
Aktuális
Euró? Ingatlan? Részvény? Hova tegyem most a pénzem?
Lejárnak az eddig busás hozamot fizető állampapírok, a felszabaduló pénzre viszont már csak jóval kevesebbet ígérnek. Komoly kihívás ebben a helyzetben a felelős befektetés, itt az idő tervet készíteni.
Kockáztatni márpedig muszáj
Idén mintegy 1700 milliárd forintnyi kamatot fizet az állam a lakossági államkötvények után. Az elmúlt két évben megszokott magas, éves 20 százalékos hozam már a múlté, a jelenlegi konstrukciók már csak bő 6 százalékkal kecsegtetnek. Az infláció viszont új erőre kapott, ezért a mostani befektetési döntéseknek különösen nagy súlya van.
Nincs mese, a szemmel látható nyereséghez most már több-kevesebb kockázatot is vállalni kell, így elkerülhetetlen, hogy a tőzsdére merészkedjen a családi kassza őrzője. Szemmel látható nyereségre ugyanis ott van lehetőség, ám arányosan nagyobb kockázat mellett. Bármennyire is szeretnénk ugyanis, nem tudjuk Nostradamusként megjósolni a jövőt. Ugyanolyan egyszerű ugyanis a vesztes, mint a győztes kiválasztása.
“A Wall Street első szabálya. Senki, egy Warren Buffett sem tudja előre, hogy egy papír ára fel, le, oldalra vagy körbe megy-e. Pláne nem mi brókerek” - hangzik el az ikonikus mondat Matthew McConaughy szájából a Wall Street farkasa című, 2013-as sikerfilmben. És ha már a brókerek sem tudják, akkor a hétköznapi megtakarító még annyira sem. Főleg mostanság, amikor hazai és globális folyamatok borzolják nap, mint nap a kedélyeket a tőkepiacokon. Háború itt, béke ott, növekedés az egyik régióban, visszaesés a másikban. Ember legyen a talpán, aki követni tudja ezeket a folyamatokat és kezelni a belőlük fakadó, a befektetéseket is érzékenyen érintő kockázatokat.
Ne legyen minden tojás egy kosárban!
Ezért olyan fontos a diverzifikáció, ami lehetővé teszi, hogy valaki úgy legyen a piacon, hogy közben ne kelljen állandóan aggódnia. Biztosan sokan ismerik a mondást "Ne tegye az összes tojást egy kosárba!" Ha a kosár leesik, egy csapásra mindent elveszíthetünk. De ha a tojások több kosárban vannak, sokkal nagyobb esélye van biztonságban hazajutni annyi tojással, hogy az ember elkészítsen egy omlettet. Ugyanez az elv érvényes a befektetésekre is. Ha az ember minden pénzét egy helyen tartja, legyen szó részvényekről, kötvényekről vagy ingatlanokról, azzal a kockázattal jár, hogy többet veszít egy váratlan piaci korrekció miatt. Egy diverzifikált portfólió viszont több befektetés között osztja szét a pénzt. Ha az egyik értéke csökken, a többiek valamennyit kompenzálhatnak a veszteségből. Másképpen mondva, ha nem találod a tűt, vedd meg a szénakazalt.
Ha nem vállalunk kockázatot, az viszont hosszú távon szinte biztosan jelentős veszteséget, azaz elmaradt nyereséget jelent. A kockázatos eszközökben elhelyezett megtakarítások aránya egyébként Európában és Magyarországon sem nevezhető magasnak. Míg Magyarországon a megtakarítások 13, az EU-ban 14 százaléka van kockázatosabb, de hosszabb távon nagyobb hozammal kecsegtető részvényekben és befektetési jegyekben, addig ez az arány a fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező USA-ban 36 százalék feletti. A New York-i tőzsdét reprezentáló S&P 500 index átlagos éves hozama pedig közel 10% volt dollárban számolva 1928 és 2023 között, ami duplája az ugyanezen időszak alatt elkönyvelt állampapír hozamnak.
Mennyit kockáztassunk?
Hosszú távon tehát úgy tűnik, csak a részvényekkel lehet az inflációnál többet keresni. Ehhez pedig a diverzifikáció az “életbiztosítás”, amit különösen a kisebb kockázatvállalási hajlandóságú konzervatív vagy idősebb megtakarítóknak érdemes alkalmazni. Például a gyakorlatilag kockázatmentes állampapírok közül is érdemes egyszerre többfélét tartani. Mivel a magyar inflációs pálya elég bizonytalan, ezért kamatával az inflációt követő államkötvény mellé jöhet némi, 3 évig fix éves 6,5 százalékot fizető MÁP is.
A viszonylag alacsony kockázatú portfólió-részt gazdagítja az ingatlan is, amit ha befektetési céllal, kiadásra vásároltunk, akkor szintén folyamatos, bár csupán mindössze 2-3 százalékos jövedelmet biztosít. Ha pedig lakunk benne, akkor albérleti díjat takarít meg, így szintén kvázi-hozamot jelent, ráadásul korlátozott kínálata miatt többé-kevésbé az inflációt követve értékelődik fel. Éppen ezért érdemes beleszámolni a családi megtakarítás kevéssé kockázatos részébe. Ami ideális esetben ingatlanostól, állampapírostól is jó, ha az összes vagyonunk legfeljebb 50 százalékára rúg. Hogy mennyi az ideális kockázatos befektetési eszköz arány, az mindenkinek a saját kockázatviselő képességétől és befektetési horizontjától függ. Egy amerikai hüvelykujj szabály szerint a “110 mínusz a saját, jelenlegi életkor” képlet ad egy hozzávetőleges értéket. A hazai pénzügyi szolgáltatók közül többen ajánlanak ennél óvatosabb és lendületesebb modellportfóliókat is.
Mire figyeljünk még?
A diverzifikáció fontos az egyes tőkepiaci szegmensek között is. Jelenleg a közép-európai, különösen a lengyel tőzsde kecsegtet komoly felértékelődéssel, ahogy az orosz-ukrán békekötés közeledtével a régiót sújtó háborús diszkont eltűnhet, és úgy tűnik, a mesterséges intelligencia-boom miatt technológiai részvényekből is érdemes tartani valamennyit. A befektetések diverzifikálásának fontos aspektusa a deviza is. A tapasztalatok szerint a jelentősebb megtakarításokkal rendelkezők likvid vagyonának mintegy 30%-a van nagyobbrészt euróban, ami a forint gyengülése ellen nyújt védelmet. Az elmúlt 5 évben ez 20%-os volt, miután 2020-ban egy euró 350, egy dollár 300 forint volt.
Hogy mennyit tartsunk forintban, és mennyi euróban, dollárban, angol fontban vagy svájci frankban, az jelentős mértékben egyedi élethelyzet függvénye is - hívja fel a figyelmet Kállay András, az Apelso családi vagyonkezelő partnere. Aki például csak évente 2-3 hetet tölt külföldön de egyébként Magyarországon él, annak még a forinttal szembeni bizalmatlanság esetén sem érdemes minden pénzt devizában tartani, elveszíti például a forint jelentős kamatelőnyéből származó hasznot. Aki viszont félig Marbellán, vagy Dubajban lakik, annak legyen több devizája.
A portfólió ingatlan részét is érdemes tovább diverzifikálni. A bérbeadott lakások mellett már olyan alapok is megjelentek a porondon, amin keresztül ingatlanfejlesztésbe, például szálloda- vagy logisztikai központ beruházásba is be lehet szállni.
Mire jó nekünk az olcsó kínai mesterséges intelligencia?
Felforgatta a tőzsdét a DeepSeek kínai mesterséges intelligencia megoldás, amely egy kis- és közepes vállalkozás számára is elérhetővé teheti a legfejlettebb technológiát.
A kínai csoda
Január 27-én néhány óra leforgása alatt az Nvidia részvény tőzsdei értéke 560 milliárd dollárral csökkent. A zuhanáshoz az adta a felütést, hogy a DeepSeek kínai startup AI asszisztense megelőzte a rivális ChatGPT-t, és a legtöbbet letöltött és legjobb értékelésű AI alkalmazás lett az Apple alkalmazásáruházában az Egyesült Államokban. Jóllehet, a DeepSeek már december végén elindította ingyenes, nyílt forráskódú, nagy nyelvi modelljét, de akkor még néhány szakértőn kívül kevesen dörzsölték a szemüket. A kínai Hangcsou városából, az Alibaba otthonából indult start-up azt állította, hogy a ChatGPT olcsóbb, hatékonyabb és gyorsabb riválisát mindössze két hónap alatt fejlesztették ki, 6 millió dollár alatti költséggel. Az összeg azért volt megdöbbentő, mert a Meta például csak idén 65 milliárd dollárt költ általános AI-infrastruktúra fejlesztésekre, a Microsoft szintén 2025-re 80 milliárd dollárt kíván beruházni az AI-hoz is kötődő adatközpontokra.
Nem eszik olyan forrón az MI-t
Néhány nap után csitultak a kedélyek. Nem volt teljesen igaz az, hogy a semmiből pár millió dollárért, a nyugati világban már megszokott, hálózatba kapcsolt, nagy teljesítményű hardverek nélkül csodát teremtettek. David Sacks, a Fehér Ház AI- és kriptoügyekért felelős tanácsadója a Bloombergnek úgy nyilatkozott, hogy bizonyítékok vannak arra, hogy a DeepSeek az OpenAI modelljeire támaszkodott és egy másik interjúban megkérdőjelezte azt is, hogy mennyi és milyen chipen is zajlott a fejlesztés. Több ország megtiltotta a DeepSeek használatát, adatvédelmi és biztonsági okokra hivatkozva. Gyorsan kiderült az is, hogy több kínai és nyugati vállalat is kínál már hasonló AI- megoldást. Mégis ezt a nevet meg fogjuk valószínűleg őrizni a történelemben.
Kevesebbért sokkal többet
A DeepSeek és társainak legnagyobb áttörése a kisebb számítási kapacitás használata és költséghatékony szoftveres kezdeti betanítási módszerek alkalmazása. Ezeket a korábban már a nyugati cégeknél is ismert, de elhanyagolt módszereket bevetve, felgyorsulhat majd az újabb termékek és szolgáltatások fejlesztése és szélesebb körűvé válik az AI felhasználása. Kezdetben talán összességében tényleg kevesebb energiára, adatközpontra, chipre lehet szükség. A Nature első becslései szerint akár a korábbi fejlesztésekhez szükséges elektromos áramfelhasználás ezzel a tizedére csökkenhet. De ez a szakasz a várakozások szerint nem tart majd sokáig. William Jevons angol közgazdász még 1865-ben figyelte meg, hogy a szén hatékonyabb felhasználásához vezető technológiai áttörések növelik a szénfogyasztást. A Jevons-paradoxon azt sugallja, hogy hiába kell majd kevesebb chip, víz, áram egy egységnyi fejlődéshez, összességében nőhet a kereslet.
Felpörgő fejlesztések
A kínai autógyártó, a BYD február elején közölte, hogy a DeepSeek mesterséges intelligenciáját is integrálja az új vezetést segítő rendszerébe, amely így számos modellben elérhetővé válik. Nem kellett tehát 30 nap, hogy az elmélet megtalálja a gyakorlati alkalmazását. Ha a mostani tendenciák kitartanak, véleményem szerint hamarosan egy kis vagy középvállalkozás is alacsony költséggel kihelyettesítheti logisztikai, pénzügyi, ügyfélszolgálati, marketing és más feladatait egy számára optimalizált, saját AI modellel. Ehhez pedig nem kevesebb, hanem több alapanyagra, hardverre, adatközpontra és energiára lehet szükség.
Mi fortyog a munkaügyesek boszorkánykonyhájában? Mutatjuk!
A legnagyobb HR trendváltást nem a pandémia hozta el, de a következő hónapokban tovább változnak a HR irányvonalak. Hogy merre? Íme, egy hasznos szakértői tippcsokor!
Amit el kell felejteni
Azt gondolhattuk, a hibrid munkavégzés lesz a következő évtized nagy HR-es dobása, de ez nincs így. A pandémiás időszak persze vízválasztó volt, amely során bizonyos elavult trendek kikoptak, mások pedig előtérbe kerültek, ám a COVID csak megágyazott egy sor újabb változásnak. Persze a régi HR recepteket nem kell hamuvá égetni, a jól működőket le kell porolni, egy kis frissítés után használhatóak, csak ki kell egészíteni azokat a modern kor HR követelményeivel - véli Prof. Dr. Poór József egyetemi tanár, a Humán Szakemberek Országos Szövetségének az elnöke, a BKIK Szolgáltatói Tagozatának alelnöke.
A generációs sokszínűségben rejlő különböző igényeket össze kell fésülni. A HR-nek abban kell lavíroznia, hogy a rengeteg kritériumnak megfeleljen, de ne egyszerre eresszen minden változást a cégre, mert az beleroppanhat. Marázi Judit HR szakértő mindezt kiegészíti azzal, hogy “a munkavállaló pótolható gondolkodás van leginkább leáldozóban.”
Fel kell ismerni, hogy az ember a legértékesebb és legdrágább “eszköz” egy cég számára. “A munkavállaló tudásának adminisztrálása is versenyelőnyt jelent. A rutinok, szokások és hatékonyság növelő lépések 1-1 kilépésnél elvesznek, ezért a munkavállalókra, mint tudástőkére is figyelni kell. A napi feladatokat sem az új belépőkkel, sem a technológiai fejlesztésekkel nem lehet pótolni, azok újbóli kialakítása rengeteg időbe, pénzbe és konfliktusos helyzetbe kerül” - mondja Marázi. A béren felüli juttatások rendszere is csak akkor juttathatja versenyelőnyhöz a munkáltatót, ha azt egyénre és a csapatra szabottan alakítják ki. Már nem trend kihagyni ebből a munkavállalókat.
Otthon vagy az irodában?
Az irodai munka melletti 1-2 nap otthoni munkavégzést nevezzük hibrid munkarendnek, a home office a teljesen otthonról végzett munka, amelynek költségei hivatalosan a munkáltatót terhelik. A távmunka pedig, amikor a munkavállaló a cégtől távol dolgozik, ahonnan csak akar, ő osztja be az idejét és azt, mikor végzi el a nap folyamán a feladatait. Magyarországon durván 10%-os a hibrid munkavégzés aránya, ami a pandémia alatt még 17-18% körül mozgott. Az EU egyes országaiban ez a szám akár 30%-ig is felkúszhat.
Marázi szerint az a cég se veszik el, ahol a hibrid munkavégzés egyátalán nem működik. “Őszintén kell kommunikálni a munkavállalóknak arról, hogy a cégnél mi valósítható meg és mi nem. Ha ebben struccpolitikát folytat a vezetés, azzal demotiválja a munkavállalókat. Ugyanakkor a közvetlen vezető következetessége és emberséges hozzáállása a kulcsa, hogy ezt a témát, hogyan élik meg a beosztottak.”
Poór József szerint is a következetesség a kulcs. Ha bizonyos szektorok megkívánják legalább a hibrid munkarendet, akkor jó nem ellenállni ennek. “Aki megteheti, hogy home office-t ad, miért ne tenné meg?” - teszi fel a költői kérdést. Ha a cég megteheti, akkor alakítsa a termelékenységi mutatóit, a teljesítményértékelési és visszamérési rendszerét ehhez - s persze működtesse azokat jól.
“A munkahelyi jóléti programok hatása megint csak fontos a munkavállalók megtartásában és a csapatkohézió erősítésében. Jó példa lehet a munkahelyi környezet, a munkán kívüli programok, a választás lehetősége különféle egészségügyi és fenntarthatósági programok között. Mindez a cég külső megítélését is javíthatja” - összegezte Marázi Judit.
Poór szerint a well being nem új dolog, jóléti juttatási rendszerek már 200 éve működnek. Csak amíg régen elég volt egy ajándékkosár, vagy a cafeteria, addig most reformokra van szükség. Sokkal nagyobb jelentősége van egy rekreációs eszköznél annak, hogy a munkavállaló tiszta irodában dolgozzon. A megfelelő sűrűséggel takarított légkondi, a higiéniai minimumra nevelő cégen belüli kurzusok, de akár a környezetvédelmi törekvések megfogalmazása, vagy a munka-magánélet egyensúly támogatása tartozhatnak ide.
A BANI korszak iránymutatói
A HR trendek egyik listája sem szent grál, sokkal inkább egy tanulási folyamat, ami cégenként változhat. A generációs összetétel, a cégkulturális alapok mind befolyásolják azt, hogy végül melyik megoldás lesz sikeres. Az biztos, hogy az egyénre szabás és a nyomonkövethetőség erősödni fog. A rugalmasság a rezilienciát is növeli, és mivel a vállalati aranyéveknek vége, az ellenállóképesség növelésének fontossága nem kérdés.
A társadalmi környezetet eddig a VUCA mozaikszóval lehetett leírni: Volatile, vagyis gyorsan változó, Uncertain, vagyis kiszámíthatatlan, Complex, mint bonyolult és Ambiguous, azaz bizonytalan. A helyzet azóta még durvább. Jelenleg a BANI korszakot égetjük gazdasági értelemben is, ami a munka világára szintén hatással van. B, azaz Brittle (törékeny), A mint Anxious, (szorongó). Az N mint non-linearitás a kiszámíthatatlanságra utal, míg I a logikai bukfencek tömegére (Incomprehensible - érthetetlen).
A BANI korszak nem egy ijesztgetésre alkalmas mese, hanem rámutat arra, mire is van szükség. Az alkalmazkodáson alapuló reziliencia kialakítása mellett nagyfokú tudatosságra, az empatikus én csiszolására, megfelelően kommunikált kontextusra és átláthatóságra - és mindez a HR területre kiemelten érvényes.
Amit el kell felejteni
Azt gondolhattuk, a hibrid munkavégzés lesz a következő évtized nagy HR-es dobása, de ez nincs így. A pandémiás időszak persze vízválasztó volt, amely során bizonyos elavult trendek kikoptak, mások pedig előtérbe kerültek, ám a COVID csak megágyazott egy sor újabb változásnak. Persze a régi HR recepteket nem kell hamuvá égetni, a jól működőket le kell porolni, egy kis frissítés után használhatóak, csak ki kell egészíteni azokat a modern kor HR követelményeivel - véli Prof. Dr. Poór József egyetemi tanár, a Humán Szakemberek Országos Szövetségének az elnöke, a BKIK Szolgáltatói Tagozatának alelnöke.
A generációs sokszínűségben rejlő különböző igényeket össze kell fésülni. A HR-nek abban kell lavíroznia, hogy a rengeteg kritériumnak megfeleljen, de ne egyszerre eresszen minden változást a cégre, mert az beleroppanhat. Marázi Judit HR szakértő mindezt kiegészíti azzal, hogy “a munkavállaló pótolható gondolkodás van leginkább leáldozóban.”
Fel kell ismerni, hogy az ember a legértékesebb és legdrágább “eszköz” egy cég számára. “A munkavállaló tudásának adminisztrálása is versenyelőnyt jelent. A rutinok, szokások és hatékonyság növelő lépések 1-1 kilépésnél elvesznek, ezért a munkavállalókra, mint tudástőkére is figyelni kell. A napi feladatokat sem az új belépőkkel, sem a technológiai fejlesztésekkel nem lehet pótolni, azok újbóli kialakítása rengeteg időbe, pénzbe és konfliktusos helyzetbe kerül” - mondja Marázi. A béren felüli juttatások rendszere is csak akkor juttathatja versenyelőnyhöz a munkáltatót, ha azt egyénre és a csapatra szabottan alakítják ki. Már nem trend kihagyni ebből a munkavállalókat.
Otthon vagy az irodában?
Az irodai munka melletti 1-2 nap otthoni munkavégzést nevezzük hibrid munkarendnek, a home office a teljesen otthonról végzett munka, amelynek költségei hivatalosan a munkáltatót terhelik. A távmunka pedig, amikor a munkavállaló a cégtől távol dolgozik, ahonnan csak akar, ő osztja be az idejét és azt, mikor végzi el a nap folyamán a feladatait. Magyarországon durván 10%-os a hibrid munkavégzés aránya, ami a pandémia alatt még 17-18% körül mozgott. Az EU egyes országaiban ez a szám akár 30%-ig is felkúszhat.
Marázi szerint az a cég se veszik el, ahol a hibrid munkavégzés egyátalán nem működik. “Őszintén kell kommunikálni a munkavállalóknak arról, hogy a cégnél mi valósítható meg és mi nem. Ha ebben struccpolitikát folytat a vezetés, azzal demotiválja a munkavállalókat. Ugyanakkor a közvetlen vezető következetessége és emberséges hozzáállása a kulcsa, hogy ezt a témát, hogyan élik meg a beosztottak.”
Poór József szerint is a következetesség a kulcs. Ha bizonyos szektorok megkívánják legalább a hibrid munkarendet, akkor jó nem ellenállni ennek. “Aki megteheti, hogy home office-t ad, miért ne tenné meg?” - teszi fel a költői kérdést. Ha a cég megteheti, akkor alakítsa a termelékenységi mutatóit, a teljesítményértékelési és visszamérési rendszerét ehhez - s persze működtesse azokat jól.
“A munkahelyi jóléti programok hatása megint csak fontos a munkavállalók megtartásában és a csapatkohézió erősítésében. Jó példa lehet a munkahelyi környezet, a munkán kívüli programok, a választás lehetősége különféle egészségügyi és fenntarthatósági programok között. Mindez a cég külső megítélését is javíthatja” - összegezte Marázi Judit.
Poór szerint a well being nem új dolog, jóléti juttatási rendszerek már 200 éve működnek. Csak amíg régen elég volt egy ajándékkosár, vagy a cafeteria, addig most reformokra van szükség. Sokkal nagyobb jelentősége van egy rekreációs eszköznél annak, hogy a munkavállaló tiszta irodában dolgozzon. A megfelelő sűrűséggel takarított légkondi, a higiéniai minimumra nevelő cégen belüli kurzusok, de akár a környezetvédelmi törekvések megfogalmazása, vagy a munka-magánélet egyensúly támogatása tartozhatnak ide.
A BANI korszak iránymutatói
A HR trendek egyik listája sem szent grál, sokkal inkább egy tanulási folyamat, ami cégenként változhat. A generációs összetétel, a cégkulturális alapok mind befolyásolják azt, hogy végül melyik megoldás lesz sikeres. Az biztos, hogy az egyénre szabás és a nyomonkövethetőség erősödni fog. A rugalmasság a rezilienciát is növeli, és mivel a vállalati aranyéveknek vége, az ellenállóképesség növelésének fontossága nem kérdés.
A társadalmi környezetet eddig a VUCA mozaikszóval lehetett leírni: Volatile, vagyis gyorsan változó, Uncertain, vagyis kiszámíthatatlan, Complex, mint bonyolult és Ambiguous, azaz bizonytalan. A helyzet azóta még durvább. Jelenleg a BANI korszakot égetjük gazdasági értelemben is, ami a munka világára szintén hatással van. B, azaz Brittle (törékeny), A mint Anxious, (szorongó). Az N mint non-linearitás a kiszámíthatatlanságra utal, míg I a logikai bukfencek tömegére (Incomprehensible - érthetetlen).
A BANI korszak nem egy ijesztgetésre alkalmas mese, hanem rámutat arra, mire is van szükség. Az alkalmazkodáson alapuló reziliencia kialakítása mellett nagyfokú tudatosságra, az empatikus én csiszolására, megfelelően kommunikált kontextusra és átláthatóságra - és mindez a HR területre kiemelten érvényes.
Kiégett cégvezetők - Hogyan lehet kiszállni a mókuskerékből?
Hol kellene tartania egy 50 feletti vállalkozónak, és miért van annyi megfáradt cégtulajdonos? Biros Leventével az Online Márkaboltok alapító-tulajdonosával beszélgettünk.
Bármerre nézünk, azt látjuk, hogy 50 év felett többet dolgoznak a cégvezetők, mint valaha.
Az első tíz évben nagyon sokat kell dolgozni, ez a „mindenes korszak”, ilyenkor érdemes kipróbálni minden munkakört, akár több iparágat is. A második tíz év a cégépítés, a cégszervezés időszaka. A harmadik évtized pedig már a háttérbe vonulásról szól, és arról, hogy miképp tud szélesebb körben értéket teremteni a vállalkozó. Ha ez sikerül, akkor 50 év felett már nem kell a vállalkozásban dolgoznia a tulajdonosnak, kellő figyelmet fordíthat az innovációra, a cég víziójára, többet foglalkozhat saját magával és a családjával. Ezzel szemben gyakran azt látni, hogy ilyen idősen még mindig hozzájuk kapcsolódik a cégük minden egyes területe.
Hol hibázzák el a vállalkozók ezt a fejlődési utat?
Két dologban látom a hibázási lehetőséget: a bizalomhiányban és az egoban. Hiba, amikor valaki úgy gondolja, hogy a cég minden területén neki kell a legjobbnak lennie. A legtöbb hasznot a cégében akkor tudja hozni egy 50 pluszos tulajdonos, ha a jövőképpel foglalkozik, ő abban a legjobb.
Az egyik sokat idézett mondatom: „a száznak a 100%-a kevesebb, mint az ezernek az 50%-a”. Vagyis, ha találok magam mellé egy menedzsert, akit tulajdonostárssá teszek, nem 100 egységet fog elérni a cég, hanem ezret, és akkor még 50%-os tulajdonrésszel is 500 lesz az enyém, kevesebb munkával. Sok vállalkozó tart attól, hogy a tulajdonának egy részét más birtokolja, pedig ezzel többet kereshet a cégén.
Hogyan lehet hosszú távon megtartani egy jó kollégát, aki majd a vállalkozó helyett viszi a cég ügyeit?
Mindig többet kell adni: fizetésemelés, jutalék, osztalék, céges autó, a folyamat végén pedig a tulajdonrész. Már a mindenes korszakban legyenek kulcskollégák, akiknek egyre nagyobb felelősséget lehet adni. Egy megbízható futárból lehet csoportvezető, aztán értékesítési vezető.
Hogyan lehet megtalálni ezeket a kollégákat?
A vállalkozók már előre félnek, hogy nem fognak megfelelő embert találni, pedig legtöbbször még meg sem hirdették az állást. Egy titka van annak, hogy jó kulcsembereket találjunk: nem szabad mással foglalkozni, csak a kereséssel. Érdemes a rajongótáborban körülnézni, lehet, hogy egy törzsvásárlót vagy egy családtagját érdekelné az állás.
A kkv-k általában kész embereket akarnak felvenni.
Kész embereket a multik keressenek, ahol nem fontos, hogy egy kolléga a szívét-lelkét beletegye a munkájába. Egy kkv-nál olyan emberek fognak hosszú távon megfelelni, akiknek együtt dobog a szíve a közös célért. A mi cégünkben a pozíciót és a hozzá járó megbecsülést senki sem kapja készen, hanem megszerzi, ezt külsősként érkezve nem lehet megtenni.
Mit tehet az az 50 év feletti, megfáradt vállalkozó, aki még mindig a mindenes vagy a szervező korszakában van?
Ilyenkor érdemes összeszűkíteni a céget, hogy legyen kapacitása a keresésre, utána pedig fiatal, a mai világra felkészültebb kollégákat kell behozni a cégbe, akiknek karrierlehetőséget tud adni 5 éven belül. Muszáj legalább egy kulcskollégát találni, aki érti az iparágat, a cég törekvéseit, és akivel az értékrendünk is azonos.
Ha megvan a kiszemelt kolléga, adjunk neki egy kiemelt részterületet, ahol megszerzi a bizalmunkat, és eredményes lehet. Ezt 5 év alatt el lehet érni, ekkor a vállalkozó végre hátraléphet a cégében, az idejét a stratégiára és a vízióra fordíthatja. Így megkapja azt, amiért eredetileg vállalkozó lett, a szabadságot.
Hullámokon hajózva - Merre tart az európai autóipar?
Technológiaváltás, új vámok, emelkedő gyártási költségek jelentik a legnagyobb kihívást ma az autóiparban. Milyennek látja a kilátásokat a 30 éve működő Wallis Motor ügyvezetője, Mátrabérci Sándor?
Tavaly volt 30 éves a Wallis Motor. Hogy indult a vállalkozás?
Valóban, a BMW AG hivatalos magyar vezérképviseleteként és kizárólagos importőreként 1994. április 28-án nyitottuk első szalonunkat Budapesten, a Váci út 45 szám alatt. Már abban az évben 201 járművet adtunk el, amely jelentős eredmény volt az induló évi üzleti környezetben.
Mik voltak a cég történetének legjelentősebb mérföldkövei?
Már 1995-ben nekiláttunk az egész országot lefedő márkakereskedői hálózat kiépítésének. Egy évvel később megszereztük a Rover és a Land Rover márkák importjogát és országszerte új szervizpontokat is létesítettünk. 2000-ben a növekvő kereslet és a bővülő kínálat miatt megalapítottuk a Wallis Motor Pest leányvállaltunkat, egy évvel később pedig megnyitottuk láncunk legkorszerűbb márkakereskedését, a Wallis Motor Duna szalont. Még ugyanebben az évben két új márka, a MINI és a MG forgalmazásába is belevágtunk. 2002 a rekord éve volt, hiszen 1568 darab járművet értékesítettünk, amivel tovább erősítettük jelenlétünket a magyar piacon. Ahogy múltak az évek, úgy bővült az általunk forgalmazott márkák köre: 2010-ben az ISUZU, 2013-ban a Maserati, 2022-ben a SsangYong, végül 2023-ban a BYD forgalmazását kezdtük meg. Közben persze nem álltunk le a vállalkozásunk fejlesztésével sem. 2005-ben a Wallis Motor Pest új helyszínre, a Váci út 175 szám alá költözött, 2016-ben a Hungária körút 95. szám alatt Közép-Európa egyik legnagyobb és legmodernebb, fenntarthatóan működő BMW központját építettük fel. 2019-ben a Wallis Motor Duna elindította Budapest egyik legnagyobb prémium használt-autó szalonját, majd 2022-ben a BMW M bemutatótermet, 2023-ban pedig Magyarországon elsőként a BYD autószalonját.
Hol tartanak most?
Mátrabérci Sándor, a Wallis Motor ügyvezetője
Fotó: Haszon Magazin - Csomor Alexander
1994-től tíz éven át a BMW hivatalos importőreként működtünk, azóta piacvezető márkakereskedőként dolgozunk. A három évtized alatt meghatározó szereplője lettünk a magyar autópiacnak és egyike a legkiemelkedőbb járműforgalmazóinak. Mint említettem, 1994-ben 200 járművet értékesítettünk, tavaly ennek a nagyjából a tizenötszörösét produkáltuk. Célunk mindig is az volt, hogy meghatározó szereplőként folyamatosan bővülő, magas színvonalú szolgáltatásokat kínáljunk ügyfeleinknek. Büszkén mondhatom, jó úton járunk, hiszen 2024-ben mi lettünk az Év Márkakereskedője.
Vállalkozóként, hogy látja az eltelt 30 évet?
Mindig hullámzó tengeren hajóztunk. A három évtized alatt mindig volt valami kihívás, amire reagálnunk kellett. A gazdálkodás szabályai, a gazdasági mutatók, az árfolyam mozgása, egy-egy márka életciklusának alakulása mindig okoztak némi fejtörést. Az utóbbi időben viszont egyre nagyobbak ezek a hullámok, azaz egyre kiszámíthatatlanabb a gazdasági környezet, aminek sok oka van. Például az EU egyre szigorít a környezetvédelmi szabályokon, amelynek, ha nem felel meg valaki, akkor súlyos büntetést kell fizetnie. A gyártók igyekeznek ezt elkerülni és felpörgetni az elektromos autók gyártását, csakhogy azok eladásai tavaly megtorpantak, ami feszültséget okoz. De említhetném azt is, hogy a kínai autók megjelentek Európában és szorongatják az itteni gyártókat.
Ezért vágtak bele a BYD forgalmazásba?
Fontos számunkra, hogy ügyfélkörünket mindig a legmodernebb megoldásokkal szolgáljuk ki, legyen szó bármilyen szegmensről, ezért ez logikus lépés volt. A számok azt igazolják, hogy a BYD iránt komoly az érdeklődés, hiszen a kínai társaság tavaly a világ negyedik legnagyobb autógyártójává lépett elő, világszinten vezeti az elektromos gépkocsik eladását, és sorra hozza Európába a legújabb technológiájú, kiváló minőségű elektromos és most már hybrid modelljeit. A BYD jó beleillik a 7 márkát tartalmazó portfóliónkba, mellyel minden ügyféligénynek igyekszünk megfelelni, és melynek a BMW az ékkőve, ez a márka mindig a fókuszban marad.
Az autóipari technológiaváltás mennyire látszik a cég teljesítményén?
Mátrabérci Sándor, a Wallis Motor ügyvezetője
Fotó: Haszon Magazin - Csomor Alexander
A BMW márka piacvezető a prémium szegmensben, ráadásul minden kategóriában van hagyományos hajtású, plug-in hibrid és tisztán elektromos modellje is, így bármerre fordul a piac, tud rá reagálni. Ráadásul 2025 végén Debrecenben legördül a gyártósorról az új, egyelőre csak Neue Klasse néven emlegetett modellcsalád első tagja, amely meghatározó lesz a cég kínálatában, és amelyik meggyőződésem szerint sokat fog segíteni az értékesítésben.
Hogyan alakulhat idén a magyar autópiac?
A 2024-es évre visszaesést vártunk, ehhez képest a magyar személygépkocsi piac 13 százalékkal bővült. 2025-ben nem számítunk nagyobb érdemi változásra. Az árak az elmúlt 2-3 évben jelentősen nőttek, idén viszont nem számítok néhány százalékosnál nagyobb drágulásra, amennyiben az euró-forint árfolyam a jelenlegi sávban marad. Céges szinten optimista vagyok, hiszen az esetleges piaci változások az általunk kínált prémiummárkákat kevésbé érintik,a BYD-t pedig jól fogadta a piac, ott az új modellek érkezésével tovább nőhetnek az eladások.
Nem tart az amerikai és az uniós vámok hatásától?
Ezeknek a magyar piacra várhatóan nem lesz erős hatásuk. A kivetett vámokat a kínai gyártók már érvényesítették az áraikban, további vámokról pedig nincsen szó. Az európai márkák vásárlóit az uniós vámok többnyire nem érintik. Ha lesznek amerikai vámok, az a kínai és az európai gyártók üzleti eredményeiben minden bizonnyal nyomot fog hagyni.
Említette, hogy az elektromos autók értékesítése megtorpant. Lesz kilábalás a gödörből?
10-15 éves távlatban nem kérdéses, hogy az elektromos autó lesz a befutó, mert ez a hajtás egyszerűen hatékonyabb a belső égésű motornál. A most még tapasztalható, főleg az ügyfelekben felmerülő félelmek technológiával, a hatótávval vagy a hatásfokkal kapcsolatban ezen idő alatt meg fognak oldódni. Nagyobb gondnak tűnik a töltési infrastruktúra, melynek fejlesztése elindult ugyan Magyarországon, de mostanság mintha megtorpant volna. Itt mindenképp előre kellene lépni.
Mit gondol, hol tart a vállalkozásuk tíz év múlva?
Jelenleg 1-2 évre lehet előre tervezni, de az biztos, hogy nem sok békeévünk lesz. Az elmúlt három évtizedes történetünk alapján mondhatom, hogy mindig alkalmazkodni fogunk a piaci változásokhoz. AZ AutoWallis Csoport tagjaként pedig a Közép-kelet európai régió legnagyobb autókereskedelmi és mobilitási szolgáltatóját tudhatjuk a hátunk mögött. A stratégiánk is bevált, nem is szeretnénk változtatni rajta, így jó termékekkel, magas minőségű szolgáltatásokkal szeretnénk kedveskedni ügyfeleinknek.
****
(A beszélgetés a Haszon Magazin 2025/02. számában jelent meg!)
NÉVJEGY
Mátrabérci Sándor. Közgazdász, az irányítása alatt működő cégek 7 márka - BMW személygépkocsi és motorkerékpár, MINI, Maserati, BYD, SsangYong és Isuzu – forgalmazását és szervizelését látják el, így közvetlen tapasztalattal rendelkezik az autókereskedelem legtöbb szegmensében. A BMW Kereskedők Országos Szövetségének elnöke, és képviseli Magyarországot az európai kereskedői szervezetben. 2023-ban részese volt a BYD márka magyarországi elindításának, így közelről is megismerhette a legnagyobb kínai autómárka európai stratégiáját. Az AutoWallis Csoportot megelőzően a Porsche Hungaria-nál, valamint a Renault Hungária-nál szerzett közel 30 éves importőri tapasztalatot. Nevéhez fűződik a Weltauto használtautó márka piaci bevezetése a 2000-es évek elején, ezt követően pedig 18 évig volt az Audi magyarországi márkaigazgatója.