A konzervatív hagyományok és az értelmetlen vietnami háború ellen lázong az amerikai ifjúság a hatvanas évek második felében. Simon, a Columbia egyetem evezős csapatának tagja szinte akaratlanul sodródik az eseményekbe: nem tud szabadulni a szép Linda varázsa alól, aki egyszerre testesíti meg számára a szerelmet és az örök lázadást. A lányt követve a szerelmes ifjú is az események középpontjába kerül. A hatóságok nem nézik jó szemmel a lázongást, a fiatalok ellen bevetik a Nemzeti Gárdát. A megmozdulás véres erőszakba torkollik.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Tehát helyesen: megpróbálja manipulálni. Valamikor 40 éve láttam a filmet, a zenéjét kazettáról jól ismerem. Elhatároztam, hogy felfrissítem a filmről az élményemet, kár volt. A Lennon dal még rendben volt, de a Che Guevara képről és az egész bohóckodásról a seattle-i négerhiszti és a mai campusokon dívó PC és cancel culture jutott eszembe. Az utolsó fél órát már átpörgettem.
Már sohasem fogom újra megnézni. Képtelenség, hogy ugyan azt a hatást érje el, mint amikor először láttam. Engem csak a hajam miatt zaklattak, nem voltak erőszakos afférjaim. Ezek a korszakos kultuszfilmek és a rockzene csak és kizárólag anyám miatt nem határozta meg végérvényesen az életemet – mondjuk nem is bocsátottam meg neki soha a jófiúságom.
A siker titka nem mindig a profizmus, sõt.. Néha megmagyarázhatatlan, hogy egy "amatõr" mûvészeti alkotás miért talál hamarabb utat a közönséghez, mint egy jól megcsinált, "vérprofi" alkotás. Vajon mi volt a titka a hatvanas években a Beatles "fésületlen" zenéjének, hogy sokkszerûen maga alá gyûrte a kor "profi" táncmuzsikáját. Talán a lázadás ? Talán a hitelesség ? Az õszinteség ? Vagy mindezek együtt ? Ki tudná megmondani. És igaz az is, hogy a piackonformmá válás, egyben az igazi mûvészet halála is. Persze én elfogult vagyok, mert ez a film az én generációm krédója ugyanúgy mint az "Easy rider" vagy a Beatles és a Stones zenéje. és a példákat még tudnám sorolni. De gustibus, non est disputandum.
Talán azért nem, mert a könyv gyenge, az operatõri munka szörnyû, a rendezés meg amatõr. De azért én örülök, hogy van akinek tetszik. Nézze sokat. Én soha többet.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások