XVII. Phylum: Arthropoda - �zeltl�b�ak

����������� Heteron�m szelv�nyezetts�g� �llatok, szelv�nysz�muk el�rheti a 180-at is. Test�k fejre �s t�rzsre, vagy fejre, torra �s potrohra, m�sutt el�- �s ut�testre k�l�n�l. K�ltakar�juk kem�ny, kitin tartalm� kutikula.

����������� A phylum nev�t a v�gtagokr�l kapta, amelyek �zelt l�bak (arthropodiumok). Jellemz�i: az egyes �zeket �z�letek (kitines h�rty�k) k�tik �ssze, a t�rzsh�z is �z�letekkel kapcsol�dik, valamint saj�t izomzattal rendelkezik. A csoporton bel�l �si b�lyeg a szelv�nyenk�nti egy p�r l�b. A t�rzsfejl�d�s sor�n a v�gtagok sz�ma reduk�l�dott. Az �zelt l�bak m�dosulhatnak sz�jszervekk�, tapint�szervekk�, l�legz�- �s p�rz�szervekk�.

����������� A ma �l� �llatfajok mintegy 3/4 r�sze tartozik ebbe a t�rzsbe, a mostan�ig le�rt fajok sz�ma 1 milli� felett van.

 

Subphylum: Chelicerata - Cs�pr�g�s �zeltl�b�ak

����������� Cs�pjuk nincs. Jellegzetes sz�jszerv�k a cs�pr�g� (chelicera). Ezen nincs r�g�fel�let, �gy t�pl�l�kukat felapr�zni nem, csak kisz�vni k�pesek. Test�k alapvet�en el�testre (prosoma) �s ut�testre (opistosoma) tagol�dik.

 

Classis: Merostomata - R�kszab�s�ak

����������� El�test�k h�toldal�t egys�ges patk� alak� p�nc�l (peltidium) fedi. A h�tp�nc�l fel�let�n k�t �sszetett �s k�t egyszer� szem helyezkedik el. Az el�test v�gtagjai a k�vetkez�k: egy p�r oll�s cs�pr�g� �s 5 p�r szint�n oll�ban v�gz�d� j�r�l�b. Az ut�testet is egys�ges h�tlemez bor�tja, amelynek oldal�n mozgathat� t�sk�k vannak. Az opistosoma lev�lszer� v�gtagjai (6 p�r) a l�gz�s �s az �sz�s funkci�j�t is ell�tj�k. Az �llatok teste hossz�, mozgathat� farokt�visben v�gz�dik.

 

1 = h�tp�nc�l

2 = ut�test h�tlemeze

3 = farokt�vis

4 = cs�pr�g� (chelicera)

5 = pedipalpus

6 = j�r�l�bak (�llkapcsi l�bak)

7 = r�g�lemez

8 = chilarium (cs�kev�nyes v�gtag)

9 = kopolty�fed�

10 = ut�test v�gtagjai

11 = h�tlemez oldalt�sk�i

12 = front�lis szerv (szagl�szerv)

253. �bra Xiphosura t�pus

����������� Fen�klak�, sek�lytengeri (<200 m) �llatok. El�test�k �s�k�nt szolg�l, seg�ts�g�vel f�rj�k be magukat a homokos talajba. Hassal felfel� �sznak a tengerben. T�pl�l�kuk f�leg puhatest�ekb�l �s f�rgekb�l �ll, amelyeket r�g�gyomruk seg�ts�g�vel apr�tanak fel. A partmenti homokba rakj�k pet�iket, megterm�keny�t�s�k k�ls�. Trilobitoid l�rv�ik h�romkar�j� �sr�kokra hasonl�tanak. Rengeteg fosszilis fajuk ismert, a hozz�juk hasonl�, ma is �l� 5 fajuk a Xiphosura - T�rfark�ak rendj�be tartozik.

 

Sp.: Limulus polyphemus - Atlanti t�rfark�

����������� Az Atlanti-�ce�nban a m�lyebb vizeket kedveli, csak szaporod�si id�szakban figyelhet� meg a parti �vezetben t�megesen. �jszakai ragadoz�, t�pl�l�ka f�rgekb�l, csig�kb�l, kagyl�kb�l �ll. Farokt�vis�vel egy�tt a 60 cm-es hossz�s�got is el�rheti.

 

Classis: Arachnida - P�kszab�s�ak

����������� Csak az el�test�k�n viselnek fejlett v�gtagokat. Az ut�testen er�sen m�dosult form�ban maradtak meg (ha vannak). Els� p�r v�gtagjuk a cs�pr�g�, amely els�dlegesen 3 �z�, �s a 2. �s 3. �z oll�t k�pez. A m�sodik v�gtagp�r a pedipalpus vagy tapogat�l�b, v�ltozatos alak� �s m�k�d�s� lehet. N�gy p�r karomban v�gz�d� j�r�l�buk van, ami sz�mos esetben cs�kkenhet (l�rv�knak 3, egyes atk�knak 2 vagy 1 p�r). Egyszer� szemeik vannak, 0-5 p�r. Ragadoz�k vagy �l�sk�d�k. T�pl�l�kukat sz�juk el�tt em�sztik meg. A zs�km�nyszerz�st, az ivad�kgondoz�st �s a v�dekez�st m�reg-, sz�v�- ill. b�zmirigyek seg�tik. Rendk�v�l formagazdag csoport.

 

Subclassis: Scorpiones - Skorpi�k

- Ut�test�k k�t r�szre k�l�n�l (254. �bra).

- Az ut�test v�g�n m�regt�vis �l, amit rendszerint h�tuk f�l� g�rb�tve hordanak.

- Cs�pr�g�juk r�vid, tapogat�l�buk nagy, oll�s.

- A kilencedik testszelv�ny hasoldal�n m�dosult v�gtagot, "f�s�t" viselnek (funkci�j�t tekintve mechanoreceptor).

254. �bra Scorpiones t�pus

����������� 3-20 cm-esek. F�k�nt tr�pusi vid�keken elterjedtek. Ragadoz�k. �ldozataikat tapogat�l�buk oll�j�val szor�tj�k �ssze. �jszakai �llatok. Sok t�panyagot k�pesek rakt�rozni, �gy az �hez�st egyesek k�t �vig is b�rj�k. P�rz�sukat n�szt�nc el�zi meg, melynek sor�n a h�m spermatofort rak le, ezt a n�st�ny felveszi. Ovovivipar, azaz a pet�b�l k�zvetlen�l lerak�sa ut�n kib�jik a kis skorpi�. Anyjuk kezdetben h�t�n hordja a fiatalokat. N�h�ny fajn�l fejlett ivad�kgondoz�s figyelhet� meg. Haz�nkban egyetlen fajuk sem �l.

 

Sp.: Euscorpius carpathicus - K�rp�ti skorpi�

����������� 3-4 cm-es, s�t�tbarna �llat. A Keleti- �s a D�lkeleti-K�rp�tokban �l, k�vek alatt. Sz�r�sa nem vesz�lyes. Egy n�st�ny egyszerre 6-40 fiatalt hoz a vil�gra. Az ivar�retts�get csak 3-4 �ves korukra �rik el.

 

Subclassis: Solifugae - Rovarp�kok

- Test�k h�rmas tagol�d�sa a rovarok�ra eml�keztet (256. �bra).

- Ut�test�k j�l szelv�nyezett.

- Cs�pr�g�juk nagy, m�regmirigy n�lk�li.

- Tapogat�l�buk l�bszer�, v�g�z�n ki�lthet� tapad�h�lyaggal.

- Test�k�n sok hossz� tapint�sz�r van.

����������� Tr�pusi �s szubtr�pusi sivatagok �s pusztas�gok lak�i. Nagyon gyors mozg�s�ak. Els� l�bukat haszn�lj�k tapogat�sra (cs�pszer�en tartj�k), m�g tapogat�l�buk tapad�szerv�t a t�pl�l�kszerz�sben �s sima fel�letek megm�sz�s�n�l haszn�lj�k. F�leg �zeltl�b�akat, ritk�n d�g�t, gerinceseket is fogyasztanak, �jszaka akt�vak.

256. �bra Solifugae t�pus

 

Sp.: Galeodes graecus - G�r�g hengerp�k

����������� 5 cm. Macedoni�t�l d�lre �l.

 

Subclassis: Pseudoscorpiones - �lskorpi�k

- El�test�k egys�ges, ut�test�k j�l szelv�nyezett, nem tagol�dik k�t r�szre, mint a skorpi�kn�l (255. �bra).

- L�bukon a karmok k�z�tt tapad�korong van.

- Legfeljebb 1 cm-esek.

����������� Cs�pr�g�juk hegy�n sz�v�mirigy, tapogat�l�buk oll�j�n m�regmirigy ny�lik. Apr� rovarokra, atk�kra vad�sznak. T�bbs�g�k barna vagy fekete. A pet�k a n�st�ny ivarny�l�s�b�l kipr�selt tasakba ker�lnek. A n�st�nyek sz�v�mirigyeik seg�ts�g�vel f�szket �p�tenek, amelyben az anya�llat a pet�ket kikel�s�kig �rzi. A fiatalok csak n�h�ny naposan hagyj�k el a sz�ved�ket. Vedl�shez �s telel�shez is hasonl� f�szket �p�tenek maguknak. Avarban, mohap�rn�ban, fak�reg alatt, eml�s- �s mad�rf�szkekben, lak�sokban �lnek.

255. �bra Pseudoscorpiones t�pus

 

Sp.: Chelifer cancroides - K�nyvskorpi�

����������� 2,5-4,5 mm. Vil�gosbarna. F�leg lak�sokban tal�lhat�, ahol portetvekre vad�szik. Lapos test�vel k�nnyen elb�jik a reped�sekben, r�sekben. Gyorsan fut h�trafel�. Kb. �t �vig �l. Kozmopolita.

 

Subclassis: Ricinulei - Sapk�s p�kok

- Az el�test elej�n mozgathat� csuklya van (261. �bra).

- Szem�k nincs.

- Kis cs�pr�g�i oll�sak.

- A tapogat�l�b is oll�s.

- J�r�l�baik karmosak, az els�t tapogat�sra haszn�lj�k.

- Az utols� n�gy testszelv�ny farkocsk�t alkot.

����������� Afrika �s Amerika egyenl�t�i vid�kein �lnek. Legfeljebb 1 cm-esek, kev�s fajuk ismert. Talajon, avarban, korhad� fat�rmel�k k�z�tt �lnek. Lass� mozg�s� ragadoz�k. �talakul�ssal fejl�dnek.

261. �bra Ricinulei t�pus

 

Sp.:Cryptostemma feae

����������� Nyugat-Afrik�ban �l.

 

Subclassis: Opiliones - Kasz�sp�kok

- L�baik sokkal hosszabbak a testn�l.

- Test�k r�vid (1-22 mm), z�m�k.

- El�- �s ut�test�k sz�les alappal kapcsol�dik egym�shoz.

- El�test�k h�toldal�nak k�zep�n egy �n. szemdombon viselik 2 szem�ket.

- Ut�test�k szelv�nyezetts�ge j�l l�that�.

- M�sodik p�r l�bukat haszn�lj�k tapogat�sra (260. �bra).

- L�bfej�zeik m�sodlagosan �zekre tagol�dnak (ak�r 60 �zre).

����������� A F�ld szinte minden r�sz�n elterjedtek. Els�sorban �szk�kkal, rovarokkal, csig�kkal t�pl�lkoznak. Van d�g- �s korhad�kev� is. Sziklafalakon, barlangokban, f�kon, gyepekben, talajon, avarban �lnek. Ez ut�bbiak l�bai viszonylag r�videk. El�test�k�n b�zmirigyek ny�lnak, amelyek a v�dekez�sben j�tszanak szerepet, csak�gy mint az �ncsonk�t�s (autotomia). A l�bak, saj�t idegd�cai seg�ts�g�vel, k�nnyen lev�laszt�dnak a testr�l. Ezut�n m�g hossz� percekig mozognak (kasz�lnak), �gy elterelik a t�mad� figyelm�t az �llatr�l. Az elveszett l�bak nem regener�l�dnak. A zs�km�nyt oll�s cs�pr�g�ikkal kapj�k el. A n�st�ny hossz� toj�cs�v�vel talajba, k�reg al� helyezi pet�it. 1-3 �vig �lnek.

260. �bra Opiliones t�pus

 

Sp.: Phalangium opilio - H�zi kasz�sp�k

����������� Sz�rke vagy vil�goss�rga, h�t�n gyenge rajzolattal. 4-9 mm. Erd�n, sz�nt�f�ld�n �l, de a lak�sokban is gyakori. Naps�t�sben vir�gokon �ld�g�l. V�lad�ka j�dszag�.

Sp.: Opilio parietinus - Fali kasz�sp�k

����������� 5-8 mm. A h�m vil�gosbarna, a n�st�ny sz�rke. A test k�t oldala a h�ton s�t�ten pettyezett, a n�st�ny ut�test�n hosszanti h�ts�v is lehet. H�zak, ist�ll�k fal�n, sziklafalakon gyakori.

 

Subclassis: Acari - Atk�k

����������� Egys�ges, szelv�nyezetlen test�ket egy, a 2. �s 3. l�bp�r k�z�tt h�z�d� h�toldali bar�zda osztja k�t r�szre: a proterosom�ra �s a hysterosom�ra. Ez a testtagol�d�s a t�bbi p�kszab�s�t�l elt�r�, a testt�jak nem felelnek meg az el�- �s ut�testnek. A proterosom�n tal�lhat� a cs�pr�g� �s a tapogat�l�b - az eddigi r�szt gnathosom�nak is nevezik -, valamint k�t p�r j�r�l�b, m�g a hysterosom�n a harmadik �s negyedik l�bp�r ered (275. �bra).

����������� T�bbs�g�knek n�gy p�r l�ba van, de a gubacsatk�k k�t p�r, a l�rv�k h�rom p�r v�gtaggal rendelkeznek. M�sodlagosan egy p�r l�b is el�fordulhat. 1-4 p�r l�gz�ny�l�suk lehet, amelyek �ltal�ban j�l l�that�k, �s elhelyezked�s�k fontos szerepet j�tszik a rendszerez�sben. Cs�pr�g�juk az �letm�d szerint lehet oll�s, karmos vagy szuronyszer� (276. �bra). A tapogat�l�b �sszeforradt alap�zei �ltal alkotott nyitott csatorn�ban, a hypostom�ban foglalnak helyet, amit a homlok ny�lv�nya, az epistoma fed be. Ezt az eg�sz k�sz�l�ket rostrumnak nevezz�k.

����������� Jellegzetess�g�k, hogy �talakul�ssal fejl�dnek. Egy l�rvast�diumot 1-3 nimfast�dium k�vet az ivar�retts�g el�r�s�ig.

275. �bra Acari testfel�p�t�s (e = el�test, u = ut�test, g = gnathosoma)

a��������� b��������� c

276. �bra Acari cs�pr�g�k (a: oll�s, b: karmos, c: szurony)

����������� �tlagos m�ret�k 0,5-2 mm. Ragadoz�k, n�v�nyev�k, hullad�kfogyaszt�k, �l�sk�d�k. A legk�l�nb�z�bb sz�razf�ldi �s v�zi �l�helyeken is el�fordulhatnak. Sok betegs�gokoz�, betegs�g�tviv�, emberen �l�sk�d� fajuk van.

 

Superordo: Anactinotrichida

����������� Nincsenek �rz�kel�sz�reik (trichobothriumok). Histerosom�jukon 1-4 p�r l�gz�ny�l�s l�that�. T�bbnyire k�ls� �l�sk�d�k, vagy ragadoz�k.

 

Ordo: Ixodida - Kullancsszab�s�ak

278. �bra Ixodida t�pusok �s sz�v�orm�ny

- A sz�jszervekb�l fejszer� k�pz�dm�ny, capitulum alakult.

- A cs�pr�g�k oll��zei fogazottak.

- Tapogat�l�buk visszafel� ir�nyul� horgokkal ell�tott sz�v�orm�nyt alkot (278. �bra).

- Els� p�r l�buk l�bfej�z�ben k�miai �rz�kszerv, a Haller-szerv tal�lhat�.

- Egy p�r l�gz�ny�l�suk van.

Gerincesek k�ls� �l�sk�d�i, v�rsz�v�k.

 

Sp.: Ixodes ricinus - K�z�ns�ges kullancs

����������� Capituluma fel�lr�l j�l l�that�. Test�t vastag, elasztikus, d�szes kutikula fedi, sz�ne a ricinus magj�hoz hasonl�t. A h�m h�t�t egys�ges kitinpajzs fedi, a n�st�nynek csak az el�teste v�rtezett. 2-4 mm. Egy l�rva �s egy nimfa�llapota van. Fejl�d�se sor�n h�rom alkalommal kell v�rt sz�vnia. A l�rva kistermet� gerinces �llat, �ltal�ban gy�k vagy talajon f�szkel� mad�r v�r�t sz�vja, a nimfa eml�s v�rt sz�v. A kifejlett h�m nem t�pl�lkozik. A n�st�ny eml�s v�r sz�v�sa �s a megterm�keny�l�s ut�n pet�it a talajra rakja. Egy, m�sf�l �v alatt fejl�dik ki. Magas p�ratartalm� helyeken �l. Sok vadon �l� �s h�zi�llat v�r�t is sz�vja. S�lyos betegs�geket terjeszt (v�rusos agyvel�gyullad�s, Babesia fajok, rikettsi�k, kullancst�fusz, Lyme-k�r, stb.).

Sp.: Argas persicus - �vantag

����������� Capituluma h�toldalr�l nem l�tszik, h�t�n v�rtlemez nincs. 4-8 mm. Gazda�llatai h�zisz�rnyasok, ritk�n a szarvasmarha. A n�st�ny �let�ben t�bbsz�r sz�v v�rt, �s minden v�rsz�v�s ut�n pet�t rak. �jjel t�pl�lkozik, nappal baromfi�lak reped�seiben tany�z. Ki�hezve az emberre is r�megy �s nehezen gy�gyul� b�rgyullad�st okoz.

 

Ordo: Mesostigmata - Ny�gatk�k

- Cs�pr�g�ik oll�sak.

- �ltal�ban 1mm k�r�li, henger alak� �llatok.

- H�tukat egys�ges vagy k�t r�szre osztott kitinlemez fedi (277. �bra).

T�bbs�g�k aranybarna sz�n�. Parazit�k �s szabadon �l�k. Haller szerv�k nincs.

277. �bra Parasitus sp.

 

Sp.: Pergamasus coleoptratorum - Bog�ratka

����������� L�tr�gy�ban �l, ahol fon�lf�rgeket, l�gyl�rv�kat ragadoz. A l�rva gan�jt�r� bogarakkal, Geotrupes fajokkal viteti mag�t (for�zis) mindig friss tr�gy�ra.

 

Superordo: Actinotrichida

����������� �rz�kel�sz�reik lehetnek. L�gz�ny�l�saik vagy hi�nyoznak, vagy a gnathosom�n�l ny�lnak. Az atk�k forma- �s fajgazdag csoportja.

 

Ordo: Prostigmata

����������� Mindh�rom t�pus� cs�pr�g� megtal�lhat� k�pvisel�in�l. Csak egy nimfa st�diumuk van. Az �llatok �ltal�ban �l�nk sz�n�ek. �letm�djukat tekintve n�v�nyi ill. �llati �l�sk�d�k, humuszev�k �s ragadoz�k. T�bb gazdas�gi �s orvosi jelent�s�ggel b�r� faj tartozik ide.

 

Familia: Tetranychidae - Tak�csatka-f�l�k

- 0,25-0,8 mm-esek.

- B�r�k l�gy.

- Cs�r�kbe sz�v�mirigyek ny�lnak (279. �bra).

����������� N�v�nyek nedv�t sz�vogatj�k, de el�tte a leveleken k�z�s sz�ved�ket k�sz�tenek. A lev�l megbarnul, majd lehullik. �ltal�ban polif�gok.

279. �bra Tetranychus sp.

 

Sp.: Tetranychus urticae - K�z�ns�ges tak�csatka

����������� Ny�ron piszkosz�ld, �sszel �s t�len v�r�s sz�n�. A levelek fon�k�n, az erek k�z�tt k�sz�t sz�ved�ket, ebben �l. T�bb, mint 100 gazdan�v�nye ismert. Els�sorban z�lds�gf�l�k k�rtev�je.

 

Familia: Trombidiidae - B�rsonyatkaf�l�k

- T�bbnyire �l�nk sz�n�ek, �ltal�ban pirosak.

- B�rsonyszer�en sz�r�sek (280. �bra).

����������� T�bbs�g�k a talajon vagy a talajban �l. A l�rv�k mindig parazit�k (madarak �s eml�s�k v�r�t sz�vj�k), a nimf�k �s a kifejlett �llatok ragadoz�k (�zeltl�b�ak pet�it fogyasztj�k). Az �letm�dbeli k�l�nbs�gnek megfelel�en a l�rv�k alakja is elt�r a kifejlettek�t�l.

280. �bra Trombidiidae t�pus

 

Sp.: Microtrombidium pusillum - T�rpe b�rsonyatka

����������� 1,2 mm. Piros sz�n�. El�ls� l�ba hossz�, utols� �ze megvastagodott. A 0,2 mm nagys�g� l�rva eml�s�k�n �s az emberen sz�v. A sz�r�s hely�n lencse nagys�g� papula keletkezik. Az �szi erythema (acariasis) nev� b�rgyullad�st okozza.

 

Familia: Hydrachnidae - �desv�ziatka-f�l�k

- Test�k g�mb alak�.

- �l�nk sz�n�ek.

- Gnathosom�juk j�l fejlett, lefel� n�z.

- V�gtagjaikon fel�letn�vel� �sz�sz�r�zet figyelhet� meg.

����������� Mindenf�le �desv�zben el�fordulnak. �sz�, lebeg� �s aljzaton m�szk�l� t�pusokat k�l�n�thet�nk el. Pet�iket v�zi n�v�nyekre rakj�k, a l�rv�k v�zi rovarokon, rovarl�rv�kon �s kagyl�kon �l�sk�dnek, a kifejlett alakok alacsonyabb rend� r�kokat vagy m�s v�ziatk�kat ragadoznak.

?�bra?

Sp.: Hydrachna geographica - T�rk�pes v�ziatka

����������� A legnagyobb hazai faj, 8 mm. �ll�vizekben �l, g�mb alak�. Teste piros sz�n�, h�toldal�n fekete rajzolat figyelhet� meg.

 

Familia: Eriophyidae (Tetrapodili) - N�gyl�b� atk�k (Gubacsatkaf�l�k)

- Test�k megny�lt, k�ls�leg s�r�n gy�r�z�tt, f�regszer� (284. �bra).

- Kifejletten is csak a k�t p�r l�buk van az el�testen.

����������� A legkisebb �zeltl�b�ak tartoznak ide (0.08-0.32 mm). N�v�nyi sejteket sz�vnak ki, a fajok fele gubacsot is okoz. A n�v�nyi elv�ltoz�s, vagyis a k�rt�tel k�pe fajra jellemz�.

284. �bra Tetrapodili t�pus

 

Sp.: Eriophyies vitis - Sz�l�-gubacsatka

����������� A sz�l�lev�l fon�k�n feh�r, k�s�bb barnul� sz�r�s�d�st okoz. A lev�l sz�n�n barnul� kiemelked�sek l�tszanak.

 

Ordo: Astigmata

����������� L�gz�ny�l�suk �s trachearendszer�k nincs. Az �llatok rendszerint gyeng�n kitiniz�ltak. A rendben gyakoriak a k�szletk�rtev� �s parazita �letm�d� fajok.

 

Familia: Acaridae - K�szletatkaf�l�k

- Vil�gos s�rg�s vagy feh�r sz�n�ek.

- Z�m�k alkat�ak (281. �bra).

- L�bfej�k�n tapad�k�sz�l�k van.

����������� Nyirkos helyeken gyakoriak, a legk�l�nb�z�bb rakt�rozott �lelmiszerekben. A term�szetben �l�k n�v�nyi �s �llati eredet� szerves anyagokkal t�pl�lkoznak gerincesek �s gerinctelenek f�szkeiben.

281. �bra Acarus t�pus

 

Sp.: Acarus siro - Lisztatka

����������� 0,4-0,6 mm-es, sz�ntelen �llat. Gabon�ban, lisztben, lisztes �lelmiszerekben gyakran t�megesen elszaporodik. A nagy sz�razs�got rosszul t�rik, de �n. kitart�nimf�k seg�ts�g�vel �tv�szelik a kedvez�tlen id�szakot.

 

Familia: Sarcoptidae - R�hatk�k

- Test�k g�mbded.

- L�buk r�vid, k�l�n�sen a h�tuls� k�t p�r (282. �bra).

����������� �lland� h�m�rs�klet� gerincesek b�r�l�sk�d�i. Oll�szer� cs�pr�g�ikkal �s em�szt�v�lad�kukkal a b�rsz�vetet k�ros�tj�k, az �l� h�mr�tegben r�gnak j�ratokat.

282. �bra Sarcoptidae t�pus

 

Sp.: Sarcoptes scabiei - R�hatka

����������� 0,2-0,4 mm. Els� k�t p�r l�b�n tapad�korong van. Ember �s m�s eml�s�k �l�sk�d�je. A b�r v�konyabb helyein f�rj�k be magukat. A h�mr�tegben a felsz�nnel p�rhuzamos j�ratokat r�gnak. A n�st�ny ezekbe pet�zik. A l�rv�k egy r�sze tov�bb r�gja a j�ratokat, m�s r�sz�k a felsz�nre m�szik k�ls� �l�sk�d�k�nt. Ilyenkor maga v�jta t�lcs�rszer� m�lyed�sben pihen.

 

Ordo: Oribatida - P�nc�losatk�k

- A gnathosoma fel�lr�l nem l�tszik (283. �bra).

- H�toldaluk er�sen p�nc�los, vastag kitinnel fedett.

- Test�k dombor�, s�t�t sz�n�, gyakran fel�leti d�sz�t�ssel.

����������� Jelent�s t�nyez�i a humuszk�pz�d�snek, mert f�leg boml�snak indult n�v�nyi anyagokat fogyasztanak. T�pl�lkozhatnak m�g gombafonalakkal, moszatokkal, pollennel, sp�r�val. Talajban, avarban, mohap�rn�ban �lnek, sokszor igen nagy egyedsz�mban. Egyes fajaik galandf�reg-k�ztesgazd�k.

283. �bra Oribatida alak

 

Sp.: Oribotritia decumana - Bicsakl� p�nc�losatka

����������� El�- �s ut�test k�z�tt �z�let van, ez�rt �ssze tudnak g�mb�ly�dni. Mohap�rn�kban k�z�ns�ges.

 

Subclassis: Palpigradi - Sz�lfark�ak

- 0,6-2,8 mm-esek.

- Az el�test �s az ut�test ny�lszer�en kapcsol�dik.

- Cs�pr�g�juk oll�s.

- Tapogat�l�baik a t�bbi v�gtaghoz hasonl�an karmokban v�gz�dnek, j�r�l�bk�nt haszn�lj�k.

- Els� p�r l�buk megny�lt tapogat�l�b hossz� �rz�ksz�r�kkel.

- Ut�test�k v�g�n sok�z� sert�s farokf�ggel�k n�tt (257. �bra).

����������� F�leg tr�pusi �s szubtr�pusi ter�leteken �lnek, p�ratelt helyeken. Magyarorsz�gon barlanglak� fajokat tal�ltak. �zeltl�b�ak pet�ivel t�pl�lkoznak.

257. �bra Palpigradi t�pusok

(1 = ivarny�l�s, 2 = coxalis szervek)

 

Sp.: Eukoenenia (austriaca?) v�gv�lgyii - Magyar sz�lfark�

����������� Az �gersz�gi Szabads�g-barlangban �l (az Aggteleki Karszt barlangjainak bennsz�l�tt faja?), felfedez�j�r�l nevezt�k el.

 

Subclassis: Uropygi - Ostorfark�ak

- R�vid, ut�test�k v�g�n h�rom �z� f�ggel�k van.

- Ezen sok�z�, fon�lszer� flagellum ered.

- Tapogat�l�baik oll�k�nt m�k�dnek.

- A tapogat�st az els� l�bp�r v�gzi (259. �bra).

����������� Mag�nosan �lnek tr�pusi, szubtr�pusi ter�leteken. �jszakai ragadoz�k. V�dekez�s�l az analis mirigyeik v�lad�k�t az ostor t�ve mell�l fecskendezik ki.

259. �bra Uropygi t�pus

 

Sp.: Mastigoproctus giganteus - �ri�s ostorfark�

����������� 7,7 cm-es k�z�p- �s d�l-amerikai faj. Analis mirigyv�lad�k�nak 84%-a ecetsav, 11%-a v�z �s 5%-a caprylsav. Ez a b�rre ker�lve �g� f�jdalmat okoz.

 

Subclassis: Amblypygi - Ostorl�b�ak

- El�test�k vese vagy sz�v alak�, h�tpajzs fedi.

- Tapogat�l�buk hatalmas fog�karr� alakult (258. �bra).

- El�ls� l�buk tapogat�szervv� lett, amely a test hossz�nak t�bbsz�r�s�t is el�rheti.

258. �bra Amblypygi t�pus

����������� �zsia, Afrika, Amerika tr�pusi, szubtr�pusi erd�iben �lnek, rovarokra vad�sznak.

Sp.: Titanodamon johnstoni

����������� Afrik�ban �l. A n�st�ny a pet�ket az ivarny�l�shoz tapad� k�lt�tasakban hordja.

 

Subclassis: Araneae - P�kok

����������� Testfel�p�t�s�ket a 262. �br�n l�tjuk. El�- �s ut�test�ket r�vid ny�l (ny) k�ti �ssze. Az el�testen n�gy k�z�p- �s 2-2 oldalszemet (sz), karomban v�gz�d�, m�regmiriggyel ell�tott cs�pr�g�t (cs), �llkapcsot (m), tapogat�l�bat (t), als� ajkat (a) �s n�gy p�r l�bat tal�lunk. Az ut�test v�ge el�tt, a hasoldalon foglalnak helyet a fon�szem�lcs�k (f), amelyeknek sz�ma �ltal�ban 3 p�r. N�h�ny csal�dban fonalsz�r� (cribellum) is tal�lhat� (263. �bra).

262. �bra Araneae testfel�p�t�s (A: h�toldal, B: hasoldal)

����������� A k�l�nb�z� mirigyek saj�tos min�s�g� fonalat �ll�tanak el�. A leveg�n megszil�rdul� fonalat karmos l�baikkal fonj�k. Majdnem mindegyik faj n�st�nye sz�ved�kbe burkolja a lerakott pet�ket. Sz�mos esetben fejlett ivad�kgondoz�s figyelhet� meg. A p�kfonalat m�g lak�sz�ved�k �s fog�h�l� sz�v�s�re is haszn�lhatj�k.

����������� A p�kok megadott m�retei az el�testre vonatkoznak, mivel az ut�test m�rete a t�pl�lkoz�st�l f�gg�en nagyon v�ltoz� lehet.

263. �bra Fon�szem�lcs�k (e: el�ls�, k: k�z�ps�, h: h�tuls�, sz: sz�v�lap = fonalsz�r�)

 

Subordo: Opisthothelae - Fels�rend� p�kok

����������� Ut�test�k egys�ges, szelv�nyezetts�gnek nyoma sem l�tszik.

 

Legio: Mygalomorphae (Orthognatha) - N�gyt�d�s p�kok

����������� A cs�pr�g�k v�zszintesen ny�lnak el�re, a cs�p�karmok egym�ssal p�rhuzamosan m�k�dnek (264. �bra). T�bbnyire s�t�tbarna vagy fekete sz�n�ek, k�zepes �s nagym�ret� p�kok. F�k�nt tr�pusi �s szubtr�pusi ter�leteken �lnek.

264. �bra Mygalomorphae cs�pr�g�

(cs = cs�p�karom)

 

Familia: Avicularidae - Mad�rp�kok

- A legnagyobb termet� �s leghosszabb �let� fajok.

- Felt�n�en hossz�, rojtos sz�rzet�k van (265. �bra).

����������� T�bbnyire D�l-Amerika tr�pusi ter�letein honosak.

265. �bra Avicularidae t�pus

 

Sp.: Avicularia avicularia - Nagy mad�rp�k

����������� L�baival egy�tt 8 cm. Sz�ne fekete, test�t v�r�sbarna sz�r fedi. D�l-Amerik�ban �l. �jszaka akt�v, nappal sz�ved�k�b�l k�sz�lt b�v�hely�n tart�zkodik. F�leg rovarok nedv�vel t�pl�lkozik, de kolibriket, b�k�kat is megt�mad.

 

Legio: Araneomorphae (Labidognatha) - F�p�kok

����������� A cs�pr�g�k f�gg�legesen �llnak, a cs�p�karmok egym�ssal szemben m�k�dnek (266. �bra).

266. �bra Araneomorphae cs�pr�g� (cs = cs�p�karom)

 

Familia: Lycosidae - Farkasp�kok

- D�s sz�rzet�ek.

- Nyolc szem�k h�rom sorban �ll, az els� n�gy kicsi, a m�sodik �s harmadik sorban 2-2 nagy szem helyezkedik el (273. �bra).

- L�baik felt�n�en t�sk�zettek.

- Fon�szem�lcseik r�videk.

273. �bra Lycosidae alak �s szem�ll�s

����������� Talajon �lnek, a n�v�nyzetre csak n�h�ny faj m�szik fel. N�h�ny fajuk mez�gazdas�gi ter�leten t�meges lehet. Fog�h�l�t nem k�sz�tenek, zs�km�nyukat lerohan�ssal fogj�k el. Egyes fajok a f�ldben f�gg�leges t�rn�t f�rnak. A n�st�nyek pet�iket az ut�test�k v�g�re er�s�tve hordj�k magukkal.

 

Sp.: Lycosa singoriensis - Szong�riai csel�p�k

����������� Haz�nk legnagyobb (�s az Alf�ld jellegzetes) p�kja, 12-15 mm. T�rd�zei, a l�bsz�r t�ve �s cs�csa fekete, egy�bk�nt az �llat barn�s sz�n�, tarka. F�gg�leges akn�kat f�r, amelyet laza sz�ved�kkel b�lel. Javar�szt s�sk�t eszik. A n�st�ny petecsom�j�t a lyukban �rzi, n�ha napoztatja.

 

Familia: Pisauridae - Csod�sp�kok

- Szemeik h�rom sorban �llnak.

- Minden l�bukon h�rom karom van, a nagy karmok fogai hossz�ak.

272. �bra

Pisauridae t�pus (p = petecsom�)

����������� Fog�h�l�t nem sz�nek, zs�km�nyukat r�rohan�ssal ejtik el. Gyors mozg�s�ak. A pet�ket a n�st�ny g�mb alak� petezacsk�ban cs�pr�g�ival fogva mag�val cipeli (272. �bra).

 

Sp.: Pisaura mirabilis - Csod�sp�k

����������� Ut�test�nek h�toldala vil�gosbarna, ezen k�t sorban szab�lytalan, ferd�n vil�gosabb �s s�t�tebb foltok sorakoznak. L�baik hossz�ak. F�veken, cserj�ken m�szk�l, leveleken napozik.

 

Familia: Agelenidae - Zugp�kok

- L�baik hossz�ak.

- Test�k hengeres.

- Fon�szem�lcseik hossz�ak (271. �bra).

271. �bra Agelenidae t�pus

����������� T�lcs�r alak� fog�h�l�t sz�nek n�v�nyzeten, avarban, szikl�kon vagy lak�sokban.

 

Sp.: Tegenaria domestica - H�zi zugp�k

����������� Ut�teste sz�rke s�t�t foltokkal. Gyakran lak�sokban, h�zak k�rny�k�n fordul el�, a szob�k sarkaiban telepedik meg. A n�st�nyek hossz� �let�ek.

 

Familia: Argyronetidae - B�v�rp�kok

����������� Egyetlen faj tartozik ebbe a csal�dba. Eur�zsiai elterjed�s�.

 

Sp.: Argyroneta aquatica - B�v�rp�k

����������� Sz�rk�sbarna. L�bain �sz�sz�r�k vannak. Az ut�test h�toldal�n hat bem�lyed� pont l�tszik. Az egyetlen p�kfaj, amely eg�sz �let�ben v�z alatt �l. Minden s�r� n�v�nyzet�, tiszta �ll�v�zben megtal�lhat�. V�zi �zeltl�b�akkal t�pl�lkozik. V�z alatti b�v�rharangj�ba az ut�test sz�rei k�z�tt sz�ll�tja a leveg�t. A harangban fogyasztja el t�pl�l�k�t, itt p�rosodik, pet�it is itt �rzi.

 

Familia: Eresidae - Bikap�kf�l�k

- Z�m�k termet�ek (268. �bra).

- L�buk vastag, r�vid.

- Feji r�sz�k er�sen kiemelkedik.

- Szemeik h�rom sorban �llnak.

268. �bra Eresidae alak �s szem�ll�s

����������� A fon�szem�lcs�k el�tt sz�v�lap van, a negyedik l�b m�sodik v�g�z�n egy- vagy k�tsoros ny�st (calamistrum) foglal helyet (267. �bra). A fajok t�bbs�ge tr�pusi elterjed�s�. A talajba lak�cs�vet �p�tenek.

267. �bra Ny�st (c = calamistrum)

 

Sp.: Eresus cinnaberinus - Bikap�k

����������� A n�st�ny 1,5 cm, egysz�n� fekete. A h�m feleakkora, ut�test�nek h�toldala vil�gosabb vagy s�t�tebb �l�nkv�r�s, n�gy kerek, feh�ren szeg�lyezett fekete folttal. 6-10 cm m�ly, fonallal b�lelt �regben lakik, amelynek bej�rat�n�l t�lcs�r alak� h�l� �s fog�h�l� van. Els�sorban talajfelsz�nen mozg� bogarakkal t�pl�lkozik.

 

Familia: Thomisidae - Karol�p�kok

- Test�k lap�tott, ut�test�k sz�les (270. �bra).

- L�baik felt�n�en oldalt �llnak.

- K�t el�ls� l�bp�rjuk hosszabb, el�l �s bel�l er�sen t�sk�s.

����������� Sz�mos fajuk form�ja �s sz�ne meglep�en egyezik k�rnyezet�vel. Oldalir�nyban futnak. H�l�t nem sz�nek, �ld�g�lve leselkednek. Talajon �s n�v�nyeken �lnek.

270. �bra Thomisidae t�pus

 

Sp.: Thomisus onustus - Feh�r karol�p�k

����������� K�ns�rga vagy feh�r, esetleg lil�s �rnyalat�, sz�rk�n erezett, l�bai barn�k. A n�st�ny 1 cm, a h�m csak egyharmada. Vir�gokon leselkedik �ldozataira, beporz� rovarokra. H�zi m�hek puszt�t�s�val k�rt okozhat.

 

Familia: Salticidae - Ugr�p�kok

- Az els� szemsor n�gy szeme felt�n�en nagy, el�refel� n�z (274. �bra).

- L�baik viszonylag r�videk, a h�tuls�k kiss� hosszabbak.

- Test�k z�m�k.

����������� Zs�km�nyukat r�ugr�ssal szerzik meg, h�l�t nem k�sz�tenek. Vil�gviszonylatban a fajokban leggazdagabb csal�d.

274. �bra Salticidae testalkat

 

Sp.: Salticus scenicus - Sz�n�szp�k

����������� 2,5-3 mm. Z�m�k test�n barn�ss�rga �s sz�rk�sfeh�r s�vok v�ltakoznak. Nev�t komikus mozg�s�r�l kapta, ahogy kiszemelt �ldozat�t becserk�szi. K�falakon, szikl�kon gyakori.

 

Familia: Argiopidae (Araneidae) - Keresztesp�kok

- El�test�k lapos �s sz�les.

- Nyolc szem�k k�t sorba rendez�d�tt (269. �bra).

- L�baik felt�n�en t�sk�zettek.

269. �bra Argiopidae t�pus �s szem�ll�s

����������� A legink�bb sz�n- �s alakd�s csal�d. Rajzolatuk a fajok elk�l�n�t�s�n�l hasznos b�lyeg. Kerek h�l�t k�sz�tenek, amit naponta meg�j�tanak. Alakja, nagys�ga, elhelyezked�s�nek m�dja fajra jellemz�. A h�mek ivar�retts�g ut�n csavarg� �letm�dot folytatnak.

 

Sp.: Araneus diadematus - Koron�s keresztesp�k

����������� Alapsz�ne a vil�gos s�rg�t�l a piroson kereszt�l s�t�t lil�sbarn�ig minden sz�n�rnyalat� lehet, a vil�gos keresztrajzolat viszont mindig j�l felismerhet� rajta. 6-8 mm, de ut�test�vel egy�tt el�rheti a 1.5 cm-t. Bokrok, f�k �gai k�z�tt, padl�sokon, eresz alatt sz�vi h�l�j�t.

 

Sp.: Argiope bruennichi - Dar�zsp�k

����������� El�teste fekete, s�r� feh�r sz�r�zettel. Ut�teste �l�nks�rga, fekete har�ntcs�kokkal. A h�m 3 mm, a n�st�ny 8 mm-es. Vizeny�s, nedves ter�leteket kedvel. H�l�j�n X alakban keresztez�d� feh�r besz�v�s l�tszik az eg�sz �tm�r�n kereszt�l.

 

 

Classis: Pantopoda - Csupal�b�llatok

����������� K�l�nleges alkot�s� tengeri �llatok (285. �bra).

285. �bra Pantopoda t�pus

����������� Test�k a 10 cm-t, l�baik a 24 cm-t is el�rhetik. Botszer� test�k�n fejet, t�rzset, ut�testet lehet megk�l�nb�ztetni. Fej�k mozgathat� orm�nyba ny�lik, ezzel sz�vnak. A fejen van m�g a cs�pr�g�, tapogat�l�b �s a petehord� (oviger). 4-6 p�r karmokban v�gz�d� l�buk lehet. Ezek a j�r�l�bak er�teljesek �s hossz�ak, benn�k a bels� szervek egy r�sze is megtal�lhat�. A pet�ket a h�mek hordozz�k. A l�rv�k kib�j�suk ut�n egy ideig a h�men tart�zkodnak. �let�k els� id�szak�ban f�leg hydroidpolipokat fogyasztanak. Lass� mozg�s�ak, kifejletten ragadoz�k vagy parazit�k. A partmenti �vben �lnek.

 

Sp.: Nymphon gracile - Nyurga �szkap�k

����������� Eur�pai tengerekben gyakori. Vir�g�llatokat ragadozik.