Cikkek : Boszork�nyperek Magyarorsz�gon
|
Boszork�nyperek Magyarorsz�gon
2006.01.13. 19:13
Gy�rben a MEDIAWAWE-fesztiv�l keret�ben a Gy�r V�rosi Lev�lt�r �ltal szervezett konferenci�n elhangzott el�ad�s.
Boszork�nyperek Magyarorsz�gon
�
�
A katolikus egyh�z az inkviz�ci�t az egyre er�teljesebben kibontakoz� eretnekmozgalmak elleni v�dekez�s eszk�zek�nt hozta l�tre. Az eretnekmozgalmak nemcsak a hit egys�g�t �s tisztas�g�t ingatt�k meg, de megk�rd�jelezt�k az egyh�zi hiearchia t�rsadalmi kiv�lts�gait is. Az inkviz�ci�s t�rv�nysz�kek fel�ll�t�sa h�ven t�kr�zi az egyh�z azon elhat�roz�s�t, hogy minden rendelkez�sre �ll� eszk�zzel megv�di tanait �s a korhoz k�pest elavult int�zm�nyeit.
�
„A katolicizmus eretnekelleness�g�nek egyik paradoxona: annak ellen�re, hogy ez a vall�s a felebar�ti szeretetet hirdette, a m�sk�nt gondolkod�kat ritk�n tapasztalt kegyetlens�ggel �ld�zte �s b�ntette. A m�sik paradoxon: miut�n a kereszt�nys�g �llamvall�s lesz, az addig �ld�z�ttek �ld�z�kk� v�lnak. Nem sokkal az ut�n, hogy elnyert�k a r�mai �llam v�delm�t, a kereszt�nyek zaklatni kezdt�k a m�shit�eket �s a szekt�s mozgalmakat. Az egyetlen igaz hit monop�liuma sz�ks�gk�ppen maga ut�n vonja a gondolat �s sz�l�sszabads�g megnyilv�nul�sainak, b�ntettk�nt val� kezel�s�t �s �ld�z�s�t,”[1]�
�
Szinte az eg�sz k�z�pkorban nagy �ltal�noss�gban a XII. sz�zadig, de Eur�pa egyes r�szein m�g a XV. sz�zadban is – b�n�gyekben a v�demel�si elj�r�s volt szok�sban. Az �t�letek meghozatal�n�l d�nt� szerep�k volt az „isten�t�leteknek” (ordali�knak), a t�zpr�ba, a v�zpr�ba, a perd�nt� p�rbaj eredm�ny�ben isteni beavatkoz�st l�ttak, egyben pernyer�st illetve perveszt�st jelentett. A korabeli elj�r�s sor�n a v�dlott – b�r�s�g el�tti – beismer� vallom�sa b�rt teljes �rt�k� bizony�t�k erej�vel, ez�rt annak el�r�se �rdek�ben alkalmazt�k a k�nvallat�st, testcsonk�t�st, ker�kbet�r�st, feln�gyel�st �s a m�glyahal�lt, melyek egyben elrettent�s�l is szolg�ltak m�sok sz�m�ra.�
�
Magyarorsz�gon a k�z�pkorban j�val kevesebb �ldozata volt a boszork�nyhit �s annak alapj�n megval�s�tott boszork�ny�ld�z�snek, mint Nyugat-Eur�p�ban, vagy a Balk�non. �nmag�ban v�ve, hogy az emberek nagy t�meg�t �t�lt�k hal�lra olyan v�dak alapj�n, melyeket ma esztelen badars�gnak tekinten�nk, alapozza meg a t�ma ir�nti kiemelt figyelmet a tudom�ny m�vel�i r�sz�r�l.�
�
Az „�rd�g band�j�hoz” val� tartoz�s v�dj�nak az �ldozatai f�k�nt asszonyok voltak. Sprenger �s Institoris inkviz�torok a „Boszork�nyok p�r�lye” c�m� m�v�kben ezt �rt�k: „A boszork�nyok, nem pedig a var�zsl�k eretneks�g�r�l van sz�; az ut�bbiaknak nincs k�l�n�sebb jelent�s�g�k.” Mi�rt a boszork�nyok �s nem �ltal�ban a var�zsl�k? Ez megfelelt az egyh�z hagyom�nyainak, amely a n�t az „eredend� b�n” elk�vet�j�nek tekintette. Sprenger �s Institoris a maguk r�sz�r�l azt �ll�tott�k, hogy a n�k babonas�gban, bossz�v�gyban, hi�s�gban, hazudoz�sban, szenved�lyess�gben �s kiel�g�thetetlen �rz�kis�gben �ll�t�lag messze t�ltesznek a f�rfiakon. A m�gly�n elpusztult „boszork�nyok” jelent�s r�sze lelkileg s�r�lt, hiszt�ri�ban szenved� „megsz�llott” n� volt.[2]�
�
Az inkviz�ci� magyarorsz�gi megjelen�se el�tt is volt int�zked�s els� kir�lyaink t�rv�nyk�nyveiben a kereszt�ny hit tisztas�g�nak megv�d�s�re, ugyanakkor a XII-XIII. sz�zadig el�gg� v�ltoz� k�pet mutatott haz�nkban a boszork�nys�g meg�t�l�se.�
�
- Szent Istv�n a hit egys�ges�t�se �rdek�ben k�ny�rtelen volt. Gyilkoss�g�rt tin�ban sz�molta a j�v�t�telt, de ha a kereszt�nys�gr�l volt sz� k�ny�rtelen tudott lenni. �gy temettette el �lve feles�g�vel egy�tt a beseny�k vez�r�t Tonuz�b�t.�
��
- L�szl� kir�ly m�r szel�debb: � csak kalod�t, a 12 napi kenyeres-vizes b�jt�t �s „t�z-p�nzt” r�ja ki a hit ellen viaskod�kra. A „strig�k” fogalom alatt m�r hat�rozottan a pog�ny var�zsl�n�ket �rtette, �gy mint rosszerk�lcs�eket, megb�ntet�s�ket a p�sp�ki �t�l�sz�kekre b�zta. (Strig�knak a var�zsl�s b�n�t s�rol�kat, azaz a pog�ny r�tust k�vet�ket nevezt�k).�
�
- K�lm�n kir�ly m�r szigor�bb: �jra k�zbe ker�l a hev�tett templomkulcs, azzal �getik meg kereszt alakban a hamis tan�k �s esk�v�k orc�j�t.[3]�
�
- I. B�la kem�ny �t�let�t Rasdi var�zsasszony ellen, akit addig tartott fogs�gban, m�g saj�t l�b�t sz�tr�gta, azzal magyar�zhat�, hogy a v�rengz� pog�ny felkel�s vezet�it elrettent� p�ld�ul k�v�nta �ll�tani a n�p el�.�
�
A budai polg�rok 1244-es t�rv�nye a boszork�ny�ld�z�st �sszekapcsolta az eretnekirt�ssal, �s mindkett�j�k r�sz�re, el�t�l�s eset�n a m�glyahal�lt �llap�totta meg.�
�
A XIII: sz�zad k�zel h�romsz�z peres elj�r�st �sszegez� „V�radi Regestruma” 11 m�rgez�ses var�zsl�sos esetet eml�t meg.�
�
Buda v�ros�b�l maradt meg az els�, 1400. �vi jegyz�k�nyv, amely megeml�ti „a visszaes� var�zsl�t pedig hal�lb�ntet�ssel b�ntett�k.” �
�
1565-ben folytatt�k le Kolozsv�ron a legr�gebbi magyarorsz�gi boszork�nypert, amelyr�l r�szletes �r�sos anyag maradt fenn. A Botzi Kl�ra b�baasszony ellen foly� per azonban megeml�ti, hogy „n�h�ny �vvel kor�bban is voltak ilyen perek.” A le�r�s alapj�n kider�l, hogy a tan�vallom�st tev�k egy sz�sz�ty�r b�baasszony k�l�nb�z� fecseg�seit a boszork�nys�g t�bbsz�r�s v�djaiv� kerek�tett�k ki. Elmondt�k, hogy k�gy�b�l italt f�z�tt. Bizony�tott�k, hogy „az � b�n�s szavaira elpusztul a gyom”. A b�b�skod�st var�zsl�snak t�ntett�k fel, mivel volt egy gy�gy�t�shoz sz�ks�ges �s szerinte a f�veket megsz�laltat� „b�v�s k�nyve”. Medd� n�k azt bizony�tott�k, hogy a b�baasszony a medd�s�get gy�gy�tani pr�b�lta. Egyes �llapotos asszonyokn�l pedig a sz�letend� gyerek nem�t is el�re megj�solta. A b�baasszonyt v�g�l b�n�snek tal�lj�k �s „Kolozsv�rott a szokott helyen meg�getik.”[4]�
�
� Saj�tosan magyarorsz�gi jelens�g volt, hogy a boszork�nypereket a k�l�nb�z� vil�gi b�r�s�gokn�l (kir�lyi, megyei, v�rosi b�r�s�gok) �s az �risz�kek el�tt folytatt�k le.�
�
Ugyancsak magyar jellegzetess�g volt, hogy a boszork�nykod�st nem tekintett�k „kiv�teles �s k�l�nleges b�nnek.” Nem volt sem v�zpr�ba, sem boszork�nypr�ba valamint az inkviz�ci�s tort�ra szigor�tott eszk�zt�r�nak alkalmaz�s�ra is csak a v�dlott makacs tagad�sa eset�n, a fennmaradt jegyz�k�nyvi fogalmaz�sok szerint „az �nk�ntesen be nem vallott boszork�nys�g voltuk miatt” ker�lt sor.�
�
Fennmaradt egy 19 pontb�l �ll� k�nz�s-sorozat jegyz�k�nyvi le�r�sa, amely egy �lve szabadon bocs�tott asszony megd�bbent� visszaeml�kez�s�b�l v�lt ismertt�.�
�K�nz�s-sorozat jegyz�k�nyve[5]�
�
1. A h�h�r el�sz�r �sszek�t�zte a v�dlott n� kez�t �s azt felh�zta az �les fog� l�tr�ra, k�telet csavart r�, majd azzal csavarni kezdte a kez�t, de olyan er�sen, hogy a megv�dolt azt hitte, megreped a sz�ve a test�ben, �s nem volt irgalom!�
�
2.�Mivel az asszony ilyen k�nz�s mellett sem vallott, �jra ism�telt�k vele a k�nz�st. A fogoly azonban �ldott �llapotban volt. A h�h�r ekkor lev�gta a haj�t, fej�re p�link�t �nt�tt �s azt meg is gy�jtotta.�
�
3. Ezut�n k�nbe m�rtott tollakat �getett a n� h�na alatt �s a nyak�n.�
�
4.�H�trak�t�z�tt karjain�l felh�zta �t a mennyezetre, majd hirtelen leeresztette.�
�
5. Ezt a m�veletet n�gy teljes �r�n �t megism�telte, mialatt az inkviz�ci� szent b�r�i elvonultak reggelizni.�
�
6. Mikor a b�r�k visszaj�ttek, a h�h�r h�trak�t�tte a legszorosabbra.�
7. Ezut�n p�link�t �nt�tt a h�t�ra �s azt meggy�jtotta.�
8. Azut�n sok s�lyt helyeztek a h�t�ra �s felh�zt�k �t a magasba.�
�
9. Ezut�n �jra r�fektett�k az �les fog� l�tr�ra.�
�
10. A v�dlott h�ta al� ki�ll� sz�gekkel telt deszk�t fektettek �s �t kezein�l fogva felh�zt�k a magasba.�
�
11. Ezut�n a h�h�r �sszek�t�zte a n� l�bait �s mintegy �tven font s�lyt akasztott r�juk, �gy, hogy az asszony azt gondolta meghal, a sz�ve megreped.�
�
12. Nem maradt azonban ennyiben a dolog mert l�bait a h�h�r szabadd� tette, ut�na a spanyol csizm�ba szor�totta �gy, hogy v�r csordult ki a l�bujjaib�l.�
�
13. Ez sem volt el�g, teh�t teste minden r�sz�n k�r�lk�t�zt�k �s csavart�k.�
�
14. A h�h�r megkezdte a harmadik k�nz�st is, amikor �les padra fektett�k. A h�h�r azt mondta neki: „ha te azt gondolod, hogy nem vallasz, az�rt, hogy hal�lra k�nozzunk, akkor t�vedsz, mert m�gis meg fognak �getni.”�
�
15. A h�h�r az asszonyt karjain�l fogva felh�zta �gy, hogy az nem tudott l�legzeni sem.�
�
16.B�rsz�jb�l font korb�ccsal kegyetlen�l verni kezdt�k az �gy�k�t.�
�
17. Ezut�n k�telekkel �tcsavart�k �s hat �ra hossz�ig rajta hagyt�k azokat.�
�
18. Ezut�n rettenetesen megkorb�csolt�k �s enn�l is maradtak az els� napon.�
�
19. A m�sodik napon, amikor visszaj�ttek �rte, a negyedik k�nz�sra ker�lt sor. T�bb helyen k�t�llel szorosan �tcsavart�k a test�t �s hat �r�n kereszt�l �gy is hagyt�k.”�
�
Mint a korabeli Eur�p�ban m�sutt, �gy Magyarorsz�gon is a gy�gy�t�s, a kuruzsl�s �s a var�zsl�s peres elj�r�sai szervesen egym�sba olvadtak. A kolozsv�ri tan�cs jegyz�k�nyvben r�gz�tette a var�zsl�s v�dlottjait, �gy maradt fenn az al�bbi eset. Egy kolozsv�ri b�baasszonyr�l, bizonyos Lakatosn�r�l folyt a per �s a tan�k vallom�sa igyekezett a b�baasszony boszork�nys�g�t bizony�tani. Az egyik tan� azt vallotta, hogy Lakatosn� Szent Gy�rgy est�j�n leped�vel hajtotta el a harmatot a szomsz�d�k kertj�b�l. Ugyanez a tan� azt is �ll�totta, hogy k�t macska sz�llt le az ist�ll�juk tetej�r�l, akik megfogt�k egym�s kez�t �s t�ncoltak. M�snap a lovak megd�gl�ttek, a tan� �ll�t�sa szerint Lakatosn� var�zsl�sa miatt. M�s tan�k azt bizony�tott�k, hogy ahova a b�baasszony bet�rt, ott a gyermek meghalt, a teh�n nem tejelt �s a v�dlott megfenyegette az egyik gazd�t, hogy csod�kat fog m�velni. Elt�ntette a m�heket a leveg�b�l, meggy�gy�totta a legr�tabb fek�lyeket. V�g�l a v�dlott bevallotta, hogy a boszork�nyok seg�ts�g�vel m�sf�l �ra alatt Mak�ra �rt Kolozsv�rr�l. Ez lett a d�nt� bizony�t�k �s Lakatosn�t a m�gly�n el�gett�k.�
�
1711-b�l egy t�bbsz�r�s boszork�nyv�d jegyz�k�nyvei szerint Szaniszl� Borb�l�t a szomsz�dasszonya �lland�an boszork�nynak nevezte. Amikor � panaszt tett a b�r�s�gon, a szidalmaz�t felmentett�k, mivel „m�r t�bbsz�r is r�gen mondt�k, hogy Borb�la asszony boszork�ny.” Ezut�n –k�l�n�s – elj�r�ssal Szaniszl� Borb�l�t nyolc �v m�lva, 1723-ban v�zpr�ba al� vetett�k, ami sikertelen volt. 1726-ban k�zh�rr� tett�k, hogy „ez a v�zpr�ba pedig nem maga rendin ment v�gbe a boszork�nys�g miatt”, ez�rt az asszonyt meg�gett�k.�
�
Magyarorsz�gon �ltal�nos gyakorlat szerint a javasaszonyok, b�baasszonyok �s elaggott koldusasszonyok ker�ltek a boszork�nys�g gyan�j�ba. T�bb sz�z boszork�nyper k�z�l, mind�ssze 13 olyan elj�r�s irata maradt meg, amelynek v�dlottja nemes asszony volt. Ezek k�z�l csak egy esetben �gett�k meg a v�dlottat.�
�
A nemes asszonyok ellen ind�tott perek k�z�l az ismertebbek az 1618-ban B�thory Anna �s „�rd�ng�snek” nevezett t�rsainak, 1611-ben a nyilv�nval�an szadista �s fiatal l�nyokat megk�nz� B�thory Erzs�bet, 1637-ben a hasonl� okok miatt Thurz� n�dor �zvegye, Listius Anna gr�fn�, illetve a boszork�nys�ggal megv�dolt Eszterh�zy Zs�fia gr�fn� esetei. Az eml�tett perek �s v�dlottai �gy�nek k�z�s jellemz� von�sa, hogy t�bbsz�r�s vizsg�lat ut�n – mint legs�lyosabb b�ntet�st – lengyelorsz�gi sz�m�zet�st szabtak ki. Minden ilyen elj�r�s vagyonelkobz�st is jelentett, �s nem a v�dlott �lete ellen, hanem a vele szemben�ll�k sz�m�ra a vagyon megszerz�s�re ir�nyult.�
�
Magyarorsz�gon 1565 �s 1768 k�z�tti id�szakb�l t�bb mint ezer boszork�nys�ggal kapcsolatos peres elj�r�sr�l maradt hiteles feljegyz�s, ezeknek mintegy �t�de v�gz�d�tt hal�los �t�lettel. A boszork�nyperek M�ria Ter�zia �ltal kiadott tilt� rendelet k�vetkezt�ben sz�ntek meg.�
�
Az el�ad�s �sszegz�sek�nt elmondhat�, hogy a boszork�ny-fogalom orsz�gonk�nt m�st takar �s egyetlen k�z�s von�s�nak a term�szetfeletti er� megl�te �s alkalmaz�sa t�nik.�
�
Az �r�sos forr�sok azt t�masztj�k al�, hogy a magyar boszork�ny javasasszony volt, a rontani tud�s k�pess�g�nek nimbusz�val felruh�zva, semmi sz�vets�gben nem �llt az �rd�ggel, nem boszork�nyszekt�ban �lt, hanem egy�nileg fejtette ki tev�kenys�g�t, az esetek t�bbs�g�ben falun, illetve kisv�rosban.�
�
[1] Doru Cosma: Bruno �s Galilei. Budapest, 1986. 6.p.�
�
�
[2] I.R. Grigulevics: Az inkviz�ci� t�rt�nete. Budapest, 1972. 126.p�
.�
[3] Rask� Gabriella: A n�i b�n�z�s. Budapest, 1978. 77.p.�
�
[4] Tim�r L�szl�: A retteg�sek �vsz�zada. Budapest, 1993. 165.p.�
�
[5] T�m�r L�szl�: A retteg�sek �vsz�zada. Budapest, 1993. 161.p.�
�
|