A vízhiány mint globális probléma
A klímaváltozás egyik elsődleges hatása a víz körforgásának globális és regionális módosulása, amelynek következményei világszerte óriásiak és egyenetlenek lehetnek – fogalmazott a Világbank 2016-os jelentésében. A vízzel összefüggő klímakockázatok és egyéb, az emberi tevékenységből adódó tényezők pedig – mint a túlhasználat, a közvetett és közvetlen vízszennyezés – a mezőgazdasági termelést, az energiaszektort, a városokat és a természetes környezetet is egyaránt jelentősen befolyásolják.
Az ENSZ 2020 decemberében arra figyelmeztetett, hogy az ivóvízhiány napjainkban több mint 3 milliárd embert érint. Az elmúlt két évtizedben ugyanis az egy főre jutó elérhető édesvíz mennyisége a világon ötödével zuhant. A 18. század óta a világ vizesélőhelyeinek 90%-a eltűnt. A folyamat most is zajlik, az emberi tevékenység és a klímaváltozás következtében tovább fogynak ezek az élőhelyek, még az erdőpusztulásnál is gyorsabban.
A népességnövekedés, valamint a világgazdaság bővülése várhatóan exponenciálisan tovább fogja növelni a víz iránti keresletet, miközben a vízellátás egyre bizonytalanabbá válik. 2020 decemberének 2. hetében az ivóvíz csatlakozott a kőolajhoz, a rézhez, a szójához és egyéb nyersanyagokhoz az amerikai árutőzsdéken, ami félreérthetetlen jelzés arra vonatkozóan, hogy az ivóvízszűkösségi problémák küszöbére érünk.
Érdekességek, hasznos cikkek:
Mennyi iható ivóvizünk van valójában?
A klímaváltozás elleni védekezésben a víz a főszereplő
A magyarországi vízhelyzet
Magyarországon nagyobb párolgás jellemző, mint amennyi csapadék hullik. Az ebből adódó veszteséget egykor a folyók pótolták, amelyek kiterjedt ártereiken vizet és tápanyagot terítettek szét, és az aszályt is mérsékelték. Ma a folyószabályozások következtében ez a víztöbblet elhagyja az országot, a folyók medre sok helyen mélyül, a szélsőségesebbé váló időjárásnak köszönhetően pedig gyakoribb az aszály is, a talajvízszint pedig sok helyen egyre csökken. Az aszálygyakoriság növekedésének kockázata hazánkban igen jelentős, a WWF szerint a jövőben gyakoribb és hosszabb száraz periódusokra számíthatunk. Valódi megoldást az aszályra való felkészülésben az hozhat, ha biztosítjuk vizesélőhelyeink jó állapotát. A csapadékosabb időszakokban az árvizekkel érkező többletvizet ezekben az élő rendszerekben kell visszatartanunk, és gondoskodnunk kell ezeknek a vízbázisoknak a megóvásáról és tisztán tartásáról.
A hazai vízhelyzetről Kajner Péter közgazdász, humánökológus véleménycikkében olvashatók további részletek.
Ajánlunk egy izgalmas és informatív beszélgetést is, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának GreenLike podcastjában a DRV sajtószóvivője válaszolt a csapvízzel kapcsolatos kérdésekre. A videó az alábbi linken keresztül érhető el.
A csapvízről a DRV-vel – GreenLike podcast
Dél-balatoni halastavak és berkek – Töreki természetvédelmi terület
Társaságunk szemléletformálási projektjének központi eleme a Balaton védett vízgyűjtőjén, Siófok-Törekiben található természetvédelmi területen kialakítandó Vizek háza élménypark, bemutatóterem és tanösvény. A terület a Dél-balatoni halastavak és berkek néven ismert húsz vizesélőhely egyike, amely a vizesélőhelyek megóvásáról szóló ramsari egyezmény hatálya alá tartozik, a 29 magyarországi ramsari helyszín egyikeként.
A Dél-balatoni halastavak és berkek területének növény- és állatvilága egyaránt rendkívül változatos, például több mint száz vízhez kötődő madárfaj fordul elő e kilencezer hektáros területen. Különösen értékesek a gémfélék, a fokozottan védett kiskárókatona, de jelentős egyedszámban megtalálható a nagy kócsag és a nyári lúd is, továbbá jelentős a rétisasállomány, az emlősök közül pedig a vidra és az északi pocok. A 2011-ben csatlakozott, és így a legfiatalabb magyarországi ramsari területekről a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján (https://www.bfnp.hu/hu/ramsari-teruletek-1) olvashatunk bővebben.
