Kirándulás a híres Római-fürdőhöz

A Bakony egyik legismertebb látnivalója méltán híresült el különleges szépségéről. A Gaja-patak által létrehozott völgy bővelkedik természeti látnivalókban, ám a legérdekesebb ezek közül egyértelműen a Római-fürdő. A környék igazi családi kirándulóhely rengeteg patakparti pihenővel és rövid, de látványos sétautakkal. A Szlovák Paradicsom szurdokaira emlékeztető patakvölgy legkönnyebben Bakonynánáról érhető el. A településen több parkoló áll rendelkezésre, amelyek rendszerint meg is telnek a kirándulók autóival. A vízparton induló sétaút egy fogadót megkerülve kis fahídon kel át a patak túlpartjára, majd hűvös bükkerdőben kezd kanyarogni egyre magasabban. Az ösvény érint egy látványos, összefonódott gyökérzettel rendelkező facsoportot, amely az út oldalába ékelődve azonnal a mellette elhaladók csodálatát vívja ki. Minden kiránduló megáll itt egy fénykép erejéig. Az út ezután szűk csapássá válik, esős időben nagyon saras és csúszós, ilyenkor jól jön egy túrabot a kezünkbe. A Gaja-patak hamarosan nagy kanyart vesz, ezt az idilli helyszínt alakították ki egy jókora tűzrakókkal, esőbeállókkal és szemetesekkel felszerelt pihenőnek. A grillezőt egy nagyobb fahídon átkelve érjük el, az asztaloknál némi információt is olvashatunk a várva várt Római-fürdőről. 

Kirándulók a Római-fürdő szakadékának tetején

Innen már csak a vízpartot kell követnünk, és pár száz méter múlva megérkezünk az addig nyugodt vízfolyás fortyogó katlanához. Eltévedni lehetetlen, csak a kirándulókat kell követni, akik egyszer csak megtorpannak és összesűrűsödnek ahogy az út véget ér. A liánokkal és mohával benőtt árnyas hegyoldalak megemelkednek körülöttünk, jobbra sietve zubog le a mélybe a patak, alattunk pedig jókora szakadék tátong. Ez a természeti szépség maga a Római-fürdő. 

Pillantás a sziklákról a mélybe

A katlanból visszafelé indulva rátérünk a jelzett kirándulóút folytatására, amely a szakadékot és kőfalat megkerülve a már újra nyugodtan csörgedező patakhoz vezet. Itt újabb kiépített pihenő várja a kirándulókat esőbeállóval és tűzrakó hellyel az idilli Vadalma-forrás partján. A tiszta víz a mélyből bugyogva tör elő majd belefolyik a Gaja-patakba. A pihenőtől a felettünk haladó aszfaltútra felmászva hamarosan meglátjuk a Bakonynánára vezető kirándulóutat. 

Kirándulás a Somló-hegyen a Kitiabel tanösvény mentén

A vulkáni eredetű Somló-hegy a síkságból méltóságteljesen kiemelkedve uralja a tájat. 431 méteres magasságával nagyszerű kilátópont, vadregényes szőlőföldekkel fedett lankái pedig vadregényes kirándulóhellyé teszik. Különlegességének és természeti értékeinek köszönhetően egy 3 km hosszúságú tanösvényt is létrehoztak a területén, amely a hegy növény- és állatvilágán kívül a bazalttal kapcsolatban is bővíti tudásunkat. A kilenc állomás a Margit-kápolnától indul, és az egész hegyet bejárva a Somló-várat is érinti. 

Kilátás a Somlói Borok Boltjától

A Somló-hegy igazi kis oázis a szőlészek és borászok számára. Együttműködésre törekedve dolgoznak közös céljaikon, igyekeznek fejleszteni a régiót és fellendíteni a turizmust a szőlészet és a borászat fenntartása mellett. A terület hazánk legkisebb borvidékének szerves részét képezi, a Ságheggyel és a Kissomlyóval kiegészülve alkotják a Somlói borvidéket. A hegyvidéken főként fehér borokat készítenek, a leginkább tájspecifikus fajták az Olaszrizling, a Juhfark, a Furmint és a Hárslevelű. Amennyiben több termelő borait szeretnénk megkóstolni vagy megvásárolni egy helyen, érdemes ellátogatnunk az úttörő módon több, mint 130 különböző bort kínáló Somlói Borok boltját. Somlóvásárhelyről a Margit-kápolna irányába indulva útba esik a teraszos pincehelyiség, így a kirándulás után finom borok kortyolása közben pihenhetünk és élvezhetjük a csodás panorámát.

Kaszálórét félúton a Szent István-kilátóhoz

A tanösvény kiindulópontján parkolót is találunk, így az eddig tartó utat gépkocsival is megtehetjük. Már innen is nagyszerű kilátásban lesz részünk, a bazaltból épült falakat szőlőföldek határolják egészen a hegy lábáig, onnantól pedig a gabonaföldek veszik át az uralmat. Meredeken felfelé indul az út, amely bazaltos ösvényen a fák közé vezet minket. Innen kiérve egy hatalmas kaszálórétre érünk, ahol nyár végén szalmabálák teszik még idillibbé a hosszan elnyúló, lankás tájat. Újabb meredek ösvény következik, amely kökénybokrok között, lilás-vöröses talajon vezet fel a Szent István-kilátóhoz. A Somló-hegy csúcsán álló, természetesen bazalt tufából épült magaslat tetejére belépőjegy ellenében mászhatunk föl. A közelben piknikezésre alkalmas asztalokat és padokat, illetve érdekes műalkotásokat találunk. Ez utóbbiak egyike egy fából készült hatalmas kereszt, amely mellett egy modern szobor mintázza Szent Istvánt.

Régi pince Doba mellett, innen indul az út a Somló-várhoz

A hegy másik oldalán találjuk a romos állapotú Somló-várat. Ide nem csak a tanösvényt követve juthatunk el, hanem Doba felől is felsétálhatunk. A településről lezárt, meredek aszfaltút vezet a magaslatra az erdőben. Akármelyik utat is választjuk, mindenképpen érdemes megtekintenünk a kővárat, amelynek ma már csak néhány része van felismerhető állapotban. Ezek közül az egyik a konyha tűzhelye, a másik pedig a palota. A romokból kilépve egy sziklaoromra jutunk, ahonnan visszapillantva nagyszerűen látszanak a várfalak. Alattunk itt is apró falvak, szőlőföldek és messze nyúló síkság alkotják a tájat.      

A Somló-vár maradványai

Az úrkúti Őskarszt

Úrkút egy Ajkától 10 km-re fekvő kis község. Legfőbb nevezetessége a településről Városlődig vezető 6,2 km hosszú Erdei tanösvény, amely 25 állomáson keresztül mutatja be az erdő növény- és állatvilágát, illetve az erdőgazdálkodás alapjait és fontosságát. A tanösvény kétségtelenül legérdekesebb állomása az úrkúti vagy Csárdahegyi Őskarszt. A különleges képződmény Úrkút határában fekszik, és közel 2,2 hektáron terül el. A környéken egymást érik a bányák, az úrkúti Őskarszt is emberi kéz által alakult ki. A területen mangánt bányásztak külszíni fejtéssel. Azonban itt a tevékenység a kézi fejtésnek és a kevés robbantásnak köszönhetően nem károsította nagy mértékben a felszínre került formakincseket. A park szabadon látogatható, több táblán mutatja be a Bakony kőzetfelépítését és a karsztosodás folyamatát. 

Leereszkedés a mélybe - az első lépcsősor

A következő lépcső a második udvarba vezet

Kis fakerítésen át jutunk be a védett területre, ahol azonnal vethetünk egy pillantást az Erdei tanösvény állomásait bemutató térképre. Tovább haladva egyre több szikla emelkedik ki a talajból, amíg egy nagyobb mélyedést fedezünk fel a piknikezésre kialakított padok és asztalok mellett. A kis ízelítő után indulhatunk is a hegy gyomrába. Innen pár lépésre találjuk az őskarsztot, amelyet két úton járhatunk be. Az egyik lefelé vezet a képződmény aljába, a másik pedig a peremén visz körbe. Mi először lefelé indultunk. Egy hosszú, fából készült lépcsősor vezet le a mélybe. Ez közvetlenül a sziklafal mellé épült, így a közelből jól megfigyelhető a vöröses-barnás kőzet, és az azon éldegélő pókhálókkal tarkított mini páfrányok. Leérve a melengető nyári napsugarakat elnyelő, nyirkos, hideg lyukba érünk. Ez a katlan az őskarszt első udvara. A növényzet kezdi újra visszahódítani a területet, egy vékony ösvényen kívül mindent cserjék és a sziklában gyökeret eresztett hajtások borítanak. A sziklafalra feltekintve egy óriás gyomrában érezhetjük magunkat. A napfény az egyik oldalát még megvilágítja, ám a másik mély sötétségbe borul. Az első udvarból újabb falépcső vezet még mélyebbre, egy kisebb katlanba. Itt már csak egy barlang és a körülöttünk emelkedő sziklafalak várnak ránk, nincs túl sok hely sétálgatni. Ugyanezen az útvonalon juthatunk vissza a mélyedés peremére. Visszafelé még jobban látszanak a sárgás-vöröses-barnás sziklafalak a nap fényében. Elképesztő színorgia az átlagos egyszínű szürkéhez képest.  

Így mutat az őskarszt, ha rásüt a napfény

A színes sziklafal közelről

A másik útvonalon megkerülhetjük a mélyedést, és több kilátópontról tekinthetünk le a sziklafalakra. Jobbra indulva máris egy megfigyelőhelyre vezet az út. A fák ágait félretolva lepillanthatunk az első és második udvar közötti falépcső környékére. Sűrű erdőben vezet tovább az ösvény egy újabb kilátóponthoz, ahol a sziklára kimerészkedve a szemközti kőfalat és az első udvar gyomrát figyelhetjük meg. Innen kisebb kitérővel néhány különálló sziklaformátumot tekinthetünk meg az őskarszt oldalában. Továbbsétálva letekinthetünk egy különálló, hosszanti mélyedésre, amely az őskarsztba vezet. Az út ezt a szakadékot megkerülve visszavezet az őskarszt oldalába, ahonnan nagyszerűen belátható a képződmény első udvarába vezető lejárat környéke is. Végül az ösvényt követve visszajutunk a bejárathoz, ahol piknikezhetünk, vagy az Erdei tanösvény jelzését követve egy nagyobb kirándulást is tehetünk a környéken. 

Visszapillantás a második udvarból

Az első lépcsősor az őskarszt pereméről

Magyarpolány: A Kálváriától a Szent-kútig

Kilátás a Kálvária tetejéről Magyarpolányra

A Plébánia épülete

Magyarpolány festői települése önmagában is szemet gyönyörködtető látnivaló. Az ezer léleknél alig többet számláló falu hazánk azon különleges települési közé tartozik, ahol nagyszerű állapotban maradt fenn egy tradicionális városmag. A hófehérre meszelt, hosszúkás, tornácos parasztházak mellett szintén hosszúkás parasztudvar fekszik. A két házsor között hatalmas, szellős tér került kialakításra, melynek egyik szélén fut az aszfaltút. Középen fákkal beültetett, füves terület található a sok faluból hiányzó járdával, mindez a csodás épületekkel körülvéve. Összesen 43 ház áll műemléki védettség alatt. Egyikükben került kialakításra a tájház, amely 200 Ft ellenében tekinthető meg. A fából ácsolt kapun betekintve azonnal vonzani kezd a színes virágokkal beültetett, boltíves tornác. Belül tradicionális bútorokkal berendezett szobákat csodálhatunk meg. A faluban további 40 épület élvez helyi védelmet, a települést pedig műemlékeinek példamutató védelméért  már Europa Nostra díjjal is jutalmazták.

A Kálvária stációi

A Szent Szűz kápolna

Sétánk azonban egy kicsit messzebbről, a falu másik nevezetességétől indul. A Magyarpolányi kálvária a Szent László templom mellett fekszik. A faluba kanyarodva már messziről feltűnik a házak közül kiemelkedő, meredek domboldal. A templom előtt kényelmesen leparkolhatunk. A Kálvária kapuján belépve elénk tárul a pihenőkkel tagolt 153 lépcsőfok. Minden pihenőnél egy stációt csodálhatunk meg, amelyek fából készült, festett szobrok segítségével illusztrálják a vallásos jeleneteket. A dombtetőre felérve találjuk a gyönyörű, neogótikus stílusban épült Szent Szűz kápolnát. A barokk kálvária a falu stílusának megfelelően, fehérre meszelt falaival beleolvad a településbe. Letekintve lábaink előtt hever Magyarpolány, ezt a panorámát élvezhetjük a lépcsőn visszafelé sétálva. A Szent László templommal szemben fahíd ível át a Szent-kút irányába tartó aszfaltút fölött. Ezen átsétálva tekinthetjük meg a Plébánia hófehér, tradicionális épületeit.

A Szent-kút Szűzanya szobra

A Szent-kút és a legendás bükkfa

Innen csak az aszfaltutat kell követnünk, amely kivezet minket a faluból, hogy elérjünk a Szent-kúthoz. A hely arról lett nevezetes, hogy egy legenda szerint egy vadászt itt szállt meg az ördög. Már haldoklott, amikor a Szűzanya megszabadította szenvedéseitől és kiűzte belőle az ördögöt. A vadász hálája jeléül szentképet állított az ott álló bükkfára. Évekkel később egy helyi asszony álmot látott a szent helyről, és nem nyugodott addig, amíg el nem vitték ide. A kutat már benőtte a gaz, de a helyiek megtisztították és oltárt, padokat, kutat emeltek. A Szent-kúthoz újabb kálvária vezet az erdőben. Amint elhagyjuk Magyarpolány házait a sárga kereszt jelzést követve az első stációt jelző feszülethez érünk. A szobor fenyvesek árnyékában áll, növényekkel körbeültetve. Út közben vadszeder bokrok, fenyő illat, és jó idő esetén csodás napsütés kísér. A sziklás, széles útról tábla jelzi, hogy mikor kell lekanyarodnunk jobbra a kúthoz. Sűrű erdőbe érkezünk, ahol csak egy vékony ösvény vezet tovább. Néhány száz méter múlva megérkezünk a szent helyre. Valóban ott áll a hatalmas bükkfa, törzsén keresztek és szentképek. Körülötte fából ácsolt padsorok állnak egy kis kerítéssel körülvéve, ide járnak a helyiek imádkozni. Kis, tetővel fedett kútból csordogál a vékony vízsugár. Peremén bögrék jelzik, hogy vize iható. A szent hely koronája pedig a Szűzanyát ábrázoló szobor. Innen visszasétálhatunk Magyarpolányba azon az úton, amelyen érkeztünk, de ha tovább követjük az erdőben a sárga kereszt jelzést, majd jobbra fordulunk a sárga sávon, akkor is visszajutunk a Kálváriához.