Permetezés...

 

A gyümölcsösök gondozása során a permetezés az egyik legfontosabb teendő, hiszen segít megóvni a fákat a kártevőktől és a betegségektől. Egy jól megtervezett permetezési programmal nemcsak a terméshozamot növelheti az ember, hanem a gyümölcsök minőségét is javíthatja. A növényvédelem azonban veszélyes tevékenységnek minősül, mivel a növényvédő szerek az emberre és a környezetre káros hatással lehetnek, ezért jogszabály írja elő, a gyümölcsösökben hogyan, milyen módokon és milyen feltételeket betartva lehet ilyen munkálatokat végezni. A fenti kockázatokon túl ugyanis komoly pénzbírság is sújthatja azt, aki nem tartja be őket. A gyümölcsösök permetezésére vonatkozó szabályozást a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet tartalmazza. (F: Agrárszektor)

Raktározási alapismeretek

 A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Felnőttképzési és Szaktanácsadási Központja hiánypótló felnőttképzést indított „Az ömlesztett mezőgazdasági termények raktározási alapismeretei” címmel. A képzés az agrárszektor szereplői számára azonnal hasznosítható ismereteket nyújt. A képzés életre hívásában komoly szerepet vállalt a Magyar Gabonaszövetség, hiszen a klímaváltozás, a piaci igények változása és a szigorodó jogszabályi környezet egyre komolyabb kihívások elé állítja a mezőgazdasági vállalkozásokat. A képzés különösen ajánlott mezőgazdasági termelők, feldolgozók, kereskedők, raktárvezetők, logisztikai szakemberek számára.

Fás szárú növények védelme

2024. október 1-től kezdődően új, az eddigitől komplexebb jogszabályba épült a fás szárú növények védelmére vonatkozó szabályozás. A települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX.30.) Korm. rendelet 2024. október 1.-től lépett hatályba, ezzel Fásegyidejűleg a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008 (XII.30.) Korm. rendelet hatályát vesztette. Az új jogszabály itt érhető el – írja a nak.hu.

Élőhely állapot...

Életbe lépett vasárnap az Európai Unió élőhelyek természetes állapotának visszaállítását célzó jogszabálya - jelentette be vasárnap az Európai Bizottság.

A jogszabály értelmében a tagállamoknak olyan helyreállítási intézkedéseket kell bevezetnie, hogy 2030-ig megvalósuljon az EU szárazföldi és tengeri területei legalább 20 százalékának, 2050-ig pedig az összes, rossz állapotban lévő ökoszisztémáinak a helyreállítása.
    A rendelkezés célja az éghajlatváltozásnak és a természeti katasztrófák hatásainak a mérséklése, segítségével pedig az EU hatékonyabban teljesítheti nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalásait, a többi között az európai természet helyreállítását.
    A jogszabály elfogadását heves viták előzték meg, és végül csak kis többséggel sikerült elfogadni, sokan ugyanis attól tartanak, hogy az intézkedések nehéz helyzetbe hozzák a mezőgazdászokat. Ezzel az aggállyal kapcsolatban az Európai Bizottság kiemelte: a tagállamok maguk dönthetik el, mely konkrét intézkedéseket kívánják bevezetni saját területeiken.
    Az EU adatai szerint az unióban lévő természeti területek mintegy 80 százaléka rossz állapotban van, a méh- és lepkefajok 10 százalékát pedig a kihalás veszélye fenyegeti.(F:MTI)

A glifozát használata

Az Európai Bizottság tíz évvel meghosszabbítja a glifozát tartalmú növényvédő szerek Európai Unión belüli használati engedélyét bizonyos új feltételek és korlátozások mellett az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA), valamint az uniós tagállamok által végzett átfogó biztonsági értékelések alapján - közölte a brüsszeli testület csütörtökön.

    Az uniós bizottság közleménye szerint a tagállamok nem érték el a glifozát használata jóváhagyásának megújításához vagy elutasításához szükséges minősített többséget. Az uniós jogszabályokkal összhangban és a szükséges többség hiányában a brüsszeli testület határozat formájában hagyja jóvá a glifozát tartalmú növényvédő szerek Európai Unión belüli használati engedélyét bizonyos új feltételek és korlátozások mellett.
    A korlátozások a betakarítás előtti szárítószerként történő felhasználás tilalmát foglalják magukban, valamint bizonyos intézkedések szükségességét a nem célszervezetek védelmére - írták.
    A glifozátot tartalmazó növényvédő szerek nemzeti engedélyezéséért a tagállamok felelősek. A tagállamok továbbra is korlátozhatják a szer használatát nemzeti és regionális szinten, ha a kockázatértékelés eredményei alapján ezt szükségesnek ítélik, különös tekintettel a biológiai sokféleség védelmére - tette hozzá közleményében az Európai Bizottság.
    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által potenciálisan rákkeltőnek minősített növényvédő szer használatának jelenlegi ötéves engedélye az EU-ban december közepén jár le.
    A brüsszeli testület szeptember közepén javasolta a glifozát tartalmú növényvédő szerek Európai Unión belüli használati engedélyének tízéves meghosszabbítását. Indoklásuk szerint azért javasolták a vitatott növényvédő szer alkalmazási engedélyének meghosszabbítását, mert az összes illetékes tudományos testület megállapításai szerint jelenleg nincs olyan információ, amely aggodalmakra adna okot.
    Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) július végén közreadott jelentésében nem azonosított kritikusan aggályos területeket az emberekre és állatokra, illetve a környezetre jelentett kockázat tekintetében a gyomirtóként hasznosított glifozát hatóanyag-szakértői felülvizsgálata során. Az Európai Vegyianyag-ügynökség tavaly végzett értékelésében arra a következtetésre jutott, hogy a glifozát nem felel meg azoknak a tudományos kritériumoknak, amelyek alapján rákkeltő, mutagén vagy a reprodukcióra káros anyagként kellene besorolni.(F:MTI)

Vetési varjak...

A vetési varjak az EU-ban védett állatok, ezért – hiába okoznak jelentős károkat a mezőgazdaságban – védekezni nem lehet hatékonyan ellenük, kártérítés pedig nem jár a gazdáknak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országszerte kéri a gazdálkodókat a károk, problémák jelzésére, és kezdeményezni fogja a vonatkozó jogszabályok módosítását. Az ONLINE KÉRDŐÍV-re kattintva a kárbejelentés megtehető, azonban szükség esetén a falugazdászokat is kereshetik és kérhetik a segítségüket a kitöltésben.

Vetési varjak

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országszerte arra kéri a gazdálkodókat, hogy jelezzék a vetési varjak okozta károkat és újra kezdeményezni fogja a vonatkozó jogszabályok módosítását - jelentette be szerdai közleményében a kamara.

    A közlemény szerint a vetési varjak az Európai Unióban védett állatok, ezért - hiába okoznak jelentős károkat a mezőgazdaságban - nem lehet hatékonyan védekezni ellenük, kártérítés pedig nem jár a gazdáknak. Az elmúlt években több vármegyében is jelentősen megnőtt a vetési varjúállomány. A varjak a szántóföldeken kiszedik a vetőmagot, megdézsmálják a termést, illetve a településeken is egyre nagyobb számban jelennek meg.
    A riasztási, gyérítési engedély kérelmezési eljárása hosszadalmas, de a tapasztalatok szerint nem is hoz eredményt, az engedélyezhető riasztási módszerek nem hatásosak, gyérítés pedig csak közérdekből engedélyezhető, a mezőgazdasági kártétel megelőzése ugyanakkor nem minősül annak - sorolta az akadályokat a NAK.
    A kamara fontosnak tartja, hogy a kártételekről, azok kiterjedéséről és mértékéről pontosabb adatok álljanak rendelkezésre. A NAK emiatt országos felmérést indít a gazdálkodók körében, vármegyei szervezetei segítségével rögzíti a gazdálkodók jelzéseit a vetési varjak által okozott kártételekről.
    A kamara korábban már kezdeményezte a szabályozási környezet módosítását, de az nem járt eredménnyel. Olyan visszajelzések érkeztek a döntéshozók részéről, hogy nem érkeznek be hozzájuk nagy számban riasztási, gyérítési kérelmek, emiatt meglátásuk szerint a varjak nem okozhatnak jelentős problémát a gazdálkodóknak. Másrészt a védettséget uniós szinten döntötték el, az állomány nagyságát is uniós szinten vizsgálják, és vannak olyan országok, ahol csökken a varjak száma - idézte fel a NAK.(f:mti)

Borvidékek...

Nagyításhoz kattintson a képre

A borvidék olyan, jogszabályban védett szőlőtermesztők és bort előállító pincészetek kultúrtája, amelyen a szőlővel betelepített terület aránya számottevően nagyobb, mint más vidékeken, a szőlőtermelésnek és a borkészítésnek pedig hagyományosan nagy társadalmi és gazdasági szerepe van. Határait a jogszabály (általában törvény) jelöli ki. A jogszabály megszabhatja, hogy a borvidéken a gazdák milyen szőlőfajtákat telepíthetnek, azokból milyen borfajtákat milyen eljárásokkal készíthetnek.

Lovak védelme

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy nyilvántartásba veszi a Vessünk véget a lovak levágásának elnevezésű európai polgári kezdeményezést - közölte a brüsszeli testület szerdán.

 A kezdeményezés szervezői arra kérik a bizottságot, hogy javasoljon olyan jogszabályokat, amely tiltja a lovak levágását, és szőrme, bőr, hús, illetve gyógyszerek vagy egyéb anyagok előállítása céljából történő tenyésztésüket és exportjukat is. Azt is szorgalmazzák, hogy a testület biztosítsa a fizikai kihasználástól és a kemény kiképzésektől való védelmüket, és kampányokkal hívja fel a figyelmet a lovakkal szembeni kegyetlen bánásmódra a vágóhidakon.
    Mivel az európai polgári kezdeményezés megfelel a formai követelményeknek, a brüsszeli testület úgy ítélte meg, hogy jogilag elfogadható. A javaslat tartalmát az uniós bizottság ebben a szakaszban még nem vizsgálta.
    A kezdeményezőknek a nyilvántartásba vételtől számítva hat hónap áll rendelkezésére, hogy megkezdjék az aláírásgyűjtést. Amennyiben az európai polgári kezdeményezés egy év alatt egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, az Európai Bizottságnak kell eldöntenie, hogy helyt ad-e a kérelemnek. A döntést a testületnek meg kell indokolnia.
    Az európai polgári kezdeményezés nem eshet a bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az Európai Unió értékeivel.(F:MTI)

Növényvédelem...

 

Jogszabály rögzíti, hogy pilóta nélküli légijárművel (drónnal) kizárólag pilóta nélküli légijárművel való kijuttatásra engedélyezett növényvédő szer és növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termék (készítmény) juttatható ki. A fentiekből következik, hogy a földi vagy a „klasszikus” légi (repülőgéppel és helikopterrel történő) kijuttatásra engedélyezett növényvédő szerek és készítmények alapvetően nem alkalmazhatók ilyen célból. A használatuk csak azt követően lehetséges, ha a meglévő érvényes engedélyokiratukat kiterjesztik a drónnal történő kijuttatásra. Lásd: 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről ** Útmutató drónokkal végzett GEP hatékonysági vizsgálatokhoz 

Jogszabály várható a műanyagszennyezés ellen

Két év múlva, 2024 végén érkezhet az első kötelező érvényű nemzetközi jogszabály a műanyagszennyezés ellen.

https://humusz.hu/hirek/nemzetkozi-jogszabaly-varhato-muanyagszennyezes-...

Minimálbér az EU-ban

Nagyításhoz kattintson a képre

A minimálbér olyan napi, heti vagy havi munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt. Azaz a minimálbér a legalacsonyabb államilag megkövetelt munkadíj, amelyet egy bejelentett munkavállaló kaphat. Globálisan elterjedt forma, azonban mértéke és alkalmazásmódja eltérő, helyi jogszabályok, törvények szabályozzák. Magyarországon 1989-től alkalmazzák a minimálbért, melynek mértéke folyamatosan változik: évente nő, azonban a vásárlóerő-paritást (PPP) tekintve hol csökken, hol nő.

Minimálbér...

Nagyításhoz kattintson a képre

A minimálbér  olyan napi, heti vagy havi munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt. Azaz a minimálbér a legalacsonyabb államilag megkövetelt munkadíj, amelyet egy bejelentett munkavállaló kaphat. Globálisan elterjedt forma, azonban mértéke és alkalmazásmódja eltérő, helyi jogszabályok, törvények szabályozzák. Magyarországon 1989-től alkalmazzák a minimálbért, melynek mértéke folyamatosan változik: évente nő, azonban a vásárlóerő-paritást (PPP) tekintve hol csökken, hol nő.

Talajvíz...

Talajvíznek nevezzük az első vízzáró réteg feletti vizeket. A hazai jogszabály értelmében mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkútnak nevezzük a maximálisan 50 méter talpmélységű, kizárólag talajvíz igénybevételével, öntözési, halgazdasági vagy állatitatási célú vízhasználatot szolgáló kutat. Fontos a kutak szakszerű kiképzése. A szennyezett területeken történő mélyfúrások esetében egy szakszerűtlenül kivitelezett kút összenyithatja a szennyezett sekélyebb vizeket a mélyebb és tiszta, felszín alatti vízbázisokkal, és elszennyezheti azokat. A mélyebb vízbázisainkban történő vízminőségromlás pedig negatív hatással lehet egyéb mezőgazdasági vízhasznosításokra, nem utolsósorban ivóvízbázisainkra, amelyek védelme kiemelten fontos, hiszen hazánkban a közműves ivóvízellátás több mint 90%-ban felszín alatti vízkészletet megcsapoló vízbázisra települt.(F: Store Insider)

 

 

Rendelet a drónos permetezésről

A légi permetezési jogszabály módosításával az Agrárminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium megalkotta a drónokkal történő növényvédő szer kijuttatásának jogszabályi környezetét. A rendeletet 2022. február 23-án lép hatályba.

A jogszabály teljes szövege megtekinthető a Magyar Közlönyben, ide kattintva.

Drónos permetezés...

A légi permetezésre vonatkozó jogszabály módosításával az Agrárminisztérium (AM) az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) együttműködésben megalkotta a növényvédő szer drónokkal történő kijuttatásának jogszabályi környezetét, elősegítve ezzel, hogy az új, pontosabb és célzottabb kijuttatást lehetővé tevő légi permetezési technológia a magyar gazdák rendelkezésére állhasson - közölte csütörtökön az Agrárminisztérium.

    A légi növényvédelmi tevékenység hagyományos zárt kabinú légi járművekkel (helikopter, merevszárnyú repülőgép) eddig is elérhető volt a magyar gazdák számára az EU által megadott keretek közt. A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet módosításáról szóló 4/2022. (II. 8.) AM rendelet megjelenésével létrejöttek a drónos permetezés jogszabályi feltételei, amelyek egyaránt szolgálják a gazdálkodók és a piac érdekeit, szem előtt tartva a fogyasztók jogos élelmiszerbiztonsági elvárásait és az agrárkörnyezet fenntartható védelmét.
    A Digitális Jólét Program (DJP) koordinációjában működő Magyarországi Drón Koalíció (MDK) a megalakulását követően, mint témaspecifikus együttműködési fórum is, aktívan támogatta jogalkotási folyamatot és közvetítette az MDK tagjainak, szakmai szervezeteinek ajánlásait.
    A jogszabály módosítása rögzíti a légi permetezések pilóta nélküli légi járművekkel (drónokkal) történő elvégzéséhez szükséges képzettségi, adminisztrációs és műszaki előírásokat. Ennek megfelelően a drónokkal történő légi permetezés, a pilóta nélküli légijárművel történő légi-mezőgazdasági munkavégzésre jogosultak nyilvántartásában szereplő személy által, pilóta nélküli légi járművel történő kijuttatásra engedélyezett növényvédő szerrel, a hagyományos légi permetezésnél már korábban "megszokott" adminisztrációs feltételrendszer mellett áll majd a növénytermesztők segítségére - közölte az Agrárminisztérium.(F:mti)

Borvidékek...

A borvidék olyan, jogszabályban védett szőlőtermesztők és bort előállító pincészetek kultúrtája, amelyen a szőlővel betelepített terület aránya számottevően nagyobb, mint más vidékeken, a szőlőtermelésnek és a borkészítésnek pedig hagyományosan nagy társadalmi és gazdasági szerepe van.Határait a jogszabály (általában törvény) jelöli ki. A jogszabály megszabhatja, hogy a borvidéken a gazdák milyen szőlőfajtákat telepíthetnek, azokból milyen borfajtákat milyen eljárásokkal készíthetnek. Az ország területén található 6 borrégióban 22 különböző éghajlati, domborzati, talajtani és történelmi sajátosságú borvidék van.

GAZDA PRAKTIKUM

Címkék

• Aktuális infók 
• állatok 
• Cikkek 
• érdekes 
• érdekes-humor 
• EU 
• Föld ügyek 
• Gazda Hírek 
• Gazdálkodás 
• Hungarikumok 
• Ízek varázsa 
• jogszabály 
• kertészet 
• Könyvespolc 
• Környezetvédelem 
• kutatóintézetek 
• mezőgazdaság általános 
• múzeumi séták 
• Nemzeti Parkok 
• nevezetes napok 
• Növénytermesztés 
• pénzügy 
• PTI Hírlevél 
• szerződés 
• Szőlészet-borászat 
• tanácsadás 
• Települési séták 
• vállalkozási 1 x 1 

20/2021 (V.17.) számú új rendelet

Több, régóta megújításra szoruló szabályozás, valamint az uniós jogharmonizáció megvalósítását szolgálja az Agrárminisztérium új rendelete. Az összetett jogszabályban megjelent módosításoknak köszönhetően például bővülnek a kistermelők piacra jutási lehetőségei és tovább csökkennek a vállalkozások adminisztrációs terhei. Emellett az új szabályozás többek közt az illegális kutyakereskedelem visszaszorításához is hozzájárul - közölte az Agrárminisztérium az MTI-vel szerdán.

    A közlemény szerint az agrártárca 20/2021 (V.17.) számú új rendeletének hatályba lépésével az előállítók és a vásárlók régóta fennálló, közös igényei valósulnak meg.
    A kistermelők immár országszerte árusíthatják termékeiket a rendezvényeken, természetesen az élelmiszer-higiéniai feltételek betartása mellett, ugyanakkor a vágóhídon levágott haszonállatok húsa továbbra is csak a kistermelő saját gazdaságának helyén forgalmazható. Az új szabályozás alkalmazott foglalkoztatását is lehetővé teszi a kistermelők számára. A kiskereskedelmi létesítmények versenyképességének növelése, adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében pedig megszűnik a különengedélyezési eljárás, amely főként a kistelepüléseken működő üzletek számára jelent nagy segítséget - írták.
    A napokban megjelent módosítások könnyítést vezetnek be a növényvédelem területén is: minden EK-műtrágyát az első magyarországi forgalomba hozatalt megelőző bejelentést követően - az eddigi éves gyakoriság helyett - elegendő ötévente újra bejelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál - tették hozzá.
    Az állatszállításokat megelőző vizsgálatok eltörlésével egyszerűbbé válnak az egy állattartóhoz tartozó telepek közötti állatmozgatások, csökkennek a hazai állattartók, állatszállítók adminisztratív és fizetési kötelezettségei. Életbe lép viszont a kiszállítás feltételeként a kötelező regisztráció azon tenyésztők esetében, akik kedvtelésből tartott állatok kereskedelmével foglalkoznak. Az illegális kutyakereskedelem visszaszorítása érdekében enélkül nem történhet állatszállítás - áll a közleményben. (F:mti)

Állati szaporítóanyag-forgalmazás

2021. április 21-től uniós szinten egyetlen jogi aktus tartalmazza az állatbetegségekre és a szaporítóanyagokra vonatkozó szabályok többségét. Az egységes jogszabály hatályon kívül helyezi és felváltja a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélék, valamint egyes további állatfajok szaporítóanyag-szállítmányainak az Unión belüli kereskedelmére és Unióba történő beléptetésére vonatkozó korábbi tanácsi irányelveket, de fenntartja és aktualizálja azok lényegi elemeit. Az AHL-ről részletesen alábbiakban olvashatnak:
https://portal.nebih.gov.hu/-/allategeszsegugyi-kerettorveny