ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az Oroszország két éve tartó, Ukrajna elleni agressziós háborúja miatt Ukrajnának nyújtott támogatás töretlen fenntartásáról

B9‑0153/2024

Az Európai Parlament állásfoglalása az Oroszország két éve tartó, Ukrajna elleni agressziós háborúja miatt Ukrajnának nyújtott támogatás töretlen fenntartásáról

(2024/2526(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az Oroszország Ukrajna elleni háborújának 2022. februári eszkalálódása és a Krím félsziget 2014. február 19-i annektálása óta elfogadott állásfoglalásaira,

– tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti, 2014-ben aláírt társulási megállapodásra[1], valamint az ahhoz kapcsolódó, az Európai Unió és Ukrajna közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre,

– tekintettel az ENSZ Alapokmányára, a Hágai Egyezményekre, a genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,

– tekintettel a Bizottságnak az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2023. június 20-i javaslatára (COM(2023)0338),

– tekintettel az Európai Tanácsnak az Ukrajnával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló, 2023. december 14-i határozatára, a Bizottság erre vonatkozó, 2023. november 8-i pozitív ajánlását követően,

– tekintettel az Európai Tanács 2023. december 14-i és 2024. február 1-jei következtetéseire, 

– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel Oroszország 2022. február 24. óta jogellenes, provokáció nélkül indított és indokolatlan agressziós háborút folytat Ukrajna ellen; mivel Oroszország Ukrajna elleni háborúja 2014-ben kezdődött a Krím félsziget jogellenes annektálásával, majd Donyeck és Luhanszk régió egyes részeinek ezt követő megszállásával; mivel ez az agressziós háború az Egyesült Nemzetek Alapokmányának és a nemzetközi jog alapelveinek nyilvánvaló és kirívó megsértését jelenti; mivel az Oroszország által az elmúlt két évben Ukrajnában elkövetett cselekedetek továbbra is veszélyeztetik a békét és a biztonságot Európában és világszerte;

B. mivel az orosz agressziós háború a második világháború vége óta a legnagyobb katonai konfliktus az európai kontinensen, és jól tükrözi a tekintélyelvűség és a demokrácia közötti egyre növekvő konfliktust;

C. mivel az orosz erők megkülönböztetés nélküli támadásokat hajtottak végre lakóövezetek és polgári infrastruktúra, például iskolák és kórházak ellen; mivel már több ezer polgári személyt, köztük gyermekeket gyilkoltak meg, és még sokkal több személyt megkínoztak, zaklattak, szexuálisan bántalmaztak, elraboltak vagy lakóhelye elhagyására kényszerítettek; mivel az orosz erők és helyettesítő erőik ezen embertelen magatartása teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a nemzetközi humanitárius jogot; mivel Oroszország arra irányuló kísérlete, hogy etnikailag megtisztítsa Ukrajna megszállt részeit, tömeges atrocitásokkal járt; mivel Oroszország célja Ukrajna nemzeti identitásának megsemmisítése, valamint az ukrán kultúra és államiság felszámolása;

D. mivel ukránok milliói kényszerültek lakóhelyük elhagyására Ukrajnán belül és kívül, menekülve az orosz agresszió elől; mivel Oroszország háborús bűnei miatt az ukrán polgári lakosság és katonai személyzet egy egész generációja szorul majd kezelésre a jövőben pszichés traumák, depresszió, szorongás és poszttraumás stressz szindróma miatt;

E. mivel az ukrán fegyveres erőknek sikerült ellenállniuk az orosz inváziónak, a 2022. február 24. után ideiglenesen megszállt területek több mint 50%-át felszabadították, és visszaszerezték az ellenőrzést Ukrajna nyugati fekete-tengeri kijárata felett, ténylegesen kiszorítva a fekete-tengeri orosz flottát;

F. mivel a nyugati országok összesített GDP-je 25-ször nagyobb, mint Oroszországé, ugyanakkor a 2023-ban Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatás ezen összesített GDP kevesebb mint 0,1%-át tette ki; mivel 2023-ban Oroszország GDP-jének mintegy 6%-át fordította agressziós háborújára, Ukrajna pedig GDP-jének 25%-át fordította a védelmére;

G. mivel Oroszország agressziós háborúja a szomszédai iránti posztkoloniális attitűdjét tükrözi; mivel mindaddig, amíg Oroszország revizionista politikát folytató, imperialista mentalitású államként működik, folytatni fogja azon erőfeszítéseit, hogy fenntartsa a folyamatos agressziós fenyegetést az európai kontinens irányába; mivel számos nemzetközi szereplő elismerte, hogy Oroszország a terrorizmust támogató állam, amely maga is használ terrorista eszközöket, és ezt a felismerést konkrét intézkedéseknek kellene követniük;

H. mivel az Európai Tanács úgy határozott, hogy a Bizottság pozitív ajánlását követően megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, és felkérte a Tanácsot, hogy fogadja el a tárgyalási keretet, amint a vonatkozó bizottsági ajánlások teljesülnek;

I. mivel az EU a teljes körű invázió kezdete óta példa nélküli és többdimenziós támogatást nyújtott Ukrajnának, beleértve a korábban soha nem látott mértékű katonai támogatást is; mivel az EU, a tagállamai és az európai pénzügyi intézmények által 2022 februárja óta Ukrajnának felajánlott támogatás teljes összege legalább 85 milliárd EUR-t tesz ki, beleértve a humanitárius és sürgősségi segélyt, a költségvetés-támogatást, a makroszintű pénzügyi támogatást és a katonai segélyt; mivel a tagállamok 17 milliárd EUR-t kaptak a mintegy négymillió ukrán menekült befogadására, akik az átmeneti védelemről szóló irányelv[2] értelmében 2025 márciusáig kiterjesztett védelemben részesülnek;

J. mivel az EU és tagállamai eddig 28 milliárd EUR katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának; mivel az Európai Békekeretet 5,6 milliárd EUR-t biztosított a tagállamoknak katonai felszerelések Ukrajnának történő átadására; mivel a lőszerekre vonatkozó kezdeményezés értelmében 2024 márciusáig mintegy 524 000 európai védelmi ipar által gyártott 155 mm-es lövedék érkezik Ukrajnába, az év végéig pedig további 500 000; mivel az EU Ukrajnát támogató katonai missziója eddig 40 000 ukrán katonát képzett ki Németországban és Lengyelországban, és ez a szám csak növekszik;

K. mivel az uniós intézmények a közelmúltban elvi megállapodásra jutottak egy Ukrajna-eszköz létrehozásáról, amely 2024 és 2027 között vissza nem térítendő támogatások és hitelek formájában 50 milliárd EUR összegű, kiszámítható középtávú támogatást fog nyújtani Ukrajna helyreállításához, talpraállításához, újjáépítéséhez és korszerűsítéséhez;

L mivel a háborúban a legnagyobb árat az ukrán gyermekek fizetik meg, mivel 528 ukrán gyermek vesztette életét és 1226 gyermek sebesült meg, 1,8 millió gyermek került menekültként szomszédos országokba, és Ukrajnán belül további 2,5 millió gyermek volt kénytelen elhagyni a lakóhelyét;

M. mivel a teljes körű agressziós háború kezdete óta mintegy 20 000 ukrán gyermeket deportáltak Oroszországba és Belaruszba, vagy vettek őrizetbe a megszállt területeken; mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin és Maria Lvova-Belova ellen, tekintettel a gyermekek jogellenes deportálásának és Ukrajna megszállt területeiről Oroszországba történő jogellenes átszállításának háborús bűncselekménye kapcsán őket terhelő felelősségre; mivel kevesebb mint 400 elhurcolt gyermeket juttattak vissza Ukrajnába, és egyesítették őket családjukkal;

N. mivel Ukrajna biztonsági megállapodásokat írt alá az Egyesült Királysággal, Dániával, Olaszországgal, Németországgal és Franciaországgal, összhangban a G7-ek Ukrajna támogatásáról szóló közös nyilatkozatával, amelyet 2023. július 12-én fogadtak el a NATO vilniusi csúcstalálkozója alkalmával; mivel a G7-ek kötelezettségvállalása megnyitotta az utat az Ukrajnát támogató hosszú távú kétoldalú biztonsági kötelezettségvállalások és megállapodások hivatalossá tételére irányuló tárgyalások előtt;

1. kijelenti, hogy Ukrajna népével és vezetésével való szolidaritása továbbra is töretlen, és továbbra is támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását;

2. ismételten a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni jogellenes, provokáció nélkül indított és indokolhatatlan agressziós háborúját, valamint a belarusz rezsim abban való szerepvállalását; követeli, hogy Oroszország és helyettesítő erői szüntessenek be minden katonai fellépést, és Oroszország vonjon ki minden katonai erőt, helyettesítő erőt és katonai felszerelést Ukrajna teljes nemzetközileg elismert területéről, vessen véget az ukrán polgári lakosság kényszerdeportálásának, és bocsássa szabadon az összes fogva tartott ukránt; követeli, hogy vessenek véget az orosz állampolgárok Ukrajna ideiglenesen megszállt területein való letelepítésének, és az ily módon Ukrajába került személyeket telepítsék vissza Oroszországba;

3. emlékeztet arra, hogy Oroszország agressziós háborúja 2014 februárjában a Krím félsziget jogellenes annektálásával kezdődött; emlékeztet arra, hogy a félszigetet katonai bázissá alakították, amely főszerepet játszott a 2022-es teljes körű invázió előkészítésében;

4. tisztelettel adózik Ukrajna bátor népének, a gondolatszabadságért járó 2023. évi Szaharov-díj jogos kitüntetettjeinek, akik továbbra is bátran védik hazájukat, szuverenitásukat, függetlenségüket és területi integritásukat, miközben a szabadságot, a demokráciát, a jogállamiságot és az európai értékeket is védelmezik egy olyan brutális rezsimmel szemben, amely demokráciánk aláásására, valamint Uniónk meggyengítésére és megosztására törekszik;

5. legmélyebb részvétét fejezi ki azon bátor honvédek családjainak és szeretteinek, akik életüket áldozták Ukrajna, az ukrán nép, a szabadság és a demokrácia védelmében; folyamatos és fokozott támogatást kér az EU-tól és tagállamaitól Ukrajna megsebesült honvédeinek kezeléséhez és rehabilitációjához;

6. kijelenti, hogy hozzá kíván járulni az ukrán nép ellenálló képességének és egy jobb jövőbe vetett hitének fenntartásához, amelyben Ukrajnában és Európában béke van, Ukrajna területének egyetlen része sem áll orosz megszállás alatt, és egyetlen ukrán vagy más polgár sem érzi magát fenyegetésnek vagy támadásnak kitéve amiatt, hogy békében, biztonságban és jólétben kíván élni, tiszteletben tartva az európai értékeket és elveket; megismétli, hogy Ukrajnát független és szuverén államként megilleti az alapvető jog, hogy meghatározza saját jövőjét, beleértve szövetségei és politikái megválasztásának szabadságát, és hogy érvényesítse nemzeti érdekeit;

7. méltatja az uniós polgárok, a civil társadalom, a tagállamok és maga az EU által Ukrajna és az ukrán nép iránt tanúsított szolidaritást; támogatja az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának következtében Ukrajnából menekülők átmeneti védelméről szóló irányelv hatályának folyamatos kiterjesztését;

8. úgy véli, hogy a háború kimenetele és a nemzetközi közösség által képviselt álláspont döntő szerepet fog játszani más olyan tekintélyelvű rezsimek jövőbeli lépéseinek befolyásolásában, amelyek szorosan figyelemmel kísérik a háború alakulását, hogy felmérjék, mekkora mozgástér áll rendelkezésükre agresszív – adott esetben katonai eszközökkel megvalósítható – külpolitikák folytatására;

9. hangsúlyozza, hogy Ukrajna fő célja az Oroszország elleni háború megnyerése, ami azt jelenti, hogy az összes orosz erőt, Oroszország helyettesítő erőit és szövetségeseit kiszorítja Ukrajna nemzetközileg elismert területéről; úgy véli, hogy ez a célkitűzés csak úgy érhető el, ha folyamatosan, tartósan és egyenletesen növekvő mennyiségben szállítanak kivétel nélkül mindenféle hagyományos fegyvert Ukrajnának;

10. emlékeztet az Oroszország által egy évtizede megszállt Krím félsziget felszabadításának fontosságára; emlékeztet arra, hogy a félsziget Ukrajnához hű polgárai, különösen az őslakos tatárok elnyomással, letartóztatásokkal és kínzással szembesülnek; emlékeztet arra, hogy az orosz megszálló erők minden erőfeszítést megtettek annak érdekében, hogy a félszigetről kitöröljék a tatár örökség nyomait és az ukrán jelenlét emlékét; támogatja Ukrajna erőfeszítéseit a Krím félsziget, különösen a Krími Platform újraintegrálására;

11. megerősíti, hogy támogatja az Ukrajnának nyújtott folyamatos katonai támogatás fenntartását az Ukrajna győzelméhez szükséges bármennyi ideig és bármilyen formában; elismeri mindazt az erőfeszítést, melyet a tagállamok Ukrajna katonai támogatása érdekében eddig tettek, valamint a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének e támogatások koordinálására tett erőfeszítéseit; megismétli a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy jelentősen növeljék és gyorsítsák fel katonai támogatásukat annak érdekében, hogy Ukrajna ne csak megvédhesse magát az orosz támadásokkal szemben, hanem visszanyerhesse a teljes, nemzetközileg elismert területe feletti teljes ellenőrzést;

12. úgy véli, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásra vonatkozóan nem szabad önkorlátozást bevezetni; rámutat, hogy az uniós tagállamok által nyújtott támogatások összege a GDP százalékában kifejezve óriási eltéréseket mutat; felszólít az európai védelmi ipari bázisba történő, ahhoz szükséges beruházásokra, hogy a termelés jelentős növelésével ki tudja elégíteni Ukrajna szükségleteit, és fel tudja tölteni az uniós tagállamok kimerült készleteit; hangsúlyozza, hogy Ukrajnának különösen kifinomult légvédelmi rendszerekre, nagy hatótávolságú rakétákra, például TAURUS rakétákra, modern harci repülőgépekre, különböző típusú tüzérségi fegyverekre és lőszerekre (különösen 155 mm-es lövedékekre), drónokra és drónelhárító fegyverekre van szüksége; támogatja azt a javaslatot, hogy minden uniós tagállamnak és NATO-szövetségesnek évente legalább a GDP-je 0,25%-át kitevő katonai támogatást kelljen nyújtania Ukrajnának; felszólít az Európai Békekeret pénzügyi felső határának általános növelésére, és kitart amellett, hogy ezt többek között lőszerek egyforrású beszerzés keretében való világpiaci beszerzésére kell felhasználni Ukrajna szükségleteinek kielégítése érdekében; úgy véli, hogy a harmadik országokba irányuló jelenlegi uniós lőszergyártást át kell irányítani, és Ukrajna számára elsőbbségi hozzáférést kell biztosítani e lőszerekhez; felhívja az uniós tagállamok kormányait és a védelmi ipart, hogy a fogadó országokkal egyeztessenek a késedelmes szállításokról, tisztázva előttük azok okait; felhívja az Egyesült Államok Képviselőházát, hogy további késedelem nélkül fogadja el az Ukrajnának nyújtandó katonai segítségnyújtási csomagot;

13. üdvözli az Ukrajna, valamint az Egyesült Királyság, Dánia, Olaszország, Németország és Franciaország közötti biztonsági megállapodások aláírását a G7-ek Ukrajna támogatásáról szóló közös nyilatkozatával összhangban, és felszólítja a többi hasonlóan gondolkodó partnert, hogy kövessék ezt a példát; hangsúlyozza, hogy ezek a biztonsági megállapodások nem helyettesíthetik a jövőbeli NATO-tagságot; üdvözli az Európai Békekeret keretében létrehozott új, Ukrajnát támogató alap gyakorlati részletei és pénzügyi felső határa tekintetében elért eredményeket, amely közös európai közbeszerzési kezdeményezések révén támogatná a katonai felszerelések Ukrajna számára történő biztosítását;

14. megismétli, hogy támogatja az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij által előterjesztett békeképletet; úgy véli, hogy ez egy átfogó terv Ukrajna területi integritásának helyreállítására; emlékeztet arra, hogy az ENSZ Közgyűlésének „Az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt, az átfogó, igazságos és tartós ukrajnai béke alapját képező elvekről” szóló, 2023. február 23-i ES-11/6. sz. határozata is tükrözi ezt a 10 pontos tervet;

15. megismétli a Bizottsághoz, az alelnökhöz/főképviselőhöz és a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy működjenek együtt Ukrajnával és a nemzetközi közösséggel egy különleges törvényszék létrehozása érdekében, amelynek feladata az orosz vezetők és szövetségeseik – például a belarusz rezsim – által Ukrajna ellen elkövetett agresszió bűntettének kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása; üdvözli az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárással foglalkozó nemzetközi központ létrehozását Hágában;

16. elborzadva állapítja meg, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja a gyermekek olyan gyorsan növekvő tömegeit kényszeríti lakóhelyük elhagyására, amelyre a második világháború óta kevés példa volt; emlékeztet arra, hogy a polgári infrastruktúra ellen intézett következetes támadások miatt az ukrán gyermekek súlyos hiányt szenvednek az alapvető szolgáltatások, például az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz, különösen a mentális egészségügyi támogatáshoz való hozzáférés terén;

17. megismétli, hogy az ukrán gyermekek – többek között intézetekből – Oroszországba és Belaruszba történő folyamatos kényszerű áthelyezése és deportálása, valamint orosz családok általi erőszakos örökbefogadásuk sérti az ukrán és a nemzetközi jogot; hangsúlyozza, hogy a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény II. cikke értelmében egy csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele népirtás bűncselekményének minősül; követeli, hogy az orosz és belarusz hatóságok biztosítsák valamennyi ukrán gyermek azonnali visszatérését; méltatja a helyi ukrán szervezetek erőfeszítéseit, amelyek eseti alapon támogatják a szülőket és családokat a gyermekeik felkutatásában és a biztonságos visszatérésükért folytatott küzdelemben;

18. elítéli Oroszország azon szándékát, hogy 2024. március 15–17-én elnökválasztást tartson Ukrajna ideiglenesen megszállt területein, és hangsúlyozza, hogy nem fogja elismerni e jogellenes választások eredményeit;

19. megismétli felhívását a jelenleg hatályos társulási megállapodások végrehajtásával kapcsolatban zajló munka és a csatlakozási tárgyalási folyamat közötti innovatív, kiegészítő jellegű és rugalmas interakcióra, lehetővé téve ezáltal Ukrajna fokozatos integrációját az EU egységes piacába és ágazati programjaiba, beleértve az uniós forrásokhoz való hozzáférést az érintett területeken annak érdekében, hogy az ukránok már a csatlakozási folyamat során élvezhessék a csatlakozás előnyeit, és ne csak annak lezárását követően;

20. hangsúlyozza, hogy az orosz agressziós háború alapvetően megváltoztatta az európai geopolitikai helyzetet, és veszélyezteti Európa biztonsági struktúráját, és hogy az erre adandó válasz bátor és átfogó politikai, biztonsági és pénzügyi döntéseket tesz szükségessé az EU részéről;

21. üdvözli, az Európai Tanács azon döntését, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, amint a Bizottság ajánlásait végrehajtják; úgy véli, hogy Ukrajna uniós tagsága egy egységes és erős Európába való geostratégiai befektetést jelent, valamint vezető szerepet, elszántságot és jövőképet mutat; felszólít a vonatkozó tárgyalási keret gyors benyújtására és elfogadására, amint a Bizottság 2023. november 8-i ajánlásában foglalt megfelelő lépések megtörténnek;

22. emlékeztet, hogy a csatlakozási folyamat érdemeken fog alapulni, és hogy a bővítési módszertan a jogállamiság tiszteletben tartása, az alapvető értékek, az emberi jogok, a demokrácia és a korrupció elleni küzdelem kulcsfontosságú területeire helyezi a hangsúlyt; úgy véli, hogy a szilárdan érdemeken alapuló csatlakozási folyamat mind Ukrajna, mind az EU mindenek felett álló érdekét szolgálja; ösztönzi az EU-t és a tagállamokat, hogy nyújtsanak fokozott támogatást és segítséget Ukrajnának az uniós csatlakozás felé vezető úton, beleértve a tagsági kritériumok teljesítéséhez szükséges technikai szakértelmet, kapacitásépítést és intézményi reformokat;

23. felszólítja az ukrán kormányt, hogy folytassa a helyi önkormányzati rendszer megerősítését, amely reform jelentős nemzeti és nemzetközi elismerésben részesült, és a decentralizációs reform sikerét építse be az Ukrajna helyreállítására, talpraállítására és újjáépítésére irányuló folyamatok általános struktúrájába;

24. üdvözli az uniós intézmények elvi megállapodását az Ukrajna-eszköz létrehozásáról, amely kiszámítható pénzügyi támogatást fog nyújtani Ukrajnának, és felszólít annak gyors elindítására; hangsúlyozza a Verhovna Rada, a szubnacionális szervezetek és a civil társadalom megerősített szerepét a végrehajtó hatóság releváns partnereiként az Ukrajna-terv keretében finanszírozandó prioritások azonosításában, hangsúlyozva, hogy ez erősíti az eszköz felügyeletét és nyomon követését is;

25. felhívja a Tanácsot, hogy tartsa fenn az Oroszországgal és Belarusszal szembeni szankciós politikáját, továbbá kövesse nyomon, vizsgálja felül és fokozza annak hatékonyságát és hatását; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák mind a 13 szankciós csomag gyors végrehajtását és szigorú érvényesítését; kéri a Bizottságot, hogy készítsen hatásvizsgálatot annak felmérésére, hogy a szankciók mennyire hatékonyak az orosz háborús erőfeszítések és a szankciók megkerülésének akadályozásában; emlékeztet arra, hogy az EU olyan jogszabályokon dolgozik, amelyek bűncselekménynek minősítik a korlátozó intézkedések megsértését; felhívja a tagállamokat, hogy fogadjanak el további szankciócsomagokat, amelyek célja az orosz háborús gépezet meggyengítése, és amelyek az orosz gazdaság további ágazatait, például a nukleáris ágazatot – különösen a Roszatomot –, a kohászatot és a mezőgazdaságot veszik célba;

26. elítél minden olyan országot, amely katonai felszereléseket szállít Oroszországnak, és segíti Oroszországot a vele szemben kiszabott szankciók megkerülésében és azok hatásainak elkerülésében, és felszólítja az EU-t, hogy szigorúan vonja felelősségre azokat a vállalatokat, egyesületeket és magánszemélyeket, amelyek részt vesznek a szankciók kijátszásában; kéri az EU-t, a tagállamokat és szövetségeseiket, hogy fokozzák a már kiszabott szankciók hatékonyságát, tegyenek sürgős lépéseket a szankciók megkerülésére irányuló kísérletek megakadályozására, és dolgozzanak ki egy másodlagos szankciós mechanizmust, amely bezárná a jogi kiskapukat;

27. felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy tegyenek további lépéseket Oroszország nemzetközi elszigetelésének folytatása érdekében, többek között Oroszország nemzetközi szervezetekben és testületekben, például az ENSZ Biztonsági Tanácsában való tagsága tekintetében.

28. hangsúlyozza, hogy létre kell hozni egy olyan szilárd jogi szabályrendszert, amely lehetővé teszi az EU által befagyasztott orosz vagyoni eszközök elkobzását és azok felhasználását az Ukrajna elleni orosz agresszió különböző következményeinek kezelésére, ideértve az ország újjáépítését, az orosz agresszió áldozatainak kártalanítását és katonai felszerelések vásárlását Ukrajna számára; hangsúlyozza azon meggyőződését, hogy amint a háború véget ér, Oroszországot kötelezni kell arra, hogy megfizesse a rá kiszabott kártérítést, annak biztosítása érdekében, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon Ukrajna újjáépítéséhez; üdvözli a közelmúltbeli tanácsi határozatot, amely egyértelműsíti az Orosz Központi Bank azon pénzeszközeit és tartalékait tartó központi értéktárak kötelezettségeit, amelyeket az uniós korlátozó intézkedések eredményeképp immobilizáltak; üdvözli az orosz agresszió által okozott károk nyilvántartásának létrehozását, amely az első lépés egy nemzetközi kártérítési mechanizmus létrehozása felé;

29. ismételten aggodalmát fejezi ki az Oroszország által jogellenesen ellenőrzött zaporizzsjai atomerőműben kialakult helyzet miatt; támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség folyamatos jelenlétének fenntartására irányuló erőfeszítéseket a zaporizzsjai atomerőműben; emlékeztet Oroszország azon cselekedeteire, amelyek súlyos környezeti károkat okoztak Ukrajnában, beleértve a kahovkai gát lerombolását, az ukrán erdők kivágását, a kiterjedt bányászati tevékenységet, valamint a levegő- és vízkészletek szennyezését, és elítéli e cselekményeket; ismételten súlyos aggodalmának ad hangot a háború tágabb, hosszú távú környezeti hatása miatt; hangsúlyozza, hogy létre kell hozni egy rendszert az Oroszország által okozott környezeti károk nyilvántartására és felmérésére, és ki kell dolgozni annak jogi alapjait, hogy miként lehet Oroszországot elszámoltatni e bűncselekményekért;

30. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy stratégiailag és proaktívan működjenek együtt a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés, valamint annak megakadályozása érdekében, hogy Oroszország beavatkozzon az ukrajnai és az uniós politikai, választási és egyéb demokratikus folyamatokba, különös tekintettel a közvélemény manipulálását és az európai integráció aláásását célzó rosszindulatú tevékenységekre, kivált a közelgő európai választások fényében;

31. aggodalmát fejezi ki az ukrán Verhovna Rada képviselői külföldre utazásának korlátozása miatt; úgy véli, hogy ez a választott parlamenti képviselők, különösen az ellenzék képviselői politikai tevékenységének megkülönböztetés nélküli korlátozásának tekinthető; határozottan úgy véli, hogy háború idején nem szabad kihasználatlanul hagyni semmilyen olyan politikai erőforrást, amely révén Ukrajna ügye bármely nemzetközi fórumon előmozdítható;

32. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Ukrajna kormányának és a Verhovna Radának, az Egyesült Nemzetek Szervezetének, valamint az orosz és belarusz hatóságoknak.