Fontosabb adatok
Infl�ci�
A mutat� le�r�sa
A h�ztart�sok �ltal saj�t felhaszn�l�sra v�s�rolt term�kek �s szolg�ltat�sok �rainak �tlagos v�ltoz�sa az el�z� �v azonos id�szak�hoz k�pest. A fogyaszt�i�r-indexb�l 100-at kivonva megkapjuk a fogyaszt�i �rak v�ltoz�s�t.
Forr�s:
�sszefoglal� t�bl�k (STADAT)
Legfrissebb adat: –
GDP
A mutat� le�r�sa
A brutt� hazai term�k az �gazatok vagy szektorok �ltal el��ll�tott, alap�ron �rt�kelt brutt� hozz�adott �rt�kek �sszege �s az �gazatokra vagy szektorokra fel nem oszthat� term�kad�k �s -t�mogat�sok egyenlege, levonva a p�nzk�zvet�t�s �gazatokra �s szektorokra fel nem osztott szolg�ltat�si d�j�t. A GDP volumen�nek a v�ltoz�s�t az el�z� �v azonos id�szak�hoz k�pest a kiigaz�tatlan adatok alapj�n mutatjuk be.
Forr�s:
�sszefoglal� t�bl�k (STADAT)
Legfrissebb adat: –
N�pess�g
A mutat� le�r�sa
A t�z�venk�nt v�grehajtott teljes k�r� n�psz�ml�l�sok �tfog� k�pet mutatnak a n�pess�g sz�m�r�l, �sszet�tel�r�l. A n�psz�ml�l�sok k�z�tti id�szak �venk�nti n�pess�g�nek meghat�roz�s�n�l a kiindul�pont az utols� n�psz�ml�l�s (jelenleg a 2022. okt�ber 1-jei n�psz�ml�l�s) n�pess�gsz�ma, amelynek tov�bbsz�m�t�s�hoz 2000-ig a n�pmozgalmi statisztik�b�l rendelkez�sre �ll� term�szetes szaporod�s, illetve fogy�s adatait haszn�ltuk, 2001-t�l pedig a nemzetk�zi v�ndorl�st is figyelembe vessz�k.
Forr�s:
�sszefoglal� t�bl�k (STADAT)
Legfrissebb adat: –
Munkan�lk�lis�gi r�ta
A mutat� le�r�sa
A munkan�lk�liek ar�nya az azonos kor� gazdas�gilag akt�v n�pess�gen bel�l. A mutat� k�l�nb�z� korcsoportokra sz�m�that�, az alap�rtelmez�s a 15–74 �ves korcsoport. Tov�bbi kiemelt korcsoportok: 15–64, 15–24, 25–54 �s 55–74 �vesek.
Forr�s:
�sszefoglal� t�bl�k (STADAT)
Legfrissebb adat: –
Foglalkoztat�si r�ta
A mutat� le�r�sa
A foglalkoztatottak ar�nya az azonos kor� n�pess�gen bel�l. A mutat� k�l�nb�z� korcsoportokra sz�m�that�, az alap�rtelmez�s a 15–64 �ves korcsoport. Tov�bbi kiemelt korcsoportok: 15–74, 15–24, 25–54, 55–64 �s 20–64 �vesek.
Forr�s:
�sszefoglal� t�bl�k (STADAT)
Legfrissebb adat: –
Ipari termel�s
A mutat� le�r�sa
Az ipari termel�s alakul�s�t az ipari termel�si �rt�k v�ltoz�s�val m�rj�k, de ebb�l az �rv�ltoz�s hat�s�t kisz�rj�k. A termel�si volumenindexet az ipari termel�si �rt�k (t�rgyid�szaki �rszinten kifejezett) �sszehasonl�t� �ras adataib�l sz�m�tjuk.
Forr�s:
�sszefoglal� t�bl�k (STADAT)
Legfrissebb adat: –
Aj�nl�
Kellemes h�sv�ti �nnepeket!
Kellemes h�sv�ti �nnepeket k�v�n a K�zponti Statisztikai Hivatal
TE�OR'25
2025. janu�r 1-j�t�l �letbe l�p az �j Gazdas�gi tev�kenys�gek egys�ges �gazati oszt�lyoz�si rendszere, a TE�OR’25.
TE�OR �t�ll�ssal kapcsolatos tudnival�k
2024.12.02.
TE�OR �t�ll�ssal kapcsolatos tudnival�k
2024.12.02.
Negyed�ves nem p�nz�gyi szektorsz�ml�k, 2024. IV. negyed�v
A szezon�lisan �s napt�rhat�ssal kiigaz�tott adatok alapj�n 2024 IV. negyed�v�ben a p�nz�gyi v�llalatok, a h�ztart�sok �s a h�ztart�sokat seg�t� nonprofit int�zm�nyek nett� hitelny�jt�, a nem p�nz�gyi v�llalatok �s a korm�nyzat nett� hitelfelvev� poz�ci�ban voltak. A h�ztart�sok �s a h�ztart�sokat seg�t� nonprofit int�zm�nyek brutt� megtakar�t�si r�t�ja 17, brutt� beruh�z�si r�t�ja 6,6%-ot tett ki. A nem p�nz�gyi v�llalatok brutt� profitar�nya 41, brutt� beruh�z�si r�t�ja 29%-ot �rt el.
2025.04.17.
2025.04.17.
H�sv�ti k�sz�l�d�s
A h�sv�t a kereszt�nys�g legfontosabb �nnepe, amely az �jj�sz�let�s �s a rem�ny szimb�luma. A h�sv�ti hagyom�nyok k�z� tartozik a toj�sfest�s, locsolkod�s, valamint a csal�di �sszej�vetelek, ahol jellegzetes �telek, mint a sonka �s a kal�cs ker�lnek az asztalra. Az �nnep nemcsak vall�si, hanem kultur�lis jelent�s�ggel is b�r, �sszefon�dva a tavaszi meg�jul�s szellem�vel.
2025.04.16.
2025.04.16.
Lakoss�gi lak�shitelez�s, 2024
Az el�z� �vi megtorpan�s ut�n 13%-kal emelkedett a magyarorsz�gi lak�shitel-�llom�ny �sszege 2024-ben, a GDP-hez viszony�tott ar�nya 6,9%-ot tett ki. Az alacsony b�zishoz k�pest sz�mottev�en n�tt az �llamilag t�mogatott �s a t�mogat�s n�lk�li lak�shitelek �sszege is. �sszeg�ben az egy �vvel kor�bbi dupl�j�ra emelked� lak�shitel-foly�s�t�sokon bel�l tov�bbra is a haszn�lt lak�s v�s�rl�s�ra ny�jtott hitelek domin�ltak. A lak�s�p�t�sek visszaes�s�vel p�rhuzamosan azonban az �j lak�sra ford�tott hitelek ar�nya jelent�sen cs�kkent.
2025.04.17.
2025.04.17.
Eur�pa statisztik�i: �prilisi kiad�s
Az �bragy�jtem�ny havi �s negyed�ves mutat�sz�mokat tartalmaz a gazdas�gi �s t�rsadalmi folyamatok orsz�gok szerinti �s id�beli alakul�s�r�l. A havonta friss�l� �bragy�jtem�ny az egyes mutat�sz�mok legfrissebb rendelkez�sre �ll� adataival itt �rhet� el.
2025.04.16.
2025.04.16.
KSH Monitor
Az interakt�v �bragy�jtem�ny a legfrissebb hazai �s nemzetk�zi k�rnyezet t�rsadalmi �s gazdas�gi trendj�nek alakul�s�r�l ny�jt naprak�sz t�j�koztat�st.
A KSH Monitor �br�inak d�nt� r�sze k�p- �s adatform�tumban (PNG, SVG �s CSV) is let�lthet�.
B�ng�ssze a hetente t�bbsz�r is aktualiz�l�sra ker�l� KSH Monitor adatait!
Utols� friss�t�s d�tuma: 2025.04.17.
A KSH Monitor �br�inak d�nt� r�sze k�p- �s adatform�tumban (PNG, SVG �s CSV) is let�lthet�.
B�ng�ssze a hetente t�bbsz�r is aktualiz�l�sra ker�l� KSH Monitor adatait!
Utols� friss�t�s d�tuma: 2025.04.17.
Statisztikai Szemle, 2025. �prilis
A Statisztikai Szemle �prilisi sz�m�nak els� cikke azt elemzi, mennyire semleges a magyar gazdas�g a bilater�lis kapcsolatok t�kr�ben. A m�sodik tanulm�ny a csal�di ad�z�s ad�terhel�s�nek jellemz�ivel �s helyettes�thet�s�g�vel foglalkozik. Ezt k�vet�en a digitaliz�lts�g hat�konys�gn�vel� �s a piaci elfogadotts�gra gyakorolt hat�sair�l esik sz�, �lenj�r� v�llalatok empirikus vizsg�lata kapcs�n. A k�nyvszeml�ben Dem�ny P�lra eml�kez�nk.
2025.04.16.
2025.04.16.
Sz�vegvizualiz�ci� J�zsef Attila versei alapj�n
J�zsef Attila k�lt�szet�t �j megk�zel�t�sben jelen�ti meg, a szavak erej�t vizu�lis form�ban t�rja fel a sz�vegvizualiz�ci�s sz�felh�. Seg�ts�g�vel felt�rk�pezhet�k a verseiben rejl� kulcsszavak, mot�vumok, hangulatok �s �rzelmi �vek. A grafikus �br�zol�sok lehet�s�get ny�jtanak a k�lt�i vil�g m�lyebb meg�rt�s�re, �s k�l�nleges �lm�nyt k�n�lnak az irodalom �s a digit�lis m�v�szet hat�rter�letein �rdekl�d�k sz�m�ra.
2025.04.11.
2025.04.11.
Debrecen v�ros napja, �prilis 11.
I. Lip�t kir�ly 1693. �prilis 11-�n adom�nyozott kiv�lts�glevel�ben Debrecent szabad kir�lyi v�rosi rangra emelte, ennek eml�k�re 1998-t�l ezen a napon �nneplik a v�ros napj�t. Debrecen k�tszer volt az orsz�g f�v�rosa, az 1980-as �vek k�zepe �ta (Miskolcot megel�zve) Magyarorsz�g m�sodik legn�pesebb telep�l�se. Jelent�s gazdas�gi �s oktat�si-kultur�lis centrum. A regisztr�lt v�llalkoz�sok sz�ma szerint a megyesz�khelyek szerinti rangsor els� hely�n szerepel �s a Debreceni Egyetem fogadja a hazai fels�oktat�si int�zm�nyek k�z�l a legt�bb k�lf�ldi hallgat�t.
2025.04.11.
2025.04.11.
Gyorst�j�koztat�k
H�rek, esem�nyek
- A KSH publik�lta a m�rciusi �zemanyag�r-statisztika adatokat, 2025.04.04.
- A K�zponti Statisztikai Hivatal v�lasza a Valami nagyon nem stimmel a KSH szeg�nys�gi adataival c�m�, a V�lasz Online fel�let�n 2025. �prilis 2-�n megjelent cikkben jelzett �ll�t�sokra, 2025.04.03.
- K�zlem�ny az EU-SILC felm�r�ssel kapcsolatban megjelent sajt�h�rekkel �sszef�gg�sben, 2025.04.02.
- Technikai jav�t�s a K�lkereskedelmi term�kforgalom, 2025. febru�r gyorst�j�koztat�hoz kapcsol�d�an, 2025.04.02.
- Adatok �s trendek – statisztika fels�fokon – A KSH szak�rt�inek el�ad�sai a BGE kurzus�n, 2025.03.31.