XVII. Phylum: Arthropoda - �zeltl�b�ak
����������� Heteron�m
szelv�nyezetts�g� �llatok, szelv�nysz�muk el�rheti a 180-at is. Test�k fejre �s
t�rzsre, vagy fejre, torra �s potrohra, m�sutt el�- �s ut�testre k�l�n�l.
K�ltakar�juk kem�ny, kitin tartalm� kutikula.
����������� A phylum
nev�t a v�gtagokr�l kapta, amelyek �zelt l�bak (arthropodiumok). Jellemz�i: az
egyes �zeket �z�letek (kitines h�rty�k) k�tik �ssze, a t�rzsh�z is �z�letekkel
kapcsol�dik, valamint saj�t izomzattal rendelkezik. A csoporton bel�l �si
b�lyeg a szelv�nyenk�nti egy p�r l�b. A t�rzsfejl�d�s sor�n a v�gtagok sz�ma
reduk�l�dott. Az �zelt l�bak m�dosulhatnak sz�jszervekk�, tapint�szervekk�,
l�legz�- �s p�rz�szervekk�.
����������� A
ma �l� �llatfajok mintegy 3/4 r�sze tartozik ebbe a t�rzsbe, a mostan�ig le�rt
fajok sz�ma 1 milli� felett van.
Subphylum: Chelicerata - Cs�pr�g�s �zeltl�b�ak
����������� Cs�pjuk
nincs. Jellegzetes sz�jszerv�k a cs�pr�g� (chelicera). Ezen nincs r�g�fel�let,
�gy t�pl�l�kukat felapr�zni nem, csak kisz�vni k�pesek. Test�k alapvet�en el�testre
(prosoma) �s ut�testre (opistosoma) tagol�dik.
Classis: Merostomata - R�kszab�s�ak
����������� El�test�k
h�toldal�t egys�ges patk� alak� p�nc�l (peltidium) fedi. A h�tp�nc�l fel�let�n
k�t �sszetett �s k�t egyszer� szem helyezkedik el. Az el�test v�gtagjai a
k�vetkez�k: egy p�r oll�s cs�pr�g� �s 5 p�r szint�n oll�ban v�gz�d� j�r�l�b. Az
ut�testet is egys�ges h�tlemez bor�tja, amelynek oldal�n mozgathat� t�sk�k
vannak. Az opistosoma lev�lszer� v�gtagjai (6 p�r) a l�gz�s �s az �sz�s
funkci�j�t is ell�tj�k. Az �llatok teste hossz�, mozgathat� farokt�visben
v�gz�dik.
� 1 =
h�tp�nc�l
� 2 = ut�test
h�tlemeze
� 3 =
farokt�vis
� 4 =
cs�pr�g� (chelicera)
� 5 =
pedipalpus
� 6 =
j�r�l�bak (�llkapcsi l�bak)
� 7 =
r�g�lemez
� 8 =
chilarium (cs�kev�nyes v�gtag)
� 9 = kopolty�fed�
10 = ut�test v�gtagjai
11 = h�tlemez oldalt�sk�i
12 = front�lis szerv (szagl�szerv)
253. �bra Xiphosura t�pus
����������� Fen�klak�,
sek�lytengeri (<200 m) �llatok. El�test�k �s�k�nt szolg�l, seg�ts�g�vel
f�rj�k be magukat a homokos talajba. Hassal felfel� �sznak a tengerben.
T�pl�l�kuk f�leg puhatest�ekb�l �s f�rgekb�l �ll, amelyeket r�g�gyomruk
seg�ts�g�vel apr�tanak fel. A partmenti homokba rakj�k pet�iket,
megterm�keny�t�s�k k�ls�. Trilobitoid l�rv�ik h�romkar�j� �sr�kokra
hasonl�tanak. Rengeteg fosszilis fajuk ismert, a hozz�juk hasonl�, ma is �l� 5
fajuk a Xiphosura - T�rfark�ak rendj�be tartozik.
Sp.: Limulus polyphemus - Atlanti t�rfark�
����������� Az
Atlanti-�ce�nban a m�lyebb vizeket kedveli, csak szaporod�si id�szakban
figyelhet� meg a parti �vezetben t�megesen. �jszakai ragadoz�, t�pl�l�ka
f�rgekb�l, csig�kb�l, kagyl�kb�l �ll. Farokt�vis�vel egy�tt a 60 cm-es
hossz�s�got is el�rheti.
Classis: Arachnida - P�kszab�s�ak
����������� Csak
az el�test�k�n viselnek fejlett v�gtagokat. Az ut�testen er�sen m�dosult form�ban
maradtak meg (ha vannak). Els� p�r v�gtagjuk a cs�pr�g�, amely els�dlegesen 3
�z�, �s a 2. �s 3. �z oll�t k�pez. A m�sodik v�gtagp�r a pedipalpus vagy
tapogat�l�b, v�ltozatos alak� �s m�k�d�s� lehet. N�gy p�r karomban v�gz�d�
j�r�l�buk van, ami sz�mos esetben cs�kkenhet (l�rv�knak 3, egyes atk�knak 2
vagy 1 p�r). Egyszer� szemeik vannak, 0-5 p�r. Ragadoz�k vagy �l�sk�d�k.
T�pl�l�kukat sz�juk el�tt em�sztik meg. A zs�km�nyszerz�st, az ivad�kgondoz�st
�s a v�dekez�st m�reg-, sz�v�- ill. b�zmirigyek seg�tik. Rendk�v�l formagazdag
csoport.
Subclassis: Scorpiones - Skorpi�k
- Ut�test�k k�t r�szre k�l�n�l (254. �bra).
- Az ut�test v�g�n m�regt�vis �l, amit rendszerint
h�tuk f�l� g�rb�tve hordanak.
- Cs�pr�g�juk r�vid, tapogat�l�buk nagy, oll�s.
- A kilencedik testszelv�ny hasoldal�n m�dosult
v�gtagot, "f�s�t" viselnek (funkci�j�t tekintve mechanoreceptor).
254. �bra Scorpiones t�pus
����������� 3-20
cm-esek. F�k�nt tr�pusi vid�keken elterjedtek. Ragadoz�k. �ldozataikat
tapogat�l�buk oll�j�val szor�tj�k �ssze. �jszakai �llatok. Sok t�panyagot
k�pesek rakt�rozni, �gy az �hez�st egyesek k�t �vig is b�rj�k. P�rz�sukat
n�szt�nc el�zi meg, melynek sor�n a h�m spermatofort rak le, ezt a n�st�ny
felveszi. Ovovivipar, azaz a pet�b�l k�zvetlen�l lerak�sa ut�n kib�jik a kis skorpi�.
Anyjuk kezdetben h�t�n hordja a fiatalokat. N�h�ny fajn�l fejlett
ivad�kgondoz�s figyelhet� meg. Haz�nkban egyetlen fajuk sem �l.
Sp.: Euscorpius carpathicus - K�rp�ti skorpi�
����������� 3-4
cm-es, s�t�tbarna �llat. A Keleti- �s a D�lkeleti-K�rp�tokban �l, k�vek alatt.
Sz�r�sa nem vesz�lyes. Egy n�st�ny egyszerre 6-40 fiatalt hoz a vil�gra. Az
ivar�retts�get csak 3-4 �ves korukra �rik el.
Subclassis: Solifugae - Rovarp�kok
- Test�k h�rmas tagol�d�sa a rovarok�ra eml�keztet
(256. �bra).
- Ut�test�k j�l szelv�nyezett.
- Cs�pr�g�juk nagy, m�regmirigy n�lk�li.
- Tapogat�l�buk l�bszer�, v�g�z�n ki�lthet�
tapad�h�lyaggal.
- Test�k�n sok hossz� tapint�sz�r van.
����������� Tr�pusi
�s szubtr�pusi sivatagok �s pusztas�gok lak�i. Nagyon gyors mozg�s�ak. Els�
l�bukat haszn�lj�k tapogat�sra (cs�pszer�en tartj�k), m�g tapogat�l�buk
tapad�szerv�t a t�pl�l�kszerz�sben �s sima fel�letek megm�sz�s�n�l haszn�lj�k.
F�leg �zeltl�b�akat, ritk�n d�g�t, gerinceseket is fogyasztanak, �jszaka
akt�vak.
256. �bra Solifugae t�pus
Sp.: Galeodes graecus - G�r�g hengerp�k
����������� 5
cm. Macedoni�t�l d�lre �l.
Subclassis: Pseudoscorpiones - �lskorpi�k
- El�test�k egys�ges, ut�test�k j�l szelv�nyezett,
nem tagol�dik k�t r�szre, mint a skorpi�kn�l (255. �bra).
- L�bukon a karmok k�z�tt tapad�korong van.
- Legfeljebb 1 cm-esek.
����������� Cs�pr�g�juk
hegy�n sz�v�mirigy, tapogat�l�buk oll�j�n m�regmirigy ny�lik. Apr� rovarokra,
atk�kra vad�sznak. T�bbs�g�k barna vagy fekete. A pet�k a n�st�ny
ivarny�l�s�b�l kipr�selt tasakba ker�lnek. A n�st�nyek sz�v�mirigyeik
seg�ts�g�vel f�szket �p�tenek, amelyben az anya�llat a pet�ket kikel�s�kig
�rzi. A fiatalok csak n�h�ny naposan hagyj�k el a sz�ved�ket. Vedl�shez �s
telel�shez is hasonl� f�szket �p�tenek maguknak. Avarban, mohap�rn�ban, fak�reg
alatt, eml�s- �s mad�rf�szkekben, lak�sokban �lnek.
255. �bra Pseudoscorpiones t�pus
Sp.: Chelifer cancroides - K�nyvskorpi�
����������� 2,5-4,5
mm. Vil�gosbarna. F�leg lak�sokban tal�lhat�, ahol portetvekre vad�szik. Lapos
test�vel k�nnyen elb�jik a reped�sekben, r�sekben. Gyorsan fut h�trafel�. Kb.
�t �vig �l. Kozmopolita.
Subclassis: Ricinulei - Sapk�s p�kok
- Az el�test elej�n mozgathat� csuklya van (261.
�bra).
- Szem�k nincs.
- Kis cs�pr�g�i oll�sak.
- A tapogat�l�b is oll�s.
- J�r�l�baik karmosak, az els�t tapogat�sra
haszn�lj�k.
- Az utols� n�gy testszelv�ny farkocsk�t alkot.
����������� Afrika
�s Amerika egyenl�t�i vid�kein �lnek. Legfeljebb 1 cm-esek, kev�s fajuk ismert.
Talajon, avarban, korhad� fat�rmel�k k�z�tt �lnek. Lass� mozg�s� ragadoz�k.
�talakul�ssal fejl�dnek.
261. �bra Ricinulei t�pus
Sp.:�
Cryptostemma feae
����������� Nyugat-Afrik�ban
�l.
Subclassis: Opiliones - Kasz�sp�kok
- L�baik sokkal hosszabbak a testn�l.
- Test�k r�vid (1-22 mm), z�m�k.
- El�- �s ut�test�k sz�les alappal kapcsol�dik
egym�shoz.
- El�test�k h�toldal�nak k�zep�n egy �n. szemdombon
viselik 2 szem�ket.
- Ut�test�k szelv�nyezetts�ge j�l l�that�.
- M�sodik p�r l�bukat haszn�lj�k tapogat�sra (260.
�bra).
- L�bfej�zeik m�sodlagosan �zekre tagol�dnak (ak�r
60 �zre).
����������� A
F�ld szinte minden r�sz�n elterjedtek. Els�sorban �szk�kkal, rovarokkal,
csig�kkal t�pl�lkoznak. Van d�g- �s korhad�kev� is. Sziklafalakon,
barlangokban, f�kon, gyepekben, talajon, avarban �lnek. Ez ut�bbiak l�bai
viszonylag r�videk. El�test�k�n b�zmirigyek ny�lnak, amelyek a v�dekez�sben
j�tszanak szerepet, csak�gy mint az �ncsonk�t�s (autotomia). A l�bak, saj�t
idegd�cai seg�ts�g�vel, k�nnyen lev�laszt�dnak a testr�l. Ezut�n m�g hossz�
percekig mozognak (kasz�lnak), �gy elterelik a t�mad� figyelm�t az �llatr�l. Az
elveszett l�bak nem regener�l�dnak. A zs�km�nyt oll�s cs�pr�g�ikkal kapj�k el.
A n�st�ny hossz� toj�cs�v�vel talajba, k�reg al� helyezi pet�it. 1-3 �vig
�lnek.
260. �bra Opiliones t�pus
Sp.: Phalangium opilio - H�zi kasz�sp�k
����������� Sz�rke
vagy vil�goss�rga, h�t�n gyenge rajzolattal. 4-9 mm. Erd�n, sz�nt�f�ld�n �l, de
a lak�sokban is gyakori. Naps�t�sben vir�gokon �ld�g�l. V�lad�ka j�dszag�.
Sp.: Opilio parietinus - Fali kasz�sp�k
����������� 5-8
mm. A h�m vil�gosbarna, a n�st�ny sz�rke. A test k�t oldala a h�ton s�t�ten
pettyezett, a n�st�ny ut�test�n hosszanti h�ts�v is lehet. H�zak, ist�ll�k
fal�n, sziklafalakon gyakori.
����������� Egys�ges,
szelv�nyezetlen test�ket egy, a 2. �s 3. l�bp�r k�z�tt h�z�d� h�toldali bar�zda
osztja k�t r�szre: a proterosom�ra �s a hysterosom�ra. Ez a testtagol�d�s a
t�bbi p�kszab�s�t�l elt�r�, a testt�jak nem felelnek meg az el�- �s ut�testnek.
A proterosom�n tal�lhat� a cs�pr�g� �s a tapogat�l�b - az eddigi r�szt
gnathosom�nak is nevezik -, valamint k�t p�r j�r�l�b, m�g a hysterosom�n a
harmadik �s negyedik l�bp�r ered (275. �bra).
����������� T�bbs�g�knek
n�gy p�r l�ba van, de a gubacsatk�k k�t p�r, a l�rv�k h�rom p�r v�gtaggal
rendelkeznek. M�sodlagosan egy p�r l�b is el�fordulhat. 1-4 p�r l�gz�ny�l�suk
lehet, amelyek �ltal�ban j�l l�that�k, �s elhelyezked�s�k fontos szerepet
j�tszik a rendszerez�sben. Cs�pr�g�juk az �letm�d szerint lehet oll�s, karmos
vagy szuronyszer� (276. �bra). A tapogat�l�b �sszeforradt alap�zei �ltal
alkotott nyitott csatorn�ban, a hypostom�ban foglalnak helyet, amit a homlok
ny�lv�nya, az epistoma fed be. Ezt az eg�sz k�sz�l�ket rostrumnak nevezz�k.
����������� Jellegzetess�g�k,
hogy �talakul�ssal fejl�dnek. Egy l�rvast�diumot 1-3 nimfast�dium k�vet az
ivar�retts�g el�r�s�ig.
275. �bra Acari testfel�p�t�s (e = el�test, u =
ut�test, g = gnathosoma)
a��������� b��������� c
276. �bra Acari cs�pr�g�k (a: oll�s, b: karmos, c:
szurony)
����������� �tlagos
m�ret�k 0,5-2 mm. Ragadoz�k, n�v�nyev�k, hullad�kfogyaszt�k, �l�sk�d�k. A
legk�l�nb�z�bb sz�razf�ldi �s v�zi �l�helyeken is el�fordulhatnak. Sok
betegs�gokoz�, betegs�g�tviv�, emberen �l�sk�d� fajuk van.
Superordo: Anactinotrichida
����������� Nincsenek
�rz�kel�sz�reik (trichobothriumok). Histerosom�jukon 1-4 p�r l�gz�ny�l�s
l�that�. T�bbnyire k�ls� �l�sk�d�k, vagy ragadoz�k.
Ordo: Ixodida - Kullancsszab�s�ak
278. �bra Ixodida t�pusok �s sz�v�orm�ny
- A sz�jszervekb�l fejszer� k�pz�dm�ny, capitulum
alakult.
- A cs�pr�g�k oll��zei fogazottak.
- Tapogat�l�buk visszafel� ir�nyul� horgokkal
ell�tott sz�v�orm�nyt alkot (278. �bra).
- Els� p�r l�buk l�bfej�z�ben k�miai �rz�kszerv, a
Haller-szerv tal�lhat�.
- Egy p�r l�gz�ny�l�suk van.
Gerincesek k�ls� �l�sk�d�i, v�rsz�v�k.
Sp.: Ixodes ricinus - K�z�ns�ges kullancs
����������� Capituluma
fel�lr�l j�l l�that�. Test�t vastag, elasztikus, d�szes kutikula fedi, sz�ne a
ricinus magj�hoz hasonl�t. A h�m h�t�t egys�ges kitinpajzs fedi, a n�st�nynek
csak az el�teste v�rtezett. 2-4 mm. Egy l�rva �s egy nimfa�llapota van.
Fejl�d�se sor�n h�rom alkalommal kell v�rt sz�vnia. A l�rva kistermet� gerinces
�llat, �ltal�ban gy�k vagy talajon f�szkel� mad�r v�r�t sz�vja, a nimfa eml�s
v�rt sz�v. A kifejlett h�m nem t�pl�lkozik. A n�st�ny eml�s v�r sz�v�sa �s a
megterm�keny�l�s ut�n pet�it a talajra rakja. Egy, m�sf�l �v alatt fejl�dik ki.
Magas p�ratartalm� helyeken �l. Sok vadon �l� �s h�zi�llat v�r�t is sz�vja.
S�lyos betegs�geket terjeszt (v�rusos agyvel�gyullad�s, Babesia fajok,
rikettsi�k, kullancst�fusz, Lyme-k�r, stb.).
Sp.: Argas persicus - �vantag
����������� Capituluma
h�toldalr�l nem l�tszik, h�t�n v�rtlemez nincs. 4-8 mm. Gazda�llatai
h�zisz�rnyasok, ritk�n a szarvasmarha. A n�st�ny �let�ben t�bbsz�r sz�v v�rt,
�s minden v�rsz�v�s ut�n pet�t rak. �jjel t�pl�lkozik, nappal baromfi�lak
reped�seiben tany�z. Ki�hezve az emberre is r�megy �s nehezen gy�gyul�
b�rgyullad�st okoz.
Ordo: Mesostigmata - Ny�gatk�k
- Cs�pr�g�ik oll�sak.
- �ltal�ban 1mm k�r�li, henger alak� �llatok.
- H�tukat egys�ges vagy k�t r�szre osztott
kitinlemez fedi (277. �bra).
T�bbs�g�k aranybarna sz�n�. Parazit�k �s szabadon
�l�k. Haller szerv�k nincs.
277. �bra Parasitus sp.
Sp.: Pergamasus coleoptratorum - Bog�ratka
����������� L�tr�gy�ban
�l, ahol fon�lf�rgeket, l�gyl�rv�kat ragadoz. A l�rva gan�jt�r� bogarakkal,
Geotrupes fajokkal viteti mag�t (for�zis) mindig friss tr�gy�ra.
Superordo: Actinotrichida
����������� �rz�kel�sz�reik
lehetnek. L�gz�ny�l�saik vagy hi�nyoznak, vagy a gnathosom�n�l ny�lnak. Az
atk�k forma- �s fajgazdag csoportja.
Ordo: Prostigmata
����������� Mindh�rom
t�pus� cs�pr�g� megtal�lhat� k�pvisel�in�l. Csak egy nimfa st�diumuk van. Az �llatok �ltal�ban �l�nk sz�n�ek. �letm�djukat tekintve
n�v�nyi ill. �llati �l�sk�d�k, humuszev�k �s ragadoz�k. T�bb gazdas�gi �s
orvosi jelent�s�ggel b�r� faj tartozik ide.
Familia: Tetranychidae - Tak�csatka-f�l�k
- 0,25-0,8 mm-esek.
- B�r�k l�gy.
- Cs�r�kbe sz�v�mirigyek ny�lnak (279. �bra).
����������� N�v�nyek
nedv�t sz�vogatj�k, de el�tte a leveleken k�z�s sz�ved�ket k�sz�tenek. A lev�l
megbarnul, majd lehullik. �ltal�ban polif�gok.
279. �bra Tetranychus sp.
Sp.: Tetranychus urticae - K�z�ns�ges tak�csatka
����������� Ny�ron
piszkosz�ld, �sszel �s t�len v�r�s sz�n�. A levelek fon�k�n, az erek k�z�tt
k�sz�t sz�ved�ket, ebben �l. T�bb, mint 100 gazdan�v�nye ismert. Els�sorban
z�lds�gf�l�k k�rtev�je.
Familia: Trombidiidae - B�rsonyatkaf�l�k
- T�bbnyire �l�nk sz�n�ek, �ltal�ban pirosak.
- B�rsonyszer�en sz�r�sek (280. �bra).
����������� T�bbs�g�k
a talajon vagy a talajban �l. A l�rv�k mindig parazit�k (madarak �s eml�s�k
v�r�t sz�vj�k), a nimf�k �s a kifejlett �llatok ragadoz�k (�zeltl�b�ak pet�it
fogyasztj�k). Az �letm�dbeli k�l�nbs�gnek megfelel�en a l�rv�k alakja is elt�r
a kifejlettek�t�l.
280. �bra Trombidiidae t�pus
Sp.: Microtrombidium pusillum - T�rpe b�rsonyatka
����������� 1,2
mm. Piros sz�n�. El�ls� l�ba hossz�, utols� �ze megvastagodott. A 0,2 mm nagys�g�
l�rva eml�s�k�n �s az emberen sz�v. A sz�r�s hely�n lencse nagys�g� papula
keletkezik. Az �szi erythema (acariasis) nev� b�rgyullad�st okozza.
Familia: Hydrachnidae - �desv�ziatka-f�l�k
- Test�k g�mb alak�.
- �l�nk sz�n�ek.
- Gnathosom�juk j�l fejlett, lefel� n�z.
- V�gtagjaikon fel�letn�vel� �sz�sz�r�zet figyelhet�
meg.
����������� Mindenf�le
�desv�zben el�fordulnak. �sz�, lebeg� �s aljzaton m�szk�l� t�pusokat
k�l�n�thet�nk el. Pet�iket v�zi n�v�nyekre rakj�k, a l�rv�k v�zi rovarokon,
rovarl�rv�kon �s kagyl�kon �l�sk�dnek, a kifejlett alakok alacsonyabb rend�
r�kokat vagy m�s v�ziatk�kat ragadoznak.
?�bra?
Sp.: Hydrachna geographica - T�rk�pes v�ziatka
����������� A
legnagyobb hazai faj, 8 mm. �ll�vizekben �l, g�mb alak�. Teste piros sz�n�,
h�toldal�n fekete rajzolat figyelhet� meg.
Familia: Eriophyidae (Tetrapodili) - N�gyl�b� atk�k
(Gubacsatkaf�l�k)
- Test�k megny�lt, k�ls�leg s�r�n gy�r�z�tt,
f�regszer� (284. �bra).
- Kifejletten is csak a k�t p�r l�buk van az
el�testen.
����������� A
legkisebb �zeltl�b�ak tartoznak ide (0.08-0.32 mm). N�v�nyi sejteket sz�vnak
ki, a fajok fele gubacsot is okoz. A n�v�nyi elv�ltoz�s, vagyis a k�rt�tel k�pe
fajra jellemz�.
284. �bra Tetrapodili t�pus
Sp.: Eriophyies vitis - Sz�l�-gubacsatka
����������� A
sz�l�lev�l fon�k�n feh�r, k�s�bb barnul� sz�r�s�d�st okoz. A lev�l sz�n�n
barnul� kiemelked�sek l�tszanak.
����������� L�gz�ny�l�suk
�s trachearendszer�k nincs. Az �llatok rendszerint gyeng�n kitiniz�ltak. A
rendben gyakoriak a k�szletk�rtev� �s parazita �letm�d� fajok.
Familia: Acaridae - K�szletatkaf�l�k
- Vil�gos s�rg�s vagy feh�r sz�n�ek.
- Z�m�k alkat�ak (281. �bra).
- L�bfej�k�n tapad�k�sz�l�k van.
����������� Nyirkos
helyeken gyakoriak, a legk�l�nb�z�bb rakt�rozott �lelmiszerekben. A
term�szetben �l�k n�v�nyi �s �llati eredet� szerves anyagokkal t�pl�lkoznak
gerincesek �s gerinctelenek f�szkeiben.
281. �bra Acarus t�pus
Sp.: Acarus siro - Lisztatka
����������� 0,4-0,6
mm-es, sz�ntelen �llat. Gabon�ban, lisztben, lisztes �lelmiszerekben gyakran
t�megesen elszaporodik. A nagy sz�razs�got rosszul t�rik, de �n. kitart�nimf�k
seg�ts�g�vel �tv�szelik a kedvez�tlen id�szakot.
Familia: Sarcoptidae - R�hatk�k
- Test�k g�mbded.
- L�buk r�vid, k�l�n�sen a h�tuls� k�t p�r (282.
�bra).
����������� �lland�
h�m�rs�klet� gerincesek b�r�l�sk�d�i. Oll�szer� cs�pr�g�ikkal �s
em�szt�v�lad�kukkal a b�rsz�vetet k�ros�tj�k, az �l� h�mr�tegben r�gnak
j�ratokat.
282. �bra Sarcoptidae t�pus
Sp.: Sarcoptes scabiei - R�hatka
����������� 0,2-0,4
mm. Els� k�t p�r l�b�n tapad�korong van. Ember �s m�s eml�s�k �l�sk�d�je. A b�r
v�konyabb helyein f�rj�k be magukat. A h�mr�tegben a felsz�nnel p�rhuzamos
j�ratokat r�gnak. A n�st�ny ezekbe pet�zik. A l�rv�k egy r�sze tov�bb r�gja a
j�ratokat, m�s r�sz�k a felsz�nre m�szik k�ls� �l�sk�d�k�nt. Ilyenkor maga
v�jta t�lcs�rszer� m�lyed�sben pihen.
Ordo: Oribatida - P�nc�losatk�k
- A gnathosoma fel�lr�l nem l�tszik (283. �bra).
- H�toldaluk er�sen p�nc�los, vastag kitinnel
fedett.
- Test�k dombor�, s�t�t sz�n�, gyakran fel�leti
d�sz�t�ssel.
����������� Jelent�s
t�nyez�i a humuszk�pz�d�snek, mert f�leg boml�snak indult n�v�nyi anyagokat
fogyasztanak. T�pl�lkozhatnak m�g gombafonalakkal, moszatokkal, pollennel,
sp�r�val. Talajban, avarban, mohap�rn�ban �lnek, sokszor igen nagy
egyedsz�mban. Egyes fajaik galandf�reg-k�ztesgazd�k.
283. �bra Oribatida alak
Sp.: Oribotritia decumana - Bicsakl� p�nc�losatka
����������� El�-
�s ut�test k�z�tt �z�let van, ez�rt �ssze tudnak g�mb�ly�dni. Mohap�rn�kban
k�z�ns�ges.
Subclassis: Palpigradi - Sz�lfark�ak
- 0,6-2,8 mm-esek.
- Az el�test �s az ut�test ny�lszer�en kapcsol�dik.
- Cs�pr�g�juk oll�s.
- Tapogat�l�baik a t�bbi v�gtaghoz hasonl�an
karmokban v�gz�dnek, j�r�l�bk�nt haszn�lj�k.
- Els� p�r l�buk megny�lt tapogat�l�b hossz�
�rz�ksz�r�kkel.
- Ut�test�k v�g�n sok�z� sert�s farokf�ggel�k n�tt
(257. �bra).
����������� F�leg
tr�pusi �s szubtr�pusi ter�leteken �lnek, p�ratelt helyeken. Magyarorsz�gon
barlanglak� fajokat tal�ltak. �zeltl�b�ak pet�ivel t�pl�lkoznak.
257. �bra Palpigradi t�pusok
(1 = ivarny�l�s, 2 = coxalis szervek)
Sp.: Eukoenenia (austriaca?) v�gv�lgyii - Magyar
sz�lfark�
����������� Az
�gersz�gi Szabads�g-barlangban �l (az Aggteleki Karszt barlangjainak
bennsz�l�tt faja?), felfedez�j�r�l nevezt�k el.
Subclassis: Uropygi - Ostorfark�ak
- R�vid, ut�test�k v�g�n h�rom �z� f�ggel�k van.
- Ezen sok�z�, fon�lszer� flagellum ered.
- Tapogat�l�baik oll�k�nt m�k�dnek.
- A tapogat�st az els� l�bp�r v�gzi (259. �bra).
����������� Mag�nosan
�lnek tr�pusi, szubtr�pusi ter�leteken. �jszakai ragadoz�k. V�dekez�s�l az
analis mirigyeik v�lad�k�t az ostor t�ve mell�l fecskendezik ki.
259. �bra Uropygi t�pus
Sp.: Mastigoproctus giganteus - �ri�s ostorfark�
����������� 7,7
cm-es k�z�p- �s d�l-amerikai faj. Analis mirigyv�lad�k�nak 84%-a ecetsav, 11%-a
v�z �s 5%-a caprylsav. Ez a b�rre ker�lve �g� f�jdalmat okoz.
Subclassis: Amblypygi - Ostorl�b�ak
- El�test�k vese vagy sz�v alak�, h�tpajzs fedi.
- Tapogat�l�buk hatalmas fog�karr� alakult (258.
�bra).
- El�ls� l�buk tapogat�szervv� lett, amely a test
hossz�nak t�bbsz�r�s�t is el�rheti.
258. �bra Amblypygi t�pus
����������� �zsia,
Afrika, Amerika tr�pusi, szubtr�pusi erd�iben �lnek, rovarokra vad�sznak.
Sp.: Titanodamon johnstoni
����������� Afrik�ban
�l. A n�st�ny a pet�ket az ivarny�l�shoz tapad� k�lt�tasakban hordja.
Subclassis: Araneae - P�kok
����������� Testfel�p�t�s�ket
a 262. �br�n l�tjuk. El�- �s ut�test�ket r�vid ny�l (ny) k�ti �ssze. Az
el�testen n�gy k�z�p- �s 2-2 oldalszemet (sz), karomban v�gz�d�, m�regmiriggyel
ell�tott cs�pr�g�t (cs), �llkapcsot (m), tapogat�l�bat (t), als� ajkat (a) �s
n�gy p�r l�bat tal�lunk. Az ut�test v�ge el�tt, a hasoldalon foglalnak helyet a
fon�szem�lcs�k (f), amelyeknek sz�ma �ltal�ban 3 p�r. N�h�ny csal�dban
fonalsz�r� (cribellum) is tal�lhat� (263. �bra).
262. �bra Araneae testfel�p�t�s (A: h�toldal, B:
hasoldal)
����������� A
k�l�nb�z� mirigyek saj�tos min�s�g� fonalat �ll�tanak el�.
A leveg�n megszil�rdul� fonalat karmos l�baikkal fonj�k. Majdnem mindegyik faj
n�st�nye sz�ved�kbe burkolja a lerakott pet�ket. Sz�mos esetben fejlett
ivad�kgondoz�s figyelhet� meg. A p�kfonalat m�g lak�sz�ved�k �s fog�h�l�
sz�v�s�re is haszn�lhatj�k.
����������� A
p�kok megadott m�retei az el�testre vonatkoznak, mivel az ut�test m�rete a
t�pl�lkoz�st�l f�gg�en nagyon v�ltoz� lehet.
263. �bra Fon�szem�lcs�k (e: el�ls�, k: k�z�ps�, h:
h�tuls�, sz: sz�v�lap = fonalsz�r�)
Subordo: Opisthothelae - Fels�rend� p�kok
����������� Ut�test�k
egys�ges, szelv�nyezetts�gnek nyoma sem l�tszik.
Legio: Mygalomorphae (Orthognatha) - N�gyt�d�s p�kok
����������� A
cs�pr�g�k v�zszintesen ny�lnak el�re, a cs�p�karmok egym�ssal p�rhuzamosan
m�k�dnek (264. �bra). T�bbnyire s�t�tbarna vagy fekete sz�n�ek, k�zepes �s
nagym�ret� p�kok. F�k�nt tr�pusi �s szubtr�pusi ter�leteken �lnek.
264. �bra Mygalomorphae cs�pr�g�
(cs = cs�p�karom)
Familia: Avicularidae - Mad�rp�kok
- A legnagyobb termet� �s leghosszabb �let� fajok.
- Felt�n�en hossz�, rojtos sz�rzet�k van (265.
�bra).
����������� T�bbnyire
D�l-Amerika tr�pusi ter�letein honosak.
265. �bra Avicularidae t�pus
Sp.: Avicularia avicularia - Nagy mad�rp�k
����������� L�baival
egy�tt 8 cm. Sz�ne fekete, test�t v�r�sbarna sz�r fedi. D�l-Amerik�ban �l.
�jszaka akt�v, nappal sz�ved�k�b�l k�sz�lt b�v�hely�n tart�zkodik. F�leg
rovarok nedv�vel t�pl�lkozik, de kolibriket, b�k�kat is megt�mad.
Legio: Araneomorphae (Labidognatha) - F�p�kok
����������� A
cs�pr�g�k f�gg�legesen �llnak, a cs�p�karmok egym�ssal szemben m�k�dnek (266.
�bra).
266. �bra Araneomorphae cs�pr�g� (cs = cs�p�karom)
Familia: Lycosidae - Farkasp�kok
- D�s sz�rzet�ek.
- Nyolc szem�k h�rom sorban �ll, az els� n�gy kicsi,
a m�sodik �s harmadik sorban 2-2 nagy szem helyezkedik el (273. �bra).
- L�baik felt�n�en t�sk�zettek.
- Fon�szem�lcseik r�videk.
273. �bra Lycosidae alak �s szem�ll�s
����������� Talajon
�lnek, a n�v�nyzetre csak n�h�ny faj m�szik fel. N�h�ny fajuk mez�gazdas�gi
ter�leten t�meges lehet. Fog�h�l�t nem k�sz�tenek, zs�km�nyukat lerohan�ssal
fogj�k el. Egyes fajok a f�ldben f�gg�leges t�rn�t f�rnak. A n�st�nyek pet�iket
az ut�test�k v�g�re er�s�tve hordj�k magukkal.
Sp.: Lycosa singoriensis - Szong�riai csel�p�k
����������� Haz�nk
legnagyobb (�s az Alf�ld jellegzetes) p�kja, 12-15 mm. T�rd�zei, a l�bsz�r t�ve
�s cs�csa fekete, egy�bk�nt az �llat barn�s sz�n�, tarka. F�gg�leges akn�kat
f�r, amelyet laza sz�ved�kkel b�lel. Javar�szt s�sk�t eszik. A n�st�ny
petecsom�j�t a lyukban �rzi, n�ha napoztatja.
Familia: Pisauridae - Csod�sp�kok
- Szemeik h�rom sorban �llnak.
- Minden l�bukon h�rom karom van, a nagy karmok
fogai hossz�ak.
272. �bra
Pisauridae t�pus (p = petecsom�)
����������� Fog�h�l�t
nem sz�nek, zs�km�nyukat r�rohan�ssal ejtik el. Gyors mozg�s�ak. A pet�ket a
n�st�ny g�mb alak� petezacsk�ban cs�pr�g�ival fogva mag�val cipeli (272. �bra).
Sp.: Pisaura mirabilis - Csod�sp�k
����������� Ut�test�nek
h�toldala vil�gosbarna, ezen k�t sorban szab�lytalan, ferd�n vil�gosabb �s
s�t�tebb foltok sorakoznak. L�baik hossz�ak. F�veken, cserj�ken m�szk�l,
leveleken napozik.
Familia: Agelenidae - Zugp�kok
- L�baik hossz�ak.
- Test�k hengeres.
- Fon�szem�lcseik hossz�ak (271. �bra).
271. �bra Agelenidae t�pus
����������� T�lcs�r
alak� fog�h�l�t sz�nek n�v�nyzeten, avarban, szikl�kon vagy lak�sokban.
Sp.: Tegenaria domestica - H�zi zugp�k
����������� Ut�teste
sz�rke s�t�t foltokkal. Gyakran lak�sokban, h�zak k�rny�k�n fordul el�, a
szob�k sarkaiban telepedik meg. A n�st�nyek hossz� �let�ek.
Familia: Argyronetidae - B�v�rp�kok
����������� Egyetlen
faj tartozik ebbe a csal�dba. Eur�zsiai elterjed�s�.
Sp.: Argyroneta aquatica - B�v�rp�k
����������� Sz�rk�sbarna.
L�bain �sz�sz�r�k vannak. Az ut�test h�toldal�n hat bem�lyed� pont l�tszik. Az
egyetlen p�kfaj, amely eg�sz �let�ben v�z alatt �l. Minden s�r� n�v�nyzet�,
tiszta �ll�v�zben megtal�lhat�. V�zi �zeltl�b�akkal t�pl�lkozik. V�z alatti
b�v�rharangj�ba az ut�test sz�rei k�z�tt sz�ll�tja a leveg�t. A harangban
fogyasztja el t�pl�l�k�t, itt p�rosodik, pet�it is itt �rzi.
Familia: Eresidae - Bikap�kf�l�k
- Z�m�k termet�ek (268. �bra).
- L�buk vastag, r�vid.
- Feji r�sz�k er�sen kiemelkedik.
- Szemeik h�rom sorban �llnak.
268. �bra Eresidae alak �s szem�ll�s
����������� A
fon�szem�lcs�k el�tt sz�v�lap van, a negyedik l�b m�sodik v�g�z�n egy- vagy
k�tsoros ny�st (calamistrum) foglal helyet (267. �bra). A fajok t�bbs�ge
tr�pusi elterjed�s�. A talajba lak�cs�vet �p�tenek.
267. �bra Ny�st (c = calamistrum)
Sp.: Eresus cinnaberinus - Bikap�k
����������� A
n�st�ny 1,5 cm, egysz�n� fekete. A h�m feleakkora, ut�test�nek h�toldala
vil�gosabb vagy s�t�tebb �l�nkv�r�s, n�gy kerek, feh�ren szeg�lyezett fekete
folttal. 6-10 cm m�ly, fonallal b�lelt �regben lakik, amelynek bej�rat�n�l
t�lcs�r alak� h�l� �s fog�h�l� van. Els�sorban talajfelsz�nen mozg� bogarakkal
t�pl�lkozik.
Familia: Thomisidae - Karol�p�kok
- Test�k lap�tott, ut�test�k sz�les (270. �bra).
- L�baik felt�n�en oldalt �llnak.
- K�t el�ls� l�bp�rjuk hosszabb, el�l �s bel�l
er�sen t�sk�s.
����������� Sz�mos
fajuk form�ja �s sz�ne meglep�en egyezik k�rnyezet�vel. Oldalir�nyban futnak.
H�l�t nem sz�nek, �ld�g�lve leselkednek. Talajon �s n�v�nyeken �lnek.
270. �bra Thomisidae t�pus
Sp.: Thomisus onustus - Feh�r karol�p�k
����������� K�ns�rga
vagy feh�r, esetleg lil�s �rnyalat�, sz�rk�n erezett, l�bai barn�k. A n�st�ny 1
cm, a h�m csak egyharmada. Vir�gokon leselkedik �ldozataira, beporz� rovarokra.
H�zi m�hek puszt�t�s�val k�rt okozhat.
Familia: Salticidae - Ugr�p�kok
- Az els� szemsor n�gy szeme felt�n�en nagy,
el�refel� n�z (274. �bra).
- L�baik viszonylag r�videk, a h�tuls�k kiss�
hosszabbak.
- Test�k z�m�k.
����������� Zs�km�nyukat
r�ugr�ssal szerzik meg, h�l�t nem k�sz�tenek. Vil�gviszonylatban a fajokban
leggazdagabb csal�d.
274. �bra Salticidae testalkat
Sp.: Salticus scenicus - Sz�n�szp�k
����������� 2,5-3
mm. Z�m�k test�n barn�ss�rga �s sz�rk�sfeh�r s�vok v�ltakoznak. Nev�t komikus
mozg�s�r�l kapta, ahogy kiszemelt �ldozat�t becserk�szi. K�falakon, szikl�kon
gyakori.
Familia: Argiopidae (Araneidae) - Keresztesp�kok
- El�test�k lapos �s sz�les.
- Nyolc szem�k k�t sorba rendez�d�tt (269. �bra).
- L�baik felt�n�en t�sk�zettek.
269. �bra Argiopidae t�pus �s szem�ll�s
����������� A
legink�bb sz�n- �s alakd�s csal�d. Rajzolatuk a fajok elk�l�n�t�s�n�l hasznos
b�lyeg. Kerek h�l�t k�sz�tenek, amit naponta meg�j�tanak. Alakja, nagys�ga,
elhelyezked�s�nek m�dja fajra jellemz�. A h�mek ivar�retts�g ut�n csavarg�
�letm�dot folytatnak.
Sp.: Araneus diadematus - Koron�s keresztesp�k
����������� Alapsz�ne
a vil�gos s�rg�t�l a piroson kereszt�l s�t�t lil�sbarn�ig minden sz�n�rnyalat�
lehet, a vil�gos keresztrajzolat viszont mindig j�l felismerhet� rajta. 6-8 mm,
de ut�test�vel egy�tt el�rheti a 1.5 cm-t. Bokrok, f�k �gai k�z�tt, padl�sokon,
eresz alatt sz�vi h�l�j�t.
Sp.: Argiope bruennichi - Dar�zsp�k
����������� El�teste
fekete, s�r� feh�r sz�r�zettel. Ut�teste �l�nks�rga, fekete har�ntcs�kokkal. A
h�m 3 mm, a n�st�ny 8 mm-es. Vizeny�s, nedves ter�leteket kedvel. H�l�j�n X alakban
keresztez�d� feh�r besz�v�s l�tszik az eg�sz �tm�r�n kereszt�l.
Classis: Pantopoda - Csupal�b�llatok
����������� K�l�nleges
alkot�s� tengeri �llatok (285. �bra).
285. �bra Pantopoda t�pus
����������� Test�k
a 10 cm-t, l�baik a 24 cm-t is el�rhetik. Botszer� test�k�n fejet, t�rzset,
ut�testet lehet megk�l�nb�ztetni. Fej�k mozgathat� orm�nyba ny�lik, ezzel
sz�vnak. A fejen van m�g a cs�pr�g�, tapogat�l�b �s a petehord� (oviger). 4-6
p�r karmokban v�gz�d� l�buk lehet. Ezek a j�r�l�bak er�teljesek �s hossz�ak,
benn�k a bels� szervek egy r�sze is megtal�lhat�. A pet�ket a h�mek hordozz�k.
A l�rv�k kib�j�suk ut�n egy ideig a h�men tart�zkodnak. �let�k els� id�szak�ban
f�leg hydroidpolipokat fogyasztanak. Lass� mozg�s�ak, kifejletten ragadoz�k
vagy parazit�k. A partmenti �vben �lnek.
Sp.: Nymphon gracile - Nyurga �szkap�k
����������� Eur�pai tengerekben gyakori.
Vir�g�llatokat ragadozik.