A k�zelm�ltban¹ a „Neue Zeitschrift f�r Musik”-ban eml�t�s t�rt�nt egy „h�ber m�v�szi �zl�sr�l”, e kifejez�sm�d megt�madtat�s�r�l �s v�delm�r�l, egy oly m�v�szi ir�nyzatr�l, amely nem hi�nyzott �s nem hi�nyozhatott tart�san. Most sz�momra fontos feladatnak l�tszik, hogy megvil�g�tsam azt a t�m�t, amely mindennek a m�ly�n rejlik – egy olyan t�m�t, amelyet a kritikusaink mindeddig vagy magyar�z� jegyzetekkel l�ttak el, vagy bizonyos szenved�lyes kit�r�ssel �rintettek². Mindazon�ltal nem az lesz a feladatunk, hogy valami �jat mondjunk, hanem az, hogy r�vil�g�tsunk arra az �ntudatlan �rz�sre, amely a zsid� term�szet ir�nti gy�keres ellenszenvk�nt nyilv�nul meg a nemzetek k�r�ben. Ekk�ppen valami val�ban l�tez�t mondjunk ki, �s semmik�ppen se pr�b�ljunk k�pzelet�nk erej�vel mesters�ges �letet lehelni egy nem val�s�gos vil�gba. A kritika �ppen a maga l�nyege ellen ir�nyul, ha a t�mad�sban vagy a v�delemben valami m�sra t�rekszik, mint a val�s�g kimond�s�ra.

Mivel ez esetben tiszt�n m�v�szi �s saj�tosan zenei szempontb�l k�v�njuk kifejteni a magunk sz�m�ra a zsid� term�szet ir�nti n�pi ellenszenvet, amely m�g napjainkban is l�tezik, teljesen mell�zhetj�k azt, hogy ugyanezen jelens�ggel a vall�s �s a politika ter�let�n foglalkozzunk. Vall�si t�ren a zsid�k r�g�ta megsz�ntek gy�l�lt ellens�geink lenni – mindazoknak k�sz�nhet�en, akik a kereszt�ny vall�son bel�l magukra vont�k a n�p gy�l�let�t³. A tiszta politik�ban sohasem ker�lt�nk t�nyleges konfliktusba a zsid�kkal, s�t enged�lyezt�k nekik a jeruzs�lemi kir�lys�g fel�ll�t�s�t, �s ebb�l a szempontb�l ink�bb azt kell sajn�lnunk, hogy Rothschild �r t�ls�gosan �les esz� volt ahhoz, hogy mag�t a zsid�k kir�ly�v� tegye, ehelyett el�nyben r�szes�tette azt, hogy – amint az k�zismert – a „kir�lyok zsidaja” maradjon. Egy m�sik t�ma, ahol a politika t�rsadalmi k�rd�ss� v�lik: a zsid�k �ltalunk fenntartott elk�l�n�t�se mindaddig kih�v�s az emberies igazs�goss�g gyakorl�s�ra, ameddig benn�nk a t�rsadalmi felszabad�t�s fel� ir�nyul� hajlam vil�gosabb tudatra nem �bred. De amikor a gyakorlati �letben a zsid�k emancip�ci�j�ra t�rekedt�nk, ink�bb egy elvont elvnek, mint egy konkr�t esetnek a bajnokai voltunk, pontosan �gy, mint ahogyan eg�sz liberalizmusunk sem volt nagyon f�ny�z� szellemi sport⁴ – mivel a n�p szabads�g��rt sz�lltunk s�kra, an�lk�l, hogy tudtuk volna, �nmag�ban v�ve mi a n�p, s�t, ellenszenvezt�nk a n�ppel val� minden igazi �rintkez�ssel. �gy a zsid�k jogainak n�vel�s��rt kifejtett buzg�lkod�sunkat ink�bb egy �ltal�nos eszme, mint valamif�le igazi rokonszenv �szt�n�zte, mivel mik�zben a zsid�k emancip�ci�j�nak �rdek�ben besz�lt�nk �s �rtunk, �szt�n�sen mindig ellenszenves volt a sz�munkra a vel�k val� b�rmilyen t�nyleges, m�k�d� kapcsolat.

Azut�n ez esetben azt a szempontot �rintj�k, ami k�zelebb visz benn�nket vizsg�latunk f�bb c�lj�hoz: meg kell magyar�znunk magunk sz�m�ra az �ltalunk �rzett akaratlan ellenszenvet a zsid�k term�szete �s szem�lyis�ge ir�nt, m�gpedig av�gett, hogy igazoljuk ezt az �szt�n�s ellenszenvet, amelyet eg�sz vil�gosan er�sebbnek �s hatalmasabbnak ismer�nk fel, mint amilyen az a tudatos buzg�s�gunk, hogy megszabad�tsuk magunkat ett�l. Ebb�l a szempontb�l m�g ma is sz�nd�kosan csak meghazudtoljuk magunkat, amikor azt gondoljuk, hogy sz�ks�gszer� erk�lcstelennek �s tabunak tartania zsid� jellegzetess�gek elleni term�szetes ellenszenv�nknek minden ny�lt megnyilatkoz�s�t. �gy l�tszik, csak a legut�bbi id�kben jutottunk arra a bel�t�sra, hogy �sszer�bb megszabad�tani magunkat a f�raszt� �nbecsap�st�l⁵, �s ehelyett teljesen j�zanul l�tnunk kell er�szakolt rokonszenv�nk t�rgy�t �s �sszes liber�lis ut�pi�nk ellen�re k�sztetn�nk kell magunkat a m�g mindig szakadatlanul benn�nk l�v� ellenszenv meg�rt�s�re⁶. Meglepet�s�nkre azt �szlelj�k, hogy liber�lis csat�inkban⁷ a leveg�ben �sztunk �s felh�kkel viaskodtunk, mik�zben az anyagi val�s�g eg�sz f�ldje tal�lt egy olyan kisaj�t�t�t, akit a mi l�gi k�zdelmeink k�ts�gtelen�l nagyon sz�rakoztatnak, de aki minket t�ls�gosan bolondnak tart ahhoz, hogy azzal jutalmazzon minket, hogy engedjen ak�rcsak egy kicsit is az �ltala birtokolt anyagi f�ldb�l.

A „kir�lyok hitelez�je” teljesen �szrev�tlen�l a hitelek kir�ly�v� v�lt, �s mi val�j�ban nem tudjuk az uralkod�nk ki�ll�s�t a zsid�k emancip�ci�ja mellett m�snak tekinteni, mint rendk�v�l naivnak, l�tv�n, hogy sokkal ink�bb mi ker�lt�nk olyan helyzetbe, hogy nek�nk kell k�zden�nk a zsid�kt�l val� emancip�ci��rt. E vil�g jelenlegi szervez�se szerint a val�s�gban a zsid� t�bb mint emancip�lt: � uralkodik �s mindaddig uralkodni fog, am�g a P�nz marad az a hatalom, amely el�tt �sszes cselekedet�nk �s �sszes kapcsolatunk elveszti erej�t. Sz�munkra nem szorul bizony�t�sra, hogy a zsid�k t�rt�nelmi balsorsa⁸ �s a kereszt�ny n�met hatalmass�gok p�nz�hes tapasztalatlans�ga juttatta ezt a hatalmat Izrael fiainak kez�be. Az, hogy lehetetlen kibontakoztatni minden term�szetes, „sz�ks�ges” �s igaz�n sz�p dolgot azon fejl�d�si szakasz alapj�n, ahov� a m�v�szeteink most el�rkeztek, �s lehetetlen ezt megtenni ennek az alapnak a teljes megv�ltoztat�sa n�lk�l. R�ad�sul ez is a zsid� szorgos ujjai k�z� juttatja korunk m�v�szi �zl�s�t. Ez olyan t�ma, amelynek alapjait valamik�ppen k�zelebbr�l meg kell vizsg�lnunk. Azt, amit az �kori �s k�z�pkori rabszolg�k �s jobb�gyok kem�ny munk�val �s f�rads�ggal teremtettek el�, hogy fizethessenek a h�b�ruraknak, napjainkban a zsid� p�nzz� v�ltoztatta. M�gis ki gondol most arra, hogy az �rtatlannak t�n� pap�rdarab sz�mtalan nemzed�k v�r�t�l ragacsos?

Azt, amit a m�v�szet h�sei �letet �s �letkedvet elnyel�, hallatlan er�fesz�t�ssel elragadtak a nyomor�s�g k�t �vezred�nek m�v�szeti d�monait�l, napjainkban a zsid� m�v�szeti baz�rr� v�ltoztatja, de ki l�tja meg a mesters�gesen elrendezett csecsebecs�kben, hogy azokat k�tezer �v g�niuszainak megszentelt verejt�k�b�l enyvezt�k �ssze?

Nem sz�ks�ges azzal kezden�nk, hogy bebizony�tsuk a modern m�v�szet cicom�zott volt�t, hiszen az mag�t�l is szembesz�k�, r�k�nyszer�ti mag�t az �rz�kekre. Tov�bb�, kell-e a t�rt�nelmi terepen messzi utaz�sra v�llalkoznunk, hogy megmagyar�zzuk ezt a jelens�get m�v�szett�rt�net�nk jelleg�nek megmutat�s�val? De ha a zsid�s�g j�rm�t�l val� megszabadul�s l�tszik sz�munkra a legsz�ks�gesebbnek, akkor mindenekfelett fontosnak kell tartanunk, hogy megvizsg�ljuk er�inket erre a szabads�gharcra. Nos, mi sohasem fogjuk meg�rteni ezeket az er�ket �gy, hogy adunk valamilyen elvont meghat�roz�st arr�l, hogy mi ez a jelens�g a maga term�szet�n�l fogva, hanem csak �gy, hogy pontosan megismerked�nk annak az akaratlan �rz�s�nknek a term�szet�vel, amely mint �szt�n�s ellenszenv nyilv�nul meg a zsid� els�dleges l�nyeg�vel szemben. Ezen kereszt�l, ezen lek�zdhetetlen �rz�sen kereszt�l – ha azt minden teket�ria n�lk�l teljesen beismerj�k magunknak – vil�goss� kell v�lnia sz�munkra annak, hogy mi az, amit gy�l�l�nk ebben a l�nyegben. Ha azut�n ezt hat�rozottan megismert�k, akkor szembe is sz�llhatunk vele, s�t, �ppen ennek leleplez�se �ltal m�g azt is rem�lhetj�k, hogy ki�zz�k a d�mont arr�l a ter�letr�l, ahol csakis �gy tud megmaradni, hogy a sz�rk�leti s�t�ts�g mened�ke m�g� b�jik, ama s�t�ts�g m�g�, amelyet mi, j�lelk� humanist�k bor�tottunk r�, kev�sb� visszatasz�t�v� t�ve e l�tv�ny l�nyeg�t.

A zsid� – aki, mik�nt azt mindenki tudja egy Istent birtokol teljesen mag�nak – a mindennapi �letben els�sorban a k�ls� megjelen�s�vel d�bbent meg minket,amely – f�ggetlen�l att�l, hogy melyik eur�pai n�phez tartozunk – kellemetlen�l⁹ idegen valami a n�p�nk sz�m�ra: �szt�n�sen �gy �rezz�k, hogy semmi k�z�nk egy olyan emberhez, aki �gy n�z ki, mint �. Ennek kor�bban szerencs�tlens�gnek kellett lennie a zsid� sz�m�ra, de az �jabb id�kben azt �szlelj�k, hogy e szerencs�tlens�g k�zepette teljesen j�l �rzi mag�t, hiszen �sszes sikere ut�n a t�l�nk val� elt�r�s�t puszta k�l�nb�z�s�gnek kell v�lnie.

Ezen �nmag�ban kellemetlen term�szeti torzsz�l�tt jelleg k�vetkezm�nyei k�z�tt – �s az erk�lcsi oldalon �tugorva �s a m�v�szettel kapcsolatos gy�m�lcseihez �rve – itt csup�n azt az �szrev�telt fogjuk tenni, hogy sz�munkra ez a k�ls� sohasem gondolhat� el �gy, mint a k�pz�m�v�szet t�m�ja: ha a szobr�szat egy zsid�val akar megaj�nd�kozni minket, a modellj�t t�bbnyire tiszta k�pzel�er�vel, b�lcs megnemes�t�ssel veszi k�r�l �s pontosan �ppen azt hagyja el, ami a mindennapi �letben sz�munkra a zsid� kin�zetet jellemzi. De a zsid� sohasem l�p sz�npadra: a kiv�telek oly ritk�k �s speci�lisak, hogy csak meger�s�tik az �ltal�nos szab�lyt. Mi –an�lk�l, hogy ne �rezn�nk az ilyen elgondol�s k�ptelens�g�t¹⁰ – nem tudjuk elk�pzelni egy antik vagy modern szerep megjelen�t�s�t a zsid� �ltal, legyen az a h�s vagy a szerelmes szerepe. Ennek nagy jelent�s�ge van: az olyan embernek bels� l�nyeg�t¹¹ semmif�le m�v�szi kifejez�sre sem tarthatjuk alkalmasnak, akinek a megjelen�s�t alkalmatlannak kell tartanunk a m�v�szi feldolgoz�sra – nemcsak ebben vagy abban a szem�lyis�gben, hanem jelleg�nek megfelel�en �ltal�ban v�ve.

Vizsg�latunk sz�m�ra sokkal jelent�sebb, s�t d�nt� jelent�s�g� az a hat�s, amelyet a zsid� a besz�de �ltal gyakorol r�nk; �s ez az a l�nyeges pont, ahol �szlelhet� a zsid� befoly�s a zen�re¹². – A zsid� annak a n�pnek a nyelv�t besz�li, amelyben nemzed�kr�l nemzed�kre tart�zkodik, de azt mindig mint idegen besz�li. Mivel jelenlegi vizsg�l�d�si ter�let�nket meghaladja, hogy ennek a jelens�gnek az ok�val is foglalkozzunk, att�l is tart�zkodhatunk, hogy a kereszt�ny civiliz�ci�t azzal v�doljuk: a zsid�t folyamatosan er�szakosan elv�lasztotta a nyelvt�l, j�llehet ennek az elv�laszt�snak a k�vetkezm�nyeit �rintve aligha mondhatjuk, hogy a zsid�kat kell felel�ss� tenn�nk¹³. C�lunk ez esetben csup�n az, hogy vil�goss� tegy�k a szomor� k�vetkezm�nyek eszt�tikai jelleg�t.– Els�sorban az az �ltal�nos k�r�lm�ny, hogy a zsid� a modern eur�pai nyelveket tiszt�n mint tanult nyelveket �s nem mint anyanyelv�t besz�li, sz�ks�gk�ppen meg kell, hogy fossza �t minden olyasminek a lehet�s�g�t�l, hogy e nyelveken saj�tosan, szabadon �s term�szet�nek megfelel�en fejezze ki mag�t¹⁴.

A nyelv a maga megnyilv�nul�s�val �s fejl�d�s�vel nem sz�tsz�rt egys�geknek, hanem egy t�rt�nelmi k�z�ss�gnek a m�ve: csak az r�szesedik a nyelv alkot�saib�l, aki �ntudatlanul is ennek a k�z�ss�gnek a k�tel�kei k�z�tt n�tt fel. De a zsid� minden ilyen k�z�ss�g hat�rain k�v�l �lt, mag�nyosan, Jahv�j�vel egy szil�nkokra t�r�tt, talajtalan t�rzsben, amelynek sz�ks�gk�ppen n�lk�l�znie kellett minden �nmag�b�l kiindul� fejl�d�st, �ppen �gy, mint ennek a t�rzsnek saj�t (h�ber) nyelv�t, amely sz�m�ra mint egy holt dolog �rz�d�tt meg. Nos, k�lt�szetet alkotni egy idegen nyelven mindeddig lehetetlen volt, m�g a legmagasabb sz�nvonalat el�rt n�pb�l sz�rmaz� g�niusznak is. �mde eg�sz eur�pai m�v�szet�nk �s civiliz�ci�nk a zsid� sz�m�ra idegen nyelv� maradt; mert nem vett r�szt a m�sik nyelv fejl�d�s�ben, hanem mint otthontalan fick� hideg, s�t mi t�bb, ellens�ges szeml�l� lett. Ezen a nyelven, ebben a m�v�szetben a zsid� csak a besz�d ut�nz�s�ra, csak ut�nz� �sszet�kol�sra k�pes – nem igaz�n alkot szavaib�l k�ltem�nyt, cselekedeteib�l m�v�szi alkot�st. K�l�n�sen a zsid� besz�dm�d fizikai megnyilatkoz�sa tasz�t minket. Az eur�pai n�pekkel val� k�tezer �ves �rintkez�s sor�n a kult�r�nknak nem siker�lt megt�rnie a zsid� term�szet rendk�v�li makacss�g�t a szemita kiejt�st illet�en.

Az els� dolog, ami meg�ti f�l�nket a teljesen idegenszer� �s visszatetsz� zsid� hangk�pz�sben, a csikorg�s, vinnyog�s, az orrhangon val� z�mm�g�s¹⁵ �s ezen k�v�l a szavaknak olyan �rtelemben val� alkalmaz�sa, amely idegen n�p�nk nyelv�t�l, valamint kifejez�seink szerkezet�nek �nk�nyes elferd�t�se. Ez a besz�dm�d azonnal az elviselhetetlen�l z�rzavaros fecseg�s jelleg�t veszi fel, �gy, hogy amikor ezt a zsid� besz�det halljuk, a figyelm�nk akaratlanul is annak visszatasz�t� m�dj�n id�zik �s nem a l�nyegi �rtelm�n. Azt, hogy milyen kiv�telesen fontos ez a k�r�lm�ny, kiv�lt a modern zsid� zenem�vek �ltal r�nk gyakorolt benyom�s magyar�zata szempontj�b�l, els�sorban kell felismern�nk �s szem el�tt tartanunk. Ha hallunk egy zsid� besz�det, �ntudatlanul is meg�tk�z�st kelt benn�nk ebben a besz�lget�sben a tiszt�n emberi megnyilatkoz�s teljes hi�nya �s a saj�tos fecseg�snek az a hideg k�z�mb�ss�ge, ami semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt sem emelkedik egy magasabb sz�nvonal�, sz�vb�l j�v� szenved�ly h�fok�ra. Ha m�sfel�l magunkat tal�ljuk �szt�n�zve erre a forr�bb kifejez�si m�dra egy zsid�val folytatott t�rsalg�s sor�n, akkor � mindig elh�r�tja az ilyen t�rsalg�st, k�ptelen v�laszolni ezen a m�don.

A zsid� sohasem gerjed fel annyira, hogy vel�nk az �rzelmeit k�lcs�n�sen kicser�ln�, hanem – amennyiben mi vagyunk az �rintettek – csak a maga �ntelts�g�nek �s haszonles� v�gy�nak eg�szen saj�tos �nz� �rdekl�d�se �szlelhet�, valami olyasmi, ami p�rosulva a mindennapi besz�dm�d ferde megnyilv�nul�s�val gerjedelm�nek mindig a nevets�gess�g mell�k�z�t k�lcs�nzi, �s b�rmit kelthet benn�nk, csak a besz�l� �rdekl�d�se ir�nti rokonszenvet nem. Noha nagyon is elgondolhat�nak v�lj�k, hogy az egym�ssal val� �rintkez�s sor�n, k�l�n�sen ott, ahol a csal�di �let a puszt�n emberi �rz�seket kifejez�sre juttatja, m�g a zsid�k is k�pesek el�g hat�kony m�don kifejez�st adni �rzelmeiknek egym�s k�z�tt, de ez nem j�het sz�ba vizsg�l�d�saink jelenlegi ter�let�n, mivel itt arr�l a zsid�r�l sz�lunk, aki az �let �s a m�v�szet adta �rintkez�s sor�n, kifejezetten hozz�nk besz�l.

Nos, ha a dialektus�nak fent eml�tett tulajdons�gai a zsid�t csaknem¹⁶ k�ptelenn� teszik arra, hogy m�v�szi kifejez�st adjon �rz�seinek �s l�tom�sainak a besz�ddel, akkor a dal form�j�ban jelentkez� kifejez�k�pess�g�nek m�g sokkal kisebbnek kell lennie. A dal csup�n a legmagasabb szint� szenved�ly h�fok�ra hev�lt besz�d: a zene a szenved�ly besz�de. Mindaz, ami visszatasz�t�lag hatott r�nk a zsid� k�ls� megjelen�s�ben �s besz�d�ben, v�gletesen felingerel benn�nket a dal�ban, felt�ve, hogy nem vagyunk �ppen e jelens�g nevets�gess�g�nek fogva tartott rabjai. Nagyon term�szetes m�don a dalban – a szem�lyes �rzelmi l�t leg�l�nkebb �s legvitathatatlanabb kifejez�d�s�ben – �ri el sz�munkra a zsid� term�szet k�l�nlegess�ge a maga �zl�stelens�g�nek cs�cspontj�t; �s ha bizonyos feltev�sek alapj�n esetleg alkalmasnak tartottuk is a m�v�szet k�l�nf�le �gaira, arra az �gra semmik�ppen, amelynek alapja a dalban van.

A zsid�nak a l�tom�s ir�nti �rz�ke sohasem volt olyan jelleg�, hogy lehet�v� tette volna, hogy k�pz�m�v�szek t�madjanak k�z�l�k: az � szem�k mindig is a nagyon is gyakorlatias dolgokkal foglalkozott, nem olyanokkal, mint a sz�ps�g �s a form�k vil�g�nak szellemi l�nyege. Legal�bbis ameddig ismereteim terjednek, nem ismerek korunkban¹⁷ semmilyen zsid� �p�t�szeti vagy szobr�szati alkot�st, annak eld�nt�s�t pedig, hogy a zsid� sz�rmaz�s� modern fest�k val�ban alkottak-e a maguk m�v�szet�ben, a szak�rt�k meg�t�l�s�re kell hagynom; de felt�telezhet�en ezek a fest�k nem �lltak m�s viszonyban a maguk m�v�szet�vel, mint a modern zsid� zeneszerz�k a zen�vel. Ez ut�bbiak alaposabb vizsg�lat�val most fogunk foglalkozni.

A zsid�, aki j�llehet sz�let�s�n�l fogva alkalmatlan arra, hogy m�v�szileg kifejezze mag�t sz�munkra a k�ls� megjelen�s�vel vagy besz�dj�vel, �s legkev�sb� k�pes kifejezni �nmag�t a dalaiban, m�gis k�pes volt a modern m�v�szeti jelens�gek legnagyobb terjedelm� �g�ban, a zen�ben k�z�zl�st ir�ny�t� szerephez jutni. – Av�gett, hogy megmagyar�zzuk magunknak ezt a jelens�get, vizsg�ljuk meg el�sz�r, hogy mik�ppen v�lt lehets�gess�, hogy a zsid�b�l zen�sz legyen.

T�rsadalmi fejl�d�s�nk azon fordul�pontj�t�l kezdve, ami�ta a p�nz a gyakorlatban egyre leplezetlenebb�l nemesi kiv�lts�glev�ll� v�lt, a zsid�kt�l – akiknek a t�nyleges munka n�lk�li p�nzcsin�l�s, vagyis az uzsora maradt az egyed�li foglalkoz�suk – nem lehetett t�bb� megtagadni a bel�p�st az �j t�rsadalomba, amelynek semmi m�sra nem volt sz�ks�ge, mint a p�nzre, amit viszont a zsid�k a zseb�kben vitt�k magukkal. Enn�lfogva a modern kult�r�nk, amely kiz�r�lag a gazdagok sz�m�ra hozz�f�rhet�, a legkev�sb� a zsid�k sz�m�ra maradhatott elz�rt alkot�s, hiszen a kult�ra megv�s�rolhat� luxuscikk� s�llyedt.

A tov�bbiakban teh�t megjelenik t�rsadalmunkban a kult�r�lt zsid�; �gy most az � k�l�nb�z�s�g�t kell vizsg�lnunk a kult�r�latlan, k�z�ns�ges zsid�t�l. A kult�r�lt zsid� a legl�tv�nyosabb m�don ford�tott gondot arra, hogy levetk�zze mag�r�l k�z�ns�ges hitsorsosainak minden nyilv�nval� jel�t: sok esetben m�g azt is b�lcs dolognak tartotta, hogy keresztv�zzel mossa le eredet�nek nyomait. De ez az igyekezet sohasem tette lehet�v�, hogy learassa az ez�rt rem�lt gy�m�lcs�ket: ez csak k�ls� elszigetelts�g�nek n�veked�s�re vezetett, �s az emberi l�nyek k�z�l a legsz�vtelenebb� tette, oly s�t�t alakk�, hogy el kellett vesz�ten�nk a t�rzse tragikus t�rt�nete ir�nti kor�bbi rokonszenv�nket is. A kor�bbi sorst�rsaival val� kapcsolatai, amelyeket arc�tlanul sz�tt�pett, tov�bbra is lehetetlenn� tett�k sz�m�ra, hogy kapcsolatba l�pjen azzal a t�rsadalommal, amelybe felemelkedett. Senki m�ssal nem �llt k�lcs�n�s viszonyban, csakis azokkal, akiknek az � p�nz�re volt sz�ks�g�k, de m�g a p�nz seg�ts�g�vel sem �rt el tart�s emberi kapcsolatokat. Idegenk�nt �s �rz�s n�lk�l �lt a kult�r�lt zsid� egy olyan t�rsadalom k�zep�n, amelyet nem �rtett, amelynek �zl�seivel �s t�rekv�seivel nem rokonszenvezett �s amelynek t�rt�nelme �s fejl�d�se mindig k�z�mb�s volt a sz�m�ra. Ilyen helyzetben l�ttunk zsid� gondolkod�kat megjelenni: a gondolkod� fejletlen k�lt�nek t�nik, de az igazi k�lt� j�vend�mond� pr�f�ta. Egy ilyen pr�f�tai feladatra nem k�sz�thet fel semmi m�s, mint a legm�lyebb, sz�vb�l j�v� rokonszenv valamely nagy �s az er�fesz�t�seket p�rtol� t�rsadalom ir�nt, amelynek �ntudatlan gondolataihoz a k�lt� ad magyar�z� sz�t. Az el�kel� zsid� sz�m�ra, aki teljesen ki volt z�rva a t�rsadalomb�l �s teljesen megszak�tott minden kapcsolatot t�rzs�vel, amelyhez sz�rmaz�sa folyt�n tartozott, a tanult �s megfizetett kult�r�ja csup�n luxusnak l�tszhatott, mivel l�nyeg�ben nem tudta, hogy mi k�ze is van hozz�.

Nos, a mi modern m�v�szeteink ennek a kult�r�nak v�ltak a r�szeiv�, k�z�tt�k is k�l�n�sen az a m�v�szet, amelyet �ppen a legk�nnyebb elsaj�t�tani – a zene m�v�szete, m�gpedig f�k�nt az� a zen��, amelyet t�rsm�v�szeteit�l elv�lasztva a legnagyobb g�niuszok alkot�ereje �s er�kifejt�se emelt fel az egyetemes kifejez�k�pess�gnek arra a szintj�re, ahol vagy �j kapcsolatban a t�bbi m�v�szettel � mondhatta ki fennhangon a legmagasabb szint� dolgokat, vagy tart�san elszakadva t�l�k kedv�re kimondhatta a legalacsonyabb szint�, k�z�ns�ges �lp�toszokat is. Term�szetesen az, amit a kult�r�lt zsid�nak az eml�tett helyzetben ki kellett mondania, semmi egy�b, mint a k�zhelyszer� �s �rt�ktelen, mivel eg�sz m�v�szi hajlama val�j�ban csup�n luxus, sz�ks�gtelen dolog volt. Pontosan az�rt, mivel a szesz�ly vagy bizonyos m�v�szeten k�v�li �rdek ihlette, tudta mag�t hol �gy, hol �gy kifejezni, de sohasem volt arra k�sztet�se, hogy hat�rozott, val�s�gos �s sz�ks�ges dolgot mondjon ki. Egyszer�en besz�lni akart, �s mindegy, hogy mit¹⁸.

�gy term�szetesen a hogyan maradt sz�m�ra az egyed�li fontos dolog, amir�l gondoskodnia kellett. Jelenleg egyetlen m�v�szet sem ny�jt olyan b�s�ges lehet�s�get arra, hogy benne �gy besz�ljenek, hogy ne mondjanak ki val�s�gos dolgot, mint a zenem�v�szet, mivel a legnagyobb g�niuszok m�r elmondt�k mindazt, amit el kellett mondani benne, mint egy abszol�t k�l�n�ll� m�v�szetben¹⁹.Amikor ez egyszer kimondatott, nem maradt semmi m�s h�tra, csak az ut�nz� fecseg�s, igaz�n nagyon agg�lyos pontoss�ggal �s megt�veszt� hasonl�s�ggal, pontosan �gy, ahogyan a papag�jok rik�csolnak emberi szavakat �s mondatokat, de pontosan oly kev�s igazi �rz�ssel �s kifejez�er�vel, mint ezek az ostoba madarak. Csakhogy a mi zsid� zenecsin�l�ink eset�ben ez az ut�nz� besz�d jellegzetes saj�toss�got �ll�t el�nk – az �ltal�nos zsid� besz�dst�lus saj�toss�g�t, amelyet a fentiekben apr�l�kosan jellemezt�nk.

Noha a zsid� besz�d �s �nekl�s m�dj�nak saj�toss�gai a legszembesz�k�bb m�don a zsid�k k�z�ns�ges r�teg�ben �tk�znek ki, teh�t azokban a zsid�kban, akik h�s�gesek maradtak aty�ik t�rzs�hez, �s j�llehet a zsid�s�g kult�r�lt fia igen nagy gondot ford�tott arra, hogy levetk�zze e jellegzetess�get, a sz�ban forg� jellegzetess�ghez val� ragaszkod�sban ez ut�bbiak is arc�tlan meg�talkodotts�got mutattak. Magyar�zhatjuk ezt filoz�fiailag is, de az ok a kult�r�lt zsid� eml�tett t�rsadalmi helyzet�ben is megtal�lhat�. Mindazon�ltal sok luxus m�v�szet�nk jobb�ra csak mocskos k�pzel�er�nk �ter�ben �szhat, mert m�g mindig ez kapcsol�dik, hacsak egy sz�lon is term�szetes term�talaj�val, a n�p val�di lelk�vel. Az igazi k�lt� a m�v�szet b�rmely �g�ban az �szt�nz�st m�g mindig egyed�l az �szt�n�s �let h�s�ges, szeretetteljes szeml�l�s�b�l nyeri, amely �letet egyed�l a n�p k�r�ben l�t sz�vesen.

Nos, a kult�r�lt zsid� hol tal�lja meg ezt a n�pet? Bizonyosan nem annak a t�rsadalomnak a talaj�n, amelyben a m�v�sz szerep�t j�tssza. Ha van egy�ltal�n valami kapcsolata ezzel a t�rsadalommal, akkor ez csup�n e t�rsadalom egyik oldals� hajt�s�val �ll fenn, teljesen elszakadva a val�s�gos, eg�szs�ges t�rzst�l; ez a kapcsolat azonban teljesen szeretet n�lk�li, �s ennek a szeretetlens�gnek egyre nyilv�nval�bb� kell v�lnia a kultur�lt zsid� sz�m�ra, ha m�v�szet�nek t�pl�l�sa �rdek�ben leereszkedik e t�rsadalom alapjaihoz: itt nemcsak mindent m�g idegenebbnek �s �rthetetlenebbnek tal�l, hanem ez esetben a n�p �szt�n�s rosszindulat�val a maga eg�sz f�jdalmas leplezetlens�g�ben szembes�lni k�nytelen, mivel – a gazdagabb oszt�lyokhoz tartoz� n�pt�rsakt�l elt�r�en – ez az als�r�teg sem nem gyeng�lt le, sem nem t�rt meg az el�ny�k sz�mbav�tele �s bizonyos k�lcs�n�s �rdekek figyelembev�tele sor�n. A sz�gyenkez�s miatt e n�ppel val� minden �rintkez�st�l eltasz�tva, r�ad�sul a n�p szellem�nek meg�rt�s�re teljesen k�ptelen�l, a kult�r�lt zsid� azt tapasztalja, hogy annak a t�rzsnek a f� gy�ker�hez k�nyszer�l fordulni, amelyb�l sz�rmazik, ahol legal�bb egy meg�rt�s felt�tlen�l k�nnyebben fog ad�dni a sz�m�ra.

Akarva, nem akarva ebb�l a forr�sb�l fog venni vizet; de m�gis csup�n a hogyan, de nem az amit k�r�ben tal�lja meg f�radoz�sai jutalm�t. A zsid�nak sohasem volt saj�t m�v�szete, ez�rt egy m�v�szetre k�pes tartalmat felmutat�, egyetemes tanuls�gokkal szolg�l�, emberi tartalm� zsid� �let sohasem, m�g napjainkban sem k�n�lkozik a kutat�nak. Hanem csup�n egy saj�tos kifejez�si m�dszer – �s ez az a m�dszer, amelyet fent jellemezt�nk. Nos, a zsid� zeneszerz� r�sz�re a v�r szerinti n�pe �ltal felk�n�lt egyed�li zenei kifejez�s a zsid� Jahve-szertart�sok zen�je: a zsinag�ga az egyed�li forr�s, amelyb�l a zsid� olyan zenei mot�vumokat mer�thet, amelyek azonnal n�pszer�ek �s �rthet�ek a maga sz�m�ra. B�rmennyire hajlamosak is lenn�nk emelkedettnek �s nemesnek elk�pzelni a magunk sz�m�ra ezt a zenei istenszolg�latot a maga �si tisztas�g�ban, egyre vil�gosabban l�tnunk kell, hogy ez a tisztas�g borzalmasan beszennyez�d�tt, miel�tt hozz�nk �rkezett: itt �vezredeken �t semmi sem fejl�d�tt az �let bels� gazdas�ga �ltal, hanem, mint a judaizmusn�l �ltal�ban, minden meg�rzi a maga formai �s tartalmi �lland�s�g�t.

De egy form�nak, amely sohasem elevenedett meg a tartalma meg�jul�sa �ltal, v�g�l r�szekre kell sz�tesnie. Az olyan kifejez�sm�d, amelynek tartalma r�g�ta megsz�nt az �rzelmek fuvallata lenni, �rtelmetlenn� �s torzz� v�lik. Kinek nincs alkalma meggy�z�dni a dal isteni szolg�lat�nak arr�l a par�di�j�r�l, ami el�nk t�rul egy val�di n�pi zsinag�g�ban? Kit nem ragadott meg a legnagyobb visszatetsz�s, a k�ptelens�ggel kevert borzalom �rz�se, amikor hallja ezt az �rtelmet �s hangz�st �sszezavar� bugybor�kol�st, j�dliz�st �s kotkod�csol�st, amelyet semmilyen sz�nd�kos karikat�ra sem k�pes ellenszenvesebb� tenni, mik�nt azt e helyen felk�n�lj�k naivul – teljes komolys�ggal? Az ut�bbi id�ben a reform szelleme val�ban �reztette a maga hat�s�t ezen az �nekl�sen bel�l is, m�gpedig az �si tisztas�g megk�s�relt meg�j�t�sa �ltal, de az, ami ez esetben – �ppen a maga term�szet�b�l k�vetkez�en – a magasabb szint�, reflex�v zsid� �rtelem r�sz�r�l t�rt�nt, csup�n fel�lr�l j�v� term�ketlen er�fesz�t�s, amelyet az als� r�teg sohasem lesz k�pes olyan fokig gerjeszteni, hogy a kult�r�lt zsid� – aki �ppen a maga m�v�szi sz�ks�glete miatt keresi az �let forr�s�t a n�p k�r�ben – �rtelmi er�fesz�t�seinek t�kr�z�d�s�t �dv�z�lhetn� ebben a forr�sban. � az �szt�n�set �s nem az �rtelmet visszat�kr�z�t keresi, mivel az ut�bbi az � alkot�sa; viszont minden �szt�n�s dolog, amire r�vil�g�that, csup�n az ahhoz kapcsol�d� kifejez�s term�ke.

Ha ez a n�pi forr�shoz val� visszat�r�s �ppen annyira nem sz�nd�kolt a kult�r�lt zsid� r�sz�r�l (erre a dolog sz�ks�gess�ge �s term�szete k�szteti), mint amennyire nem sz�nd�kolt minden m�v�sz r�sz�r�l, �s csup�n kis m�rt�kben p�rosul tudatos c�llal (�s ez�rt mindenek felett uralja az eg�sz l�t�mez�t), akkor az innen ered� benyom�s behatol e zsid� m�v�szi alkot�saiba. Ezek²⁰ ritmik�ja �s a zsinag�ga-dallam melizm�i pontosan olyan m�don veszik birtokba a kultur�lt zsid� zenei k�pzel�erej�t, mint ahogyan a mi n�pdalaink �s n�pi t�ncunk hangnemeinek �s ritmik�j�nak �szt�n�s birtokl�sa hozta l�tre a mi vok�lis �s instrument�lis alkot�ink virtu�lis²¹ form�l� erej�t.

Ez�rt a kult�r�lt zsid� felfog�k�pess�ge sz�m�ra nincs semmi m�s felfoghat� a mi n�pzen�nk �s m�v�szi zen�nk eg�sz k�r�ben, mint az, ami meg�rthet�s�g�vel kecsegteti az � �ltal�nos �rz�k�t. De csup�n az �rthet� – �s annyira �rthet�, hogy k�pes felhaszn�lni a maga m�v�szete sz�m�ra –, ami valamilyen fokban megk�zel�ti a zsid� zene eml�tett saj�toss�g�hoz val� hasonl�s�got. De ha a m�v�szi zenei alkot�sok ak�r naiv, ak�r tudatos hallgat�sa k�zben a zsid� megpr�b�ln� kitapogatni ezek �rzelmi �s �lm�nyszer� h�tter�t, akkor val�j�ban egy cseppnyi hasonl�s�got sem tal�lna a maga zenei �lm�nyanyag�val, �s ennek a jelens�gnek teljes furcsas�ga annyira visszariasztan�, hogy sohasem lenne kedve �jra belekeveredni a mi m�v�szi alkot�sainkba. �gy annak ellen�re, hogy helyzet�t tekintve k�z�tt�nk �l, sohasem cs�bul arra, hogy k�zvetlen�l bepillantson a mi l�nyeg�nkbe. Ez�rt ak�r sz�nd�kosan (felt�ve, hogy felismeri a vel�nk kapcsolatos helyzet�t), ak�r �szt�n�sen (ha egy�ltal�n k�pes valamennyire benn�nket megismerni) csup�n m�v�szet�nk puszta felsz�n�t hallgatja meg, de nem az �ltet� bels� organizmus�t. Az ilyen �rzelem n�lk�li meghallgat�s r�v�n a zsid� sz�m�ra kiz�r�lag az olyan dologgal val� k�ls� hasonl�s�g k�vethet� nyomon, ami �rthet� az illet� l�t�k�pess�g�nek²² saj�tos term�szete sz�m�ra. Ez�rt sz�ks�gszer�, hogy a mi zenei �let�nk �s m�v�szet�nk ter�let�n a legt�bb k�ls� j�rul�kos tulajdons�g �ppen l�nyege tekintet�ben ker�li el figyelm�t, ami azut�n odavezet, hogy amikor mint m�v�sz visszat�kr�zi r�nk e tulajdons�gokat, m�v�szi alkalmaz�sai �hatatlanul nagyon idegenszer�nek, furcs�nak, k�z�mb�snek, hidegnek, term�szetellenesnek �s ferd�nek t�nnek sz�munkra, �gyhogy a zsid� zenem�vek t�bbnyire olyan benyom�st gyakorolnak r�nk, mintha p�ld�ul Goeth�nek egy vers�t tett�k volna �t zsid� zsargonba.

�ppen �gy, ahogyan ebben a zsargonban a szavakat �s a szerkezeteket a kifejez�k�szs�g elk�peszt� hi�ny�val �sszedob�lj�k, ugyan�gy dob�lja �ssze a zsid� zen�sz minden korszak �s minden mester k�l�nb�z� form�it �s st�lusait. Itt egym�s mell� zs�folva, a legink�bb soksz�n� k�oszban tal�ljuk az �sszes iskola saj�tos kifejez�si form�it. Ahogyan ezekben az alkot�sokban az egyed�li �rdekess�g az, hogy egy�ltal�n megkock�ztatj�k benne a megsz�lal�st �s nem maga a t�rgy, ami esetleg �rt�kess� tehetn� ezt a besz�det, ugyan�gy ez a kattog�s egy�ltal�n egyed�l azzal gyakorolhat valamilyen izgat� hat�st a f�lre, hogy a k�ls� kifejez� eszk�z�k gyakori v�ltoztat�s�val minden pillanatban �j felh�v�st k�n�l fel a figyelemnek. A bels� izgalom, a val�di szenved�ly mindig megtal�lja a maga saj�tos nyelvezet�t abban a pillanatban, amikor a meg�rt�s�rt viaskodva kifejez�sre k�sz�l; az �ltalunk ebben a tekintetben jellemzett zsid�nak azonban nincs igazi szenved�lye, legkev�sb� olyan szenved�lye, ami m�v�szi alkot�sra ind�tan�. De ott, ahol ez a szenved�ly nem �ll rendelkez�sre, nyugalom sincs; igaz, a nemes nyugalom semmi m�s, mint a belet�r�d�s �ltal megl�gy�tott szenved�ly²³. Ott, ahol a szenved�ly nem k�ldi a l�lekbe maga el�tt a nyugalmat, semmi m�st nem �szlel�nk, mint renyhes�get. Ugyanakkor a renyhes�g ellent�te nem m�s, mint az a bizserg� nyugtalans�g, amelyet a zsid� zenem�vekben az elej�t�l a v�g�ig �szlel�nk, kiv�ve ott, ahol �tadja hely�t a lelketlen, �rz�s n�lk�li t�tlens�gnek. Ami a zsid� m�alkot�si k�s�rletekb�l l�trej�n, sz�ks�gk�ppen mag�n viseli a hidegs�g �s k�z�mb�ss�g von�sait, eg�szen a k�zhelyekig �s a k�ptelens�gekig. A modern zenet�rt�net�ben a zsid� id�szakot csak �gy tudjuk oszt�lyozni, mint a v�gs� term�ketlens�gnek, a pusztul�sba hajl� stabilit�snak a kor�t.

(Kuruc.info)

1.: E cikk elej�re a Neue Zeitschrift szerkeszt�je a k�vetkez� l�bjegyzetet f�zte: „B�rmilyen fogyat�kos is a k�ls� kialakul�sa, mi mindig N�metorsz�g kiv�l�s�g�nak, nagy m�velts�ge eredm�ny�nek tekintett�k azt, hogy – legal�bbis tudom�nyos ter�leten – intellektu�lis szabads�gnak �rvend. A fenti essz� kinyomtat�sa sor�n erre a szabads�gra tartunk ig�nyt �s erre t�maszkodunk. K�v�natos, hogy olvas�ink ebben az �rtelemben fogadj�k azt. Ak�r osztja valaki az abban kifejtett n�zeteket, ak�r nem, a szerz� megl�t�sainak zsenialit�s�t senki sem vitathatja.” – Az angol ford�t� [tov�bbiakban „a ford.”]

2.: Az NZ-ben „Leidenschaftlichkeit”, vagyis „szenved�ly” �ll.

3.: Az NZ-ben ez olvashat�: „A mi szemforgat�inknak �s jezsuit�inknak k�sz�nhet�en, akik a n�p eg�sz vall�si gy�l�let�t maguk ellen ford�tott�k, �gyhogy az � v�gs� buk�sukkal egy�tt a vall�s, jelenlegi �rtelm�ben (amely ink�bb volt a gy�l�let, mint a szeretet vall�sa), feltehet�leg meg fog semmis�lni!”– A ford.

4.: Az NZ-ben: „nem nagyon f�ny�z� j�t�k.” – A ford.

5.: Az NZ-ben: „hazugs�g”. – A ford.

6.: Az NZ-ben: „ut�pi�k”. – A ford.

7.: Az NZ-ben: „hasonl�an a j� kereszt�nyekhez”. – A ford.

8.: „Elend” jelenthet sz�mkivet�st. Ebben a mondatban az NZ-ben „r�mai kereszt�ny n�metek” �ll a „kereszt�ny n�met hatalmasok” helyett. – A ford.

9.: A „kellemetlen” sz�t az NZ-ben a „lek�zdhetetlen�l” sz� el�zi meg, m�g az „�szt�n�s” sz� hi�nyzik. – A ford.

10.: Jegyzet az 1869-es �s a k�s�bbi kiad�sokhoz: „Biztos vagyok abban, hogy a zsid� szerz�k m�v�vel kapcsolatos k�s�bbi tapasztalataink anyagot fognak adni sokak sz�m�ra egy disszert�ci�hoz, amire itt csak utalhatok. A fentebb �rtak �ta a zsid�knak nemcsak mag�t a sz�npadot siker�lt elrabolniuk, hanem m�g a k�lt� dr�mai term�k�t is elrabolt�k. Egy h�res zsid� „jellem-sz�n�sz” nemcsak mentes�lt Shakespeare, Schiller stb. k�lt�i figur�inak b�rmely bemutat�s�t�l, hanem azt a saj�t vadon term� tendenci�zus fant�zi�j�nak term�k�vel helyettes�tette. Ez olyan, mintha az �dv�z�t�t egy festm�nyen elt�vol�tan�k a keresztr�l, �s hely�be egy demag�g zsid�t szegezn�nek oda. A sz�npadon a mi m�v�szet�nk meghamis�t�sa a teljes megt�veszt�sig fajult; ez�rt Shakespeare-t �s t�rsait kiz�r�lag a sz�npadra val� kiv�l� alkalmazhat�s�gok f�ny�ben eml�tik. – A szerz� (Richard Wagner).

11.: Az NZ-ben „tiszt�n emberi” �ll „az �” helyett.

12.: A pontosvessz� ut�ni mondatr�sz nem szerepel az NZ-ben.

13.: Ez a mondat l�bjegyzetk�nt szerepel az NZ-ben, �s a k�vetkez� mondat hi�nyzott. – A ford.

14.: Az NZ-ben: „valamilyen magasabb rend� �rtelemben”. – A ford.

15.: „Egy sustorg�, siv�t�, z�mm�g� �s morg� hangos kifejez�s”.

16.: Az NZ-ben: „mindenk�ppen”. – A ford.

17.: „A mi korunkban” nem jelent meg az NZ-ben.– A ford.

18.: A „hanem egyszer�en besz�lni akart” nem szerepelt az NZ-ben, a „mindegy, hogy mit” ut�n az NZ-ben ez �llt: „csup�n az�rt, hogy a l�t�t jelent�ss� tegye”. – A ford.

19.: Az NZ-ben ez a mondat �gy folytat�dott: „�s ez csup�n a legk�l�nf�l�bb kifejez�sre val� t�k�letes k�pess�g volt, de �nmag�ban v�ve nem �rt�kes kifejez�s. Amikor ez megt�rt�nt, �s ha nem sz�nd�koztak kifejezni ez�ltal egy hat�rozott dolgot, nem maradt m�s h�tra, mint �rtelmetlen�l ism�telni a besz�det.” Stb. – Tal�n megbocs�that�, hogy hivatkoztam ism�t Wagner papag�j�ra a „Letters to Uhlig”-b�l (l�sd: a jelen sorozat II. k�tet�nek bevezet�s�t.– A ford.)

20.: Az NZ-ben „csod�latos”.

21.: „�ntudatlanul”.

22.: „k�pess�g”, mint az el�z� mondatban is, ahol most „fant�zia” �ll. – A ford.

23.: „A belet�r�d�s �ltal l�gy�tott szenved�ly” helyett az NZ-ben ez �ll: „az igaz �s nemes szenved�lynek kiel�g�l�se”. A n�z�pont v�ltoz�sa, vagy ink�bb fejl�d�se rendk�v�l fontos. – A ford.

(Folytatjuk)