbokKan a csonara. Potosabbaa ine bb, porcair, hiszen poros hala exyik csalédjnak kepvisel6jerl van 526, melynck 8 tetéhen gyakorlatlag nincsenck valédi sontok sok fetes i okox a paleoato- logusoknak A poresabvet dail igen ne- hhezen kvl meg, gy aporcos hala leletei nagyon kevésinormiciotnytanak aad 3 sok sims. A kick abbayze coup f- gakat és dllapesotizack meg. A~ Kar- SPIRAL A KOBEN A Ieletekbi kidertlt,ezeket az e6lényeket olyastéle anatémiai anoméliajellemexte, pinszkijdltal elaevezett~ Helicoprion fa} fogaitob mint 100 évig nem fede fe uit- keukat a paleontol6gusok elt. Egyetemen azonban meg- lelték a rejtély kulcsat. i 3 CAPAK Es ROKONAIK [)TTesttormauk, kimjeze- | hasoniéak. A porcosha- | halal eavit hun £ Trorcdiemedjacaiap. | lacxoebtacapaka logs | foloaes espporta (lose. | saretonesokeneich’” | merebhetceseknem’c0 | Gh aboinac cape: xd soroake capakat | fauka viag costes tengo | 3 aafleh néven 2 az0krokonai- Podiginem igus halak, nem por- ‘A poreos halaknak mégegytelbési 08 halak (Chon: onala ismeretes, riehthyes)leaz, amely 400 mils ma si6 gernce- ve vat lon Sek él valéban ‘mal cépak elder 8 halak a poreos, td Idotartoznak halakiegkozelebbt az éceanok malyé- rokonal, im azok Den rjtezve els ‘Sok mindenon ki Kimérak A 2.5 ken Tenbbanek tuk. Minde- | rében foletnet5.Nagyé- | es mélysegetkedvelk, nekeldttabban, nog | bélenmyifalalsmerta | rn onnek feebb, hinesenek esontaik ‘bbryiretenger méiyon | akkor is leefebebb (Ramestérendszoraket | 65 sugaras halaknak ie; | 200 mrelsfelszi poteok alkatjgh) nines | yen peloul a leginkdbb | ald. Atudésok jelonlog Uszéhelyagui és fogaik | capthoz hasonloforész. | 3 csaldcjuk 25 fat Ko- plakoid pikkelyekhez | hal. Acdpaka sugaras | lenboztti meg. 161 3. EVEZRED | 2013. november A hellkoprionok spr ‘els6ranézésre nem omiskertet eSpasra amely nem magyarizat6 pusténazzal, hogy mikéat kell inéznie egy porcos halnak. Ez az anomilia az oka annak, hogy a furaIéay rindeddig kcsusszantapaleontol6gusok és ‘az anat6musok kezei Koz ‘Ahelikoprionokleleteiléayegében tosem tartalmaztakteljs teste, hanem csupén egy (2-6 mhosszsi fogassprat. A tud6sok dgy velit, hogy ez egy Kilénés formsj lla pocs, Nem tudlak azonban r8jinni, hogyanAKHIMAIRA NEVO KIRAKOJATEK kaméedkragy hatissal votakffede- ik, fg kuGnleges nevetakartak ‘dn nekk: Mvel a bola héskors- 6: Ekhidna aryanak nove malt ‘nttoke Khimalra (lg nd, lg Stat vor \himatra teste harom slatotegyest- ‘tet elo oroszént,kizépen vadhecs- at, hat sarknyigyst frmarot. Szajval ze tdett oki, aml eé- nyére svat foladatatleshéasoen - az aig kapufanak Sez6esbon Vigil fzonban a hs Belertontésznak =: ert 6 legymie s megoine a szar- yas 16, Pegazus segtségeve Migr épp Knimaira jutt eszéb0 a udésoknak az Jonnanfefedezott ‘iatro? Mindennok oka anak sosszetett”ellege. iamerse iy nézneke ie mintha walonsle Nényekbst lennének sszorava ‘A blolégusok hasonlé okbalemleget ek olor dn. ckimérikus organlzmu- Sokat” fs. zn eleléryek teste Ki- Tenbo28 gonctkal oliptest sjtokb6| ai, minekerecményokentszintén gy ézmek Kl, min valarnféesajtsgos rath" ereaménye. ‘esakedhetet egy ete spc aha sz ‘a. €s hogy vajon mii szolgahatt Elsdkent maga Kapincky prbalkozot a sekonstrukeiéval.Osterit spiel egy 16 sésvfogas,kindvés leetet a helloprionok szAlesebb it tokonsigahor tarts firs halk sj, Am mis fOreszhalatl eles res Perr iee io a sz belsejsben on, exé a fajé nem vizszintesen eléte icényul, hhanem egylajta orményként a fj fe esava- rodot, FOGAS KERDES Aelikoprionokfelfedezése win tovabbiel- méletekis megielentek ar, hol helyezked. htt ele lények testén a fogas spiral, mely- rl atudovok feléelezték hogy véd6legyver Iehetet. Bayes teri szetint ex meghosszab- bitot farok volt, amely a betolakodéknak ko- moly sériléseket okozhatott, misok a hat- ‘uszony meghosszabbodisinak velték, 1907-ben az egyik 6 llapotban enna radtleletalapn Oliver Perry Hay (1846 1930) amerika ichtiol6gus ara kovetkeze tésre jutot, hogy 2 fogas sir az llkapocs része Volt Dehova tartozhatet? A fels6 vagy axals6 allkapocshoz? Vagy mindketSaek &- su6tképeate? Egyesek,fantiiads médon, a fogas spiral ahelikoprionok nyeivénekte- kinteték. A rejtély rely maradt ~ kevés fossa dt rendelkezéste, amelyek nem is voltak megfelel6allapotban UT IDAHOBOL TEXASBA ‘Vali dsést az IMINHT 37599-¢8 példény felfedezése hozot. Ez a fosszlia az amerikal Taho dllambeli Waterloo binybl keri el 6 most Pocatello virossban, az Ida Ter- mészettudoményi Mézeumbaa éezik. Mivel je tha6 rata a fejpore maradvanya,atud6- sok mostanra azt az Allaspontotalaktotak i, hogy a spirl az llkapocs része volt. So- ‘kg az a nézet urlkodot, hogy az als dll apctotalkott,lefelécsavarodva. A leletet nemrég alaposan semigyre etek az Lda Egyctem tudésaiis, Leif Tapanila goolgus: professzorvezSeével, Arita fsszist evi {Gh kollégiktor a Texas llamban taldhats Astiba, hogy tobbettudhassanak meg r6la ‘Azegyetem laboratériumahan mkod6, nagy {elbontist szimit6gépes tomogréf ugyanis Tebetdvé tet, hogy létrehozzak a ttokzatos spitdl bitomdimenzi¢s model. OSCAPABOL OSKIMERA Mir6tajchoztat az jkutatés? A fogas spiral boelye valoban a szijban vot, sak méskep, ‘mint ahogyan edig véték, “Rekonstrukzink megmutata, hogy a fo gas spirdlegyedilld szerkeret volt; az alsd Allkapocebsl nut ée annak egétehosezd Joslata”~ismerete kuatScsopernak ered ‘méayeitTapaila, A spirl azonban nem ete 16 gorbilt, mint egy kilns skill, hanem ‘asad beluejében helyezkedot el. ‘Akutatok szernt a szeckezet a fogak fo Iyamatos novekedésével jot lée, gy, mint abogyan ama 66 cépék fogi ndnek Hogyan hozhatok dsszefuggésbe a heli- koprionok a eépickal? Kordbban a tudésok Jkozvetlenrokonikapesoatofltteleztek Ki otk, Am Tapani azt Alita, a porcos ha Taknak egy mésikfeI6d6si croporyét alkot- jik, melynek ma is 616 egyedei a csodis amdlytengeri kimérdk fajaibortatomnak, ‘Ugy tik, az Gscdpakel ,Sskimérdk’ et tee ‘oes MirTORTENELEM | ARANYLAZ Az arany sajatos tulajdonsagaival idétlen id6k 6ta elbivoli az emberiséget. Rengetegen haltak meg miatta, diszitet- ték vele a faradk sirjt, és a mai napig is beldle készitik a legelokeldbb ékszereket. De mi is ez a fém, és mi mindenre voitak képesek az emberek a megszerzéséért? halo avas- és a kémeteortakba, x6, ahold porban is. ‘A természethen leggyakrabban tsa for sndhan vagy ezst6tvozethen ford el6. Bre- et leldhelyeilegayakrabban a kvarcerek, ahonnan az erGaidval 6 mis természetes folyamatokkal az tledékekbe keri, majd ‘onnan apaatok és a folyék medrébe. Ahogy ‘az dramlatereeaszkldspatakokban sodorja Az QQ NY 6rdk vonzereje ‘ok mis Fémmme!ellentétben az arany ra szinte semmilyen Kulsé tenyers nines hatdssl ~ nem rorsdésodik,e: Tendllé a savakkal, a Iigokkal 65 a sokkal szemben. Koanyen megmunkilhats. Kos lanl felosathat, és peldiul a gyémantal e- lentéthen, ennek sorin nem veszit az é1éké- GL Kizirélag a kirdlyvizben és a cianid oldataban oldédik ‘Tulaidonsigai és a miltél hornaterhet s6ge alapjén et lehetett az els6 frm, amit az cemberek binyészni és hasmositanikezdtek. AHOL A TERMESZET ‘ARANYAT REJT ‘Az arany szintebisol fllethet: ak6zetek ben, a vizben, a nvények magiaban és az ‘l6lényekben. Az univerzumban is megtall- KOZISMERT ARANYTIPUSOK tistaarary nagyon puha, ka horormel ware at ‘Aino, hogy Kemsnyedd | jen, mas tema all tir. Fi Karatokban mérik a tista- Ségat, ogy rarit 1/24 tsa srarynak fle! mog a2 54>. zetben.Ezaz jeer, hoey 24 kardtos arany tellesen ‘isa, Ar edlitasaszonban ‘iszonylag nehez ‘Ahagyomanyos arany 6ksze- mike i Gt Fs val sn angi Uimtomeryoh us isbenapreexirtoen psoas arcane ‘A sérga arany 75% tszta = nangan vagy pala ‘rary, valamint 25% tty 16a 19. sizadban, amikor az i wititotonar creme |8 } kalonboaik a sarga aan xp, Aréld arany az Frm arany existtel | Azelektrum a arany és az exist vagy kadmium- | 3:2 aranyi hahnysérga tveze- mal vals atveze- | te. Epiptomban és KisAasiban J teAzid arya | mare. 3000 Kat ismersi Init az exist Usztasdiginak kell len Afenérarany 3 minimum egy fener témmel rekok minimum 8 kardtos | fs] sists raz ovezste (2 at tém Bsszetsele ars Pi yanak megratorat ‘aval kilonbbe6 sind arany hozhats ite), ardnya hatérozza meg. ek arany ~ az arany saz acét ‘tvszete,ékalaban 18:6 arary- Dan. Foként Europaban heave Atumbaga az arany 6 626 zee 4:1 aryban Mat bronz ‘ery, alacsory az ovadéspont Ja, 6s soll kemeryebb, mint 2 arary mas otvazete. 1m Az arany azon kovés femek ike, ame Iyektstafermaban fordunak ei a terme szetben, Oka, hogy kevésbé reakel6képesek 18 | 3. EVEZRED | 2013, november 65 a kovekher csapja az aranydarabkakat, vékonyka aranypelyhekre hasadnak. Egyes elyeken, példiul a kOzepes vagy als fo- a szakaszokon az Wledékek az aranyr6- gokkel egyatt letlepednek, ami néveli a Koncentricigjukat, ‘Az aranytatalms ércbenf6kénter6sen de foemalt kstdlyokformijaban aldlbatunk ra yal, csavar flit, lekerektet sarkokkal 6: lekkel. A felletéa nba klonféle bison sag ala rojo” igylbetie meg. Az aeny toblnyire egyedalllédarabkent vagy érétos ormaba néve fordulel6. De alkothat lapo-Jat, bevonatokat vagy szabilytalanul perfo- 3 lt esomékat, in. aranyrogket SZAZEZREKET FERTOZOTT MEG AZ ARANYLAZ ‘Avvilig tobb mint 50 orseégaban tala ‘mizeumi kincsek és kilnéletrsos forr- sok tandséga alapjn mir legalab 6000 éve ‘inydsszik az aranyal. Alegnagyobb eldhe- lek a Dé-afikai Komérsasighan, Orosz0r- szighaa, az USA-ban, U}-Guinesban, Auszt- rilidban és Kenadiban vannak. Kanada i »ARANY”-REKORDOK i ig eemededearanpinysia, | § nese beopcon ene be finial Kerusesagen arcs | $a Sanven Meyatgeesigomissk | oo EtWakdesoatomarsiee ssc. |E § mAs arangdk ores a sranpelrebon refk, meek ae armpit Avidgon | | Stack; majd aves aftyalHomok elsdora és eeiszai chet tat ogra syebb akanadal Yokonnal atios. 19. sdzad Amerika sere eek jelentek meg ai- sranytog | | géokbsvizezenindultakele ord vidékre. | heteten mennyiségaranyt rej lobe sakes | | Keri tan négyeen leek aranyra pic | Iyekro. Az embersk munkijukaté csi Ce ercteceme, || szizan meggazdagodta, de csaktredckk | joka hitahagyvaindllak fell, ézaka Seaman aSsoben buwean || tala meglartani a vagyondt “Tobbségk a Skagway vagy a Dyea kiko {ak az auszvila Meboure 6) be aja, a Telthelyekeléréséhez azon- 223 kane Nem soa a foege7e- ARANY A VESZEKEDESBOL _ | ba”tkllet Kolnitic ahegygerinceken.Ren- Zine None peel a et Rober Mendervn vars aanayt | PCE eae eps Sgmmuny | Hiei ASS a tna ay cen 37.27 em ragyss- QS age ‘nal egy kis esoportal talalkozot,akik épp la- | ember épet,fgy egy folyamatos tomes ala en erp een pl | ember es cree i koekaban er Minder @ragy ta ind eleségével, Katetel és kit s6gorival, | Allnia. Masok a Fehér-dsvénytvilasziotak, ‘sdlyanak koszénr ‘Skookum Jimmel és Tagish Charlie-val. | amit még nehezebb volt lekizdeni. Az ide bat Henderson elirultanekik: hogy aranyat ta: | vet ta Halt Lovak Osvéaye aéven vlt = aepree lalta hegyekben, és rbeszélte Ske, hogy | ismerté, mivel ebb ezerigaven dat pusz- £ megmunkatt menjenck oda. De néhény bénté megjegy- | tult it el Sranjsreyat || 24st tel az indidnokra, ami flbosszantot . —— Bulgaraban ta Carmackot, exért gy dontot, a Hender- PESe ralahsk mes, sonnal elleniez6 irinyba indul. Miutn E eat a oizben tomate megtttek pir falométer a Klondike foly6 £6000 éves sit, analy ele vol sramlataval szemben, a Rabbit-patakhoz 6 arany ékszorebiel tek, melynek vizébenvaldban aranya lel tek, Mindez 1896, augusztus 16-in tortéat. © ‘Mtannamon, ‘Aelfedezésnekkoszdnhet6en apatak a Bo- eepptor ers, nanza Creck (Bonanza-patak)nevetkapta eran ‘Yokosban mais innepnek stim ez a nap, sranykinese.& az arany felfedenéséaek napja (Discovery oporsé a searho- Day) fa. tién, a tobb s2hz kilonboe saobor 6s ékszer ke 5 lene tonna aranyb6l készitt EGY EWEL KESOBB KITORT ‘AZ ARANYLAZ [Az arany alakithatds gavel tink Sedmeh wert Egy unca e316) | | Mivel Klondike rendkivil elszigetetlt a kil- 3 Sranyosl 80 xmhosset erst heha- || vligtl az aranleltheyek hie csaknem egy 16, vagy mogpunitva vokony, 10 m= || y eltltvel Kapotszirnyra Az els6arany- | Ml Aranymoséssal aprérégok vagy arany felts aaktnats sc 1897 jliusaban hajékalérkezek ide | lemezkének nevezet lpok jonnek tre Seat ba, eshanarsan eed, hogy egy | ##orarteraima homobl ina gocnonregsegannytsaltae | EW eveznep, KIEGESZITES: sept nssmatinayelicnn | Thekeesennsabaet is |g REVERRED-MIEGESZITES: {Msn armtaralndtletet 6 | cuca aol Ob exer ember fata aK Tevet Keel az ember ar epyic og: | kta, Tomegett att fl onl, | Yukon af 6 ah ie Nrodaa volt ‘nagyobb vandorlési bullam sorin. Aranyléz | hogy mi mindent rejthetnek a kanadai he- | Ahhoz, hogy az aranyas6k tuléljék az itte- ‘ort ki az amerikai Alaszka terdletén fekv6 | gyek, Kitort az aranyliz, ami egészen akévet- | ni kérilményeket, hatalmas készltet kel- ‘Klondike-ban, amely egy mask lelébellyel, | kezé évtavaszdig tarot. lett magukkal hozn,ezét kénytelenek vol PP 2013. november | 3. EVEZRED | 19TORTENELEM | ARANYLAZ tak néhényszor megtenni a kikbtobal az 3 ‘svényen dt vezetO utat. A kanadaiészak- nyugatilovasrendéség kovetkezetesen el = Tendriste a késveteiket. Minden ide érke- 26nek kételez5 volt hozni 90 kg szalonnét, 360 kg bGzalisztet, 90 kg kukoricalistet, ‘Dg babot, 70g szariott gyimoesét,35- 35 kg cukrot 6s kevét,iletve 20 keg rizst Sokanalkobol-é dobnykészletel is fel- suerelkeztek, vagy példéul tzhellyel, bi- torokkal SATORBAN A TAVASZI OLVADASRA VARVA ‘Ahegygerinc lektindéseutin a Bennett-16 hoz Kelle leereszkedni, Atl folyamén ves megfakalt. Kb, 8000 lakosa mara, tebbeuresviroskakeletkezt a t6paton, \ ‘s2émos Epil nem éte la fagyokat, sszomberck ara vita asirakbaa, hogy a ‘vesueket Am még mindig legendak vez 16 jegefelolvadjon. Hzalatttajoka,es6- Dawson City, Amerika legnagyobb aan nakokatepitetek, hogy tavasszalazokon | mA vhdg tb mint 60 orszigaban t ina szimboiumst keljenc tra a Yokon folyén at Klondike- | t6mdzeum kiesektandsige a ura eayk leggezdagabh aanymos6 he ba Tegalabh 6000 eve banyésszak az aranyat._ | Iye az dkortl napjainkig a Képa-medence ‘Aza sdmdra, kik alsecslek a l6ké- volt Magyaroszigon a szgekor teleplé szileceket, amar vilégossé va bogymilyen | cer Dawson (1849-1901), kanadai geotgus- | sek aranymostivolak a leghitsebbe, ke egyetenit atl Az aranykeres6k obhsege | 16l Dawson Citynek nevert el. 1897 janér- | zal pl. Asvinykozseget érdemes emltni, ‘nem bra ahideget, 6 hazaté. Sokan nem | jsban Kb, 5 fahiz 6 sitor vole it, tvaszra | abol 1870-ben 102 aranyszt artotak ny tk i a ord fagyokat donban 1400-a ta lakosok szdma. | va, A 20 sdzad els leben halt ki ex @ Dawson City gy indultvitgzisnak, ogy | foplalkors, sort a folyszabalyozisok pe nota arny uta ots Uletemberck, tn | csteek meg osok, spekulniok, abk is erkeztk ide. | — 1933-han a Duna Mosonmagyar6vér 6s ‘Avios féaykordban 30 000 ember it~ | Gye szakasdnaranymones ste cperaha, stabs, moi, kéhiz,eterem 6 | Ket végeztek, és tb ponton~Kisbodak, As sok szllodais mtkodot. Egy vendéghizhan | viny, Rise, Geny- 0.050 garanyat mutt toto jszaka tobbe kel egy New Yori | ta kia hordalkan Bz alepénazonban nem lakas egészéves hele: dena, Am 1900- | indus ela parsze termes. mt ‘ban az aanylzLecsengésvel airs bine- oats Kaz WAranymosétsl HOGY BANNAK AZ ARANNYAL? oe Aan Exeaeuest Ankor a jege lssanktnt flengeet, a f és Eto aio! aera: ‘128 hae sell aes ota lind & meget lata JOBB KESOBB, MINT SOHA! 300 kavhosvol tra. jane ak kevesen | baronjbért hasonatae ‘snes elanicak en 3) chnen, amin avait av, vaste, hogy a Kakor tudtak megs ‘ Bonansia. Az elo6 és fennmaradtak rajta az io cakeményits keverékére felfedexts ta eltelt két évben anayian meg- § | graryrogok. Néhdry havon- ‘van s7akség, illetve an- robamoatdk aleldhlyet, hogy a kés6bb ér- E | ) tea ineesel ett wince iB | nak stecidodortrin new eafkoek sont semi sem maradt. | | tka bor Detalak vagy Cessatovdre, am kspes De amint szdrnyra kaptak a hirek egy oj Z| | edéryekis hasznaihatsk | azon tlaldonsdiga, leon az aranyérebsl az stant aranldhlyel az emberk zon || 8c#fau@ansazarany | fog amalgrképtame | sana mia bb fen ‘a odautatak- Amiyen gyersan tic aKoo- | |) fevaik” EMRE | evar a igany dese | Araranyal val reais dike aranyiz,clyangyersn leis csenget. | |) Shor [Sera kannyen ‘oran Ob everranodtee ows lenyeret tse frmaj sale A mere ‘vers. __| Teton ate «vanes A VAROS, AMELY CSUPAN mee i ; Y —_ \Napjainkban az aranyfe- | ban, melyek dsszekstik | EGY EviG ELT nate Celcciontocabbeléties | az arany ona. Mas ns —_——____ feskimeseass, | don atSdnek plz ak Bgyes vallalkoz6k kittin6en rééreztek, mi- Atechnikailag legfejiet- legkisebb arany- | lifémek ionjal, amelyek dot hizhatndnak hasmot az aanyis6kbl. | J) Taps aranmesasezun. | Garsokauea is amemes | a meemurkais sor Egyikuk, Joreph Francis Ladue (1855— SLoreamelyekneemeg. | SzortagHonmyen lool 1901) alaptota Dawson Cty vars, E16. 7 Seamaiginis hows. 3 air is aranyat keresett, de réjot, hogy tb Tage Neate armas Afoyamat sykezetek bet Kereshet magukon az aranyésdkon, | | | Yeiamss miattsz6t | nom etzoésén alapul jemianak Enhezhasons | ametyenutén eaniey | staat a kyezet. Nehiny nappa aut, hogy Carmack ae- | |") mggeera kGrtok i | Qatoentugerédic wey | te Aakerskromenyel ayat tall, a Yukon 6: Klondike osszefo- || | geppl trend bomlase : ‘Sere madszart hase Iyéssoa Kjell egy 68 hekars elec, rm amalgemaciss sccahataimes | nelaek maja vsse- anit gyrsa opal Fllitot it egy kay’ Parostani | teméczet tataccvotanat | bes eanios Knocodés ft, amely aksat és vendé gent i sania aigary | i okozhatnak hehe svg. Az iy letejov6 virost George Mer- 201 3. EvEZRED | 2013. novemberSZEPSEG | EGESZSEG mam Egy 6srégi titokban gyékerez6 fontos tudomanyos felfedezés a kimagasl6 szellemi és fizikai teljesit6képesség elérésére és fenntartasara Parmenidész, a 2500 éwel ezelétt éit orvos mondta: ~Adjatok valamit, amivel lazat kelthetek és meggyégyitok minden betegséget.” A kaliforniai Berkeley Egyetem kutatéi ezen a nyomon indultak el. Sokféle eredménytelen prébalkozas (étrend-kiegészitdk, hagyomanyos és infraszaunak...) utén korszakalkot6 felfedezést tettek. (A kordhban divatos aerobik, fats, jogging, ‘a maratonitréningek kéros hatdsai:elyoe ‘érdiilet- vagy porckorong-kopis.) A kima- _gasl6ercléti dlapoteléréschex 6s fenntarté- sahorelogend6 tehit a szervezetaek bizonyos rmennyiségt kal6ristrendszeresen elégetn! Egyéb pozitv mellékhatésok A fek6 napsugérszaunét szazadunk legsoke oldalibb egéeztépvéds eezkzekéntismerik. Annly, seftesintd méregtelenités mellékha Aris stirs a napegtrcams, amet | Patan old tisai” a Kovetkezd- legéezséges és bistonsdgos m6éon alkal-| mas modszerekkel szemben sas belsé lax keltésér! Alacsony hémérsék- | Bgy fitneszklub reklémjabél: Ha a futésza- Ieten (40-600 isintenzivenbocsitja kia nap | lagon futva 9 kn/h-a gyorsitase és a détés-|| Testadlyesbkkentés - Bérszépités lithatatlan hésugérzdsa, és mélyenbehatolva azenberiteste, tmelepit art Azember test 70% ktews viz moleulitrezgésbe hozza, 6s ex a mongési energia eejijeinkben srinte szonnal talaksl héenergiive teatink hénér- sfkdete emelkeduikerd Az els 15-20 percben nem izzaduns, wtina viszont annél erteljes: cbben verjtékezink: mélyen aseitek srintjén lakul kia méregtelent bats. szoget § fokhal megemeled, akér 400 kcalt fs elégethetsz 30 perealat! ” Ezzel szemben a napsugérezaundban kényelmesen feve, 30-35 pore alatt eanele ‘a duplait, 800 lilokalérit ise lebet égetni 6s 1-5 liter verejtketIehet vesziteni! Az elvessitett folyadékotviivéssal potolva nem vissailvissza a felhasanélt kaldridkat a szer ‘vezetbe ~ evértannyira hatékony fogyasztés- va, testslyesdkkentésre is! + FSjdalomesdkentés + Immunerésités + Test 6s lok relaxscié + A vérkoringés Javitésa * Vemyomascsokkentés +A stressztOré képesség novekedése + Az avdsigény esékkenése + AZimmun- rendszer eréeitése * A vitals, a szeliem 65 fizkalteest6Képesség névelése ‘Boekel a hatsok mindegyiet nagyon slerefe- M1 rojlk Parmenldész fellsmerése renca, esetantimény émasdja ala! Boeke miatt mégatt? {n mit vilasztana? ‘smeniea fe napsugérszanndtseézacunileg- ‘Az orvotudomény most kez ra felfedemi, | Fl éra alatt 800 keal Kényelmesen fekve, | sokclalibh egéaségué eeskonének. hogy minden betegséget (a lelkieket, példul a depresszét is!) az Gletenergia-szint csdkke nése walt Magaséletenerga-sintesetén a virusok és a baktériumok sem tudnak drtani A beleé liz tabbiéleképpen is nivel az élet cnergiasuntet: a anyagrserefelgyorttisval ‘bb energia svabadul fl, a verejtékezéssel _pedigtavornak a szervezetb az életenergia Sramlisdtblokkolé kdroslerakddsok. Beért Ga vtalits, a szelemi és fiika teljeatOks. pesséy, és esblken az alvisigény. ‘vagy a fele, 400 kcal emelkedének felfelé {utva, eblkdve és kzben hosszabb tavon az iileteke és porckorongokat is veszélyez- ‘otve? rmonidész ttkét ma alkalmazv a Berkeley Bgyetem kutat6i arrajottel rd, hogy van egy olyan dtalénos ejérés, amivel ‘az ember életonergia srintje, ezellemi izikai ‘cljectdképeeeége andl ie nvelhet@, hogy annalchosszabb tavon kos utdbatasa lene. i hatasokrét? ‘Tesstele csalddjéval egyitt ext a kilonleges készildket Vegezzenintenzv 21 napos kit said otthondban! Jelentiexés 6s részletes feltételek a www. napsugarszauna.hu intermetes cimen, vagy & (06 20 877 0777 telefonszamon, Orvosi, ter smészetgySeydszat és kormetikai tapasztala tok, szakvéleméayek és esetlerdsok ugyanitt kémhetdk Peller Kalman ~ Sunlighten Hungary H-1015 Budapest, Hunfahy u 8. \ww.sunlighten.com ‘Tébb mint szauna. SUNLIGHTEN Utolérhetetien éimény! XX. szdzad legsokoldaldbb wellnesseszkéze. Amerikai minéség, Teljes 6lettartam-garancia. NE ERJE BE ON SEM KEVESEBBEL! wy sunlighten 2013. november | 3, EVEZRED | 21Minden targynak, minden dolognak van egy fény- szine, amit visszatiikréz vagy kibocsat. A szin valéjé- ban nem létezik - a szinérzékelést az agyunk hozza létre azért, hogy minél tébb informaciét szerezzen a kilvildgbél, és megkiilénbéztesse azokat. o o Oe Okol @S GEN eisessesnexes {ényérthony ster Asainezeelescsakoz ‘gyban Jon le, az azn sem a terme szetben, sem a szemben nem ltezk a szinek vilagaban ‘ember szem vizusllsérz6kel61 1m alapszint kilonbéztetnek imeg: pos, 26ld 6 kék. A lathat fy spektrumaban szdmuk hatra néveb szik (naranessérga, sérga, lila). A ltés ; myalattal, keverske- kel, szinezédéssel 6s ténussal VIZUALIS ALKIMIA ‘Azemberlszem étlag S milié esappal 100 mili pletkaval rendetkezik, zk alkotjak szemink tényéreékeld be- rendezését. A fényérz6kelés hataran tal ‘Az éryalatok és a tGnusok esetében 2 kromatiités és a lmInentés 3 nek ggetlonl a feny 6, a msodial atest sugdreésl tefesitményét defn - a zine nyességet, mélységet és intend Jeleliak ele Ez a folyamatlogkus: el6- 2b a vrbsszint ajuk, ait tnyessége 45 ténusa alapjanelemnezn tudunk, gy adr ia, karminvors,tlavers, ska Iavores vagy biboraréssmyalatokban is eyonyorkodhetink. Tdoményos Kutatisok alapén az ‘ember szem 2.400 000 szingmyalatet képes dekédoln és érzéketn, ami MA tera 6a nek msképp él apes azn, amlét azn, X nem iomoszémsk a KepzbmvésztllehetSségeket foteaek, Al servers eel Kt yen Wromoszémévalrendelenek a éfazereret, tokintve 6p elég. Sele eso eggyel Anak exert a pros Smyaltanak val srlesebosklast us Per sivas | megktlenbéztetn, ami nagy segtség a mogfelelérizs kvélasztésdban 22| 3. EvEZRED | 2013. nove’EAH —— 1m Megvolt a tudoménysalapja annak, hogy az elmilt 20 évben nagyon sok ezistszind ‘aut jelent meg a vligsztradsin. A felmérésekszerint gana tlagban ezeket érint! nya. A mivészekszimara a fehér mentes thaté az emberl szom szdméra az aut5pslyskon mminden mis szit,afekete pedi ugvan ‘olyan sz, mint a tbl A legkevesebb baleset. A exist ‘Benge meee mAvise lakessaginak legkeavel- ‘ebb si ‘egyerteimien kek, ame- byt ail mala a mély 2 Ma Kovet — ‘eax | 123 A ceutes <— r = | Foul (i 1 yr > " | i) ASE ge sO ne we 4) VIE) im ae ee | sia iM Pr |: iatalviinall = EE BF ma (ai a a TY iii cull hires Fa ~_— (lng ma went Me eer TS zerelo gra a leghatalmasabb|E- ‘i WA erfiak — PonTECHNOLOGIA | REPULES mm Norvégia nagyon szeren- csés, amiért sajat gazdag k6olaj- és foldgaztartalékai vannak. Am egyetlen lelé- hely sem kiapadhatatlan, ezért Gjakat keresve fel kell térképezni a terilete- ket. A norvég tudésok ef ehhez most mar piléta nélkili repulégépeket [Azels6 drén abit firikus, Archibald Mont- is haszndlnak. ‘gomery Low (1888-1956) dla megépitett ‘Arial Target volt, még 1916-ban. Apil6tanélkl norvég repil6gépek anota fogjak [Wiha a norvég partokat | assists Ieceririnyzékokat, nagy felbontésd kamers- i 4| E 1 A2G projekt az Intogrst Kéollkutatést Kezpontoglsze att fogant zotlet a mésodik legnagyobb narvég vi- egyetemér61indult ~ Bergenbél,ahol ‘az Integrlt KGolajkutatési Kozpont (Centre {or Integrated Petroleum Research) i mik- «dik I feflestetek ki azokat azo tereket vagy drénokat, amelyek feladata£6- kként héromdimenzi6s geol6giai térképek ‘ksztése. Ezek alapjn ktnnyebbenlbet maj megtaldni a feketearany, eve kulonbez6 | Wl Nyoe rotor, lézerek, kamersk,fényképezdgépek ~ ex mind az oktopter Greek &s isvinyok eddigtejttelelyet szdmos terete csak nheren megkorelithe- | at, digits fenykepeasigépeket éintavo- 16, Fekeskepexéschezépp exer nagyon al | 10s svban dolgoz6 indkstoroktslitanak MINDENNEL FELSZERELVE | (imasakadcénok. Kishelikopterhez hasonléa,smivel propel- Norvéga gyonyoet'orszd, fordokal,e- | A pila nell sepulk nem szdmitanak | ejnek nyolerotoyja vas, oktoptemek is hkl, é vad ermészetsepsegevel Am | Gjdosdgnak, tonéaetik mdr kel 100 ves. | nevezk ket ; a HOL REJTOZIK A KOOLAI? Peale tat) Akivént fet séhex dig ge0- I = MPTP | oro astra vt sacs. Arctoper- cae eomOATD talib er gyOkereseamepvitae Simon 2 | ere E SRE | Beckles, aut cpyk at mena, a y technelgival lens erfonrscspérl- Rae a Deas ‘hatok meg. ean rantr tinal ee Fagonia Biel cleslihernck cadet tere Pee ean aa rere seer tne teklomplengelipa kip maphoat hi Eee crt FETE SIT | rom dimencisbon”—bivjael« igyeimet« Eten a a aaa Pee OME | onc scaveae Duce, Peat ical Beemer enema Late ng ‘Anorvégec Okt az Esaki tenger vine Poets Sm |, 2st ont w at enee e enter sen acta es Peer ‘ent teiletckea is mika fognak. Hason- Pare aren SOE | 16 elicist mir Németorszighan és Svijeban Parca Perret ra NTS IOSOMM | is alkalmaznak, a heli tud6sok ezzelam6d- Covert om st c ce szerel szereznek informaciOkat a hogy te- rr ec) riletek foviny;Grszteclrcl, Kun Miso 2013, november | 3. EVEZRED | 25CULL RCSL CAus ey) Erreetores ones erin Egyenlitél atméré: 4 392 000 km Tomer: 1.9891» 10" Rinrsd PonoeerreK yay ceria foes EOE tra it MeeeTCL eer) is'részét képezi, ee Prete Sa a torpebolygékhoz eed hold alkotja. A Nap- ue as Roe ae eee Cae Se CLM eres eect sce ts Paes ee cds Pee Tse aa eT ced Pee ae ore er ant ae 4 Fe oocnirion|| zl Pores rey nt eee tatty Dc oeet cnt Peon rrr cree Cons cea porepetoe poceasents Preeti Co Coreen pero Boots née: aon id 49528 km prorated Craoeal rE nePANORAMA | TUDOMANY 5 A foszfor a m kerilt a kkoriban, amikor bolygénk egy forr6 golySb6lfakhats hellyé vltozot, a Naprend. ‘szetben még mindlg adaz ki rlmények uraikodtak, Szi- mos dj elméiet szerint ogy ‘metworzipor valtoztathatta Glettel tell helyé a Foldet. ‘Az egyik yen te6ria slapjst az I) susztraial mészkevek adjak. Matthew Pasek geol6gus, a Washington’ Egyetem mun- katarsa atal vezetett kutatas ‘sordn ezittal nem vizre vagy 1 mas ogyszerd szerves mole- Segitett a borda- implantatum gy siket betegnek a sajét bordsjab6l Jétrenozott fet dtettek be. Brtan Hoes az e's6 brit fri, aki sikeresen at ‘sett ezen az implantacién. Az edin- burgh (Skécia) Lauriston Building Kér haz sebészei a paciens bordaszilankjal segitségéveljavitottak dobhartyaja tejesitményén. A fejéhez rogzitett mi niatdr audioprocesszor feltérképezi ahanghullémokat, majd az implantatum felerdsit, 6s a koponyacsonton keresz {la bels6 fulbe vezeti ket. Az agy hangkéint értelmezi ezeket a hanghulls mokat. A beteg tn. Treacher Collins: szindrémaval sziletett,ezért nem vise hetett hagyoményos halldkésziléket, mivel az nemesak a filbe, hanem a fal Kili leszkedik, a Treacher Collins szindréma egyik tunete pedig a ful tek jes vagy részleges hidnya. Azonban az ‘orvesok a Hogg bordjabél nyertdllo- ménnyal pétolni tudtak a kiflitien szervet. A ,Bonebridge” neva implanta ‘um processzora nagyon konnyl ~ aig 6rezhet6 a fejen. Az Gj segsdeszkiz mindenk6ppen forradaimi l6péstjolent a siketok szdmara, 28 | 3. EVEZRED | 2013. november eteoritokkal Foldre g uléra bukkantak, hanem ‘egy fontos biogén elemre - fosztorra. A geol6gusok az ‘ausztrlial K6zetekb6I megal- lapitottk, hogy tbb mint 3,5 mildta Sve a reaktiv fosz- ‘or fokozott koncentrécioban vol jelen a Fold feiszinén Epp akkortit zajlotta Fold meteorzéporraltirtén6 bor bizdisa, az in. .Késel nagy bombazas”. A Kozmikus fosz for igy az olan fontos szerves molekuldk rész6vé valhatott, mint az RNS vagy a DNS. mt i Az Gj dinoszaurusz a Fold elsé madara? madarak a dinoszauruszok egyetien lolyan csoportia, amely atéte azt a rétakor végl katasztrfét, ami miatt rminden mas fajuk kihalt. De hogy né= zolt ki az els6 madi? A kinai Jicsou vé- rasdban \6v6 mazeum gydjteményéb61 ‘sztrmaz6, Gjonnan leit jurakori dino- szaurusz lenetet a legsibb ismert ma dr. Az Aurornis xui nevd é16iény a os6- rt afarka végéig 50 cm-es vol, ‘estét toll bortota, Nem madaresére volt, hanem tipikus dinoszauruszpoféja les fogakkal. A mai kinai Liaoning tar toméiny toruletén 6it a késé Jura kor- ban, Kb. 150 milié 6ve. Felfedezdje, Pascal Godefrot, a brisszeli Belga Ki ralyi Természettudomény) Intézet mun- katarsa szerinteleletaztjolent, hogy a hires archeopteryx mar tébbedszerre) leszorul az els6 madarat megilets kép zeletbel trénrdl, Az Auromis xul ugyanis, sokkal inka mondhaté madérnak", ‘mint a nagyjéb6l ugyanabban az id6- ben 616 archeopteryx. Pel tees RO ing Rey er ote Ere Neen ibserey baer anin nok: Po Beeseescpnrieet eee Pease yarns eases panera Brace and preaerepnece eee os tre vonatkoréan, Az australia Perthben talalhate Curtin Egyetem etree ere Barwon rears eonbreeiny peermrtrre rrr pee reer asa paver eespeeeererene paptrererconrteyrter a fényaugarakat alkalmazza, re tors paler entail Perea pee ey eee Panaeicreeen eepeney Poem heer neonates penerieaiore eter) Peyeoreetar yy ret PIERO Ty pore pea siKIS-NAGY INFORMACIOK i A Szaturnusz holdja sima, akar a tojas Motén egy 5 kn tmérdjd égtest, famely néhany hod g hasonléval egyutta Sra 2 turnusz aryabolygs kordl & kering két nagyobb hold, ‘a Mimasz és az Encela- dusz paiyaja kozOtt, AZ lyon égiestek talsago- ‘san kiesik ahhoz, hogy Tenntartsak az atmaszté rat, hosszd tavon azon- ban segithetnek a més Geftostokkel val6 Utkazés ‘ordn keletkezett .he ek" eltuntetésében. De miként lehetséges, hogy a Metén felszine {akaresak két hasonl6 hold, a Palléné és az ‘egaesn felszine) olyan ‘ima, mint a tojéshé)? tor Thomas, a Cassini Urszonda kutatéosoport Jinak egyiktagia, a New York allambeli Cornel! Egyetem munkatérsa a Ez alapjan a sordsége kevesebb mint egynar- mada a vieének, a Metin tehat az edaig ismert legxonnyebb é 2 test. Olyan, mintha egy hatalmas hab keringene a Szaturnusz aril. Egy yen fete anyag pedig konnyen olntot az utkézések ryomait. POET Tetten ért molekulak 2, hogy miként térténik két molekula kéz6tt a kémiai reakci6, mindenki tudja, aki tanult valaha kémiat. Am az igazsdg. az, hogy még soha senkinek nem sikerUlt Kizvetlendl megfigyeini a mole kulékat. Egészen mostandig. De hoy pontosabbak legyink: a berkeley! Kalk fornial Egyoter tudésal Fellx Fischer ve- zetésével nem kézvetlenil a rég 6s 32 U) kotések megsziinésének folyamattf- agyelték, Az, amit az atomi end mikroszk6- os feltérképezése sordin tanulmsnyor ert az 80s 6veKoen, Lega ‘sedelg ert wéték a tudésok. Ame or 201--ben o aa) fekamadva halotalbo! ca meglciont ae ben, a bioegusok érdokidsénok ‘ézéppomdba ker. Nemrég K- eral, hogy valbban ogjedals {aj van sz, a maga nemében cetyl 66 dskowulet. Sok ravasz essbival megesett ‘rr, hogy A NOKKEL VALO I8- MERKEDESNEL ogyszordon lta eBlon’, 6 a sokat grb ‘nosoy elyttHosszis aekrele- esse talakozot Mi lehet az ‘ka? Amerika pszicholdgusok Srorint minder a kovés avés, thet, ami éppigy hatéssal van ‘3 mish vieelnodéstine felméré- 61, mint paz alkohol MILYEN 1D6UARAS. VAN AMARSON? ‘AMasRezonnas- ‘Sanco Orbiter fea {atén ve keerii "yen ma mar anny tudunk hogy a Mars atmosztriinak néméesék- kézelmtltban kiszdmitot- taaHold sirdséget. A mérgek eltizik az ellenséget Pomacea canaliculata 1evd Edesviriesiga érde- kesen védi utédait ~ szinte egy ragadoz6 sem bantja a ‘ojasait. A tojésokkal te ré- _zsaszin burokba ugyanis deg: mérget uttat, aml a Sole- ropsis Invicta falba tartoz6 vorshangya kivételével eldz inden ellenséget. A tudé- ‘sok szerint a PoPV2 nevis reurotoxin nagyon ritka az “llatoknal. Egyrészt, mert ezegy tn. VB toxin, amit a ndvényok és a baktériue mok hasznositanak, mas- részta esiga szokatian mod. szerrel hozza létre ~ més ‘liatok immunrendszerének molekulsihoz hasoni6 mole- kulaparost kombindl. A mér- 4620 tojésokban lév6 csirak ‘olyan enzimeket termeine “amelyek képesek semieges- toni a mérgot, s6t, az enzl- mek taplalékként is szolgat nak szémukra, Azt még nem tudni a véroshangyak mi nt lk tala mérgez6 ‘ojésok fogyasztésat. tak, nem volt més, mint ugyanaz a molekula a reakcis elétt és ut ete maponta nem egyszes, hanem ketstornavekank eS esoHven. WABE VIZIO A JOVOROL Alkatrészgyartas tavmunkaban? ran Putnik, a portusliai Minho Egyetem mémdk pro- fesszora szerint a Ov gyéralban robotassiszencisval mak3d6 ,ayértéseltekbe" beelentiezve wogezhetak napl ‘unk salatothonunkbdl, online kézossée) haldzato hon keresztl kezeWve a gépeket A .gyértési fhe" cla a ‘amunka kterjesrtése a pyar murkakbrokre. A sell rmunkst véezOknel ez a megoldés mar megszokot, mivel saint tees ~*~ egészében szimitégs- & pen dolgoz- mak, doa ak ie ee ieténa frre dalor val = lassabban meayvéabe, ‘Am a gyor- sabb internet, a Jobb minds6g1 videokapesolat 6s a tawez6rlés\ interté- szek fol6d6se rév6n a tavgyartds mar lathatéron van. Putnik mémokesapata létre is hozott egy .gyartésejtet” laboratdriumaban, amelyet a 2350 kine talalhats Belgré di Egyotemré Vesna SpasofevleBrkfe mérnok szakembere! prébaitak irdnyftani - sikerrel, ,Szeretnénk tejesen demok- ratizdini a gyértdst” ~ mondta Putnik. A médszer ugyan: akkor veszélyt is ret, hiszen ezen rendkivil draga létesit- rmények tulajdonosainak eszkozeit, .vadidegenek" fogjak hhaszndini az interneten keresztul, Sok mérfoldes tévolsdgh6l. 2013, november | 3. EVEZRED | 29PANORAMA | TUDOMAN lY Epitményt talaltak a Galileai-toban A iiizas calteaits myn ova, razslatos bazaltéptményt talaltak, ami tabb ezer évesnek tdnik. Shmulkc Marco geofizkus, a Tebavivi Egyetem munkatarsa szerint ez egy 70.m atmé- £6) 6s 12 m magas emiékmd, melynok. tomegét a tud6sok 1000 tra becsilik. Valészindleg a kés6i bronzkorban kelet kezett, €s a felfedez6k szerint akkor- ban nagyon igényes épiletnek szami- tott, A kutat6k tulajdonképpen az iszap ceredetét vizsgaltak, am amikor szonar ral athutattak a t6 mélyét, rébukkantak cere a hatalmas épitményre. Jelenleg bvérok bevondsaval ogy Gjabb kuta ‘st terveznek. Munkijukat azonban niehezt, hogy at6 egy aktiv vulkéni te rileten fekszik Nincs tobb jel Aisstentatoentgytonan ke re Jeadsja mat erkedesel dot és egy Sszakara ay rend j SrosonJetaromator Ménes revs fehér golyat az egyiptomi természet- vécorn! Sronezetek Sorsen of enaestee ery farina Gere talana- fortormeszet veceiniote ional ats sugsten Arn A NE Fetiya moms then est ves Egstom Kornyeret ‘védelmi Ugyndkség (EEAA) munkatérsa Kés6tb etc, hoy Ménest omy heh esaliid levadszta és megette. jgy ismét belgazoledo, hogy a madarara sae fe az alatoatsrindonrap lta ber nom zava jladok ntalozhete- lon Ss pottatatianadatokat Soigtatnak ajuk seeds ves bektl Sines, vor vonalak tal gine orzdgekoan overs Jelena madarak spor Sopa iat vacaseata. 301 3. EvEZRED | 2013. november (DE #Vaku nélkil fotézni? i Nem lesz lehetetlen i 10882 fényviszonyok | ségében lévok. Az Gj Kérbttvaku nélkil | zékel6t, ami a ldthats és {f6nyképezni? Bizonyara | az Infravards fényre ts 6- rmindenki zékery, ismeri az ‘aszingapt ilyen fot6- riNanyang 74s ered Miszaki ményét Egyetem ‘Am egy feltaldlocso. szingapir portja mu a tatta be ett) féry-_§ Wang QM protesszor Graékeldkkelfelszerelt 3 vezetésével. Olyan ‘tényképezéaéo megbir- §£ anyagbol késziit, amit Kézike feladattal { azelektromos berende- ‘zd érz6Ko16k 1000- © zés0k jovének tartanak szor érzékeryebbeka | ~ grafénbsl, azaz egy ‘ényre, mint ajelenlegi | kilonés szerkezeti ényképecigépek tobo- | szénb6l.m Nyomtassunk szerves elektronikaval! Aszns lttronika mst inagyon népszerd. A hagyo- rmdinyos vezetoket helyettosit6 szerves anyagok sokkal olesSbbak, és rengeteg kIvi- [6 mechanikus tulajdonsdiggal bimak. A Stanford Egyetem kutat6csoportja megalkotta a FLUENCE (Fluid-enhanced crystal engineering) einevezés6 ryomtatdsifolyamatot. E médszerrel a szerves anya- {Zokb6| nagyon vékony rétegek ohetnek létre, amelyek 10.szer hatékoryabban vezetik az éramot a hagyo- ‘mnyos médszerrel gyartott vezetdknél. Az Gj médszer KitGn6 lehet az oles6 napelemek, a rugalmas elektro- rikus Kllel26k vagy az apr6 érz6kel6k gyartésshoz. Hétkéznapos a testvérek kézti megfélemlités testvérek koz6tti amelyet 10 és 17 év_ rapesolat sohasem | kézotl amerika tné mentes éreimektl. "| daserelie!ohattak Apoztvérsimek ellen | Mindegykiknek leg nines semmifle for | alabb egy 18 raat és, gyakran azonban —_| testvére volt. A kutatas rnogativ érzeimekisk- | sordn viszonylag egyér- jlakulhatnak kozéttik, | telmi Gsszefuggést amebyek akira meats. | mutatakkia pszchés lemiitésig is fajulhatnak. | nyugalom és a testvéri ‘ANew Hampshired agresszivités Kéz6tt. Egyetem tudésai Corrina | A testvéri megfélemli- ‘Tucker pszicholgus ve- | tés megoldatian és. 2etesével 2600 telefor-_|alsbecsi problema” boszsigetéstolomertek, | ~ bsszoger Tucker. ‘ FOEMLOS A legidé- sebb 6sma- jom ,kinai” zArchicebus achilles ev fa) fossziis leletet a kinal Hi tartomanyban talaltak meg, @ mai Jangoe fol korelében. Ez az 65m} mooska” az eocén korban éttit, ko, 55 mil: Ii éve. Christopher Beard, aPittsburgni 4 Természettudomanyi i Mzeurn munkatarsa ‘hal vezetett nemzetkézi £ kutatocsoport szerint ez |g nemesak a fEemi6sok = legiddsobb Ismert fosszi- ‘Ja, hanem egy olyan él lény, amely egyedalall6 helyetfogial el az evolic 6s cealddtn, Mig végtag Jala majmokéhoz hasonit twttak, toboi testrésze inkabb egy primitiv f6em- lésre emiekeztet. Akkor- ban él, amikor a fSemlss- tajok elkezdtek egymastsl elkilondini. Az evolcié Sordn az egyik dgbdi ala- kultak ki a majmok, az ‘emberszabisii majmok 4s az emberek, a masik ‘gla jelentegl, Sszakai letmédot foltats koboldmaki. aELOry A Helyiségmérés hang segitségével Zz ekholokéci6, azaz terilt felterké pezésének képessége a visszavert hang alapién ‘egy exyedilallé evoldciés adaptaci6, ameliyel ol a denevérek és a cette lek is rendelkeznek. Francia 6 amerikal tudésok nemrég kifellesz: tettek egy olyan készilé ket, amely esaknem EGO Joghurt: médositja , az érzékelést! 3 /\ Kinagyon izgul pl. a vizsgak elott, veggyéz6dhet rola, hogy agyunk FE czenetoket kad az emésctOrendsze- F rnkbe. A Los Angeles Egyetem tud6- ‘sai szerin e2 fordiva is igazlehet. £ Am agyi tevékenységunk nem az éteit {ezaz a tépanyago- kat és a bel6luk ryert ener), ha nem a téplalékkal cegyitt a belekbe jut6 baktériumokat befolyasola. Akutatésban ‘soportokra osz ttt exészséges nk vettok részt [Az egyik esoport rendszeresen fo gasztottexjesztett tejtermékeket, ‘a masik viszont \ 4 rem. A tudésok P ryugaimi allapot ban és stresszhelyzetben is kulinbsé- et 6szlltek az agyi makbdésben. im az ésszeflggést nem talaltsk meg, igy biztosan folytatiak a kutatsokat. Ugy fest ugyanis, hogy pl. az antibiotiku mok dltal a belek mikrofigréjaban ‘okozott valtozisok az agy fllédés6ben Is Jolentkezhotnek. mt pontosan imitélia ez. (Csupan a hang felhasz nélésdval alkottak meg, ey helyiség harom- dimenziés modells. Arendszer, amit egy svi): ci kutatdesoport mutatott be Wan Dokmanie veze- tésével, rengetog nagyon Erz6kery mikrofonbsl és szimitégépes program 61 dll. FO ereje az algort Ser rmusdban rellk. Mig a rmikrofonok pontosan rg. aitk a visszavert hangot, a program kiszémola, hogy ez kézvetlen hang volte, vagy olyan, ami ‘tobbsz0r .beszorult” a helyiség falai ke. Avisszavert hang frek- veneidinak apré eltérése Tb kiszdmithaté a helyi: ségalalja. OES ete ag le | Ahogy idésédnek, ugy tavolodnak a kiralyn6tél Asis tassane Egan ssa erint a dolgoz6 hangyak Eletkora a tevekenységuk alaplén allapinats meg, Eletik kezdetén a dolgoz6 han- yaa ralyndrO és az vtdaia gon Aoskodnak, maja fészket tsk, Sot vege fle pecigéleimethordanak a fészekbe, Munkdjuk ehat ogy tave- Tabb keri a Krdyndtl 6s a fsz0le Mindez azonban csak gyenge mutatS néhainy dolgo6 ugyanis tovab marad hata gondoz6 szerepsben, mig masok retin atészek tzthasaval herd Se ‘ket A tudésok a bonyolut tarsadalm rendszeekten 616, amponots felah faa tarts nangyakat vests Axislet sordn #1 napon 46 Kol6nig- ban kb. 1000 hangyatigotek meg Korlatozottan invaziv ; LIPOLizIS Naplalnkban az alakformélésra és a karessitisr ‘mutatkozik a legnagyobb igény az esztétlkal beavatkozasok kézil. A legnépszeribb a kiasz szikus vakuumos zsileszivés, ém az altatésban lommal,Jetentés vérzésselJarhat, emellett nemkivinatos bér- szerkozetl 6s flszin|elvatozésok kiséthetlk. Cico Lite nderés, melyet hel érzés- telenitéssel, ambulansan végeznek. Foként a ki ‘sebb (400-800 ml) zilerakédsok eltvollaséra fellesztették ki. A lézerenerglattovabbit6ivegszil ‘egy mindéssze 0,256 mm stméréjd kandi ke- rl bevezetésre Kézvetlenil a2sirsejtekhez, me- lek a hé hataséra széthasadnak. A szétfolyt sir pce wt pote wn nagy 1s261vékory szvékanile evoifék, mig ‘a maradek peg szervezetkvélastérendsze- ‘én kerestil tvozik. Nines drasztikus beavatho- 24s, altats, ers tadalom vagy egyéb kellemet- len melékhatés. A gySgyulds i rovidsége miatt delenseknek sitalaban még a munkibsl sem kell kimaradniuk, sat bevezetésshezetett mi- rimlis bemetszés néhény hét alattnyom néIkil seul [ALipoLite™ lézeriipolis elénye, hogy alézor hhdhatasa a beavatkozés sorénesctlogesen meg- sérithajszdlereket képes azonnal lem, ami ajelentésen kevesebb hemodinamikus kovether ‘mény miata gyorsabb gyéejulds fortes tnyezse. Emellett a bérfelszinkazell hey! hdhatés réven hosszi tv Kellagenézs€s elasztinrostszntéis \éptel ey amédszerabeavathozistkovetSazon- nal srtartalomesekkonés melltt hesszabb ti von ab6rfeszesedését,rugalmasabba valdsat 6s fatalodésat eredményed ALIpotits™ kezelés tink terletet: haste, fenék, esp, derék, comb, ted, ht, kar, nal), ‘pnecomasta, tok, alt triltek. A tech ‘olégval a sir olan testteriletekrlisetsvli- hata, honnan hagyemanyes médszerel nehé= kes, vagy egyszerdenIehetetlen. SZEP kartya-elfogadéhely. ‘Az alakformélési Igények névekedé- ‘ével péthuzamban, rnagy erdkkel felyik Orvos-Esztétikai 1213 Budapest, Szent Istvan iit 248-250. CRC UES LooePANORAMA | TUDOMANY crue A dobolas megterhelébb, mint a futball ay rockegyittes dobosaként jatszani ofy elsSosztalyi futbalista fiziku. mat igényi. Dr. Marcus Smith, a brit Chichesteri Egyetem munkatérsa a Blondie egyuttes dobosat, Clem Burke- Sttesztelte, aki egy egyéras koncert alatt 400-600 kalariat égetett el. Burke ‘ogy 8 évig tart6 kutatdsban vettrészt Dr. Smith reméryel szerint az eredmé- nyek segfthetnek azoknak a tdlsdlyos ‘wyerekeknek, akik nem szivesen spor- tolnak, Burke-néla dobolés soran mér- : téka szivfrokvencisiat 6s a vérében ta — lathaté tefsav szinjé A koncert alatt peroenként 140-150 kéz6tt mozgott a pulzusa, maximum 190 volt. Ezt a szin- totaz élsportol6k érik el. A profi fos 1t8it6leltérden, akik hetente maximum egy ket alkalommal vannak kitéve a mérkézéseken ekkora megterhelésnek, ‘a dobosok esetében csaknem minden ‘ste igy van ogy turné alat. A futballis tak 40.50 mérkGzést jatszanak évente, 4s nem sportolhatnak eg6sz életikben profi szinten. Clem évi 100 koncertet {tszik végig 90 percen kereszt ‘A 80s évok 6ta profi debos * ~ mona dr. Smith. a AT aT Kibirni a Marson? Hatalmas a sugarzas! Féldon 6s a vigor. ben uralkods Kori mények kb. annyira tér- nek el egymasto, mint 22 veghaz belseisben 5a raja kvl levok Ez hob véd6rétegnek ~foként az atmoszéré nak és amagnetoszféré- 2 hak - készonnet6,ame- & Iyek nem engedik ata kozmikus sugarzésokat ‘AMarson makéo6 Curiosity rover dab hire szeint a Mas nem iyen .avegh ‘ACurosity e@y RAD {Radiation Assessment Laboratory ~ sugarzast été laboratérium) keszligkkel van felszeret Nyomtathaté elemek mikro- robotoknak 6v6 technolégiai rengjeinek meg- tippelése nem bizonyul egyszerd fel adatnak. Két dolog azonban szinte biz: y= tos. Az epyk, j > hogy rengeteg ma ismert osz- k6z a Jov6ben sokkal kisebb lesz. Amasik, hogy a technol6gldban egyre nagyobb toret hdd a 30's nyomtatés. Gyakoria- tag e ket iranyvonalat dtvézi amerikal ‘ud6sok legdjabb taldlménya ~ a nyom- tathat6 mikroelemek. A Harvard Egye- tem és azillonisi Urbana-Champaign Egyotem egyattmdkadésénok eredmé- rye nem csupan az els6, 3D ryomta ‘6val létrehozot ltiumion elem, hanem a logkisebb is, amely valaha lstezett - ‘a mérete karulbeldl akkora, mint egy hhomokszem. m ve, ami hénapok éta ‘git az adatokat. A ki ‘érlet vezetdje, Donald Hassler nomrég tette k&zz6 az eredményeket, ‘amik nem kedveznek ‘anak a tervnek, hogy hajésokat kaldjonek {a vords bolygora. (tt ugyanis évente 4100szor nagyobb sugér- zasnak ienne kitsve azember, mint a foil cliveghazban”. Ocean, mint olcsé energiaforras? [Mitton szirmazna lenergiajénak? Ezittal nem a me- Cchanikus energiajab6l vagy a benne Ié- 6 kulénféle szenryezddésekb6l, ha rem a tiszta vizbal (H,0). Hogy a viz cenergetkallag hasznosithatd legyen, ki kell nyernibeldle az djraégethet6 hidro- Ent. Do a hidrogénre 6s oxigénre torté- 16 bomlsa nagyon energiaigényes, 6 még nem tudjak, miként tehetnék ener getikailag hatékonyabba. Raymond ‘Schaak, a Pennsylvanial Eayetem ké- miaprofesszordnak esapata szerint van megoldas. A hidrogén vizbd tortén6 ki ryerése felgyorsithat6 egy kataizétorral foszfor 6 nikkel nanorészecskék for majaban, azaz két, viszonylag hétksz nap elem segitségével. CSE. iazdj | mee J stern) tons shone van Elnyeli az Gj | itses=5 Balrais.| saeidon tes as é j- | féldrengése- bakezdett | a Fold egy Gjabb fazisba ér- rés az Atlanti ket. Joao a térségben. | kezik, amikor a kontinensek éceant? Dus Sars" | crete! smenacaras oceant? geologus, a Gibraltartél_ | szuperkontinensek alakul- ‘Iképzelhetd, hogy a féld- | melbourne+ 400 kmre | nak ki, majd djra szétvainak. KaregPerupaisfarele | Morach myuesre, | Ee sruperontnertais bonarktarvseeaoanie. | Eaton feckrog | Ent tipo mogatlog \Sids'ropdtse ara a | monatra exe rédtes | omia‘o, és entSon ok: | 300800 mi rm 321 3. EvEZRED | 2013. novemberKIS-NAGY INFORMACIOK ‘mesterséges mogtermékenyitéshez § Fszakséges petetermelés kiala kulasahoz stimulaini kell a ndk poterészkét, ami dltalaban ‘az Gn. korlogonadotrép hormonal (he) torténik Bar ez az anyag kivalja a kant hatdst, de sza- mos kellometlonséget is. ‘okoz, pl. atest vizesedése, hanyés, hasmenés stb. Sz ‘sGséges esetekben akar halal is lenet a vége. Valoban nagyon fontes oka van tehst, hogy a tudésok PH Uj részecskék a lathataron? TOMY ‘Gt, egymast6l faggetien tudésoso- port nemrég szinte egyszerre buk kant 1 egy eddig ismeretien hadront- pusra, ami a megszokott harom kvark helyett négyet tartalmaz. Az ideiglene- ‘sen Zc(2800) névre keresztelt részecs: két a Japan Bel, valamint a kinai BESII utatdesoporttaldlta meg. Mindkét cso- port a 2005-ben felfedezett ¥(4260) ré- ‘szocsko tulaldonsdgainak kutatésin dolgozott, amihez elektronokat és poz ronakat kellettitkéztetniik a része0s- egyorsit6lukban. Korulbelul 3,9 GeV ‘energiénal (ami kb. 4-szer nagyobb a proton nyugalm’ tamegénél)varatian ‘energetikal ryomot rogztettek. De az is celképzelhetd, hogy ez nem ey ij r& szecsko, hanem egy ismert, amely most diszerdien viselkedett. mt A kisspeptin véget vet a szenvedésnek? | leyekoznek megkdnnyiteni a ndk ‘szmara a kivant gyermekhez z vvezet6 utat. Ezért a Wait £2) Dhillo (az Imperial College 2 London munkatarsa) en: <2 dokrinolégus vezetésével riik5d6 tudésok a til S etdsnek bizonyulé chorio- onadotrop hormont a j6val enynébb hats kisspeptinre cseréiték. Nemrég szilletett mee. ar els6 eredmény — ogy g6sz | s6gos kistid, Heath Kidd ‘A JOVO ALKATRESZEI Bioszamitégép rR cor) penészb6l? a onan ered oma Cree nero) smegéril’, 6s egy gombahoz hason- crc toes ee ee Penance reer ces ee en errs Pee et en) ‘a memériaellendllés, az dn. mem- pean erener eer tees oot ries PORN tnrey 4rammal szemben. Eddig esupén err] eI Soa ae ered Poe are Sanna verejtékmirigye, és ez jelenteg a Pe Cer os torr ea SE Ct og eee ns Raunt oestrone e «x Azapes csikos, i szdmos i formic elartle azembere ckort Vidor ona: iol De hogyan? Arikora tucScok Ssszoveetcka Déraneaorsaig pironousirészén 6s a7 rrszagban ‘Sib eskos esgsk haat es gent sok hasonlésgra lek. Szernie ‘az lent, hogy a Prenousok {tmeznzoikarsban 6) Oro lak ‘ropa vandorésuk sorén Fr Srigban & megaltak mosztrdjanak dsszotétol anu maryoznat, hanem az, hegjan ‘laut ez az almost. AZ Op ortunity rover atl ase wéze tok, a Marstlsztrmazé meteo rok seszevets06 kiderU hogy £2 \6tbs boty leghdre mar 4 mille 4rd ve oigenbon gazdag vo. te- at 1.5 mired vel krabban, rina ld. fagyostalsoan (pormattoszy bukkantak. E22 vt lig logsonb olomzot genom [Lidovie Orando, 1 Koppent gal Egyetom munkatarsa 6 Fatt. Sopot Utenyoket fede fo ‘2 lovak evolucojaval kapesoat- ban. A tudéeok eda dey vote, iljonrég mintabel nem ehet omplett DNS kinyor, vel ‘aha! utén a sav rion bomlss nak nal Minden ember serverstnei van gy NAPIBELSO TORAIA™ vais Bokmal ayaa tok tales sotorat, a7 Gn, eta “anrtmus, Enel a ttmusok 28 mos génirsnytt temke, “Smojek rest veszrek tab fontos anyagrsereflyamatszabajocé ‘oan. Ezét nom moglepd amer kal tudaso% azon megaaptasa, riszorint belsé drink 6 szerveze {Unk oegedéseszorosanassze- fgg eens Kamboczsaban az APRO VAR | MADAR Eay Os FAJARA bukian, FEARS ta Aaologerse- kess6ga, hogy nem az dserddben, hanem 2 fovrosban, Panompen bon. Az Orhetomus chaktomuk, ahogy a tudésok elpeveté, a bt Dicszed varémadir (Orthotomus avrogularis) egkbzeebbirokona. ‘Geretialag nmyra hason sak, hogy akar ugyanaba a7 aaa is ‘rtachatnanel an kt lon fa Ket vselecnek 6s nem on le onal kerestezides 2013, november | 3. EVEZRED | 33PANORAMA | TUDOMANY NOME aaa (Os)gyik a Gyikok kiralyanak legends Doors epyitesralongs- ak nemneég szomord ht kelltt tudomdsul venniuk~ elhunt az egy ‘tes zenei vezetdje, a billentyis Ray Manzarec Am a tudoményos vis ea dhe némvigasztryaithat 28 tmukra: Halhatatanna tet a ay Waray’ az egittes énekese és eke, hit, de hatalmas gyfkot neveztek el ‘la, ABarbaturex marisoni nevi gyik, rmelynekjelentése .Morrison szakailas 97H, 40 mls 6welezel6t it a mal Mianmar (korabban Burma) eyertyala- mocsaraiban. 180 cm-es hasszaval a mai gykok egyfajtanagyobb valtozata vot BETO Az alkohol belélegzése nem fogyaszt! kar haléltis okozhat az amerika t- inédzserek d) sz6rakozasa, amely V6 szesen tered vilagszerte. A fatalok Uy dlontottek, hogy ivés helyettinkabb be- Iélegzik az alkoholt. Széraz jégre ontik a szoszesitalt, majd a keletkezett g67t bolélogzk, ezdtal gyorsabban lerésze- fgednek. A6 Indokuk, hogy a kalériak legynem kerdinek a szervezetbe, és nem hienak meg. De a tudésok szerint a kaléridk bets lélegezhotOk! A részog. sg ugyanis az jelenti, hogy az alkohol az agyba jutot, vagyis'a cseppfolyésitas tn at kellet mennie a vérkeringésen. SB] A vérben meg: tortént az anyagesere, igy kaloriak keriltek ase} ‘ tekbe, bar Bee 2 kalériabevitel alacsonyabb. Az orvosok éva intenek, rmivel a belslegzett alkohol kérosithatia a Lud6L, st, a mennyiségét sem lehet mogbecsiini eC ert te PNET racliclg a 6000 °C-ot! Fld kézéppontjaban akkora a for- Perea cnet rer eases Prue re weer he met i eres PO er crete rts Pee ery Corry CeO al ieee er ta A ndi labaknal is fontos a divat. 1a megkérdeznék a férfiakat, hogy a ios! vagy a nagy n6l lb tetszik nekik, az antropol6gusok sze- rint tobbséguk az els6 lenetdségre voksolna, A tud6sok viszonylag egy- ‘ceri és loglkus magyardzattal szo- finak erro ajelenségre, A ndk téba Ugyanis s2ulés utén nagyobb lesz [Akis lab tehat aztjelenti, hogy a nd még nem szilt, iatal és termékery. Afeltételezések szerint minden em- ber szémara azonosnak kellene len- nidk azoknak a jeizéseknek, ame Iyek eldntik, hogy ki lesz vonz6 az ellenkezé nem széméra, 4 ‘A maga nemében ezért szamit kiléndsnek amerikal antropol6gu sok azon mogillaphtisa, miszerint az indonéziai Karo Batak néposo- port tagil a nagy labd nokbe szerl- mesek. A tud6sok véleménye szerint 8k azért részesitk el6nyben a na- yobb lébakat, mert azok jobban bit: Jaka nehéz mez6gazdasdg) munkat, amely az élelmet biztosija. Vagyis a labaknal is fontos acivatPanta ce eR Cee ee a Poorer Pe eer es aC ere eres Pe eT rake Par eer ats Deere Neer Bete og eee a fone rece Se nny Pe oe ‘Azok ugyanis nem véltanak ki kémial Paes Pian een ey Tie ert cen a eee ened eet al | i PT Dzsungellel boritott 6kori varos Misterstapararays sp. ‘alsats Phnom Kulen hegyen 6 rosa az kori Délke- AGRE v5, ndvényzettel sirin bendtt letAasiadiamalakulata, “‘aePeR ge Sy Mahendraparvata varosét a Khmer Birodaiom egyik SM GAMA, a LIDAR, azar a radar” legnagyobb buszkesége ital Késztott felvételek ok. fovaros, Angkor Kozo. gl alapjanfedezék el leben hevyezkedett el Am vi. ee ‘radar a nangvsszave sronjiag horén, ais. 9. 74 ‘des helyot a (rer) zad elején eltGnt az akkori vilig i 3 téryvisszavertlést alkalrazza. A 190 kin? térképérdl Arégéezok eccligosak az Kftojodéat sors athatatésautin a tu ‘Angkorban talalt feliratok alapjan tudtak & désok a dzsungel mélyén rejtz6 épulet alétezés6r6l, Az Angkortél nem messze_ 4 maradvanyok ryomaira bukkantak, ferrite rrr) Idén jég nélkill marad az Eszaki-sark? eC mens Cee reo Con nian ere ets eee ms err aera etre ee eT ert) ban lesz tellesen jég- | Maslowskl is. Ha ezva- | ki ~ az Arktisz még job- Pee is ae cr ee Ceca Car nme ere aa tr ere ret cance erie Me eee Iyamat, hogy tobb kuta- | bedltéval ismét gyors | Snow and ice Data 16 szerint az Arktisz ha- | fagyds kezdédik. De | Center adatalszerint CS Cueto rmaradhat. Egyetért ez- | téssalleszez azidé- | 125 000 éve volt pete aL am ey ee ara Aho ketereres = bességrekorast Ania Ds Francia ‘ors feet, 3000 m magasans ‘le repulésné! 472 km/h se bosséeet ért et, zunané reps 161487 km/h. A etkopternek Rol Rayee moira van, arto eng rotor és 9 szaenya olds lan két hdzdpropelier hat Akbiontée anoméretre tore 6 Toros proble- Inatvt fl ~ a2 drak noveueddt Exert lenyoges, hog) meeaissk a panotirgyak oéaltésanak o@- zor és olesé még. A Ponnsyt anil Egyetem tuasal nemeg ‘ey jvasltal tak ol6, mkt Ichetne nanghullamok segtsége- vol egyzertbbenelglitani ne nose. Yee | Antkszorn. G7) terse eo, a MEY 1 Ken borat jo) Doigaztotsrakal, 8 napos & 10 napas borestvalrndelkezé ‘Getne votak, az ols katogia ‘620, a 16d esopert rage! pers A htatist ar Fests 5 Okolgial Kutatokozpont tud6- salageték a sytney Ujcsbwale- slEgyetemen. Az nk jelrtie- 25 rink ezrin a friossae rérihe esszofgg a szakal hosseaval | KalforialEayotem tudésal s7o- fatlanal buklantaka zsilesavasbo! srarmazd zrerovetben, Ezek a festmindon mas sje dala hatrak komotabb genetical be- ‘vathoris nel. Ep zsiteszids al srarmars sal Kisser, ‘mikor meghibasodot a berende- 28s, 6 slpusrtuak a 6ssook iKivve a Muses, amy nem sak bia astessat do akin kis oe (Menura novaehot. Fandlae) anecal és Geka vnaza 8 nstéry Ez nem is enne Kilns (fy madi esetsben, dm alanttar Kimadsr a west egyzerr vee. Tanc kozben megrarra szingom is feria, ail neve Kap- fa ar ugyais alana hasonit Uténoznl tug a hallo hangokat, Koz négyalaphangot hasan, amino mus alapfin rulonbstet meg Minden smustpusra speck ‘kas mozgassaltancl.A ors tempat oldaimorgassal és fart Tanak szetrytasaval egész Egy mésikritrusradsszozart ‘areola ug & 4 3 E 3 ZA10 LEGNEPESEBB ‘ORSZAG ina 1.400.000 000 India 3.250.000 000 Usa 315.000 000 Indonésla 250.000 000 Brazlla 200.000 000 Pakisztén Az utdbbi csaknem 100 évben folyama- tosan hallani r6la. De valoban tiilnépe- sedett-e a Fold boly- 6? Hiszen a szaraz- foldnek csak az 1/3 része lakott, és az sem nagyon sGirlin! Az 1. négyzetkilomé- terre szémitott népstirliség valéban nem jelzi a népes- ségrobbands okozta krizis- helyzetet - a probléma magja ennél joval mélyebben és valahol mashol rejlik. avagy hol tart a Fold tulnepesedeése? batvanas években egy amerika nvekedés6t vet elite, és azokat kOvet- | viribkat, kulndsen, mivel a népesség scl-{i-sera6, Harry Harrison nagy | kezményeket, amelyek ennek folytin ala- | novekedése ax ut6bbi sziz évben veszélye- sikertaratot elbeszAéséve, ‘kubatnak Ka Fold a jov6ben. sen felgyorsult. AFold egy ideig még amelynek cime ,#lelye Helyet!” (Make | ‘Toréneteatilnépesedett New Yorkban | képes terletetbiztosttani az embernek, room! Make room!) volt. Mvében jitszédik, 1999-ben. A jelenlegillapot | de kérds, milyen korilményeket is jelent avilég népestégének kontollthatalan | azonban tdledrayalja a fuurisvkus exandet 361 3. EvezreD | 2013. novemberAVILAG NEPESSE- GENEK ELOSZLASA: ‘Azemberek Hémaafaidin: 7120000000 isis —#900000000 £000 090 000 7750 000 000 1620 000 000 DeétAmerik '500 000 000 Sees ‘40.000 000 ‘ntarktise: (vem dlandé} 5000 Kapu az ordégi k6orbe A biivés nap, amikor a populaciés gérbe tjabb kules- fontossagii pontot ért el, 2011. november 1je. A statisz- tikusok és a demogréfusok egymassal versengve igyekez- tek ,elsdként” hiriil adni, hogy mar 7 milliardan vagyunk. 2a statistika dat természeteen nem | ben az Oss kina 6s indonéz ember (ai Sz sdzalétg posos, de alebet6leg- | dsszesen 2.5 millsdos veges let) az ‘also, fgy Homolyan Kell ven, | zac amet konnes telltnelostvad- ‘Afenyegettilnpesedés lense tihe- | ne, ar ot isehlenne anépsrise, mink tellen paradoronokal vet fl, amelyeket nem | amekkore a mai Angishan, Hollandishan {studaostnk 16 peda ere, hogy amennyi- | vagy Belgiumben, 4 Anépstrdséguek tet val6jaban szinte 4 sommiftle ininyad6 ete nines ako, ha a slnépesedés” kockézatir beszélink. | AFRIKA GYEREN LAKOTT? 4 Haz 1 négyzetiilométereex6 népsrségi {index lenne az egytlen kitéium, melynek 4 slapjén megielhetnéak, tobben Vagyunk-= 4 anndl, amennyi egészségesnek mondhat, rmindenkpp zsdkutcdba junk Ez esetben Ait pl azalacsony népességezimn teri- leek ki Kellnesorolmunk. Anépatsé it ugyanis 180 (6 1 négyzekilométeren; sok- Jal alaesonyabb, mint mondjuk Eurdpdban ‘a sziletéeszém | 'm Problémétjlent, hogy keveset mozgunk 2013, november | 3. EVEZRED | 37AHONAP TEMAJA | TULNEPESEDES ‘Atermékenység- és szuletés- past s az uted amoljet int a népessegreb- | szonyalnak ohhez a kérés- bands lensépe, esolekodnie | hoz Az we4y gorel” polltksls- kell. Nem ternességmegszakt. | nak bevezetesetKovets ‘tisokt, Kényszord sterizact- | Svekben (980%) aesalédo- rol beszélurk, haem tervezet | kat komalybuntetésexkel si {ottsk, ha megszegteka ren Bed GYERMEKSZAM ALLAMI UTASITASRA abadgordokodstak az | széménak 2- eivakultakkalszomben? | Sa reduks Gythkosok ar emberbaratoxeal_ | lass Ar tomben? Neténténcinieze | ember jogok pragmatusok pszichologiat | alapan tor Kizdeime ahumanstakial, | mésaetosen ackmegazorukndl ovabb | extisesak ‘sem tna? aian ee —_ ] het vars detetet rem szletet meg, lakossig munkaholy | sam tallpte az 1 mise ewvesztese. | 400 mile Ye. Ai eivstetével, | befotyasalak a posuisié né- fkinek sor Vabtra iz meredeken emelke- | kordlér maja uel Kins, ako fi a vidglegnépesebb salnak szima ennek az észi orszdga, Noha 1980-2010 10 | zadnak a vegére meghozelt ott 900 mils kinal gyoreke vote képp annyan vannak,Nogy az ofelion gyermoksel Dévuléesalsdok ie jelentdeen vokedéest, Kase feelmetes ek tik @ inal tudésok tt bos" terve, miszerint 21006 $300 mii vel esdkcentenék a lakossag szamat. Akkora India népossége lesz a legna ‘gdb, Bocslésok szernt 2040 2 mila 6c EXtiaben taldlunk it olyanorsdgotat i, 6 & ato extém mages anépességzim (pL cak 3 & Nigerdnalt900 mit 40 mili lakosa van; 2 {3bb, mint a japinsigeteknekoxszesee), én # Bp anépsségaterdlether vszoayitva hason: 16 szimok Ker! mozog. Vathaté, hogy 2020ra a népstrségiin- dex Afrkaban hozzdvetGlegesen clés Fran ciaorszigét, amely nem neveuhet6 extrém axédon tngpesedetthelynek. A istit mis térségek vezeik,ahol a lakossig viszonylag is terleten koncenrdlodik —_mindenekel6t az olyan viroellamok, mint Szingapts vagy Hongkong. A.,normét”orszigok koatl yen pl Tajvan, Banglades, Dé Korea, Afikiban ‘Ruanda, és Eurépiban Hollandia. EREVEzRED-KiEGEsziTES: ‘Monddatnénk, hogy miné] népesebb orszig, ‘annél nagyobb teil, és forditva-azonban exis (levers lenne. Kindbaa crak kevés sel nagyobb a népsiség, mint ndlunk (KI- pa: 135, Magyarorszig: 110 lakosinégyzet kilométer). Az USA-ban ez a szim 4-szer ‘Anna és Paul, a népességrob- bands negativ hatasainak neves kutatéi ised Indaban pedig 3-szarnagyobb (360), ami megegyezik a belgiumi értkkel, 6 ok kal kisebb, mint a holland. LAKATLAN TAJAK Ha alaposahban megviasgiljuk a problémit, ‘jabb kérdések merilnek fel Ezek egyike az si, lakatlan, vagy egyelére lakatlan zéndk ayakorisiga s nagysdga Idetatoznak asi Yalagok, a sir erdak, az sthatolhatatlan 6s cerddk, hegyek, hegységek, és természetesen ‘az 6cednok. 381 3. EvezRED | 2013. november 1A Fata lassankét rds hulladéklerakéva valk, eer a kambodzsalterilether hasonléan.Délkelet-Azsia,Eurépa meet, a legsirabben lakett.szeglete" belygénknak, ‘tlagosan 1500 lakos jut 1 négyzetklométerre Aika esetgben atljesterlet valamivel tbl mint 50% lakatlan testy. Amba eset- leg sikerbne egész Aftikat benépesttent, népsirisi indexealkor is esak azindiat émé el ‘A Fold tehit (egyel6re) elég nagy abhor, hogy jelealegi és kizejovSbel lakossigst ‘Konnyedén elbirj ~a vali probiéma egé- szen mis. Enét fontostsztézni a fogalma- kat a ae sx vit sora, hogy ald va- loban tdlnépesedett-e mét, vagy csupén “ugriszerienkozelitehnez az dlapotho2, TOLTERHELT OKOSZISZTEMA ‘A tngpesedéss26 jelentésének értelmené- se that nem a népsirtstgfogaima aus, hanem a lakossig széma azon forrisok szé- smahoz, kapacitisaor 6s clechetSeégeher ké- pest, amelyek a mindennapi cet mindséget Tegalabb itlagos sence fentarjk. Tan je lent6s gazdasigi szkségben élnek példut “Hrllandia vagy Hongkong, esetleg Tova la- ‘ora? Ellenkexleg, ‘De mikor mondhtjuk at, bogy egy adott, tert télnépesedet? Mikorharsan fla jel. kapcsol be aképzelethl pros lmpa? Az aine- ‘kai Ehrlich bizaspér agi, Pau (1932-) és Anne (1933) aki tabb tudoményos kiad- ‘nyt is kozblek abiol6gia, az okol6pia és a ‘Wlngpesedés témakbrében, ez a pllanatat at dkoszisztéma terhelhetSségénck oss20 ‘omlasakent” jeloik ‘Tilngpesedésr van #26, ha a populécié (okilis vagy viligszinten) nem képes det ‘ben maradai (eltartani magét)anélkil, hogy teljesen kine meriten a megijithatllan for risokal Ha az ember lerombolja akirayez ‘koszisatéma azon képességét, hogy el tud ja 6t tartan, a sat jov6}6t fel. Olyan ex, akin a sj ara harap Kigyé, FOSZTOGATOK, FOSZTOGATSZ, FOSZTOGATUNK Ebbél a szemponth6lbolygénk valdhan tl ngpesedel, oa az emberiség esupén 1/3 26 24 lakja.aszirazfdldne, ame & Fold fl- szingnek eleve csak a 29% képez, Seinte hiheteen, de tény, hogy bolygéak felsziné nek csaknem 90%b-alakatlan, Mégis ,villog ‘pits jelzés" Hogy ebet ex? ‘Aika tOlnépesedet, tobbek kozot azén, rmerttermotoldjet és Sserd6it6ridsitemp6- ban ,fogyasajak” pélésnélkl,pillanatnyi gazdasigi elnyszerads cll, aminekpo-_tivumait az afrkaiak tobsége mégsem é- 26k ‘Az Okoszisziéma azon képessége, hogy el tudja tartan az embert, a j6v6ben it fo ‘matocan cxtkkené tendenciat mutt maj. ‘Ugyanez vonatkozik 22 USA-ra, Oroszor szigra,Japinra és Europa is, ahol az egyeb {aktorokhor. még hozzdadédik ex Wveghés- hhatésd gézok Kabocsétieais igaz, mir esdk- ‘kené mennyiségbes) : A HOLLANDOK ARANYTOJAST TOJO TYUKJA ‘Mira mér az Osszes gandag orsig tlnépese sett ~ nem a népstriség, hanem az apad6 ‘megdjithatatlan forrésok mat. Réadasul a vildgban éridsiak az ellentétck. -Hollandia pl. azérttartja el egyel6re Ieonnyedén I négyzethilométerre ju 500 ta os, mert a vildg 1abbi réscén ex masként van” llija Erlich e fyi brazl tengerpart strandon, Rléban- plhenés méet ex, vagy mér eer osszeomis| Bar Brazilla ma avi 5 log épantak horizontjan til népaUrdségeJelontsen ki Abollandok okos zit stratégisuk révén egykor guzdasigilag meghatiroz6 szerepet tolttek be, méghozzé nemesak a kontinen- sen, hanem a vil jelent6s részéo, A misodik vilighéboré el6tt Hollandia gyamatainak forisait harmostta. Kinayen cléthetS nuk, ayersanyagok (pélul gabo- 1a, ol, hivelyesek,dsvanyok) olcs6 beho- zatala mellet, drga drukat és szolgélatiso- kat (példaul te, hs, technolégia, enerpia) expertill. Ha ebb hozzdadjuk sat termé- sae fortisainak felfedenés6t ~ a hetvenes vekben kterjedt foldgézlelOhelycke trtak fel az orszig szakirészén- aollandok jo- late érthets A szératoldnek mindéssze 30% lakott, tabi és26t akatian truletk alkojsk ‘A foldgézid6vel onergetkai aernatvit {elentet a k6olaj mellet, gy Gjabjovede!- ‘me26 exportterméire letek ~ réadésul még sat energitordsakkal is spérolatak. Ami kor aleléhely kimerilt, ismeét a fogyatkoz6 fossils wzemanyag- és urinkészetelreOss2- pontosttottak, és megint volt mivel betmni- ‘kar hes sziakat VALTSUNK ELETMODOT. MEGMENTJUK A FOLDET’ Ezér érvényes, és a kozeljovoben még ér- vvényes is lesz az a its, hogy a vig t- népesedett~ tekintetnélkul a megdjilats orrésok technol6giailehetGuégeie, az let: stilus globais megydltoztataséra, és ara, hhogy az egész vildgon a tlagos népstré: s6¢ ma | négyzetkilométeren nem egészen 40 lakos. JA tilnépesedésben azok az emberek a ‘meghatérozéak, akikelfoglaljk hele, és 4a srokdsaiknak megfelelden viselkednek ~ mint az dlatok a legeldn. Nem pedi egy el- |] mdtet csoport” — mondta Paul Ehlich mir 5 Tosr-ben. Az életmédbel viltozisok a vata § 26 biosztéréval dsszefiggésben most mégis 2 beindultak, E Sajnos, nem olyan tempéban, hogy az gyor- 5 san a biztos egyeasily felé komményozhas son minke’ a pusztulés fel6l, mégis sokkal exfteljesebben, mint abogyanazt Erlich 30 ve exl6t képzebete Mindez kényszerségh6l, és még isme- retlen technol6giai lehet6ségek vizisiban bizva trténik, Szdmos szakember gy véli, hogy feltehetdleg mir 200 6ven bell képe- sek lesnk dgynevezet kontroll genet- ‘ai transehumanizmusta~ ez az dkoszisté abor val6 szelektiv alkalmazkodast, 65 cegyben az dkosziseéma sat képinkre sat jelen, 2013. november | 3. EVEZRED | 38AHONAP TEMAJA | TULNEPESEDES Bead KOBRAKENT LESELKEDO VESZELYEK sake tingpesedes areyrok fogaimataenekben tisrtartuk? © Eieiemhidny, sebb6l adéasan alutapiasgot ‘Thvewaniany os niaRVes tapkdozist ‘T Fonozat fogeranysaeat a botogségors Elion test (6 aa) teloasst ‘A megiltvatatan forrasok apadisat Rlimavatozssokat eieatat ioheljek rmegszinését (urbanizici) Torcarereme Ralsnos bssz0omiast 4 ember szletik. A vilig népességének 205-2, 3 4 az 1400 000 000 leggundagahbfogyasziael & a vilig energia-,tiplalék- és druforrsainak @ 65 szolgiltatisainak 85% Allegnagyobb szukséghen £6 1/5 résznek {Pesala tora” 19%. jut amit nem akarmak el 4 fogadn, és a laza bovindorlsi politika réven, benyomulnak a gazdagabh orszigokbs, ame- Iyek ezuti trvenyszertn szegenyebbevil- nak, Vek egyut pedig az epész vig. ‘Az lagéletkor viszont novekszik; a2 lilt 50 évben 40-6] 60-ra emelkedett Ma 159-05 a 65 6 feletik arinya a vilégon, ami 2050-re akir 30%-ig ie ndhet Anépes- ségszabilyoris a jovdben eztnyilvin még tovabb novelheti maj ker 102 KOZOTT ‘Azeultet kok miatimét sant floldha- tatlan paradoxonnal kell szembenézatink Ha nem fogiuk szabdlyomni aszletésekszi- mit kétévente | malidd (el gyarapodune Habevezesjuk atermékenyseg sa szuletés Osszeomlas felé szaguldunk? Ha eltekintiink a vildgvégét jésol6 hipotézisekté!, széljanak bar természeti csapastdl, jarvanyokrél, habortirdl, esetleg bibliai préfécidkrol, két kérdés még mindig megvalaszolat- lan marad. levezetesen: a Fold népességezima gyer- abo vagy lasdbb Gtemben a ,véptelen- stgig” fog nbvekedni, vagyis amig ms bly. ats bellu? Vagy ba anépességrobbansi ore clei az elviselhet6sé hatred, be Feovetkezikfayunk trmeésete balsa? Ams- soi lebetGstg tik valsxinShbek, VESZTUNKBE ROHANUNK, MINT A TITANIC? ‘Aa i6bbi hanmineév sori a viligolyan 20 ciologiai hatikéhoz érkezatt, amely az em beriség vilaszttjt eli Atrténelem folya min el6szoresSkkenni kezdet az 1 fre ju ‘gabona-, hivelyes- és kukoricaadag mennyi- 6g, SO, ugyanez érvényes a tengesi fogs sokra, a temészetes és mesterséges energia fordsokra, valamint az iovize is ‘Bar tokan probalnak zen vltoztta (més fajtak6oajAtermelés f6ldmGvelésirénydba pve), a populcis grafikaiegyenese mindig sokkal ohamosabban fog 6, mint az alter nal energia és leimiszerforisok mulatdja MINDENT A GAZDAGOKNAK Mindehez tovabbi vészjésl6 tfnyerdk sé rulnak. Bolygéakon 5 naponta jab I milli 40 | 3. EvezRED | 2013. november 'm Nyuzsg tomes a banglades! Dakkéban, [ANepéthoz hasonl6 méretdorszégok lakos- ‘ségszdma hamaresan 200 miliés lesz vetkertéhen, Azutin az embertimegek, ér bet okbsl, mein, dratermel6nek ‘Azonban a mQsraki, majé a technol6giai forradalom, a megszémilhattlan csods oF lakossg sGrdsége szvint. Arka messze van a tdlngpesedéstel~ de meade? srigoré korlitozasit, a népesséy eléregszik 62 kihal. E probléméca a szociol6gii tudo- ményigak szakért6i mér évek 6ta aktivan ‘eresik a j6 megoldést ~ kérdés, hogy Iéte zikee olyan. Nincsenck rigylésre mel helyzetben, Kettle kozé kell eizltsk médjara ku- tat, mere leet a kit, Bgykor ,magitl kahunyt ez a tz ~amikor nemzetek omlot- lak a hall karjaba pustits sor, éhinsé- ack jéevanyok,betegségek 6s fertSzésck ko- vostudoményi felfedezés szmos kordbbi pusaits veszedelemt6 szabaditot meg mia- et Igy tet sokkal szabadabban sokasod: hhatunk,réadésul egyre magasabb kort éhe- ‘nk meg x pedig tjabb éget5problémékat okoz NOVEKVO TERMEKENYSEG? ‘Ax ember ugyanis hihetetlenltermékeny Sok tetleten a, de bszéljink moet esa arHelped injured ‘oppometi 1, hogy a n6k élotbk sorén akir 20 gyer- | Ml New York, Manhattan - 9 populéelé 1/5. haszndija fol az ésszes eneria, Solem é mene it képesek éltetadni. Az orvosok | drufres, szolgttatas 90% Ugyanalkor ara fgyelmeztetnek, hogy af flak spermiumainak reprodukciés potencil- | kai Beyestlt Allamok lakossdgénak szdmt, lice ,riasatk” mér nem is sirénézhat jaa eivlizicis hatisok folytn, az ut6bbi | A szdmok nem hazudaak, nak hangosabban, ben elentSsen esokken, de ba éteziksem- Bs ezutin ~ a vildg tilszaporodésa, Liss smitmond6 statisatika dat, akkor e A A csodat! — ax emberiségeléteatrténee so Bs ismétavilig szcilis ltrs eayen HALALSPIRAL rin eddigeképzlhetetient. A 80-s 65 90-es stlyhidnyénél tartunk. Csupin a népesség | A Fold lak6i, az Gn, modern tipust ember | évek fordulejénfékezétt a populiciéssza 18%-a€lipailag fjlet orszagokban, ame- | (Homo sapiens) els6régeszetileg dokumen- | kadékba zuhands sebessége, A6 milled el- lek polgaraikt a megniveked6 stvilitis | tlt aktvitistl szimiva, bb teveréy alan | érésshex mar 2 évveltbbre volt sziksés, adojit szedik, A maradék 82%-0t a szegé- | értékel a | mllids tomeget, im eautin | mint azel626 idSszakan, ebb etmikum alkota, amelyacktrténclmi- | ériés sobbanis tortént ~ csak 200 év Kellett | _ Taléntényleg az tols6pillanatban fee. leg és genctikailag nagyobb nemztképesség | a 6 millidrdos szim elréséhez! tnk le, sesak néhiny métere voltunk até) adatt, amit bizonyos kivatelekieltekintve, | Ennyi embert egy dlages szem egyenkéat | a pont, ahoanan nincs visszatt. ‘egydllaén nem redukilnak. A kovetkez6 pel | vépignézni sem tudna, 31614 mila 15 éy | "De elegendG lesz ez abhoz, hogy azembe- ‘da mindent elmond: Nigéra lakossiganak | alatt not az emberiség étszima, 4-165 mil- | rség felemelkedjen a mélypont6l, és meg. szima 40 éven belil meghaladja az Amer | lérdig pedig 11 éy alattjatottunk el! Acivi- | forditsa apopulicis vilség vektorit? Jlonieg dtiagosan ‘esaknem 30 000 gyerek. 2 milla ember vleten Hongkong é Auszvia (43), {2250 000 ember szuleti. | Szuetik hava ‘vagy nem kivant fogantatés- | —iltve Finnorszag (42 Ez minden 6raban 10 600, Del szuetett mminden percben 175 6 2014 szepernberée varhar Ininden masodpereben ‘an 90 mltéval ten 3d foldak6tJret stink Mire ezk ae sil ‘arhatsan elér majd Tekisholishoroa Grok dab | zasgitasrl sa csalaater. | 243 6vel. Tazemberhihetetion ter | _ tml gyorek suet veneer ikenyasest ae Diznyit. ahossdg @lagdlotiore Ja, hogy a wil néposseg 70 ev alat aagosan a legmagasabb japan a hstom ght Sine vorsan novekscik, | minden erszagban megdup- | letkord lakose Tabb orsede rom africa a hhabar évente “800 000 tazédik a lakosssgszam, nak istdjan Marek fam, ahol az adatol extern rmesterséges magzatelhay (49 6) vozet, 21 kavet siacsonyértdeeket muta {ist vegeznele 500 000 a lag népességsnek Japan (48), Oaszorszag nak (25-16 6) - Ugancla, sponta vets orn és | ~4/3-, vagy bb mint BeNemetorsedg (ta), Nigeria 6 Mali. 2013. november | 3. EVEZRED | 41AHONAP TEMAJA | TULNEPESEDES 106: 00:01 Ev: ¢, 8000 Létekszam: 1.000 000 MUTORTENIK: Rovidde! el un jr ai, ‘A keodps6 kékorszak, a mezolit, Javdban zai, 6s az egyes Kculonall6 emberfajok (pl. Sigynevezet flores ember Homo floresiensis)kibalisa tin a Homo sapiens marad Homo fa egyelen 16 Képviselje ‘Az utols6 jégkorszak a vege her kozeleg, megval6suinak az cls skeres probilkozisok a Teldzavelés, a novénytermes 1s 6s a lack haziastasate én, A hézak marr flvalot- {ak a szabadtr borbelyeket ea balangokat, magus suite fejl6dot a szerszim- s vadsr egyver-készités, Az emberiség site minden Kontinensen je- lea van 1D6: 05:50 Ev: |. €, 5500 Lélekszam: 10 000 000 MITORTENIK: Hajaalodik. Alegnagyobb vos a Catal Huy agelomerici6, a mai ‘Torbkorszdg deli résén, 42 Arégészekfetéelerik, hogy x tirsadalmi csicaponijén, czakem 10 000 embernek nytjthatt alland6 vagy étme net lakhelyetHasonléan é- pesnek szémitot Mureybet vazoskapoatis, ama Sulsdban, kor kezddik a Nis paryénak benépesedése, az egyiptom civilizéc6 bajnala, ext KovetGen pedig a sumer bi radalom Dél Mezopotimisb6l axegész kornyeuSviligra tovaterjed a caere- 6 a paci kereskedelem lea 16: 17:20 Le. 500 Lélekszm: 100 000 000 (MI TORTENIK: Kes6 déhrin van; folytat6diksailetés és hall rok kéforgésa. Buddha smeghal,vilgrajon a orvos Hippokratész. Roma alaptasé nak els6 negyedszizadsttnnep I etrejon aRémai Konarsa- sig. Agb 1g filoz6- fusok, tanite, antvészek, politikusok éltstusa nemo: kira az epészvilgrabatni fog Lerakjk a demokriciaalapait, lezaflaak az els6olimpiai sitekok. A Foldén 100 mili ember 196: 22:35 fy; 1800 Lélekszim: 1.000 000 000 IMI TORTENIK: Az eabeiség clés az I milirds elekszd root demogrfus sake seerint 1802-ben), de eepn avalignépestégénck 38-8 &vérosokben. Az USA-ban a4 elnokvdlaszds zai 2 Allant-cedn tparjin pedig Napéleonépp stvonal $2 Alpokon,é¢ 32 Appeonii- feszigetre kts betel. Mi- sok viszont nem politizdlnak és nem héboriznak; a bécsi Burg: theaterben épp Ludwig vvan Beethoven 1. szif6niié nak premierére ker sr. ‘Ax orvosok nagy feladattal kuzdenek — az els him ellen vakcindt fejleszik, 1D6: 22:50 Ev 1925 Lélekszim: 2 000 000 000 Egymillarddal nétt 125 yalatt (MITORTENIK: Benito ‘Mustolini Olaszorszdghan diktatérikus Korményt tat hataloma, Exzakabbra Adolf va Hite, aki 206v- vel kés6bb nagyban befolysso jamajd aviligné. pesség alapott, 136, sz. (ésnapiat uaneph Mein Kampf. konyve mit hénapok 6taabestsellerista len ll. Egy xenofb szerveze, aaradiklis Ku-Klux-Klaa, melynek célja, hogy redukalja Amerika lakosségnak szémit, ax egész nemzetkéében épazerdségnek érvend, Londonban Kifunak az es ar, dauble-deckerek ‘Az gyiptomi Gizaban végre ‘kiemelkedhet” a homok al6l ‘Nagy Sefinx, A legnépesehb virosnak jt6 im elie ‘indorol st Bur6psb6l Eszak- ‘Amerika ~ London belyét New York vests. Egymiliérddal nétt: 25 6v alatt (MI TORTENIK: John F. Kennedy szendtorbejelent See AL Fore Ran On teCaNur Peele Cae aay ec an eee aster’ Peas eT hogy indul az USA 35. elnok- vilastésén; Gentben 22 Bur6- pai Nukledris Kutatisi Szerve- zat, CERN elvéri az es résvecskepyorsité mtkodési teenie Tai climpiat jitekok zajlanak akalfor. ia i sport pontban, Squaw Valey-ben Elis Presley hazatér Német corszdgban ttt sorkatonai szolgatdbl, 68 neki,Cece MT mee ad ee ben mérsékelt, majd Coat e Dre awa} Me eres races acc’ lancait. hogy arock'n'oll-lal meghé= ) gre , vagy beolvadtak az Gj szomszédok, a germs idoj6n zallottak, az Gn. | balra.E ,forditot” sorok- rnagy népvandorliskor | bana betdkis tukdrsze- {sigetet 65 a Britszige fs Bas rok, a s2tvok 6s a roma (he.4-7.82), ren fordva vannak. mt Latszik-e a krokodilok neme? ‘BODY 167887, BUDAPEST mos his Jesetsbon kér- déses, hogy mien rnemdi az egyed. ‘Sem a krokodiiok- nl, som a kigydi rl nem lehet ranézésre megila vagy az adott példiny. ‘Sok gyikfandl is fennail ez a problé ma, amely az cin, Ivar dimorfzmus, ‘az kétalakisae hint fakod. E fajoknal kilonté |» le médszereket vetnek be az ivar megillapiiséra, A kigySk nemét pl. vékory fémplca {szonda) sogts6g6vel szoktsk megéllaptani, amelyet a kioakilba vezetnek, a farok irényaba. Ha mélyen elt, akkor himrdl van sz6, hiszen van hely a himivarszerv széméra, de e7 a tavolség fajonként 4 koronksint is véltozik. A nagyobb test krokodiféi6k esetdben az ‘ember egy Jl irényzot ujmozdulattal Is elesalogathatja a nemi szor- vet. Természetesen egy en procedtira eldtt az egyedet ,hatastalant tani” kel, Ha ifckorban prébslkozunk az ivar meghatérozésAval, akkor rdemes képeket keresni hogy legyen dsszehasonitsialapunk ikilonéséhoz mt ww tropicarium hu Mi lehet az az dllat, ami leginkabb egy oz és egy nyul keverékére emlékeztet? ‘06s PETERNE, BUDAORS Getésink sen valiszntg a rae marr gna a kedves olvas6, latin neve Dolchatis patagonum. Megjelenése tényle olyan, mintha egy njulatkeresz- te71ek volna egy 6270. DétAmerixaban Sshonos fl, ‘6iGholyét elsbsorban Argentina fives pam jelentik ‘Szokatlanul nagy termetd tengerimalactle, a Fold els négy legnagyobb régeséléjanak egyike. A nagy mara leginkaibb nappal tpalkoziy, eledele f6xént novéryek 16 dl. A vosz6ly ogkisebb jelére aka 45 kiry/hs ‘sobességgel kGpes koreket oldani. A rigesdloknal igen ritka tulajdonség, hogy a him és a néstény egész Gletkven egyit maradnak. A nagy mardk pérban inek, és a kolykoket is egyitt nevelik. Utbdaik szima 116s 3 kézé sorolhaté, sa kolykokfeletten jannek ‘a vlégra A fa fogsdighanjolszaporodik, az latkertek népszerd lakéja. BP ‘Bévebb Inf: ww lovasturizmus.com 2013, november | 3. EVEZRED | 53Faq | ONOK KERDEZNEK, MI VALASZOLUNK Kérdésem, hogy mennyi Valdban igaz, hogy a tudésok szon- _ | sokat, amelyek bizonyos szubatomi részecskét azono- | dakkal vizsgaljak az Antarktisz fold | *6léwveknél forduinak. sitottak eddig? Az Is érdekel- | alatti tavait? Mennyl van belolik, eet ratane ne, hogy vannak-e a hang- | milyen vastag a folottuk 1év6 Jég- _| szennyoz6ave veldk nak is .sajat’ részecskél? | takar6, és van-e bennuk élet? A tr eredeticéja res ee a eee is ugyanis az vol, ho#y HOFBAUER PETER, BUDAPEST MEDET ANDRAS, SZOLNOK | TAP Eteevenck azeknak Aiizznstet srt xcs | wa mo a klimatoliga ral zamat nem kann meghararean. | AXdem manoldas ményeknek a megha Elsoként ugyans at kellone tisztde. | 6s réciteleszkdpes ‘éroziséra, amikor nuk hogy pa proton részeeskee, | médszerekkel edcig Jéatakarékerate fdr Yagyttesakakvarkokat kell szarnok | t3bb mint 400 yen ek a taal gy nem volt rnunk, amelyekbél dsszetevécik temotetttavat,tértak Wy Z_ oka fordszondk Tovabb none aszam, na az sszes | fe" Kozak mostand sterizéésara. réazecske antrészecsk@tisszémba | bana legragyobbra, 8 Hamaresan azonban Yennénkc Nénénynak van saat antné- | Voscokraosszpontosta ras oiler ahd szocskée,atoBb (pl. afton) pedi | nak. Alég vastagsaga tésnek - bizonytékat Salat maga anirészecsksje.Tovabb | 100més 10m kozet | ne éet. Bar serezni a éetormak bovine afer haawvazirészecskéket | ingadozik- aVosztok | nehény mintéban tal | lehetségeselenleterdl (pL-afononokai)isbeleszémoinénk. | 3760mmévyen fekszi._ | takolyan baktériumokat | eboen az role Manapsaemar nem sorojuk kézduk | Kérdés, hogy vane ben. | ésmaemivoorganama- | komyerstoen, a Higgs-bozont, de pl. a gravitont és az ismertrészeoskékhez tarsulé sz perszimmetrikus partnert igen. De hogy Wéeezzink val Van-e valéségalapja x mnllgen sehent a patkanyfogo siprol sz61é i tést az in. stan u i dard modell Tegendanak? i alapién kat alap JENEINE 8, MARTA, BAA f részecstetipus logrégobbl emiék az alsé-szasz i Ietezik - a boz0- Hameln virosdbél a gyorekokot egy nok 68a fermionok. Az els6n62 tatozik. | sippal elvezetd férfirél 1300 Korie 2 foton, a gluon, il. aZ-8 W-bozonok. | lent meg egy dvegmozaikon. Az ablak ‘Afermionok k6z6 soroljuk a kvarkok | valészinGleg megsemmistlt egy 1660- hat tisusdt, az elektronok leptonjait, | as tdzben, de részletes lerés volt olvas: a mdont, a tauont és a neutrin hérom | hat6 réla tab, az el6z6 szazadbol szar tipusét. Atébbi részeoske a fent emit | mazé szamvteli konyvben. A tudésok tettek valamelyikébél tevécik éssze, | szerint a mozaik valamilyen tragikus Ezok tehat szubatomi(pl.a proton és | esemény emlékéro készilhetett, ami a neutron), 6s nem elemirészecsk6k. | a varosban tOrtént. A legenda keletke- hang nem mas, mint a médium | 26s6nek val6di okérol azonban még (az, folyadék vagy szilérd anya) me- | mindig folk a vita, és edig nem si cchanikal hullimzasa. Ezoknek a rezgé- | riltkiderteni, mi is torténhetet val ssoknek az egyes molekuliris anyagok | ban Hameinben, A patksinyok is esupsn ‘a hordozsi, nem pedig az elemi 2 16. szizad kozepén keriltek bele részecskék. atérténetbe. ee ene : | Jiniusban a Mecsekben rrreerere ts i) kirandultam. Ott fotoz- eS SeCuCam : | tam le ezt az érdekes Pea rorieerrecrame © | coc Cot az creeks Cpa Be er tare stench ive Sllatot, Szeretném meg- ec ee lambell Daytonbél szarmazé Ermal KAeSOR ANDREA, BALATONLELLE Fraze (1913-1989) terverte 195: pene erence ear es ol6gus szakértGnk szerint a fo- Cees én lithaté dllat a Modlcogryilus SRT | | trontalis fava tartozik. Magyar meg. ac nevezése:homlokogyestiesdk roo an Dee sceg Pour nee en Pee een feerehrer tientsi Ujségukban nemrég irtak a_,bronzkori Facebook”-rél. Lehetséges, hogy a kozos-- S6gi hdl6 elvét az emberen kival mas teremtmények is Ismerik? ‘WACHTLER BALIN, DUNAKES21 20641 hél6" ma az egyk log- koribb kifejezés.Atalaban inter netszolgaltatast tink alata, ami a Vi lig kulonbozs részein 616 emberek kort kapesolat kialakisdra szolgal ‘Am az egyén bekapesol6dasa a kozos- ‘ség{ haiGba valamely csomdpont dial, nem az informéciés kor talélménya. [A skécial St. Andrews Egyetem tudésal ‘Andrew Whiten vezetés6vel dey dantst tek, hogy érdekiddésuk targyat, a dé! ‘amerikal Kbzonséges mokusmajmokat masképp vizsgaliak, mint eddig, Ahnoz, hogy kideritsék, populéci6jukban ho- ‘gan terjed az innovativviselkedés, sta. Lisztkal elemaést haszndltak, ami ab bl a médszerbél indul ki, ameliyel az ‘emberck viselkedését vizsgalak a ko- 2sséel hil6kon, Sikerte artak, ugyany Is a fakon, esoportosan él0 fGemidsbk nél olyan mintattaltak, ami hasonio a Facebookat és a Twitter hasznsl6 ‘embereknél tapasztalthoz. A tab kap- ‘esolattal (azaz ,bardtta”) bit egyede ‘a esoporttébbi tagishoz képest oval sikeresebben talk meg az élelem- ‘szer26s leghatékonyabb médjat. yik a test legnagyobb sejtje? FUZESSY ESZTER, DEBRECEN 2 att fgg, mit tekintank sejtnek. Hosszabb nylvanyaival (axon) bizo- rydra a kézponti idegrendszer valame- Iyk sete kapna e jlz6t. Testi leg rnagyobb étmérdje azonban maximum 110 ym kértil mozog. A legnagyobb sejt andi petese, kb. 250 um. ny AY Frill sanutscie ator t Perera yes Ce eee ocho te a oer yan ee ra Pe ie ee es Per ence cae Pear erm Cn ICC cece eo CO Leto fea a ne Se eee eee te cirerey Se caro ae aes Az utébbi idében észrevettem, szul foglalt) vagy a preséo (olaszul .k6z0I") niéwel, m egyik sem ho- Iyes meglel6lése az eszp resszénak, ami a nyo- mast kifeez6 olasz sz6b6l szarmazik, azaz nagy ryomds alatt készi tett kavét jelent. (piccolo - olaszul kisi") 6s nagy eszpressz6, csak gyfalta eszpressz6 I6te- zik. Néhary kavézoban kindlnak Gin istrettt, ami egy sziiial tal, 65 hasonié az eszpressz6- hhoz, de esak 20 ml Kora mennyiségd. Sziciiaban azért ert isszdk, hogy a meleg éghaliaton ne emelkedjen mega szervezet hémérsékiet, Ettormekben ayak- Fan talalkozhatunk a preso (ola hogy az emberek Sokat vitatkoz- tam, hogy ked- venc kavem, az espresso piccolo nem is Ietezik. Ez vajon igaz? ‘STINNER MARTOWNE,PECS Zz eszpresszé egy {30 5 mi mennyisé G tal, melynok ajaniott Aztatis| idole 2030 ma. sodperc, 65 kb. 9 bar rnyomason készil, leg aldbbis a barista vilég- bajnoksdg szabalyal sze. tint. Valéban nines Kis Azt hallottam, hogy [oraz tae aronan egy n6 mashol is 6rez ay “Sho vaatéak etek voina a bal het orgazmust, nem. csak a nemi szervek- nél. Ez valéban eléfordulhat? .ISTVAY, BUDAPEST 2 ilesmi valéban na- yon ritkasagszamba rmegy, de tigy tinik, még: is lehetséges. Nemrég Holiandisban lehetett hallani ey lyon eset. Amikor a hot land orvosok meghallottak az 55 éves nd beszémolojt, igen ‘sak meglepédhettek szokat- Jan panasza miatt. Ugyanis na pponta aka hat spontan lababan. A korzetiorvos azt ajén- loita a nének, aki nagyon egativnak és megalazé nak érezte ezt a rendel lenességet, hogy ke: resse fel az Utrecht Egyetemen Marcel ‘Waldinger neuro pszicholégust 6 eldszor magneses rezonancia segitségével mogvizsgilta a n6 agyat, azon ban nem talalt semmiféle problé mat. A paciens szamara végul egy, a helyiidegbe beadott érzéstelent- 16 injokei6 hozta meg az ahitott megkénnyebbUlést. 2013, november |. EVEZRED | $53 i i i FAUNA | GYOGYSZEREK és Vey VITA MMAULe| # Nemesak tejhez, hdshoz, szaruhoz, bérhéz juthatunk Altala, de akar Ujfajta gyégyszerhez is. Az engedelmes, egykedvd szarvasmarha, az ember régi tarsa, ismét igazolja univerzélis hasznossagat. oa La alban mf Sige A irene tnetolipakat eay Se Aramid tat ates ayn yn ope (jlo it relat tao yg ee pn ‘soba 6 ninohetonet abt itimeyeqpelen dt epesten son tla taet meq ay Vain ‘iSeries A SZARVASMARHA PROTEINJEI ‘Aximmansendscerellenanyagait proeinekné- es soporai alka melyek ardkokboz hax sonal —morgé fara 6 kt tank vin, selyet didozatak ,asszegereblyézéscher” & amegevéséhezbaszndlnak Ezek iz atigenek— abaktésumok és virusok ak elenelei, ‘A szarvasmathaimmunrendszere a ant testekhatalmas mennyisée 6 sokszin po- plicit terme, ameljekegyttes exe sin te semmiféle betolakodo nem adja megtéel. A tudésok megprobilak genetkailag médo- ‘sani (meghosszabbitan) a, gerehlygk” vege Jev6 proteinburkokat, 6s rijtek, hogy haté- 561.3. EvEZRED | 2013. november konys gue igy még inkibb 6; rvid deg még cegyes HIV-cezseket is képesek neualizdln, MERETRE SZABOTT IMMUNITAS? A proteins anttestek ,edényfogtho2” ha- sonl, ati végz6déseit az organikus mikro- genetikiban CDR-tertleteknek nevezik (Complementarity determining region ~ an- tigéneket megKt helyek), Ezek az anites- tek alkoyék a szarvasmarha immunrendsze- éaek 10% Az emberi szervetetbenritkdk a ilyen oss €s efflaty CDR-helyek, mi a szar- vasmarha immunrendszerében koréntsem. Réadésul mir molekuldrs mephosszabbita A ces Petia Pn Pini Ye Coots ao suk elit is ketszer olvan hossziak, mint az ‘emberé ~ mondija Smier. "A tud6sok lelkesek, mivel az orvostudo- many egy szent grt” leet 26 ~ame ‘etre szabott, megerGsttimmunrendszer NYAKIG AZ ATOMTERKEPBEN ‘A genetical és biolbgia tdomsnyégak szak- embereivel meger6itet csapatalapos elem zdsnok vette aléexeke a szokallanl hossr i i proteinendszereket, ami igazikihivés vol. Batscadozbatak ugyanis a genetikalag m6. ositottanttestekkel, de amig nem tudték, hogyan alakulnak ki ezek arendszerek, ex pn egy helyben toporogtak, A labora6riu ‘ni mémakoke munkdja peg esak ezutin Ks vetkezhetet ‘Az eredmény ket reprezentti antes pus atomrendzerénckrontgen-kristallogré ‘Bava késien, 3D-ssképe Ez seit az ana Iitikai biokémisban meghatérozni az atom Jstlyos mini és arénigensugaras moka 1a kt interakets metéket, miata ee hal6vé valk az atomok elhelyerkedése, ki- {Useiktavolsiga és posteiészigeikjllege a ‘éxbelixistlyrécsban, KENYEZTESS ES FEW TOBBET! Tok szarvasmamatarts elesodat I Diozna, ha megismerné a brit New [| case idasanak karat! erecns- 1 het, = mentenhiétlon jsraga! ‘Sramére valam’egyedt nevet ‘Rkutatk tanuimanyabel ugyanis Kiera ogy haa gazda nevet ad IL a szarvasmamanak 6s kilon fog. [| forik vel, az slat évente esakenem 2000 ere bb ee 1 ‘Atudésok éveken &t ayaa a kat oyan tanydkon, anol a szanas marhsknak nevik vl, 6s olyenokon, fol esak aronim exordaként Kozel ee dxet Az omborek is sokkalobbanérak imagukat, ha szomélyreszabott bs Inésmédban részesunek. A tohenek is Boldogabbak és elegedettedbek, ha I Beimetszenteinek net, és slat ne ken sz Gkot”~ magyarazza fr Catherine Douglas hutatasvozots Perez, 6x sok gadakods szamara rem djdonsig, Ok régesr6e tak 8%. Most vszont mer udomanyosan [| bizonytot hogy tapasctalatak hebjliak a CSAPDAGYARAK ADNS soekvencdliselemaése nagy mennyi: ségben feet fel ciszein aminosavakat, ame Ijek kepesek hatékonyan dsszekapcsol6dni ‘ugyanazn ehéelincban, ,fogehurkkat vagy anyarokat” Kialaiva Ezek kilinboz6 nagy- ‘igiak suki, a lebet6vé ei, bogy Kelonbéas kérokoatknoz kapesol6djanak. fs ex még nem minden, A tadésok a B- limocitaseteket is element, melyel a sarvasmatha szervezetében az antitesteket alit- 3 AR jdkels 3 iis meglepetés vit rj. A jelen ewe § _génck ugyanis elszeretttel hoznak etre ki- 2 Toabéud muticidkat,amelyeksatkstys2e- rint nvelik, vagy épp estkkenik az amino- 3 favak sinh, az iumunrendszerpllanatay sauksézltesvernt~ minckkovetkctchen sod, vagy ep et a, fog0buo8” Ez Igenbathony moder a Gj protenrensze- sek Kalish, ed LOGIKUS ONVEDELEM Ered és, hogy mi ised yen eps: | JERR ttmenyiegUanteseta saver im. | RES Imumendsete,Smier¢y vl ogy enact | (EOS tr dle ney scot al ooze prem | REESE hou lehet Keze, Bz bctostja anak a nagy ] ‘mennyiségS n6vényitaplaéknak a hatéko- nyabb erjeszését és emésztésé, amely dal ‘az illtsvervezetbe folyamatosanrengeteg Daktérium és egy mikroorganizmus éram- ik Hla ezelnek a kirokozdlnak kere Juiniae a gyomorbslaverkeringésbe, az igen ‘sinya fri6zéstokozna’ - magyarizza Smi- er. Vagys, szarvasmatba immunrendszere ¢ésszerokokbel vat utrabatékonnya. csoAs IGERETEK ‘A saarvasmatha szerveretttehat ragalmas 6 specidis anstestbrigidok vedik. Hogyan ‘vlhatoak el6nyére ezek az ember immun- rendszernek? A tudésok most azokat a pro- teinesapdakat kutatjak, melyek r6vénfelis- ‘methetck és artalmatlnithat6ak lennének rember betegségeket okozé mikroorganiz- smusok, ‘Am ebez a munkihoz hangyaszorgalom ell, 6s akér egy évnyi intenciv kutast is igényelhet. ,Turelmer kérunk’ ~ mondja ‘Vaughn V Sider. ~ Virarlanlflfedeztnk valamit, most pdig lehetséiink van arra, hogy azt melyrehatsan megvizepdjuk Bicunk Benne, hogy hamarosan felfedezésink ves: A rantgenkrisztallogrfistceaknem 100 éve hasznélja a biokémia, ex seg Diolégiai alkalmazdsdra is sor kerilhet.” meghatarozni a molekula Gn. abszolt struktrdjst Pets Jos wana nna n enn Wo 88-3 === == === GYENGE EMBER, ELLENALLG ALLATOK? viturlis és térsadaimi | (6 elrmotetionvigyunk, | Aeipa sosom nagyon evds az_| szintetoesen recisrtensck az okoko6| miénk, embereké | cvlizacis szokdsaink miatt | immunrendszere, nivel ld6tien | MASA baktérumokkal szom az élevilagleggyengebd im» | szervezetunk nemigen kent Bemis, meek mas alate Tmurrenaszere Az artiszepe- | rontalelk természetes mikro- ral és ar embernel a legsayo- us Kornyeet utd tate lzmusekkal. £2 nem min- | bert) defemdobozokat, obo. | Sabb ferzéseketovazzak ‘denkio érvényes, gy pelddul | zokat, cipGkot 6s runadarabo- nha sil nép, bennszitet | Kats. A farkas a vadoriban toras ot sietstusa, specié- | lagosan 7 6vig 6, ogsagban lis 6vendje flyin erésebb im. | azorban akir ketszer enn rmunrendszera 6's megsihet De az alawiigajainakim- | Azooldgusok azerint munrendszere kézet'sagy | sebb Immunrenészer a de Tenetakiionbség A kutyak | ovéks,xorUUkis a Krokedlo- ‘és amacskak peidiul gyakran | Ke, Kesey 6 Niénaké, pusztuinak el rékbar gues Koved és allestortjok 2013. noember | 3. EVEZRED | 57MEE TECHNOLOGIA | TALALMANYOK Hogy mikédik > A rovarok szeme egyaltalan nem olyan, amilyennel pl. az emi6s6k ren- delkeznek - dssze- tett, és szerkezetét t6bb ezer, omma- tidiumnak nevezett kis szem alkotja. Epp ez inspirdlta a Coloraddi Egyetem technolégusai ? 81 Az kamera is fgy mike cidlis softer sefetgévelfokozatoran 6x72 Alia. Eléye, hogy egyszere tab ponta is pes fost zen szeskezetének KisabnbetGen,210- & ‘A technologusok jelenleg a kép alacsony varok egy pillaat alatt igen sues tert & {elbontisaval kizdenek, viszont ez a problé tudnak belitn. Ugyancmre képes az, s26- 3 sma a kozaljov6ben megoldédniltsik. les lat6szbg6 kamera is. Bar még fejlesziés © ltl, a els tesziek erodmeényed (bb mint fgéretesek. GYOGYCELU FELHASZNALAS Aaiyen jlo ksh mindeek . 4 elite orvetidemsayban eee fen ROGZITI A LATOTER FELET { eta cvtoominytnen fem Aszemalék tke. Ha cxige, sbkorbizony emeak ot ebay stat egg exibicioniva a Rendcerdnkalalmachté lem btn don muta meg alle. E rovark észe i kamera ie gy then berendeces 180 tet ltGoervhet ogynis cake 28000 olor tert kipes rater et efognd at iis szemeciteurtoz, Ehbex havonl6leez per ltiteret” sake Xiae-Ten sida Colorad6i Bayete mej eb bike Ling ‘6 amet .8ppecen aon ert Selealg a kamera lyannak muta av +haladni” — jelentette ki Xiao-Tian Liang, a ‘agot, amilyennek a hangyak 6s néhany bogér- tnatcsopr tngiinak ey. {aj kepvisl ij A colored task vi Tegytl hozzs, ogy a kutidkegyel6ee sontenaminfge mie ete seek nem joa yen maga sag, dna 20 liasnak seiner serene emeli ‘kame az mrmegleotk. 180ien ‘ogi ais vic i viol {66 l,amelyeet flgomb alban be sre keer Kl overt Iyer el Asal 180 fokos sg kepet saa lank, amelyket pl tents nk yO speeds fnyerthct sepiuege- | MA Kamera ost 480 lnesévlondelte-| ord lebt mjd felaszd. ‘vel rogziti a kornyez6 vildg képét, majd spe- | 2Ik. de ezeket tovabbl lenesék kevetik majd Kun Manon ROBOT, VAGY LEGY? rovarok kimerthetetlon r= sodpercenként 120 s26my- inspirelvalszaigsinak fsapastvegeznok. Fz s76les ‘a technologusok és a memé- ard ienetdsegeket ryt a le- ok szaméra, Legutdbb a hires T ‘vegiben valé mandverezés so- i 3 i | Hite eer utes Texaco ceca 1) Mora Soeg dsoreseen. | & azonban még virnunk kell Seszesitetsk a vise log e 4 i Uiganis méretk miattozek a Ksebb robotat. Egepecskek i adi Epo epyeldre nem képesek Iérete! a musliskméretet- | reagsinak az lektromes | £16 prototpusslknarhasonis- | energiaforrést nordozn. At fez hasonithato {eszltseg valtorasaira. fan ezek arobotok |srepit- | dosok belsmerté, nowy nem Plerosleitromos anyaghs! fnek Arobotihus searnyak | lesz ogyszerd megoldan ex éazul alkatsnzelk gyors ‘morgésa renckivil pontos; | problémat: a folyamat harem ugorodéssal és taguléssal | Kutatasthor johetnen ol Sogyekshechaconisan ma | Svetisgényoe vehot. BL 58 | 3. EVEZRED | 2013. novemberORVOSTUDOMANY | TECHNIKA EE Lélege és maris itt a diagnozis Tudjuk, hogy az orvosok man: Zni, ‘apség verbal, verejtékbél, vizeletbdl, nyalb6l és egyéb testi valadékbdl is kéepesek diagnosztizalni a betegségeket. Most mindehhez hozza- adédik a lehelet, amelynek ivegen hagyott lenyomatabdl szintén tesztelhetd az egészségi dllapot. Picsburghi Beyetem vepyészeirjetek, g hogy akiresakazujlenyomat,lebeletink lenyomata egyénenként is ctr6 6 egy je- SEGITSEG, ALLERGIAS VAGYOK A VIZRE! hb sz szoreneséton ember 6 vigor hihetetien ores dagné- sokal. emutatun nehy sz0Kat lan pélt Talén az ahnez son. prosigmakat is kilehet olan maid Shotts ‘Az auszvai Me bourne ben 818, huszonat ves Ashleigh Moris nom mohetdszn, hom rlaxalhat a ddan, 6 fe sem zunanyozhat ey ‘asd munkanap utan ané, hogy nejelennérek meg atestén {zonal fajcalmas Kitesek Még az Trad s alergiésreakeidkat valk Bérrendolonességénck nove ‘Aquagente urtieara, vagy vzalleria. Ey bet not kataplexldsként lag nosziak ~ esetében Darmiyen, rater (nemesah {3 szorongis vagy a eller, de are vot, a sis vagy a meplopetés is) ‘yet inj ol, ani azonnal ls, ‘vagy osszabb esetben hosszan tarts Kemdt's eredményeznet Nort Ezsexben hatvandt eves Jomn egeszre tomhet mags hamburgecel és sitemé ryekiel egy grammot Sem hit Ene ok 8 eve betes Sh Ped oe sgyeket mutat, amelyek az adot 6 szerve- zerejllemasek -Azegyedi kémia képlet meptetstheregye bbekmelit a tmegspeltrometraszolga, amit sikeresen alkalmamak pl. amolekuléiskémia terletén, A tadésok igéreteszernt xa leg- zetméter” mindenekelét a kulinbds push ‘cukorbetegségek skal oles6bb és pontosabb ‘iagnSrist ese maj lehetbve ACETONPARABAN A venyészeket egy logikus lépés vezette el ar 6) diagnoszikai clemzésig. Ismerttény, hogy diabétesagyanG exetéa az orvos, még amiel6t elcendelné a vizle- 6s a véevizsgé Jato, gyakran mar a pacienslebeletéb6 fel ismeri a problémat. A megndvekedet (vagy ingadoz6) vércukorsznt ugyanisjellegzetes acetonszaggal jit Apittburghi tud6sesopor, mint diagnose tka ese, a leheletKonkréthiol6 gia je ayeite forditotafigyelmét: Ha a pdciens ndlegyscer diagnose a cukro, land onvosi felgyeletetigényel” ~mondja a pro- jek gyik vezi, Alexander Star vegyész professzor.Am ajelenlegiellendrd eszki- dk szinte Kidsolag aver likézszigjének is relevans klnduléponyj leet adlagnesztkénak, ‘akdresak a vzeet vagy a vér ‘virsgilatin alapulnak., Egy alterna diag nosetbai madscerkfejlesstése, amely rdada- sul kevésbé drdga€sinvach, ttorést jelen- Ihe a diabetes: Rezelésdben’ ~ mondja Stat Specidls véteszteket kevesen tudnak elvé- sean sajat maguk, de leeletr6l egy avegen vagy mis adathordozén lenyomatotkésite- ‘is abbél felmémi a pllanatnyi slapotot— as A leholet lenyomata sokat elrulhat majé a tudérdk esetloges veszsiyédls ‘ex nemesak stir, de egyenesen foradali Iebet6ség lene. TITAN EGY PALCAN Star és csapata a nanotechnolégidban hasz- nélatos,dgynevezetszol-g6lmbdszert akal- rmazia& kutatsok folyamin, Ez eredetileg arra szolgdl, hogy a szakemberek a nanosz= ‘opikus bist molekuldkat siléd anyagot elGalits,cexmékeny géppé” valtozassik. ‘Aleta titn-oxide alkalmaatak (ex 029 anorganias anyag, amit pla sped smink- termékek tartalmzznak) s2én nanoszélakkal ‘kombindlva, amelyek gy viselkednek, mint a ayarsban’ at, tebit bse arézees- ‘kéket A karbonszilak silrdabbak, mint az acl, 6kisebb méretek, mint az elektronikat ‘hipek barmely része. A tudésok igy arostok elektromes ekendeztstoek 68 ia-ond fény- ‘energia potenciljnakhatékcony kombinsci jt kapttk, ‘Munkjuk eredménye egy szenzor, ami lt- rabolya féayforrssalaktvalhat, $ amely- ‘GL az elektromos test ki leet, facsarni ez areas peg Iehet6vs testi az aceton- ‘int megmérését a lehelet lenyomatdhan, Bt Pen noe 2013. november | 3. EVEZRED | 59EN ZOOLOGIA | GENETIKA ,Oll6kezG Edward” elemezve, Osszevetve Acivilizacié a magas népstirtiséggel és az alacsony tech- nolégiai fejlettséggel kardltve, egyre nagyobb terheket 16 Madagaszkar csodas természeti kornyezetére. Az egykor hétkéznapinak szamité allatok mar csak rezervatumokban lathat6k. Ez a makik egyik kiilénleges rokonat, a laikusok szAméra tigyszélvan ismeretlen véznaujjd makit is érinti. Amegmentésére szervezett és a kézelmtiltban zérult projekt sordn genomjat is elemezték. Mz 160 milli éve, a jura id saalmak nevezet mezozoikuma V6 ¢0, Gondwana Gskontinens 6 nyugatrész4i6l eval egy nagy, kontinentdis ‘26 jégtbla,majd keleirgnyban megke: ster, cvartarvakner juthessanek te vindorsit, Ma ez a vilég negyedik leg- rnagyohb szigete, Madagaszkér. A tobb mil- iG vig tarts izoldci isi elentSsegeel bit a léttunk mr vataha véznaua hhiszen mint més, hosszd idGn st elklonl6 Pmt képen, vagy 6p ony. stigete,ittis zavartlanul fej6hetet ki pé- San rainnn td fled Rikan ratlan dat és novényvilég latn onrire kulonds melolenést A védettség ideje az ember érkezéstig, filaat Ha ienetdseeunk voina ossze- | | vagyis 2300 évvel ezl6tig tart. Utina a ‘ut kbzelokondval,anagy vézna- | | hatalmas, nem epi madatfajok sa legna- Ud makval(Daubentania robusta, {lighanem rémalmaink is lonnének ‘zondan ez nem fordulhat Ugyans Madagaszkar mal akdinak i talslozhattak vole uta, $1000 évvel exe Minden bizonnyal Sk sogtetioe st uols6 psidanyatt. atuvidera hagyoob vol, lémette az rms hosszt ésa 14 kgostestomegetls. ‘Rutokzatos fa) pédinyainak fenrma ‘ad ékapoesesontja 6 fog a ms {Jak Nogye7 a mah Rasonis médon Szorezhatstaplalekat, int mal roko- ‘a. Allotkot Madagaszkar dll és ‘4Sikeletrészén tala, aol az at Sietoen még sokkal szarazabb. I6jirés uralnodott mt 601 3. EVEZRED | 2013. november LA véznaulji maki dos fogalkkal aka yukat Is vé)nak a fa kérgébo, hogy finom Az erdSirtés Madagaszkirlegnagyobb probl ragyon sok fat gyal a veszalyeztetet ajokVares Kanye _yobb hely em sb hamarosandldozatul estek. Most mér azazél6leny is veszfiyben van, amelyr6l Madagaszkir a makikszige- te" elneveaéstkapla. A makik kel rok, avéznaujs makikat (Daubentonia madagas- carienss) is meg Kell menten IRANY MADAGASZKAR! A félmajmok Kaé tartoz6 makik a fSeml6 sk fejl6détanilag iddsebb dgazaténak kép- viseléi, Csak jval Madagaszkir elszakad sa utinjelentek meg a szrazf6ldén, 65 mil 1i6 éve. Jason Ali geol6gus és Matthew Huber paleoklimatol6gus nemég bizonyt totték, hogy a mai makik cl6dei az afikai szirazfbld 6 a sziget kit szorogon sel ve juthattak Madagaszkisra, az ut pedig val6ezinleg n6vény hulladcokbalalkotot _ftajocon" teették meg, ja. Emit eredetlsilatvginakwéznauo maki sro, keiet és nyugal popucisja enetkallag kalenbéz3 Mar rmakikat lit), Nagy 6s2ik dlatkertben 61 ‘A menckilésalighanem megyiltéslehe- tei szdmulra Amikor ugyanis az eg kon- tinensen 20 millié évvelezel6t megielentek amentilisanfejleteb,tgyesebb fSeml6sok ‘ls6 képvisel6, amelyeket ma majmokkén, ‘embersvabiss majmokként és emberként is. smertnk, 6k mérrég a madagaszkin ,emigré- ig” biztonsigatelvenek A MAKIK FURA OSATYJA ‘Azonban kozelebbr6l szemlélve, mar nem ‘ennyire egyszer és dlithat a helyzet. Ma- ddagaszkae (Ger Sseinck vlégat ma els6sor- ban a lemurok és Kezeli rokonaik, a makik alkoijak. De rajtuk hiv masik csoport is Litt. Igaz, a csoport sz6 némiképp tlz6- nak tn, mivel a tudésok a makiknak 100 ‘aj kulénbézteuik meg, mig a karmosma- afelék esalidjab6l egyetlenegy fa) ismert a vérnayjé maki ' potencals 2s8kmény ugyes a ig egydtalén nines konnyd dolgunk, ha Madagaszkére 48k, hogy amikor a véznau szeretnénk véznauis A véznaujja makik 6s alemurok kapeso- lata rég6ta vitatot kérdés. Abiol6gusok je- Jenleg leginkabb atfelé az alispont fl bj anak, hogy a véznaujjé makik voltaképp 1816 fossziiak”. Ugyanis minden bizonnyal valamennyi madagasz- Kiri £Geml6s el6deinek relative kozvetlen leszarmazotair6l van 26, beleive a lemurokat is, Teh a véznaujjd makik nem is annyica ‘unokafvéei a lemuroknak, mint in- ib, satya OLLOKEZO EDWARD BEMUTATKOZIK ‘A zoologisban jartas semélyek esupén ri- pillantanak a vémaujmakir, és macs lt- 5k, Gjezakai Alltel van 2. Madagaszk- ron ez koréntsem rendhagyé jlenség iszen a lemurok télnyoms tobbsége szinténéjsza: j €| MIERT HEVITIK FEL UJJAIKAT? 5 véznaujid makik furesa: megszerzése. Ugyanennek Heeroma Recta teal alacsonyabb, mint végtag- | sékiete 6 “Cxal emelket Jal fa). Azooban a véznauj}é malik rendis- vil adaptci6t produkiltak, ezét is tudtak ‘az er6s konkurencia ellenére a mai napig {enmaradni Ami mitt kiérdemelidk zz ,OF- okeud Edward” becenever, az elas vég- tagaikkilonds fjl6dése.E végtagok min. denekel6it a tiple Keresésének kilonds Madagaszkér foemléseinek csoportjait ma elsésorban a lemurok és kézeli rokonaik, a makik alkotjdk médjét szolgaljak. Az dlatok hosszd Kéigp- 6 uijukkal kitapogatjak a ft, amelyre ex- tin felmasanak. Amikor jelét vesaik annak, hogy a fa belseében rovarlarva talalhat, tuk segitsgeve a fa mélyébe nyélvael6- bzzik at. Ebher ers 6s folyamatosan n- ‘6 fogaikkal késztk el a terepet,fokoza- tosan a fa kérge ald harapva Jénak tobi és266, Vadészat or fontos szerenck hémet- 2013. november | 3. EVEZRED | 61ZOOLOGIA | GENETIKA PROBLEMAK A Hossz0 WJJAKKAL ‘Arya boss uj meg is blyeg” a vena ‘yj makati jal mutogatnak ac em bere az vet hal een.” Bir sah dele, az dlakak nem népszerdek az it eke kent. ‘Komolyabh proba, boy tplikozisuk igen behatrot, Nagy terlece van sist sk ogy jlakjene A ak kerge ala kevés 4 lava aor, hogy ebboknekisclegendS legyen. Bzért magdayos életmédo fol: sak 6s viszonylag meso lnc egyms6. Mikovetkezk ebbéi? Elsorben az, hogy bonyolltab ssa sa aszaporodshor saksegs paraekerest, sint a nagyobb csoprtokban 6 ények é. Hiszen ming] Keveseh vézsauj maki. egymis mellet, anna isebb a valszintse 8 hogy egymasatalalnak 6 lédothoznak vildga Eazel pedigeljtotunk vesuélyentetetisé sk misk odor, ami nem mis, min az 6 rd6 mind kisehb 6 kis rezelre tirede- se ragmenticid). A temas Konyezet Kitosoisival fj seaorodsa és tiplilko isa val ely is esdkken TUCATNY! ELEMZETT LEMUR B6ségesen van tebit ok ara, hogy biol ‘gusok igyekezzenck megmeateni ezt aki Tnleges lényt. Mivel pedig a biolégisban sgyakorlatilag minden a genotikandl kend6- dik, George H. Perry, a Pennsylvaniai Egye- tem munktirsa 6s af tala vezetetkutaté csoport 12 szabadon €16 vézanija egyedtél ‘ett mint. ‘Kivdlascsuk sordn fontos volt, hogy a= 161 ahérom terllew szarmazzanak, aol mma a véznaujjé makik el6fordulnak: Mada ‘gasvkir Gszaki,keleti 63 nyugati részérd. [A génck elolvasistdl és Geszebasonltéstél 62 | 3. EVEZRED | 2013. november A nagy szemek Eireann pao rs Eee 1 Feltané metszéfogal mitt a véznauja maki olészr ragesslénak véltk MIROL KAPTA NEVET A VEZNAUJJO MAKI? véznaujii mak aje-aje névon s omle- elle Honnan ez a fura év? Az hinetnnk, Hoey ‘2 flat hangadinabst rea, angutdn2s s26b6t Stuletate er e7 a7 ksp- oes igen tetzetts, ser mike az gazsagroz Barnogyan leyokoztok isa tudésok, véznauja rmakiktl ecg még sak ‘hhez hasonis hangot ‘em skerutsoh open, ‘kad ogyé otképz0i6s Betérs Rajeale ‘26.4 mee lepetést ees sz vak hangalakjshoz hasonlg, aksrosak pleut 2.60 feats. Mv ta lényt magnus tla) ‘donségokial runstak felar fr 6ok, vel kozva meglepvekiathat- 2 atodbook mindeaehlte an vt ogy se Keri azonos{taniuk a fajon belli legna- E gyobb genctkai kilonboz6sée (diveratis) Ikézponijt, Ez az informéci6 nagyon hasz- E nos lebet a jovobeli mentési munkalatok stempontjab6l. SPECIALITAS ESZAKON ‘S hogy mits olvastak kia véznaujié makik _génjelb6l? Példiul, hogy az egyes populéci ‘6k genetikalszempontbél ele. ‘Az elvarasoknak megfclelSen, a sriget keled 6 nyugatirészén 16 allatok klon- boxsek, az északi populici6 pedig tt is teljesen kulonbozik. gy nik, az északi véznaujid makik bizonyos iddn dt nem tud tak keresctezéni a tobbi populdcisval. Bér ceak 250 klométerre vannak a 13bbickT syakori parzdst hatalmas siksdgok, flyok sakadalyozzdk” ~magyarazza Web Miller, aki egy tovabbi lényeges dolgot is emit. ‘A kulenbsed populiciok géajeinek &sze- hatonlitisdb6l iderult, hogy az északi po. ppulécigelszakadésira 2300 évvel ezel6tt Kerilt sor. Ez lénvegeben az a idétcak,amikor Ma ddagaszkiron megjelentek az eled emberek” Jegya meg Miler LEMUROKROL ES EMBEREKROL ‘A tud6sok munksjaezzel még nem éxt véget (A kovekestben feldrtuk a véenaujit madi {és az emberek generbai lonbozseger” ~ ‘ja Mille. ‘Mice! folyamodtak a tudésokilyen Kil ns eljrdshoz? Ugy vel, egy ilyen tssze hhasonlitis segtthet annak megéllapitéssban, rennyire megalaporotak amadagaszkir (6 cemlésdlkelkapetolatoseredméayek, ‘Az ésszchasonlitisho2 hézom ember po: pulécio kepviseloitvilaszttta ki ~afikai {oldmGvest, curépai embert, valamint adel ele asia nemzctek épviselge. Kiderilt, hogy a véznauj makik északi (skeet populéi6jtelvalasz6 szakadék ki seb mint az, amelyi az enrpaiakat 6 az af rikaiakatvilaatja el egyméstl. ‘Anoene Mnr | Qa 7g hr ember pedi, ak het ryt Vetnem a megiepe- tes kteeze 26taz Slat never vwolnets, Eqyesek zor 2 ale ae slmadagasekar ,hetheh” Sraval6l ere; jelert® ble enem tucorn. mrPSZICHOLOGIA | SZOCIOLOGIA Emm Mikor vagyunk boldogok? Ha sok a pénziink, j6 a mun- kank, ha szép a csaladi életiink? Boldogsagérzetiinkre ennél sokkal tabbféle tényez6 hat. Szociolégusok szerint ilyen a sajat szexualis élet ésszehasonlitasa a bardtokéval. Boldogabbak | Ais ei at van ele ty oleate yo haemo it romeo ‘ardor ler Cente Mas baepigenste vagdlaa so pe Kewsugiea tvetigtten Kd ogy tunes iben de hr szobred koe ‘Sar octet cepa “tuk cen dey eur A SZAMOK NEM FONTOSAK! ‘Wardsworth 15 386 dnkntes valatzaitgy6 twice Bseze,akik 1993 &s 2006 Kez6t end- szeresenktotek a kedtve. Akérdések az {nti egyttléek szimétfirtatik, Aki ha- vontalegalébb kétszer szexeltck, 33%-kal agyakrabbaa tintetté fel, hogy boldogok. Akik hetente legalib egyszerszeretketek, ‘445-kal boldogabbak volta, mint akik az cltelt egy évben egyéltalén nem szexeltek Fons faktomak bizonyull, hogy az kt tesek szerint a hozzijuk kozelildktobbszir ‘vagy kevesedbszerbzbtnek:e, mint 6k. Az voltholdogab, aki igy gondola, basa éven: te esak egyserszexel, mig 6 évente ketsze. ‘Avalés gyakoritdg tebit nem annyirafontos. A MAGAZINOK TORZITIAK ELKEPZELESEINKET Tsmer6seink daliban nem szimolnak be at- 1, milyen gyakran szeretkemnek. Hogyan al I HOGY FESTA BOLDOGSAG I AZAGYBAN? boldogsaérzetért sdopamin nevi anyag fle, rely az Inmpulzusokstaddjaksnt moked Ezrésee annak az dtnak, rely 2 o> Zépagybé a jutalomkSzporton(Nucle- las accumbens) trots agyké= reabe vez, es huleszere- petjatszic a motivaels, azoméclok, lisban,Kellemes éimény esetén, pélaaul ha fnomateszink, a utlom- Kezponth .oldoghe™ dopamin jut Exarea geztone a hasan, hogy ‘ra kot azn: fy ala ki a fugeisée, l in as oyakran jobban Srdekl6elink a szom- 526d, mint a magunk Kotunk akkor elképzelést inti életikrs!? Wardeworh zerintebecséseket a ssadali rmagazinok é az interetes oldalak genera. [Néhiny magazin ugyanis kzztesr sat feimé- résoket a szenualitsrél(megjegyzend6, hogy ‘genesak toratva) Ha az nkéntes egy hénap- ‘ban kétszet vagy hivomscorérintkezetszexi- tian, az intemeten pedig zt olvasta, hogy az ‘eds abet egy alkalo lenne, az ois ms ‘don hatsval volt boldogsgérzetre HOGYAN LEGYUNK BOLDOGOK? A boldogeagérzettsokféle tex rombol- hj azonbanezek elle Iehetvédekezai, Ha pL tragédia 6 minket, egy éy eltelével mar éppoly boldogok lehetink, mint korsbban. ‘A Harvard Egyetem monkatérsa, Dan Gil- bert pszicholégus szrint, a boldogssgotké- pesek vagyuak mi magunk eltidézn. wot emberek rendelkeznek sajdtpezicho gia immunrendscerrel. Folyamaiok sord- vil van sé, amelyek segttenek valtoziami azon, ahogyan a vildgot szemléljilk,azért hogy jobban érezzk magunkat a minke k= rulvevd valéedghan” ~_magyarizza Gilbert, AZ AGY VED MINKET ‘A SZOMORUSAGTOL Gilbert gy vei, aboldogsdgnak ket variéci- Gjaléterie Az elas termeszetes, 6 olyankor eau, ha elérjuk, amit akarunk, ‘Amsik mesterséges, 6s accor ozzuk lét- re, amikor nem erik el, amit szeretink vol- 1a. Hogyan lehetink boldogok, ha nem jén Gesze valamd? A mae emltett pica ima- munrendscerseitégével. Ha egy lény ran dz egy fiival, aki nirja az orra, a hover Ie randira mdr nemigen megy el. Am haa {ferjerOl van 526, immunrendscere act sigja: ‘Nem baj, jal bik a final. Legfeljebb nem engedem, hogy & vga fel a torte” — hor fl egy mosolyogtat6 példét Gilbert. NEM JOBB AZ ISMETELT DONTES Amesterségesboldogség ellensége a vilasz- tis lehetdsége, Ha dontésinket meg tudjuk valteritni, a dontésse valé elégedeség ér- 26e6t nem él At Ha a dontés megvélton- tathatatlan, pszicholégialimmunrendszertnk _Bondoskoxi a6, hogy elégedetek legyink vele, ‘A Harvard Bgyetem didkjai megtanultak ‘éayépeket eldhivn. Ennek fejében ki el- Jett valastaniok a két legjobban sikerltt gyi esoporjulnak at mond, hogy ake- 18 kor le kell adniuk az egyiket. A mésik ‘topor agai, ba meggondeiak magukat, né- Diny napig még visszamebettek 6s kcser- betel a leadort fott a masikra ‘Akik valoban elmentek kicseréni a képet, ‘végul nem érezék elégedetséget a dontésk- Jel kapesolatban, Azok, alc nem vitoztat- battak dontéstkon, észrevehetGen boldogab- bak voltak ~azt mondti,valasztsuk helyes vol, és hogy amisk fénykep a kett6b6l nem is olyanj6 MEGIS FONTOS DONTENI rutin Gilbert vlastés 6 Alto a disko- Jat ara akurmusrajérninak, melynek végén egy adotfot6tvibeinek magubal, vagy ara, anelynél van pir napjuk a vilaszot kp Kiss rélésére?Atdbség a masodik kurzst vas {otta, nba ez izenyotan kevésbé leet- tek elégedetek—csaktogy Skezt nem tudtk. ‘Teméscetes, bogy ha az egy tra lepink, anal lemondunk a misikr6, 6s ezltl for miljuisjovénket Mig igyekscink oly mé- don elérn a boldogsdgot, hogy kilénbéz vlasztdsokat mérlegelink, addig zt mi ma: ‘unk is Répesek vagyunk edlltant. Egysze ‘rien azaial, hogy igy dontnk” ~ tesa hoz- 24 Gilbert. mt ‘Some Keszmns 2013, november |. EVEZRED | 63Metré nélkiil ma mar szinte egyetlen nagyobb varos sem képzelhet6 el. A dinamikusan névekvé szatd- ijdb6l eddig hidnyzott, de ez hamarosan megvaltozik. A tervek szerint a vilag majd létre a sivatag alatt. arabiai metropoliszbél, legfényiiz6bb féldalattija jon ray nueteal szérmazé nyeresége miatt brmit Gorrie es Oe ec uate Fe eer er teats Serie es ee ec eae PO erie CLS UZ Ue eee ee elec me nace Sets ees Cea errr Pa eee at econ rea Rene cess ee err tS Eee caret ‘Szaid-Arablban a véltoztatésok mo- Pitre teens Oe es Spitését, A varosban négy év alatt hat CST aa cae ee er Cu hr cary Deen ne eS a ced Pipe asta er Pa at td See eC craig EOS Car Urea © A vise legforgaimasabb met rojak 0K foldalat ent het, amely ey 6 alatt 3.2 mld ucts. Mostivban évente nagysb6t 25 mlsed ember wtazk motvs- ‘al, Szoulban pedig kérubelu 2ildedra tehetsa szdmuk. Ceo Ree © A logrégebbi metré London ban talalhats. 1863. Januar 420-én nytorték mega als6, ‘Tames srakasr. a Paddington 6s a Faringdon Str sok Kouta vag miso etrjit 1892, Janius 6 n Cheagsban ackak a. ‘ STERIL LAE Cee Pt ee tes ocean ceria. ‘Az Gj metré valészindleg legérdeke- Pea eure Pet ce reese Ee ok ies Pear ena ee Ove acer Dee cs Peroni) Cone ROMY UC Lipa he aba Py eee renin) ‘megtigyethetk, ahogy a szerelvények at- eon ee ts ey ene eons Pee rrr meri Cornyn or en nenioeonmer tts rei Pere ierns Hadid gondolt az épitmény energiata- Pree eee ee esas homlokzatban l6vé perfordciénak ké- Per are Ree ae ar Teas 20 434 m*-en, négy futballpya nagy- er ne Ts Seidler tos Pen ee rs szellemében terveztek, cero (@.Az ei atin americal metrst 1913. december 1}en neers zambe Busnes Aresban, sedi e Gessnia isd mets 21926. cocerber 31-6 indult, nak ycnoybon.Azlsd dasial {olla Toko bask hochet 41927, december 30 ta Aika 236 mete 1987 szepiember 2rén actéx st kardoen 3g leekterjod St dtvenslanak om 420 km hossaa, do az vizea re oxt mog akar}ak ‘duplazA megsllok széméban ‘A leghosszabb peron Chica | @ Alegmagasabban Kialakitott | @ A legdrigSbb jgy a v6 |3New Yorks met vere, éssze | goban talatnaté. Amets State vegalomas | metropelstban, Stoexhelmban en 460-calrendelkezk ‘Street Genter nevi slomass- Wan, 3,7 euro keral egy Gt nak perorja a The Stop” bev. [a task dragan utaznak Alogrovidebo metré a tard. | sarakozpontban 1066 m Sydneyoon (2.8 eure) és Kopoen: orszdglIszambuban van, hi hégaban (2.8 our) is Az egyusgny it lenyegsben sa ERED ompxént makdclk, a Boszpo RELA rusrszoresalatt hala at, a ox x 6s esupan 573 m hoss7 POE ELMEE TECHNOLOGIA | ORVOSTUDOMANY Szervezetiink immunreakcidja komplikditta teszi a transzplan- taciokat, mivel gyakran kiizd a beiiltetési kisérletek ellen. Ezért a tudésok mar hosszii ideje kutattak olyan anyag utan, amit a test befogadna. A Washingtoni Egyetem most nyilvanossagra hozott technolégiajanak Gj anyaga képes egeyé valni a testtel, méghozza a kildk6dés kockazata nélkill. (0) |(= 10 rn felt @ TESTDEN | “atotasensnénap moti is szabaton cegyenletesen, és esupdn vékony éteghen volt tes reakei6 Gvek éta gondotokoz az ‘orvosoknak Testink gyakran kollagénburok- 8 Jal, vagy proteinnelveszikérbe az idegen clemet;f6kEat a Kordsoovetekben (pl. inak 6s szalagok). Marpedig, haa kollagén blokkol cy olyan bonyolult szerkezett, mint ami- len egy mestersges sivbllentyS vagy egy ardiostimulétor, ako az talsban nem ké- pes megfelelden mini, aminek végzztes kovetkezményei is ehetne, Br a biolégusok igyekeznek minimali- tina kockdzatokat, eddig még nem tude leljsen hin” ~ magyariaza Buddy Rat- ner, annak a kutatdcsoportnak a tagja,amely felfedezte az Gj ,csodaanyagot’. A szinteti- kus hidrogel, a Ga zwitterion nem oko i smunreakci6t MA zwitterion hidrogétt .nem veszi észre" A TESTNEK ,LATHATATLAN” jelen a szovetekbenapolimerek kil, az ege tek teste pedigtabbe nem vole figyelembe ‘Rater kllégija, Shao Thiang egerek tes | az idegen anyagot. Ha tet az implantatumot ilyen réteggel | tebe zwiterion polimerb6l készilt anyagot vvonnak be, jelent6sen néne annak esélye, | tltetet, melynek poriiv és negativ totés is , hogy apiciensek szervezete nem fogiaeluta- | van. Kiderl, hogy ez képeselbrtan a pro SIKER 20 EV UTAN stan leineket, amelyek igyekenek megtelepedni, | A péciensekné a implantitum beultetése wx eB 3B ephedra tet 4 eben a teakben izle at tollageo 3 lat eet. Haj ake nem nd be Pci nhlny bebe, est sb lee © ten mar nem témadja az implantétumot. “Kordbban mdr minder lheoges ane sei kipibdak dee ae elt nem porto, ‘Shacttasayag,amelyen nem kpc MIERT PONT A HIDROGEL? zwiterion vagy am. | mok tvabbs nehezen on, esolog o0lsd 56" | bezatéds sobek kozols- S6L seg syns gélek részelben 166, pctv 6s | gyértasshoz hegatvtaltesenet star | = Tonok neve, Ezek | Kilon esoportalatnak Sakmars s lagénburok” — orvendezik Thiang. Mas sza- Petrenascontne: | merbet covasede vvakkal, az els6 olyan mesterségesen eal -nyelvbél szarmazik és ionkoncentracié, vérben ‘tott anyagrél van s26, amit a testiink eltér, nt once taahats anyagoi ano. Action idrogél gy klenlegesen me. eee _| Sas rechory ni {ele anyagnale sak a metres inpat Anarebeiesokiorie | Ted Ene ashe tiamod yusdbor nieces | Biogen asta, | tense cocoa || SMES ents eameratig tac | Boceesars marae | occ ofkbitestges mplniun i Seas Kez 66 | 3. EVEZRED | 2013. novemberMEGMAGYARAZHATATLAN REJTELY =John White kormanyz6 csakis ezt a magyardzatot adhatta. Mar régéta rossz érzése volt - egészen addig, amig Hopewell és Moonlight nevd hajéi, melyekkel atszelte az Atlanti-dceant, kikététtek Roanoke szigetén. Hidnyoztak az indidnokkal vivott harcok nyomai sehol egyetlen sirhant vagy szerteszét heveré csontok. 1590 kézepén jarunk. kietlen amerikai partvidéken a telepesek 4ltal alapitott 6s felépitett Roanoke tele~ piilés lakéi és csalddjaik nem tdnhettek fel csak tigy, minden nyom nélkil. John White teljesen biztos volt ebben. Hiszen itt varta Gt a lénya, a voje és Gjsztilétt unokdja is, aki a te- lep els6 szdlétte volt. Sajnos azonban a telepesek utén mindéssze két, fatérzsbe vésett sz6 maradt — CROATOAN és CRO. Csakhogy az fgy nevezett szi- get pontosan ugyanolyan kihalt volt, mint Roanoke szigete. NYOMTALANUL ELTONTEK A Roanoke szigetén alapitott telepiilés az elsé brit ayarmat volt az Ujvildgban. 1585-ben érkezett a sz getre Walter Raleigh vezetésével egy maroknyi gyar- matosité a csaladjéval, Egy id6 utén viszonyuk meg- romlott az indianokkal, a készleteket szallité hajék nem érkeztek meg, a telepesek éheztek. A kormany- 26, John White visszament Angliéba, hogy orvosol- jaa helyzetet. Csak hérom év milva tért vissza a szi- getre ~ addig a spanyol hébord és az udvariintrikék miatt nem lehetett, De a 123 telepes nyomtalanul el- tGnt. Az amerikai teriilet elsé dllandé telepiilése igy 1607-ben az északabbra fekvé Jamestown lettFt, Roanoke szigetén lehetet a torténelem elsé amerika gyarmata. ‘Asors vagy ftokzatos erék azontban maisként akartak JO VAGY ROSSZ SZOMSZEDOK? ‘A kozel Pomeiooc falu képét egy korabl fest, Theodor de Bry festette meg John White védatal lapjanEGYSZERGEN ELOSZLOTT ‘Az emberek eltiinése tébbnyire nem szokatlan jelenség. Emberrablésok, zsarolés, maffiahéborik... Rengetegen tinnek el, de csak azért, mert a profi gyilkosok nyomtala- nul etiintetik dket. Az eltintnek nyilvanttottaklistdja éven- te tab tizezer személlyel b6vil. Néha azonban torténnek ennél érdekesebb esetek is. 1977, dprilis 25-6n példéul hat katona szeme léttéra tint el a levegSben Armando Valdes chilei tizedes, majd tizendt perceel késdbb Ujra megielent. Ordjén a détum megmagyarazhatatlan okok- b6l &t nappal késdbbre tolédott, arcét pedig étnapos bo- rosta fedte. A tizedes ebb6l a tizendt perces (6tnapos) té- vollétbél semmire sem emlékszik OPERATOR 1897-B6L Tobolszk vérosénak levéltéréban talélhaté egy 1897-b6l ‘szarmazé feljegyzés. A rendérség augusztus végén gya- nis kinézete és viselkedése miatt letartéztatta Szerge] Dmitrjevies Krapivint.Alitésa szerint 1965-ben sziletett, és egy energetikai kézpontban dolgozott operatorként. ‘Am nem tudta megmagyardzni, hogy kerlltTobolsekba, csak egy erds fejfajasra és eszméletvesztésre emléke- zett. Végiil elmegydgyintézetbe zarattdk. AVGRGOS HADSEREG ES NAPOLEON Egy hasonl6 esetet jegyeztek fel Esztorszagban, 1944- ben. A szovjet katondk egy furcsa dltézetd lovas had- osztélyra bukkantak a helyi erdében. Ezek az ismeret- len katonék a tankokat meglétva eszeveszett menekilés- be kezdtek. Am egyikiiket elfogtak, aki azt llitotta, hogy Napoleon hadseregének tagja, 6s 1772-ben szllotett A meglepett szovjet katondknak arrél beszétt, hogy osz- taga egy része eltévedt a siird kodben, és épp a kifelé ve- zet6 utat keresik. A kildnleges szolgélat tisztjei azonnal kezelésbe vették a katonat. AZ ELVESZETTEK SZIGETE A kenyai Turkana-toban egy kis sziget talélhat6. Senki sem él itt, mert dllitélag, aki a szigetre lép, nyomtalanul eltGnik, 1935-ben egy kétfés brit expedicié indult a felku- tatdséra, akik a t6 k6zelében, Eszak-Kenyban dolgoztak. Martin Sheflis 6s Bill Dayson kezdetben rédién adtak jo- lentést kollégaiknak, hogy minden rendben, de késdbb ‘megszakadt minden kapesolat. A légi felderités nem lelt a nyomukra AZ ISMERETLENBE VEZETO KAPU De hogyan térténhetnek meg ezek az esetek? Talén ezek az emberek véletlenilkeriltek a pérhuzamos vilégok ke- resztezédésébe? Tudat alatt utat nyitottak tévoli univer zumokba, ahol egész masképp zalik minden? Vajon a rejtélyes felhé a teid6 torésének része (vagy megnyilvé- Milyen er6k hatnak ezen a szigeten, hogy azemberek ryomta- [anu eltinnek? Mi lehet ré a magyer’zat?nulésal? Egyes tudésok szerint a pérhuzamos univerzu- mok valéban léteznek. AHOL HITLER NYERTE A HABORUT Ebben talén Hitler nyerte a hbortt. Sét, talan édes- anyank egy masik férfival taldlkozott, (gy mi sem |é ziink, Minden egészen mésképp t6rténhet. E pérhuze- mos vilagok bizonyos pontokon metszik egymast a mi vilgunkkal (az egyik pérhuzamos vilaggal). Egy ilyen metszéspontban talén nem létjuk tisztén, mi van a ha- tarain tl — ekkor létunk szellemeket és jelenségeket. De vajon tudatosan is lehet utazni a térid6ben? AZ ORDOGIZARLAT A féreglyuk egy hipotetikus objektum a fzikéban, amely elméletileg megengedhet egy ilyen utazdst. Egy révidi- tést hoz létre a térben és idében anak mintéjéra, ahogy a féreg atragja magat az alma belsején, hogy eljusson a héjahoz, ahelyett, hogy a felszinén haladna. E féreglyuk salapelvét 1935-ben ita le Albert Einstein és egy amerikal fizikus, Nathan Rosen. Ezzel a médszerrel akar a vilégGir- ben lévé, két tetsz6leges tavolsagti pont is athidalhaté, ha meghajlitjuk a téridét. Aki athalad a féreglyukon, nem lépi at a fénysebességet, mégis sokkal gyorsabban keriil ‘&t egyik pontbél a mésikba,BIOLOGIA | GENETIKA EE Az ember hibajaébél mar rengeteg faj tdint el a Fold felszinérdl. Nem az lenne a dol- gunk, hogy a mai ge- netikai lehetéségek- kel élve, legalabb néhanyat visszahoz- zunk az életbe? Ez a gondolat korant- sem fantazmagéria. A tudésok nemcsak mamutokat késziil- nek kl6nozni, hanem oe az ausztral erszényes » farkast is. acest ‘iol kuatéskkal kapesotatban ke és témit emlegetnek olyan gyakran @ aikusok, mint «kiénozist Bbben egye- sekatudoményosel6eelépést lina, mig mi- sok szimosorvosbiolégial fees eméayét, HA AZT MONDJUK, KLONOZAS Kl 6 nozni fogj U k sin a ami azonos genetical anyag alapjin jn ite mogotdk og karo. tis isda ke en) settonkedi, det Szerinek tno ‘ohkepzels, Vane te sim Yeon {ulajdorséga att ‘ga mi tanutnak tr ‘aha Ha skerine IS ajeeszten ey hattienyt nogyan te nln meg, mvs ke Tene via? Az lat ilymédon nem ionne iis, min 6 Ka sitiey . or —— —- —— —— kK | h | : PROBLEMAK A FELTAMASZTAS KORU EL \lesissé mama ney apap mit a rel Hz G1 Atstie, amt sa ? i fajokat? r ! ! ! ! ! ! ! 5 vannak, alk sot dig van tank. | ! ! ! ! ! ! ! ! ‘Am az korotsem mindenki sziméca viligos, hogy mits elentegysltalén a klGnozss Ha kozelebbrd szemlehok,aval6sig nema ‘oly sitet, mint abogyan azt a pesszimistak ‘lik, de anért van ok a kéelyekze, Lehetsé 1s, hogy néhényan a3. EVEZRED olvas6i ‘kez is megérk maja kali ,visszaford- sina” (de-etincton) skeet, vagyis ama- smut 6s az Grids mauritius madarak fel ‘maszsit? Milyen mesvze dlink ma atl a biolégusok, hogy mamutokkal és kardfogi ligraekel népesték be a Foldet aremberentital hebre- és mindigakad tet = |_ hora hibét, Gratereme. | s penzetlszertob flnasz- | Araz ekdpzeés, howy het azokat 3 faa, yer kina Saga fle? rie ‘zy ltr lia ajok ira bonépesitnetnék ore det l6netytket,sznten —_— | probiomatius.Todbok [AzelsB elonérvvermésze | tucomény skola szocils- | karat az Un 266" gene tesen panzugyjotegs. | gusa szerntvannak més | tka soksleseg mat. Auutatésok tetemes | okok is. Az egtk ay ossze- | Sm elenettientene eszegektoe kerdinek, | gorhetd: egy alatt6ob, | tulésuket 2013. nvernber | 3. EVEZRED | 75BIOLOGIA | GENETIKA FELTAMAD A MAMUT AFAGYOTT VERBOL? 1 ' gyapjas mamut (Mammuthus 1 Aizen 60 eves nazyme- maj, amey aoe ond Tjachovangetak eaten pusru et 1. 20000:5 G00 éwe exec er ev imahsdben vt gaa iagiesoges Nomesak az ty tote a rangos o- ware Eimiaprak saapeve, fog leg Iadsebo fee Se fagvot f nésteny rmamat, ami yalahatlsak Sm Jon ior, Jantsekban maxon Eszakkelet Szbvetsée Egyetem tud6- atscsopor verte sent aeet mex alam! mit egy ‘ror ugjanis «hos ll ett Jeger Reet fi be Barnagyon stele ce meas septa. I mertiet arainunk a vérnex? Grgore [| Jevszern a talyony vérben ne- [Bap see ttn i sok. 1 ‘Az 6d soft pcig egyend a sétetlen {enetikal nformcloval, arn thas: /alhat6 a Khatfaj Ménozasshoz AsikeresBiyét az novel nowy Grigotev egyoteme ma aval 6ta egyuttmdhoalk az ellertmonaésos radon mest asbxorea!tudéssa, ‘Voo-Szuk Hvanggal, a Sooam Biotech Kutatas Alapivny3 ‘Akoreal esoportardlismert, hogy 2008 ben sikoresenklénorat oy 1 faye L--= Atermésze iyesmit mags is kbnnyen ke pes végher vita, és gyakran me is le. Teamészees KiGnoknak szdmstanak pl. a ints gombetlepbdTkinv6 gombak gyi toraseelszaporodé ndvények, é5 sm, rozgiszegéay sett flytat6n6véay, pél- aul atengectenéken, Ars az een asoals tsetekben alban ivartalan szaporedas ‘an 526, vagyisiienkor nem kt szilset— {x anya” plese az apa” spems ayes. Persze, an iyesfaja Hnoads hie aylvén em kereine amédiumok cinlapaa, min ‘isi szenziid, még haa teméscetben i btentl fonts szeepet lt is be. A sales syllvinossig a Kénozds kfjezs alt ab ye Lenyek, ken emlstk meseséges isolatinak lehozsit GYEREK KET ANYAVAL A tudésok ogy igyekernek kién létehozni, hogy lkészitk « megtemekenyitt peteset imitiigjt.De hogyan bitosthat6, hogy az 4 lény ugyanolyan tlaidonsdgokal endel- eezzea, mit sz6je? Viszonylag egyszerGen! Eszoris, be Kell szerezi a see, ely bl a kescbbi szerveret léejohe; ez termé- svelesen egy petetet. Mivel a pete a joven- 761 3. EVEZRED | 2013. november A) as gének felt tatalmazza (dn. haploid), az cxedméay a kétszl6tulajdonsigainak sz0- ‘isos sszemixelése lenne. Az ,anya" gé0- jeitexérteldezir kivonjk a peesetbdl. Az ‘gy kilttt ivarsejbe ezutin a mas szi- 16, ax ,apa” sejijelbszénmazé kets (zaz sakszbva, diploid) génkésclte helyezk be le, Bnnek elénye, ogy mivel a géneket nem azivarsetekbdl nyenk, hanem atest barely sejtj@b6, {gy nem Kell hozzé valédi him (apa), Bauer abszolt megfelthet egy mi- sik anya” is EREvezreD-KiEGEsziTEs: Kivénesiolvaséink batosanfelkaptakafe- jet, amikor iddigjutottak cikkiinkben. Hisz alert médszerrel vali kon, vagyis genetikailag azonos egyed nem johetlétre. Ez azért van igy, mert a sejtmag nem az ‘sszes genetikal informécist tovabbitja. A jovibeli egyed a sejek, a mitokondrit- ‘mok kis energetikai kézpontjaiban lev oszespbnjétkirlag a petesetbol Grok. A REMENY NEVE DOLLY pp ezeket a leetGségeket leet kihaszndlni arég kihaltteremtmények klGnozisakor. Az ctihez szukséges feltétlek listija azonban kise6 hosezas. ElsSsorban, bitostan kell a ‘megfelel6petesejtt. Aske kulesa a ,mmeg- fete” sz6vanrejlk~az ideals pteseale- hhet6 legizelebbi 616 rokon- M Allentoft és Kollégslbizonytotsk, hogy az U}2élandl madrfosszilakbsl ryert DNSnek is van felezési dele" TUL REG! DNS ‘Anoknak a sci-fi filmkészitlnek és termé- szetvédSknek 2 képzeete, akik mis sivesen ‘apasatalndk meg ,a kibaisviszafordian’ cegyelGve messzetlmutat a valésigon. Ennek alegfontosabb oka az, hogy a DNS atermé- ‘zetben spontin bomldson megy keesztl, ‘Morten Allentoft a Koppenhigai Bgye- temr6l nemrég a kihalt -2élandi mad, a soa (Dinorithiformes tend) maradvinyait ‘anulinényoatk, és ara jutota, hogy a DNS: rolekula Iebomlsiide}ét figyelembe leet re venni az 6x leek kormeghatiozisaker, aogyan pl aradioakty szén bomlésée. ‘Stesintk a DNS-molekula felezésideje smindéssze 521 6y, ami kevés abo, hogy na sgyon 1égi mintaknd sft te \6lszarmazik, Aiclégité eredményhex stintéafontos, hogy az) nek mine! ,fatalabban" ke raljenck az res petesejtbe, xd aletrejov6szervezet na yon fiatal segeibé, az da. Dlasztomerekb nyeik ket. ‘Aze erleten dolgozs ku- late scémraigen tanulsigos volt a hires, 1997-ben vig Sa) hessen hasznilni. Mas tudé- sok optimistabbak a becslét illeten, m valésznleg még alegkedvez60b kérdméayele esetén sem lehetne 200 000 évnel idBsebb DNS-talkal- HOLTABOL OJA- ELEDT VADKECSKE TnjotDalj nerd tray ese |AMEBADON | roy rate akadly a te-apeceerametyecn. | MAME vel | A cata ape felodtseymsegyinea_| &§6nozssh txt ent probleme Az barks testének sjijeitépiter- 4 petesejtugyanis nemesak \ekbe, konkaétan emlmizigy fedGszivetb6l (epithelium) szimazé sejte- et Ugy tik, az Allatle kd Onozissbor veze 16 Gt lassanként kirajzol6dikel6tink, és a Jurassic Park” nemsokira valésiggé vilhat egy , res dobo2”, amelynek tovabbi életekizrolag a DNS- molekula be- ‘etéset fgg, ‘Abhoz, hogy az anyasejt a belehelyezest DNS-{,kiszolgslhassa,vagyis megfelelden