III.
Megk�ves�lt �let.

Hogy a F�ldr�l sz�l� tudom�ny az utols� harminc vagy �tven �v alatt olyan el�kel� helyet v�vott ki mag�nak a tudom�nyok k�z�tt, amelynek k�vetkezt�ben a 20. sz�zad ipara a nyersanyagok felkutat�s�n�l napr�l-napra fordul tan�cs�rt a F�ld b�v�r�hoz, mindez v�geredm�nyben egyetlen egy, l�tsz�lag eg�szen jelent�ktelen t�nyre vezethet� vissza. F�ldtani tud�sunk hatalmas fejl�d�se alapj�ban v�ve teljesen a megk�vesedett tengeri kagyl� besz�des lelet�n nyugszik, melyet valahol a hegyek magas cs�cs�n tal�lunk vagy pedig a k�z�ns�ges homokba vagy m�szk�be be�gyazva. Az viszont igaz, hogy �vsz�zadokig tartott, m�g v�g�l ennek a leletnek a besz�d�t az ember meg�rtette. Elkeseredett vit�k folytak a leletek k�r�l, de v�g�l is e hossz� vit�kb�l sz�letett meg a mai f�ldtan.

A k�v�letek sokszor saj�ts�gos form�i, szab�lyos d�sz�t�sei az ember figyelm�t minden korban megragadt�k �s r�ir�ny�tott�k a n�v�nyeknek vagy �llatoknak megk�v�lt maradv�nyaira (VI, VII, VIII. t�bla). M�r a k�kor kezdetleges embere is valami k�l�n�set l�tott ezekben a maradv�nyokban �s gyakran viselte azokat d�sz vagy amulett gyan�nt. �gy teh�t a F�ld tudom�ny�nak egy g�g�s kutat�ja joggal �llap�thatta meg, hogy az els� k�zetgy�jtem�nyek alapjait m�r 30.000 esztend�vel ezel�tt megvetett�k.

�s m�gis nagyon sok�ig tartott, am�g az ember a k�v�letek val�di jelent�s�g�t felismerte s m�g a fosszili�k, vagyis k�v�letek, mint a f�ldtan fontos okm�nyai vagy vez�rfonalai, jelent�s szerep�ket megkezdhett�k.

A term�szet �l�n �l� ember sz�m�ra, aki az istenekkel, az id� viszontags�gaival �s a szelekkel naponta k�zdelmes harcot v�vott �s minden szokatlan jelens�get a j� vagy rossz szellemekkel hozott kapcsolatba, ezeknek a k�l�n�s k�veknek term�szetf�l�tti jelent�s�g�k volt. Kihalt �llatok csontmaradv�nyait, melyek a Himal�ja hegyoml�sai alkalm�val ker�ltek napf�nyre, a bennsz�l�ttek tisztelt�k �s im�dt�k. Azt tartott�k, hogy ezek a csontok a felh�kb�l estek al� s olyan �ber szellemekt�l sz�rmaznak, amelyek a f�ld�n akartak v�ndorolni. A keletindiai szigetvil�gban m�g ma is gy�jtik �s kif�zik a megk�ves�lt csontokat, mert gy�gy�t� er�t tulajdon�tanak nekik.

A k�z�pkori n�phit kev�sbb� tisztelte a k�v�leteket. Sz�m�ra a k�v�letek nem jelentettek egyebet, mint a term�szet szesz�lyes j�t�k�t, amiben annak bizony�t�k�t l�tt�k, hogy a term�szet a legkisebb k�ben is meg tudja mutatni korl�tlan hatalm�t. Csak akkor indult meg hosszadalmas vita a k�v�letek jelent�s�ge k�r�l, mid�n felismert�k a k�v�letek term�szetes eredet�t.

Hab�r az �llati testr�szekkel val� hasonl�s�g nagyon felt�n� volt, az ember m�gsem mert a k�v�let �s az �l�l�nyek k�z�tti �sszef�gg�sre gondolni. Legt�bbnyire csak kisebb, gyakran rossz magatart�s� t�red�kkel volt dolga, melyek nem sokat �rultak el, vagy pedig a kagyl�halnak vagy m�s k�l�n�s l�nynek a maradv�nyait tal�lta meg. De m�r akkor megindult a vita af�l�tt, hogy vajjon a k�v�letek csak a term�szet szesz�lye folyt�n j�ttek-e l�tre, p�ld�ul f�ldreng�sek vagy m�s hatalmas term�szeti jelens�gek alkalm�val, vagy pedig n�v�nyeknek �s �llatoknak val�ban megk�vesedett maradv�nyai-e. Az ut�bbi n�zet k�l�n�sen STENO-nak, a f�ldtan pr�f�t�j�nak (1669) szem�ly�ben lelt alapos �s er�s v�delmez�re. STENO egy alkalommal egy c�pa�llcsontot �s k�l�n�sen annak fogait tanulm�nyozta. V�lem�nye szerint ezek a fogak a term�szetben tal�lhat� leg�lesebb v�g�eszk�z�k. Mid�n k�s�bb egyszer c�pafogakat mutattak neki, amelyeket a tengert�l t�vol, szil�rd k�zetb�l tucatj�val lehetett kiszedni, pillanatig sem habozott annak kijelent�s�vel, hogy ezek az �les, h�romsz�galak�, gonosz t�rgyak hajsz�lra hasonl�tanak az �ltala megvizsg�lt c�pa�llkapocs fogaihoz. STENO v�leked�se szerint m�gsem gondolhatjuk, hogy a term�szet emberi kezet alkotott volna a hozz� tartoz� ember n�lk�l. S val�sz�n�leg c�pafogat sem a hozz�tartoz� c�pa n�lk�l.

A per �gy d�lt el, hogy a k�v�letekben most m�r hajdan �lt l�nyek megk�vesedett maradv�nyait l�tt�k. A gy�ztes felfog�s h�vei azonban csakhamar t�ll�ttek a c�lon �s a legegyszer�bb k�lsej� k�v�letek alapj�n a legelk�peszt�bb rekonstrukci�kat, kieg�sz�t�seket alkott�k. Egy emberi combcsontr�l, mely valamelyik temet� fel�sat�s�n�l ker�lt el�, azt �ll�tott�k, hogy elef�nt csontja. Az ember teljes joggal k�rdezette, hogy m�rt �ppen ott �p�tett�k az els� kereszt�nyek templomaikat, ahol a r�gi pog�nyok elef�ntjaikat temett�k el?

Nagy fontoss�ga volt azonban annak a megfigyel�snek is, hogy a k�v�letek t�bbnyire a j�l r�tegzett, v�zszintesen telep�l� k�zetekben fordulnak el�. Ez a t�ny STENO-t nemcsak arra a meggy�z�d�sre vezette, hogy az ilyen k�zeteknek a v�zben kellett keletkezni�k, hanem annak a felismer�s�re is, hogy minden egyes r�tegnek m�r le kellett volt �lepednie, miel�tt a felette lev� kialakulhatott volna. Ez az egyszer� megfontol�s mintegy m�sf�l �vsz�zad m�lva val�ban a f�ldtan legfontosabb alapt�teleinek egyike lett, amely n�lk�l a F�ld tudom�nyos vizsg�lata elk�pzelhetetlen �s a f�ldtani munka lehetetlen volna.

De, mik�nt ezt m�r t�bbsz�r eml�tett�k, minden eredm�ny �jabb k�rd�seket is vet a felsz�nre. A k�v�let �s az �led�kes vagy szediment k�zetek telep�l�s�nek felfedez�se a tudom�nyt egy teljes �vsz�zadon �t azon s�lyos k�rd�s el� �ll�totta, hogy hogyan ker�lt olyan magasan a tenger sz�ne f�l� az a r�teges k�zet, amely a benne tal�lhat� k�v�letek alapj�n tulajdonk�pen a v�z al� val�. M�s sz�val, a c�pafog a c�pa �llkapcs�ba tartozik, a c�pa pedig a tengerbe val� �s nem szikl�ba, fenn a magas hegyekben.

H�romf�le v�lasz is volt ezekre a k�rd�sekre. Az els�t a pesszimist�k adt�k, akiknek semmi bizalma sem volt ehhez a m�g gyermekcip�ben j�r� f�ldtanhoz; szerint�k az olyan tudom�ny, amely ilyen k�ptelens�geket �ll�t, sosem lehet valamiv�. A m�sik az eretnekekt�l sz�rmazott, akiknek a szem�ben az eg�sz rejt�ly nagyon egyszer�nek l�tszott. Szerint�k a v�zszintes telep�l�si r�tegek a v�z sz�ne alatt j�ttek l�tre, s k�s�bb hatalmas f�ldmozg�sok emelt�k �ket a tenger sz�ne f�l�. Ez m�r olyan v�lasz, amelyt�l a mai f�ldtan alig t�r el.

A harmadik v�lasz a biblia felelete volt.

Az �z�nv�znek biblikus elk�pzel�se l�tsz�lag val�ban nagyon term�szetes magyar�zatot adott nem csak arra a k�rd�sre, hogyan lehets�ges, hogy a F�ld�n annyi kihalt �llatfajjal tal�lkozunk a k�zetekbe z�rva, hanem a r�teges k�zeteknek l�tez�s�re is, melyek STENO szerint a v�zben �lepedtek le. A biblia kifejezetten azt tan�tja, hogy az �z�nv�z a legmagasabb hegycs�csokat is elbor�totta �s valamennyi �llat elpusztult, kiv�ve azt a n�h�ny p�rat, mely NO� b�rk�j�ban lelt mened�ket.

Az �z�nv�znek ez az elk�pzel�se m�g akkor is sok v�delmez�re akadt volna az els� geol�gusok k�z�tt, ha nem is t�mogatta volna a biblia teljes tekint�lye. Akkoriban a v�z�z�n vil�gos elm�letnek l�tszott, melynek seg�ts�g�vel minden nagyobb k�regelmozdul�s n�lk�l - amely akkoriban m�g eg�szen val�sz�n�tlen�l hangzott volna - �rthet�v� lett a titokzatos k�v�let megjelen�se. A biblia megt�madhatatlans�ga arra vezetett, hogy nem l�tt�k be egy �z�nv�z, gyakorlatilag tekintve, teljes lehetetlens�g�t �s sok megmagyar�zatlanul maradt jelens�gr�l megfeledkeztek s v�g�l is minden tudom�nyos agg�ly el�l mereven elz�rk�ztak.

A k�v�letben nem l�ttak m�st, mint a biblia egyik bizony�t�k�t s nem, mint eddig, az �z�nv�z t�rt�net�ben k�s�rletet a k�v�let �rtelmez�s�re. �s �ppen itt volt a t�ved�s. Mert a F�ld kutat�i k�r�ben is egyre er�sb�d�tt az a meggondol�s, hogyha a biblia nem tan�tott volna meg benn�nket a vil�got elpuszt�t� �z�nv�z ismeret�re, akkor megt�madhatatlan bizony�t�kok alapj�n a geol�gusnak kellett volna fel�ll�tania az �z�nv�z elm�let�t. Valamennyi k�v�letet, amennyiben nem a term�szet j�t�k�t l�tt�k benn�k, a bibliai katasztr�fa nyomor�s�gos maradv�ny�nak tekintett�k. Egy szalamandra csontv�za (IX. t�bla) azt a megind�t� elk�pzel�st keltette fel, hogy egy Szodom�b�l �s Gomorrh�b�l sz�rmaz� b�n�s ember siralmas maradv�nya.

Lassank�nt azonban meg�rlel�d�tt az a bel�t�s, hogy az egym�s f�l�tt fekv� r�tegek k�zti nagy k�l�nbs�g sehogyan sem egyeztethet� �ssze egyetlen egy negyven napon �s negyven �jszak�n kereszt�l tartott �z�nv�zzel. S csod�lkozva �llap�tott�k meg, hogy egy fontos t�nyt teljes sz�z esztend�n kereszt�l figyelmen k�v�l hagytak. Ugyanis minden egyes r�tegnek el�bb kellett le�lepednie, mint a r�ja telep�l�nek, teh�t k�l�nb�z� kor�aknak kell lenni�k. Ahol a r�tegek vastags�ga nagy m�reteket mutat - gondoljunk csak a Colorado Nagy Szurdok�ra (Grand Canyon) (XXI. t�bla) - ott nyilv�nval�an tekint�lyes id�nek kellett elm�lnia a legals� �s legfels� r�teg le�leped�se k�z�tt. Felt�nt azut�n m�g az is, hogy a r�tegek gyakran meggy�rve vagy meredeken �ll� helyzetben jelennek meg �s f�lfel� gyakran igen �les hat�rral, megint v�zszintes helyzet� r�tegek z�rj�k be sorozatukat.

Mindezeket eleinte azzal igyekeztek megmagyar�zni, hogy a F�ld t�rt�net�ben nem egy, hanem t�bb �z�nv�z puszt�tott. Ezeknek a katasztr�f�knak a sz�m�t egyre gyarap�tott�k, m�g v�g�l a negyven�t�dik �z�nv�z eset�ben be kellett l�tniuk, hogy m�g a negyvenhatodikkal sem tudn�nak kiel�g�t� eredm�nyre jutni. S a hossz� vita v�g�n m�g mind�g teljes rejtelmess�g�ben �llt ott a k�v�let, a kihalt l�nyek megk�v�lt maradv�nya.

Val�j�ban ennek a rejt�lynek megold�s�val kezd�dik az �jabb f�ldtan. A F�ld t�rt�net�t nagyon �rdekes k�nyvben tal�ljuk meg�rva: a r�teges vagyis �led�kes k�zetekben, az �gynevezett szedimentekben. A hasonlat a k�nyv �s az �led�kes k�zetek k�z�tt nagyon tal�l�. Mert a t�rt�neti f�ldtan, vagyis a F�ld t�rt�net�vel foglalkoz� tudom�ny tulajdonk�pen nem m�s, mint ezeknek a k�zeteknek a t�rt�nete az els� �ce�n keletkez�s�t�l kezdve napjainkig, teh�t a k�l�nb�z� r�tegeknek a t�rv�nyszer� sorrendje val�ban egy k�nyv tele�rt lapj�hoz hasonl�t. Az �led�kes k�zeteknek ez a k�nyve ma m�r meglehet�sen rendezetten hat. A tudom�nyos v�z�z�nelm�let dereng�s�nek idej�n azonban m�g olvashatatlan volt. Minden rem�nytelen �sszevisszas�gban hevert, a sz�veg megfejthetetlen jelek z�rzavaros kavarod�sa volt, a titokzatos lapok sz�mozatlanul, szanasz�t hevertek. Amik�nt a napoleoni id�k tud�sai az egyiptomi papiruszok hieroglif�it nagy f�rads�ggal fejtett�k meg, �gy kellett a XVIII. sz�zad geol�gus�nak az �led�kes k�zetek titokzatos nyelv�nek kulcs�t megkeresnie.

A F�ld valamely hely�n szab�lyszer�en egym�srak�vetkez�, zavartalanul �s v�zszintesen telep�l� r�tegeket tal�ltak, melyeknek a Steno-f�le alapt�rv�ny �rtelm�ben al�lr�l f�lfel� egyre fiatalabbnak kellett lenni�k. M�s helyeken ugyancsak megtal�lt�k ezeket a k�zeteket, m�g pedig n�ha �gy, hogy egyszer f�lfel�, m�skor meg lefel� fiatalabb, illet�leg id�sebb r�tegek eg�sz sorozat�ban folytat�dtak.

Ha p�ld�ul csatorn�t �stak, r�akadtak egy M r�tegre, k�zvetlen �sszef�gg�sben a f�l�tte telep�l� fiatalabb N r�teggel. Ha azut�n valahol m�lyebbre �stak, el�bukkant az M alatti, id�sebb L r�teg is, ellenben valamely dombh�t �tv�g�s�ban r�tal�ltak az N f�l� telep�lt m�g k�t v�konyabb O �s P r�tegre. Ha teh�t az els� szelv�nyben m�g csak k�t r�teg�nk volt, a domb szelv�ny�ben a r�tegek sz�ma m�r �tre n�vekedett �s pedig L-t�l P-ig egyre fiatalabb r�tegek k�vetkeztek egym�sra.

A k�l�nb�z� r�tegsorokat ekkor gondosan �s pontosan egym�shoz illesztett�k. Az egym�sut�n k�vetkez� �led�keknek sora egyre n�tt �s az �sszek�sz�lt lap� k�nyvben egyre t�bb �s t�bb oldal sorakozott elfogadhat� rendben egym�s ut�n. Lassacsk�n vil�goss� lett, hogy a F�ld valamennyi r�teges k�zete, pal�i, homokk�vei, m�szk�vei hat�rozott rendszerben foglalnak helyet. Ennek a rendszernek egyes r�szeit sz�kebb ter�leteken itt-ott m�r meg�llap�thatt�k. Hi�nyzott azonban m�g az �sszef�gg�s. M�g sok h�zag volt a gyan�that� r�tegsorozatban, amely m�g t�volr�l sem volt �ttekinthet�. De k�l�nb�z� kellemetlen zavarok is fell�ptek. Olyan szelv�nyekben p�ld�ul, amelyekben j� felt�r�sban jelentek meg a r�tegek, s ahol m�r el�re �r�lni lehetett annak, hogy sz�p �s megszak�t�s n�lk�li teljes szelv�nyek lesznek megismerhet�k, sokszor megt�rt�nt, hogy a P r�teg p�ld�ul k�zvetlen�l r�telep�lt az L r�tegre a k�zben lev� m�sik h�rom r�teg minden nyoma n�lk�l.

Olyan ismertet� jelet kellett teh�t tal�lni, melynek alapj�n az �sszehasonl�t�st az egyes k�pz�dm�nyek k�z�tt nagyobb t�vols�gokon �t is kereszt�l lehetett vinni, mint amilyen egy r�vid csatorna volt. Ahhoz, hogy valamely f�ldtanilag ismeretlen ter�let - m�r pedig akkoriban a legt�bb vid�k ilyen volt - m�szk�v�nek hely�t a rendszerben kijel�lhess�k, sz�ks�g volt arra, hogy m�s vid�keknek hasonl� k�zet�vel �sszehasonl�tsuk, olyanokkal, amelyeknek hely�t a rendszerben m�r tiszt�zt�k. Egy sz�val annyira pontosan kellett megismerni egy k�zetet, hogy a F�ld m�s hely�n biztosan felismerhet� legyen. Eleinte azokra a b�lyegekre gondoltak, melyekkel a r�tegek felt�nnek s egym�st�l el�tnek. �gy azt�n a vastags�g, sz�n, �sszet�tel, kem�nys�g �s egy�b tulajdons�gok mind kedvelt ismertet�jelek lettek ahhoz, hogy seg�ts�g�kkel valamely r�teget nagyobb t�vols�gra k�vetni lehessen. Mindezek a b�lyegek azonban el�gteleneknek bizonyultak, mivel a legt�bb r�tegnek megvolt az a kellemetlen tulajdons�ga, hogy t�bb�-kev�sbb� hirtelen olyan k�zetbe ment �t, amely nagyon elt�r� jellegeket t�ntet fel, vagy pedig hirtelen teljesen megsz�nt �s v�ratlanul olyan k�pz�dm�nybe ment �t, melynek m�r semmi k�ze sincs a v�zszintes r�tegzetts�ghez.

Mindezek a kutat�sok, amelyeknek sok kutat� szentelte eg�sz �let�t, nagy m�rt�kben el�mozd�tott�k, hogy az �led�kek k�nyve olvashat�bb� v�lj�k. Nem juttatt�k a tud�sokat azonban annyira, hogy megtal�lt�k volna azt a kulcsot, amely valamennyi neh�zs�g megold�s�t lehet�v� tette volna s amelynek alapj�n a rendezetlen lapokat v�gre is egys�ges eg�ssz� k�thett�k volna �ssze. Az a jelent�ktelen kis oldalsz�m, amely egyik lapot a m�sikkal �sszek�ti, s amely n�lk�l egy k�nyvet sem �thet�nk fel teljes biztons�ggal, m�g mind�g s�r� hom�lyba volt burkolva.

A XVIII. sz�zad v�ge k�r�l Angli�ban t�rt ki az - a f�ldtan sz�m�ra f�l�tte kedvez� - "�r�let", hogy a leghihetetlenebb csatorn�kat �ss�k meg, melyek lassank�nt kegyetlen�l a napvil�gra hozt�k a m�lyebb talaj szerkezeti saj�ts�gait is. A csod�lkoz� munk�sok l�ba nyom�ban �lland�an ott j�rt egy csodabog�r, aki az �jonnan lefejtett meredek falakat lankadatlan k�v�ncsis�ggal tanulm�nyozta, csak az�rt, hogy maszatos kezeivel id�r�l-id�re titokzatos zs�km�nyt s�llyesszen zseb�be. SMITH WILLIAM volt ez a f�radhatatlan gy�jt�, a legnagyobb titok hordoz�ja. Ez a titok nemcsak a f�ldtan teljes gondolkoz�sm�dj�t v�ltoztatta meg, hanem sok m�s tudom�nyt is �j, soha nem sejtett, soha nem j�rt �sv�nyre vezetett. Ama kevesek k�z� tartozott, akiknek megadatott, hogy tudjanak valamit minden m�s f�ldi haland� �s sok ezer m�s kutat� el�tt. � volt az els�, aki lelki szemei el�tt elvonulni l�tta az eg�sz �letet, mely ezerf�le form�ban �lland�an v�ltozott �s gyarapodott. Term�szet�b�l foly� b�tortalans�g�n�l fogva azonban hallgatott, ann�l is ink�bb, mert tudta, hogy felfedez�se sokkal nagyobb �s csod�latosabb, semhogy �ltal�nos elismer�sre �s megbecs�l�sre tal�ljon. Abban a meggy�z�d�sben, "hogy m�dszere a gyakorlati b�lcseletnek olyan rendszer�v� lehet, mely a F�ld eg�sz fel�let�t �sszefoglalhatja", kort�rsainak g�nyol�d�s�t �s hitetlens�g�t azzal akarta lefegyverezni, hogy min�l t�bb megd�nthetetlen bizony�t�kot gy�jts�n �ssze.

F�radhatatlan barangol�sai v�g�l is teljes bizonyoss�got szolg�ltattak. Az a m�d, ahogyan ekkor felfedez�s�t megfogalmazta, �ppen olyan szer�ny volt, mint eg�sz egy�nis�ge: "A k�v�leteket m�r r�gen tanulm�nyozt�k, mint furcsa jelens�geket, nagy f�rads�ggal �sszegy�jt�tt�k �s meg�rizt�k, hogy azut�n, mint csod�t mutogathass�k, de senki sem akarta megl�tni azt a b�mulatos rendszert �s szab�lyszer�s�get, mellyel a term�szet a k�v�leteket rendezte, s amelynek alapj�n minden egyes k�v�let-csoport bizonyos r�teget hat�roz meg." Ez teh�t m�s sz�val annyit jelent, hogy a k�l�nb�z� r�tegekben k�l�nb�z� k�v�letek tal�lhat�k, vagyis minden r�teget meghat�roz k�v�lettartalma, a benne el�fordul� vez�rk�v�letek.

Ennek a t�rv�nynek messzehord� jelent�s�g�t t�rt�nelmi p�lda mutatja. Egy angol geol�gust, aki �szak-Amerik�ban a Niagara-v�zes�sek k�rny�k�n utazott, meglepte az a k�r�lm�ny, hogy ott olyan m�szk� fordul el�, mely eml�keztetett egy haz�j�ban el�fordul� m�szk�re. A t�vols�g nagys�ga nem engedte meg azt a k�vetkeztet�st, hogy tal�n ugyanazon m�szk�vel van dolga. �gy azt�n egyszer�en csak lesz�gezte a meglep� hasonl�s�got haz�ja �s az idegen f�ld k�zete k�z�tt; s tov�bb folytatta �tj�t. M�s geol�gus azut�n ugyancsak bej�rta ezt a ter�letet. �t m�r er�sen befoly�solt�k honfit�rs�nak, SMITH-nek az eszm�i, s �gy k�l�n�s figyelemmel vizsg�lgatta azokat a hatalmas vastags�g� m�szr�tegeket, melyekben ugyanazokat a kagyl�kat �s kor�llokat tal�lta meg, melyeket m�r ismert Angli�b�l. Enn�lfogva ez m�gis csak ugyanaz a m�szk� volt, mint az angliai, azzal egy id�ben s hasonl� k�r�lm�nyek k�z�tt �lepedett le.

A k�v�let �thidalta a nagy t�vols�gokat. �s az �led�kes k�zetek nagy k�nyv�ben most m�r minden oldalon ott �llott a helyes lapsz�m.

Az �j felfedez�s nagyon meglepte a F�ld kutat�it, de �r�m�k els� fell�ngol�s�ban csak arra t�rekedtek, hogy a k�l�nb�z� k�zetr�tegeket min�l jobban �sszehasonl�ts�k, nem szak�tottak azonban maguknak id�t arra, hogy Smith-f�le t�rv�ny messzebbre kihat� k�vetkezm�nyeivel is foglalkozzanak.

Az egym�sut�n k�vetkez� �led�kes r�tegeket k�l�nb�z� csoportokba foglalt�k �ssze, melyeket id�vel mind r�szletesebben oszt�lyoztak, amint a k�l�nb�z� r�tegek ismerete el�rehaladt �s elhat�rol�suk t�k�letesebb lett. Ilyen m�don a F�ld t�rt�net�t az �let els� megjelen�s�t�l kezdve napjainkig h�rom id�csoportba (korokba) osztott�k be: paleozoikum (�kor), mezozoikum (k�z�pkor) �s neozoikum vagy kainozikum (�jkor). Ez a beoszt�s er�sen eml�keztet az emberis�g t�rt�nelm�nek h�rmas tagol�s�ra, amelyet szint�n �korra, k�z�pkorra �s �jkorra osztanak. Ezen id�csoportok mindegyik�t tov�bb alcsoportokra (korszakokra) osztott�k. Sajnos, az egyes korszakok jel�l�s�re haszn�lt neveket nem v�lasztott�k meg rendszeresen. A nevek ugyanis r�szben az illet� korszak uralkod� k�zeteire vonatkoznak, mint pl. kr�ta, k�sz�n, r�szben pedig arra a vid�kre, ahonnan az illet� korszakot el�sz�r �rt�k le, mint pl. perm (az oroszorsz�gi Perm korm�nyz�s�g nyom�n), vagy devon (az angliai Devonshire gr�fs�g neve nyom�n). A f�ldtani id�beoszt�st legegyszer�bb form�j�ban a k�vetkez�k�pen adhatjuk meg:

III. Neozoikum v. Kainozoikum	2. Negyedkor (Quart�r)
A F�ld �jkora	1. Harmadkor (Terci�r)
II. Mezozoikum	3. Kr�ta
A F�ld k�z�pkora	2. J�ra
	1. Tri�sz
I. Paleozoikum	5. Perm
A F�ld �kora.	4. Karbon (K�sz�n)
	3. Devon
	2. Szil�r
	1. Kambrium

Meg kell tov�bb� gondolnunk, hogy ez az �tn�zetes beoszt�s kor�ntsem felel meg az egyes id�szakok val�s�gos tartam�nak. Csak viszonylagos korsz�m�t�st tesz lehet�v�, p�ld�ul csak azt �llap�tja meg, hogy a devon id�sebb, mint a karbon, de fiatalabb, mint a szil�r. �ltal�noss�gban annyit mond, hogy alulr�l f�lfel� haladva mind�g fiatalabb r�tegekkel van dolgunk. Meg kell azut�n m�g azt is gondolnunk, hogy ez az eg�sz beoszt�s tulajdonk�pen a hajdani �l�l�nyek megk�v�lt maradv�nyain alapul, teh�t voltak�pen csak azt az ar�nylag r�vid id�t foglalja mag�ban, ami�ta az �let a F�ld�n megjelent.

Az �kor legid�sebb k�pz�dm�nyei, vagyis a kambrium r�tegei alatt m�g id�sebb k�zetek fordulnak el�, amelyeket a F�ld b�v�rai k�t csoportba osztottak be. Ezek k�z�l a fiatalabbat eozoikumnak, az �llati �let hajnalkor�nak nevezt�k el, mert k�pz�dm�nyeiben k�tes k�v�leteket tal�ltak, melyek egykori �l� szervezetek maradv�nyaira engedtek k�vetkeztetni. Proterozoikumnak, algonkiumnak vagy prekambriumnak is nevezik. Az �jabb kutat�sok az �llati maradv�nyoknak m�r eg�sz sor�t t�rt�k fel ebb�l az id�b�l. Ezek a maradv�nyok m�r ar�nylag magasabb szervezetts�g� �l�l�nyekre utalnak. A hajnalkori k�pz�dm�nyek alatt k�vetkez� r�teg�sszletet r�gebben azoikumnak, azaz �llat n�lk�li kornak nevezt�k el, mert benne sosem akadtak �l� szervezetek nyomaira s �gy �gy v�lt�k, hogy abban az id�ben m�g semmif�le szerves �let nem volt a F�ld�n. �jabban m�r ink�bb az archaikum elnevez�st haszn�ljuk erre az id�re, ami �skort jelent. �szak-Amerik�ban ugyanis tal�ltak m�r olyan archaikus k�zeteket, amelyekben szervezetek maradv�nyait v�lt�k felismerni. B�r ily maradv�nyok ebb�l a korb�l m�g bizonytalanok, k�ts�gtelen�l meg�llap�that� bizonyos jelek alapj�n, hogy ebben az id�ben m�r kialakult a F�ld v�zburka, es� volt �s �rap�ly.

Az �ce�nok kialakul�sa �ta a F�ld t�rt�net�t, m�r amennyiben az �let fejl�d�s�re vonatkozik, h�rom nagy szakaszra oszthatjuk. Ezek k�z�l a legr�gibben, az azoikumban, a r�gi felfog�s szerint az �letnek m�g semmif�le nyom�t nem lehet felfedezni. Az �let megjelen�s�t megel�z� kor rengeteg hossz� ideig tartott, legal�bb is olyan sok�ig, mint az ut�na k�vetkez� id�szakok egy�ttesen. Ez rendk�v�l nagy jelent�s�g� t�ny. Maga a sz�m�t�s ez id�szak k�pz�dm�nyeinek r�tegvastags�g�n alapszik. A m�sodik id�szakban m�r r�gebben is felt�telezt�k az �letet, b�r ennek k�ts�ges nyomait akkoriban m�g nem is tal�lt�k meg. �s azut�n k�vetkezik a harmadik id�szak, a legfiatalabb, mely a f�ldt�rt�nelmi �rtelemben vett �kor kezdet�t�l napjainkig tart. Ezen id�szak alatt fejl�d�tt az eg�sz n�v�ny- �s �llatorsz�g lassacsk�n mai magas fok�ig.

Minthogy az els� k�t nagy id�szakot m�g meglehet�sen kev�ss� ismerj�k, a "szikl�k t�rt�nelm�nek" csak azzal a r�sz�vel foglalkozunk, mely az �let terjed�s�nek �s fejl�d�s�nek tan�i alapj�n sz�munkra hozz�f�rhet�. SMITH idej�ben, amik�nt a fentebb k�z�lt v�zlat is mutatja, a F�ld t�rt�net�nek ezt a fiatalabb fejezet�t a k�v�letleletek alapj�n h�rom nagy csoportba osztott�k, amelyeket a benn�k tal�lt megk�ves�lt n�v�nyi vagy �llati maradv�nyok szerint megint tov�bb oszt�lyoztak.

Az �j f�ldtani korbeoszt�s rendszere k�ls�ben alig k�l�nb�zik SMITH kort�rsainak beoszt�s�t�l. �s m�gis a kett� k�z�tt ott van egy eg�sz eszmevil�g elm�l�sa! A XVIII. sz�zad v�g�n a k�v�let nem volt egy�b, mint j�l haszn�lhat� ismertet�jel, �sszehasonl�t� b�lyeg a rendszerbe osztand� k�zetr�tegek sz�m�ra. Mag�nak a k�v�letek k�zti k�l�nbs�gnek m�g vajmi kev�s figyelmet szenteltek. A "szikl�k t�rt�nelme" - hab�r az egyes r�tegszakaszok elv�laszt�sa helyes volt - nagyon hasonl�tott a semmitmond� �vsz�mok halmaz�hoz vagy olyan t�rt�netk�nyvh�z, melyben egyszer�en csak a csat�k s a r�k�vetkez� b�kek�t�sek olvashat�k, az okok �s hajt�er�k ismertet�se n�lk�l.

11. k�p. Trilobita, az �-korra jellemz� h�romkar�j� r�k.

Csak a XIX. sz�zad kezdet�vel vonult be a f�ldtanba a fejl�d�s, az evol�ci� forradalmi gondolata, mely az �lettelen halmazb�l csod�latos t�rt�n�snek, az �let t�rt�net�nek l�lekzetet el�ll�t� h�rad�sait keltette �letre. A f�ldtan nagy �rdeme �ppen abban van, hogy az �ltal�nos fejl�d�s megismer�s�nek �tj�t egyengette. Szil�rd alapot teremtett sok, az �lettel foglalkoz� tudom�ny sz�m�ra. Mert az evol�ci�, transzform�ci�, mut�ci�, vagy ak�rhogy is nevezz�k a k�l�nb�z� fejl�d�si elm�leteket, v�geredm�nyben valamennyi a "fosszilis �letform�k merev rendszer�b�l" n�tt ki.

12. k�p. Ammoniteszek.

M�r kor�n �szrevett�k, hogy valamely f�ldt�rt�neti korszak v�g�n eg�sz n�v�ny- �s �llatcsoportok elt�nnek, ellenben m�sok l�pnek f�l az �j korszakok kezdet�n. A h�romkar�j� r�kok, a trilobit�k (11. k�p) az �kor v�g�n kihalnak. A spir�lisan becsavarodott ammoniteszek (12. 13. �s 14. k�p) �s az egyenes, hossz�, szivaralak� belemniteszek (15. �s 16. k�p), a szarvalak�, durvah�j� rudist�k (17. k�p), valamint a nagy �ri�sgy�kok a k�z�pkorban jelennek meg, s e kor v�g�n ki is pusztulnak. Az �jkorral megkezd�dik az eml�s�k hatalmas iram� fejl�d�se. Ma m�r tudjuk, hogy ezek a jelens�gek legt�bbnyire �sszef�ggnek a sz�razulatok �s tengerek eloszl�s�nak v�ltoz�s�val is. Akkoriban azonban ezek a v�ltoz�sok, melyek egy�bk�nt a n�v�nyvil�gra is kiterjedtek, a legnagyobb m�rt�kben lek�t�tt�k a tudom�nyos vil�g �rdekl�d�s�t. S hab�r m�g m�ig is sok rejt�ly maradt megfejtetlen�l, m�gsem nyomhatjuk el mosolyunkat, ha azt olvassuk, hogyan �rtelmezt�k sz�z �vvel ezel�tt ezeket a megfigyel�seket. M�g az el�z� sz�zad k�zepe t�j�ig is azt gondolt�k, hogy az �letet id�r�l-id�re hatalmas katasztr�f�k puszt�tott�k el, amelyek ut�n megint �j teremt�s k�vetkezett. A pusztul�snak �s teremt�snek ez a folytonos v�ltakoz�sa azonban v�g�l is olyan sokszor ism�tl�d�tt m�r, hogy m�g a legjobb hiszem�ek is lassank�nt idegenkedni kezdtek. Mikor v�g�l m�r a huszonkilencedik teremt�s javasol�s�n�l tartottak, maga a katasztr�fa-elm�let is kim�lt.

13. Kr�takori �ri�si ammonitesz.

Minthogy a huszonnyolcadik �s egy�ttal utols� katasztr�fa v�letlen�l a No�-f�le �z�nv�zzel esett egybe, az ember nem igen tud att�l az �rz�st�l szabadulni, hogy az eg�sz elm�letet - ha tal�n �ntudatlanul is - a biblia befoly�solta. De a babiloniak, kaldeusok, h�berek, g�r�g�k �s egyiptomiak hagyom�nyaiban is szerepet j�tszottak �z�nvizek �s vil�gkatasztr�f�k. Ebb�l arra k�vetkeztettek, hogy ezeknek a sorsd�nt� esem�nyeknek elgondol�sa az ember "bels�" sugallat�ban gy�kerezik, amely minden embernek lelk�be, m�g a legkezdetlegesebb�be is, kezdett�l fogva be van oltva. E bels� megismer�snek a legk�l�nb�z�bb n�pekn�l val� megegyez�s�ben bizony�t�kot l�ttak a bibliai elk�pzel�s helyess�ge mellett.

14. k�p. Rekonstru�lt liaszkori ammonitesz. (Fraas nyom�n.)

A val�s�gban ezek a katasztr�f�k �s v�z�z�n-mond�k hirtelen fell�pett term�szeti esem�nyek �l�nk eml�k�b�l alakultak ki, amelyek a k�lt�i hagyom�nyban �ri�siv�, az eg�sz F�ldet �tfog�kk� n�ttek meg. Mert hiszen e term�szeti esem�nyek a kicsiny ember szem�ben oly �ri�si nagyoknak t�ntek fel, hogy felfog�suk szerint legal�bb is az eg�sz f�ldgoly�ra kihat�ssal kellett lenni�k, amelyre magyar�zatot csak valamely term�szetf�l�tti er�ben, legt�bbsz�r az istens�g b�ntet� haragj�ban tal�ltak. NO� bizony�ra �t�lt egyszer egy �ri�si, mindent els�pr� sz�k��rat, amilyen nemr�gen Jap�n partjait puszt�totta el.

15. k�p. Belemnitesz megk�ves�lt maradv�nya.

16. k�p. Belemnitesz rekonstru�lt k�pe.

Nagyon tanuls�gosak ebb�l a szempontb�l azon n�pek ritu�lis szok�sai, melyeknek nincsenek �rott hagyom�nyaik. P�lda erre a k�vetkez� eset: Mikor 1766-ban hatalmas f�ldreng�s puszt�totta el a venezuelai Cumana legnagyobb r�sz�t s ut�na �ri�si es�z�sek k�vetkeztek, az indi�nok rendk�v�l term�keny id�szakban rem�nykedtek. R�gi vall�sos szok�saikat k�vetve, nagy �nneps�gekkel adtak �r�m�knek kifejez�st af�l�tt, hogy a r�gi, rossz F�ld eleny�szett s k�zeledik a meg�jhod�s �r�ja.

17. k�p. Vastagh�j� kagyl�, rudista, a kr�takorszakb�l.

Tal�n megtal�ljuk az ilyen szok�sokban �s hagyom�nyokban a szoros �sszef�gg�st ama bibliai �s nem bibliai elk�pzel�sek k�zt, melyek a F�ld elj�vend� pusztul�s�ra �s felt�mad�s�ra vonatkoznak.

A tapasztalat lassank�nt megtan�totta az embert arra, hogyan lehet a k�zetek kor�t a benn�k el�fordul� k�v�letek alapj�n meghat�rozni. A f�ldt�rt�nelemnek ez a l�p�sr�l-l�p�sre val� f�rads�gos fel�p�t�se ahhoz vezetett, hogy a k�v�letben hovatov�bb a kipusztult �let nyom�t l�tt�k, m�s sz�val mag�nak az �let t�rt�net�nek fontos okm�ny�t.

Ma m�r k�zismert dolog, hogy a f�ldi �let az id�k folyam�n nagyon kezdetleges �llapotb�l fejl�d�tt mai alakgazdags�g�ig �s v�ltozatoss�g�ig. Ez�ltal minden egyes f�ldt�rt�neti kort az �let bizonyos meghat�rozott fejletts�g� szervezetei jellemeztek. A legr�gibb r�tegekben, melyekb�l �l� szervezetek nyomai m�r ismeretesek, kisebb gerinctelen �llatok maradv�nyai jelennek meg. Az �kor folyam�n m�r az alacsonyrend� gerincesek is fell�pnek, a k�z�pkorban a h�ll�k, az �jkorban pedig rendk�v�li m�rt�kben vir�gzik fel az eml�s�k oszt�lya. V�g�l a negyedkor az els� tan�ja a szerves vil�g csod�latos jelens�g�nek: az ember megjelen�s�nek.

J�l tudom, hogy ez a felsorol�s csak nagyon hi�nyos v�zlata az �let nagy fejl�d�si vonal�nak. Sok szeme hi�nyzik m�g azoknak a hossz� l�ncoknak, melyek minden �letform�t egy k�z�s eredethez akarnak hozz�kapcsolni. Mert csak nagyon kev�s kihalt �llat maradv�nya �riztetett meg sz�munkra. A k�v�letek csak nagyon kis t�red�k�t k�pviselik annak a sok n�v�nynek �s �llatnak, mely a f�ldt�rt�net hossz� idej�n kereszt�l a F�ldet ben�pes�tette. S ez egy�ltal�ban nem csod�latos, ha meggondoljuk, milyen sok kedvez� k�r�lm�nynek kellett k�zrej�tszania abban, hogy valamely n�v�ny vagy �llat test�nek egyes r�szei megk�v�lhessenek s �gy megmaradhassanak.

R�gebben, amid�n m�g azt v�lt�k, hogy az �let fokozatos fejl�d�se a vall�si tanokkal nem egyeztethet� �ssze, nagy h�rn�vre tettek szert ezek a hi�nyz� l�ncszemek, a missing links. M�g az akkori id�k karikat�r�iban is megtal�ljuk ennek a nyom�t. Ma m�r nem sok maradt meg e hi�nyz� l�ncszemekre vonatkoz� g�nyol�d�sokb�l. De b�rmennyire is t�k�letlen az �let kr�nik�ja, m�gis ez hozta meg korunk �lettudom�ny�nak nagy eredm�ny�t: az �ltal�nos szerves fejl�d�s felismer�s�t. J�l tudom, hogy ez a fogalom sok fejt�r�st okozott, s ma m�r l�nyegesen m�st jelent, mint n�h�ny �vvel ezel�tt. Itt is fenyegetett egyszer egy Eppur si muove. Elm�leti s gyakorlati vizsg�latok a fejl�d�selm�let tan�t�sait a salakt�l megtiszt�tott�k, eredetileg nagyon t�gk�r� �rv�nyess�g�t �lesebben k�r�lhat�rolt�k �s t�bb �j fogalmaz�sra vezettek.

Mindez azonban nem v�ltoztat azon a t�nyen, hogy az �letben �lland� mozg�s van, az �j viszonyokhoz val� �lland� alkalmazkod�s, an�lk�l, hogy visszafel� val� halad�s valamelyest is �szrevehet� lenne. Ez a mozg�s �lland� el�rehalad�s, ha tal�n nem is olyan egyenletes �temben, mint eleinte gondolt�k. Nyugalmi id�szakokra a gyors fejl�d�s korszakai k�vetkeznek. �gy p�ld�ul a k�z�pkor a fejl�d�sben nyugalmi id�szaknak t�nik. Ennek az id�szaknak a v�g�n azonban az �letnek heves �s hatalmas ar�ny� v�ltoz�sa k�vetkezik be a F�ld�n.

Az �let eredet�r�l mitsem tudunk. Csak annyit sejt�nk, hogy az �let a F�ld�n keletkezett. Ez minden! Hogy hogyan �s mi�rt, f�l�sleges k�rd�sek, mert �gysem tudjuk, Nem hiszem, hogy az �let hirtelen kelt volna �letre s k�tlem, hogy valamely mer�sz k�mikus retort�j�ban valaha is �let keletkezz�k. Az a feltev�s, hogy az �let a parton vagy az �desv�zben, vagy pedig a forr�v�zben keletkezett, egyar�nt alaptalan, az a meg�llap�t�s pedig, hogy "az ap�ly idej�n sz�razra ker�lt iszap rezg�se �ltal keletkezett", teljes esztelens�g.

Az �let t�rt�nete teh�t az �let els� ismeretlen kezdet�nek megd�bbent�en nagy k�rd�s�vel kezd�dik. Nincs egyetlen egy olyan megfoghat� t�ny sem, amely ennek a rejtv�nynek megfejt�s�ben seg�ts�g�nkre lenne, nem ismer�nk semmi olyan eredm�nyt, amelyre a tudom�nyos kutat�s t�maszkodhatn�k. Itt csak a hitben val� megnyugv�s seg�t.

Az els� �letnyom, melyet a F�ld b�v�rai egy az Ontario-t� partj�r�l sz�rmaz�, egyesek �ltal az archaikumba, m�sok �ltal az eozoikumba sorozott m�szk�ben tal�ltak meg, m�r magasabb szervezetts�g� l�nyt�l sz�rmazott. Ez a rejt�lyes, kicsiny szivacs, melyet a tudom�nyos irodalomba Atikokania lawsoni n�ven vezettek be, az �sform�nak tekinthet�, de lehets�ges, hogy tal�n nem is az. Ennek a k�l�n�s �s egyed�l�ll� szivacsnak a fell�p�se ut�n a maradv�nyok lassacsk�n megsokasodnak. Egyre jobban megvil�gosodik el�tt�nk az �let t�rt�net�n kereszt�l vezet� �t, amelyen az �let �vsz�zadr�l �vsz�zadra v�ndorolt, megfoghatatlan hossz�s�g� id�k�n kereszt�l. Nem c�lom itt az �let fejl�d�s�t nyomr�l-nyomra k�vetni. S�t az �let �ttekinthet� csal�df�j�t sem akarom itt egy - ki tudja h�nyadik - k�s�rlettel fel�ll�tani. Ehhez most sem id�nk, sem hely�nk nincs. A legt�bb csal�dfa k�l�nben is m�g t�lsok vesz�lyes el�gaz�st mutat, amelyek csak az �l�nk k�pzeletb�l fakadtak s amelyekkel n�melyek a hirhedt hi�nyz� l�ncszemeket akartak �thidalni. Bizony m�g maga a term�szet is, b�r mindenben t�rv�nyszer�nek mutatkozik, megenged mag�nak n�ha szesz�lyes kileng�seket, mintha ezzel is csak m�g jobban hangs�lyozni akarn� �ri�si lehet�s�geit. Ezek azonban n�ha legt�k�letesebb elgondol�sainkat is azzal fenyegetik, hogy t�vutakra viszik.

Vannak k�l�n�s, �lland� �letform�k, melyek r�gi id�kb�l sz�rmaz� tulajdons�gaikat k�l�nb�z� f�ldtani id�szakokon �t meg�rzik, s �gy minden id�b�l v�ltozatlan s l�tsz�lag v�ltozhatatlan alakban ker�lnek el�. Mellett�k azonban az �let t�rt�net�ben n�ha olyan exploz�v �llatcsoportok is fell�pnek, melyek rendk�v�l hirtelen fejl�dnek ki s ar�nylag nagyon r�vid id� mult�n ism�t elt�nnek, mintha a hirtelen, er�szakos fejl�d�sben eg�sz erej�ket felem�sztett�k volna. Az els� csoportnak egyik klasszikus k�pvisel�je a p�rgekar�ak (Brachiopoda) k�z� tartoz� Lingula (18. k�p), mely a kambrium �ta mindm�ig egyforma maradt. A m�sodik csoport k�pvisel�i�l, kett�s szempontb�l n�zve is, a j�ra- �s kr�ta-id�szak �ri�si �sgy�kjai tekintend�k (X. t�bla), mert gigantikus m�ret�k �pp olyan �rdekes, mint r�vid l�tel�k. A Diplodocus hossza kicsiny fej�t�l hossz�, izmos fark�nak v�g�ig sz�m�tva 26 m�ter volt, s elef�ntszer�en idomtalan teste mintegy 20.000 kilogrammot nyomott. Kort�rsa, a Brontosaurus mintegy 30 tonn�t nyomott s mintegy 20 m�ter hossz� volt. Mindk�t �llat n�v�nyekkel t�pl�lkozott.

18. k�p. Lingula beani, jurakorszaki p�rgekaru. (⁴/₃ nagys�g.)

Hogy egyes �llatcsoportok mi�rt pusztulnak ki olyan hirtelen, �ppen annyira megoldatlan k�rd�s, mint fell�p�s�knek a t�nye. Az ily csoportok kipusztul�suk el�tt legt�bbnyire m�g igen nagysz�m� form�t hoznak l�tre, melyek k�l�nb�z� ir�nyokba fejl�dnek, v�g�l azut�n a kihal� csoport utols� k�pvisel�i elfaj�lnak, elsatny�lnak. Az ammoniteszek spir�lisan csavarodott h�zai a tri�sz-korszakban hallatlan formagazdags�gban fordulnak el�. K�s�bb szab�lytalans�gok jelentkeznek rajtuk s csak nehezen �rik meg a j�ra-korszakot. Itt azonban megint v�ltozatos fejl�d�snek indulnak, m�g v�g�l a kr�t�ban rendellenes, kicsavarodott form�kk� satnyulnak. Ez jelenti v�g�ket. A fiatalabb korszakokban m�r teljesen ismeretlenek.

Az �llatvil�g valamennyi t�rzs�ben tal�lunk olyan csal�dokat �s nemeket, melyek fejl�d�s�k folyam�n �j �letk�r�lm�nyekhez alkalmazkodtak. Gerinces �llatok a sz�razf�ldr�l a tengerbe v�ndorolnak, m�sok megint a leveg�ben val� �letm�dhoz alkalmazkodtak. Egy h�ll�t �tmeneti alakok k�tnek �ssze valamely k�s�bb fell�p� halform�val. A madaraknak �s krokodilusoknak pedig permkorbeli h�ll�kben van k�z�s �s�k.

Mindez azt a benyom�st er�s�ti meg, hogy az �let nem egy�b, mint az anyagnak valami m�s, megv�ltozott energiaform�ja. Nem tudom, hogy vajjon az �let �lettelen anyagb�l keletkezett-e. Nem tudom, s nem is �ll�tom ezt. De nagyon lebilincsel�nek tartom azt a gondolatot, hogy az evol�ci� kiterjeszkedik egyr�szt az �lettelen anyagra, m�sr�szt a besz�ddel �s szellemmel meg�ldott emberre is. A folyamat kezdet�n az �ntudatlan s �lettelen anyag �ll. A term�szet azut�n tov�bb fejl�dik a n�v�nyekkel �s �llatokkal ben�pes�tett vil�gg�, hogy v�g�l is az ember fell�p�s�vel �ntudatoss� v�lj�k.

Bizonyos, hogy a nagyobb szabads�ghoz �s �ntudathoz vezet� hossz� fejl�d�snek ez a l�ncolata a vil�gegyetem h�rom legnagyobb csod�j�t fogja k�r�l: az anyag keletkez�s�t, az �let kezdet�t s v�g�l a legcsod�latosabbat, a gondolkod� ember megjelen�s�t, vagy m�s sz�val a szellem l�trej�tt�t. A F�ld egy b�lcselked� b�v�ra valamikor azt mondta, hogy a term�szet az emberben nyert lelket, a term�szet az emberben kult�r�v� fejl�d�tt.

Ez a gondolat is nagyon cs�b�t�, mely a kult�r�ban l�tja az anyag legmagasabb fejl�d�si form�j�t, s val�ban - avis aux penseurs - hallatlan filoz�fiai lehet�s�geket nyujt. Val�ban lebilincsel� k�nyv lenne, ha egy geol�gus meg�rn� egyszer az emberis�g korszer� t�rt�net�t. Mert b�rmennyire fejl�dt�nk is, b�rmennyire is k�l�nb�z�nk �s elt�volodtunk m�r fejl�d�sben �s m�velts�gben a neanderv�lgyi embert�l vagy az Eoanthropus-t�l, egy t�rv�ny: k�t�tts�g�nk a F�ldh�z v�ltozatlanul �rv�nyes maradt.

Minden id�k �s n�pek istentisztelet�ben van egy elem, mely �ppen ebb�l a k�t�tts�gb�l ad�dik. Hasonl�k�pen van ez a m�v�szettel is. Ha a t�zk�b�ny�k k�r�li els� telep�l�sek a 20. sz�zad nagy ipari g�cpontjaiv� fejl�dtek is ki, s ha el is dicsekedhet�nk azzal a halad�ssal, amely a d�rda- �s ny�lhegyek k�sz�t�s�re alkalmas k�vek cserekereskedelm�t�l napjaink olajforr�sainak �s �rcel�fordul�sainak felt�r�s�ig vezetett: - nagyon k�tes �rt�k� az a kif�nomul�s, amely a t�zk��rt folytatott harct�l a b�ny�k�rt foly� l�gi �s g�zh�bor�hoz vezetett.

Annyit azonban tudok, hogy az emberi t�rt�nelem �vsz�zadai a f�ldt�rt�netben csak egy r�vidke pillanatnak felelnek meg �s a menhireknek �s a nagy k�s�roknak jelk�pi jelent�s�ge nem sokban k�l�nb�zik a mi s�reml�keinkt�l, melyek legf�ljebb csak kecsesebb alak�ak.

Ha igaz az a mond�s, hogy a term�szetnek a titkok elrejt�se, az embernek meg e titkok megfejt�se adatott meg istent�l, akkor a tudom�ny, �s k�l�n�sen a f�ldtan, nagyon rosszul felelne meg hivat�s�nak, ha minden �j felfedez�sn�l d�cshimnuszokba t�rne ki. A F�ld b�v�r�nak legfeljebb egy percig szabad �r�lnie, ha megoldott oly k�rd�st, mely tegnap m�g rejt�ly volt. Holnap azonban m�r m�g nagyobb k�rd�sekkel �s rejt�lyekkel kell foglalkoznia, melyek a megoldott k�rd�s kapcs�n mer�ltek fel. Ha m�r most, miut�n az �let fejl�d�s�t - h�la a k�v�letnek - mint v�gn�lk�li foly�t ismert�k meg, mely hol lassan h�mp�ly�g tova, hol meg mindent mag�val ragad� sebess�ggel rohan, a k�v�letet tov�bbra is csak ebben a foly�beli �sszef�gg�sben tekinten�nk, nagyon rossz szolg�latot tenn�nk a f�ldtannak. Ha a k�v�let val�ban csak olyan adat lenne, amelynek seg�ts�g�vel az �let fejl�d�s�nek mindenkori organiz�ci�s fejletts�g�t �llap�thatn�k meg, akkor a geol�gus m�ris kivethetn� a haj�j�b�l, hogy �tengedhesse azoknak, akik csak az �let fejl�d�s�vel foglalkoznak.

A k�v�let azonban t�bb enn�l az egyszer� adatn�l! Az a vez�rfonal, mely a f�ldt�rt�netnek sz�mos k�rd�s�ben mutatja meg a kivezet� utat. Igaz, hogy nagysz�mban vannak m�s lehet�s�gek is, melyek benn�nket vezetnek �s a geol�gust a vesz�lyes szirtek k�z�tt �tseg�tik. De egyetlen egynek sincs olyan �ltal�nos jelent�s�ge, mint a k�v� v�lt maradv�nyoknak. Sok p�ld�t eml�thetn�nk, ahol sz�mos k�rd�sre a leglelkiismeretesebb vizsg�latok ellen�re sem lehetett m�g mindeddig v�laszolni, az�rt, mert m�g nem ker�ltek el� k�v�letek. Ott pedig, ahol m�r megtal�ltuk a k�v�leteket, nem el�gedhet�nk meg annyival, hogy a gyakran csak t�k�letlen maradv�nyokat meghat�rozzuk, elnevezz�k �s azut�n a m�zeumokban felhalmozzuk.

A szerves fejl�d�s t�rt�nete arra tan�t benn�nket, hogy a n�v�nyek �s �llatok t�k�letesed�se azon v�ltoz�sokt�l f�gg, melyek k�rnyezet�kben v�gbemennek. V�ltoz�sok a kl�m�ban, a v�zhozamban, a tenger�ramlatokban, valamint egy�b t�nyez�k is, okvetlen�l kifejez�sre kell, hogy jussanak azon �l�l�nyek fejl�d�si ir�ny�ban, melyekre e v�ltoz�sok hatottak (19. k�p). A fejl�d�s fogalm�nak felfedez�se teh�t a geol�gust az �j k�rd�sek eg�sz sokas�ga el� �ll�totta. Mindezek azut�n egyetlen feladatban s�r�thet�k �ssze: ama v�ltoz�sokb�l, amelyeken az id�k folyam�n a szerves �let kereszt�lment, el�nk var�zsolni azokat a v�ltoz�sokat, melyek a f�ldt�rt�neti multban az �letviszonyokat �rintett�k, vagy m�s sz�val: a megk�ves�lt maradv�nyok form�ib�l �s fejl�d�s�b�l el�nk kell �ll�tani az eg�sz k�rnyezetet, amelyben az illet� �llat �lt.

19. k�p. A Gyraulis trochiformis csiga k�l�nb�z� alakjai a Steinheim k�rny�ki mioc�n r�tegekb�l.

Ebben az �ltal�nos fogalmaz�sban megszabott feladat m�g meglehet�sen egyszer�nek l�tszik. De r�gt�n bonyol�ltabb� v�lik, ha meggondoljuk, hogy k�rnyezeten itt tulajdonk�pen annak a sz�mos term�szeti hat�snak az �sszess�g�t �rtj�k, amelyekt�l az �let f�gg. El�sz�r is itt vannak a madarak, halak �s sz�razf�ldi �llatok k�z�tti nagy k�l�nbs�gek. Szervezet�k teljesen a sz�razf�ldi, v�zi vagy leveg�ben val� �letm�dhoz alkalmazkodott. De saj�t tapasztalatb�l j�l ismerj�k azokat a p�ld�kat is, melyek �llatoknak �s n�v�nyeknek k�rnyezet�kh�z val� k�l�nleges alkalmazkod�s�t mutatj�k. Hogy valamely fa gy�kerei hogyan �gaznak sz�t, legt�bbnyire a talaj tulajdons�gait�l f�gg. Az �ll�t�lagos vaks�g, mely a vakondot oly szinte k�zmond�sszer�en nevezetess� tette, a legszorosabban �sszef�gg az �llat f�ldalatti �letm�dj�nak szok�saival. A s�tartalomnak a v�zben �l� �llatokra val� hat�s�t nagyon �l�nken szeml�ltetik azok az �desv�zi vagy tengeri l�nyek, melyek t�pl�lkoz�sunkban is olyan fontos szerepet j�tszanak. �s bizony�ra senkinek sem fog esz�be jutni, hogy a jegesmedv�t a forr��vi �serd�kben keresse.

El�gedj�nk meg ezzel a n�h�ny egyszer� p�ld�val, melyeknek a sz�m�t m�g tetsz�s szerint n�velhetn�k. Mindannyian azt mutatj�k, hogy az �letfelt�telek r�nyomj�k b�lyeg�ket az �letform�kra. Azonk�v�l k�pet adnak azoknak a t�nyez�knek csod�latram�lt� sokf�les�g�r�l, melyekkel a geol�gusnak sz�molnia kell, amid�n a multat el�nk akarja id�zni. Mert b�rmily nagy m�rt�kben is f�ggenek az alakok a k�r�lm�nyekt�l, a term�szetben m�gis ott van a mozg�s �r�k t�rv�nye, amely szerint mindkett� egym�st�l f�ggetlen�l fejl�dik tov�bb. Ez pedig m�r sok geol�gus sz�m�t�s�t h�zta kereszt�l.

Ezzel kapcsolatban eml�keztetek azokra a nagyon j� megtart�s� elef�nt- �s orrszarv�-leletekre, amelyeket Szib�ria talaj�ba fagyva tal�ltak. A vez�rgondolat, amelyb�l a f�ldtan a f�ldt�rt�net v�zol�s�n�l mind�g kiindul, a k�vetkez�: a r�gebbi korokb�l sz�rmaz� megk�v�lt maradv�nyokat �ssze kell hasonl�tani a jelenlegi �llapottal s �gy k�zvetett �ton igyekezni magyar�zatot tal�lni olyan jelens�gekre is, melyek nem hagytak vissza k�v�lt nyomokat. A mi p�ld�nkban a k�vetkez�ket kell meggondolnunk. Ma elef�ntok �s orrszarv�ak kiz�r�lag a forr� �g�v alatt laknak. A f�ldtan m�dszere most azt�n arra az �rdekes eredm�nyre vezet benn�nket, hogy azon a ter�leten, ahol ma kem�ny hideg �s fagy uralkodik, nem is olyan r�gen tr�pusi melegnek kellett uralkodnia. Olyan k�vetkeztet�s ez, melynek val�sz�n�tlens�g�t sz�mos m�s, hasonl�an meggy�z� megfigyel�s t�masztja al�. Ennek a paradoxonnak a megfejt�se sok m�s �j szempontot is hozott a tudom�ny sz�m�ra �s sok m�s rejt�lyes elt�r�st is megmagyar�zott. Ma m�r t�nyk�nt eml�tik, hogy az elef�nt az�ta �tk�lt�z�tt �s melegebb haz�hoz alkalmazkodott. Vagy m�s sz�val, hogy az elef�nt az �j �letk�r�lm�nyeknek megfelel�en fejl�d�tt.

Egy�bk�nt nemcsak az elef�nt �s az orrszarv� tartozik azon �llatok k�z�, melyek naps�t�ttebb vid�kekre v�ndoroltak. K�zismert jelens�g, hogy a f�ldtanilag id�sebb �llatfajok lassacsk�n a forr��vbe h�z�dtak vissza. A hidegebb �ghajlat� vid�keken csak azok a form�k maradtak meg, melyek nagyfok� specializ�l�d�ssal, jelen esetben teh�t a hidegre be�ll�tott fejl�d�ssel alkalmazkodni tudtak a kev�sbb� kedvez� k�r�lm�nyekhez. Nem tudom, tal�ltak-e m�r valamilyen magyar�zatot erre a jelens�gre. Vajjon csak a hideg el�li menek�l�sr�l van-e itt sz�, vagy pedig arr�l, hogy az enyh�bb �letalkony ir�nti v�gy �zte ezeket az id�sebb �llatfajokat d�lre? Ez mindenesetre nagyon saj�ts�gos f�nyt vetne a h�res forr�-�g�vi vil�gra, mely ilyenk�pen, b�rmi rendk�v�l gazdag �s pomp�s, m�gis igen rozzant elemekb�l tev�dn�k �ssze.

Sokf�le jelens�g j�tsz�dik le a szerves vil�gban. �gy azt�n k�nnyen bel�that�, hogy a k�v�letnek nem csak egyf�le szempontb�l lehet okm�nyszer� jelent�s�ge. Teh�t nemcsak az �let fejl�d�st�rt�net�ben, hanem F�ld�nk alakv�ltoz�sainak eg�sz kr�nik�j�ban is. Valaki egyszer azt mondta, hogy a k�v�letek a f�ldtani id�t�bl�zat �vsz�mai. �n azonban �gy �rzem, hogy ez kiss� t�lz�s. Ink�bb csak eml�km�vek, melyek �p�t�szeti st�lus�r�l az �p�t�s id�szak�ra k�vetkeztethet�nk. �gy p�ld�ul azok a k�l�nb�z� b�lyegek, amelyeket az egyes �llatfajok fejl�d�s�k folyam�n megszereztek, vil�gosan el�rulj�k, hogy az egyes f�ldt�rt�neti id�szakokon milyen �letviszonyok uralkodtak. Vagy m�g ink�bb, hogy bizonyos id�ben milyen v�ltoz�sok k�vetkeztek be az �letf�lt�telekben. �s mid�n a F�ld nyugtalans�g�t vizsg�ljuk, �ppen ezek a v�ltoz�sok �rdekelnek benn�nket k�zelebbr�l.

M�g n�h�ny p�ld�t szeretn�k itt most felsorolni, hogy egyet-m�st megvil�g�thassak. Ha p�ld�ul a geol�gus valahol a kambriumi r�tegekben r�kszer�, h�romkar�j� �llat - valamely trilobita - maradv�nyait tal�lja meg, melynek l�tsz�lag egy�ltal�ban nem volt szeme, a devonban pedig olyan rokon�t, melynek rendk�v�l fejlett, �sszetett szeme volt, akkor ebb�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy a vak Agnostus a homokba vagy finom iszapba �sta be mag�t, hogy ott �lje le szer�ny �let�t, an�lk�l, hogy a teljes s�t�ts�gben szemekre sz�ks�ge lett volna. Ut�dai azonban a m�lyebb tengerekbe v�ndoroltak, ahol �jabb k�rnyezethez kellett alkalmazkodniuk, m�g pedig olyanhoz, melybe valami kev�s f�ny is lehatolt. A f�nyre �hes �s l�tniv�gy� r�kot ez a k�r�lm�ny k�nyszer�tette arra, hogy olyan szemrendszert fejlesszen ki, amely a szer�ny f�nyb�l annyit foghat fel, amennyi csak lehets�ges. Olyan k�s�rlet volt ez, amely p�ld�ul a sokszem� Dalmania nev� �sr�knak remek�l siker�lt (20. k�p).

20. k�p. Vak trilobita, Agnostus pisiformis (3-szor nagy�tva) �s j�l fejlett, �sszetett szem Dalmania caudata (fel�re kisebb�tve).

J�l tudjuk, hogy manaps�g a z�tonyk�pz� korallok (XI. t�bla) csak olyan ter�leteken �lnek, ahol a tengerv�znek k�zel �lland� meghat�rozott h�m�rs�klete van, ahol a tenger sem nem t�l m�ly, sem nem t�l sek�ly, s ahol a k�vetelm�nyeknek m�g eg�sz sora megvan. Ha most a sz�razf�ld�n valahol p�ld�ul devonkori megk�vesedett korallszirtek maradv�nyait tal�ljuk meg, akkor ebb�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy e ter�leten a devon idej�n olyan k�r�lm�nyeknek kellett uralkodniuk, amelyek a korallok �let�t lehet�v� tett�k. Most azt�n tov�bb kell keresn�nk ennek a jelent�keny v�ltoz�snak az ok�t.

Az a k�r�lm�ny, hogy Angli�ban egy teljes id�szakon kereszt�l egyre nagyobb sz�mban jelentek meg norv�giai kagyl�k, elegend� alapot szolg�ltat a geol�gusnak arra a k�vetkeztet�sre, hogy az �ghajlat ezen a ter�leten az illet� id�szak folyam�n egyre hidegebb �s hidegebb lett. A p�lm�k �s ciprusok, melyek valaha N�metorsz�g ter�let�n teny�sztek s ma mint megk�ves�lt maradv�nyok ker�ltek el�, arr�l tanuskodnak, hogy ott akkoriban magasabb h�m�rs�klet volt.

Ilyen t�nyeket sz�z�val sorolhatn�nk fel. M�g csak egyet eml�ts�nk fel k�z�l�k, �spedig kett�s okb�l. Ez a t�ny egyr�szt azt igazolja, hogy a k�v�lt maradv�nyok n�ha a sz�razulat �s tenger hajdani elterjed�s�t illet�leg is fontos adatot szolg�ltatnak arra az id�re vonatkoz�lag, amelyb�l a k�v�let sz�rmazik, m�sr�szt meg az�rt, mert tenger volt, mely - mik�nt m�r eml�tett�k - a keletindiai szigetvil�gig h�z�dott. Ett�l az �.n. Tethys-tengert�l �szakra �s d�lre egyar�nt hatalmas sz�razulatok fek�dtek. Az �szaki sz�razulaton j�val sek�lyebb m�lys�g� beltenger volt. Mindk�t tenger saj�ts�gaira ma m�r csak a k�v�letekb�l k�vetkeztethet�nk. A m�lyebb �ce�nban olyan form�kat kell mind�g tal�lnunk, melyek a nyilttengeri �lethez alkalmazkodnak. A beltengert saj�tos szerves �letform�k jellemzik. Na m�r most Fels�szil�zi�ban - ott ter�lt el valaha ez a beltenger -, olyan ammoniteszt tal�ltak, mely tulajdonk�pen a m�ly �ce�nba tartozik s nagyon saj�ts�gosan hatott a beltenger �llatvil�g�ban. SCHEFFEL, a k�lt�, meg�nekelte ezt a mag�nos Ptychites dux nev� l�nyt, - �gy nevezik ugyanis tudom�nyosan ezt az elt�vedt �llatot - s szokatlan �s idegen vizekben val� mag�nyos v�ndorl�s�t. A geol�gus azonban arra k�vetkeztetett, hogy ennek a mag�nyos form�nak m�gis csak az �ce�nb�l kellett a beltengerbe jutnia, enn�lfogva err�l a korszakr�l olyan t�rk�pet rajzolt, amelyen a sek�ly beltenger a nagy, ma m�r elt�nt �ce�nnal kapcsolatban �llott.

Azok a fontos k�vetkeztet�sek, amelyeket a k�v�letek fell�p�se alapj�n nyert�nk, igazolj�k azt a bizalmat, amelyet a tudom�ny bel�j�k helyez. Azokat az id�ket, amelyek a megk�ves�lt �llati �s n�v�nyi maradv�nyokban a term�szet j�t�k�t vagy pedig az �rd�g gonosz m�v�t l�tt�k, m�r r�gen elhagytuk. Az �let kutat�ja sz�m�ra a k�v�letek m�rf�ldk�vek az �let fejl�d�s�nek hossz� �tj�n. Puszta f�ldtani �rt�k�k pedig abban van, hogy az �letform�k azon v�ltoz�sok f�ggv�nyei, amelyek a F�ld arculat�t is �lland�an �talak�tj�k.

Azon er�k k�z�tt, melyek a F�ldre k�v�lr�l hatnak alakv�ltoztat�lag, f�szerepet j�tszik az �ghajlat. H�m�rs�klet, l�gnyom�s, csapad�k, vagyis azok a t�nyez�k, amelyeket az �ghajlat fogalm�ban egyes�t�nk, mindegyik a saj�t m�dj�n gyakorol befoly�st a F�ld form�j�ra �s alakj�ra. Alakon ez�ttal a f�ldtani b�lyegek mellett a szerves �l�vil�g gazdag v�ltozatoss�g�t is �rtj�k. Mert a geol�gus sz�m�ra a nedves �s sz�raz ter�letek k�z�tti k�l�nbs�g nemcsak abban nyilv�nul meg, hogy az el�bbieket gazdagabb n�v�nyi takar� bor�tja, mint az ut�bbiakat, hanem sokkal ink�bb azokban a f�ldtani hat�er�kben, melyek a n�v�nyzet gazdags�g�ban ezt a k�l�nbs�get okozt�k.

Val�ban f�lreismerhetetlen �sszef�gg�s ismerhet� fel valamely vid�k �ghajlata, felsz�ne �s �lete k�z�tt. �ghajlatilag azonos �vekben, n�h�ny, �ppen a szab�lyt er�s�t� kiv�telt�l eltekintve, ugyanazok az �llat- �s n�v�nynemek, ugyanazon �p�t� �s puszt�t� folyamatok, a vid�kek ugyanazon t�ji b�lyegei fordulnak el�. R�gen meghaladott m�r azoknak az �ll�spontja, akik ezeknek a k�l�n�ll� jelens�geknek szoros �sszef�gg�s�ben k�telkednek. Ez a felfog�s egy m�sik, ezid�szerint mindenesetre m�g vitatott felfog�snak adta �t hely�t; az id�szakos �ghajlati v�ltoz�sok �s bizonyos f�ldt�rt�neti esem�nyek k�z�tti p�rhuzamoss�g tal�n m�g nagyobb, mint eleinte gondolt�k s tal�n olyan jelens�gekre is kiterjed, melyeknek az �ghajlattal val� kapcsolata kev�sbb� szembe�tl�. �gy p�ld�ul megk�s�relt�k, hogy a hegyk�pz�d�st nagy j�gt�megek felhalmoz�d�s�val, vagyis a j�gkorszakokkal hozz�k kapcsolatba. A vizsg�latok arra mutatnak, hogy a hegyk�pz�d�s val�ban sokszor esik egybe a hideg �ghajlat� vagy csapad�kban gazdag id�szakokkal, vagy pedig k�zvetlen�l megel�zi azokat. Ez a magyar�zat azonban m�gsem kiel�g�t�. A hegyk�pz�d�s val�sz�n�leg csak el�felt�tele a j�gkorszak kialakul�s�nak, azonban nem v�gs� oka, mely a jelens�geket megmagyar�zza. Annyit ugyan megmutatnak m�r ezek a t�nyek, hogy az �ghajlati �veknek F�ld�nk alakv�ltoz�sainak rekonstru�l�s�ban milyen nagy fontoss�ga van. A vil�goss�g kedv��rt azonban mutassunk m�g r� azokra a jellemz� saj�toss�gokra, melyek az eddig ismert �ghajlatok mindegyik�t, mint k�l�nleges, z�rt eg�szet hat�rozz�k meg.

A sz�razf�ld legnagyobb r�sz�n a forr��g�vi �serd�k, a szavann�k �s m�rs�kelt �g�v�nk ter�leteinek nedves �ghajlata uralkodik; ezt mindenekel�tt a buj�n teny�sz� �let �s a v�znek - f�ldtani szempontb�l tekintve - uralkod� szerepe jellemzi. A szervezeteknek itt a m�ll�sban nem lekicsinylend� szerep jut oszt�lyr�sz�l. M�sr�szt a k�sz�n arra tan�t, hogy �p�t�tev�kenys�g�k is rendk�v�li fontoss�g� lehet ezeken a ter�leteken. K�l�n�sen a v�z letarol�si k�rfolyamata az a t�nyez�, amely a nedves �ghajlat� vid�knek f�ldtani szempontb�l k�l�n�s �rdekess�get k�lcs�n�z. K�l�n hangs�lyozom, hogy f�ldtani szempontb�l.

Ezt a ciklust, mely lehord�sb�l (letarol�s, er�zi�) �s fel�p�t�sb�l (�led�kk�pz�d�s, szediment�ci�) �ll s a kett�t harmonikusan f�zi egybe, k�s�bb m�g b�vebben fogjuk t�rgyalni. Ez�rt itt most csak nagy von�sokban fogunk foglalkozni ezzel az �rdekes visszat�r� folyamattal. A sz�razf�ld magasabb r�szeiben, ahol az es�, h� �s j�g a k�zeteket megt�madja, felapr�zza, vagy m�llasztja, csak a lehord�s uralkodik. A m�llott hegyi t�rmel�ket a v�z, patakok, foly�k elsz�ll�tj�k, tov�bb apr�zz�k s a tengerbe viszik, ahol v�g�l mint finomabb anyag le�lepszik, hogy az id�k folyam�n megint kem�ny k�zett� szil�rduljon. Ez m�s sz�val annyit jelent, hogy az �p�t� munka t�lnyom�an a tenger sz�ne alatt, nem pedig a sz�razf�ld�n megy v�gbe. Ennek a folyamatnak az elm�leti v�geredm�nye az lenne, hogy mivel a nedves ter�leteken a letarol�s az �led�kk�pz�d�st nagym�rt�kben fel�lm�lja, a hegyek mind�g alacsonyabbakk� v�ln�nak, m�g v�g�l is a tenger sz�n�vel lesznek egyenl�kk� �s a lapos, egyhang� vid�ken csak enyhe dombok �s lesim�tott form�k forduln�nak el�. Ha ezt a v�geredm�nyt m�g nem is �rt�k el, f�lreismerhetetlen b�lyegeit ott l�tjuk az �retlen ter�letek arculat�n.

A sz�raz �ghajlat alatt ellenben, f�k�nt a sivatagokban, csak az o�zisokban tal�lunk sz�rv�nyosan �letet. Itt hi�nyzik az �raml� v�z, mert az elp�rolg�s sokkal er�sebb a csapad�k mennyis�g�n�l. Mindazon�ltal itt is lehets�ges a m�ll�s, a k�zeteknek felapr�z�d�sa, mert hi�nyzik a v�d� n�v�nytakar�. A k�zet az id�j�r�s minden szesz�ly�nek ki van t�ve �s lassacsk�n �ldozat�v� lesz az �jszakai �s nappali h�m�rs�klet k�z�tti nagy k�l�nbs�geknek. Az ilyen vid�ken a f�ldtani �rtelemben mozgat� �s uralkod� er� a sz�l. Minthogy rendk�v�l sok homokot sz�ll�t, nagy a csiszol�, lesim�t� �s kif�v� ereje - gondoljunk csak a szfinxek kimart arc�ra. Mint nagyon alkalmas sz�ll�t�eszk�z, a lev�lasztott, lehordott darabk�kat id�vel z�rt homokmedenc�kbe sz�ll�tja, melyeknek egyhang� felsz�ne n�ha nagyon tekint�lyes kiterjed�st �rhet el. A nedves �ghajlat� vid�kekkel szemben teh�t itt abban a t�nyben van a nagy k�l�nbs�g, hogy egyr�szt az er�zi� nem hat sz�ks�gszer�en eg�szen a tengerszintig, m�sr�szt a sz�razf�ld nagyobb magass�gban fekv� r�szein is v�gbemehet le�leped�s. Ezt m�r a sivatagi vid�k elt�r� �s jellemz� alakja is felt�telezi.

Teljess�g kedv��rt eml�ts�k m�g meg a jeges ter�letek �ghajlat�t. Ezen a vid�ken az �let nagyon szeg�nyes �s az igen neh�z k�r�lm�nyekhez alkalmazkodott. A legnagyobb f�ldtani jelent�s�ge itt a j�g munk�j�nak van, ak�r mint nagy �sszef�gg� t�meg eg�sz kontinenst bor�t be a j�g, ak�r pedig egyes j�g�rakban v�si, sim�tja a magas hegys�geket, mint p�ld�ul az Alpokban. K�s�bb majd l�tni fogjuk, hogy a j�g is r�nyomja jellemz� b�lyeg�t a vid�kre. Kett�s munk�ja, a letarol�s �s lerak�s, szint�n jellegzetes nyomot hagy h�tra, melynek alapj�n a h� �s j�g munk�ja minden id�ben felismerhet�.

A jelenlegi �ghajlatoknak ez a nagyon �tn�zetes felsorol�sa is megtan�t benn�nket arra, hogy a F�ldet, melynek lak�i vagyunk, mai alakj�ban rendk�v�l nagy m�rt�kben jellemzik az �ghajlati k�l�nbs�gek. A F�ld �ghajlata k�l�nb�z� �vekre k�l�n�l, melyek t�bb�-kev�sbb� fokozatosan mennek �t egym�sba, a sarkok jeges szeg�nys�g�b�l a nedves �ghajlat� forr��v buja vil�g�ba, s ami emellett a legl�nyegesebb, ez az elk�l�n�l�s minden egyes olyan term�szeti jelens�gben kifejez�sre jut, amely az �ghajlati v�ltoz�sokkal valami m�don kapcsolatban van.

Ez a geol�gus sz�m�ra is fontos eredm�ny. Minthogy pedig munk�lkod�sa k�zben tekintet�t mind�g a multra ir�ny�tja, r�gt�n felmer�l el�tte a k�rd�s, vajjon ezek az �ghajlati k�l�nbs�gek minden id�ben fenn�llottak-e? Saj�ts�gos gondolkod�sm�dja, mely a fejl�d�st l�tja mindenben maga el�tt, azt a gyan�t �breszti benne, hogy az �ghajlati �veknek mai elterjed�se, valamint k�lcs�n�s hat�raik csak �tmeneti jelens�gek. Term�szetesen megk�s�rli itt is felkutatni azokat a v�ltoz�sokat, melyek a f�ldtani fejl�d�s folyam�n bek�vetkeztek.

Munk�ja k�zben, mid�n a r�gi �ghajlati viszonyokat igyekszik el�nk �ll�tani, megint csak a kihalt �llatok �s n�v�nyek j�nnek seg�ts�g�re. Ezeket az �llati �s n�v�nyi maradv�nyokat teljes joggal nevezhetj�k a r�gi id�k �ghajlat�t �nm�k�d�en jelz� h�m�r�knek. Az a t�ny, hogy az ember a f�ldt�rt�net valamennyi id�szak�nak k�pz�dm�nyeiben �smaradv�nyok nyomait tal�lja, m�r egymag�ban v�ve is el�g csod�latos. Mert hiszen meg kell gondolnunk, hogy az �let ar�nylag csak nagyon sz�k h�m�rs�kleti hat�rok k�z�tt lehets�ges. Ennek alapj�n els� meg�llap�t�sunk a k�vetkez� lehet: b�rmily nagyok is voltak az �ghajlati v�ltoz�sok a f�ldt�rt�net folyam�n, sohasem �rhettek el olyan m�rt�ket, hogy az �let az eg�sz F�ld fel�let�n lehetetlenn� v�lt volna. Az �letnek ez a megszak�tatlan lehet�s�ge szolg�ltat bizony�t�kot arra, hogy a Nap h�sug�rz�sa az �let megjelen�s�t�l sz�m�tott, f�ldtanilag is nagyon hossz� id� �ta nem v�ltozott meg l�nyegesen. Ez persze nem jelenti azt, hogy a F�ld �ghajlata az�ta v�ltozatlan maradt volna, vagy hogy a mai �ghajlati k�l�nbs�gek mind�g fenn�llottak. S�t azt sem akarjuk ezzel �ll�tani, hogy az �ghajlati �vek a f�ldg�mb�n mind�g �gy h�z�dtak k�r�l, mint ma.

A Trier melletti tri�szkori tarka homokk� sz�ne olyan vegyi folyamatok hat�sait t�kr�zi vissza, melyek ma semmik�pen sem mehetn�nek v�gbe ezen a ter�leten. A Boekelo melletti s� �s a Stassfurt melletti gipsz csak �gy j�hetett l�tre, hogy a sz�raz �ghajlat alatt egy beltenger vize elp�rolgott. E ter�leteknek mai csapad�kb�s�ge mellett sohasem k�pz�dhettek volna. S hogy egy m�sik sz�ls�s�get is eml�ts�nk, az �szak-N�metorsz�g �s N�metalf�ld ter�let�n tal�lhat� lecsiszolt �s �sszekarcolt v�ndork�vek hajdani j�gkorszakok k�ts�gtelen bizony�t�kai.

Sz�ls�s�ges h�m�rs�kleti v�ltoz�sok magukon a k�zeteken ismerhet�k fel. A kev�sbb� heves �s kev�sbb� fontos �ghajlati v�ltoz�sokat pedig a sokkal �rz�kenyebb k�v�letek seg�ts�g�vel hat�rozhatjuk meg. Azok a lev�llenyomatok �s egy�b megk�v�lt n�v�nymaradv�nyok, amin�ket Franciaorsz�g, �szak-N�metorsz�g, s�t m�g �szakibb vid�kek harmadkori k�zeteiben tal�ltak, arr�l tanuskodnak, hogy ezeken a ter�leteken a harmadkor folyam�n k�r�lbel�l olyan �ghajlati viszonyok voltak, amilyeneket ma a F�ldk�zi-tenger partvid�k�n tal�lunk. Ezeknek a ter�leteknek a k�s�bbi id�kben bek�vetkezett fokozatos leh�l�s�t is pontosan jelzi annak a n�v�nyzetnek �sszet�tele, amelyet a megk�ves�lt maradv�nyok alapj�n id�zhet�nk magunk el�.

Amid�n a j�gkorszak folyam�n a k�zbees� melegebb id�szakokban a j�g �szak fel� h�z�dott vissza, minden�tt nyomon k�vette a visszah�z�d� j�gp�nc�lt a r�nszarvas. Mikor azut�n a belf�ldi j�g megint terjeszked�ben volt, a r�nszarvas is sietve menek�lt melegebb, d�libb vid�kekre. A j�gtakar�nak ezt az ingadoz� mozg�s�t �s egym�sut�n k�vetkez� hat�rait szinte ennek az egy �llatnak a csontmaradv�nyai alapj�n is k�vethetj�k.

K�tf�le okb�l v�lasztottuk ezeket az itt felsorolt k�l�nb�z� p�ld�kat. El�sz�r is az�rt, hogy fogalmunk legyen azon seg�deszk�z�knek a sokas�g�r�l, amelyeket a f�ldtan a F�ld t�rt�nelm�nek meg�r�sakor, mostani eset�nkben az �ghajlat t�rt�net�nek meg�r�s�ban, felhaszn�l. M�sodszor meg az�rt, hogy bemutathassuk, milyen nagy v�ltoz�sokat szenvedhet egyetlen egy ter�letnek az �ghajlata a f�ldt�rt�neti id�k folyam�n. Annyit m�g hozz�tehet�nk, hogy vannak m�s seg�deszk�z�k, m�s p�ld�k �s m�sf�le v�ltoz�sok is. Most azonban el�gedj�nk meg ennyivel. Bizonyos az, hogy a t�nyek ellentmondanak annak a sz�lt�ben elterjedt hiedelemnek, hogy a klim�nak a r�gebbi id�kben sz�ks�gszer�leg melegebbnek kellett lennie, mint ma. Olyan hiedelem ez, mely val�sz�n�leg a naprendszer fokozatos leh�l�s�nek rosszul �rtelmezett elk�pzel�s�ben gy�kerezik. Fejl�d�s - az �ghajlatban is! Kev�sbb� biztosak �s hitelt�rdeml�k egyes geol�gusoknak a k�l�nb�z� ter�letek r�gebbi �ghajlatainak a mai sz�raz, nedves vagy jeges �ghajlatoknak megfelel� k�l�nb�z�s�g�re vonatkoz� n�zetei. Ilyenkor azt�n rendszerint ak�r�l t�mad vita, hogy a mai �ghajlati k�l�nbs�gek mennyire k�vethet�k visszafel� a m�ltba. Ilyen vit�s pont p�ld�ul az a k�rd�s, hogy a j�ra-korszak folyam�n voltak-e m�g k�l�nb�z� �ghajlati �vek vagy pedig akkor az eg�sz F�ld fel�let�n egyenletesebb kl�ma uralkodott-e.

Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az �ghajlati k�l�nbs�gek m�r nagyon r�gi id�kben is megvoltak, mert p�ld�ul archaikus �s eoz�ikus k�zetekben megtal�ljuk az akkori j�gkorszakok nyomait (�szak-Amerik�ban), de �ppen �gy sivatagi homokokat (Sk�ci�ban), valamint meleg, nedves �ghajlatra mutat� k�szenet (Sv�dorsz�gban) is.

Norv�gia, K�na �s Ausztr�lia kambriumi k�pz�dm�nyeiben hasonl�k�pen megtal�lt�k j�gkorszakok nyomait, a r�k�vetkez� szilur korszakb�l azonban sehonnan sem ker�ltek el� olyan jelek, melyek alapj�n nagy j�gtakar�kra k�vetkeztethetn�nk. �gy teh�t joggal k�telkedhet�nk abban, hogy ebben az id�ben �ghajlati �vek lettek volna. A szilurnak �s devonnak sok m�szk�v�ben tal�lt korallmaradv�nyok ugyancsak arra mutatnak, hogy akkoriban a F�ld eg�sz fel�let�n egyenletesebb meleg kl�ma uralkodott. N�h�ny hirtelen fell�p� elt�r�st hirtelen be�llott zavarokkal magyar�zunk. A karbonkorszakot illet�leg nem sok k�ts�g�nk lehet azir�nt, hogy a F�ld�n nagyobb m�ret� h�m�rs�kleti k�l�nbs�gek nem voltak, hiszen a Spitzberg�kt�l D�l-Afrik�ig �s Ausztr�li�t�l �szak-Amerik�ig minden�tt megtal�ljuk azokat a hatalmas sz�ntelepeket, amelyekb�l el�ker�lt �ltal�nosan elterjedt n�v�nyek csak kev�ss� k�l�nb�znek egym�st�l. Azt sem t�telezhetj�k fel, hogy a csapad�kb�s�gben, amely a n�v�nyzetnek akkori buja teny�szet�t s ezzel a k�sz�nk�pz�d�st lehet�v� tette, nagyobb ar�ny� ingadoz�sok voltak. Csak a karbon v�gefel� kezdenek az �ghajlati ellent�tek �lesebbekk� lenni, majd a perm-korszak elej�re m�r nagy ter�letek �ghajlata v�lik �rezhet�bben h�v�sebb�. Braz�li�ban, D�l-Afrik�ban, Indi�ban �s Ausztr�li�ban kimutatott permkorszakbeli j�gtakar�k a tud�sok k�z�tt olyan nagy �rdekl�d�st v�ltottak ki, mint kev�s m�s f�ldt�rt�neti esem�ny.

Ez a szigor�, t�li hideg azonban f�ldtani m�rt�kkel m�rve csak nagyon r�vid ideig tartott. Mert m�r a perm m�sodik fel�ben K�z�p-Eur�pa ter�let�n olyan kev�s csapad�k volt �s olyan sz�razs�g uralkodott, hogy egy eg�sz beltenger elp�rolgott, �s ennek k�vetkezt�ben l�trej�ttek azok a hatalmas s�telepek, melyek a n�metorsz�gi Stassfurt �s a hollandiai Boekelo h�rnev�t mind f�ldtani, mind ipari szempontb�l megalapozt�k. Valamivel enyh�bb form�ban megmaradt ez a sz�razs�g az eg�sz tri�sz folyam�n, majd a j�r�ban �s kr�t�ban enyhe, egyenletes �ghajlat v�ltotta fel. Ez nyomja r� a f�ldt�rt�nelmi k�z�pkorra az �ghajlatilag nyugodt id�szak b�lyeg�t. A k�z�pkor h�rom korszak�nak egyik�b�l sem ismer�nk ugyanis olyan jelens�geket, amelyek alapj�n biztosan k�vetkeztethetn�nk j�gkorszakokra, s b�r n�h�ny adat alapj�n m�gis fel kell t�telezn�nk �ghajlati k�l�nbs�geket, ezek sohasem lehettek olyan �lesek, mint a mai kl�ma�vek k�z�tt.

A harmadkorban �rdekes nyugtalans�g kezd�dik, amely cs�cspontj�t a negyedkorban �ri el, amikor a f�ldt�rt�net legutols�, hatalmas eljegesed�se k�vetkezett be. �gyl�tszik, hogy a k�z�pkor kedvez� viszonyait eleinte csak valamivel h�v�sebb h�m�rs�klet szak�totta meg r�vid id�re, �s ezut�n a h�v�sebb id�szak ut�n �szrevehet� felmeleged�s k�vetkezett be, de ezzel kar�ltve m�r �lesebben v�ltak el az egyes �ghajlati �vek. Azok a szab�lytalan ingadoz�sok, amelyek h�v�sebb �s melegebb id�szakok v�ltakoz�s�ban jutnak kifejez�sre, �l�nk mozgalmat okoznak a n�v�nyek �s �llatok vil�g�ban is �s a legsaj�ts�gosabb ellent�teket hozz�k l�tre. �gy p�ld�ul Elsz�sz ter�let�n sivatagszer� sz�razs�gban s�telepek k�pz�dnek, ellenben ugyanakkor a Sz�szorsz�g ter�let�re hull� hatalmas es�z�sek l�pok kialakul�s�t teszik lehet�v�.

A hideg bek�sz�nt�se rendezettebb viszonyokat teremt. Az a buja n�v�nyvil�g, amely m�r t�vol �szaki vid�kekig nyomult el� abban az id�ben, amikor n�lunk majdnem tr�pusi h�s�g uralkodott, lassacsk�n visszah�z�dik, elt�nik K�z�p-Eur�p�b�l is, �s Skandin�via ter�let�n azoknak a hatalmas j�gt�megeknek a k�pz�d�se indul meg, amelyek a negyedkor elej�n eg�szen N�metorsz�g k�z�ps� r�sz�ig leny�lnak, ugyanakkor d�l fel�l hatalmas j�g�rak keresik az Alpok cs�csair�l az utat �szak fel�. Most pedig, miut�n a fiatalabb negyedkorban a hatalmas j�gt�megek megint visszah�z�dtak ered�s�k hely�re �s az �ghajlat mai jelleg�t nyerte, ezren �s ezren �rdekl�dnek az �szakr�l �s d�lr�l egyar�nt el�nyomult j�gtakar� �ltal visszahagyott sok �rt�kes maradv�ny ir�nt.

Az a t�k�letlens�g, amelynek b�lyeg�t t�bb�-kev�sbb� minden �ltal�nos �ttekint�s mag�n viseli, itt is k�nnyen azt a benyom�st keltheti, mintha ezek az �ghajlati v�ltoz�sok valahogyan t�ls�gosan rendetlen�l mentek volna v�gbe, legal�bb is az egy�bk�nt annyira harmonikus, rendezett term�szet szempontj�b�l. Ez azonban nagy t�ved�s. �mb�r igaz, hogy a f�ldtan ezeknek a v�ltoz�soknak egyik�t-m�sik�t nem, vagy csak t�k�letlen�l tudja ma m�g megmagyar�zni, m�gis siker�lt n�h�ny t�rv�nyszer�s�get felfedeznie, melyek ezt a probl�m�t a term�szettudom�nyok egyik leg�rdekesebb �s legvonz�bb k�rd�s�v� avatt�k, mert f�lreismerhetetlen m�don megismertetik vel�nk azt a c�ltudatoss�got, mely benne rejlik a term�szet minden megnyilatkoz�s�ban.

�vatos �sszefoglal�s alakj�ban most m�r t�nyleg �ll�thatjuk, hogy a megk�v�lt n�v�nyek �s �llatok vil�gosan bizony�tj�k, hogyan maradt az �ghajlat hossz� f�ldt�rt�neti id�k�n kereszt�l �lland� �s egyenletes meleg; s ha val�ban voltak is minden id�ben �ghajlati �vek �s h�m�rs�kletingadoz�sok, akkor is azt mondhatjuk, hogy a sarki ter�leteken mind�g volt legal�bbis olyan n�v�nyi vagy �llati �let, mely a hideghez alkalmazkodni tudott.

A f�ldt�rt�neti mult �ghajlati v�ltoz�sai �s a nagyobb h�m�rs�kleti ingadoz�sok is bizonyos �temet �rulnak el. Nemcsak az a t�ny, hogy ezek az ingadoz�sok �pp az egyes nagyobb f�ldt�rt�neti korok elej�n vagy v�g�n k�vetkeznek be legnagyobb m�rt�kben - l�ttuk, hogy az �- �s k�z�pkor h�v�sebb vagy egyenesen hideg �ghajlat� r�videbb id�szakokkal kezd�dik, illet�leg v�gz�dik -, hanem az a jelens�g is, hogy ezek a szab�lyosan ism�tl�d� �ghajlati ingadoz�sok a F�ld alakj�t �rint� m�s igen m�lyrehat� v�ltoz�sokkal esnek egybe, azt a meggy�z�d�st kell hogy meger�s�tse, hogy ezek az egym�st�l l�tsz�lag t�vol�ll� jelens�gek nagyon szoros kapcsolatban �llanak s nem magyar�zhat�k meg k�l�n-k�l�n, egym�st�l elv�lasztva.

M�r egymag�ban az is �rdekes, hogy a nyugodtabb �s h�v�sebb �ghajlat �ltal�ban akkor uralkodott, amikor a sz�razulatok kiterjed�se a legnagyobb volt s amikor legmagasabbra emelkedtek ki a tenger sz�ne f�l�, valamint az a t�ny, hogy ezek a jelens�gek rendszerint - mint f�nnebb is l�ttuk -, a f�ldt�rt�neti korok elej�re vagy v�g�re esnek. Mindezeket a jelens�geket nem tulajdon�thatjuk puszt�n a v�letlennek, ann�l kev�sbb�, mert j�l tudjuk, hogy ezeket az �tmeneteket a szerves vil�g felt�n� megv�ltoz�sai k�s�rt�k. Ha pedig most m�g azt is meggondoljuk, hogy a hideg id�szakok vagy �ppen j�gkorszakok mind�g a nagy hegys�gek keletkez�se el�tti vagy ut�ni id�kben jutottak r�vid uralomra, akkor senki sem vonhatja ki mag�t a f�ldtani er�k rejt�lyes �sszj�t�k�nak leny�g�z� hat�sa al�l.

21. k�p. A sarkok v�ndorl�sa a karbonkorszakt�l a jelenkorig. (Wegener szerint.)

Ez�rt d�l meg id�vel minden feltev�s, mely csak egy, az �sszef�gg� eg�szb�l kiragadott jelens�get akar megmagyar�zni. S ez�rt t�k�letlen sok elm�let, mely itt megold�st keresett. Az �ghajlati v�ltoz�sokat, k�zt�k f�leg a j�gkorszakok kialakul�s�t, megpr�b�lt�k m�r f�ldi �s f�ld�n k�v�li okokkal magyar�zni, �gy a leveg� sz�nsavtartalm�nak v�ltoz�s�val vagy a t�zh�ny�hegyek m�k�d�s�nek id�szakos hevess�g�vel, tenger�raml�sokkal �s l�gnyom�ssal, a sz�razulat �s tenger eloszl�s�ban bek�vetkezett v�ltoz�sokkal s v�g�l mag�nak a f�ldk�regnek a mozg�saival is. Ma pedig a sarkok v�ndorl�s�r�l sz�l� elm�let igyekszik rem�nykedve �rv�nyre jutni (21. k�p).

Sok szellemesen kigondolt �s v�delmezett v�lem�nyt nyilv�n�tottak m�r. Az igazs�g tal�n valamennyi felsorolt ok k�zrem�k�d�s�ben, egy�ttm�k�d�s�ben rejlik.

Az eddigiek folyam�n �gy ismert�k meg a k�v�letet, mint a f�ldtani id�sz�m�t�s d�tum�t, a F�ld multj�ban bek�vetkezett �ghajlati v�ltoz�sok h�m�r�j�t s mint az �let fejl�d�s�nek �tj�n �ll� m�rf�ldk�vet. Most m�g r� kell mutatnunk a k�v�let ama fontoss�g�ra, amellyel a f�ldrajzi v�ltoz�sok kutat�s�ban szerepel. Mert a f�ldrajzi v�ltoz�sok is, melyek a f�ldt�rt�nelem folyam�n el�fordultak, mint m�r eml�tett�k, jelent�s szerepet j�tszottak az �ghajlatok �s az �let fejl�d�s�ben.

Ezeknek a v�ltoz�soknak helyes meg�llap�t�sa a legnehezebb feladatok k�z� tartozik, melyekkel a geol�gusnak meg kell birk�znia. Ism�telten keletkeztek bizonyos id�szakokban magas hegys�gek, melyeket az�ta az id� megint elegyengetett. Minden id�ben el�fordult, hogy egyes ter�letek sz�razulatt� lettek s ism�t m�sok elt�ntek a tenger alatt, enn�lfogva k�zvetlen�l m�r nem figyelhet�k meg itt, s �gy eleinte sok feh�r foltnak kellett maradnia ama t�rk�peken, melyek a F�ld r�gebbi �llapot�t t�rt�k el�nk. Ennyi t�k�letlens�g l�tt�n joggal mer�lt fel a k�rd�s, hogyan j�n a geol�gus ahhoz, hogy ott, ahol ma sz�razulat van, a f�ldtani mult bizonyos id�szak�ban a tengerek �s sz�razulatok eloszl�s�t kutassa.

Ismerj�k m�r j�l a kutat�si elj�r�st: a jelenlegi f�ldfel�let gondos megfigyel�se megtan�t benn�nket az egyes ter�letek megk�l�nb�ztet�s�re, amelyeket hasonl� jellemz� b�lyegek alapj�n a multban is felismerhet�nk. A tengerben a k�l�nb�z� �vekben lerak�dott k�zetek s az ezen k�l�nb�z� �veket ben�pes�t� �l�l�nyek alapj�n megh�zhatjuk a hat�rt a hull�mver�s �ve, a sek�ly tenger �s az �ce�ni m�lys�g k�z�tt. A sz�razf�ld�n, eltekintve jellemz� lak�it�l, melyeket sohasem t�veszthet�nk �ssze tengeri szervezetekkel, mindazok a k�l�nbs�gek kifejez�sre jutnak, amelyeket az �ghajlat t�rgyal�s�val kapcsolatban m�r r�viden eml�tett�nk, illet�leg melyek az egyes vid�kek fel�p�t�s�vel szorosan �sszef�ggnek. Ismer�nk sivatagokat �s erd�s vid�keket, s�ks�gokat �s magas hegys�geket, foly�kat �s tengereket, melyek nem �llottak kapcsolatban a ny�lt tengerrel. A sz�razf�ld �s �ce�n k�zti hat�rter�letet pedig v�g�l foly�torkolati k�pz�dm�nyek - mint p�ld�ul a N�lus delt�ja - tenger�bl�k, lag�n�k, homokd�n�k vagy meredek sziklapartok jelzik.

Minden f�ldt�rt�neti id�ben l�teztek ily ter�letek egym�s mellett. Nos, egy ilyen r�gi id�szaknak, mondjuk p�ld�ul a tri�sz f�ldrajz�nak a rekonstrukci�ja rendk�v�l f�rads�gos munk�n alapul (22. k�p). A F�ld eg�sz fel�let�n ki kell nyomoznunk a hozz�f�rhet� tri�szkori k�zeteket, a leggondosabban meg�llap�tanunk saj�ts�gaikat �s levezetn�nk k�v�lettartalmukb�l azon �llatok �s n�v�nyek �letviszonyait, melyek a tri�sz-korszak tengereit �s sz�razulatait ben�pes�tett�k. S ha ez az elm�leti elk�pzel�s egyszer�nek is l�tszik, m�gse pr�b�lja meg senki valamely geol�gus ismer�s�t megk�rdezni, hogyan fest a tri�sz-korszak t�rk�pe. Mert bar�tja �gysem tudja neki ezt a t�rk�pet megmutatni. Legal�bbis nem olyan pontos t�rk�pet, amilyeneket m�r megszoktunk. Tudja ugyan a geol�gus, hogy Alaszk�ban korallok �ltek �s k�l�nb�z� �ce�nok bor�tottak olyan ter�leteket, melyeken ma nagyon magas hegys�gek emelkednek az �gbe vagy ahol az �r�k h� �s j�g uralkodik. El tudja mondani, hogy hatalmas tengerek h�z�dtak a mai sarki �veken �t, a Himal�ja, az Alpesek vagy az Andesek mai ter�let�n s hogy Jap�nt �ppen �gy tenger bor�totta, mint Timort, J�v�t, vagy Kaliforni�t. De mindj�rt azt is hozz� fogja f�zni, hogy a k�z�ps� tri�sz p�ld�ul olyan id�szak volt, melyben a sz�razf�ld ar�nylag nagyobb ter�letet foglalt el, mint a tenger. Ennek a meg�llap�t�snak a bizony�t�s�ra k�t nagy kontinenst fog durva k�rvonalakkal kirajzolni, melyekben bizony nem nagyon ismer�nk r� a mai vil�gr�szekre.

22. k�p. A sz�razulatok �s tengerek eloszl�sa a k�z�ps� tri�szkorszakban. (SCHUCHERT, BUBNOFF �s m�sok szerint.)

Az �let alapj�n val� �sszehasonl�t�s azonban r�gt�n lehetetlenn� v�lik, mihelyt az archaikum idej�ig megy�nk vissza. A m�r eml�tett Atikokani�-n k�v�l ebb�l az id�b�l nem ismer�nk �llati maradv�nyokat, amelyek alapj�n biztos k�vetkeztet�seket vonhatn�nk, s�t m�g a k�zetek is csak nagyon gyarl� t�mpontokat szolg�ltatnak az akkori id�k F�ldj�nek arculat�ra vonatkoz� kutat�sainkban. Minthogy a k�zzelfoghat� t�nyek hi�nyzanak, itt a sejt�sek birodalm�ba ker�l�nk, s tal�n erre vezethet� vissza, hogy a tudom�ny egy�ltal�ban nem sz�vesen foglalkozik ennek a s�t�t id�szaknak a t�rt�net�vel. Pedig m�gis csak ez az az id�, amelyb�l fel�nk mered az els� szil�rd f�ldk�reg �s az els� �ce�n k�rd�se.

Val�ban neh�z fogalmat alkotnunk azokr�l a viszonyokr�l, amelyek a kambrium kezdete el�tt uralkodtak F�ld�nk�n. �ppily kev�ss� tiszta a k�p�nk azokr�l a hat�rfel�letekr�l, melyek az els� paleozoikumi k�zeteket az id�sebb korok k�pz�dm�nyeit�l legt�bbnyire elv�lasztj�k s melyek azt l�tszanak igazolni, hogy az �ce�nok ebben az id�ben hirtelen nagyobb ter�leteket bor�tottak be, mint valaha is a f�ldt�rt�net folyam�n. Megh�d�totta a v�z a sz�razf�ldet, vagy pedig a vil�gmindens�gb�l al�hullt �ri�si m�ret� v�zt�meggel van dolgunk, valami igazi v�z�z�nnel?

Mindk�t �ll�spontnak nevezetes v�delmez�i akadtak. Benn�nket azonban csak maga a t�ny �rdekel. Ha a v�zfel�letnek ez a nagy kiterjed�se nem is k�vetkezett volna be �s az akkori id�k kisebb �ce�njai meg is maradtak volna eredeti partjaiknak hat�rain bel�l, akkor s�t�lgathatn�nk ugyan ma az eoz�i kor� F�ld valamely k�pz�dm�ny�nek fel�let�n, de n�lk�l�zn�nk kellene azt a nagy ritmust, amelyet a tenger �ppen v�ltakoz� hat�raival az�ta a F�ld t�rt�net�be belevitt. Egy�bk�nt meg kell gondolnunk ezzel kapcsolatban, hogy akkor m�g legal�bb annyira t�vol voln�nk az els� szil�rd k�regt�l, mint amilyen t�vol vagyunk a kambrium el�tti id�k rejt�lyeit�l.

Val�j�ban a F�ld els� szil�rd k�rg�t sehol sem tal�ljuk. Meg kell el�gedn�nk azzal az �rz�ssel, hogy ez az els� szil�rd k�reg minden�tt sz�munkra hozz�f�rhetetlen helyen van. Megk�zel�thetetlens�ge folyt�n kell� t�r ny�lik a k�l�nb�z� tal�lgat�sok sz�m�ra, amelyek alakj�val �s saj�toss�gaival foglalkoznak.

23. k�p. A keleti f�ldg�mb �si pajzsai : 1. a balti, 2 az angarai 3. a k�z�pafrikai, 4. �s 5. a lemuriai pajzs maradv�nyai �s 6. az ausztr�liai pajzs. (PIRSSON-SCHUCHERT nyom�n.)

A legr�gibb k�zeteket, amelyeket a F�ld felsz�n�n tal�lunk, a f�ldt�rt�neti id�k folyam�n olyan sokszor �s olyan hossz� id�n �t �rt�k k�l�nb�z� er�k behat�sai s ek�zben annyira �sszenyom�dtak, hogy ma m�r csak nagyon nehezen alkothatunk magunknak k�pet eredet�kr�l �s t�rt�net�kr�l. �gy azt�n most azzal a k�rd�ssel sem foglalkozunk, hogy ezek a k�zetek eredetileg vajjon t�meges k�zetek voltak-e (azaz olyan k�zetek, melyek a F�ld belsej�b�l felt�r� foly�kony �llapotban lev� anyagoknak a F�ld felsz�n�n vagy annak k�zel�ben val� megmereved�s�b�l sz�rmaztak), vagy pedig �si �led�kek (azaz olyan k�zetek, melyek a tengerben rak�dtak le, vagy pedig a sz�l vagy j�g hat�s�ra a sz�razf�ld�n). Mindk�t k�zetcsoport ugyanis k�s�bb oly m�rt�kben �talakulhat, hogy egym�st�l m�r nem k�l�nb�ztethet� meg.

24. k�p. A nyugati f�lg�mb �si pajzsai: 1. a kanadai, 2. kolumbiai, 3. az antilliai, 4. az amazoniai, 5. az archiplatai pajzs. (PIRSSON-SCHUCHERT nyom�n.)

Ami azonban r�gt�n felt�nik, az az a nagyfontoss�g� szerep, amelyet ezek a r�gi k�zetek a sz�razf�ldek t�rt�net�ben j�tszottak. Ismerkedj�nk meg vele r�viden. A F�ld fel�let�nek mai szerkezete ugyanis egyr�szt arra tan�t benn�nket, hogy a mai kontinensek ezen r�gi k�zetekb�l fel�p�tett magok k�r�l alakultak ki, m�sr�szt meg arra, hogy ezek a magok, �gynevezett pajzsok, a kambrium �ta �lland�an sz�razon voltak, ha n�ha csak nagyon kis m�rt�kben is emelkedtek a tenger t�kre f�l�. �gy teh�t arra a gondolatra juthatunk, hogy ezek a r�gi pajzsok (23. �s 24. k�p), melyek ma a F�ld felsz�n�n egyes darabokban l�that�k, a val�s�gban az �si �sszef�gg� f�ldk�regnek kiemelked�seit alkott�k. Ennek az els� f�ldk�regnek t�bbi r�sz�t az�ta a k�s�bb lerak�dott, fiatalabb �led�kes k�zetek elz�rj�k szem�nk el�l. Mikor azt�n bizonyos f�ldt�rt�neti id�szakokban ezekben a fiatalabb �led�kekben a fesz�lts�g �s a mozg�sok cs�cspontjukat �rt�k el, "az �led�kek ezekhez a megszil�rdult, kiemelked� pajzsokhoz pr�seltettek s a nagy nyom�s k�vetkezt�ben l�nchegys�gekk� tornyosultak".

K�pletesen sz�lva, ezek a pajzsok lettek az egy�bk�nt ingadoz� �p�let szil�rd �s mozdulatlan sarokk�veiv�. Vagy pedig - bocs�nat ez�rt a hasonlat�rt - a F�ld test�nek csontv�z�v�, gerinc�v�.

Ezt a k�rd�st gyakran teszik fel. Sokszor a F�ld b�v�rainak is, akik azonban vagy egy�ltal�ban nem, vagy csak nagyon kelletlen�l �s kell� tart�zkod�ssal felelnek r�. Mert az az id�m�rt�k, amellyel a geol�gusok bolyg�nk multj�nak f�ldt�rt�neti esem�nyeit m�rik, valahogyan nem egyezik az id�fogalmakkal. Semmiben sem hasonl�t az �vsz�m�t�shoz, amelynek seg�ts�g�vel a r�mai birodalom vir�gz�s�t vagy buk�s�t ennyi �s ennyi �vvel Krisztus sz�let�se el�tti vagy ut�ni id�ben r�gz�thetj�k, vagy amelynek seg�ts�g�vel megmondhatjuk, hogy az 1935. �vi melbournei l�verseny pontosan 100 �vvel azut�n volt, hogy N�rnberg �s F�rth k�z�tt megnyitott�k a vasutat.

A f�ldtani id�sz�m�t�s viszonylagos. Csak annyit akar kifejezni, hogy valamely esem�ny egy m�sik esem�ny el�tt vagy ut�n k�vetkezett be, de nem c�lja �s nincs lehet�s�ge b�rmif�le felvil�gos�t�st is adni arra vonatkoz�lag, hogy milyen id�tartam v�lasztotta el a k�t esem�nyt. A geol�gus tudja p�ld�ul, hogy a stassfurti s� fiatalabb, mint a limburgi k�sz�n. Ha azonban azt akarja meghat�rozni, hogy milyen hossz� id� telt el a s� �s a k�sz�n k�pz�d�se k�z�tt, akkor �sszehasonl�t�sul megint csak k�t olyan esem�ny k�zti id�tartamot tud felhozni, amelynek a t�nyleges id�k�l�nbs�ge szint�n ismeretlen el�tte. Nincs meg az a megk�v�nt, abszol�t id�egys�ge, amellyel p�ld�ul a devon vagy a tri�sz tartam�t meghat�rozhatn�. Legf�ljebb n�h�ny olyan megfigyel�se van, amelyek alapj�n arra k�vetkeztethet, hogy a devon hosszabb ideig tartott, mint a tri�sz.

Ebb�l a szempontb�l nagyon irigyl�srem�lt� helyzetben van a term�szettan, mely a m�sodpere t�rt r�szeivel dolgozik, vagy a csillag�szat, melynek a 300.000 km/sec-os f�nysebess�g igen b�mulatos, de h�l�s egys�ge, amelynek seg�ly�vel sz�zezeresztend�s f�ny�vekben kifejezhet� t�vols�gokkal dolgozhat, an�lk�l, hogy ez�ltal a legkev�sbb� is hitelt nem �rdeml�nek, vagy megb�zhatatlannak t�nn�k fel.

Term�szetesen a f�ldtan is t�rekedett arra, hogy a F�ld kor�t nagyobb pontoss�ggal hat�rozhassa meg, mint eddig. �jabb id�ben nem rem�lt oldalr�l �rkezett seg�ts�g a f�ldtan sz�m�ra: a r�di�akt�v jelens�gekkel kapcsolatos sz�m�t�sokon nyugv� sokat �g�r� �s bizalomkelt� m�dszer. �gy azt�n rem�lhetj�k, hogy szeml�l�d�seink ezir�nyban sem fognak mind�g bizonytalanok maradni.

A f�ldtan gyermekkor�ban er�sen tartotta mag�t a bibliai felfog�s, mely szerint a F�ld mintegy hatezer esztend�s. Olyan felfog�s ez, mely m�g ma is sz�les k�r�kben tal�l h�v�kre. Azok sz�m�ra, akik a genezis �ltal felsorolt csal�df�kat �s lesz�rmaz�si t�bl�zatokat k�nos pontoss�ggal tartott�k sz�mon, nagyon felemel�en hatott az a tudat, hogy "az �g �s f�ld, a k�z�ppont �s a g�mb, a felh�k �s vizek, valamint az ember is 4004-ben Krisztus sz�let�se el�tt, okt�ber 26-�n reggel kilenc �rakor teremttettek". Egyetlen egy geol�gus sem merte volna - de nem is lett volna szabad - a F�ld "b�nlajstrom�t" ilyen pontosan ut�nasz�m�tani. Ezek a pontos sz�m�t�k csak annyiban voltak sajn�latram�lt�an hanyagok, hogy nem k�z�lt�k, vajjon ny�ri vagy t�li id�sz�m�t�s, greenwichi vagy k�z�peur�pai id� szerint adt�k meg adataikat! Az a t�ny azonban, hogy a mult sz�zad geol�gusai - �s pedig nemcsak a jelent�ktelenek - szil�rdan hittek ebben az elk�pzel�sben, lehetetlenn� tesz sz�munkra minden g�nyos mosolyt.

Mikor azut�n a f�ldtan ezt a n�h�ny �vsz�zadot el�gtelennek tal�lta ahhoz, hogy olyan jelens�geket, mint a Colorado Nagy Szurdoka, vagy a Niagara-v�zes�s, megmagyar�zzon, �s becsl�sei k�zben k�nnyen �vmilli�khoz jutott, h�s�ges szolg�i, tal�n �ppen a materialisztikus vil�gszeml�let hat�sa alatt, a m�sik hat�rtalan v�gletbe estek. HUTTON p�ld�ul azt hirdette, hogy sehol sem tal�lta meg a kezdet nyom�t s a f�ldtani t�rt�n�sekben seholsem l�t v�get.

Az els� felfog�st, mint teljesen el�gtelent, ma m�r elejtett�k, mert senki sem teheti mag��v� an�lk�l, hogy ez�ltal ne ker�lj�n �ssze�tk�z�sbe a val�s�ggal. Az ut�bbi pedig �pp�gy nem �ll a k�zzelfoghat� bizony�t�kok alapj�n, s legf�ljebb spekulat�v �lmodoz�sok jelszavak�nt haszn�lhat�. Annyi biztos, hogy a f�ldt�rt�neti esem�nyeket nem lehet r�vid hat �vezredbe �sszes�r�teni, viszont a v�gtelens�gbe sem lehet kinyujtani.

E k�z�tt a k�t sz�ls�s�g k�z�tt, amelyeket ma m�r egy geol�gus sem tesz mag��v�, vannak azonban �nk�nyes becsl�sek �s hitelt �rdeml�bb sz�m�t�sok.

Kiv�l� fizikusok komolyan k�s�rleteztek azzal, hogy a F�ld gyan�that� kor�t meg�llap�ts�k. Mikor m�dszereik �s el�zetes eredm�nyeik a magasabb sz�mtan bonyolult k�pleteinek �s sz�m�t�sainak megt�madhatatlan jelleg�t vett�k fel, a geol�gus megad�an s egyel�re m�g egykedv�en vette tudom�sul ezeket az eredm�nyeket. De az els� biztos eredm�nyek felkeltett�k �rdekl�d�s�t. Majd kev�ss� �r�mteljes, de v�g�l m�gis csak term�keny vit�k k�vetkeztek, mert a geol�gus sem azokkal a t�l magas, sem pedig nagyon alacsony sz�mokkal nem azonos�thatta mag�t, amelyeket az egyes kutat�k egym�s ut�n nyilv�noss�gra hoztak. Megkezd�dtek LORD KELVIN-nel, aki nagylelk�en arra az �ll�spontra helyezkedett, hogy a F�ld kora legfeljebb mintegy 20 �s 40 milli� �v k�z�tt lehet. Ezt a sz�m�t�st azonban, minthogy a DARWIN �rtelm�ben vett szerves fejl�d�s ily r�vid id� alatt nem j�hetett l�tre, csakhamar elvetett�k. �s mid�n a csillag�szok a t�gul� vil�gegyetem elm�let�ben arra a meggy�z�d�sre k�nyszer�ltek, hogy a F�ld m�r legal�bb n�h�ny milli�rdnyi �vet hordoz a h�t�n, akkor megint csak a geol�gusok voltak azok, akik vonakodtak ezt a milli�rdos �letkort elfogadni. Ugyanis egyszer�en nem igaz az, hogy minden t�rt�n�st meg lehessen magyar�zni, csak el�g t�kozl�an �s felel�ss�g n�lk�l kell b�nni az id�vel.

A h�rhedt k�rd�sre azonban, az egym�snak ellentmond� �s csak a f�ldtan t�l hossz� vagy t�l r�vid tilt� szavai �ltal korl�tozott becsl�sek k�zben, m�gis adhatunk el�zetes, ha nem is v�gleges v�laszt. A F�ld id�sebb negyven milli� �vn�l, de fiatalabb a bel�thatatlan �vmilli�rdok �ltal megadott korn�l.

�gy l�tszik, a geol�gusok felel�sek a k�t sz�ls�s�ges becsl�s�rt. Ez�rt feltehet�, hogy olyan m�dszerek birtok�ban vannak, melyek alapj�n a m�s tudom�ny�gak seg�ts�g�vel nyert adatokat elfogadhatj�k vagy elvethetik s amelyek ezenk�v�l el�g hiteleseknek is t�nnek. Ezeknek a f�ldtani elk�pzel�seknek jellegzetes egyszer�s�ge azon a feltev�sen alapul, hogy a v�ltoz�sok, amelyek bizonyos jelens�gekben ma bek�vetkeznek, a f�ldt�rt�neti multban nagyj�b�l hasonl� sebess�ggel mentek v�gbe. De ebben az egyszer�s�gben vannak a hibaforr�sok is! Ez�rt kell teh�t valamennyi, vagy legal�bb is majdnem valamennyi kormeghat�roz�st kell� fenntart�ssal fogadni. Mert alig hihet�, hogy amikor a F�ld nyughatatlans�ga �ltal�nos volt - pour les besoins de la cause -, �ppen ezek a sebess�gek maradtak volna v�ltozatlanul az id�k folyam�n. Azonban, amikor a sz�mok ilyen tekint�lyes nagys�grend�ek, amikor nem 4 vagy 4000 �vr�l, hanem �vmilli�kr�l van sz�, megengedhetj�k magunknak, hogy az eml�tett pontatlans�gok f�l�tt nyugodtan napirendre t�rj�nk.

Vil�g�tsuk meg most ezt n�h�ny nagyon egyszer� p�ld�val. �gy, ha azt tessz�k fel, hogy mindazok az �led�kek, amelyekr�l a szikl�k t�rt�nete c�m� fejezetben megeml�kezt�nk, mondjuk a 100.000 m�teres tekint�lyes vastags�got �rik el, s ha most m�g ismerj�k azt az id�t, amely alatt manaps�g a hasonl� k�zetek k�pz�dnek, akkor azt az id�t, amely az els� k�zetr�tegek keletkez�se �ta eltelt, nagyon egyszer�en, t�rt form�j�ban fejezhetj�k ki. 100.000 osztva a jelenleg �szlelt sebess�ggel... s m�ris el�tt�nk a F�ld pontos sz�let�snapja, amelyet minden iskol�sgyermek kisz�m�that, ha kedve van az oszt�st elv�gezni. Azonban, most k�vetkezik a de! Az els� csapda m�ris el�tt�nk �ll, mid�n a jelenlegi �led�kk�pz�d�si sebess�get akarjuk meghat�rozni, hiszen ez a N�lus delt�j�t�l kezdve a jeges tengerekig nagyon v�ltozatos, ma csak�gy, mint a multban is. A m�sodik baj meg a f�ldk�reg mozg�saiban leselkedik r�nk. Ezek annyi szab�lytalans�got hoztak l�tre a k�zetek sorozat�ban, annyi k�pz�dm�nyt elt�ntettek, hogy a megadott 100.000 m�teres vastags�g m�r eleve nagyon val�sz�n�tlen.

Egy m�sik, hasonl� sz�m�t�s azon a be nem bizony�tott feltev�sen alapszik, hogy az �ce�nok vize eredetileg �des volt s a s�t csak a f�ldt�rt�neti id�k folyam�n sz�ll�tott�k bele a foly�k, melyek �tjuk k�zben ezt a s�t a k�zetekb�l kioldott�k �s magukkal vitt�k. M�r 1720-ban fel�ll�tottak egy egyenletet, mely tal�n egyszer, ha a ma m�g megfoghatatlan �s kisz�m�thatatlan mennyis�geket be tudjuk helyettes�teni, valamilyen eredm�nyt szolg�ltat. Ez az egyenlet a k�vetkez�: Az �ce�nok �sszes s�mennyis�ge osztva a foly�k �ltal �venkint behordott s�mennyis�ggel egyenl� az �ce�nok kor�val.

1899-ben v�gezt�k az els� sz�m�t�sokat, amelyek alapj�n megk�s�relt�k az �ce�nok s�mennyis�g�t s �gy a F�ld kor�t meghat�rozni. Az eredm�ny el�g j�l �t�tt ki bolyg�nkra n�zve, amennyiben szerinte F�ld�nk 90 milli� �ves volna, ami a k�s�bbi sz�madatokhoz k�pest m�g el�g kellemes kornak mondhat�. Ma azonban a geol�gusok m�r ink�bb azon felfog�s fel� hajlanak, hogy az �ce�nok s�tartalma, legal�bb is r�szben m�r eredetileg benn�k volt. �gy azt�n ez a sz�m�t�si elm�let is megbukott. Azonban ennek ellen�re is akadt v�llalkoz� szellem, aki tekintetbe vette az �jabb felfog�sokat is az �ce�nok s�tartalm�t illet�leg, s 1929-ben m�gegyszer megpr�b�lkozott a sz�m�t�sokkal ezen az alapon. B�rmennyire is �vatos volt azonban sz�m�t�saiban, a F�ld m�gis elvesztette k�zben ifj�s�ga var�zs�t s tekint�lyesen meg�regedve, 400-600 milli� �ves korral ker�lt ki ebb�l a sz�m�t�sb�l!

Ezeknek az egym�st�l annyira t�vol fekv� eredm�nyeknek a nagyfok� v�ltozatoss�ga, meg a nagyon is ingatag sz�m�tgat�sok annak a felismer�s�re k�nyszer�tenek benn�nket, hogy m�g t�l bizonytalan minden feltev�s F�ld�nk kor�t illet�leg. Nemr�g m�g egyenl� val�sz�n�s�ggel becs�lhett�k n�h�ny t�z- vagy n�h�ny sz�zmilli�ra.

A r�diumnak �s tulajdons�gainak felfedez�se olyan m�dszert szolg�ltatott, melyet k�l�n�s figyelemmel kell �dv�z�ln�nk. �gy l�tszik, hogy ez a m�dszer val�ban v�ltozatlan sebess�geket m�r. Minden �j adata felt�n� pontoss�ggal igazolja a m�r el�rt eredm�nyeket. K�zismert t�ny, hogy az ur�nelem nagyon lassan lefoly� r�di�akt�v folyamatok sor�n eg�sz sereg m�s elemre bomlik, egyebek k�z�tt h�liumra �s �lomra. A r�di�akt�v �ton keletkezett �lom megk�l�nb�ztethet� az �sv�nyokban el�fordul� k�z�ns�ges �lomt�l. Ha m�r most valamely ur�n tartalm� k�zetben, amelyr�l tudjuk, hogy mely f�ldtani korszakba tartozik, h�liumot �s �lmot tal�lunk, akkor a h�lium �s �lommennyis�gnek a m�g jelenlev�, el nem bomlott ur�nhoz val� viszony�b�l �s a boml�si sebess�gb�l kisz�m�thatjuk az id�t, amely ennek az ur�n tartalm� k�zetnek a keletkez�se �ta eltelt, illet�leg k�vetkeztethet�nk annak a f�ldt�rt�neti korszaknak a kor�ra, amelyb�l az illet� k�zet sz�rmazik. �gy p�ld�ul, ha egy �sv�nyban 280 milli�szor annyi h�liumot �s �lmot tal�lunk, mint amennyi benne egy �v alatt keletkezhetik, akkor annak e legegyszer�bb (csak k�zel�t�) sz�m�t�s szerint legal�bb 280 milli� �vesnek kell lennie.

Ennek a m�dszernek els� eredm�nyei ahhoz a meglep� val�sz�n�s�ghez vezettek, hogy a r�gebben elk�pzelt f�ldtani �vmilli�kat j�csk�n meg kell sokszorozni. Az archaikus k�zetek r�di�akt�v �sv�nyainak elemz�sei azt mutatj�k, hogy a f�ldtani er�k m�r legal�bb m�sf�lmilli�rd �v �ta m�k�dnek. S ezek m�g csak nem is a F�ld els� megszil�rdul�si k�rg�nek k�zetei!

De b�rmennyire cs�b�t�nak t�njenek is ezek a sz�m�t�sok, t�k�letes pontoss�gukat m�g nem siker�lt beigazolni. Hiszen pontoss�guk azon a - term�szettanilag term�szetesen j�l al�t�masztott - feltev�sen nyugszik, hogy a r�di�akt�v boml�s sebess�ge a f�ldt�rt�neti id�k folyam�n v�ltozatlan maradt.

�gy azut�n bar�ts�gos vit�ban �llanak egym�ssal szemben a term�szettan m�vel�i a F�ld b�v�raival. Az el�bbiek azt akarj�k bebizony�tani, hogy az archaikus id�k kezdete �ta legal�bb 1600 milli� �v telt el, m�g a F�ld b�v�rai sz�mos, b�r nem m�rhet� t�ny alapj�n viszont azt �ll�tj�k, hogy ezt az id�tartamot legal�bb 500 milli� �vre becs�lhetj�k. Az id� azonban halad, a tudom�ny gyarapszik, s k�s�bb egyszer tal�n majd megtudjuk, ki jutott legk�zelebb az igazs�ghoz.

M�r olyan tiszteletet parancsol� sz�mmal is, mint az 500 milli� �v, �rtelmetlen�l �ll szemben felfog� k�pess�g�nk. M�s eszk�z�kre kell teh�t t�maszkodnunk, hogy tov�bbseg�thess�k k�pzel�er�nket. Gondoljuk val�nak azt a kett�s szempontb�l is �br�ndos feltev�st, hogy az eg�sz f�ldt�rt�netet, kezdve az archai id�kt�l, napjainkig filmre vett�k. Pergess�k le most ezt a filmet olyan hossz� el�ad�sban, mely pontosan 24 �ra hosszat, �jf�lt�l �jf�lig tart. Akkor az els� tizenk�t �r�t a legkor�bbi id�k rejtelmeinek szenteln�k, annak a kornak, amelyr�l m�g ma sem tudunk semmit. A m�r el�z�leg eml�tett Atikokani�-nk csak d�lt�jban jelenn�k meg a filmen. Az �kor, sz�munkra oly furcsa �l�l�nyeivel, tov�bbi nyolc �r�t venne ig�nybe s m�r k�r�lbel�l �jjel negyed tizenkett� volna, mire a k�z�pkor rejt�lyes �ri�sgy�kjai let�nn�nek a v�szonr�l. Ennek a val�sz�n�tlen�l hossz� filmnek utols� h�romnegyed �r�ja alatt az �jkor jelenne meg el�tt�nk. S �t m�sodperccel �jf�l, vagyis a film befejez�se el�tt jelenn�k meg v�gre el�sz�r - az ember!

Az emberis�g t�rt�nelme a f�ldt�rt�net huszonn�gy �r�j�b�l csak �t m�sodpercre terjed. Mily v�gtelen�l eleny�sz�, r�vid id� ez!