|
3.Etruszk id�rend
2006.04.16. 15:31
AZ ETRUSZK ID�REND
Kr e. 14-12. sz. Myk�n�i cserepek San Giovenale (Etr�ria) ter�let�n.
Kr. e. XIII-XII. sz. fordul�j�t�l megindul a harmadik n�phull�m is Eur�pa fel� a R�gi Keletr�l a pikt(kus) �s ma�ri (magyar) magyar nyelv� n�pr�szei ut�n. �vsz�zadokon �t tart e folyamat. Az els�
jelent�sebb rajok Assz�ria nagyhatalomm� v�l�s�val indulnak, I. Tiglathpilesar kir�ly (Kr.e. kb. 1116-1078) uralkod�sa alatt. � h�d�totta meg el�sz�r Libanont, Kappad�ci�t, H�torsz�g nagy r�sz�t �s
t�meggyilkol�si m�dszereivel hal�lf�lelmet keltett a lakoss�g k�r�ben. /310/ kb.
1230-1170 k�z�tt ism�telten Egyiptomra t�mad� �n. "tengeri n�pek" k�z�tt egy "twrws.w" n�pnevet (olvasata turusu vagy teres) is emlegetnek, melyet a kutat�k t�lnyom� t�bbs�ge az etruszkok "tyrrhen" vagy "tyrsen" nev�vel azonos�t. /311/
1043 k�r�l Etr�ria d�li r�sz�n tyrrhenusok telepedtek le, akikhez egy Raeti�b�l bev�ndorolt faj csatlakozott, amely mag�t Rasena- vagy Rasna n�ven nevezte. /312/
1200 k�r�l A Van-t�t�l keletre, az Urami-t� vid�k�n Uzzi (Hayasha, Kum-uzzu) katona�llamok.
Mitanni megd�nt�se ut�n az ottani �z er�k sz�tsz�lednek, Kis- �zsia - negyven lovas nemzets�g k�lt�zik a Hettita birodalomba manda katonai kaszt n�ven -, az Urami-t� vid�ke �s �ster�let�k, az
El�mi hegyvid�k m�g�tti s�kra. Ez ut�bbiban megalakul a mada (m�d) hatalom, szint�n lovast�rsadalom. A hettit�k birodalm�t a Tengeri n�pek d�ntik meg, az �zok Szubartu sz�v�be, Uzzuba k�lt�znek nemzets�gf�ik, a k�lok vezet�s�vel. /313/
1000-700 Villanova kult�ra - vaskorszak. /314/
988. A saeculum, az etruszk id�sz�m�t�s kezdete. /317/ Ez az adat �j megvil�g�t�sba helyezi a korai etruszk t�rt�netet. Gyakorlatilag �llamalap�t�ssal fel�r� esem�nyk�nt �rt�kelhetj�k. Eddigi mell�z�se nem lehet v�letlen, hiszen messze megel�z minden olyan indoeur�pai alap�t�st a k�rny�ken- latin, g�r�g-, akikt�l k�s�bben a ma �l� elk�pzel�sek szerint tanulniuk kellett volna.
800. Etruszk �r�sbelis�g kezdete. (Pontosabban a feliratok keletkez�se erre az id�re mutat.)
kb. 800 Az etruszkok Campani�ban is urai a f�ldnek. /319/
VIII. sz. Befejez�dik a csoportos bev�ndorl�s Etr�ri�ba. Az etruszkok �r�k�sei voltak mind a mezopot�miai, kis�zsiai, mind a sokf�le �gei hagyom�nynak. Latium a VIII. sz�zadban etruszk fennhat�s�g alatt �ll.
kb. 750-400 Folyamatos k�rp�t-medencei magyar nyelv� n�pess�g bev�ndorl�sa Etr�ri�ba �s a P�- v�lgyi keleti (kelta)- b�j �llamba.
VIII. sz. 12 etruszk v�ros laza sz�vets�ge. /321/ Ezek: Pisae (ma: Pisa), Faesulae (Fiesole), Arretium (Arezzo), Cortona (Cortotta), Volaterrae vagy Velathri (Volterra), Vetulonia, Rusallae, Clusium (Chiusi), Volsinii vagy Velsuna (Bolsena), Tarquinii (ma rom), Caere (Cervetri), Falerii vagy Falesia, Falisci, Aequum Faliscum. /322/
VIII. sz. Cumae etruszk alap�t�sa Campani�ban. A meger�s�tett etruszk v�ros az etruszk uralom alatt nagys�gban, sz�ps�gben �s er�ben fel�lm�lta R�m�t is. /324/
753 Ekkor nem alap�tott�k R�m�t, az mondai hagyom�ny csup�n.
753 Latium etruszk megsz�ll�s alatt. /325/
707 A 3. etruszk sz�zad, "saeculum" kezdete. /326/
VII- V sz�zad Etruszk tengeri hegem�nia els�sorban a Tirr�n-tengeren. ... az etruszk m�t�rgyakon a Kr. e. VII. �s V sz�zad k�z�tt s�r�n �br�zoltak kereskedelmi �s hadihaj�kat vagy tengeri �tk�zetek jeleneteit... /327/
VII. sz�zad m�sodik fele -Az etruszk aranykor. /328/
616 t�j�n Tarquinius Priscus R�ma uralkod�ja, Aric�ban �s Velitrae-ben (Uelletri) megtelep�lt etruszkokkal eg�sz�ti ki a r�mai szen�tust. Etruszk v�ros volt ezenk�v�l latiumban: Tusculum, Satricum (Satres etruszk istenr�l elnevezett v�ros) �s Preneste, (fejedelmi s�rjair�l nevezetes gazdag telep�l�s.) /329/
607 A 4. etruszk sz�zad, "saeculum" kezdete. /330/
Mario Torelli t�rk�pe: Az etruszk �b�c� h�rom alapt�pus�nak elterjed�se Cristofani ut�n. /323/
598 Volturnum (a mai Capua) etruszk v�ros fel�p�t�se Tarquinius Priscus uralkod�sa idej�n Campani�ban. /331/
Etr�ria teljes kiterjed�se Kr, e. 535-ben. /332/
Jelmagyar�zat, vil�gos sz�nnel jel�lt az etruszk t�rzster�let, s�t�tebb �rnyalat mutatja az etruszk t�gul�s ter�leteit. N�gyzet jel�li a f�bb etruszk v�rosokat, s�t�t pont mutatja az egy�b helyeket.
675 R�m�t - mint v�rost - Tarquinius Priscus etruszk kir�ly alap�totta Kr. e. 575 k�r�l, s ennek k�vetkezt�ben � volt R�ma els� kir�lya is. �gy teh�t "...R�m�ban egyetlen latin kir�ly sem uralkodott, hanem azok csup�n a k�s�i id�k kital�l�sai. /333/
675 L. Tarquinius Priscus megkezdi a v�ros (R�ma) �p�t�s�t: a Foro Boario, a capitoliumi Jupiter templom alapoz�s�t �s a Circus Maximust. /334/
640 k�r�l A karth�g�i �s etruszk - pontosabban a caerei - haj�had tengeri csat�ja a ph�kaiaiak ellen a sz�rd tengeren. Ezt az �jkori t�rt�net�r�s �ltal�ban, b�r helytelen�l, alaliai csatak�nt eml�ti. /335/
Tengeri csatajelenet, Vl. sz. /336/
Tengeri csata �br�zol�sa etruszk v�z�n/337/
635 Tengeri csata Alalia (Korzika) mellett. Etruszk gy�zelem a g�r�g gyarmatosok ellen.
525 Tarquinius Superbus fel�p�ti a Jupiter-templomot �s a Cloaca Maxim�t. /339/
524 A VI. sz�zadi etruszk h�d�t�sok Campani�ban ellen�ll�st v�ltottak ki a g�r�g�kb�l, �s 524-ben v�res harcok ut�n a g�r�g�k Cumae mellett megvert�k az etruszk sereget /340/.
520-510 t�j�n Tarquinius Superbus etruszk kir�ly olyan monument�lis etruszk st�lus� templomot �p�ttetett a Capitoliumon, amelyhez m�rhet�k abban a korban G�r�gorsz�gban is alig akadtak.
509 A "b�szke vagy g�g�s" Tarquinius Superbus kir�ly el�z�se. A k�s�bbi cs�sz�ri csal�d, az Octavianusok sorsa azt sugallja, hogy az etruszk kir�lyok el�zet�se ut�n az etruszk patr�ciusokat is ki�zt�k a szen�tusb�l. Az Octavianus csal�d tagjai, akiket az etruszk kir�lyok emeltek patr�ciusi rangra, Suetonius szerint plebejusi sorba s�llyedtek, majd keresked�kk�nt a Kr. e. II-I. sz�zadban lettek ism�t lovagokk�, s csak Julius Caesar seg�ts�g�vel ker�ltek �jb�l a patr�ciusi, majd a szen�tori rendbe. /341/
507 A r�maiak elpuszt�tott�k a latiumi etruszk v�rosokat. Latiumban legy�zt�k az etruszkokat. R�ma szen�tusa, amely m�r szinte sz�let�se �r�j�ban hatalomra t�rt, minden er�vel meg is szerezte. /342/
507 Az 5. etruszk sz�zad, "saeculum" kezdete. /343/
504 Porsenna, Chiusi kir�lya R�ma al� vonult, hatalmas sereg�vel megriasztva a szen�tust. Azt k�v�nta, hogy �llits�k vissza a kir�lys�got, fogadj�k vissza a Tarquiniusokat. L�tva azonban az ellen�ll�s er�ss�g�t, visszavonult a meger�s�tett etruszk ter�letre. Ez volt az utols� k�s�rlet az etruszk hegem�nia vissza�ll�t�s�ra. /344/
504 Porsenna, Chiusi kir�lya elfoglalja R�m�t. /345/
496 R�ma gy�zelme a latin v�rosok f�l�tt a Regillus-t�n�l (493: Spurius Cassius konzul sz�vets�ge a latin v�msokkal), R�ma a latin v�rosok sz�vets�g�nek egyenrang� tagja. Ez arra mutat, hogy R�ma ekkor m�g nem lehetett latin.
493 R�ma bel�p a latin sz�vets�gbe. /347/
484-424 A kis�zsiai Halikarnasszoszban sz�letett H�rodotosz g�r�g t�rt�net�r� sz�let�se �s hal�la. /348/
486 Etruszk konzulok jelenl�te R�m�ban. /350/
482-474 A Veii elleni els� h�bor�. /351/
480 Karth�g�i veres�g Szic�li�n�l. Karth�g� a g�r�g�k elleni perzsa t�mad�s �rny�k�ban megt�madta a szic�liai g�r�g�ket, de a Himer�n�l veres�get szenvedett az acragasi Theron �s a siracusai Gelon haj�had�t�l. /352/
477 Cesone Fabius veres�get szenved a Veii-beli etruszkokt�l. /353/
474 Hat �vvel k�s�bb a cumaei g�r�g�ket, (akik 524-ben m�r sikeresen megv�dt�k magukat egy t�mad�s ellen), megt�madt�k az etruszkok mind Campania fel�l a sz�razf�ld�n, mind �szak fel�l a tengeren; �s Siracusa, amelyet most Gelon b�tyja, Hiero vezetett, sz�vets�gese seg�ts�g�re sietett, olyan s�lyos veres�get m�rt az etruszk flott�ra, hogy az soha t�bb� nem volt elrettent� er�nek tekinthet�. /354/
474 A szic�liai �s campaniai g�r�g�k el�rkezettnek l�tt�k az id�t, hogy tengeren t�madj�k meg a veii h�bor�t�l meggyeng�lt etruszkokat. Szirakuza tirannus�nak, Hieronnak vezet�s�vel 474-ben, m�g a vesztes h�bor� �v�ben, Cumae mellett megt�madt�k az etruszkokat, s olyan csap�st m�rtek az etruszk haj�hadra, melyet t�bb� nem voltak k�pesek kiheverni. Az etruszk haj�z�s csaknem teljesen a Tirr�n-tengerre szorult vissza. /355/
454 H�sz �vvel k�s�bb a siracusaiak elfoglalt�k Elb�t �s Korzik�t. Az etruszk hader� a sikeres latiumi forradalom �ltal - amelynek k�vetkezt�ben az etr�riai etruszkokat elv�lasztott�k a campaniaiakt�l - politikailag gyorsan lehanyatlott. /356/ Aristodemus, cumaei g�r�g uralkod� t�bbet tett ann�l, minthogy a saj�tj�t v�dte volna az etruszk t�mad�sok ellen Campani�ban, �s hagyom�nyainak megfelel�en csatlakozott az it�liaiakhoz egy, az etruszkok �ll�sai elleni t�mad�shoz Latium d�li r�sz�ben. A r�mai forradalom a Tiberist�l �szakra l�v� etruszkokat elv�lasztotta campaniai atyafis�gukt�l. /357/
446 Campania v�rosai sorban a szamnitok kez�re ker�ltek, majd megt�madt�k Capu�t is. Az etruszk alap�t�k Titus Livius szerint: "...f�lvett�k �ket a teljes jog� polg�rok k�z�, s f�ldet adtak nekik." /358/
446-435 A samnisok leg�zolj�k Campani�t. A g�r�g�k �s karth�g�iak k�z�tt Szic�li�ban az er�viszonyok egyenl�ek voltak, �s az ellens�gesked�s megn�vekedett/359/
488-425 A Veii elleni m�sodik eredm�nytelen h�bor�. /360/
480 Az etruszk uralom Campani�ban n�h�ny �vtizeddel t�l�li ter�let�nek elv�g�s�t a szoros �rtelemben vett Etr�ri�t�l, de v�g�l is Kr. e. 430 k�r�l a szamniszok foglalj�k el.
428 A g�r�g Cumae - ezzel eg�sz Campania - szamnitoszk k�zre ker�l. /361/
420- 400 Az �t�dik sz�zad v�g�n nagysz�m� kelta, ismeretlen okb�l �t�z�nl�tt az Alpok h�g��n Lombardia �s a P�-v�lgye term�keny s�ks�gaira. A sz�zadfordul�ra lerombolt�k az Appeninekt�l �szakra es� etruszk v�rosokat. /362/
414 Az etruszkok Ath�n sz�vets�gesei Siracusa ellen. /363/
408-396 (Harmadik) h�bor� Ve� etruszk v�ros ellen, R�ma megveti l�b�t a Tiberis jobb partj�n (M. Furius Camillus dictator hadi sikerei). /364/
Kb. 400 ut�n Pompeius Trogust�l tudjuk, hogy kb. h�romsz�zezer gall indult meg r�szben It�lia, r�szben Pannonia fel�. Hogy a nagy t�bbs�g It�li�t vette c�lba, azt az ottani bet�r�s elemi ereje �s sikere bizony�tja. A v�ndorl�s okak�nt ugyancsak Pompeius Trogus a t�ln�pesed�st jel�lte meg. /365/
Az adathi�ny k�vetkezt�ben ezen, b�r �nmag�ban val�ban jelent�s n�pmozg�s jelent�s�g�t messze t�ln�ve szerepel az irodalomban. Nyilv�n ilyen, m�r �r�sban is r�gz�tett esetek nagyban hozz�j�rultak a nyugat-keleti ir�ny� kelta v�ndorl�sok, s�t h�d�t�sok felv�zol�s�hoz. Bizonytalan forr�sokra hivatkozva id�zett szerz�nk a biturig t�rzs Rajnav�lgyi elsz�rmaz�s� (lehets�ges) megmozdul�s�nak �rja le az esem�nyt, t�bbet nem tehet. Ugyanakkor Eur�pa t�bbi r�sz�nek esetleges n�pmozg�sair�l, amelyek k�v�l estek az �kori szerz�k �ltal bel�that� ter�leten, nincs k�zvetlen �rt�kelhet� forr�s. Igaz�b�l azt sem tudjuk, hogy a k�z�lt l�tsz�m n�pess�gre vagy hader�re vonatkozik-e. Enn�l sokkal nagyobb gondot jelent, hogy k�zzelfoghat� forr�sok sem tekinthet�ek minden k�ts�get kiz�r�an hitelesnek. Ezzel egy�tt nem haszontalan e k�r�lm�nyek ismertet�se. �gy t�nik, hogy az indoeur�paiak t�rt�nelemszeml�let�ben m�gis a valahol lejegyzett-esetenk�nt zavaros, k�ts�ges-k�tf�k el�gs�gesnek bizonyultak a v�gleges t�rt�nelem kialak�t�s�ra. Magam �ppen ett�l irt�zom a legjobban, mert eszerint fel kell tegy�k, hogy nem v�gezt�k el azon kutat�sokat m�s m�dszerekkel, amelyek b�v�thett�k volna a felt�r�s m�lys�g�t. Magyarul az indoeur�paiak f�lbehagyott t�rt�nelmet avattak igaziv�, �s most csod�lkozniuk kell, ha ezt m�gsem akarja nekik mindenki elhinni.
306. K�d�r Istv�n: Urartui eml�kek. P�ski, Budapest, 1996. 14. o.
307. K�d�r Istv�n: Urartui eml�kek. P�ski, Budapest, 1996. 14. o.
308. Proinsias MacCana: Kelta mitol�gia. Corvina, Budapest, 1993. 134. o.
309. ld. Bloch, R.: Die Etrusker (Arch. mundi, 1970. 72. o.
310. Bar�th Tibor: A magyar n�pek �st�rt�nete. Somogyi Zolt�n, USA, 1993. III /53. o.
311. G�tz L�szl�: Keleten k�l a nap. P�ski, Budapest, 1994. 861-869. o.
312 Pecz Vilmos dr.: �kori Lexikon. Franklin, Budapest, 1902. I. 699. o.
313. Pad�nyi Viktor: Dentumagyaria. Turul, Veszpr�m, 1989.
314. Egyetemes t�rt�nelmi kronol�gia. Tank�nyvkiad�, Budapest, 1984. 56. o.
315. Ugo di Martinos Gli Etruschi. Mursia S.p.A., Milano, 1982-86. 104. o.
316 Ugo di Martinos Gli Etruschi. Marsias S.p.A., Milano, 1982-86. 105. o.
317 Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 54. o. 318 Pecz Vilmos dr.: �kori Lexikon. Franklin, Budapest, 1902. I. 671. o.
319 Pecz Vilmos dr.: �kori Lexikon. Franklin, Budapest, 1902. I. 359. o.
320 Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 47. o. 321 Egyetemes t�rt�nelmi kronol�gia. Tank�nyvkiad�, Budapest, 1984. 56. o.
322. Pecz Vilmos dr: �kori Lexikon. Franklin, Budapest, 1902. I. 699. o.
323. Mariolbrelli: Storia degli Etruechi. Economica Latens, Gius. Laterza & Figli, Roma-Bari,1997. 129, o.) A t�rk�p a szerz� akarat�n k�v�l t�k�letesen megegyezik a kor�bban t�rgyalt �n. etruszk v�rosiasod�s sor�n el��llt helyzettel. A g�r�g agresszi�t megel�zend� az etruszk v�rosok mind �szakon, mind d�len el�retolt testv�rv�rosokat �p�tettek t�rzster�leteik v�delm�re.
324. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 163. o.
325. Ugo di Martinos Gli Etruschi. Mursia S.p.A., Milano, 1982-86. 253. o
326. Ugo di Martinos Gli Etruschi. Mursia S.p.A., Milano, 1982-86. 253. o.
327 Pallottino, M.: Az etruszkok. Gondolat, Budapest, 1980. 99. o
328. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977, 163, o,
329. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 163. o.
330. Ugo di Martino: Gli Etruschi. Mursia S.p.A., Milano, 1982-86. 253. o.
331. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 163.o. 332. National Geographic Magazine. 1988. j�nius, 711, o.
333. l. Propyl�en Weltgeschichte IV. k�t. 52. old.
334. Ugo di Martinos Gli Etruschi. Mursia S.p.A., Milano, 1982-86. 254. o.
336. Pallottino, M.: Az etruszkok. Gondolat, Budapest, 1980. 75. o. H�rodotosz I, 166-ra hivatkozva
336. Ugo di Martinos Gli Etruschi. Mursia S.p.A., Milano, 1982-86. 24. o. S37 Ugo di Martinos Gh Etruschi. Mursia S.p.A" Milano, 1982-86. 25. o.
338. Egyetemes t�rt�nelmi kronol�gia. Tank�nyvkiad�, Budapest, 1984. 56. o.
339. Ugo di Martinos Gli Etruschi. Mursia S.p.A., Milano, 1982-86. 254. o.
340. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 164. o.
341. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 164-165. o. 342. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 165. o.
343. Ugo di Martinos Gli Etruechi. Mursia S.p.A., Milano, 1982-86. 254. o
344. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 165. o.
346. Ugo di Martinos Gli Etruschi. Mursia S.p.A., Milano, 1982-86. 254. o 346 Egyetemes t�rt�nelmi kronol�gia. Tank�nyvkiad�, Budapest, 1984. 58. o.
347. Ugo di Martinos Gli Etruschi. Mursia S.p.A., Milano, 1982-86. 254. o
348. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 183.o.
349. Ugo di Martinos Gli Etruschi. Mursia S.p.A., MHano, 1982-86. 77. o.
350. Ugo di Martinos Gli Etruschi. Mursia S.p.A., Milano, 1982-86. 254. o
351. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 165. o. 352 Edward Eyre: European Civilization. Oxford, London, 1935. Vol. II. 21. o.
353. Ugo di Martinos Gli Etruschi. Mursia S.p.A., Milano, 1982-S6. 254. o 354 Edward Eyre: European Civilization. Oxford, London, 1935. Vol. II. 21. o.
355. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 165. o. 356 Edward Eyre: European Civilization. Oxford, London, 1935. Vol. II. 21. o.
357. Edward Eyre: European Civilization. Oxford, London, 1935, Vol. II. 37. o.
358. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 165. o.
359. Edward Eyre: European Civilization. Oxford, London, 1935. Vol. II. 21. o.
360. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 166. o.
361. Kepedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 165. o.
362. Edward Eyre: European Civilization. Oxford, London, 1935. Vol. II. 53. o.
363. Ugo di Martinos Gli Etruschi. Mursia S.p.A., Milano, 1982-86. 255. o
364. Egyetemes t�rt�nelmi kronol�gia. Tank�nyvkiad�, Budapest, 1984. 58. o.
365. Szab� Mikl�s: A kelt�k nyom�ban Magyarorsz�gon. Corvina, Budapest, 1971. 14. o.
396 Veii elfoglal�sa. Az �szaki �s k�z�ps� etruszk v�rosok k�z�ny�sen szeml�lt�k v�gzet�t, �s a hozz� legk�zelebbi Caere R�ma bar�tja volt /366/ Veiit csak csellel, alag�ton kereszt�l tudt�k elfoglalni. A v�rost felgy�jtott�k, lakosait lem�sz�rolt�k, vagy rabszolg�nak hurcolt�k el. A Veii elleni h�bor� a Fabius patr�ciuscsal�d �gye volt. /367/ Ez lenne az els� olyan eset, amikor �rdemben felvethet� R�ma latin t�bbs�g� ir�ny�t�sa. Ugyanakkor meglehet, a v�ros elleni d�h�dt �s kitart� hadj�rat m�s, �ltalunk jelenleg m�g nem ismert okok miatt folyt.
393 Veii f�ldj�re hely�rs�geket telep�tettek. /368/
390 A bet�r� kelt�k a venetiek ellen indultak, de feltart�ztatt�k �ket, ezut�n rabl�band�kba t�m�r�lve v�gigsz�guldottak Etr�ri�n, legy�ztek egy r�mai sereget �s kifosztott�k R�m�t, majd d�l fel� haladva fokozatosan kifulladt a lend�let. A t�mad�k nagy t�bbs�ge mindazon�ltal �szak-It�li�ban telepedett le. /370/
390 (R�ma) hat �vig gy�jt�tte er�it, hogy Veii szomsz�dj�val �s sz�vets�ges�vel, Faleriivel is lesz�moljon. Feld�lta Faleriit, azut�n m�g ugyanabban az �vben Tarchuna - Tarquinia - ellen indult. K�ny�rtelen h�bor� k�vetkezett, melyben r�maiak �s etruszkok t�megei pusztultak el. A r�mai Forumon egyetlen alkalommal 357 tarchunai etruszk nemes v�re folyt el, Tarquini�ban pedig 307 r�mai foglyot �ldoztak fel. /307/
IV. sz�zad a gall t�mad�sok jegy�ben zajlott. Etr�ria Padana, a P� menti Etr�ria, a gall bet�r�sek �ldozata lett. �gy v�lt a f�lddel egyenl�v� a Kr. e. VI. sz�zadban �p�lt Marsabotto (Misa), Bologna (Felsinea), Chiusi (Kamars) �s t�bb etruszk telep�l�s. /372/
387 R�mai polg�rok k�zt osztott�k Marsabotto fel a f�ldet Veii k�rny�k�n n�gy �j t�rzzsel gyarap�tva a megl�v� eredeti h�szat. Elj�r�sukkal k�vett�k Ath�n kor�bbi telep�t�si gyakorlat�t. /374/
387 Kelta t�mad�s R�ma ellen, r�mai veres�g az Allia foly�n�l. A gallok Brennus vezet�s�vel f�l�getik R�m�t (A "capitoliumi ludak" azonban
g�gog�sukkal megakad�lyozz�k a teljes r�mai veres�get.)... Hossz� harcok a gallokkal. /375/
384 Pyrgit, Caere gazdag kik�t�v�ros�t Ilythia h�res templom�val az id. Dionysius fosztotta ki. /376/
384 A 6. etruszk "saeculum" kezdete. /377/
360 k�r�l A gall (kelta) t�mad�s meggy�ng�tette R�ma helyzet�t, h�bor� az aequusokkal, etruszkokkal, volscusokkal, a latin v�rosokkal, m�g egy �jabb gall (kelta) t�mad�s Latium ellen egyes�ti ism�t a latin v�rosokat R�ma vezet�s�vel. /378/
358 Tarquinia �s Cerveteri egy�tt harcol R�ma ellen. /379/
353 Caere ... a tizenk�t �si etruszk sz�vets�ges v�ros egyike, amelyet a pelazgok �p�tettek. Gazdags�g�t mutatja az, hogy Delphiben k�l�n kincst�rral b�rt, a hatalm�t az, hogy tengeri �sszek�ttet�se G�r�gorsz�gig, Karth�g�ig terjedt. Vergilius szerint Mezentius kir�ly fejedelmi sz�khelye. R�m�val j� ideig bar�ts�gos viszonyban �s vall�si k�z�ss�gben (�ll�t�lag innen volna a caerimoniae kifejez�s) �lt, a gallus �g�s alkalm�val sz�vesen fogadta a menek�l� papokat �s Vesta sz�zeket,/380/ s ez�rt polg�ri jogot kapott; k�s�bb azonban �sszez�rrent R�m�val, ez Kr. e. 353-ban legy�zte, s ennek k�vetkezt�ben a v�ros elvesz�tette a suffraginumot (civitas sine suffragio - korl�tozott polg�rjog), ter�lete fel�t,/381/ s �n�ll� igazs�gszolg�ltat�s�t; el�bb praefectura, azut�n Sulla idej�ben katonai gyarmat lett. A cs�sz�rs�g idej�n �jra f�llend�lt meleg f�rd�i r�v�n. Hely�n ma Cervetri falu �ll �rdekes r�gi s�rokkal. Itt fedezt�k fel a Tarquiniusok s�rj�t. /382/
351 ... A meggyeng�lt R�ma �nv�delemre k�nyszer�lt, Faleriivel negyven esztend�re, Tarchun�val - melynek k�rnyez� telep�l�seit, term�f�ldjeit elvette- 60 �vre k�t�tt fegyversz�netet. A megmaradt kis v�ros�llam, Tarquinia, �nkorm�nyzatot, auton�mi�t kapott. /383/
349-341 R�ma Latium vezet� v�rosa. Els� samnis h�bor�. Ekkort�l sz�molhatunk komolyan azzal, hogy R�m�t az er�sen ellatinosodott etruszk nemess�g vezeti, amelynek a vid�kr�l be�z�nl� latin k�zn�pe jelent hatalmi ellens�lyt a v�ros �let�ben. Ugyanakkor nem tekinthet�nk el att�l a t�nyt�l sem, hogy a samnisok az etruszk Campani�t t�madt�k meg 445-435-ben, vagyis ez a h�bor� is ink�bb etruszk ind�t�s� visszav�g�snak, mintsem latin vezet�s� r�mai akci�nak tekinthet�.
340-338 R�ma Campania ura; a latin nemess�g �sszeesk�v�se kirobbantja a latin h�bor�t, amely R�ma gy�zelm�vel �s a latin sz�vets�g f�loszlat�s�val v�gz�dik. /385/
Magyarul visszaszerezt�k Campani�t, ahol etruszk n�p�k m�sik fele jobb�ra g�r�g fenyegetetts�gben �lt. De nem ez az igazi t�rt�n�s, van m�r latin nemess�g, amely akci�kra k�pes, s�t �gy t�nik, inn�t kell a latin R�ma t�rt�net�t t�rgyalni. Ebben az id�ben ker�lt a besziv�rg� latins�g a vezet�sben is olyan helyzetbe, hogy d�nt�st tudott kicsikarni saj�t �rdek�ben, de ez�ttal m�r latin n�v alatt.
327-328 R�ma el�sz�r ker�l ny�lt h�bor�ba f�ggetlen g�r�g v�ros�llammal - N�pollyal. /386/
3927-304 R�ma elfoglalja N�polyt, ami kirobbantja a m�sodik samnis h�bor�t. V�ltakoz� sikerek ut�n (r�mai veres�g a Gaudiumi szorosban) v�g�l (fordulat R�ma jav�ra 316-ban) R�ma gy�zelm�vel v�gz�dik. (A hernicusok �s aequusok v�gleg R�ma f�nnhat�s�ga alatt.)/387/
311 A Faleriivel k�t�tt fegyversz�net negyven �v�nek lej�rta ut�n Etr�ria fell�zadt R�ma ellen. Az elkeseredett felkel�st a r�mai imp�rium hadig�pezete csak h�rom �v alatt volt k�pes let�rni. /388/
311-308 Az etruszk felkel�s. /389/
302 Arezz�b�l bels� felkel�s t�r ki. /390/
300 Etruszkok, kelt�k �s szamniszok sz�vets�gben R�ma ellen. /391/
299 Gall (kelta)--etruszk egyes�lt t�mad�s R�ma ellen. E h�bor� el�rehaladott ellatinosod�st jelenthet, de a helyzet m�g val�sz�n�leg olyan, hogy a t�mad�k visszaford�that�nak l�thatt�k R�ma sors�t az etruszk ir�nyba.
299 Clusiumn�l a kelt�k legy�zik a r�maiakat. /392/
298-290 A harmadik samnis h�bor�, amelyben a Sentinum melletti d�nt� csat�val 296-ban R�ma K�z�p-It�lia ur�v� lesz.
295 A r�maiak ism�t megt�madt�k Faleriit, fel�gett�k, lakosait elkergett�k otthonukb�l. A n�p elhagyja f�v�ros�t, Falerii Veterest, �s �t kilom�terrel t�volabb �j v�rost �p�tett, melyet Falerii Nuovinak, �j-Faleriinek neveztek el. /393/
295 Sentiumn�l a r�maiak legy�zik a kelt�kat. /394/
293 Csere lak�it az �ltal�nos etruszk felkel�s ut�n a s�ks�gra telep�tett�k. /395/
295 A Vadimonius-t� melletti r�mai gy�zelem a gallok (kelt�k) visszaver�s�vel �s az etruszk v�rosok v�gleges megh�d�t�s�val v�gz�dik, /396/(?)
283-280 A r�maiak visszaszor�tj�k a kelt�kat �szak-It�li�ban. /397/
282 A kelta b�jok veres�ge a r�maiakt�l Populoni�n�l. /398/ Populonia az etruszk t�rzster�let k�zep�n tal�lhat�.
280 A d�l-etr�riai Vulci, a f�mm�vess�g b�zis�nak megt�mad�sa r�mai r�szr�l. Bev�tele ut�n lerombolj�k. /400/
273 Vulci lerombol�sa ut�n Ceri (Caere-Cerveteri), mely el�bb �nkorm�nyzatot kapott, r�mai prefektus ir�ny�t�sa al� ker�lt. Kultur�lis sz�nvonal�nak elismer�s�re utal az a t�ny, hogy R�m�b�l ez id�ben, de m�g a cs�sz�rkorban is, ide k�ldt�k az el�kel� r�maiak gyermekeiket m�velts�get szerezni. /401/
Fel kell tenni a k�rd�st, milyen nyelven folyhatott az oktat�s az etruszk Ceriben? Azt is tudjuk ugyanakkor, hogy amint az Octaviusokn�l is l�ttuk, R�m�ban megh�z�d� etruszk nemess�g �l, amelyik kitart�an v�rja a visszakapaszkod�si lehet�s�get.
285 Volsinii etruszk v�ros bev�tele, ezzel befejez�dik It�lia megh�d�t�sa. /402/ (?) �lt m�g Volsinii, a megszentelt liget- �s m�g 600 �vig ezut�n is! - az etruszkok vall�si k�zpontja, ahol a vezet�ls �s a n�p �vr�l �vre megtartotta tan�cskoz�sait. R�ma k�vetkez� l�p�se teh�t Volsinii feld�l�sa volt. R�mai katal�gusok szerint 2000 bronzszobrot hurcoltak el a megszentelt ter�letr�l, �s �gy sz�td�lt�k, hogy a mai napig sem siker�lt m�g bizonyosan eld�nteni, val�j�ban hol l�tezett, vajon Orvieto vagy Bolsena ter�lete, vagy tal�n a k�r�l�tt�k fekv� erd�s�g, ligetek adtak-e helyet a nagy jelent�s�g�, nemzeti, vall�si jelleg� �nnepeknek, amelyek az eg�sz orsz�got megmozgatt�k. /403/
265 A 7. etruszk "saeculum" kezdete. /404/
225 ...Nem lehet tudni, hogy �nk�nt vagy k�nyszer alapj�n, a k�z�s ellens�g, a gallok ellen olyan k�z�s etruszk-r�mai hadsereg szervez�d�tt, amely Telamonn�l gy�zelmet aratott a gallok felett. /405/
224 A kelta b�jok �jabb veres�ge a r�maiakt�l Telamonn�l, s ter�let�n Cremona �s Placentia gyarmatv�rosokat alap�tott�k. A II. pun h�bor�ban ki�jult az ellens�gesked�s, s�t a b�joknak siker�lt Placenti�t elfoglalni. /406/
211 A campaniai etruszk Capua megadja mag�t a r�maiaknak, miut�n Hannib�l mell� �lltak, de az m�r nem volt k�pes hadj�rat�t folytatni. A r�maiak sz�rny� bossz�t �llottak lakosain. /407/
205 Az etruszk v�rosokat R�ma ad�fizet�sre k�nyszer�ti. /408/
194 A fels�-it�liai kelta b�jok kir�ly�t, akit L�v�us Bojor�x n�ven ismer, legy�zik a r�maiak P. Cornelius Scipio vezet�s�vel Mutina (Mantova) v�ros�n�l. /409/
193 Bononia (az etruszk Felsina) r�mai gyarmat lesz a fenti Scipio vezette gy�zelem ut�n. A legy�z�ttek marad�kai Strabo (V 213, 216) szerint az Alpeseken t�l lak� t�rzsrokonaikhoz v�ndoroltak ki. /410/
191 ut�n A b�jok It�li�b�l a Dun�hoz v�ndorolnak /411/ -vissza - ld. 420-400 - megjegyz�s t�lem)
189 Felsina b�j megsz�ll�s al� ker�lt v�ros�t elfoglalj�k a r�maiak. /412/
183 A 285. �s 265. �vn�l id�zett meg�llap�t�s kiss� korai, hisz b�ven maradt m�g h�d�tanival� It�li�ban. Graviscae r�mai gyarmat, j� bor�r�l volt h�res.
179 Luna (ma Luni) r�mai gyarmat, nevezetes kik�t� �s m�rv�nyb�nya.
178 Luca (ma Lucca) r�mai gyarmat. /413/
146 A 8. etruszk "saeculum" kezdete. /414/
88 (Sulla) ... Katon�inak birtokot aj�nd�kozott, Etr�ri�ban f�ldeket osztott sz�mukra. R�mai veter�nkol�ni�kat alap�tott az etruszk ter�leteken, a felkel�sre hajlamos tartom�ny f�ken tart�s�ra. Kr. e. 88-ban a P�-sllcs�gt�l d�lre valamennyi tartom�ny - �gy Etr�ria - lakosai sz�m�ra is megadta a r�mai polg�rjogot, hogy a szomsz�dh�bor�k ne g�tolj�k It�lia bels� fejl�d�s�t. /415/
88 A 9. etruszk "saeculum" kezdete. /416/
79 Volterra eleste,/417/
44 A 9. etruszk "saeculum" v�ge. /418/
Kr. u. 54. Az utols� "saeculum" v�ge. Minden jel szerint az etruszk m�velts�g v�ge. /419/
Kr. u. IV. sz�zad - Constantinus cs�sz�r enged�lyezi a Volsiniiben, Voltumna liget�ben megtartott �vi etruszk sz�vets�gi �nneps�gek megrendez�s�t. /420/
Kr. u. 408. A nyugati g�tok r�mai ostrom�n�l etruszk vill�mj�sok aj�nlott�k fel seg�ts�g�ket. /421/
Ha valaki figyelmesen �ttanulm�nyozza a felhozott etruszk id�rendet, n�h�ny megjegyz�st nem fojthat el mag�ban. El�tte azonban r�gz�thetem, hogy magyar forr�s hi�ny�ban itt is a megl�v� indoeur�pai jelleg� t�rt�net�r�s adataib�l kell kih�mozni az esetleges ellentmond�sokat. Szerencs�re van el�g.
Az els� az, hogy semmif�le latin diadalmenetr�l nem esik eml�t�s, ahol valamilyen c�ltudatos n�p g�zhengerk�nt legy�rte volna az �tj�ba ker�l�ket. A t�rt�net elej�n nincs is sz� r�luk, meg sem eml�tik �ket. Az �n. mondai alap�t�st�l a Tarquiniusok fell�pt�ig tart� id�vel nem foglalkozom, mert azt ma m�r mindenki tudja, hogy a mondai kor term�ke, a r�maiak adatai val�s adatokkal nem t�maszthat�ak al�. Veii ostroma az els� olyan mozzanat, amely r�mai kezdem�nyez�s� h�bor�t mutathat, de ez is er�sen k�ts�ges �ppen a t�bbi etruszk v�ros semlegess�ge miatt. �ppen ez a semlegess�g jelentheti egy balv�gzet� testv�rh�bor� megt�rt�nt�t.
Igen k�l�n�s, hogy R�ma Latiumot is legy�rte, mik�zben egyben sz�vets�gese is volt. Voltak�ppen a - hivatalos t�rt�net�r�s szerinti - Kr. e. IV sz�zadig logikailag nem k�vethet� h�bor�k zajlanak a f�lszigeten, �s a figyelmes olvas� igen gyakran nem is tudja, ki kicsoda, �s mi�rt azzal h�bor�zik, akivel. Legal�bb ilyen fontos lenne megv�laszolni azt a k�rd�st, meddig tekintend� R�ma etruszknak �s mikort�l latinnak? Ameddig ezt megnyugtat� m�don nem tiszt�zzuk, addig csak a l�nyeg elken�se folyik r�mai jelz�vel ell�tott �lruh�ban. A korai r�maiak h�bor�iban ugyanis - m�r ha mindv�gig latinnak tekinten�nk - komoly ellentmond�sok rejt�znek, �s a maiak egyszer�en �tsiklanak felett�k. Mi�rt kellene azt gondolnunk, hogy az etruszk alap�t�s� Ruma latin n�pess�g� volt, amikor ott az etruszk (keleti) technol�gia szerint k�sz�lt az eg�sz v�ros. Az etruszk Rum�nak van el�zm�nye b�ven, gondoljunk csak a szakr�lis tervek alapj�n fel�p�tett v�rosaikra. A latin R�m�r�l ugyanez nem mondhat� el. Az igazs�g kider�t�s�t tal�n seg�ti, hogy az it�liai f�lszigeten k�t n�p haszn�lt h�rom elemb�l �ll� nevet, az etruszkok �s a latinok. Miut�n Latium kor�n, a VIII. sz�zadban m�r etruszk fennhat�s�g alatt �llt, tov�bb� teljes m�velts�g�ket t�lnyom� m�rt�kben t�l�k vett�k �t, k�zenfekv� az etruszk eredetre gondolni. Mivel az etruszkok saj�t t�rt�neti munk�i - amennyiben egy�ltal�n l�teznek - ma m�g nem igaz�tanak �tba e fontos k�rd�sek vizsg�latakor, a legkor�bbi r�mai t�rt�net�r�kra kell hagyatkoznunk a nyomoz�s sor�n. A legkor�bbi, m�r r�mai, etruszkot felv�lt� latin �ntudatot mutat� t�rt�nelmi munka dat�l�sa sokat seg�thet a k�rd�s eld�nt�s�ben, b�r az is csak a politikai hatalom �tv�tel�nek meg�llap�t�s�ban seg�thetne legink�bb. Val�sz�n�leg azonban nem seg�thet, mert a r�mai t�rt�net�r�s csak �vsz�zadokkal k�s�bb jelentkezik.
"A r�maiakn�l a legr�gibb t�rt�net�r� Q. Fabius Pictor, a 2. pun h�bor� idej�n; �, valamint L. Cincius Alimentus �s C. Alisius g�r�g�l �rtak. Latin nyelven el�sz�r Cato () �rt; L. Calpurnius Piso �s Cassius Hemina sz�razon �s hanyagul �rtak. Fontosabb Polybius a Kr. e. 2. sz�zadban, ki g�r�g�l �rt egyetemes t�rt�net�ben oknyomoz�lag t�rgyalja az esem�nyeket a 2. pun h�bor�t�l Corinthus bev�tel�ig. A t�rt�nelmi monogr�fi�t L. Caelius Antipater (a 2. pun h�bor� t�rt�net�vel) �s (a. Claudius Quadrigarius (a gall t�zv�szt�l) kiindul� t�rt�net�vel) alap�tott�k meg. L. Cornelius Sisenna keresett nyelven �s elfogultan t�rgyalta a sz�vets�ges �s a Sulla-f�le polg�rh�bor�t; L. Cornelius Sulla pedig 22 k�nyvben saj�t �letrajz�t �rta meg latinul. Mesterk�lten �s m�gis zamatos nyelven �rta meg C. Julius Caesar eml�kiratait a gall h�bor�r�l �s a polg�rh�bor�r�l. A r�maiak els� m�v�szies t�rt�net�r�ja C. Sallustius Crispus. Thuk�didesz mint�j�ra az esem�nyek �sszef�gg�seinek felt�ntet�s�t t�zte ki feladat�ul. Cornelius Nepos megismertette a r�maiakat a legh�resebb f�rfiak �let�vel, �s t�bbnyire g�r�g m�vekb�l mer�tette adatait, m�g T. Livius a r�maiak eg�sz t�rt�net�t Drusus hal�l�ig t�rgyalta 142 k�nyvben. Mesterk�lt �s r�tori p�tosz jellemzi Velleius Paterculus r�mai t�rt�net�t. Kort�rsa Valerius Maximus egyes t�rt�nelmi von�sokat gy�jt�tt �ssze iskolai, nevezetesen retorikai haszn�latra. A r�maiak legnagyobb t�rt�net�r�ja Cornelius Tacitus, nem mindig r�szrehajl�s n�lk�l �s igazs�gosan, de mindig magasztos, merev, majdnem s�t�t vil�gn�zettel �s vel�s r�vids�ggel panaszolja el a r�gi r�mai er�ny �s szabads�g elveszt�t. /423/ Mindez egyben azt is jelenti, hogy R�ma korai t�rt�net�re n�zve nincsen hiteles, testk�zeli r�mai forr�s, s�t saj�t t�rt�net�kre n�zve csak idegen forr�sok ig�nybev�tel�vel t�rhettek ki. K�l�n�sen jellemz�, hogy a pun h�bor�kr�l tud�s�t�k g�r�g�l �rtak r�mai t�rt�nelmet. R�mai forr�sb�l �gy a II. pun h�bor�t megel�z�en semmilyen k�zzelfoghat� sincs R�ma t�rt�net�re n�zve. Vagyis az akkor m�r hatsz�z �vesnek hirdetett birodalom t�rt�net�r�l senki sem k�sz�tett feljegyz�st latinul. Egyszer�en nincsen t�rt�net�r�suk! Nyilv�n nincsen m�g semmif�le latin tudatuk sem. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt val�ban nem csod�lkozhatunk azon, hogy a teljes r�mai el�t�rt�net a leveg�ben l�g, �s az els� sz�zad r�mai t�rt�net�r�i kedv�kre szerkeszthetik k�preg�nyek szintj�n �ll� h�si t�rt�nelm�ket.
Felfigyelhet�nk a R�ma v�ros�val kapcsolatos n�vhaszn�lat gyakorlat�ra. Eszerint R�ma h�bor�zik, R�ma veszi be a megh�d�tott v�rosokat, minden feljegyz�sre �rdemes esem�nyt R�ma neve alatt olvashatunk el. �nmag�ban e szok�sban nem tal�lhatunk kivetnival�t. A sz�haszn�lat gyakorlata azonban nem ad sz�munkra felvil�gos�t�st arr�l, kik, mely n�p nev�ben l�pnek fel R�ma neve alatt, pedig ez igenis f�benj�r� jelent�s�g�. A k�rd�s felvet�se �ppen arra ir�nyul, hogy nem kapunk t�mpontot a R�m�t lak� n�p nemzetis�g�re n�zve. S�t, �ppen a R�ma n�v �ton-�tf�len val� haszn�lata seg�t elb�jni az el�l, hogy meg kellene nevezni a R�m�t birtokl� n�pet. Tarquinius Priscus, az etruszk alap�t� nyilv�n nem a latinoknak �p�tette a capitoliumi Juppiter templomot �s a v�rost, hanem mag�nak a terjed�ben l�v� etruszk n�pnek. Mikor v�lt h�t ez az etruszk R�ma h�d�t� kedv� latin v�ross�? Kik lakt�k a v�rost akkor, amikor Veii v�ros�t ostromolt�k, �s kik adt�k el teljes n�p�t rabszolg�nak? Sokat seg�thet, hogy a Rum�b�l kiebrudalt Tarquinius Superbus Caerebe futott sereg�vel �s nem latin f�ldre. �rdekes, hogy a zsarnokot nem �lt�k meg a polg�rok, hanem csak kiz�rt�k a v�rosb�l. Az elj�r�s nem vall az indoeur�paiakra. Az igazi k�rd�s itt azonban m�gis az, honnan volt annyi �ntudatos szabad polg�r (�s szabad n�) Rum�ban, hogy kir�lyt lev�ltani k�pes er�t alkotott?
Az ilyen polg�rok csak lassan alakulnak ki megfelel� k�r�lm�nyek k�z�tt, mint pl. vir�gz� �llam, fejlett technol�gia, f�mfeldolgoz�s, nem korl�tozott szabads�gjogok megl�te, �s v�g�l elegend� mennyis�g� vagyon elegend�en nagysz�m� ember kez�ben. Vagyis egy bizonyos fejletts�gi szint alatt nincs polg�r, aki a v�rosokat lakja. Kr. e. 509-ben semmi jele a latin mentalit�snak R�m�ban. Arra kell gondolnunk, hogy itt bizony csak egy etruszk h�zi perpatvar t�rt�nt. R�ad�sul Tarquinius Superbus Kr. e. 509-ben t�rt�nt meneszt�se ut�n a v�ros R�ma t�rt�nete �vsz�zadokig a f�ld k�r�l forgott, Szinte permanens forradalomk�nt is felfoghat�, amelynek gerjeszt�je a f�ld�gyek v�gel�thatatlan sora. Az etruszkoknak szent volt a f�ld, k�pesek voltak �rte b�rmire. A 400-as �s 300-as �vek hosszadalmas politikai csat�roz�sait a f�ldbirtokl�s k�r�l egy�ltal�n nem tekinthetj�k m�g a frissen bev�ndorolt m�veletlen latinok sz�rnypr�b�lgat�sainak - akikr�l egy�bk�nt eml�t�s sincsen. Ezek a t�rt�n�sek igen fejlett t�rsadalom saj�toss�gai, amelynek van elegend� hagyom�nya ehhez. Sz�z �vvel k�s�bben Veii lakoss�g�nak rabszolg�v� val� elad�sa viszont elvileg m�r lehetne latin akci�, egy ellatinosod� rabszolgatart� �llam tal�n egyik els� igaz�n kegyetlen �s v�res sz�rnypr�b�lgat�sa.
A m�sodik az, hogy a ma m�r Latium szerves r�szek�nt kezelt Campania, tov�bb� a mai �szak-Olaszorsz�g j� r�sze szinte �ppen annyira etruszk lakoss�g� volt, amennyire etruszk t�rzster�let. Ebb�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy az etruszkok er�sen terjed� f�lben l�v� n�p voltak It�lia d�li �s �szaki ter�letei fel�, ezt bizony�tja a tem�rdek etruszk v�ros l�tez�se t�rzster�let�k�n k�v�l. Mindenesetre a P� �s N�poly vid�k�t nem etruszknak nevezni ma m�r egyen�rt�k� lenne a tudatlans�ggal - pedig az indoeur�pai propaganda ezt a t�nyt igyekszik h�tt�rbe szor�tani -, ennek ellen�re a saj�t maguk feljegyzett t�rt�nelme adja a j�l haszn�lhat� adatokat. Mindez m�g alaposabban indokolja a hatalmas ar�ny� etruszk nyelvi anyag �tsz�reml�s�t a latinba.
Harmadj�ra egyetlen indoeur�pai forr�s sem felejt el alaposan megeml�kezni a kelt�k Kr. e. 389 t�j�n bek�vetkezett r�mai kalandj�r�l, �ltal�ban kell� s�llyal kifejezni megr�k�ny�d�s�t e barb�r cselekedett�l, amely R�ma elfoglal�s�val v�gz�d�tt. Ha alaposabban ut�nan�z�nk, ebben az id�ben igen hosszadalmasan folyt Veii ellen a r�mai ostrom �s h�bor�. Etruszkjaink megel�gelhett�k a latin (?) t�mad�sokat, �s felk�rhett�k a szomsz�ds�gukban �l� kelt�kat testv�ri seg�ts�gny�jt�sra. Ez t�rt�nhetett, hisz a kronol�gia �ttanulm�nyoz�sa sor�n m�s etruszk-kelta sz�vets�gek is felsz�nre ker�ltek. Vagyis nemcsak tudtak egym�sr�l, de hadi v�llalkoz�saikban is sz�vets�gesk�nt viselkedtek. Ugyanakkor ennek ellenkez�j�re is akad p�lda: �ppen Felsina (Bologna) etruszk alap�t�s� v�rosa ker�lt a d�lre h�z�d� kelta b�jok �tj�ba. Elfoglalt�k �s f�v�rosukk� tett�k (Liv 33, 37), m�gnem Kr e. 189-ben a r�maiak vett�k birtokukba... K�r lenne h�t a P� medenc�j�ben �llamot alkot� keletiek (kelt�k) n�p�t annyira len�zni, hogy v�letlen�l keveredtek volna r�gi-�j haz�jukba. Ha ugyanis el tudjuk fogadni a sokat vitatott Villanova-m�velts�g ragoz� nyelv�ekt�l val� sz�rmaz�s�t azon �rvt�l vezetve, hogy a fejlett f�mm�vess�get a ragoz� nyelv�ek val�s�tott�k meg Eur�p�ban is, akkor nem csod�lkozhatunk az etruszk f�mm�vess�g fejletts�g�n sem. �ppen �k, akik Elba �s Korzika b�ny�it m�vel�s al� vett�k, m�r csak emiatt is rokonoknak tekintend�k.
Val�sz�n�leg akkor j�runk el helyesen, ha az it�liai etruszk t�rt�nelem kezdeti, de szerves szakaszak�nt tekint�nk a vaskori Villanova m�velts�gre, vagyis a kb. Kr. e. 1000-700-ig tart�, legink�bb csak r�g�szetileg megfoghat� id�szakot az etruszk t�rsadalom �llamalap�t�st megel�z�, �sszekov�csol�d�si folyamatak�nt vessz�k. Erre m�r csak az�rt is gondolnunk kell, mert a Villanova m�velts�g �s Etr�ria ter�lete egy �s ugyanaz. �sszefoglalva az id�rendben fellelteket, R�ma t�bbs�gi latins�g�ra, latin vezet�s�re az els� samnis h�bor�t, vagyis 343- 341-t megel�z�en semmilyen bizony�t�k nincs. Hiteles latin forr�s �gyszint�n nincs, mert a pun h�bor�kat megel�z�en t�rt�net�r�suk sincsen, csak g�r�g nyelven �r� latinok feljegyz�sei. E h�bor�k t�rt�ntekor gondolhatunk el�sz�r komolyabban imm�ron t�bbs�gi latin jelleg� vezet�sre R�ma �let�ben, ezzel egy�tt az etruszk Campania felszabad�t�sa felette k�l�n�s lenne latin r�szr�l.
A cs�sz�rkor latin t�rt�n�szeinek m�veit forr�sk�nt legjobb elfelejteni a kezdetekre vonatkoz�an, mert �k akkor h�trafel� �rtak r�mai t�rt�nelmet, �s egy birodalom dics� kezdeteit szerkesztett�k meg.
A korai sz�zadok R�m�j�nak t�rt�nete a t�megek f�ld�hs�g�nek kiel�g�t�se �s f�ldoszt�si akci�k, �s az ezekkel �sszef�gg� gazdas�gi �rdekek k�r�l forog, ami a v�rosba �raml�k vehemenci�j�t, mi t�bb, er�szakoss�g�t �s nagy sz�m�t mutatja. A nyelv�t veszt� etruszk nemess�g, amely kor�bban m�g kord�ban tartotta a t�meg nyom�s�t, maga is �talakul latinn� �s sodr�dik az �rral. A v�ros er�s vonz�sa igen er�s beteleped�si hajland�s�got gerjesztett a k�rny�ken, a meg�lhet�si lehet�s�geket messze meghalad� m�rt�kben. Ebben a helyzetben kereshetj�k annak a k�s�bb is �l� �s k�vetel�dz�, majd m�g k�s�bb szinte kiel�g�thetetlen �tv�gy� plebs l�trej�tt�t, amely azut�n a triumvir�tusok tagjait is - legink�bb az els��t -, term�szetesen nem k�zvetlen�l, de �szbont� v�llalkoz�sok fel� l�kt�k. Legal�bb ennyi az a R�m�ra vonatkoz� k�zt�rt�netet m�dos�t� k�vetkeztet�s, amely a kor�bban eml�tett etruszk-latin �talakul�s, �sszeolvad�s felt�rk�pez�s�b�l els�re ad�dik. Legal�bb ennyi lenne az a r�mai t�rt�netet m�dos�t� t�nyez�, amely a ma is felt�rhat� latin nyelvi anyag �llapot�nak elemz�s�b�l kisz�rhet�. Ennyi most el�g �s ez nem kev�s, mert n�gy�tsz�z �vnyi latin t�rt�nelemt�l szabad�tottuk meg a f�ldr�szt m�r eddig is. Ami az Egyetemes t�rt�nelmi kronol�giai id�rendj�nek z�rzavar�t illeti, azzal maguknak kell sz�mot vetni�k. Rendszeres �s durva, �vsz�zadban m�rhet� latin �rdek� t�ved�seik k�ts�gess� teszik a kiadv�ny hitel�t, mert nem �ll�that� It�lia (gy�zedelmes) latin birtokbav�tele Kr. e. 265-ben, ha 193-ban foglalj�k el Bologn�t �s k�s�bb m�g sok tov�bbi P�-v�lgyi helys�get, Vagy nem tudn�k, hogy az Arno m�g messze nem It�lia hat�ra?
Ugyanez a z�rzavarkelt�s k�vethet� nyomon manaps�g a nyakl� n�lk�l �s szolgai m�don �tvett, gyakorta hib�san leford�tott indoeur�pai eredet� �n. n�pszer� tudom�nyos t�rt�nelmi sorozatokban k�z�ltek eset�ben is. �lenj�r� e kritik�tlan �s szolgai �tv�telben a Magyar K�nyvklub a Helikon �s az Inkviz�tor Kiad�kkal egyetemben, r�ad�sul t�rgyi �s ford�t�si hib�kt�l hemzseg az a sok sz�nes kiadv�ny amit k�nyvnek neveznek. Legink�bb a gyerekek sz�m�ra k�sz�tett sorozatokr�l van sz�, amelyek leplezetlen propagandaanyagoknak tekinthet�ek, �s a m�lt sz�zadi ortodox indoeur�pai szempontok szerint k�sz�ltek. Sokan m�gis elhiszik, mert l�tv�nyos, sz�nes �br�zol�saik, m�retar�nyos rajzaik a hiteless�g �lruh�j�ba �lt�ztetik a k�zreadott anyagot. Az �sszes ilyenben elolvashat� az a bizonyos 753-as �vsz�m R�ma alap�t�s�r�l. Egy�ttal paradox m�don m�g j� is ez, mert ezut�n a magyar olvas�, ha olyan k�nyvvel tal�lkozik R�ma t�rt�net�r�l, amelyben ez az �vsz�m szerepel, biztosan tudhatja, hogy azt a k�nyvet - b�rmilyen sz�nes - nem szabad komolyan vennie.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
