Evezés a Kákafoki-holtág Mocsári ciprusai között

A Hármas-Körös egyik leghosszabb holtága 29,3 km-en át kanyarog az alföldi Szarvas és Békásszentandrás között. A Szarvasi-Holt-Körös vagy Kákafoki-holtág hazánk ötödik legnagyobb állóvize, így kényelmesen elférnek rajta az evezősök, a horgászok és a fürdőzők is. A Kákafoki-holtág szépségét a rengeteg látnivaló és a mégis természetközeli környezet adja. Annak ellenére, hogy a vízparton sok a nyaraló, a sűrű növényzetben még ágakon napozó mocsári teknősöket is láthatunk. A telkek tövében gyakoriak a telepített vízi növények, a stégek mellett tavirózsa, tündérrózsa és nyílfű tündököl.

Gyönyörű környezet a szarvasi Holt-Körösön

Mocsári ciprusok a nyaralók telkein

A holtág nagyon változatos képet mutat, elevezünk a Szarvasi arborétum, a Körösvölgyi Látogatóközpont Állatparkja, a Magyar Királyság földrajzi középpontját jelölő emlékmű és Szarvas belvárosa mellett is. A vízről megtekinthető a Bolza-kastély, a szarvasi Vízi Színpad, a vízsugárral körülvett Milleniumi Emlékmű és az Erzsébet-liget mentén álló Mocsári ciprusok is. Ezek a különleges, lombhullató fák a holtág mentén többször feltűnnek a házak kertjeiben. A legnagyobb populáció azonban a 44-es főút hídja, és az Erzsébet-ligetet és Vízi Színházat összekötő gyaloghíd között található. Itt a sekély vízben álló, kúp alakú törzsek között át is lehet evezni. Kétségtelenül ez a túra legizgalmasabb része.

Vízi utakon a Mocsári ciprus populációban

A szarvasi Vízi Színház

Séta a Sárvíz-völgyében a Soponyai-víztározó körül

Székesfehérvár közelében, Tác-Gorsium mellett található a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet egyik ajánlott kirándulóhelye, a Soponyai-víztározó. A lapos, rétek és szántóföldek borította térséget átszelik a csatornák, a felduzzasztott víztározók, és a mesterségesen kialakított halastavak. A tavat körülölelő mocsaras, időszakosan víz borította sárrétek főként a vízi madarak kedvelt élőhelyei, így itt biztosan látunk sirályokat, gémeket, és kócsagokat is. Azonban a gazdag állatvilág ennél még jóval többet is tartogat - a rétek menti bokrokban rengeteg fácán tanyázik, az alacsonyabb vizekben békák csobbanása és hangos kuruttyolása hallatszik, a réteken juhnyáj vonul végig, a virágokról fel-fellibben egy-egy színes pillangó és felettünk megannyi ragadozó madár köröz. 

Madárrajok a mocsaras réteken

Nádasfoltok a Soponyai-víztározóban

Kilátás a vadászlesről a vízre és a gátra

A víztározó körül haladó gátat Székesfehérvárról Soponyára érve az első balra induló bekötőúton érjük el. A természetvédelmi terület táblát már messziről ki lehet venni, ez közvetlenül a tóparti gáton áll. A Soponyai-víztározó sok helyen sűrű nádassal van körülvéve, így csak helyenként van lehetőség a tavat is megtekinti. A nyugati parton áll egy stabil vadászles is, amelyre felmászva jól belátható az egész környék. A tó északi végébe csatorna torkollik, érdemes a mellette haladó földúton is elsétálni, és megcsodálni az idilli, árnyas erdőkkel borított ösvényt.        

Kirándulás a Bánki-tóhoz

Budapesttől északra, Nógrád megyében található Bánk települése, és a kis falu ékköve, az égkék színű Bánki-tó. A falu nagyszerű példa arra, hogy hogyan lehet kiaknázni a természet adta lehetőségeket a lehető legjobban. Bánk a Nyugat-Cserhát lankái között bújik meg, idillikus természeti környezetben. A település körüli erdők növényfajokban és vadakban is gazdagok. A tóparton kócsag, gém és gólya is él, tavasszal pedig mindent beborít a napsárga írisz.

Látkép a tóra és a környező dombokra a tószínpad lépcsőiről

A kalandpark

A falu szépen felújított központjában érdemes megtekinteni a XVIII. századi Evangélikus templomot. Innen pár lépésre fekszik a település legfőbb látványossága, a szépséges Bánki-tó. A vízparton parkoló, kemping, strand, hotelek és apartmanszállók várják a kirándulókat. A fürdőzésen kívül lehetőség van horgászatra és csónakbérlésre is. A vízben a ponty, a harcsa, az amur, a csuka, a balin és a süllő a leggyakoribbak. 

Stég a nádasban

Tóparti virágözön

A Bánki-tó déli oldalán néhány éve kalandpark is épült, ahol többek között kalandpálya, tollaslabda- és teniszpálya is található. A Bánki-tavat körülsétálók számára a nádasban megbúvó kényelmes stégek és az út mentén végig megtalálható fapadok állnak rendelkezésre. A körséta érinti a tószínpadot és a mellette álló lépcsős nézőteret, ahonnan belátható az egész környék. A tavat övező fényképekben gazdag információs táblákról sokat megtudhatunk a falu történetéről, gasztronómiájáról és szokásairól. A tóparton évente megrendezésre kerülő és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Bánkitó Fesztivál  idén július közepén nyitja meg kapuit.   

A Fülöpházi buckavidék

A Kiskunság legjellegzetesebb látnivalóival Fülöpháza és Ágasegyháza között két tanösvényen és összesen 8,6 km-nyi kitáblázott útvonalon ismerkedhetünk. Láthatunk szikes tavakat, tanyákat, borókával és nyírfákkal pettyezett homokbuckákat és rengeteg házi- és vadállatot: köztük pulikat, komondorokat, teheneket, lovakat, libákat, őzeket, énekesmadarakat és fácánokat. A Kiskunság széles, homokos útjain kellemes sétálni, a tanyákat összekötő úthálózatnak köszönhetően a tanösvényekről letérve sem fogunk eltévedni. Szintemelkedés csak a buckavidéken van, ott is minimális. A tanösvényekről részletes információ a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján található ingyenesen letölthető vezetőfüzettel.

Állatok az út közelében

Mindkét kijelölt útvonal a Naprózsa Erdei Iskolától indul, amelyhez az 52-es számú főútról kell lekanyarodni. A fehér épület programokat és szállást is kínál, udvarában pedig tágas pihenő található játszótérrel. Az Erdei Iskola mellett burkolt parkoló és sok-sok faasztal áll. Rögtön információs táblák mutatják be a régiót, a gyerekeket pedig egy kirakós játék szórakoztatja. Ebből a parkolóból indul az 1800 méter hosszú, önmagába visszatérő Báránypirosító tanösvény, amely a buckavidék eredetei növényzetével ismertet meg. A séta elvezet egy kísérleti telep mellett is, ahol a klímaváltozás hatásait vizsgálják. A tanösvény mellett egy régi tornapályát is találunk, ahol minden állomáson más feladatot kell végrehajtani.

Jellegzetes homokos út, hatalmasra nőtt nyárfákkal

Az ellenkező irányban, a forgalmas 52-es úton átrohanva érjük el a jóval hosszabb Garmada tanösvény kezdőpontját. Ez a tanyavilágot, a szikes tavakat és a tájidegen növényfajokat mutatja be részletesebben. A tanösvény először 4 km-t tesz meg a Somodi tanyáig, majd újabb 3-at Fülöpházáig. Ez utóbbi központjában parkolót, boltot és egy hatalmas játszóteret is találunk, így ebből az irányból is megkezdhető a séta. A Garmada tanösvény nem tér vissza önmagába, ezért a visszafelé úttal még számolnunk kell.

Tanyavilág

A két kirándulóút nagyszerűen kiegészíti egymást, részletes képet mutat a környék múltjáról és jelenéről. Az információs tábláknak, gazdag állatvilágnak és sok látnivalónak köszönhetően mindig van mit figyelni. Az akácosban őzek ólálkodnak, alkonyatkor pedig ellepik a szántóföldeket. A tanyákon lovak, tehenek, libák és kutyák élnek, a bozótosból pedig sokszor felröppen egy-egy fácán is. A fákra a tanösvény mentén madárodúkat szereltek, így gyakoriak az énekesmadarak. A területen áthalad a piros sávjelzés, amely észak-déli irányban szeli keresztül a vidéket, és mindkét tanösvényt érinti.

A Királyréti Látogatóközpont és erdei tanösvény

Királyrét változatos programlehetőségeinek köszönhetően eddig is nagy népszerűségnek örvendett. A szélrózsa minden irányába induló aszfaltos és erdei kirándulóutak csomópontját Kismarosról a Királyréti Erdei Vasúttal, gépkocsival vagy busszal közelíthetjük meg. A vasút mindkét végében büfé, étterem, parkoló és szálláshely is található. A környék a gyerekeknek és felnőtteknek is sok élményt kínál, legújabb látványossága a főként családok számára létrehozott Királyréti Látogatóközpont és tanösvény. 

A Látogatóközpont

A központban lévő elágazásnál balra indulva, rövid sétával érjük el a Látogatóközpont fehér épületét. A fa kerítéssel körbevett házhoz látványos, faragott állatokkal díszített kapu vezet. A bejárat mellett több madáretetőt helyeztek ki, amelyekre cinkék felhői szállnak egy-egy finom mag reményében. Az udvaron további faragott állatfigurák, fedett pihenő és játszótér található, az épületen belül pedig interaktív kiállítás vár ránk. Az állatok kültakarójával és csontjaival tapogatós szekrény segítségével ismerkedhetünk, mozgásukat pedig a zootróp mutatja be. A játékos feladatok izgalmasan mutatják be a Börzsöny élővilágát már a legkisebbek számára is. Szintén itt szerezhető be a tanösvényhez szükséges bemutató kiadvány gyermek és felnőtt változata. Mivel a nyolc állomásból álló útvonalon csak egy információs tábla került kihelyezésre, mind a hasznos információkat, mind a tanösvényhez kapcsolódó feladatokat ezekben találjuk. 

Csipegető cinkék a kapunál

Béka jelzi a tanösvényt

Legelésző lovak Királyréten

A tanösvény a Látogatóközpont mögött veszi kezdetét. A 2900 méter hosszú körséta erdei utakon, árkon-bokron-patakon át halad, így bár a szintkülönbség minimális, babakocsival nem járható. Először néhány gyümölcsfa csemetével ismerkedünk, majd az út egy patakpartra épült árnyas pihenőhöz ér, ahol környezetbarát komposzt WC is épült. Vékony lécen kelünk át a zubogó vízen, majd elkezdődik a tanösvény valóban erdei része. Út közben békafigurákkal jelzett facölöpök jelzik az állomásokat, így könnyű tájékozódni. Hamarosan madárodúkat bemutató állomáshoz érünk, majd az ösvény leágazik egy telepített fenyőerdőbe, ahol sötétség, rengeteg toboz és mohapárnák várnak ránk. Az erdőből kiérve újra át kell kelnünk a patakon, és már meg is érkeztünk a hangulatos Bajdázói-tóhoz. A tavat körbe lehet sétálni, partján tágas rét, tűzrakóhely, fedett pihenő és játékos teknősöket formázó ülőkék is találhatóak. Nyaranta a napozó mocsári teknősök jelentik a fő látványosságot. A közelben egy elhagyatott, lezárt bánya is áll. 

A Bajdázói-tó

Tóparti teknőspihenő

A tanösvény a tó megkerülése után az erdőben indul visszafelé. Út közben a térség jellemző fafajaival ismerkedünk, majd elhaladunk a Kastélyszállóhoz tartozó Királyréti-tó mellett is. Az ösvény facölöpökön vezet ki a Diósjenő felé tartó kerékpárútra, amelyet keresztezve ismét az erdőbe ér és most hídon kel át a patakon. A cél a sziklafalban található néhány kőfülke. Az aszfaltútra visszatérve érdemes rövid kitérőt tenni a hatalmas, patakparti erdei játszótérre, vagy az út túloldalán álló, napfényes erdei pihenőhöz. Az út visszavezet Királyrét-Szokolya központjába, ahonnan rövid sétával közelíthető meg a különleges hajtánypálya. Itt kipróbálhatjuk a sínbiciklit is, mielőtt hazaindulunk.

Játszótér a patakparton

Séta a befagyott Velencei-tó jegén

Erősen megoszlottak róla a vélemények, hogy a hétvégén szabadott-e a hazai tavak jegére lépni avagy nem. A Velencei-tóról több riport és cikk is született, egy részük azt állította, hogy saját felelősségre a part menti részek látogathatóak, a többi pedig azt, hogy a jég még nem fagyott be biztonságos vastagságúra. Ilyenkor mit lehet tenni? Személyesen kell felfedezni a terepet. 

Befagyott kikötő

A szél szerelmesei Gárdonynál

Az igazság szemmel láthatóan az volt, hogy jégre lépni lehet, hiszen Gárdony és Velence környéke is jócskán megtelt csúszkáló emberekkel. Az előbbi nagyon szeles volt, így itt a jégszörfösök voltak túlsúlyban. Volt aki a korcsolya és paplanernyő kombinációt választotta és olyan is, aki a paplanernyő mellé sílécet vett a lábára, vagy a korcsolyát egy szörfvitorlával ötvözte. Gárdonynál a part mentén jókora rücskös szakasz alakult ki, ám beljebb már sima volt a jég. Ezzel szemben a Velencei részen és környékén tükörsima jég várta a korcsolyázókat. Ez utóbbihoz a korcsolyázók és a szánkóval közlekedők érkeztek inkább, sokan voltak azonban akik simán csak utcai cipőben léptek a jégre. A Velencei-tó kapuja nyitva állt, kávézó, büfé, fedett minigolf és mellékhelyiség is várta a látogatókat. A jégen helyenként jókora repedések éktelenkedtek, ám a part menti részeken látszott, hogy a vastagsága valóban már elég meggyőző.

Sokan csúszkáltak a Velencei-tó kapujánál

Itt a jég még távolabb is gyönyörű sima volt

Halászat és vadlúd vonulás a tatai Öreg-tavon

Már most is rekordmennyiségű vadlúd érkezett a tatai Öreg-tóhoz, de a madarak száma folyamatosan növekszik tovább. Még nem késő elindulni, ha meg szeretnénk figyelni a látványos eseményt! 

Fellibbenő madarak

Az Öreg-tó hazánk egyik legrégibb mesterséges halas tava, amelyet minden ősszel leeresztenek egy látványhalászat keretében. Az Öreg Tavi Nagy Halászat nevű rendezvényt októberben tartják, legfőbb érdekessége egy 400 méteres hálóval történő látványhalászat. A kifogott halakat osztályozzák, majd a piacokon vagy a halfeldolgozókban értékesítik. A reggeli eseményt halfőzés és különböző kulturális programok követik. A lehalászott halak és az eltűnt víztömeg után csak a sivár, iszapos tómeder marad meg. A lecsökkent vízmagasságnak köszönhetően homokpadok bukkannak elő, amelyeken a tó közepéig sétálhatunk. További érdekesség, hogy a leengedés alatt jócskán megduzzadt Által-éren ekkor időszakos kenutúrákat is szerveznek. 

Szárazon állnak a stégek

Sirályok várnak prédára a várkastélynál

Madárrajok a lenyugvó nap fényénél

A tevékenységet szorosan követi az őszi madárvonulás. Tata különlegessége abban rejlik, hogy városi rangja ellenére a centrum közvetlen közelében zajlanak ezek a folyamatok, így a tó körüli sétányon barangolva könnyedén megleshetjük az ezernyi költöző madár alkotta felhőket. Az északról érkező állatok pihenőhelyként használják télen a tó környékét, majd tavasszal visszatérnek otthonukba. Az esemény tiszteletére minden évben megrendezik a Tatai Vadlúd Sokadalmat is, amely idén november 28-29-én lesz megtartva.

Így néz ki a leeresztett tómeder:

Ilyen közelről figyelhetjük meg a madárrajokat:

Könnyed séta Pilisszentlászlóból Szentendrére a Pap-réten át

Ez a könnyed, szinte csak lejtőn és aszfaltozott utakon haladó kirándulás a Pilisszentlászló melletti erdei parkolóból indul, és Szentendre Szarvashegy nevű városrészébe érkezik. A két végpont között menetrendszerinti autóbuszjárat közlekedik. A Pilisi kerékpárutak részét képező, végig az erdőben haladó útvonal ideális esős, saras, latyakos időben is. A kirándulás egy kis szakaszon összefonódik az Országos Kéktúrával is, amelytől a Pap-rétnél veszünk búcsút. Az ősöreg tölgyfákkal tűzdelt tisztáson kiépített pihenőhelyet és a pecsételőhelyként is funkcionáló Pap-réti erdészházat találjuk. A különböző fafajokat felvonultató kerttel körülvett épület mellett szinte mindig legelésznek lovak és pónik is.  

A Pap-réti erdészház bejárata

Erdei tó a Pap-rét mellett

A séta során több kis méretű tóval is találkozunk, amelyek egy része természetes, a többit viszont az egykor itt folyó állattartás miatt alakították ki a szorgos emberi kezek. A tavak egyik szép példája szintén a Pap-rétnél található, közvetlenül az aszfaltút mellett. Gazdag élőviláguk miatt a Pilisi tavak védettséget élveznek, és kotrásokkal igyekeznek megakadályozni az eliszaposodásukat. A főként békafélék lakta állóvizeket ősszel rengeteg békalencse borítja. A Pap-réti kereszteződénél a tó irányába fordulva, egy patakvölgy mentén vezet az út Szentendréig. A kezdetben mellettünk csordogáló víz egyre mélyebbre ereszkedik, majd lassan egy meredek falú szakadék aljára ér. A völgy peremén a dús erdő lombkoronája mellett haladunk el, a patak szinte már elveszik a mélyben. Az aszfaltút lassan a Horthy kunyhóhoz érkezik, amely egy kicsit megviselt, fából készült esőbeálló. Innen már nem kell sokat sétálnunk, hogy felcsendüljön az első kutyaugatás, majd megpillantsuk a Szentendrét jelző első házakat is.  

Mi történik Katalinpusztán?

A Katalinpusztai Kirándulóközpont folyamatos fejlesztése újabb lépcsőfokhoz érkezett. A három már meglévő tanösvényt - Gyadai-tanösvény, Legyél te is kiserdész óvodás tanösvény, Madárdal tanösvény - létrehozása és a függőhíddal, pihenőkkel való kibővítése után már a Vendégházzal és játszótérrel kiegészített Látogatóközpont is készen áll. A komplexum bejáratánál azonban további munkálatok folynak, így egyre inkább kirajzolódik a nemsokára elkészülő kisvasút képe is. A hatalmas, burkolt parkoló már készen áll, közvetlenül mellette már jól kivehető a mini vasútvonal pályájának és a Csóványosi kilátó másának jövőbeni képe. A kirándulóközpont fejlesztése a „Nyugattól-keletig a nógrádi erdőkben, az Ipoly Erdő Zrt. komplex ökoturisztikai fejlesztése” nevű program keretében valósul meg, amely Katalinpusztán kívül a Csóványosi kilátó és a Somoskői Vadaspark rekonstrukcióját is magában foglalja. A munkálatok mellett a tanösvények és a Látogatóközpont is zavartalanul üzemel. Így néz ki a komplexum most:

Épül a kisvasút és a kilátó

A Látogatóközpont bejárata

Irány az interaktív erdei kiállítás

Részlet az ovis tanösvényből

Az egyik tanösvény névadója a Gyadai-rét

A függőhíd

A strandszezon után is érdemes ellátogati a Gyömrői Tófürdőhöz

A Gödöllői-dombság lábánál fekszik Budapest környékének egyik legszebb strandolásra kialakított tava, a Gyömrői Tófürdő. A Vecsés, Ecser és Maglód közelében elterülő település legfőbb látványossága a 2004-ben teljesen felújított és korszerűsített, kilenc forrás által táplált állóvíz. A rendkívül széleskörűen hasznosított tóba wakeboard pálya is épült, ha pedig télen befagy a víz, még korcsolyázni is lehet rajta. 

A vízre épült bár

A tófürdő közelében találjuk a városka rendezett központját is, ahol boltok, cukrászda, éttermek és virágágyások váltják egymást. A környék legszebb látnivalója a szépen felújított Polgármesteri Hivatal, kicsit távolabb találjuk az impozáns Teleki kastélyt, amelyet szintén érdemes megtekinteni.  

Napozóteraszok a bárhoz vezető stégen

A kis méretű Gyömrői Tófürdőt 100 hektáros gyönyörű park veszi körül, amelyben díszburkolatos sétány halad végig. A sétány mentén mindenhol lelátni a tómeder aljára, néhol kis halak is felbukkannak az áttetsző vízben. A tópart körülbelül kétharmada lapos, ezek a részek szépen ki lettek építve, strandolásra alkalmasak. Nyáron a füves területeken kívül a homokos vízparton, vagy a fa napozókon is pihenhetünk. A hatalmas fák rengeteg árnyékot biztosítanak, a gyerekeknek pedig a játszótéren kívül az alacsony part menti víz is ideális. A strandolók biztonságáról vízi mentő és strandrendőrség is gondoskodik, a vízminőséget pedig a szezon alatt folyamatosan ellenőrzik. A kényelemről rengeteg büfé, öltöző és egyéb kiszolgálóépület gondoskodik. Az állóvíz különleges mikroklímájának köszönhetően a víz hőmérséklete nyaranta akár a 26-30 C fokot is elérheti. Jelenleg már csak 14 C fokosra rúg, azonban még mindig láthatunk egy-két edzett úszót megmártózni a habokban, miközben a színes levelek már hullanak a fákról.  

Kilátás a sétány magasabb szakaszáról a vízre

Őszi színek a Gyömrői Tófürdőnél

A maradék egyharmad részen a tópart magasabb, itt kijárt ösvények vezetnek le a vízhez a fák között. Mivel ezen a szakaszon található a tavasztól őszig üzemelő wakeboard pálya, úszni itt nem lehet. Az árnyas területen több piknikező asztalt is felállítottak. A tó képét nagyban meghatározza egy vízre épült bár, amely nyáron éjjel is nyitva tart. A tóparti sétány mentén világítás gondoskodik a hangulatos nyári estékről, a szomszédban találjuk a focipályát is. A tófürdő bejáratában hangulatos kilátóteraszt alakítottak ki, amelyről az egész állóvíz kényelmesen belátható. 

A Tapolcai Malom-tó

Kacsák a Kis-tó partján

Tapolca belvárosának ékköve a mesterségesen létrehozott Malom-tó és az azt övező hangulatos utcácskák. A Tapolca-patak felduzzasztásával a település központjában tóegyüttest alakítottak ki, amely két részre tagolódik. Az ismertebb a fenti állóvíz, a mélykék színű Nagy-tó. Ugyanitt azonban egy másik tó is áll, ez a felső tóból egy fából készült vízimalomon mentén kapja a kristálytiszta vizet. A kicsit alacsonyabban elhelyezkedő Kis-tó olyan tiszta, hogy kavicsos aljára is könnyedén lelátni. Míg a fenti állóvíz körül szépen felújított lakóépületek, éttermek és kávézók tömörülnek, az alsó tó környéke zöldben úszik. A fákkal és csodás gyeppel beültetett kertben kacsák mászkálnak, a vízben pedig rengeteg narancs árnyalatú Koi ponty úszik a vízi növények között. A két tó közötti malomkerék menti csobogó vízfelhője és a Nagy-tó közepén feltörő szökőkút csak még hangulatosabbá teszi az idilli környéket. A tavakat sétányok kerülik meg, ezeken kényelmesen bejárhatjuk a területet.  

A Nagy-tó és a szökőkút

Tapolca épületei alatt kiterjedt, összefüggő barlangrendszer húzódik, amelyeket a karsztvíz hozott létre. Ezek a források táplálják többek között a Malom-tavat is. Az egész évben 18-20 C fokos források télen sem fagynak be. A környék barlangjainak legkülönlegesebbike a Malom-tóval közvetlen kapcsolatban álló Tapolcai-tavasbarlang, amely egy részen el van árasztva. Ha ellátogatunk ide, a föld alatti csónakázás különleges élményét is kipróbálhatjuk. 

A Bábolnai arborétum és a Híres Lovak Emlékparkja

Bábolna Győr és Tatabánya között, Komáromtól délre található. A néhány ezer fős település főként méneséről lett híres, amely ma is megtekinthető a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtokon. Az egyedülálló Bábolnai arborétum sokkal több, mint szépen elhelyezett növények gyűjteménye. A város szélén elterülő 20 hektáros park helyet ad a Híres Lovak Emlékparkjának és egy szabadtéri állatkertnek is. 

A Híres Lovak Emlékparkja

A ménesbirtok ismert lovai közül 54-en nyugszanak az arborétumban elhelyezett mesterséges dombok és faragott kopjafák alatt. Az emlékművel és emléktáblákkal díszített Híres Lovak Emlékparkja tulajdonképpen egy díszes lótemető, amely nemében egész Európában egyedülálló. Az állatok sírjai hármas csoportokban helyezkednek el a válogatott örökzöldek és a hatalmas fák lombjai között. A sírköveken olvasható az állatok neve, és hogy pontosan mikor éltek.

Örökzöldek az arborétumban

A kiterjedt Bábolnai arborétumot 1965-ben azzal a céllal hozták létre, hogy a településen legyen egy szépen kialakított zöldterület. Az ösvényekkel behálózott park azonban 1992-ben helyi jelentőségű természetvédelmi területté lett nyilvánítva, ezért már bekerítve várja a látogatókat. Jelenleg több száz cserje- és fafaj található meg a kertben, amelyek között lombhullató és örökzöld példányokat is találunk. Az ösvények mentén fedett pihenőket építettek, ahol nyáron hűsölhetünk, ősszel és tavasszal pedig elbújhatunk a záporok elől. Az arborétum része egy vadregényes tó is, amelyben két sziget is emelkedik. A kisebbik nádassal körülvett földterületen egy hangulatos pihenő áll, ide egy fahídon jutunk át. Az árnyas építményből közelről szemlélhetjük a vízpart mozgalmas életét. 

A park tava

Az arborétum igazi különlegessége a vadasparkszerű nyitott állatkert, amely bár elég kicsi, jelentősen feldobja a park amúgy nyugodt hangulatát. Az állatok között főként hazai őshonos fajtákat találunk, de simogathatunk például alpakát is. A mozgékony vaddisznók és szarvasok, illetve a különböző szárnyasok, juhok és sertések mellett egy szamár és egy kutyus is él itt.   

Juhok az állatkertben

Figyelő vaddisznók