hatkontinens

Kalandok vadkeleten -Erd�ly

2001. 07. 23., 20:06 | Friss�tve: 2001. j�lius 24., kedd 16:40

Erd�ly indokolatlanul elfeledett t�rac�lpont. Pedig els�rang� hely t�r�z�sra, sziklam�sz�sra, hegyiker�kp�roz�sra, a szocre�l lak�telepek vil�ga pedig vadkeleti kalandokat tartogat.

Ahogy haz�nk term�szetj�r�inak piros kock�s ingjei, csehszlov�k bakancsai �s lengyel cs�v�zas h�tizs�kjai az �vek sor�n m�rk�s felszerel�sekre cser�l�dtek, �gy felejt�dtek el az addig klasszikus t�ra- �s kir�ndul�vid�kek. Erd�ly is az Alpok, a Pireneusok, vagy ak�r tengerent�li c�lok m�g� sorol�dott, noha a term�szet �s a tradicion�lis kult�ra v�ltozatlanul leny�g�z�. Csup�n a mi ig�nyeink v�ltoztak. Az "ez van - ezt kell szeretni" attit�d a KGST-vel egy�tt eny�szett el, �s manaps�g a turista m�r nem megy el szemrebben�s n�lk�l egy n�h�ny �r�s hat�r�tkel�si proced�ra, a lepattant t�megk�zleked�s, vagy ak�r a sz�nvonaltalan �ttermi kiszolg�l�s mellett. Ha azonban k�pesek vagyunk mindezeket a "Vadkeleti b�j" kateg�ri�ba sorolni, tov�bb� figyelembe vessz�k Erd�ly gazdag term�szeti �s kultur�lis kincseit, sz�m�thatunk r�, hogy �lvezni fogjuk a D�ci�k orsz�g�ba tett kir�ndul�st.

B�k�si szoros
Erd�ly nagyszer� hely az orsz�gj�r�shoz, igen j� t�raterep, lehet szikl�t m�szni, �s a mountain bike-osoknak sem kell megfelel� �sv�nyek ut�n kutatniuk. Noha sz�mos nagy m�lt� v�ros is megtal�lhat� a k�rny�ken, t�r�inkat �rdemes term�szetk�zeli c�lpontok ir�ny�ba szervezni, hacsak nem szeretn�nk szomor� lak�telepgy�r�k �ltal szorongatott �v�rosokban fejl�d�sr�l �s visszafejl�d�sr�l merengeni. V�ltoz�sok term�szetesen Rom�ni�ban is bek�vetkeztek, hogy a legjellemz�bbet eml�ts�k, a D�ci�k ter�let�n. M�g haz�nkban m�g mindig csak egy t�pus� D�cia l�tezik, Rom�ni�ban -a galapagosi pintyek formagazdags�g�hoz hasonl�an- D�ci�k tucatnyi alfaja fejl�d�tt ki. A figyelmes l�togat� megfigyelhet sportosan g�mb�ly�tett form�j�t, mer�szvonal� h�t�r�ccsal szereltet, pick-up t�pus�t, cabri�t, vagy ak�r "King of the Road" felirat�t is.

Az igazi �rdekess�gek azonban m�giscsak a kis falvakban, �s a hegyek k�zt v�rnak r�nk. A term�szeti k�rnyezet mellett a helyiek megkap� k�zvetlens�ge �s �zes besz�de is meg�r egy k�rutaz�st. Minim�lis el�k�sz�letek ut�n kellemes id�t t�lthet�nk a medv�k �s a k�m�nyp�linka haz�j�ban.

Megk�zel�t�s

Dacia old school
Busz: Szinte minden jelent�sebb erd�lyi v�rosba eljuthatunk aut�busszal. A f�lleg�lis j�ratok rendszeres id�k�z�nk�nt indulnak a budapesti N�pstadion aut�busz-�llom�s m�g�tti parkol�b�l. Az indul�si id�pontok a Vol�n hivatalos menetrendj�n olvashat�k, jegyet azonban csak a buszvezet�t�l v�s�rolhatunk. A jegy 4-6 ezre forintba ker�l, a menetid� nagyj�b�l 10-15 �ra k�z�tt van. Az utaz�s k�nyes pontja a hat�r�tkel�s, amely az aktu�lis asztrol�giai helyzett�l f�gg�en 1-3 �r�s m�sort jelent. Az �tl�ptet�si met�dus �rz�keltet�s�re egy, a buszon feljegyzett p�rbesz�d: "-Anyu, mikor kezdenek turk�lni a csomagjainkban? -Majd ha a b�csik befejezt�k a k�v�z�st."

Vonat: Vonatok a _ p�lyaudvarr�l indulnak. Helyjegy v�s�rl�s�val biztos�thatjuk, hogy k�nyelmesen szeml�lhess�k, ahogy kev�sb� szerencs�s utast�rsaink embercsemp�sz kamionokban szok�sos t�megben �llj�k v�gig a 10-14 �r�s utat. A vonat a buszn�l valamivel dr�g�bb, de j� es�llyel r�videbbek a hat�r�tl�p�sek. Csomagjainkat soha ne hagyjuk �rizetlen�l. Lop�sok szempontj�b�l k�l�n�sen az �jszakai vonatok vesz�lyesek.

Dacia nu school I.
Aut�: A rom�n utak min�s�ge igen sz�les sk�l�n mozog. A frissen aszfaltozott, sima szakaszok mellett sokszor tal�lkozunk majd a 20-30 kilom�teres sebess�ghat�r �tl�p�s�t tengelyt�r� k�ty�kkal megakad�lyoz� utakkal is. S�t a hegyek k�zt r�t�vedhet�nk harmadrend� �tk�nt jel�lt, de nem burkolt "�sv�nyekre" is (pl.: Bucsin-tet�).

A s�vok sok helyen nincsenek is felfestve, l�v�n jelent�s�g�k a helyi k�zleked�sben csek�ly. �vatosan vegy�k teh�t a bel�thatatlan kanyarokat, mert n�ha mindk�t t�rf�len brav�ros el�z�si man�verek zajlanak. Az �jszakai vezet�s pedig a kivil�g�tatlan ker�kp�rok, �s az igen s�r� szek�rforgalom miatt ig�nyel fokozott figyelmet.
Az �zemanyag a hazain�l l�nyegesen olcs�bb, 130-160 Ft.

Aut�stop: A hat�r gyalogosan is keresztezhet�. Fontos tudnival�, hogy Rom�ni�ban a stop�rt is fizetni szok�s, nagyj�b�l az adott szakaszra sz�m�tott aut�buszjegy �r�t.

Dacia nu school II.
�rak, p�nz: Rom�nia vil�gviszonylatban is jelent�s milliomos popul�ci�val b�szk�lkedhet. Magyar�zat, hogy 1 forint k�zel 100 lejt �r a feketepiacon. Egy kg keny�r�rt 16 ezer lejt, egy liter tej�rt 18 ezret, egy kiad�s �ttermi eb�d�rt pedig 80-100 ezer lejt kell fizetn�nk.

Sz�zezrek �s milli�k felett rendelkezve folyamatosan, rom�niai tart�zkod�sunk megismertet minket azzal, hogy milyen lehet Bill Gates-nek lenni.
Az �tra forintot vagy n�met m�rk�t vigy�nk, m�gpedig k�szp�nz form�j�ban.
V�ltani bankban, �s feket�n, az utc�n, boltokban, aut�buszon is tudunk.

T�rk�p: T�rk�ppel �rdemes m�g itthon felszerelkezni. Erd�ly igen sok r�sz�r�l tal�lhatunk turistat�rk�pet, sajnos akadnak azonban lefedetlen vid�kek is. L�tezik �tfog� Erd�ly �s Sz�kelyf�ld t�rk�p is. Turistat�rk�pekr�l b� vebben( http://www.dimap.hu/kiadvanyaink.html)

Sz�ll�s: A nagyobb turistacentrumok k�rny�k�n tal�lhatunk alapfelszerelts�g� kempingeket. N�h�nyukban kis fah�zakat is b�relhet�nk 80- 100 ezer lej (800- 1000 Ft) k�r�li �sszeg�rt. Motelekben 120 ezer lejt�l tal�lhatunk sz�ll�st.
A hegyekben tal�lhat� mened�kh�zakban 120- 130 ezer lej k�r�l alhatunk, b�r a k�r�lm�nyeket ismerve �rdemesebb saj�t s�trunkat haszn�lni.

hirdet�s
hirdet�s