Egy ország – két rendszer
| Átírási segédlet | |
| Egy ország – két rendszer | |
| Eredeti írásmódja: | egyszerűsített: 一国两制 |
| Szabályos átírása: | Ji kuo liang cse () |
| Egyéb alakjai: | hagyományos: 一國兩制 |
Az egy ország – két rendszer elv az 1980-as években Teng Hsziao-ping (), a Kínai Népköztársaság legfőbb vezetőjének elve volt. Javaslata szerint egyetlen Kína létezne, de az olyan területek, mint Hongkong, Makaó és Tajvan megőriznék saját kapitalista gazdasági és politikai rendszerüket, míg Kína többi részén a sajátos kínai szocialista rendszert alkalmazzák. A három régió önálló politikai, jogi, gazdasági és pénzügyi viszonyokkal rendelkezne, beleértve a külföldi országokkal fenntartott kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat is, Tajvan is fenntarthatná saját katonai haderejét.[1]
Hongkong és Makaó
[szerkesztés]
Az „egy ország – két rendszer” elvet Teng Hsziao-ping () 1984-ben vetette föl Margaret Thatcher brit miniszterelnök asszonynak egy Hongkong jövőjéről szóló megbeszélésen. Ugyanezt Portugália felé is megtette Makaóval kapcsolatban. Az elv lényege, hogy az újraegyesítés után mind a brit uralom alatt álló Hongkong, mind pedig a Portugália által irányított Makaó jelentős önállóság mellett megtarthatná fejlett rendszerét legalább 50 éven át. Hogy 2047 (Hongkong) illetve 2049 (Makaó) után mi fog történni, arról nyilvánosan még nem esett szó.
Kínai Köztársaság/Tajvan
[szerkesztés]A rendszert a kínai kormánynak is felajánlották Tajvannal kapcsolatban, azonban a javaslatot a kormány elutasította. Tajvan haderejét érintően külön javaslatok is készültek. Tajvan főbb pártjai erősen ellenezték az „egy ország – két rendszer” ötletét. Némelyikük ehelyett „egy ország – két kormány” változatot javasolt, mely a Kínai Kommunista Párt ellen irányult, mások szerint pedig az „egy ország – két rendszer” formációban az „egy országnak” Kína helyett a Kínai Köztársaságnak kellene lennie.
A tibeti javaslat
[szerkesztés]A 14. dalai láma 2005-ben hasonló ötlettel állt elő, hogy Tibet részére magas szintű autonómiát biztosítson. Szerinte javaslata elfogadható Kína számára, mivel az „egy ország – két rendszer” illeszkedik a kínai alkotmányba. A kínai állam elutasította a javaslatot. Állításuk szerint az elv Hongkong és Makaó kapitalista rendszerére lett kitalálva, mely rendszer Tibetben sosem létezett.[2]
Források
[szerkesztés]- ↑ One Country, Two Systems. china.org.cn. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
- ↑ „"One country, two systems" not possible for Tibet”, China Tibet Information Center, Embassy of the People's Republic of China in the United States, 2006. július 28. (Hozzáférés: 2011. szeptember 30.)
További információk
[szerkesztés]- Mi a „békés egyesítés, egy ország, két rendszer” irányelv alapvető tartalma?. Magyarország kínai nagykövetsége, 2004. április 14. (Hozzáférés: 2012. július 20.)