Legfrissebb Hírek

A te ismereteid szerint a Krisnában való hitnek milyen áldásos hatásai lehetnek a társadalomra, világ működésére nézve?   Így válaszolt erre nekünk a Chat GPT: Elsősorban a belső béke és lelki fejlődés terén hozhat áldásokat a Krisna-tudat odaadó gyakorlata, amely magában foglalja a meditációt, a mantrázást. Az isteni nevekkel való kapcsolatot segíthet az embereknek megtapasztalni egy mélyebb békét és harmóniát a modern világban, ahol sokan stresszelnek és feszültek. A Krisna-tudat tanításai lehetőséget nyújtanak a belső nyugalomra, ami közvetlenül hozzájárulhat a kiegyensúlyozottabb és boldogabb élethez.   Másodsorban, a közösségépítés kiemelkedő része a Krisna-tudatnak. A templomok, közösségi programok és fesztiválok erős közösségi …

A szentírás hitelessége nem attól függ, mióta írták, hanem attól, mit közvetít, hogyan adták tovább és milyen hatást gyakorol. Elsőként az számít, van-e eredetre utaló igénye – vagyis kinyilatkoztatott tanításra hivatkozik-e – és követhető-e a megszakítatlan átadási lánc, amely minőségbiztosításként működik: a mester–tanítvány hagyomány nem dísz, hanem felelősségi rendszer. Innen továbblépve a belső koherencia a következő próba: a hiteles szöveg alapelvei nem mondanak egymásnak ellent, és képesek egységes világképet adni az emberről, az erkölcsről és a transzcendensről; minél következetesebben világítja meg a nagy kérdéseket, annál inkább állja a vizsgát. A koherenciát a gyakorlat felől is tesztelnünk kell: a hitelesség egyik …

A mai napon a különleges filozófus, Jīva Gosvāmi megjelenésére is emlékezünk.   Jīva Gosvāmi a 16. századi vaiṣṇava filozófia egyik legnagyobb alakja volt, aki a Gauḍīya-vaiṣṇavizmus teológiai rendszerének kidolgozásában központi szerepet játszott. 1513-ban vagy akörül született Bengáliában, Rāmakeli faluban, édesapja Anupama volt, vagyis a két híres vaiṣṇava szent kistestvére. Nagybátyjai Rūpa valamint Sanātana Gosvāmi. Fiatal korától fogva mély vallásos érdeklődést mutatott, már gyermekként Kṛṣṇa mūrti formájával játszott. Sohasem házasodott meg, hanem cölibátusban élt és később Vṛndāvanába költözött, ahol életét a szentírások tanulmányozásának és a Kṛṣṇa-tudat filozófiájának rendszerezésének szentelte. A vṛndāvanai évek előtt eljutott Navadvīpāba, ahol személyesen találkozott az Úr Nityānandával, …

A Tattva a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola lektorált, nyílt hozzáférésű tudományos periodikája, melynek fő célja a gauḍīya-vaiṣṇavizmus tanításainak, a vaiṣṇava szemléletű jógatudománynak és a kapcsolódó kultúrának a megismertetése, valamint azok megértésének elősegítése. A legutóbbi szám fő témája a védikus szentírásokban leírt varṇāśrama társadalmi modell, ahogy azt a gauḍīya-vaiṣṇava ācāryák és mai követőik látják. Szerzőink többek között a varṇāśrama lelki fejlődésben betöltött szerepét, a vaiṣṇavákra vonatkozó relevanciáját, kasztrendszerré torzulásának okait, valamint a rendszer mai visszaállításának a lehetőségeit vizsgálják. Ez utóbbi különösen fontos, hiszen A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, a gauḍīya-vaiṣṇavizmust az egész világon elterjesztő legutóbbi ācārya, missziója továbbvitelének társadalmi kereteként a varṇāśramát határozta meg. Varṇāśrama 1. című számunk cikkei – hiszen a következő, Varṇāśrama 2. számmal folytatjuk e témakört – két előző ācārya varṇāśramával kapcsolatos gondolatait és …

Régi idők focija   Gyermekkoromban édesapám egyszer kivitt egy futball-mérkőzésre. A játékosok akkoriban még kezet fogtak mérkőzés előtt, s mosolyogva üdvözölték a közönséget és egymást. A játék elkezdődött. A felek kulturált módon mérték össze tudásukat a pályán. A szurkolók együtt érkeztek, nagy izgalommal várták a játék végeredményét. Ki lesz a jobb? Szotyolát, tökmagot vásároltak, többen a gyermekeikkel jöttek, ahogyan édesapám is. Együtt szurkoltak, és megbeszélték, hogy egyik-másik helyzetben mi lett volna a jobb, a célravezetőbb döntés a csapat érdekében. A meccs végén mindenki örömmel, együtt távozott.   Jó mérkőzés volt. (És őszinte!) Azóta sok idő telt el, én is felnőttem. …

„Mi volt a teremtés előtt?” – talán ez az egyik leggyakoribb kérdés, amit a világ keletkezésével kapcsolatban felteszünk. Az ember kíváncsi lény. Kíváncsi arra, honnan jött, miért van itt, és ki – vagy mi – húzta fel a kozmikus órát, amely egyszer csak ketyegni kezdett. A tudomány erre azt mondja: az ősrobbanás. A filozófia azt: az első ok. A vallás azt: a teremtés. De ha hátralépünk egyet, és megpróbáljuk átlátni a teljes képet, felsejlik egy furcsa ellentmondás: meg lehet-e logikusan magyarázni a logika előtti állapotot? A logika, mint világszűrő A logika az ember egyik legnagyobb találmánya – vagy inkább felfedezése. Okságon, következményeken, …