Barátságos arcot kérek!

Vannak azok a képek, amiket az ember nem tesz fotóalbumba, nem keretez be, nem szögez a falra, és nem tervezi, hogy majd az unokáinak is mutogatja.
(De titokban persze hülyére röhögi magát rajtuk.)

Na, hasonlítunk egymásra Bencével? 

Zoknigyilkos

Nem szeretek (meg nem is nagyon tudok) zokniban aludni, mert klausztrofóbiám van benne :-)
Nélküle viszont tiszta kiütés vagyok a hülye szilikonkütyütől.
Azt az egyet nem értem, miért tartott két hétig, mire végre kettévágtam egy zoknit a talpa közepénél.
Be vagyok én lassulva.

(N)agymosás

Azt mindig is tudtam, hogy Halász Judit nem kizárólag gyerekeknek énekelt-énekel. De hogy engem időnként mennyire idegpályán talál, az valami egészen elképesztő. Most éppen kétheti, pattanásig feszült lelkiállapotot, és - sajnos nagyon úgy tűnik, -  egy álmot úsztatok el a könnycsatornáimon.

Kisgömböc megrepedt

Legalábbis a bokám...
De nem ma, hanem egy héttel ezelőtt, amikor is emlékezetes és fergeteges erdei partyn sikerült részt vennem. Még 4 hétig kell ezt a vacak műanyag bokarögzítőt hordanom, ebből 2 hétig éjjel-nappal, a maradék 2 hétben csak nappalra. Ami még szebbé teszi az életet, hogy úgy tűnik, bármiből is készült pontosan, én arra allergiás vagyok :-D
És még így se bántam meg.
Sőt.

Társasjáték

Felkel reggel, bekapcsolja a tévét, és elhúz valamerre.
Én megnézem a híradót meg az időjárásjelentést, kikapcsolom a tévét, és berakok valami zenét.
Előkerül, meglepődik a változáson, és megkérdezi, hogy esetleg visszakapcsolhatnánk-e a tévét.
Visszakapcsoljuk, de nem nézi ám, hanem a rohadt távirányítót nyomkodja.
Mondom, most ezé' kellett?
Megsértődik, kikapcsolja.
Hurrá, szüret, akkor keresek valami tisztességes zenét megint.
Szenvedő arckifejezéssel tér vissza, hogy ettől neki fáj a feje, nem lehetne kikapcsolni, és egyébként is kezdődik a valahányadik űrhajós sorozata, azt megnézheti?
Nézzedbazmeg.
Űrhajós sorozatról kiderül, hogy ismétlés, elkezd járkálni.
Kikapcsolom, hogy akkor VÉGRE hallgathatok ze....
Nincs még a híradó?
Azt nézném én is, viszont belebeszél.
Pssssszzzzzzt!!!!
Duzzogva kimegy.
Tök fölösleges zenét keresni, azért próbálkozom, de minek.
Előkerül, kapcsolgat, ficereg, pakol.
Kikapcsolom.
Nem zavar, hogy néztem?
Middel, a hátaddal?
Akkor most felhúzza az orrát.
Így jön el az este.
A fegyverszünet úgy jön létre, hogy én elmegyek aludni.
Boldogan bámulja a tévét hajnalig.
Ugrás az elejére.

Best of férfilogika

Mindig is imádtam srácokkal beszélgetni, félszavakkal helyreteszik az embert.

Nemrégiben hozzájutottam egy példánynak a telefonszámához, íme, a kedvenc részeim a konzultációból: 

- ... még 4 hétig kell hordanom ezt a hülye bokarögzítőt. Elvileg szabad benne járni, csak nem nagyon tudok.

- De hát AZÉRT van, hogy ne tudjál. - és röhög. 

Valamint:

- Ja igen, tudom a lottószámokat is. Csak azt nem, hogy mikor fogják kihúzni.

Szerintem egyébként ezek nélkül sivár lenne az élet :-D

 

Vasúti logisztika

Hétvégén hazahoztam Jucus húgomat.
Amikor péntek este érte mentem, a lakóotthonban mesélték, hogy aznap reggel már nem lehetett jegyet kapni a vasárnap délután-esti Miskolc-Budapest járatokra, erre számítsak majd visszafelé. Szombaton kora délután tehát tettem egy - végül sikeres - kísérletet Kőbánya-Kispesten.

Alapesetben Juditkának a visszaszállítása úgy néz ki, hogy minden óra 30 perckor indulnak vonatok a Keletiből, és a kiválasztott vonat szinte percre pontosan 2 óra múlva meg is érkeznek a Tiszai pályaudvarra. Innen is minden félkor indulnak a vonatok Budapestre, ha tehát leszállás után azonnal a pénztárba megyek, jó eséllyel kapok még helyjegyet az egy óra múlva hazafelé induló IC-re.
Ebbe az egy órába kényelmesen belefér, hogy elsétálunk Judittal a lakóotthonba, elköszönök tőle, pár szót esetleg váltok a gondozónővel, és békésen visszaballagok a pályaudvarra. (Kivéve, ha a miskolci vonat odafelé több, mint 10 percet késik, onnantól ezt nem lehet kivitelezni, de ezt megérkezéskor már látom. Ilyenkor a következőre váltok jegyet.)

Most fordítva kellett gondolkodni.
Kicsit furán is nézett rám a vasúti jegypénztáros, amikor azt kérdeztem, hogy:
- Holnap délután melyik vonattal lehet még hazajönni Miskolcról? Mert ettől függ, hogy mikor megyek ODA :-D

(Indokolt volt egyébként a para, mert három különböző IC közül csak az egyiken volt már 1 db hely az első osztályon.)

Best of Bence: ragoz és kártékony

Pár hete, amikor még melegen sütött a nap, az udvaron kötögettem valamit, amit aztán otthagytam a széken.
Bence észrevette, és gondolta, jó fej lesz, behozza nekem a kötőtűt, hogy örüljek. Ki is húzta szépen a cuccból az egyiket, és boldogan vigyorogva nyújtotta felém, hogy:
- Kamila, KÖTESZ? Tesszék!

Itt nagyon cuki volt, mert szereti azt játszani, hogy "ez elment vadászni..." 

Tegyetek el befőttet*

El kell pakolnom egy élményt valahová az agyam hátsó részére egy jó magas polcra, hogy ne is nagyon érjem fel, mert amíg folyton elöl van, addig zavar.
Épp mondtam a Szellemi Vezetőmnek - aki egy létező személy - , hogy rajta se ismerem ki magam, egyik nap a bal vállamon ül, mint kisangyal, és belenyugvásra int, másik nap a jobb vállamon, mint kisördög, és lázadásra buzdít, így aztán kivagyok vele a slamasztikából.
Nincs egyébként slamasztika, vagyis nem lesz, amint megtanulom a dolgokat a helyükön kezelni, és mindennek csak akkora jelentőséget tulajdonítani, amekkora van neki. Csak nem tudom, ennek most volt-e.
Egyelőre talán legyen befőtt. Az sokáig eláll, és később még jól jöhet.

* Amúgy Kispál, nem tudom, most meglepődött valaki? 

Mi lehetett volna, HA

Néha inkább nem is gondolok bele a dolgokba.
Máskor meg igen, de minek.
Éppen az aktuális félév Erasmus-ösztöndíjasait összesítem, mert kérte egy kolléganőm.
Van egy lány, ezt a félévet Ausztriában tölti, aztán ha hazajött, lediplomázik.
És még az az érdekes benne, hogy szinte napra pontosan egyidős a húgommal.