Kaposvári Egyetem

A Kaposvári Egyetem a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kara, a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola és a Takarmánytermesztési Kutató Intézet összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén.

Kaposvári Egyetem ( Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Kar Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Kar Kaposvári Egyetem )
A Kaposvári Egyetem főépülete
Alapítva	2000 (24 éves)
Hely	Magyarország, Kaposvár
Típus	állami egyetem
Rektor	Szávai Ferenc (2010. augusztus 1. – )
Elérhetőség
Cím	7400 Kaposvár Dr. Guba Sándor u. 40.
Elhelyezkedése
Kaposvári Egyetem Pozíció Kaposvár környéke térképén
é. sz. 46° 23′ 06″, k. h. 17° 49′ 34″46.3849, 17.8261
A Kaposvári Egyetem weboldala

2004-ben jött létre a Gazdaságtudományi Kar és a Művészeti Főiskolai Kar, így a karok száma négyre emelkedett. A Kaposvári Egyetem Tanácsa 2005. január 1-jével létrehozta az Egészségtudományi Centrumot, mely részben önálló gazdálkodású egységként működik az egyetemen belül. 2006. január 1-jétől az intézmény integráns része lett a Lovasakadémia Ágazat és a Vadgazdálkodási Tájközpont, a Kiskunfélegyházi Gímszarvas Tenyészeti Telephellyel együtt, amelyek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól kerültek vissza a Kaposvári Egyetemre.

Az egyetem kampusza Toponár városrész déli szélén található, a Kaposvár-Szántód közti 6505-ös út mellett.

2020-ban a Szent István Egyetemmel olvad össze, ami 2021-től Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) néven alapítványi egyetemként működik tovább.

Az egyetem története

Az intézmény megalapításában döntő szerepe volt Kaposvár Megyei Jogú Városnak, valamint Somogy Megye Önkormányzatának is, amelyek a jogelőd intézményeket anyagilag és erkölcsileg messzemenően támogatták, ezzel is kifejezve azt az igényüket, hogy Kaposváron önálló egyetem jöhessen létre. A Kaposvári Egyetem (KE) a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kara (jogelődje az 1961-ben alapított Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, az 1971. évi 21. sz. törvényerejű rendelettel létrehozott, Guba Sándor által alapított Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola, továbbá a 37/1986.(VII. 31.) MF sz. rendelettel létesített Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar, Kaposvár) és a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola (jogelődje az 1951-ben megszervezett középfokú állami tanítóképző, amely 1959-től felsőfokú intézet, majd az 1974. évi 13. sz. törvényerejű rendelettel 1975-től Tanítóképző Főiskola lett), továbbá az 1971-ben alapított Takarmánytermesztési Kutató Intézet (Iregszemcse) és az 1959-ben alapított Műszaki Kémiai Kutató Intézet (MÜKKI, Veszprém) integrációjával alakult meg. A MÜKKI a 21/2003. (V. 26.) számú egyetemi tanácsi határozat alapján 2004. január 1-jével kivált a Kaposvári Egyetemből.

A Kaposvári Egyetemet alkotó jogelőd intézmények az integrációt megelőzően az oktatás és kutatás több területén is sikeresen együttműködtek. A kooperáció fő motiválói a művelt tudományterületek egymás számára előnyös komplementaritása, az oktatók és kutatók különösen jó emberi és munkakapcsolatai voltak. A Takarmánytermesztési Kutató Intézet humánerőforrás és infrastrukturális adottságával az Állattudományi Karban talált megfelelő partnert, kiegészítve annak takarmány- és egyéb növénytermesztés tudományi hátterét. Az intézményi szervezetfejlesztés eredményeként az oktatás, kutatás, szaktanácsadás és a szolgáltatás tartalmát pontosabban kifejezve az Állattenyészési Kar neve Állattudományi Karra (továbbiakban: ÁTK), a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola neve Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Karra (továbbiakban: PFK) változott.

A Kaposvári Egyetem 2000-ben készített intézményfejlesztési terve az Oktatási Minisztériumtól „A" (kiváló) minősítést kapott. Az intézményfejlesztési tervben az egyetem megfogalmazta jövőképét, annak kiteljesítéséhez szükséges tudományterületi képzési és kutatási, valamint szolgáltatási stratégiáját, és az ehhez szükséges humánerőforrás-fejlesztési, infrastrukturális fejlesztési koncepcióját. A stratégiai koncepciót intézményünk ez idáig sikeresen és időarányosan megvalósította. Gazdasági, gyógypedagógiai, társadalomtudományi, bölcsészeti és művészeti területeken számos új szak alapítási és indítási dokumentuma készült el az új karok fejlesztési koncepciójának megfelelően. Az „A" minősítésű IFT eredményeként az államilag finanszírozott beruházásokkal és sikeres humánerőforrás-fejlesztéssel megteremtődött a feltétele a megnövekedett hallgatói létszám fogadásának, új szakok és karok működtetésének. Elkészült az új oktatási épületegyüttes, hallgatói multifunkcionális központ, új központi könyvtár és 347 férőhelyes, új, modern kollégium. Az új épületek összterülete 14502 m2. A beruházások mellett a sikeres akkreditáció eredményeként a Kormány 218/2004. (VII.9.) sz. rendelete létrehozta a Kaposvári Egyetemen a Gazdaságtudományi Kart (továbbiakban: GTK) és a Művészeti Főiskolai Kart (továbbiakban: MFK). Az új karok létrejöttével négykarú(ÁTK, GTK, PFK, MFK) egyetemmé fejlődött intézményünk.

A GTK megalakulásával elindult intézményünkben a közgazdasági képzés. Korábban az Állattudományi Karon hosszú éveken át működtetett gazdasági agrármérnöki képzés erőforrásainak továbbfejlesztésével, a Corvinus Egyetemmel együttműködve közgazdász-gazdálkodási alapszak indult, pénzügyi szakirányon megnyitva a lehetőségét annak, hogy további gazdálkodási szakokkal bővülhessen a képzési kínálat. A Művészeti Főiskolai Kar (MFK) létrejöttével merőben új képzési területtel bővült az intézmény profilja. A rajz-, vizuális kommunikáció tanár, a színész, a látványtervező és a fotóriporter képszerkesztő szakok alapításával és indításával egy új vidéki művészeti képzési bázishely kialakulása körvonalazódik. A Kaposvári Egyetemen 15 éves múltra tekint vissza a Diagnosztikai Intézet, mely világszínvonalú oktató-kutató bázisával, képi diagnosztika alkalmazásával végez széles körű állattudományi kutatásokat, humángyógyászati szolgáltatást, és ezen túlmenően más tudományterületek művelése is dinamikusan fejlődik (pl. talajtan, erdészet-faipar, geológia, fizika, archeológia), kielégítve a szélesedő igényeket az együttműködő partner intézményekkel, vállalatokkal. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező kutatógárdájával az oktatás, kutatás és humándiagnosztika területén egyaránt elismertséget jelent világszerte a Kaposvári Egyetemnek. A minőségi humánerőforrás-fejlesztés mellett a legmodernebb CT és MR berendezéseket használó intézet egy új onkoradiológiai épületegyüttes megépítésével biztosította az infrastruktúrát a sugárterápiás kutatásokhoz és humángyógyászati szolgáltatáshoz. A Kaposvári Egyetem Tanácsa 17/2004. (IX. 22.) számú határozata alapján 2005. január 1-jével létrehozta az Egészségtudományi Centrumot, mely részben önálló gazdálkodású egységként működik az egyetemen belül.

Intézményi stratégiánknak megfelelően további, a képzési, kutatási, szaktanácsadási és szolgáltatási kínálat bővítését célzó fejlesztések megvalósításáról döntött az Egyetemi Tanács, amikor elfogadta, hogy 2006. január 1-jétől az intézmény integráns része lett a Lovasakadémia Ágazat és a Vadgazdálkodási Tájközpont, a Kiskunfélegyházi Gímszarvas Tenyészeti Telephellyel együtt, amelyek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól kerültek vissza a Kaposvári Egyetemre. 2006-ban a MAB lefolytatta a Kaposvári Egyetem második akkreditációs értékelését, amely az egyetem „A" (a lehető legjobb) minősítésével zárult. Az értékelés hangsúlyozta az egyetem dinamikus fejlődését, tevékenységének több tudományterületre történő kiszélesítését. Sikeresen valósult meg a magas színvonalú oktatás és kutatás infrastrukturális, személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése.

Kiváló technikai feltételek mellett megoldott a karok közötti együttműködés, a lineáris oktatási rendszerre való átállás más felsőoktatási intézményekhez viszonyítva kevesebb problémát vetett fel.

Karok, szakok

Állattudományi Kar

Alapképzések

Állattenyésztő mérnök

A képzés célja olyan szakemberek kibocsátása, akik az alapszak műveléséhez magas szakmai intelligenciával, idegen nyelvi kommunikációs készséggel, széles körű természettudományi, agrárműszaki, élelmiszer-gazdasági és technológiai ismeretekkel, valamint az állattudomány (állattenyésztés) területén speciális elméleti és gyakorlati képzettséggel rendelkeznek. Ennek birtokában képesek az állatitermék-előállítás termelési, elsődleges feldolgozási, értékesítési folyamatainak tervezésére, irányítására, szervezésére, önálló gazdálkodásra, egyéni és társas vállalkozások működtetésére.

Specializációk

• gazdasági állatok tenyésztése és szaporítása specializáció
• lótenyésztő specializáció
• társ- és hobbiállat-tenyésztő specializáció
• zoopedagógia specializáció
• vadgazda specializáció

Mezőgazdasági mérnök

A mezőgazdasági mérnökképzés célja olyan szakemberek kibocsátása, akik az alapszak műveléséhez magas szakmai intelligenciával, idegen nyelvi kommunikációs készséggel, széles körű természettudományi, agrárműszaki, élelmiszer-gazdasági és technológiai ismeretekkel, valamint az állat- és a növénytudomány területén speciális elméleti és gyakorlati képzettséggel rendelkeznek. Ennek birtokában képesek az állati- és növényitermék-előállítás termelési, elsődleges feldolgozási, értékesítési folyamatainak tervezésére, irányítására, szervezésére, önálló gazdálkodásra, egyéni és társas vállalkozások működtetésére.

Specializációk

• állattenyésztési specializáció
• növényvédelmi specializáció
• élelmiszer-tudományi specializáció

Növénytermesztő mérnök

A növénytermesztő mérnöki képzés célja olyan szakemberek kibocsátása, akik az alapszak műveléséhez magas szakmai intelligenciával, idegen nyelvi kommunikációs készséggel, széles körű természettudományi, agrárműszaki, élelmiszer-gazdasági és technológiai ismeretekkel, valamint a növénytudomány területén speciális elméleti és gyakorlati képzettséggel rendelkeznek. Ennek birtokában képesek a növényitermék-előállítás termelési, elsődleges feldolgozási, értékesítési folyamatainak tervezésére, irányítására, szervezésére, önálló gazdálkodásra, egyéni és társas vállalkozások működtetésére.

Specializáció

• növényvédelmi specializáció

Természetvédelmi mérnök

A képzés célja olyan természetvédelmi mérnökök képzése, akik ökológiai, környezettudatos szemléletük alapján képesek a természetvédelem általános és sajátos feladatainak a megtervezésére, szervezésére, irányítására és végrehajtására, valamint a természetvédelmi nevelésre és a természetvédelmi turizmus szervezésére.

Specializációk

• A differenciált szakmai ismeretek között fakultatív tárgyakként az alábbiak felvehetők:
  • ragadozók ökológiája,
  • ragadozógazdálkodás,
  • hidrobiológia,
  • halfaunisztika,
  • természetes vízi halgazdálkodás,
  • ökológiai gazdálkodás,
  • erdészeti ökológia,
  • gombaismeret,
  • ornitológia,
  • herpetológia,
  • zárttéri vadtenyésztés,
  • őshonos állatok tenyésztése,
  • kultúrtörténeti értékek védelme című tantárgyak is felvehetők.
• Az Állattudományi Kar alapszakjain a hallgatók érdeklődésének megfelelően lehetőség van specializációt jelentő tantárgyi modulok felvételére, amellyel kapcsolatos szakmai elmélyülés akár a mesterszakon is folytatható a hallgató választásának megfelelően.

Mesterképzések

Állattenyésztő mérnök

Az állattenyésztő mérnöki (MSc) mesterszakon a képzés célja olyan, már felsőfokú diplomával (BSc) rendelkező szakemberek képzése, akik a gazdasági, a sport és hobbi célú állattenyésztés sajátosságainak megfelelő, további természettudományos, agrárműszaki, élelmiszer-gazdasági, termékfeldolgozási, valamint speciális állattudományi ismeretek elsajátítása révén képesek az állatitermék-termelés, -feldolgozás, -értékesítés vagy szolgáltatás komplex szakmai és vezetési feladatainak megoldására.

Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök

A mesterszakon a cél olyan szakemberek képzése, akik rendelkeznek a takarmányozási és takarmánygazdálkodási szakágazatokkal kapcsolatos korszerű, termékpálya-szemléletű, komplex ismeretanyaggal, és felkészültek a takarmányozási ipar, valamint a takarmánygazdálkodás teljes vertikumának termékfejlesztési, termék-előállítási, ökonómiai, környezetvédelmi és minőségbiztosítási szakterületein mérnöki szintű tervezői és irányítói feladatok ellátására. A mesterszakon végzett takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnökök széles körű ökológiai alapokkal, valamint mezőgazdaság- és gazdaságtudományi ismeretekkel fognak rendelkezni ahhoz, hogy munkájuk során a költséghatékony, környezetbarát állatitermék előállítását szolgálják.

Tanár-agrár-mérnöktanár

A mérnöktanár (MA) mesterszakon a képzés célja – az agrár alapképzési szakokon szerzett szakterületi ismereteik birtokában – elméletileg megalapozott, módszertani ismeretekkel és képességekkel rendelkező szaktanárok képzése az agrár irányultságú iskolarendszerű szakképzés valamennyi szintje, továbbá az iskolarendszeren kívüli szakképzés és felnőttképzés számára. A cél olyan szakemberek képzése, akik az agrárszakképzés területén képesek a pedagógiai tervezési, fejlesztési és kutatási feladatokra, továbbá aktív részesei lehetnek a vidékfejlesztésnek, előmozdíthatják az elmaradott régiók felzárkózását.

Felsőfokú szakképzések

• Hulladékgazdálkodási technológus (nappali és levelező felsőfokú szakképzés)
• Ménesgazda (nappali felsőfokú szakképzés)
• Vadgazdálkodási technológus
• Gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és -feldolgozó technológus
• Növénytermesztő és növényvédő technológus

Szakirányú továbbképzések

• Halászati szakmérnök
• Juh- és kecskeágazati szakmérnök
• Lótenyésztő
• Sertéstenyésztő szakmérnök
• Szarvasmarha tenyésztő szakmérnök
• Takarmányozási és takarmánygazdálkodási szakmérnök

Doktori iskola

Az Állattenyésztési tudományok Doktori Iskola építve a nemzetközileg is elismerést kivívott klasszikus állattenyésztési kutatási területeire, valamint azokra az új kihívásokra, amelyek szellemében az elmúlt évtizedben kiszélesítette és multidiszciplinárissá tette kutatásait, az alábbi komplex kutatási témákban végez feladatorientált és multidiszciplináris jellegű kutatómunkát:

• Élelmiszerminőséggel és – biztonsággal összefüggő kutatások: Az állati eredetű élelmiszer előállítás teljes vertikumának átfogása, a „szántóföldtől a fogyasztóig” szemlélet megvalósítása, a minőségi és biztonságos termelést biztosító takarmányozás megalapozása. Állatnemesítés, a változó fogyasztói igényeket kielégítő új fajták, vonalak modern módszereken alapuló (molekuláris biológia, CT, MRI) szelekcióval történő előállítása.
• Az állati eredetű élelmiszer előállítás (tartás, takarmányozás) környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata: Környezetbarát állati termék előállítás módszereinek komplex kifejlesztésére. A nagyvadtenyésztés- (gímszarvas, dámszarvas, muflon és vaddisznó) és hasznosítás számos kérdésének kutatása modell, félüzemi és üzemi szinten.
• Az életminőség javításához hozzájáruló kutatások: Társ-, hobby- és sportállat tartással és tenyésztéssel összefüggő kutatások. Olyan technológiai fejlesztések tudományos megalapozása, amelyek az állati jóllét kritériumainak is eleget tesznek az állati eredetű termék előállítás minden területén.
• Csúcstechnológiák alkalmazása az állattudományban: A digitális képalkotó diagnosztikai módszerek (CT, MR) alkalmazása az állat-, az állatorvos- és az orvostudomány területén. Fejlesztés a molekuláris biológia irányában a K+F+I legkülönbözőbb területein (pl. nemesítés, orvosi és gyógyszerészeti kutatások, molekuláris takarmányozás, mikrobiológia).

Gazdaságtudományi Kar

A kar célja, hogy korszerű elméleti tudásanyagon nyugvó, gyakorlatorientált képzéssel a vállalati és intézményi gazdálkodás, az igazgatás, a vidékfejlesztés és a gazdaságtudomány területein versenyképes tudást adjon hallgatóinak.

Alapképzések

Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök (nappali tagozat)

A diplomás mérnökök majdani tevékenysége főként a mezőgazdasági termelés, a termékfeldolgozás, a kereskedelem, a kapcsolódó gazdasági, pénzügyi és infrastrukturális (szellemi) szolgáltatások területére irányul. Célunk olyan gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökök képzése, akik alkalmasak lesznek a vidéki térségek mai problémáinak megértésére, a fejlesztések lehetséges irányainak meghatározására, a konkrét fejlesztési programok megfogalmazására, azok megvalósításának menedzselésére és a folyamatok ellenőrzésére.

Szakirányok

• Emberierőforrás-menedzsment
• Marketing és kereskedelem

Kereskedelem és marketing (nappali és levelező tagozat)

A képzés célja olyan gazdasági és üzleti ismeretekkel, kereskedelmi és marketing szaktudással és készségekkel rendelkező gazdasági szakemberek képzése, akik alkalmasak a különböző – elsősorban élelmiszeripari – termékek és szolgáltatások keresletvezérelt beszerzésére és értékesítésére, kis- és középvállalatok kereskedelmi tevékenységének szervezésére és irányítására, továbbá kellő mélységű ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. A képesítéssel betölthető jellemző munkakörök a marketingszakértő, értékesítési vezető, kereskedelmi vezető, piacelemző, piackutató, key account manager (KAM), termék- és márkamenedzser, területi képviselő, üzletkötő, vevőszolgálati vezető, reklámszakember, kommunikációs és PR vezető.

Specializáció

• Élelmiszermarketing

Pénzügy és számvitel (nappali és levelező tagozat)

A képzés célja olyan szakemberek képzése a közszféra számára, akik üzleti, közgazdasági, társadalomtudományi területeken tudják kamatoztatni magas szintű pénzügyi, számviteli ismereteiket. Ezen belül is elsősorban az egészségügy, az oktatás, illetve a regionális és önkormányzati irányító szerveknél tölthetnek be közép- és felsővezetői munkaköröket a pénzügyi, gazdasági területen, valamint szakmai területek vezetőiként gazdasági ügyekben is megfelelő jártasságot szereznek.

Specializációk

• Vállalkozási
• Közpénzügyi
• Marketing

Mesterképzések

Pénzügy

A képzés elvégzése után a hallgatók olyan magas szintű pénzügyi, közgazdaság-tudományi műveltséggel rendelkező gazdasági szakemberekké válnak, akik képesek önálló, kreatív, közgazdász szemléletű gondolkodásra, a gazdaság pénzügyi folyamatainak irányítására és elemzésére makro-, illetve mikroszinten egyaránt.

Regionális és környezeti gazdaságtan

A regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak alkalmas a piacképes szaktudás megszerzésére és a legfelkészültebb hallgatók továbblépési lehetőségeinek megteremtésére.

Vidékfejlesztési agrármérnök

A képzés célja olyan vidékfejlesztő agrármérnökök képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában az erőforrások optimális felhasználását biztosító termelő, elosztó és szabályozási, valamint a termeléssel, a szolgáltatásokkal összefüggő szervezési és irányítási folyamatokat felügyelik.

Felsőfokú szakképzések

• Adóigazgatási szakügyintéző
• Banki szakügyintéző
• Értékpapír-piaci szakügyintéző
• Gazdálkodási menedzserasszisztens
• Kereskedelmi szakmenedzser
• Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző
• Projektmenedzser-asszisztens

Szakirányú továbbképzések

• Agrárközgazdasági szakközgazdász
• Agrárközgazdasági specialista
• Biztosítási szakközgazdász
• Biztosítási specialista
• Felszámolási és vagyon felügyeleti szakközgazdász
• Felszámolási és vagyonfelügyeleti specialista
• Pénzügyi szakközgazdász
• Pénzügyi specialista

Doktori iskola

A Doktori Iskola a hagyományos egyetemi szakokon (agrármérnök, gazdasági agrármérnök és gazdálkodási szakok) kívül az egyetemen akkreditált pénzügy, regionális gazdaságtan és vidékfejlesztési agrármérnöki mesterképzési szakokra épül. Ezen kívül fogadja a más gazdasági jellegű mesterképzési szakokon (logisztikai menedzsment, a marketing, a master of business administration (MBA), a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, a turizmus menedzsment, a vállalkozásfejlesztés, vezetés és szervezés) végzett szakembereket is.

A Doktori Iskola elősegíti a legtehetségesebb diplomás szakemberek további szakmai fejlődését, önálló tudományos és innovatív munkára teszi őket képessé. Ez a biztosítéka annak, hogy a végzős szakemberek a doktori fokozat megszerzésével megállják a helyüket az oktatási és kutatási utánpótlás soraiban éppen úgy, mint a gazdasági élet magas tudományos igényű posztjain.

Művészeti Kar

Alapképzések

Alkalmazott látványtervezés

Felkészíti a hallgatókat a tervezéshez szükséges speciális ismeretek elsajátítására, biztosítja az önálló feladatmegoldáshoz szükséges ismereteket, a tervezői képességet, az elengedhetetlen gyakorlati ismeretek megszerzését. Az alapszakon szerzett képzettség alapján a végzettek alkalmasak lesznek látványtervező művész szakon tanulmányaik mesterképzésben (MA) történő folytatására. A szak célja olyan szakemberek képzése, akik komplex gyakorlati ismeretanyaggal, készséggel, művészeti alkotóképességgel rendelkeznek, és akik a hazai és nemzetközi színházi műhelyekben, filmes, illetve televíziós produkciókban, művészeti rendezvények létrehozásában képesek vezető tervező művész irányítása mellett magas szinten, komplex tervezői feladatokat megoldani.

Szakirány

• Díszlet- és jelmeztervezés

Színházi-filmes-televíziós produkciók komplex, kreatív látványteremtő szakembere és koordinátora, elsősorban szerkesztői, tervezői minőségben

Elektronikus ábrázolás

A képzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik az elektronikus ábrázolás területén megfelelő elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkeznek. Ismerik az elektronikus álló- és mozgókép-alakítás gyakorlatát, a digitális képnyelv, a technikai kép és hang, a tervezőgrafika, valamint a vizuális kommunikáció különböző területeit. Kiemelten fontos a legkorszerűbb professzionális megoldások alkalmazása, elsősorban a webtervezés, képanimáció, elektrográfia és multimédia területén. A végzett fiatalok – megszerzett ismereteik birtokában – alkalmassá válnak tanulmányaik vizuális és környezetkultúra-tanár, illetve művészeti mesterképzésben történő folytatásához.

Választható szakirányok

• Webdesign szakirány
• Képanimátor szakirány
• Elektrográfia szakirány

Fotográfia

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a fotográfia sajátos formanyelvének ismeretében képesek képi üzenetek, narratívák megfogalmazására, a fotográfiához kapcsolódó különböző értelmezések filozófiai, szociológiai és művészeti aspektusainak figyelembevételével. A képzés elősegíti az esztétikai és konceptuális képességek kibontakozását, valamint a fotográfia műfaji különbségeinek megértését, értő használatát. A hallgatók képesek összehangolni a technológia újdonságaiban rejlő lehetőségeket saját alkotói elképzeléseikkel.

Képi ábrázolás

A végzettek alkalmasak a vizuális nyelvben rejlő kifejezési lehetőségek tanulmányozására és azok autonóm módon történő felhasználására. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik vizuális és környezetkultúra-tanár szakon mesterképzésben (MA) történő folytatásához. A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek a tradicionális, valamint a kortárs képalakítás és képalkotás terén.

Választható szakirányok

• Festészet
• Képgrafika

Mozgóképkultúra és médiaismeret

Az alapszak olyan szakembereket képez, akik elméleti ismereteik birtokában képesek tájékozódni a tömegmédiumok fejlődésének folyamataiban, ismerik a mediális közlés sajátosságait, és képesek a mediális közlésmódot használó szövegek értelmezésére. A végzettek alkalmasak a mozgóképes, illetve multimédiás szövegek előállításával kapcsolatos gyakorlati feladatok ellátására. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben (MA) történő folytatásához.

Szakirányok

• Mozgóképkultúra-terjesztő
• Multimédiafejlesztő

Plasztikai ábrázolás

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a plasztikai ábrázolás területén megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában a plasztikai ábrázolás inter- és multidiszciplináris gyakorlati művelésére, ismereteik alkotó szellemű alkalmazására. Eredeti módon használnak fel különböző anyagokat és tárják fel a bennük rejlő téralkotási, térszervezési és plasztikai kifejezési lehetőségeket. Képesek mélyebb összefüggések feltárására a forma, az anyag, a tömeg és a tér kapcsolatáról. A végzettek kellő mélységű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

Választható szakirány

• Szobrászat
• Érmészet
• Díszítő szobrász
• Báb-játékkészítő

Osztatlan egységes képzés

Színművész

A színművész mesterszak képzés tantárgystruktúrája magába foglalja mind a gyakorlati, mind az elméleti ismereteket. A gyakorlati képzés a színészethez szükséges technikai és pszichikai adottságok és készségek kialakítását, fejlesztését jelenti. Az ehhez vezető út a művészi beszéd, színpadi és koreografált mozgás, az ének és hangszeres zenei ismeretek elsajátítása. A technikai alaptantárgyakra épülő színészmesterség-képzés, a prózai és zenés színészi játék célja a művészi alkotómunkára való fizikai, lelki és szellemi alkalmasság kialakítása, az ehhez szükséges tapasztalatok, a koncentráció, az együttműködési készség fejlesztése. Tanulmányaik befejeztével a hallgatók képesek lesznek személyiségük tudatos fejlesztésére, nyitottságuk megőrzésével a színházi konvenciók működtetésére, megújítására; a jellem- és szerepformálás bonyolult folyamatainak működtetésére; saját, önálló színészi technikák kialakítására; az önálló, megközelítésen alapuló, hiteles alkotómunkára.

A színművész képzési szak célja olyan színművészek képzése, akik alkalmasak a hazai színházi műhelyekben, a filmes és televíziós produkciókban, a rádiós előadó-művészetekben, illetve filmszinkronizálási munkákban magas szintű színművészeti tevékenység folytatására. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik művészeti doktori képzésben (DLA) történő folytatásához.

Kötelezően választható szakirány

• prózai színművész

Osztályok

• 2020–2025 – osztályfőnökː Vidnyánszky Attila, Zalán János, Varga Zsuzsa
• 2021–2026 – osztályfőnökː Bakos-Kiss Gábor, Rázga Miklós
• 2022–2027 – osztályfőnök: Kelemen József, Fándly Csaba
• 2023–2028 – osztályfőnök: Kéri Kitty, Uray Péter
• 2024–2029 – osztályfőnök: Eperjes Károly, Varga Zsuzsa

Mesterképzés

Vizuális- és környezetkultúra tanár

Nappali tagozaton és levelező tagozaton csak rajztanár, illetve vizuális kommunikáció tanár végzettséggel rendelkezőknek 2-3 félév (előképzettség függvényében).

A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsőfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetőleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, valamint az alapfokú művészetoktatási intézményben az oktatási-nevelési feladatok ellátására, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására való felkészítés.

Felsőfokú szakképzések

• audiovizuális szakasszisztens (Budapest)
• médiatechnológus asszisztens (Budapest)
• televízióműsor-gyártó szakasszisztens (Budapest)

Pedagógiai Kar

Alapképzések

Andragógia

A cél olyan andragógusok képzése, akik a neveléstudományi, a pszichológiai, a jogi, a közgazdasági és a szociológiai tudásuk, valamint az állami, önkormányzati, a vállalkozói, a civil és a nonprofit szervezetekről és intézményekről, a munkaerőpiac és a munkavállalás kapcsolatáról szerzett ismereteik alapján – szakirányú felkészültségüknek megfelelően – képesek a közművelődés, a közgyűjtemény területén, településeken, intézményekben, szervezetekben és közösségekben, a felnőttképzés különböző színterein közvetlen tervező, szervező, értékelő, irányító, illetve animátori, tanácsadói munkakörök ellátására és a humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos feladatok végzésére.

Szakirányok

• felnőttképzési szervező
• művelődésszervező
• személyügyi szervező

A művelődésszervező szakirányon kulturális és közösségszervező ismereteket szereznek, így alkalmassá válnak arra, hogy településeken, kistérségekben kulturális és közösségfejlesztő projekteket tervezzenek és szervezzenek. Részt vesznek a kulturális, művészeti és tudományos értékek közvetítésében és az ehhez szükséges szervezeti háttér megteremtésében.

A felnőttképzési szervező szakirányon a felnőttoktatás módszerét, történetét, tendenciáit, intézményi és gazdasági hátterét ismerik meg, például a felnőttoktatási programok tervezése, azok akkreditációra történő előkészítése, szervezése, lebonyolítása és az eredmények értékelése, valamint a kész felnőttoktatási programok marketingjének az irányítása.

A személyügyi szervező szakirányon végzők alkalmasak a szervezetek humánerőforrás-gazdálkodásának fejlesztő, koordináló és irányító feladatainak a szakszerű ellátására, valamint elsősorban a személyes kapcsolatteremtésre épülő tanácsadási folyamatok megtervezésére és fenntartására, a munkavállalói problémákkal küzdők szakmai szocializációjának az elősegítésére.

Gyógypedagógia

A képzés célja olyan gyógypedagógusok képzése, akik korszerű elméleti és módszertani gyógypedagógiai alapismeretek, képességek, valamint a választott szakirányhoz kapcsolódó ismeretek birtokában képesek segítséget nyújtani a fogyatékos, sérült, akadályozott személyeknek képességeik fejlesztéséhez, funkciózavaraik korrekciójához, kompenzálásához, életviteli nehézségeik kezeléséhez, rehabilitációjukhoz, valamint társadalmi integrációjukhoz. Képesek a választott szakirányukon a szakszerű segítésre, gyógypedagógiai fejlesztésre, nevelésre, oktatásra, habilitációra és rehabilitációra.

Szakirányok

• logopédia szakirány
• tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány

Informatikus könyvtáros

A képzés célja olyan informatikus könyvtáros gyakorlati szakemberek képzése, akik korszerű könyvtár-informatikai ismeretek birtokában alkalmasak a különböző könyvtártípusok, valamint más információs intézmények szaktudást igénylő munkaköreinek a betöltésére. Képesek a hagyományos és elektronikus információhordozók gyűjtésére, feldolgozására, könyvtári információs rendszerek és szolgáltatások működtetésére, információ közvetítésére, számítógépes szakirodalmi információs rendszerek alkalmazására.

Szakirányok

• közkönyvtári szakirány
• digitális és elektronikus könyvtári szakirány

A közkönyvtári szakirány felkészít a közkönyvtár működtetésére és a nyilvános könyvtárak új, minőségi szolgáltatástípusainak nyújtására (közösségi, helyismereti információszolgáltatás stb.). Az információkeresés, -feldolgozás, -közvetítés különböző módozatainak alkalmazásával segíteni tudja az egyének és csoportok információszerzési-, -tanulási és -technológiai ismereteinek bővülését.

A digitális és elektronikus könyvtár szakirány a számítógépes információfeldolgozás és információs rendszerek működtetésére ad ismereteket, azonnal alkalmazható gyakorlati tudást közvetít. Ilyenek például az elektronikus, digitális dokumentumok sajátosságai, archiválás, digitális jog, tartalomszolgáltató rendszerek, programozási ismeretek, leíró, jelölő nyelvek alkalmazása.

Kommunikáció- és médiatudomány

A szakon a kommunikáció és a média elméletét, intézményrendszerét és az intézményekben folyó gyakorlati munkát jól ismerő jövendő szakemberek tanulják, hogyan lehet médiatartalmakat előállítani, miként tudják az előállított és közvetített tartalmakat értelmezni, hogyan, hol, mikor és kiknek szabad, érdemes, illetve kell vagy esetleg tilos ezeket bemutatni. Megismerkednek a technológiai, jogi és közgazdasági szabályozással, a kommunikációs és medializációs folyamatok jellemzőivel, dinamikájával, zavaraival. A hallgatók később társadalmi, tömegkommunikációs és marketing szervezetek, illetve intézmények kommunikációs szakértői, közönségkapcsolati mediátorai, műsorszerkesztői, marketingkommunikációs menedzserei, szóvivői lehetnek. A szak alapképzés (BA). A szak mellé felvehető a magyar, illetve a könyvtár-informatikus „minor szak”, így a kommunikáció BA szakos hallgatók kommunikáció, magyar, illetve könyvtár-informatikus mesterképzésen (MA) tanulhatnak tovább 4–5. éven. A szak mellé felvehető a védelmi specializáció, amely képzési tartalmat a védelmi mesterképzési szakokon továbbtanuló hallgatóknál kreditbeszámításként elfogadnak.

Szakirányok

• újságírás (nyomtatott sajtó, internetes kommunikáció)
• rádiós, televíziós újságírás

Magyar

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a magyar és világirodalom, valamint a magyar nyelv és általában a nyelvhasználat történetileg és szociológiailag változó formáiról, kialakulásának folyamatairól megbízható ismeretekkel rendelkeznek. A magyar szakos hallgatók megismerik a nyelvi és irodalmi jelenségek értelmezéséhez szükséges alapvető eljárásokat, a magyar nyelv grammatikáját, valamint a nyelvi szerveződés törvényszerűségeit. Az itt végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. A szak mellé felvehető a védelmi specializáció, amely képzési tartalmat a védelmi mesterképzési szakokon továbbtanuló hallgatóknál kreditbeszámításként elfogadnak.

Szakirányok

• drámapedagógia szakirány
• ügyvitel szakirány

Nemzetközi tanulmányok

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik nemzetközi politikai, gazdasági, jogi és európai uniós ismeretekkel rendelkeznek, amelyek alkalmassá teszik őket az európai integrációs folyamatból származó kihívások kezelésére. Hatékonyan tudják kihasználni a gazdasági és intézményi lehetőségeket az állami és nonprofit szektorban, helyi önkormányzatoknál és a regionális fejlesztő központokban, intézményekben. A nemzetközi kapcsolatok szakértői megszerzett ismereteik segítségével könnyen eligazodnak a „nemzetközi életben”, mivel ismerik a nemzetközi viszonyokkal kapcsolatos koncepciókat, elméleteket és módszereket, az Európai Unió jogi és intézményi felépítését, valamint könnyen hozzájutnak az integráció alakulására vonatkozó információkhoz.

Szakirány

• Európa tanulmányok szakirány

Óvodapedagógus

A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak az óvodai nevelés feladatainak az ellátására, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az óvodapedagógus szakon tanulók a 3–7 éves korosztály nevelésére készülnek fel elméleti ismeretek és pedagógiai gyakorlat megszerzésével. A képzés során a hallgatók teljesíthetik a „Német nyelv az óvodában” elnevezésű speciális képzést, amely felkészíti őket német nyelvű óvodai foglalkozások vezetésére. A képzés felvételéhez megfelelő szintű német nyelvismeret szükséges.

Szabad bölcsészet

A szabad bölcsészet alapszak tudástartalmát az etika, ember- és társadalomismeret, esztétika, filmelmélet és filmtörténet, filozófia, művészettörténet, vallástudomány és hasonló, hagyományos szakok alkotják. Alapszakunk különös hangsúlyt fektet az olyan képességtárgyak oktatására, mint logika, érveléstechnika, magyar és idegen nyelvű szakszövegolvasás, academic speaking és academic writing.

Szakirány

• filozófia szakirány

Tanító

A képzési cél olyan pedagógiai szakemberek felkészítése, akik alkalmasak az általános iskola 1–6. osztályában tanuló gyermekek oktatására és nevelésére. A tanító végzettség feljogosítja a nálunk végzett hallgatókat az 1–4. osztályban valamennyi, az 5–6. osztályban pedig legalább egy, az oklevélben megnevezett műveltségi terület oktatási-nevelési feladatainak az ellátására.

Szakirányok

• magyar nyelv és irodalom
• idegen nyelv (angol és német)
• matematika
• természetismeret
• ember és társadalom (történelem, etika és hon- és népismeret)
• rajz és vizuális kultúra
• ének-zene
• technika és életvitel
• testnevelés

Felsőfokú szakképzések

• csecsemő- és kisgyermeknevelő – gondozó
• idegenforgalmi szakmenedzser
• idegennyelvi kommunikátor
• ifjúságsegítő
• intézményi kommunikátor
• képzési szakasszisztens
• közösségi – civil szervező
• sportkommunikátor
• titkárságvezető
• vendéglátó szakmenedzser

Szakirányú továbbképzések

• Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő (BTM) gyermekek együttnevelése az óvodában és az általános iskolában
• Biblioterápia
• Digitális könyvtár

A digitális könyvtári szakirányon végzők képesek lesznek adatbázisok karbantartására, hálózati szolgáltatások megtervezésére, kialakítására, menedzselésére, valamint a gyorsan változó infokommunikációs szakterület tudásanyagának naprakész követésére. Korábban megszerzett szakismereteiket jelentősen kibővítve a végzettek alkalmassá válnak a tartalomszolgáltatásban aktív szerepet vállaló közgyűjteményekben, közigazgatási intézményekben, tartalomszolgáltató vállalkozásoknál az ismeretközvetítés újszerű feladatainak megszervezésére, ellátására.

• Interkulturális nevelési szaktanácsadó
• Iskolai mentálhigiéné, családvédelem pedagógus-szakvizsgára felkészítő
• Közoktatás vezető
• Kutyával segített terápiás szakember
• Magyar mint idegen nyelv oktatási tanácsadó
• Múzeumpedagógiai szaktanácsadó
• Óvodapedagógusi, tanítói gyógytestnevelés
• Pedagógiai tanácsadás szakterületen pedagógus-szakvizsgára felkészítő
• Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációs pedagógusa szakterületen pedagógus-szakvizsgára felkészítő
• Szaktárgyak oktatása idegen nyelven
• Személyügyi és emberi erőforrás szaktanácsadó
• Tanító szak – műveltségterületi képzések
• Turisztikai animátor
• Ügyvitel
• Ügyviteli szakképzési szakember
• Üzleti szakoktató alapképzési szak – ügyvitel szakirány

Források

• A Kaposvári Egyetem. Nemzeti erőforrás Minisztérium, 2002. október 8. [2014. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 19.)
• A Kaposvári Egyetem honlapja. [2018. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 6.)
• A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar honlapja. [2011. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
• A Kaposvári Egyetem Állatudományi Kar honlapja. [2011. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
• A Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar honlapja. [2012. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
• A Kaposvári Egyetem Művészeti Kar honlapja. [2011. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
• Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226
• A Kaposvári Egyetem szakirányú továbbképzései. [2011. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 10.)