2011. április 26., kedd

Vízhordó lány

Szóval az a helyzet, hogy szétment valami cső a fürdőszobában. Mondjuk véletlenül éppen volt olyanból tartalék, csak amikor a nagybátyám megpróbálta a rosszat kiszerelni, akkor a menet is szétment a csaptelepben. Tartalék csaptelepet pedig nem tartok itthon (csövet se direkt, ezt azért el lehet képzelni :-), találtunk viszont egy elég rozoga, de még végszükség esetén használható konyhai csaptelepet.

Hát most ez van nekem a mosdónál. A kád fölé fordítani persze nem lehet, meg a zuhanyt se lehet rácsatlakoztatni, miért is lehetne, mikor konyhai.

Úgyhogy ez van, beüzemeltem a legnagyobb fazekat, abba engedem a vizet, aztán átöntöm a kádba, ésígytovább a végtelenig. Elég takarékos megoldás, mert hamar megunom, és kisvízben mosakszom inkább :-D

Kéne venni új csaptelepet, de a nagybátyámék elutaztak egy hétre. Mire visszajönnek, addigra meg én megyek el hétvégére. Persze lehet, hogy itthon kéne maradnom, de úgy gondoltam, hogy ha már végigspóroltam ezt a hónapot a badacsonyi kirándulásra, akkor inkább elmegyek borozni, és majd a következő fizetés utánra ütemezem az olyan luxuskiadásokat, mint csaptelepvásárlás :-D Ez annyit jelent, hogy szerelés majd csak a rákövetkező hétvégén, tehát itt most Spárta van két hétig, meg vízöntögetés. (A vízvezetékszerelő nem opció, ANNYI pénzt azért nem sikerült félretennem...)

Hajat mosni a legkalandosabb különben, a kád fölött lógva ugyanis a nagyfazekat nem bírom a fejem fölé emelni, ehhez a művelethez be kellett vetni egy kisebbfajta műanyag kancsót, és olyan negyvenkilencszer leönteni a fejemet, mire úgy ítéltem meg, hogy na jó, szerintem most már akkor inkább nem is habos.

Mehetek egyébként a barátnőmékhez csövezni bármikor, de őszintén szólva annyi mindent kéne átcuccolni, hogy azt hiszem, a vízhordás egyszerűbb :-)

A húsvéti locsolás alternatív formái

Egyrészt: Bence lehányta a hátamat.
Másrészt: csőtörés volt nálam.

Akarhatok én még itt valamit egyáltalán? :-)

2011. április 24., vasárnap

Kreatív nagyi

Nagyanyám tojást festett, esküszöm, ez egyszer még művtöri-tananyag lesz, "Huszonegyedik századi nyúlábrázolás egyéni felfogásban" címmel :-D

2011. április 23., szombat

Huligán

Ez az a fej, ami miatt eddig még nem csapta agyon senki a büdös kis bőgőmasinát :-D

2011. április 20., szerda

Merek nagyot álmodni

Például egyelőre elhiszem, hogy ebből előbb-utóbb takaró lesz. Fesztiválozós Takaró. Mondjuk erős a gyanúm, hogy idén még nem vihetem magammal a szigetre. Majd egyszer talán a dédunokám.
Egyébként színátmenetes gyapjúfonal a Barkából, 4-es tű, a minta meg Ten Stitch Blanket, ingyenes a Ravelryn.


2011. április 17., vasárnap

Ürgeujjak

Kipróbáltam, hogy telefontokon kívül mást is tudok-e horgolni. Tudtam.


És ezen az oldalon találtam.

2011. április 16., szombat

Nincs szülinapom

Majd azért lesz, viszonylag nemsokára, ezért a sógornőm tortát sütött nekem, az öcsém meg hozott egy üveg becherovkát. Én viszont ünneprontó voltam.

Én: Úristen. De hát... Nincs is szülinapom. Én babonából sose szoktam előre megünnepelni... csak amikor már biztos megértem.
Sógornőm: Hát jó. Tudod mit? Egyél egy kis tortát csak úgy. Ezt a gyertyát meg most hazavisszük, és majd legközelebb meggyújtjuk, és elfújod.
Öcsém: Nesze, egy üveg pia. A születésnapodra meg majd megin' nem kapsz semmit.

2011. április 14., csütörtök

Bence baba aludni megy

Még az apjára se mosolyog, a "prédikálószékében" hangosan üvölt, kézben nyüszög, ficereg, ezerrel cumizik. Bence fáradt, de keményen küzd az elalvás ellen.
Imádom, ha én fektethetem le.
Akkora mázlim van a sógornőmmel, talán csak a fürdetés az, amit jobban szeret maga csinálni (de még azt is átadja azért néha), amúgy egy nagyon tág jogkörrel felruházott nagynéni vagyok.

Mindig meghatódom azon, ahogy az unokaöcsém elalszik.
Beteszem a kiságyába, eligazítom a kezeit, odaadom neki a cumiját, betakarom, aztán jön egy puszi a hörcsögpofijára. Hatamas kerek szemekkel bámul, kétségbeesetten cumizik. Cirógatom a kis szöszös fejét, egyre lassabban pislog, de két pislogás között még mindig egyenesen rám néz. Végül megadja magát, és beájul.

Aztán megesik, hogy ezt a programot egymás után többször is lefuttatjuk, adott esetben váltott személyzettel, mert úgy látszik, aludni is elég fájdalmas dolog lehet egy ilyen kicsi gyereknek :-)

2011. április 13., szerda

Korál, külön csak nekem :-)

"Ki mondja meg, vajon meddig lehet,
Hogy mindennap, mindenhol erős legyek.
A csönd volna jó, kicsit könnyebb napok,
Ne kérdezz semmit, ha látod, hogy fáradt vagyok."

Hát ez most nagyon jó.
Kéritek?

2011. április 12., kedd

Eső, külön csak nekem

Nagyon közel lakom a villamosmegállóhoz. Tényleg NAGYON közel.

Mire a kapuig értem, bőrig áztam.
Aztán mire a lifttel is felértem, elállt az eső.
Na jó, persze magasan lakom, a tizediken, de hát akkor is :-)))))

Az őseink

Ja, nem, most nem Mátyás királyról lesz szó, bár mint tudjuk, ő is bejáratos volt hozzánk, hanem kicsit közelebbi rokonainkról.

Életükben hányszor felejtettem el a névnapjukat (és a születésnapjukat is persze), bezzeg mióta meghaltak, minden egyes április 12-én eszembe bír jutni, hogy az apám és a nagyapám is Gyula - volt. Kicsit talán késő bánat.

Egyébként még nem szedtük le az ajtókról a névtábláikat, egyelőre az öcsém is meg én is Gyula álnéven élünk, postásaink legnagyobb örömére és boldogságára.

2011. április 11., hétfő

Régészeti lelet

Előzetes információ: öcsémék most az apai nagyszüleink lakásában laknak, a bútorok egy része még a régi. Mi elég kártékony kisgyerekek voltunk.

Telefon tegnap:
- Te, nem tudod, miért van felírva a fotel karfájára, hogy "Itt járt Mátyás király"???
- Öööööö.... nem tudom, de az tuti, hogy mi voltunk.
- Az nem lehet, hogy tényleg itt járt Mátyás király?
- Ja, de.

2011. április 10., vasárnap

Nagybácsim egy trükkös csávó

Milyen jól kitaláltuk, hogy ha a nagybátyám és a mama mondjuk havonta egyszer (de lehet akár többször is) meglátogatják öcséméket - vagyis természetesen Bence babát igazából - akkor azon a hétvégén nem nekünk kell rohanni, hogy a mamának bevásároljunk, meg fát hordjunk, meg elmosogassunk, ésígytovább.

Aha.

Kérdezem ma őket - áááááá, cseppet sem célzatosan - hogy akkor most hazafelé ugye bemennek vásárolni a mamának. Közli a nagybátyám, hogy nem. Viszont most indulnak haza, mi lenne, ha mennék velük, és akkor megállnánk itt a következő bevásárlóközpontban, én meg jól bemehetnék vásárolni a mamának :-D

Hát, így jártam :-D
Jó, az is tény, hogy nem kellett se fát hordanom, se mosogatnom, se ésígytovább, és még haza is vittek. És én szabhattam a feltételeket: OK, legyen, viszont ők kinn megvárnak a kocsiban, én meg akkor 10 perc alatt végzek. De akkor is, nagybácsim ANNYIRA profin oldotta meg, hogy ne neki kelljen a mamával piszmognia a boltban :-D

2011. április 9., szombat

Szomorka

Persze, szoktam időnként sajnáltatni magam, és csinálok problémát olyankor is, amikor nincs, de ki az a hülye, aki azt AKARJA direkt, hogy rossz legyen neki, hát én nem. Most éppen a szüleim hiányoznak. Nem tudom pontosan, miért próbálok újabban "időutazni", a múltkor az apai nagyszüleimet rendeltem haza álmomban, bár ők ilyenkor mindig elmagyarázzák nekem szépen, hogy vissza kell menniük nemsokára, csak erre az alkalomra külön engedélyt kaptak. Már kétszer "voltak" látogatóban. A szüleim eddig soha, pedig anyuval még meg is beszéltük, hogy ha tud, akkor jönni fog. Egyébként állítólag épelméjű vagyok.

2011. április 8., péntek

Bréking nyúz

Április 1-től végre én vagyok Judit húgom gondnoka, tegnap vettem át a határozatot. (Királyság.)
Bolondok napja alkalmából ünnepélyesen kineveztek - ezek ismernek minket valahonnan???? :-)

Gyanúsan hosszú az a rész, ahol a kötelességeimet sorolják fel. Lesz itt még adminisztráció, meg bürokrácia, meg sírás-rívás, én már látom...

2011. április 7., csütörtök

Helytelen viselkedés

Az öcsém meg a sógornőm hazaérnek a bevásárlásból, és azt látják, hogy a gyermekük szájából cumi lóg.
- Némmá. Dugó van a fiamban. Visított nagyon?
- Nem, nem visított. Szépen csöndben szívogatta a nyakamat. Én meg mondtam, hogy "na de Bence, te mégiscsak az UNOKAÖCSÉM vagy"... és inkább odaadtam neki a cumiját.

A víz szárító hatásáról

Hogyaszongya, biztos attól van mindig ilyen borzalmasan kiszáradva a kezem, mert keveset iszom.
Tényleg keveset, egyébként, de már második hete megint kötelezően előírtam magamnak napi 1,5 liter rózsaszín víz elfogyasztását.

Ami a kezeim állapotát illeti, sikerült pontosan ellenkező hatást elérnem, mint amit szerettem volna.
A vízivástól ugyanis nagyon sokszor kell kezet mosnom egy nap (igen, itt egy logikai lépés szándékosan kimaradt), és a sok kézmosástól pedig irgalmatlanul kiszárad a bőröm. De nem érdemes mindig bekrémezni, mert úgyis nemsokára meg fogom mosni megint.

Mostakkor??????

2011. április 6., szerda

Mintakövetés minden téren

Ezer éve nem kötöttem, illetve hát de, persze, mert ott a Barka, szóval helyesbítek: ezer éve nem kötöttem csak úgy, a magam gyönyörűségére. Végül be kellett látnom, hogy hiányzott a csipke. Azt nem tudom, hogy vajon a lelkivilágomnak-e, vagy csak egyszerűen le akartam már érzésteleníteni magam valamivel, netán kellett egy alibi, hogy mégis mit csinálok, amikor nem azt csinálom, amit kéne... na de mindegy is. Gail lesz egyébként.

Illetve beszereztem ijesztő mennyiségű színátmenetes gyapjúfonalat, amiből elméletileg olyan jó lenne egy csigavonalas takaró... asszem, megvan, mivel fogom tölteni majd a nyugdíjas éveimet :-)))

Amúgy meg két hét és jön Jucus meg a húsvét, 3 hét és megyünk Badacsonyba, a többit nem tudom, és közben halványan dereng, hogy évek óta nem csináltam semmit, ami nem terv szerinti, hanem csak spontán, és lehet, hogy az zavar, hogy úgy bezártam magamat mindenféle szabályok meg napi- és hetirendek közé, hogy Judit húgom se csinálhatná jobban. Nem tudom, egyáltalán kijönnék-e még, ha lehetne.