Ugrás a tartalomhoz

Afganisztáni háború

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a NATO beavatkozásáról szól. Hasonló címmel lásd még: A Szovjetunió afganisztáni háborúja.
Afganisztáni háború
Amerikai és brit katonák Afganisztánban (2007)
Amerikai és brit katonák Afganisztánban (2007)
Dátum2001. október 7. – 2021. augusztus 30.
HelyszínAfganisztán
Eredmény
Harcoló felek
Koalíció:
  • NATO – ISAF (131 730)[1]
  • Afganisztán
  • Az Operation Enduring Freedom résztvevői

    • 2001-es invázió:

    		Felkelő csoportok
  • Talibán
  • al-Káida
  • IMU
  • HI-Gulbuddin
  • HI-Khalis
  • Hakkani hálózat
  • Lashkar-e-Taiba
  • JeM[2]
  • TTP
  • IEW
  • TNSM
  • IJU

    • 2001-es invázió

    Parancsnokok
    Amerikai Egyesült Államok David Petraeus

    Amerikai Egyesült Államok Stanley McChrystal
    Amerikai Egyesült Államok David D. McKiernan
    Amerikai Egyesült Államok Karl W. Eikenberry
    Amerikai Egyesült Államok David Barno
    Amerikai Egyesült Államok Dan K. McNeill
    Amerikai Egyesült Államok Paul T. Mikolashek
    Amerikai Egyesült Államok Tommy Franks
    Egyesült Királyság Nick Parker
    Egyesült Királyság David Richards
    Egyesült Királyság John McColl
    Kanada Rick Hillier
    Kanada Andrew Leslie
    Olaszország Mauro del Vecchio
    Franciaország Jean-Louis Py
    Németország Goetz Gliemeroth
    Németország Norbert Van Heyst
    Törökország Hilmi Akin Zorlu
    Hámid Karzai
    Bismillah Khan Mohammadi
    Mohammed Fahim
    Abdul Rasid Dosztum

    Usztad Atta Mohammed Nur    		 Mohammed Omár

    Obaidullah Akhund hadifogoly
    Mullah Dadullah harcban elesett
    Mullah Bakht Mohammed hadifogoly
    Jalaluddin Haqqani
    Oszáma bin Láden rajtaütés során megölték
    Ayman al-Zawahiri
    Mustafa Abu al-Yazid harcban elesett
    Muhammad Atef harcban elesett
    Abu Laith al-Libi harcban elesett
    Juma Namangani harcban elesett
    Tahir Yuldashev harcban elesett
    Abu Usman Adil[3]
    Gulbuddin Hekmatyar
    Sirajuddin Haqqani
    Tehrik-i-Taliban command
    Mullah Abdul Ghani Baradar hadifogoly

    Maulana Fazlullah
    Haderők
    NATO – ISAF: 131 730[1]

    Afgán Nemzeti Hadsereg: 138 200 (2010)[4]
    rendőrség: 120 500 (2010)[4]
    Amerikai Egyesült Államok Amerikai seregek az ISAF kötelékén kívül: 48 000 (2008)[5]

    Összesen: 438 430 (2010)
    		 tálibok: ~36 000[6]

    al-Káida: 50-500[7][8]
    Hezb-i-Iszlámi: 1 000[9]
    IMU: 5 000–10 000[10]
    Hakkani milicistái: 1 000[9]

    TTP: 30 000–35 000[11]
    TNSM:4 500
    Összesen: 93 000 (2010)
    Veszteségek
    Afgán Biztonsági Erők

    6,500+ halott[12]
    [13]
    Északi Szövetség:
    200 halott[14][15][16][17]
    Koalíciós erők:
    Halott: 2 219 (amerikai: 1,381, brit: 346, kanadai: 154 egyéb: 338)[18]
    Sebesültek: 12 523+ (amerikai: 9,771,[19] brit: 4 091,[20][21] kanadai: 1200+,[22] ausztrál: 162,[23] román: 44,[24] észt: 43[25])
    Pakisztán
    Halottak: 14
    Megsebesült: 3[26]
    Ellenállók:
    Halott: 1 764*[27][28]

    Sérült és sebesült: 59 465*[27][28]    		tálibok és felkelők
    Halott vagy fogságban: 38 000+
    A Wikimédia Commons tartalmaz Afganisztáni háború témájú médiaállományokat.
    Aktuális fegyveres konfliktusok

    Afganisztáni polgárháború · Arab–izraeli konfliktus · Beludzsisztáni konfliktus · Bahreini felkelés  · Mianmari belső konfliktus  · Cabinda-i felkelés  · Casamance-i felkelés  · Dárfúri konfliktus · Dél-Jemeni felkelés · Dél-kordofáni konfliktus  · Dél-szudáni felkelés  · Dél-thaiföldi lázadás  · Fülöp-szigeteki iszlamista felkelés · Ingusföldi polgárháború  · Magrebi felkelés · Szomáliai polgárháború · Iraki háború · Törökország–PKK-konfliktus · Irán-PJAK konfliktus  · Jemeni Al-Káida felkelés  · Acsoliföldi felkelés · Felkelés Dzsammu és Kasmír államban · Laoszi felkelés  · Naxalita felkelés · Nágaföldi konfliktus · Nyugat-Pápua függetlenségi fegyveres konfliktus · Észak-kaukázusi felkelés  · Északkelet indiai felkelés  · Dél-thaiföldi lázadás · Kivu konfliktus  · Kolumbiai polgárháború · Mexikói drogháború · ONLF felkelés · Ogadeni felkelés  · Orosz–ukrán háború  · Perui belső konfliktus · Sária konfliktus · Sínai felkelés  · Szaadai felkelés · Szomáliai polgárháború · Tripuri konfliktus · Északnyugat-pakisztáni háború  · Szíriai polgárháború  · Észak-Mali konfliktus  · 2011-2012-es libanoni konfliktus

    Sablon:Aktuális/Oldalsáv

    Az afganisztáni háború a NATO és szövetségeseinek beavatkozása az afganisztáni polgárháborúba, amelynek során megdöntötték az iszlám radikális tálibok által fenntartott rendszert. A háború kirobbanásának közvetlen okai a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások voltak, amelyeket a tálibok támogatását élvező és Afganisztánban kiképzőtáborokat működtető al-Káida terrorszervezet hajtott végre az Egyesült Államok területén. A háború a tálibok ismételt hatalomátvételével és az amerikai haderő 2021. augusztus 30-án befejeződött kivonulásával ért véget.

    Előzmények

    [szerkesztés]

    2001. szeptember 11-én (a hivatalos vizsgálat szerint) az Oszáma bin Láden vezette al-Káida lerombolta a New York-i World Trade Centert, két eltérített utasszállító repülőgépet vezetve belé. Ezzel egyidejűleg egy másik gépet belevezettek a Pentagon épületébe, egy negyedik eltérített repülőgép pedig lezuhant Pennsylvania államban, miközben utasai megkísérelték visszafoglalni a terroristáktól. George W. Bush, az Egyesült Államok republikánus elnöke válaszcsapás-sorozatot indított. Az első lépés 2001 novemberében az Oszama bin Ládent és az al-Káida más vezetőit rejtegető, Omár molla vezette radikális iszlám állam, az Afgán Iszlám Emirátus megszállása volt.

    A háború története

    [szerkesztés]
    Helyi tolmács segíti az amerikai hadsereg tisztjét egy akció során (2007)

    A hadjárat egyik célja az al-Káida afganisztáni kiképző táborainak elpusztítása volt, de az Egyesült Államok katonái azt is feladatul kapták, hogy kényszerítsék a tálib kormányt, hogy adja ki Oszáma bin Ládent és számos más al-Káida-tagot. Az Egyesült Államok emiatt felvette a kapcsolatot korábbi afgán mudzsáhidokkal, majd az év decemberében korábbi afgán mudzsáhidok és az afgán diaszpóra vezetői találkoztak Németországban, és tervet fogadtak el az új, demokratikus afgán kormány megalakítására. Ennek eredménye volt az Afganisztán déli részén fekvő Kandahárból származó Hámid Karzai kinevezése az afgán átmeneti hatóság élére.

    A 2002-ben megtartott konferencia, a Loja Dzsirga Karzait elismerte Afganisztán ideiglenes elnökének. A NATO 2003 augusztusában átvette a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) főparancsnokságát. A 2003-ban megtartott Loja Dzsirga új alkotmányt fogadott el, amely 2004 januárjában lépett hatályba. A 2004 októberében megtartott választásokon Hamid Karzai győzött és az Afgánisztáni Iszlám Köztársaság elnöke lett. Képviselőválasztást 2005 szeptemberében tartottak. A Nemzetgyűlés - az első szabadon választott törvényhozás Afganisztánban 1973 óta - 2005 decemberében ült össze, soraiban nőkkel. Miközben megkezdődött az újjáépítés, az ország továbbra is küzdött a szegénységgel, a rossz infrastruktúrával, az aknákkal és más fel nem robbant harci anyagokkal, a nagyméretű máktermesztéssel és ópiumkereskedelemmel, illetve Afganisztán továbbra is heves katonai összecsapások színtere volt. Rendszeresek voltak a tálib felkelők akciói, az al-Káida maradványainak támadásai.

    2007 elején a tálibok növekvő jelenlétére válaszul az Egyesült Államok növelte csapatai létszámát. 2007. január 16-án számolt be az Associated Press riportere, Robert Burns arról, hogy „Az Egyesült Államok tisztjei szerint a pakisztáni katonákkal való tálibellenes együttműködésben vak vezet világtalant.” Továbbá: „A felkelők támadásainak száma 300 %-kal nőtt 2006 szeptembere óta, ami annak a következménye, hogy a pakisztáni kormány békeszerződést kötött az északi Vazirisztán terület törzsi vezetőivel Afganisztán keleti határai mentén. Erről amerikai hírszerző tisztek számoltak be.”[forrás?]

    2011

    [szerkesztés]
    Bővebben: 2011 Afganisztánban

    Tálib hatalomátvétel 2021-ben

    [szerkesztés]
    Tálibok egy Humvee terepjáróval Kabulban, 2021. augusztus 17.
    Christopher Todd Donahue az Amerikai Egyesült Államok hadseregének kétcsillagos tábornoka volt az utolsó amerikai katona, aki elhagyta Afganisztánt 2021. augusztus 30-án
    Bővebben: 2021-es tálib hatalomátvétel Afganisztánban

    A tálibok és a velük együtt dolgozó militáns csapatok egy katonai offenzívája Afganisztán kormánya ellen 2021. május 1-én kezdődött,[31][32][33] az Amerikai Egyesült Államok hadseregének kivonulásával.[34]

    A támadások első három hónapjában a tálibok a vidéki területeken tudtak előrehaladni, 73-ről 223-ra emelve az irányított körzetek számát.[35] Augusztus 6-tól a tálibok elfoglaltak 33-at a 34 afgán tartományszékhelyből.[36][37][38] Augusztus 10-re a tálibok irányították az ország 65%-át.[39]

    A tálibok meglepően gyorsan tudtak területet szerezni.[32][39] Augusztus 10-én amerikai hivatalnokok számításai szerint Kabul, az ország fővárosa, mindössze 30-90 napon belül tálib kézre kerülhetett volna.[40] Ennek ellenére, szinte ellenállás nélkül, augusztus 15-én a tálibok elérték Kabult és elfoglalták azt, ezzel elesett az Afganisztáni Iszlám Köztársaság kormánya.[41] Ugyanezen a napon a tálibok elfoglalták az elnöki kastélyt, miután Asraf Gáni, az ország elnöke elmenekült Afganisztánból.[42]

    A Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő

    [szerkesztés]
    Bővebben: ISAF

    Az amerikai David Petraeus tábornok irányítása alatt működő[43] Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő egy 42 ország katonáit tömörítő katonai csapat. Az itt szolgálók fele amerikai.[44] Az ISAF-ot eredetileg 2001. december 20-án az ENSZ BT azért hozta létre, hogy fenntartsa Kabul környékének a nyugalmát. Pár évig csak ezen a területen fejtette ki tevékenységét.[45] 2003. augusztus 11-én a NATO vette át az ISAF politikai irányítását és koordinálását.[45] 2006. július 31-én az ország déli, majd 2006. október 5-én a keleti részei is az ISAF felügyelete alá kerültek.[46]

    Magyar részvétel

    [szerkesztés]

    Magyar katonák – az MH Tartományi Újjáépítési Csoport néven – szinte a kezdetektől részt vettek a NATO-hadműveletekben. Először csak egy orvosi kontingens, majd 2003 óta egy lövészszázad is kiutazott Afganisztánba. Munkájuk főleg járőrözésből, kísérési és szociális feladatokból állt.[30]

    Jegyzetek

    [szerkesztés]
    1. ↑ a b International Security Assistance Force (ISAF): Key Facts and Figures (PDF). ISAF, 2010. július 6. [2011. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 14.)
    2. ↑ Aunohita Mojumdar, Correspondent of The Christian Science Monitor: Outpost attack in Afghanistan shows major boost in militant strength. Csmonitor.com. (Hozzáférés: 2008. október 2.)
    3. ↑ http://www.longwarjournal.org/archives/2010/08/islamic_movement_of_2.php
    4. ↑ a b Afghan National Security Forces (ANSF). NATO, 2010. október 26. [2012. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 26.)
    5. ↑ RS22633 – U.S. Forces in Afghanistan – July 15, 2008. [2009. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 20.)
    6. ↑ Major-General Richard Barrons puts Taleban fighter numbers at 36,000
    7. ↑ Partlow, Joshua. „Moins de 50 combattants d’al-Qaida en Afghanistan”, slate.fr, 2009. november 11.. [2010. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. július 1.) 
    8. ↑ Roberston, Nic., Cruickshank, Paul. Al Qaeda's training adapts to drone attacks. CNN. 31 July 2009.
    9. ↑ a b „A Sober Assessment of Afghanistan — washingtonpost.com”, Washingtonpost.com (Hozzáférés: 2008. október 2.) 
    10. ↑ Uzbek Fighters in Pakistan Reportedly Return to Afghanistan. Jamestown.org. [2013. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 2.)
    11. ↑ Bajoria, Jayshree. „Pakistan's New Generation of Terrorists”, Council on Foreign relations, 2009. október 26.. [2010. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. április 6.) 
    12. ↑ While U.S. debates Afghanistan policy, Taliban beefs up. Mcclatchydc.com, 2009. október 14. [2009. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 9.)
    13. ↑ Violence kills 100 afghan police every month. [2010. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 2.)
    14. ↑ „Friendly fire kills 3 GIs”, Post-gazette.com, 2001. december 6.. [2007. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. október 2.) 
    15. ↑ Terry McCarthy/Kunduz. „A Volatile State of Siege After a Taliban Ambush – Printout – TIME”, Time.com, 2001. november 18.. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. október 2.) 
    16. ↑ John Pike: VOA News Report. Globalsecurity.org, 2001. december 9. (Hozzáférés: 2010. február 9.)
    17. ↑ US Bombs Wipe Out Farming Village. Rawa.org. (Hozzáférés: 2010. február 9.)
    18. ↑ OEF: Afghanistan: Fatalities By Year. iCasualties, 2005. szeptember 9. [2018. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 13.)
    19. ↑ Defenselink Casualty Report 2010 07 02. Defenselink, 2010. augusztus 2. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
    20. ↑ Op Herrick casualty and fatality tables. Archiválva 2012. november 30-i dátummal a Wayback Machine-ben UK Ministry of Defence
    21. ↑ Afghanistan Casualty and Fatality Tables[halott link] UK Ministry of Defence
    22. ↑ Brewster, Murray. Two Canadian Soldiers Wounded In Roadside Bomb Attack. Archiválva 2011. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben The Canadian Press. 2009/02/06
    23. ↑ Australian wounded by insurgent gunfire. Australian Government Department of Defence
    24. ↑ ROMANIAN MILITARIES IN THE THEATERS OF OPERATIONS Archiválva 2011. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Ministry of National Defense (Romania)
    25. ↑ Afghanistan. Vm.ee. [2010. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
    26. ↑ http://www.csmonitor.com/World/Asia-South-Central/2010/0930/NATO-helicopter-strike-on-Pakistan-shows-new-strategy-of-hot-pursuit
    27. ↑ a b http://www.dol.gov/owcp/dlhwc/dbaallemployer.htm
    28. ↑ a b Archivált másolat. [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
    29. ↑ Augusztus az afgán civilek leghalálosabb hónapja: UN riport. [2012. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 7.)
    30. ↑ a b Archivált másolat. [2010. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.)
    31. ↑ Taliban launches major Afghan offensive after deadline for U.S. pullout (angol nyelven). Reuters, 2021. május 4. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
    32. ↑ a b Taliban forces rapidly gaining ground in Afghanistan as U.S. leaves (angol nyelven). NBC News. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
    33. ↑ Half of Afghanistan’s provincial capitals under threat from Taliban | FDD's Long War Journal (amerikai angol nyelven). www.longwarjournal.org, 2021. július 15. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
    34. ↑ Editor, Analysis by Nic Robertson, International Diplomatic: Afghanistan is disintegrating fast as Biden's troop withdrawal continues. CNN. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
    35. ↑ Mapping Taliban Contested and Controlled Districts in Afghanistan | FDD's Long War Journal (amerikai angol nyelven). www.longwarjournal.org, 2017. augusztus 29. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
    36. ↑ Taliban sweep across Afghanistan's south, take 4 more cities (angol nyelven). AP NEWS, 2021. augusztus 13. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
    37. ↑ Taliban capture key northern city, approach Afghan capital (angol nyelven). AP NEWS, 2021. augusztus 14. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
    38. ↑ Taliban gains control of Jalalabad, one of two cities in Afghan control (amerikai angol nyelven). The Jerusalem Post | JPost.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
    39. ↑ a b Taliban controls 65% of Afghanistan as rapid advance continues: E.U. official - National | Globalnews.ca (amerikai angol nyelven). Global News. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
    40. ↑ „U.S. officials warn collapse of Afghan capital could come sooner than expected”, Washington Post (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.) (amerikai angol nyelvű) 
    41. ↑ Taliban sweep into Afghan capital after government collapses (angol nyelven). AP NEWS, 2021. augusztus 15. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
    42. ↑ Afghan president says he left country to avoid bloodshed (angol nyelven). Reuters, 2021. augusztus 15. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
    43. ↑ Petraeus népszerű Afganisztánban (angolul)
    44. ↑ International Security Assistance Force Factsheet. [2009. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 11.)
    45. ↑ a b ISAF Chronology. [2010. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 11.)
    46. ↑ afnorth.nato.int. [2007. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 27.)

    További információk

    [szerkesztés]
    Commons:Category:War in Afghanistan (2001-present)
    A Wikimédia Commons tartalmaz Afganisztáni háború témájú médiaállományokat.

    Képgalériák

    [szerkesztés]

    Videók

    [szerkesztés]
    Ez a hadtudományi vagy haditechnikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Afganisztáni_háború&oldid=27302159”