Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Legalább két állást vállalnak a Z generációsok, ha nem akarnak éhen halni - Izgalmas felfedezést tettek spanyol régészek, fény derülhet egy középkori titokra
- Az eddig ismert legrégebbi hangyafajt fedezték fel Brazíliában
- Addig toljuk a fűnyírót, amíg mind bele nem halunk
- Egyre menőbb kereszténynek lenni a Z generációsok körében
Swennen professzor, a Louvaini Katolikus Egyetem Trópusi Terménynemesítő Laboratóriumának vezetője huszonkét éve dolgozik a banánfélék nemesítésén, kutatásait Belgiumban és Nigériában, a Nemzetközi Trópusi Mezőgazdasági Intézetben (IITA) végezte. Belgiumi laboratóriuma tartja fenn a világ legnagyobb banánfajta-gyűjteményét, a jelenleg 1300 alfajt nyilvántartó INIBAP Tranzit Központot. A központ ingyenesen látja el a világ kutatóit és növénytermesztőit szövetmintákkal és palántákkal. A laboratórium egyike annak az öt belga intézetnek, melyek a banán génállományának feltérképezésén dolgoznak. A feladat várhatóan öt évet és évi 3-4 millió dolláros költségvetést vesz igénybe.
- Miért éppen a banánt választották géntérképezésre?
|
| Ronny Swennen professzor |
A banán génállománya mindössze 25 százalékkal nagyobb, mint a rizsé - melyet egyébként már szekvenáltak - így ideális alany a feltérképezésre. A kezdeményezésen dolgozó kutatók száma nem túl nagy, ezért gazdaságosan kell működnünk. A Globális Banángenóm-konzorcium megalapításáig egymástól elszigetelve dolgoztunk. Most egyesítettük erőforrásainkat, és a feladatok megosztásával hatékonyabban dolgozhatunk. A konzorciumot nonprofit szervezetek alkotják, ez azt jelenti, hogy a kutatás valamennyi eredménye szabadon elérhető lesz, a kifejlesztett növényeket pedig kis területeken gazdálkodóknak adományozzuk.
A szekvenálásra a Calcutta 4 nevű fajtát választottuk ki, amely ellenálló a fekete Sigatoka-kórral szemben. Ez a gomba a banán leveleit támadja meg, és akár 50 százalékos csökkenést is eredményezhet a terméshozamban. A vegyszeres növényvédelem túlságosan drága, mivel a cserjéket hetente kéne a gomba ellen permetezni. Mi küljük ki valamennyi géntérképező laboratóriumnak a saját Calcutta 4 példányainkat, hogy így bizonyosan mindannyian ugyanazon a genómon dolgozzunk.
A termesztett banán steril növény: sem magokat, sem pollent nem termel, ezért dugványozással szaporítják. Ez azt jelenti, hogy nem lehet keresztezéssel ellenállóvá tenni a betegségekkel szemben. Ázsiában vannak olyan vad banánfajták, amelyek termelnek pollent, a 3000 éve Afrikába vitt fajták azonban sterilek. Ez azt jelenti, hogy az afrikai növények gyakorlatilag semmit sem változtak az eltelt idő alatt, míg a vad ázsiai fajták fejlődtek. Ennek a különbségnek köszönhetően rendkívül érdekes következtetések vonhatók le a növények tanulmányozásából, hiszen remek példáját mutatják annak, hogyan alkalmazkodtak a növények környezetükhöz.
|
Létezik egy vírus, a banáncsíkozó vírus, amely beépül a banán génjeibe, de egy bizonyos ideig nem csinál semmit. Egyszer aztán aktiválja magát, és sárga csíkok jelennek meg a növény levelein, a fertőzés alultápláltság esetén a növény pusztulásához is vezethet. A vírus működési mechanizmusának tanulmányozása segíthet jobb gén-targetálási és gén-kifejezési módszerek kifejlesztésében.
- Miért ennyire kevéssé ellenálló a banán a betegségekkel szemben?
- Mivel a legtöbb banánt steril növény létére klónozással szaporítják, a banánföldek genetikailag igen homogénak és így rendkívül érzékenyek a betegségekre. A betegségek emiatt gyorsan terjednek és nehezen eliminálhatók. Ráadásul a különböző banánfajták is nagyon hasonlók genetikailag, mivel egymásból, mutációk útján nemesítették őket. Például Afrikában mind a 119 főzőbanán-fajta mindössze 3-8 fajtából ered. Így az összes fajta nagyon érzékeny a betegségekre és fertőzésekre.
- Hogyan képesek új fajták nemesítésére, ha a banán steril növény?
- A banán sterilitása komoly problémát jelent a növény új fajtáinak nemesítésén dolgozó kutatók számára. A vad fajták képesek magokat és pollent termelni, azonban gyümölcsük nem ehető. A legtöbb ehető fajta ezzel szemben nem termel pollent és magvakat. Az a néhány ehető banán, amely magot ad a vad banánnal történő beporzás után, fürtönként legfeljebb öt magot adnak. A tudósoknak így keresztezniük kell a vad és a háziasított fajtákat, majd elültetni azt a néhány magot, amely esetenként megterem, és várni, hogy kikeljenek. Ezek után a kutatóknak mintegy 18 hónapot kell várniuk, míg a növények termőre fordulnak, hogy ki tudják választani a kívánt tulajdonságokkal rendelkező példányokat. A géntérképezés sokat segítene a nemesítőknek, mivel a molekuláris markerek lehetővé tennék a kutatóknak a kívánt tulajdonságokkal rendelkező növények kiválasztását akár néhány héttel a csírázás után. Ez jelentősen felgyorsítaná a folyamatot, egyszerűbbé és olcsóbbá tenné.
- Miért kezdett el banánnal foglalkozni?
- A véletlenen múlt a dolog. 1978-ban végeztem a Leydeni Egyetemen, ahol gyapottal végeztem kutatásokat. Az egyetem éppen akkor olyan embert keresett, aki a trópusokon banánnal foglalkozna. Elvállaltam a megbízatást, a gyapottal szerzett tapasztalataimat sikeresen alkalmaztam a másik növénynél. Tizenkét éven át dolgoztam Nigériában, ahol 400 fajtából álló banángyűjteményt hoztam létre. Leuvenben jelenleg 1300 banánfajtát tartunk nyilván. Mostanában Leuvenben dolgozom, de rendszeresen utazom mindenfelé a világban, banánmintákat gyűjtve.
- Sok banánt eszik? Saját célra is termel?
- Igen, rengeteg banánt eszem. A legtöbb ember Európában el sem tudja képzelni, hányfajta íze, formája, színe lehet a banánnak. Itt csak a "szupermarket-alfajt" ismerik, pedig annyiféle van még! Ahogy mondja, az intézetben nevelt banánokról is szoktunk enni.
|
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
