Ugrás a tartalomhoz

Szergej Boriszovics Ivanov

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szergej Boriszovics Ivanov
SzületettСерге́й Бори́сович Ивано́в
1953. január 31. (71 éves)[1]
Leningrád
Állampolgárságaorosz
GyermekeiSergey Ivanov
SzüleiBoris Ivanov
Foglalkozása
Tisztsége
  • Secretary of the Security Council of Russia (1999. november 15. – 2001. március 28.)
  • védelmi miniszter (2001. március 28. – 2007. február 15.)
  • First Deputy Chairman of the Government of the Russian Federation (2007. február 15. – 2008. május 12.)
  • First Deputy Chairman of the Government of the Russian Federation (2007. február 15. – 2008. május 7.)
  • Kremlin Chief of Staff (2011. december 22. – 2016. augusztus 12.)
Iskolái
  • Szentpétervári Állami Egyetem Filológiai Kar
  • Academy of Foreign Intelligence
  • Szentpétervári Állami Egyetem
Kitüntetései
  • A Haza Szolgálatáért érdemérem 2. fokozata
  • A Haza Szolgálatáért érdemrend, IV. osztály
  • Vörös Csillag-rend
  • Order "For Personal Courage"
  • Becsületrend
  • emlékérem Moszkva 850. évfordulójára
  • Order of Alexander Nevsky
  • Medal "For the Return of Crimea"
  • Order of Akhmad Kadyrov
  • Ukrán Köztársasági Érdemrend 1. osztály[2]
  • A Haza Szolgálatáért érdemrend 3. fokozata
  • A Haza Szolgálatáért Érdemérem 1. fokozata
  • Katonai Szolgálatért érdemrend
  • Jubilee Medal "70 Years of the Armed Forces of the USSR"
  • Stolypin Medal, 2nd class
  • Medal "For Strengthening of Brotherhood in Arms"
  • Medal «For diligence in performing engineering tasks»
  • Medal "For cooperation with the FSB of Russia"
  • Dank Medal
  • Medal for distinguished military service, 1st class
  • Medal "For Impeccable Service", 2nd class
  • Medal "For Impeccable Service", 3rd class
  • Dostyk Order of grade II
  • medal for distinguished military service
  • Stolypin Medal
  • Ukrán Köztársasági Érdemrend

A Wikimédia Commons tartalmaz Szergej Boriszovics Ivanov témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szergej Boriszovics Ivanov (oroszul: Сергей Борисович Иванов; Leningrád, 1953. január 31. –) orosz politikus, a titkosszolgálattól került vezető állami pozíciókba. Tartalékos vezérezredes, az Oroszországi Föderáció Nemzetbiztonsági Tanácsának állandó tagja, 2016-ig Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi munkatársa.

Pályafutása

[szerkesztés]

Leningrádban született 1953. január 31-én. A Leningrádi Állami Egyetem Bölcsészettudományi Karának fordítói szakán szerzett diplomát 1975-ben. A KGB-ben kezdte pályafutását, kb. két évig a szervezet egyik leningrádi alosztályán Vlagyimir Putyinnal együtt dolgozott. 1981-ben elvégezte a KGB főiskoláját. Finnországban, Kenyában dolgozott. 19911998 között a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) szolgálatában állt.

1998-ban Putyin, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) akkori igazgatója maga mellé vette elemző- és stratégiai tervező helyettesnek. 1999. november 15-én Jelcin elnök kinevezte az állambiztonsági tanács titkárává, majd másfél hónap múlva Jelcin átadta az elnöki hatalmat Putyinnak.

Szergej Ivanov 2001 márciusától védelmi miniszter, 2005 novemberétől emellett a kormányfő egyik helyettese is volt. 2007 februárjában mindkét beosztásából felmentették, egyidejűleg kinevezték a kormányfő első helyettesévé. Ebben a pozíciójában egyik fő feladata az erőszakszervezetek és a hadiipari komplexum felügyelete volt.

2016-ban felmentették a kancellária és az elnöki kabinet vezetése alól, és a közlekedésért és környezetvédelemért felelős különleges elnöki megbízottá nevezték ki, ami lényegében a nagypolitikából való távozását jelenti.[3]

Családja

[szerkesztés]

Felesége vele egyidős, felsőfokú gazdasági végzettséggel rendelkezik. Két fiuk van: Alekszandr, aki 2005-ben halálra gázolt egy idős asszonyt, 2007 közepén egy bankban dolgozott; másikuk, Szergej ugyanekkor a Gazprom óriásvállalat bankjának elnökhelyettese volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. 50/2013
  3. Egy bizarr kód feltalálója lett Putyin jobbkeze (magyar nyelven). Index.hu, 2016. augusztus 24. (Hozzáférés: 2016. augusztus 24.)

Források

[szerkesztés]