Kultúra
Az Európai Unió által a kultúra területén folytatott tevékenységek számos területen kiegészítik a tagállamok kulturális politikáját: idetartozik például az európai kulturális örökség védelme, a különböző országok kulturális intézményei közötti együttműködés, valamint a művészek mobilitásának támogatása. A kulturális ágazatra a szerződések olyan rendelkezései is kihatnak, amelyek nem kifejezetten a kultúrát érintik.
Jogalap és célkitűzések
A Lisszaboni Szerződés nagy jelentőséget tulajdonít a kultúrának: az EUSZ preambuluma kifejezetten említi, hogy ösztönzést merít „Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből”. Az EU egyik fő célja – amint az a szerződésben is szerepel –, hogy tiszteletben tartsa „saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá [biztosítsa] Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását” (az EUSZ 3. cikke). Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 6. cikke kimondja, hogy a kultúra területén az Unió hatáskörrel rendelkezik „a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések végrehajtására”.
Az EUMSZ 167. cikke tovább részletezi az uniós fellépéseket a kultúra területén: az EU hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokféleségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. Az EU fellépéseinek ösztönözniük kell a tagállamok közötti együttműködést, és támogatniuk kell és ki kell egészíteniük az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítására irányuló tevékenységeiket.
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 13. cikke kimondja, hogy „a művészet és a tudományos kutatás szabad”. A Charta 22. cikke pedig megállapítja, hogy „az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget”.
Eredmények
A. Szakpolitikai fejlemények
1. Európai kulturális menetrend
2018. május 22-én a Bizottság elfogadta az új európai kulturális menetrendet, amely továbbra is biztosítja az uniós fellépés stratégiai keretét a kulturális ágazatban. A menetrend három stratégiai célkitűzést javasol, amelyek társadalmi, gazdasági és külső dimenzióval rendelkeznek: (1) a kultúra kiaknázása a társadalmi kohézió és jóllét szolgálatában; (2) a kultúrán alapuló kreativitás támogatása az oktatás és az innováció területén, valamint a munkahelyteremtés és a növekedés érdekében; és (3) a nemzetközi kulturális kapcsolatok megerősítése. A menetrend jobb munkamódszereket határoz meg a tagállamokkal, a civil társadalommal és a nemzetközi partnerekkel. Jelenleg a Tanács által 2022. november 29-én elfogadott, az EU 2023–2026-ra szóló kulturális munkatervéről szóló állásfoglalás hajtja végre.
Az állásfoglalás négy különböző, de egymást kiegészítő prioritásra összpontosít:
- Művészek és kulturális szakemberek: a kulturális és kreatív ágazatok megerősítése;
- A kultúra az emberek szolgálatában: a kulturális részvételnek és a kultúra társadalmi szerepének erősítése;
- A kultúra a bolygó szolgálatában: a kultúra erejének felszabadítása;
- Kultúra a közös kreatív partnerségekért: a kulturális dimenzió megerősítése az EU külkapcsolataiban.
2. Nemzetközi kulturális kapcsolatok
A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) által 2016 közepén előterjesztett, „A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégia felé” című közös közlemény célja az EU és partnerországai közötti kulturális együttműködés ösztönzése. Hangsúlyozza, hogy az EU elkötelezett amellett, hogy a nem uniós országokkal folytatott érdemi interakciók és partnerségek révén elősegítse a nemzetközi kulturális kapcsolatokat, valamint hogy a kulturális diplomácia révén előmozdítsa a tagállamok különböző kultúráit.
B. Finanszírozási programok és támogatási kezdeményezések
A Kreatív Európa a kulturális és kreatív ágazatoknak szentelt program, amelyet először 2014-ben indítottak el, hét évre. A Kreatív Európa egy keretbe foglalt több korábbi uniós programot, nevezetesen a MEDIA programokat (1991–2013), a MEDIA Mundus programot (2011–2013) és a Kultúra programokat (2000–2013). Sikerére tekintettel 2021 májusában elfogadták a második Kreatív Európa programot (2021–2027), amely 2,44 milliárd EUR-t biztosít, ami 36%-os növekedést jelent.
A program fő célja (1) az európai kulturális és nyelvi sokszínűség és örökség megóvása, fejlesztése és népszerűsítése, valamint (2) a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének és gazdasági potenciáljának növelése, különös tekintettel az audiovizuális ágazatra. A program a következő három részből áll: média, kultúra és ágazatközi ág.
A 2021–2027-es időszakban a program fő újdonságai a következők:
- nagyobb hangsúly a transznacionális alkotáson és innováción;
- a finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférés magasabb társfinanszírozási arányok révén (több finanszírozás a Kreatív Európa program projektjei számára);
- az európai audiovizuális ágazat globális versenyképességének növelése érdekében az uniós szintű együttműködés támogatásának hangsúlyozása;
- a művészek és szakemberek mobilitási rendszere;
- konkrét kreatív ágazatok – például a zene, az építészet és a kulturális örökség – igényeit célzó intézkedések.
A program három területre helyezi a hangsúlyt: (1) a zenei ágazat, különösen a kortárs és élőzene támogatása, amely a kulturális ágból kap támogatást többek között a feltörekvő művészeket és a terjesztési hálózatokat népszerűsítő platformok támogatására; (2) a női tehetségek előtérbe helyezése, a nők művészeti és szakmai karrierjének támogatása, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása a program egyik fő értékeként; (3) a befogadás elősegítése a fogyatékossággal élők és a társadalmilag marginalizált csoportok programban való részvételének megkönnyítésével és a pályázati eljárás egyszerűsítésével.
2. Európa kulturális fővárosai
Az Európa Kulturális Fővárosai program az EU legismertebb és legsikeresebb kulturális kezdeményezései közé tartozik. Minden évben két különböző uniós ország egy-egy városa kapja meg az Európa Kulturális Fővárosa címet. A városokat független szakértői testület választja ki olyan kulturális program alapján, amelynek erős európai dimenzióval kell rendelkeznie, be kell vonnia a helyben élők minden korosztályát és hozzá kell járulnia a város hosszú távú fejlődéséhez. Az 1985-ben indított kezdeményezés eddig több mint 60 városnak ítélte oda a címet. A cím viselésének 2033 végéig hatályos szabályait és feltételeit a 445/2014/EU határozat tartalmazza. A 2017-ben módosított kezdeményezés immár az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és az Európai Gazdasági Térség (EGT) országai előtt is nyitva áll ((EU) 2017/1545 határozat).
3. Az Európai Örökség cím és a kulturális örökség európai éve (2018)
Az Európai Örökség cím 2005-ben, több tagállam közötti kormányközi kezdeményezésként indult. A címet hivatalosan 2011-ben hozta létre uniós kezdeményezésként az 1194/2011/EU határozat. Átfogó célja a kultúrák közötti párbeszéd és az Unióhoz való tartozás érzésének erősítése. Olyan helyszínek kapnak Európai Örökség címet, amelyek nagy szimbolikus értékkel bírnak, Európa és az Európai Unió történelmében és kultúrájában fontos szerepet töltöttek és töltenek be, és kapcsolódnak a demokratikus elvekhez és az emberi jogokhoz. 2013 óta 60 helyszín kapta meg a címet.
A kulturális örökség európai évét 2018-ban tartották, és az volt a célja, hogy rámutasson az európai kulturális örökségnek a közös történelmi tudat és identitás előmozdításában játszott szerepére. Az év 8 millió EUR összegű finanszírozásban részesült a 2017. január 1. és 2018. december 31. közötti időszakban.
4. Pénzdíjak
Az EU kulturális politikája számos díjat támogat a kulturális örökség, az építészet, az irodalom és a zene területén. E díjak célja az ezeken a területeken végzett európai tevékenységek kiváló minőségének és sikerének elismerése, valamint a művészek, zenészek, építészek, írók és a kulturális örökség területén dolgozók munkájának előtérbe helyezése. Céljuk az is, hogy bemutassák Európa gazdag kulturális sokféleségét, valamint a kultúrák közötti párbeszéd és a határokon átnyúló kulturális tevékenységek fontosságát az EU-ban és azon túl egyaránt.
5. Az új európai Bauhaus
Az új európai Bauhaus kezdeményezést 2021. január 18-án indították el. A 2021. szeptember 15-én közzétett bizottsági közlemény az új európai Bauhaust olyan kreatív és interdiszciplináris projektként írja le, amely találkozóhelyet és teret biztosít a jövőbeli életmód tervezéséhez a művészet, a kultúra, a tudomány és a technológia kereszteződési pontjaiban. Fő célja az európai zöld megállapodással összhangban álló életterek létrehozásának előmozdítása (1) a különböző kultúrák, tudományágak, nemek és életkorok közötti párbeszédet elősegítő inkluzív és hozzáférhető terek és (2) a bolygó ökoszisztémáit tiszteletben tartó fenntartható megoldások támogatása révén.
Az új európai Bauhausnak jelenleg több mint 600 hivatalos partnerszervezete van, így több millió polgárhoz eljut.
C. Kulturális örökség
A 2014/60/EU irányelv célja a nemzeti kulturális örökség védelme, valamint e védelem összeegyeztetése az áruk szabad mozgásának elvével. Az irányelv előírja a valamely tagállam területéről 1993 januárja után jogellenesen kiszállított kulturális javak fizikai visszaszolgáltatását, és együttműködési mechanizmusokat és eljárásokat határoz meg a jogellenesen kivitt tárgyak visszaszolgáltatásának biztosítására.
Ezenkívül a kulturális örökség 2018-as európai évét követően a Bizottság munkadokumentumot tett közzé a kulturális örökségért való fellépés európai keretéről. A keret öt pillérének egyike a veszélyeztetett örökség védelme.
Az Európai Parlament szerepe
A Parlament több állásfoglalásban[1] már régóta kifejezte, hogy fontosnak tartja a kulturális és kreatív ágazatok által kínált lehetőségeket és ezen ágazatok fejlesztését. 2018-ban a Parlament az új Kreatív Európa program (2021–2027) forrásainak megduplázására szólított fel. 2020. december 14-én megállapodás született a program 2,2 milliárd EUR összegű finanszírozásáról, amely 36%-kal növelte a program jelenlegi költségvetését. Ami a 2021–2027 közötti időszakban a Kreatív Európa programra vonatkozó bizottsági javaslathoz fűzött módosításokat illeti, a Parlament azt javasolta, hogy a forrásokat – a számadatok helyett – százalékosan osszák szét a különböző programágak között. A Parlamentnek sikerült továbbá a programban külön hangsúlyt fektetnie a zenei ágazatra és a befogadásra, például a nemek közötti egyenlőségre. A Kreatív Európa program létrehozásáról szóló rendeletet 2021. május 20-án fogadták el.
A kulturális és kreatív ágazatokban dolgozókat súlyosan érintette a Covid19-világjárvány. A világjárvány rávilágított bizonytalan élet- és munkakörülményeikre. Válaszul a 2021. október 20-án elfogadott, a művészek helyzetéről és az Unióban a kulturális helyreállításról szóló állásfoglalásában a Parlament „európai művészi jogállás” létrehozására szólított fel. Ez közös keretet határozna meg a művészek és a kulturális dolgozók munkakörülményeire és a rájuk vonatkozó minimumszabályokra vonatkozóan valamennyi uniós országban. Ezeket a kulcsfontosságú követeléseket továbbvíve a Parlament 2023. november 21-i állásfoglalásában, amelyet a Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság (EMPL) közösen szövegeztek meg, arra kérte a Bizottságot, hogy készítsen jogalkotási javaslatot a kulturális és kreatív ágazatokban dolgozó művészek és munkavállalók szociális és szakmai helyzetére vonatkozó uniós keretről. A méltányos bérezés és munkamódszerek biztosítása, valamint az ezekben az ágazatokban dolgozók foglalkoztatási státusza helyes meghatározásának megkönnyítése érdekében a szöveg többek között arra kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a tisztességes munkakörülményekről szóló irányelvre.
A Parlament 2021. január 20-án állásfoglalást fogadott el a kulturális örökség európai éve tekintetében valódi szakpolitikai eredmények eléréséről. Az állásfoglalás felszólította a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák fellépéseiket többek között az Európában élő kisebbségek kulturális örökségének az európai örökségről szóló vitákba való bevonása, valamint a hagyományos európai és páneurópai kulturális események támogatása érdekében. Ezenkívül a jelenlegi ukrajnai helyzetre tekintettel a CULT bizottság tanulmányt rendelt a kulturális örökség fegyveres konfliktusokkal szembeni védelméről.
2022. március 8-án a Parlament állásfoglalást fogadott el a kultúra, az oktatás, a média és a sport rasszizmus elleni küzdelemben betöltött szerepéről. Az állásfoglalás felszólította az uniós országokat, hogy hozzanak intézkedéseket a rasszizmus és a megkülönböztetés strukturális okainak a kultúrában, a sportban és a médiában való kezelése érdekében. Emellett az állásfoglalás többek között az egyenlőségre vonatkozó adatok gyűjtésére szólított fel, mivel ezek hozzájárulhatnak a megalapozottabb szakpolitikai döntéshozatalhoz, továbbá a kulturális és kreatív ágazatok inkluzívabbá és sokszínűbbé tételére irányuló erőfeszítéseket kért.
A Parlament már régóta, a 2013-as és 2014-es költségvetésben szereplő, „Kultúra az EU külkapcsolataiban” elnevezésű előkészítő intézkedéstől kezdve szorgalmazza a kultúra külkapcsolatokban betöltött szerepének stratégiai megközelítését. A 2016-os, az EU alapvető értékeinek előmozdítása során a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális sokszínűség és az oktatás által játszott szerepről szóló állásfoglalása, valamint a Külügyi Bizottság (AFET) és a CULT bizottság által közösen kidolgozott 2017-es, a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiáról szóló állásfoglalása továbbra is ezt a megközelítést követte. A Parlament 2022. december 14-én állásfoglalást fogadott el, amelyben értékelte az új európai kulturális menetrend és a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtását. Az állásfoglalás többek között felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy javítsák a koordinációt, és dolgozzanak a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó következetes, hosszú távú stratégia kialakításán, amelyet megfelelő finanszírozás támogat. Az állásfoglalás megismétli továbbá, hogy a tagállamok külpolitikai stratégiájának részeként fokozni kell a kulturális javak tiltott kereskedelme elleni küzdelmet, és vissza kell szolgáltatni a kulturális alkotásokat és műtárgyakat származási helyükre. Ezt követően a CULT bizottság 2024. február 13-án eszmecserét tartott az EKSZ-szel, az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósággal (DG EAC) és külső szakértőkkel az EU kulturális diplomáciai menetrendjéről.
A témával kapcsolatos bővebb információkért látogasson el a Kulturális és Oktatási Bizottság honlapjára.
Kristiina Milt