Szegényház

A szegényház, korábban Ptochodochium (görögül: ptōchós „koldus” és dochḗ „felvétel”),^[1] (angolul: Almshouse) a kora újkorban fejlődött ki a középkori hospice-ból és kórházból. Gyakran árvaházzal, börtönnel, kórházzal vagy dologházzal párosult.

Leírása

Főleg az idősebbek laktak szegényházakban, akik már nem tudtak magukra keresni. Ott kaptak lakhelyet és napi élelmet. A szegényházak korábban a városkép részét képezték, és csak saját városukból fogadtak be elszegényedett lakókat. Szinte minden falunak volt saját szegényháza.^[2] Idegenek nem kapták meg ezt az ellátást.^[3] A dologházaktól eltérően a szegényházak általában nem voltak zárt intézmények, a belépés – legalábbis formálisan – önkéntes volt.^[4]

A szegényházakat általában gazdag polgárok adományaiból, valamint a város és az egyház támogatásaiból finanszírozták. Vidéken a szegények ellátását részben a közjóból (közföld) fizették.

A szegényház kifejezést ma már szinte kizárólag átvitt értelemben használják, például egy országot „Afrika szegényházaként” vagy egy várost „a régió szegényházaként” írnak le.

Irodalom

Eva-Maria Lerche: Hajléktalan szegények mindennapjai és életkörnyezete. Mikrotanulmány a benninghauseni vesztfáliai szegényház lakóiról (1844–1891). Waxmann, Münster, 2009, ISBN 978-3-8309-2210-0 (németül) (Contributions to folk culture in Northwest Germany. 113)^[5]
Dominik Nagl: Nem része az anyaországnak, de különálló uralmi területek. Jogátruházás, államalakítás és kormányzás Angliában, Massachusettsben és Dél-Karolinában, 1630–1769. LIT, Berlin, 2013, ISBN 978-3-643-11817-2 151. o. (németül) (online)
Kirsten Bernhardt: Szegényházak. A münsterlandi nemesség alapjai (16–20. század). Münster, 2012, ISBN 978-3-8309-2576-7 (németül)

További információk

Literatur von und über Armenhaus im Katalog der Deutschen Nationalbibliothek
Armenhäuser in Münster

Jegyzetek

↑ Ptochiater. In: Herders Conversations-Lexikon. Freiburg im Breisgau 1856, Band 4, S. 632.
↑ Augsburger Allgemeine: Früher gab es in jedem Dorf ein Armenhaus (német nyelven)^{[halott link]}
↑ Vgl. die Dresdener Hausordnung von 1888 in Quellensammlung zur Geschichte der deutschen Sozialpolitik 1867 bis 1914, II. Abteilung: Von der Kaiserlichen Sozialbotschaft bis zu den Februarerlassen Wilhelms II. (1881–1890), 7. Band: Kommunale Armenpflege, bearbeitet von Wilfried Rudloff, Darmstadt 2015, Nr. 106.
↑ Allerdings wurde die freiwillige und zwangsweise Anstaltungsunterbringung nicht selten in derselben Anstalt vollzogen, vgl. Wolfgang Ayaß: Das Arbeitshaus Breitenau. Bettler, Landstreicher, Prostituierte, Zuhälter und Fürsorgeempfänger in der Korrektions- und Landarmenanstalt Breitenau (1874–1949), Kassel 1992.
↑ szerk. Christina Vanja: Rezension zu: Lerche, Eva-Maria: Alltag und Lebenswelt von heimatlosen Armen. Eine Mikrostudie über die Insassinnen und Insassen des westfälischen Landarmenhauses Benninghausen (1844–1891). Münster, 2009 (németül) In: H-Soz-u-Kult, 2010. január 12.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Armenhaus című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

[1] Ptochiater. In: Herders Conversations-Lexikon. Freiburg im Breisgau 1856, Band 4, S. 632.

[2] Augsburger Allgemeine: Früher gab es in jedem Dorf ein Armenhaus (német nyelven)^{[halott link]}

[3] Vgl. die Dresdener Hausordnung von 1888 in Quellensammlung zur Geschichte der deutschen Sozialpolitik 1867 bis 1914, II. Abteilung: Von der Kaiserlichen Sozialbotschaft bis zu den Februarerlassen Wilhelms II. (1881–1890), 7. Band: Kommunale Armenpflege, bearbeitet von Wilfried Rudloff, Darmstadt 2015, Nr. 106.

[4] Allerdings wurde die freiwillige und zwangsweise Anstaltungsunterbringung nicht selten in derselben Anstalt vollzogen, vgl. Wolfgang Ayaß: Das Arbeitshaus Breitenau. Bettler, Landstreicher, Prostituierte, Zuhälter und Fürsorgeempfänger in der Korrektions- und Landarmenanstalt Breitenau (1874–1949), Kassel 1992.

[5] szerk. Christina Vanja: Rezension zu: Lerche, Eva-Maria: Alltag und Lebenswelt von heimatlosen Armen. Eine Mikrostudie über die Insassinnen und Insassen des westfälischen Landarmenhauses Benninghausen (1844–1891). Münster, 2009 (németül) In: H-Soz-u-Kult, 2010. január 12.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]