210 éve vívták az Austerlitzi csatát II. – Az ütközet és utóélete

Folytatjuk az Austerlitzi csatát bemutató cikkünket. Ahogyan arról már szóltunk, a német-római császár és az orosz cár egyesített, de nem éppen összhangban irányított csapatai megkezdték a francia csapatok jobb szárnyának támadását. Napóleon, a francia császár, mint egy sakkmester rögtön reagált a várt támadásra, és az ellenfelei meglepetésére a seregei egy részét, Soult marsall vezetésével nem a megtámadottak felmentésére, hanem egyenesen a szövetségesek középhadaira küldte. 

Napóleon Austerlitznél

210 éve vívták az Austerlitzi csatát I. – Az ütközetig vezető út

Brno-tól alig 20 kilométerre keletre fekszik Slavkov u Brna álmos kisvárosa, amely minden év december első napjaiban nyüzsgő élettel telik meg. Különböző nemzetek korabeli színes egyenruháját viselő korosabb és fiatalabb katonák és a hadtörténetért lelkesedő látogatók seregei lepik el a városkát és a környékét. Évente mintegy 30-40 ezer ember érkezik ide nem csupán Csehország egyes tájairól hanem mind a közeli mind a messzebb fekvő országokból is. Ilyenkor emlékeznek meg ugyanis arra az ütközetre, amelyet a város régi német neve alapján Austerlitzi csataként ismer szinte az egész világ.

Slavkov u Brna kastélya

Vyškov, történelem, hagyomány és dinók

Egy számunkra, és remélem olvasóink számára is örvendetes hírrel kezdeném: a „Nem csak Prága” honlapunk híre ugyan lassan, de biztosan terjed. Ez a megállapítás nem csupán Magyarországra igaz, de a honlapunk témaországára, Csehországra is. Az elmúlt hónapok során számos csehországi turisztikai irodával sikerült felvennünk a kapcsolatot, és szép számmal érkeztek hozzánk különféle, szebbnél szebb prospektusok, program ismertetők, térképek és más idegenforgalmi kiadványok. Szinte döbbenetes, hogy mennyi, és hányféle ötletesebbnél ötletesebb turisztikai PR anyaggal rendelkeznek a cseh barátaink. Nagyon értik és tudják, hogy a turizmushoz mennyire szükség van ezekre a „segédletekre”, amelyek segítségével az odalátogató rögtön komfortosabban érzi magát.

Vyškov a XVIII. században