Jujuy tartomány
Jujuy tartomány (Provincia de Jujuy) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Argentína | ||
Megyéi | 16 megye | ||
Főváros | San Salvador de Jujuy | ||
Jogállás | Tartomány | ||
Székhely | San Salvador de Jujuy | ||
Alapítás éve | 1834 | ||
Polgármester | Carlos Sadir | ||
Irányítószám | 4600 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 811 611 fő (2022)[1][2] | ||
Népsűrűség | 12,8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 3433 m | ||
Terület | 53 219 km² | ||
Időzóna |
| ||
Elhelyezkedése | |||
d. sz. 23° 45′, ny. h. 65° 30′23.750000°S 65.500000°WKoordináták: d. sz. 23° 45′, ny. h. 65° 30′23.750000°S 65.500000°W | |||
Jujuy tartomány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Jujuy tartomány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jujuy egyike Argentína 23 tartományának.
Fekvése
[szerkesztés]Az ország északnyugati részén helyezkedik el.
Története
[szerkesztés]A terület őslakói mezőgazdaságból éltek, háziasították a guanakót. Vályogkunyhókban laktak, falvaikat kőből épült erődök védték. Később rájuk is kiterjesztette hatalmát az Inka Birodalom.
1593-ban a Jujuy völgyében egy kicsi spanyol települést alapítottak. Az indiánok támadásai ellenére a falu meggyökeresedett, növekedni kezdett. A 17. század végén Peru Alkirályság vámhivatalát Córdobából Jujuyba telepítették át. Amikor Peruról leválasztották a Río de la Plata Alkirályságot, Jujuy elvesztette jelentőségét, lakossága csökkent.
A függetlenségi háborúk idején sok összecsapás volt Jujuy környékén, mert a spanyolok csapataikat Peruban koncentrálták. Az itteni emberek megszenvedték a „fölégetett föld” jellegű hadviselést, a tömeges kitelepítést. Végül a spanyolok megadták magukat, de a háború súlyosan érintett a terület gazdasági életét.
Sorozatos belső konfliktusok után a tartomány kikiáltotta elszakadását Tucumán és Salta tartományoktól 1834. november 18-án. Jujuy tartományban megindult a fokozatos gazdasági és társadalmi fejlődés. A 19. század végére a nádcukor-gyártás vált jelentőssé. A 20. század elejére a tartományt vasútvonalak kötötték össze Buenos Airesszel és Bolíviában La Pazzal.
A tartományban 1945-ben kezdett termelni Argentína első modern acélműve, 1969-ben pedig megindult a kőolaj-kitermelés.
Gazdaság
[szerkesztés]Közlekedés
[szerkesztés]Közigazgatás
[szerkesztés]Kormányzók:
Megyék
[szerkesztés]A tartomány 16 megyéből áll:
- Cochinoca (Abra Pampa)
- El Carmen (El Carmen)
- Doctor Manuel Belgrano (San Salvador de Jujuy)
- Humahuaca (Humahuaca)
- Ledesma (Libertador General San Martín)
- Palpalá (Palpalá)
- Rinconada (Rinconada)
- San Antonio (San Antonio)
- San Pedro (San Pedro)
- Santa Bárbara (Palma Sola)
- Santa Catalina (Santa Catalina)
- Susques (Susques)
- Tilcara (Tilcara)
- Tumbaya (Tumbaya)
- Valle Grande (Valle Grande)
- Yavi (La Quiaca)