Szellő (település)
Szellő | |||
Harangláb | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsváradi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Wesz Józsefné (független)[1] | ||
Irányítószám | 7661 | ||
Körzethívószám | 69 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 106 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 22,82 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,96 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 04′ 00″, k. h. 18° 28′ 00″46.066667°N 18.466667°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 00″, k. h. 18° 28′ 00″46.066667°N 18.466667°E | |||
Szellő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szellő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szellő (horvátul: Seluv[3]) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Pécsváradtól délre fekszik, a Karasica-patak mellett. A szomszédos települések: észak felől Erzsébet, északkelet felől Kékesd, kelet felől Maráza, délkelet felől Liptód, dél felől Máriakéménd, délnyugat felől pedig Kátoly.
Megközelítése
[szerkesztés]Csak közúton közelíthető meg, a Szederkény és Pécsvárad közt húzódó 5608-as úton.
Története
[szerkesztés]Szellő és környéke már a honfoglalás előtt lakott hely volt, ezt igazolják a falu területén talált avar korból származó leletek is.
Nevét az oklevelek 1291-ben említették először egy tizedjegyzékben.
A falu a Pécs-Pécsvárad közötti borkereskedés útvonalának egyik állomása volt.
Az először a patak melletti lapályon álló falu a gyakori áradások miatt később magasabbra, mai helyére költözött át.
A török időkben sem néptelenedett el, mindvégig lakott maradt, bár lakói megfogyatkoztak.
A XVIII. században a megfogyatkozott lélekszámú településre német telepesek érkeztek, akiknek magukkal hozott fejlettebb mezőgazdasági kultúrája által fellendült a falu fejlődése.
1945 utáni kitelepítésekkor innen is több családot kitelepítettek, helyükre később főleg a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyarok érkeztek.
A XX. század elején Szellő település Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 417 lakosa volt a településnek. Ebből 246 magyar, 171 német volt, melyből 410 római katolikus, 6 izraelita volt.
A 2001-es népszámlálási adatok szerint 173 lakos élt a faluban. 2008. január 1-jén 160 lakosa volt.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Tóth Sándor (független)[4]
- 1994–1998: Tóth Sándor (független)[5]
- 1998–2002: Tóth Sándor (független)[6]
- 2002–2006: Szondi Imre (független)[7]
- 2006–2008: Szondi Imre (független)[8]
- 2008–2010: Wesz Józsefné (független)[9]
- 2010–2014: Wesz Józsefné (független)[10]
- 2014–2019: Wesz Józsefné (független)[11]
- 2019–2024: Wesz Józsefné (független)[12]
- 2024– : Wesz Józsefné (független)[1]
A településen 2008. május 18-án időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[13]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 136 | 133 | 137 | 138 | 130 | 113 | 106 | 106 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,7%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 4,7% németnek, 1,6% ukránnak mondta magát (2,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,7%, református 3,1%, evangélikus 3,9%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 14,8% (21,9% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% németnek, 0,9% cigánynak, 0,9% horvátnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,2% volt római katolikus, 3,5% református, 3,5% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 11,5% felekezeten kívüli (41,6% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Lélekharang – A kitelepített családok emlékére Gombos Miklós harangöntő mester öntötte.
Források
[szerkesztés]- A Magyar Köztársaság Helységnévtára
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ a b Szellő települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. május 18. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
- ↑ Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
- ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 3.)
- ↑ Szellő
- ↑ Szellő Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]