Az
elmúlt egy év során, sajnos a JOSZ nagyon kevés közvetlen megkeresést kapott,
azokat is elsősorban képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos kérdésekben.
Azonban
amennyire eljutottak hozzánk a hírek, a tolmácsok leginkább égető problémái a
kifizetésekkel, előnytelen szerződésekkel, a munkaköri feladatok
meghatározásával és az önkényes munkáltatói döntésekkel kapcsolatosak. Vagyis
elsősorban munkavállalói problémák.
A
JOSZ szakmai érdekek képviseletére és oktatásra létrehozott szervezet, ezért a
jelnyelvi tolmácsok munkavállalói érdekeit nem tudja hatékonyan képviselni.
Nincs lehetősége például arra, hogy azonos szerződési feltételeket vagy
kollektív szerződést harcoljon ki valamennyi, a jelnyelvi tolmácsszolgálatokban
alkalmazott tolmács számára.
Munkavállalói
érdekek képviseletére csak akkor lenne lehetőség, ha a JOSZ szakszervezet
lenne. Ez esetben viszont a szakmai érdekek képviseletét nem tudná ellátni.
Mivel
a jelnyelvi tolmácsok aktuális problémáinak jelentős részére megoldást
jelentene a szakszervezet megalapítása, a JOSZ jelenlegi elnöksége mindenképpen
támogatna egy ilyen kezdeményezést, és ehhez nagyon szívesen megadnánk minden
segítséget is, amit JOSZ-ként adhatunk. Ezért arra gondoltunk, hogy fokozatosan
– az érdeklődés mértékének megfelelő ütemben – összeszednénk a szakszervezet alapításához szükséges
tudnivalókat.
Elsőként a szakszervezet előnyeit, és az
alapítás alapfeltételeit.
Kérjük, hogy akit foglalkoztat a szakszervezet kérdése, és szeretne aktívan részt venni a munkavállalói érdekérvényesítésben, jelezzen e-mailben ([email protected]), privát üzenetben, vagy akár itt a blogon hozzászólásban! Így mi is látjuk, hogy mekkora az érdeklődés, és tudunk közvetíteni az érdeklődök között.
Mire jó a
szakszervezet?
1)
A szakszervezet egy olyan egyesület, amelynek elsődleges célja a munkavállalók
(a szakszervezet tagjai) munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása,
védelme.
Ezen
felül célja lehet még minden olyan tevékenység, amely elsősorban a
munkavállalói érdekképviseleti, érdekvédelmi és érdekérvényesítési
tevékenységgel függ össze.
Ilyenek
például: a munkakörülményekkel, munkavédelemmel, bérezéssel összefüggő
érdekképviselet, kollektív tárgyalások folytatása, kollektív szerződés
megkötése, munkáltatással összefüggő jogszabályok betartásának ellenőrzése, a
munkavállalók szociális, kulturális, gazdasági érdekeinek védelme stb.
2)
A szakszervezet tagjait megilletik a kollektív munkavállalói jogok. A
munkavállalókat képviselő szakszervezet (illetve annak tisztségviselője)
például kérhet tájékoztatást a munkáltatótól a munkáltatásra vonatkozó
terveiről, vagy a munkáltatói döntések meghozatala előtt véleményezheti azokat.
Így a szakszervezetnek lehetősége van arra, amire az egyéni munkavállalónak
nincs, hogy munkáltatói döntéseket befolyásoljon vagy akár megelőzzön.
3)
A szakszervezet egyeztethet, megállapodhat a munkáltatóval, sőt, külön
szerződést is köthet.
4)
A munkavállalói szervezetek képviselőit a törvény védi a munkáltatóval szemben,
például nem lehet őket rövid határidővel elbocsátani.
5)
A munkavállaló nem köteles a tagságáról tájékoztatni a szakszervezetet, a
szakszervezet sem köteles tájékoztatni tagjairól a munkáltatót, csak abban az
esetben lehet erre szükség, ha a munkáltatónak a kollektív szerződésben
foglaltak teljesítéséhez tudnia kell, hogy a szerződés mely tagokra vonatkozik.
Ugyanakkor
a szakszervezeti tagság önmagában nem lehet indok a munkáltatónak arra, hogy
felmondjon a munkavállalónak.
6) A szakszervezet, meghatalmazással,
képviselheti tagjait gazdasági és szociális érdekeik védelme céljából bíróság,
hatóság és egyéb szervek előtt is.
Hogyan kell
szakszervezetet alapítani?
1)
A szakszervezet alapítása megegyezik az egyesületével, amennyiben ehhez is
kell:
- 10 alapító tag
- alapszabály
- alapító ülés jegyzőkönyve
- képviselő testület választása (és
képviseletre jogosultak)
- a képviselők tisztségvállalási
nyilatkozata
2)
Tagok lehetnek azok, akiket tagként az alapszabály, vagyis az alapító tagok,
meghatároznak.
Szakszervezetnek
tagjai lehetnek: magánszemélyek, jogi személyek és ezek jogi személyiséggel nem
rendelkező csoportjai (ha az alapszabály úgy rendelkezik).
Ezen
kívül meg kell határozni, hogy mely munkáltatók munkavállalói léphetnek be,
vagy milyen területen, ágazatban dolgozók lehetnek a szakszervezet tagjai.
Az
egyesületekhez hasonlóan itt is lehetnek pártoló és tiszteletbeli tagok.
3)
Ami azonban eltér az egyesülettől (!)
-
A szakszervezet tagjai csak munkavállalók lehetnek (vagyis olyanok, akiknek
munkaszerződésük van).
-
A szakszervezetet általában az egy munkáltatóval munkaviszonyban lévő
munkavállalók alapítják (vagyis, pl.: "Kocsikerékkötők
szakszervezetét" hoznak létre).
-
A szakszervezet lehet azonos régióban, ágazatban vagy munkakörben dolgozók
szervezete is (ekkor "Kerékkötészeti dolgozók és fakarikából vaskarikát
esztergálók szakszervezetét" alapítanak), de ahhoz, hogy a különböző
munkáltatóknál dolgozó tagjainak érdekeit képviselje, képviselettel kell
rendelkeznie a munkáltatóknál, vagyis kell legyen ózdi, ajkai és diósgyőri
tag/csoport, illetve képviseletre jogosult tisztségviselő.
-
A szakszervezetet csak akkor illetik meg a szakszervezeti jogok, ha képviselete
van annál a munkáltatónál, ahol a tagok munkavállalók. Ez azt jelenti, hogy a
szakszervezetnek kell legyen olyan tisztségviselője, aki az alapszabályban is
nevesítve van és arra jogosult, hogy képviselje a szakszervezetet a munkáltató
felé. A szakszervezetnek hivatalosan fel kell vennie a kapcsolatot a
munkáltatóval, és jeleznie kell, hogy ki a képviseletre jogosult személy.
Így
az alapszabálynak külön rendelkeznie kell arról is, hogy mely munkáltatónál
mely tisztségviselő jogosult a tagok képviseletére. A képviseletet meglehetősen
részletesen szabályozni kell.
A
fentiek alapján tehát szinte bizonyos, hogy a megbízási szerződéssel vagy
vállalkozói szerződéssel tevékenykedő jelnyelvi tolmácsokat – még ha tagjai is
a szakszervezetnek – a Munka törvénykönyve alapján nem illetik meg a
munkavállalói jogok, és a szakszervezet nem tudja őket azonos hatékonysággal
képviselni.
