Két csúcs, három kilátópont és egy barlang - túra a Naszályra

A Naszály Budapesttől északra, Vác közelében emelkedik. A Dunakanyar menti hegyet legkönnyebben az oldalában lévő mészkőbányáról lehet felismerni, amely hatalmas tájsebet alkot a zöld lankákon. A 652 méteres Naszály legfőbb látnivalója a legmagasabb pontján álló betontorony, amelyből minden irányba kényelmesen ellátni a lombok fölött. A henger alakú épület belsejében elavult vaslépcső vezet a tetőre, vigyázni kell a törmelékkel és fokozottan odafigyelni a szerkezeti hibákra. 

A Naszály legtetején, a beton kilátóban

Kirándulók a toronyban

A Szent Margit kereszt

Kihagyhatatlan célpont a csúcs közelében lévő Látó-hegy, amely ahogy a neve is mondja 534 méteres természetes kilátópontként szolgál. A kis kitérővel elérhető Szent Margit kereszt közvetlenül a hegyorom peremét díszíti, mellette pihenő és tűzrakó is található. A Vácra és a Dunára néző végtelen panorámát a Pilis és Visegrádi-hegység háttere koronázza meg. A szeles ormon egykor vár állt, ma már csak a falak helyét jelző földkupacok figyelhetőek meg. 

Panoráma a Látó-hegy sziklaormáról

A Naszály csúcsát és a Látó-hegyet több irányból is meg lehet közelíteni, ezért akár többször is érdemes visszatérni a környékre. Vác-Kisgombás felől a kirándulóút igen meredek, sokáig egy csúszós kaptatón kell felfelé mászni, azonban így jutunk el legrövidebb úton a Naszály csúcsára és a Látó-hegyre is. A másik útvonal Kosdról indul, ez sokkal lankásabb, szélesebb, viszont hosszabb is. Ebből az irányból érinti a kirándulóút a Násznép-barlangot, amely a Naszály második legnagyobb ürege. A hegyoldalban tátongó lyukat jelzett úton lehet megközelíteni egy vékony ösvényen lesétálva. Az üreg fölött lévő kirándulóútról újabb nagyszerű kilátás tárul elénk a Naszály másik oldalára, a Cserhát irányába. A barlang első két terme szabadon látogatható, azonban a több száz méter hosszú üreg további részeit egy apró vaskapu zárja le. Az érdekes karsztformátumok mellett még denevérekkel is találkozhatunk. 

Kilátás a Násznép-barlang tetejéről

Csobánkai tanösvények: Körséta a Macska-barlang és a Ziribár-hegy érintésével

Vadászles a Schell-kert közelében

A Csobánka közelében található Macska-barlangot a Szent-kút tanösvényen indulva közelíthetjük meg. A tanösvény Csobánkai-nyereg nevű állomásánál kényelmesen leparkolhatunk. Innen indul a kék sáv jelzés, amely egy széles, murvás földúton vezet be minket az erdőbe. Jobbra csodás látkép tárul elénk Csobánkára és a mögötte fekvő hegyvonulatokra, balra szántóföldek kísérik az utat. Épphogy elérjük az erdőt, balra fordulva rá kell térnünk a Macska-barlanghoz vezető kék omega jelzésre, amely végighalad a szántóföld és az erdő határán. Rövid séta után jobbra fordul az út, rikító zöld mohaszőnyegen lépdelve érünk be a télen szürke erdőbe. A lejtős ösvény kopasz tölgyfák és a földből kiemelkedő szürke sziklák között vezet el minket egy vadregényes patakvölgybe. A télen kiszáradt mélyedésben összegyúlt száraz faleveleken és a víz által kimosott köveken lépdelve jutunk el a méretes Macska-barlanghoz. Megérkezve lábunk előtt hever a 139 méter hosszú és 24 méter mély sziklaüreg moha lepte bejárata. Alig látunk be a lyukon a barlang bejáratánál felhalmozódott színes kőzettörmelék, nedves faágak és barna falevelek miatt. Találunk itt egy tűzrakóhelyet és egy információs táblát is.

Kőtenger az első kilátópontnál

A Macska-barlang bejárata

Innen jelzetlen ösvény vezet minket fel a patakvölgyből a hegy oldalában. Jobbra további érdekes kőzetformátumokat tekinthetünk meg a Macska-barlang fölött, majd a beomlott Tavasz-kunyhót pillantjuk meg. Továbbra is felfelé vezet a csapás, egy széles erdei utat keresztezve rátérünk a Ziribár-hegy csúcsára vezető kaptatóra. A tölgyfák között sétálva egyre több lesz a szikla körülöttünk. Lassan elég magasra érkezünk, hogy balra megcsodálhassunk egy kis ízelítőt a hegy tetején ránk váró kilátásból. Ugyanitt egy kisebb kőtengernyi kőtörmelék vár ránk az út mellett, a mohás-zuzmós fatörzsek között. Innen már nem kell sokat felfelé kapaszkodnunk, hogy elérkezzünk a Ziribár-hegy kopár csúcsára. A 410 méteres magasságból lélegzetelállító körpanorámát élvezhetünk. Könnyen kivehető Csobánka, a Kis-Kevély, a Háziréti-víztározó, Pilisszentiván és Pilisvörösvár. A hegy tetején egy mélyebb, ám keskeny üreget láthatunk, amely a kis méretű Ziribár-barlang bejárata.

Kilátás a Kis-Kevélyre és a Háziréti-víztározóra a Ziribár-hegyről

Ennyi látszik a Ziribár-barlangból

Visszafelé ugyanazt az ösvényt követve ereszkedünk le, amelyen érkeztünk. Az első elágazásnál azonban balra fordulva gyalogolunk tovább, hogy változatosabb legyen a túra. A csapás levezet a hegyről a térképen Schell-kertként feltüntetett, drótkerítéssel körülvett területig. Ezt egy kis kitérővel kénytelenek vagyunk megkerülni. A kerítés mentén haladva több fából ácsolt vadászlest pillanthatunk meg. Nemsokára visszaérkezünk a kék sáv jelzésre, amely a hegymászás után egy kellemes levezető séta keretében visszavezet minket a kiindulási pontunkhoz.      

Kirándulás a klastrompusztai kolostorromoktól a Leány- és Legény-barlanghoz

A Pálos kolostorrom

Klastropmuszta egy Kesztölchöz tartozó településrész, amely a Pilis lábánál fekszik. Elhelyezkedéséből adódóan kiváló kiindulópont a Pilisbe induló túrákhoz. Az egyik klasszikus, kirándulók által kedvelt körút a településhez közeli barlangokat és a Kémény-sziklát érinti. Kesztölcről Klastrompusztára rossz minőségű aszfaltút vezet, így az előbbinél is parkolhatunk, ha nem szeretnénk a kátyúkon átverekedni magunkat. Klastrompuszta központjában szintén több parkoló vár ránk, itt találjuk a túra kiindulópontjaként szolgáló Pálos kolostorromot is. A romok feltárásán és felújításán szorgos kezek dolgoznak, ottjártunkkor is lelkesen folyt a munka a részben már helyreállított területen. A romokat körülvevő kerítésen tábla hirdeti, hogy az itt látható kolostor építtetése Boldog Özsébhez kötődik. Az esztergomi kanonokból remetévé lett szerzetes ezen a szent helyen alapította a Pálos rendet, amely az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend. A romok mellett találjuk a Pálosok fáját is.

Nagyon sárga

A Leány-barlang bejárata

A kirándulás a feltárás területe mellől indul, követve a piros négyzet, majd a piros omega jelzést. Egyből a napfényes bükkerdőben találjuk magunkat. A szürke fatörzseken lengedező leveleken ősz elején még a szívmelengető aranysárga az uralkodó szín, amely csak fokozza a betörő napsugarak melegségét. Enyhe emelkedő vezet fel minket a Leány- és Legény-barlang aljánál található kereszteződéshez. Innen egy vékony, nagyon meredek csapást kell követnünk, hogy feljussunk a nagyobb méretű Legény-barlanghoz. Köveken és gyökereken kapaszkodhatunk egyre magasabbra, amíg el nem érjük a barlang széles nyílását. Fentről csodás panoráma tárul elénk Kesztölc és a Strázsa-hegyek irányába.  A 7 méter magas és 4 méter széles üregbe beljebb sétálva egy vaskapuval lezárt járatot fedezhetünk fel, amely a mészkőszikla gyomrában lévő járatokba vezet. Innen rövid sétával mászhatunk át a szomszédos Leány-barlanghoz, amelyet azonos alakja és kialakulása miatt a Legény-barlang testvérbarlangjaként tartanak számon. Mindkettő udvarában régészeti leleteket találtak, az egyikben az újkőkori emberhez köthető cserépmaradványokat, a másikban a római korból származó használati tárgyakat. A Leány-barlangba beljebb lépve látható, hogy egy nyílás alakult ki az oldalában. A sziklára kívülről felmászva a nyílást felülről is megszemlélhetjük. Belül itt is lezárt ajtó jelzi, hogy a barlang a mélyben járatokat rejt.

Panoráma a Legény-barlangból

Kilátás a Kémény-szikláról

A Legény-barlang fala közelről

Visszaereszkedve a csúszós, meredek ösvényen a piros sáv jelzést követve jutunk el a Klastrom-szirtekig. Újabb emelkedőt kell leküzdenünk a széles erdei úton sétálva, hogy a sziklák tetejére érjünk. Közben gyönyörködhetünk a dús, egészséges bükkerdőben, és a csodás őszi színekben. Amint felérünk a magaslatra, az elágazásnál a zöld kereszt jelzésre kell rátérnünk, hogy megtaláljuk a Kémény-sziklát. Ez a fehéren világító sziklaorom már Klastrompusztáról is  jól látható, ahogy kiugrik a fák sűrű lombkoronája közül. A panoráma innen leírhatatlanul szép, lábunk alatt fekszik Klastrompuszta és a végtelen erdő. Innen már kényelmes séta vár csak ránk visszafelé. Először lankásan, majd meredekebben kezd lejteni az kirándulóút. A zöld kereszt jelzés visszavezet minket Klastrompuszta központjába.

Mogyorósbánya barlangjai

Mogyorósbánya hangulatos kis települése a Gerecse keleti oldalában fekszik. A lankák között megbúvó családi házas telkek gyümölcsfákkal és virágokkal vannak beültetve. A nyugodt, szinte kihalt utcákon bárhol ingyenesen parkolhatunk. A Mogyorósbánya és Bajót között fekvő barlangokhoz először a kék sáv, majd a kék barlang jelzés vezet fel minket. A leküzdendő szintkülönbség mindössze 100 méter. Felérve viszont nem csak a hatalmas hasadékokat tekinthetjük meg, hanem a nyílások tetején állva a csodás panorámát is.

Visszapillantás Mogyorósbánya irányba

Lépcső a barlangokhoz

Pihenő az erdőben

A községből kisétálva az aszfaltút murvás földúttá változik. Körülöttünk kiskertekben érő csípős paprika, frissen ültetett szilvafák, és az erdő felé haladva egyre több hamvas kék kökény tűnik föl. Az első dombra felérve máris lábaink előtt hever a festői Mogyorósbánya, letekinthetünk a buja növényzetből kikandikáló cserepes háztetőkre. Az út egy kanyar után már fehér kövekkel tagolt földúttá változik, balra még felsejlenek a házak, jobbra viszont már megjelenik a sűrű erdő. A hatalmas rétet nyár végén már nem borítja színes virágmező, egy-két kék színfolt tűnik fel a szalmaszínű növényzetben.     

Panoráma a sziklafal közepéről

A méretes Jankovich-barlang

Az út lankásan emelkedve beér a sűrű erdőbe. A földút egyenesen egy táborhelyhez vezet minket, ahonnan már hallhatjuk a sziklamászók által keltett zajokat. Bár innen még nem látszik, de karnyújtásnyira tőlünk emelkedik ki a fák lombjából a 374 méter magas Öreg-kő. A hangok irányába indulva meredeken elkezd emelkedni az út, majd lépcsőkön érjük el a meredek sziklafal alját. Itt már néhányan a magasban csüngenek, a többiek pedig alulról segítik őket a mászásban. Átverekedjük magunkat a tömegen, majd újabb lépcsőkön folytatjuk a hegymenetet a szikla oldala mentén. Néhány lépés után kis ösvény nyílik balra, ahova kisétálva letekinthetünk a zöldellő lombokra. A panoráma feledhetetlen, előttünk hevernek a szántóföldek fölött elnyúló dombok, és a közöttük kanyargó Duna.

Az Öreg-kő első barlangja

A barlangok innen még magasabban fekszenek, így tovább kell küzdenünk magunkat felfelé a fák gyökerein. Felérve jobbra találjuk az első üreget. A lépcsőktől nem messze sötétlik a hegy gyomrában, ám ez még csak egy kisebb példány. A fehér sziklafalon néhol zöldellik a zúzmó, a környező fatörzseken pedig vígan él a moha. Visszasétálva a lépcsőkhöz és balra indulva vár ránk a hatalmas Jankovich-barlang. A lenyűgöző képződmény teteje lyukas, belsejében pedig több kisebb mélyedés figyelhető meg. A fejünk fölött beszűrődő napfény megvilágítja a sötétséget, így itt csodásan fehér maradt a mészkőszikla. Az első terembe beérve kikukucskálhatunk a felettünk tátongó nyíláson. Innen talán még lenyűgözőbbek a barlang méretei, mint kívülről nézve. Néhány pad is vár ránk, ahol megpihenhetünk. A nyíláshoz fel is sétálhatunk még egy kicsit felfelé mászva a már elhanyagoltabb, rosszabb állapotú lépcsőkön. Egy újabb barlang vár ránk, ám ez már csak egy kisebb nyílás. A sziklát piros festékkel összefirkálták, ez kellemetlen összhatást kelt. Innen a panorámát már semmi sem zavarja. Számos kilátópontot találunk a környéken is, amelyekről a sziklafal többi, erdőből kikandikáló darabja is jól látható, nem csak a Duna és a szomszédos területek. Barla indulva juthatunk le egy lankásabb úton a szikla tetejéről, majd az erdőben vissza Mogyorósbányára, avagy átsétálhatunk a szomszédos Bajótra is.

Kilátás az Öreg-kő tetejéről

A Róka-hegyi kőbánya

Kilátás a bánya pereméről a harmadik szint nagyobb udvarára és a városra

Úton a harmadik szintre

A Róka-hegyi kőbánya Budapest III. kerületében található, közvetlenül Csillaghegy fölött. Könnyen megközelíthető a Csillaghegyi HÉV megállójából vagy gépkocsival. Ha a gyaloglást választjuk a HÉV-től, akkor jókora kaptatóra kell számítanunk, autóval mindez levágható. Azonban ennek ellenére úgy gondolom, hogy érdemes legalább egyszer gyalogosan is bejárni a teljes bányaterületet, mert ha a legfelső udvarhoz érkezünk autóval, akkor kihagyjuk a bánya alsó két udvarát. Az összesen 9 hektáron elterülő természetvédelmi terület három szintből áll. Csillaghegyről indulva először a családi házak között sétálunk aszfaltúton, majd beérünk az erdőbe, ahol a piros háromszöggel jelzett földút vezet fel minket egészen a bányaegyüttes tetejére. Kellemes sétával érjük el az első udvart, itt még alig emelkedik felfelé az út. 

A legfelső udvar, a sziklamászók kedvelt helye

Hamar megpillantjuk a sárgás színben játszó sziklákat, és az előttük elterülő tágas rétet, ahol tűzrakóhelyet és pihenőt is találunk. Tovább haladva egy keskeny ösvény vezet fel minket a második szintre, ahol újabb sziklákkal és egy korláttal ellátott kilátóval találkozhatunk. Innen máris megcsodálhatjuk a Budapestre néző panorámát. A harmadik szintre viszont már lépcsők vezetnek fel minket, hátrapillantva többször megcsodálhatjuk az egyre hatalmasabb látképet a városra és a Megyeri hídra. Végül a sok-sok lépcsőfokot leküzdve felérkezünk a bánya bejáratához, az idáig tartó szakaszt vághatjuk le gépkocsival. 

Balra a sziklamászók udvara, középen a bánya egyik barlangja, jobbra út a meredély peremére

Bepillantás a barlangba

A bánya bejáratát információs tábla jelzi. Innen indulhatunk egyenesen a bánya gyomrába, vagy jobbra felsétálhatunk a bánya oldalába a piros kereszt jelzésen. A piros kereszt egy kilátópontra vezet minket, majd a kisebb udvarba. Balra indulva pedig bejutunk a meredek, fehér falak közé, ahol sokan szoktak a tiltások ellenére sziklát mászni. A Róka-hegy nagyrészt mészkőből áll, ezért a kőzetek sok helyen mállanak, omlanak. Csak néhány helyen elég kemény és biztonságos a fal, hogy sziklamászásra alkalmas legyen. A bánya egykor Budapest legnagyobb mészkőfejtője volt, a nagyobb udvar területén jól megfigyelhető a Dachsteini mészkő fehér kőzete. A hatalmas belső téren tűzrakóhelyek és padok találhatóak. Jobbra pillantva elénk tárul a bányaudvar közepébe betüremkedő sárgás színben játszó üreges szikla, ahova falépcsőkön fel is mászhatunk. A szikla választja el egymástól a nagyobb és a kisebb udvart. A bányaterület barlangjaiban állítólag denevérek is élnek, így ha szerencsénk van, néhányat meg is pillanthatunk. A szikla mellett jobbra egy újabb korláttal védett kisebb udvarba jutunk, ahonnan letekinthetünk a középső szintre. Ha felmászunk az orom melletti lépcsőkön, akkor pedig körbesétálhatjuk az egész bánya láncokkal biztosított peremét. A bánya területe a védetté nyilvánítás ellenére a helyi fiatalok kedvelt helye, ennek köszönhetően sok helyen találunk szemetet.  

Kilátás a bánya tetejéről a felső udvar teraszára

A harmadik szint kisebb udvara

A bányaterület nagyszerű kirándulási alternatíva télen is, mivel a színes sziklák és a panoráma különlegessé teszi a még alvó természetet is. A sziklák néhol még száraz időben is csúsznak, így esős időben nem ajánlatos felmászni a peremre. Természetesen ettől függetlenül csak gyalogosan, a kijelölt utakon járható be a terület. A jelzett utakról az információs táblán tájékozódhatunk.

Túra Csobánkáról Csillaghegyre a Nagy-Kevély érintésével

Útvonal: Csobánka, Margitliget - Oszoly-pihenő - Mackó-barlang - Kis-Kevély - Kevély-nyereg - Nagy-Kevély - Ezüst-hegy - Kő-hegy - Róka-hegy - Csillaghegy

Indulás felfelé a löszmélyúton

Újabb tavaszi túránkat Csobánkáról kezdtük. A település Volán busszal közelíthető meg Budapestről Pomázon át. A csobánkai elágazástól aszfaltúton tudunk besétálni a tanösvény kezdetéig, de ha ezt a szakaszt levágnánk, akkor a busszal tovább is utazhatunk a falu központjába. Mi a sportosság fényében már a kereszteződésnél leszálltunk a buszról. Először a Dera-patak partján fekvő Margitligetnek nevezett területen találjuk magunkat. A régiót az út mellett álló impozáns kastély tulajdonosa nevezte el a feleségéről. A kastélyt elhagyva átkelünk a Dera-patakon. Fatábla jelzi, hogy merre térhetünk rá a piros sáv jelzésre, amely már a tanösvények része. Máris az erdőben kezdünk sétálni, egy vékony csapáson, ahonnan megcsodálhatjuk Csobánka családi házakkal borított lankáit. A Csúcs-hegy lábánál vezet végig az út az ismertető táblák mellett, amelyeken információkat találunk a gyep- cserje- és lombkoronaszint élővilágáról. Az erdőből a falu határában található tisztásra, az úgy nevezett Oszoly-pihenőhöz érünk. Itt autóval parkolhatunk, illetve rendelkezésünkre áll néhány asztal és pad is. A piros sáv innen a Csúcs-hegy szikláinak közvetlen közelében vezet tovább, haladhatunk erdei ösvényen vagy aszfaltúton is, amíg el nem érjük a löszmélyutat. A sziklák melletti út több helyen sajnos szemetes, de mégis érdemes erre jönni, mivel a sziklában érdekes lyukakat figyelhetünk meg. A löszmélyút kaptatójára vezető ösvényen megpillantottunk néhány már virágzó odvas keltikét, úgy látszik a csobánkai rész melegebb a környékhez képest. A kaptatón felfelé sétálva az út falán kapaszkodó hatalmas gyökerekkel találkozhatunk, és további két információs tábla segít nekünk a természet megismerésében. Ezek a Madáritatók és a Bogarak. 

Az őszi falevelek még eltakarják az éledező növényeket

A Mackó-barlang

A túra nehéz része innen kezdődik. A piros, sárga és kék jelzések metszőpontjába érve a sárga sávon sétálunk tovább. Az út meredeken vezet fel a Kis-Kevély oldalában a Mackó-barlanghoz. Mivel tavasz van, utunkat a sáros talaj, és a csúszós gyökerek is nehezítették. Néhány helyen lépcsők segítik a felkapaszkodást. Már fél úton elkezdenek megjelenni a gyönyörű fehér hóvirágok, és számuk egyre csak növekszik a hegy teteje felé haladva. A Mackó-barlanghoz felérve meglepve láttuk, hogy mekkora képződményről is van szó. A hegyben 10 méter széles és 11 méter magas lyuk tátong, amelynek falai vöröses-szürkés színekben játszanak, plafonjáról pedig helyenként csöpög a víz. A barlang az ősember lakhelye volt, ahol az általa elejtett ősállatok csontjait találták meg.

Végtelen hóvirágmező

Pillantás hátrafelé a sziklás úton

Hófehér harangok

Innen már egy kicsit kellemesebb sétával haladunk tovább a hóvirágok tengerében, de még mindig felfelé kaptatva. Nemsokára elérjük a Kis-Kevélyen található rétet, ahol pihenő- és pecsételőhely vár minket. A Kevély-nyergen tovább sétálva a földúton egyre több sziklát találunk. Visszanézve megcsodálhatjuk a Kis-Kevély lankáit. Néhány kanyar és máris megérkezünk az első kilátópontunkhoz, ahonnan ráláthatunk a jellegzetes alakú Kerekes-hegyre, az Egri várra, a Háziréti horgásztóra és a Fehér-hegyre. Még egy kicsit sétálnunk kell azonban a fák között, hogy elérjük a Nagy-Kevély fantasztikus panorámát kínáló kilátópontját. A sziklás oromról nem csak az eddig említett tájat, hanem Pilisborosjenőt, Ürömöt, az Ezüst-Kevélyt és a Kő-hegyet is megcsodálhatjuk. A kilátópont ideális pihenő a sok szikla miatt amikre leülhetünk és persze a szépséges táj miatt is.

Kilátás a Nagy-Kevélyről

Pilisborosjenő és a vöröslő föld

Innen már csak lefelé kell sétálnunk, túl vagyunk a túra nehéz részén.  A piros sávon haladunk továbbra is. Először még mindig a sziklákkal tarkított ösvényen, majd lapos földúton sétálunk. A földút jobb oldalán tájidegen fenyvest figyelhetünk meg, ami betelepítés eredményeként alakult ki. Az Ezüst-hegy csúcsától újabb fantasztikus kilátásban van részünk, innen Pilisborosjenő összes házát és templomát is megfigyelhetjük. A vörös homokkőből álló hegyorom oldalában sétálva további érdekes alakzatokra és sárgás-vöröses kőzetekre lehetünk figyelmesek. Úgy látszik a moha különösen szereti ezt a kőzetet vagy ezt az éghajlatot, mert dúsan tenyészik a környéken, és hatalmas szőnyegeket alkot. A zöld moha és mészkő együttese lenyűgöző látvány.

Vörös homokkő és zöld moha egyvelege

Az út továbbra is lefelé visz minket, amíg el nem érjük az Ezüst-hegyi kőbánya tetejét. A bánya szélére kisétálva beláthatjuk a hegy elhordott részeit, és a sok otthagyott kősziklát. Lesétálva a bánya bejáratához pedig több információs táblát is találunk.

Az Ezüst-hegyi kőbánya

Kellemes sétával jutunk még lejjebb a Kő-hegy lankáin. Bal oldalunkon tanyák sorakoznak, ahol szántóföldek és legelő lovak váltják egymást. Egy aszfaltút keresztezi a turistautat, amelyen átkelve újabb tanyák, lovak és szántóföldek között haladunk tovább. Balra már láthatjuk Békásmegyer jellegzetes tíz emeletes panelépületeit. Az út a rétről egy borkos területre visz, ahol egyre több szemétre lehetünk figyelmesek. Először azt hittük, hogy a szél hordta ide a különböző papír- és nejlondarabokat, de ahogy közelebb értünk láttuk, hogy a növények kellős közepén is tornyosul a szemét, ahova gyakorlatilag lehetetlen beszórni azt. Az úton haladva a szeméthegyek nagyon kellemetlenek, valószínűleg jelenleg is illegális lerakóhelynek használják az emberek. Bal oldalunkon néhány ösvény vezet a hegy pereméhez, ahonnan jobban megcsodálhatjuk Békásmegyert és a Megyeri-hidat, de ha itt lepillantunk, nem csak a szép kilátást, hanem újabb szemétkupacokat is láthatunk. Lassan beérkezünk egy fenyőerdőbe, ám a szemét továbbra is jelen van. Az út az erdei ösvényen halad a Róka-hegyi kőbányáig, ahol elhagyhatjuk az erdőt és aszfaltúton sétálhatunk le a családi házak között a Csillaghegyi HÉV megállóig. Bár a kirándulás fantasztikus helyeken halad végig, a vége mégsem volt túl kellemes, mivel a szemetes erdei szakasz után a csillaghegyi lomtalanítás kellős közelébe csöppentünk, így több, mint elég szemetet láttunk egy időre.

Szeméthegy az út közepén

Panoráma Békásmegyerre és a Megyeri-hídra

Csónakázás a Tapolcai-tavasbarlangban

A Lóczy-terem

A Tapolcai-tavasbarlang Tapolca szívében fekszik, így a bejáratánál fizetős parkolóhelyeket találunk. A barlangba egy lépcsősoron kell leereszkedni a télen-nyáron állandóan 20 C fokos termekbe. A barlangot a mélyről feltörő meleg víz alakította ki. 1903-ban kútásás közben fedezték fel, amikor a kútfenék beomlott. Járatai jóval kiterjedtebbek, mint a 250 méter hosszú turisták által is bejárható szakasz. Ebből 70 méter száraz, 180 méter pedig víz alatt áll. A víz mélysége 70-120 cm, hőmérséklete pedig 18-20 fokos. A barlang vizei közvetlen összeköttetésben állnak a tapolcai Malom-tóval. 

Zöldesen csillog a kristálytiszta víz

Miután leértünk a lépcsőkőn, kezdetben száraz területen sétálunk. Itt szoba nagyságú termek hálózatába ütközünk. Ezek közül a legnagyobb a Lóczy-terem, amely 20 méter hosszú és 6-8 méter magas. A termeken áthaladva érkezünk meg a csónakokhoz, amelyekkel egyénileg vehetünk részt a körülbelül húsz perces hajótúrán. A csónakázás során nekünk kell eveznünk, de mivel a vízzel teli járatok magassága elég alacsony és szélessége is nagyrészt kicsi, kezünkkel is segíthetjük a haladást. Tehát azoknak sem kell megijedniük, akik eddig még soha nem eveztek. A plafon több helyen annyira alacsony, hogy a magasabbaknak be kell húzniuk a nyakukat. A járat többször kiszélesedik, ezeken a helyeken megállhatunk nézelődni. A víz teljesen átlátszó, a kivilágított barlang fényeiben kristálytisztán csillog. Nem utolsó sorban ebben az egészen különleges élményben hazánkban csak itt lehet részünk.

A vízzel telt járatok