A t�nd�rek, a zene
�s a misztikum

vil�g�ba h�vom meg �nt, kedves olvas�. Utazzon velem �rorsz�gba, ahol ez a h�rom sz� szorosan �sszekapcsol�dik. K�pzelje el, hogy t�rben �s id�ben �sr�gi �ton j�runk. Ne f�ljen, nem t�vedhet�nk el, hiszen barangol�sunk sor�n az �r hagyom�nyok, els�sorban a zene fonala vezet.

�rorsz�gban azt tartj�k, hogy aki sz�pen tud zen�lni, az l�thatja a t�nd�reket �s meg�rti nyelv�ket. Az els� hangszert is a t�nd�rek hozt�k magukkal, m�g istenek form�j�ban. Egy h�rf�t. A mese szerint az els� h�rf�s feles�ge, amikor el�sz�r sz�lt, borzaszt� f�jdalmakat �llt ki. A h�rf�s ekkor a hangszer els� zen�j�t, a szomor�s�g zen�j�t j�tszotta. Az �jsz�l�tt a “Szomor�s�g H�rj�nak Gyermeke” nevet kapta. Amikor a m�sodik gyermeke sz�letett, az asszony nevetett, mert annyira k�nny� volt a sz�l�s. A zen�sz ekkor a nevet�s zen�j�t sz�laltatta meg, a gyermek neve pedig a “Nevet�s H�rj�nak Gyermeke” lett. Harmadszorra az asszony sz�l�s k�zben elaludt. Ez ihlette a h�rfa harmadik zen�j�t, amely az �lomba mer�l�s zen�je. Maga a hangszer h�romsz�glet� alak�. �lben tartj�k, �gy j�tszanak rajta, de nem dallamot, hanem dal k�s�retet. A h�rfa oly m�lyen �p�l be a hagyom�nyokba, hogy �rorsz�g c�mer�ben is szerepel.

A t�nd�rek �ltal sugallt zene k�zvet�t�s�nek m�sik f� instrumentuma a fuvola. Ezzel lehetett ugyanis a legjobban lej�tszani azokat a k�l�nleges d�sz�t� hajl�t�sokat, melyeket a sean-n�s �nekesek haszn�ltak. A sean-n�s az �si �r zene szerves r�sz�t k�pez�, k�s�ret n�lk�li �nekl�s k�l�nleges technik�ja. Az orsz�g nyugati partjain�l elter�l� kis szigeteken m�g ma is �lnek olyan �regek, akik a r�gi hajl�t�sokkal �nekelnek sz�vegeket. Ez a zene leg�sibb form�ja. Nem dinamikai k�l�nbs�gekkel fejezi ki a mondanival�t, hanem dallamv�ltozatokkal. Minden dallam csak egyszer fordul el�, sokszor az eg�sz dal k�pez egyetlen peri�dust. A sz�veg �s a zene szinte egy�tt sz�letik. A dallam az alkalomt�l �s az �nekl�t�l f�gg�en minden �jra�nekl�skor �talakul egy kicsit. Az t�rt�nik, mint ami a sz�jr�l sz�jra terjed� hagyom�nyokn�l mindig, sokszor ugyan azon a c�men t�bb dal is k�rbej�r, n�ha ugyan annak a dalnak nyom�ra m�s c�men akadunk.

A t�nd�rek vil�g�t�l kicsit elt�volodva, a XVIII-XIX. sz�zadban a barokk hat�s�ra alakul ki az a zenei st�lus, amit ma �r n�pzenek�nt ismer�nk. Ebben az id�ben az angol kir�lyi udvart �thatj�k az olasz �s a francia barokk udvarok szok�sai, ezek a XVIII. sz�zadra �tterjednek �rorsz�gra is. VII. Henrik �s Erzs�bet kir�lyn� uralkod�sa alatt legyilkolj�k a h�rf�sokat, a r�gi �rtelmis�gi tud�s �rz�it �s ezzel alig egy �vsz�zad alatt meg�lik az �si, t�rzsi hagyom�nyokat. A v�rengz�st t�l�lt h�rf�sok, akiket valamikori f�nykorukban a n�p szinte a kir�lyokkal egyenrang�an kezel, utcazen�ssz�, v�ndor muzsikuss� v�lnak. Az �r h�rf�sok ut�dai k�nyszer�s�gb�l, az�rt hogy �letben maradhassanak, fejet hajtanak a barokk �ltal dikt�lt zenei v�ltoz�sok el�tt. Ilyen volt Torlough O’Carolan is, akit az �rek egyik legnagyobb zeneszerz�jek�nt ismer�nk �s aki r�j�tt, hogy a r�gi hagyom�nyok �s az �j id�k elv�r�sai j�l megf�rnek egym�s mellett. A hangszeres megsz�lal�sban a h�rfa szerep�t �tveszi a zongora, n�pszer�v� v�lik a heged� �s fontos szerepet kap a hagyom�nyosnak sz�m�t� duda is. Ez ut�bbi kin�zetre hasonlatos a sk�t dud�hoz, de a s�pok fel�p�t�se m�s.

Ha valaki ma �r zen�t hallgat, felismerheti a hangszerel�sben az er�teljes, szinte katon�san megsz�lal�, sz�vet remegtet� dobot, melynek neve Bodhr�n. Az 50 –es �vekig m�gikus, s�m�nisztikus hangszer volt, a rosszat kellett vele el�zni. Hagyom�nyosan els�sorban Szt. Istv�n napj�n, Kar�csony m�snapj�n haszn�lt�k. Ez a t�li napfordul�, amikor a n�pszok�s szerint az �k�rszemet, vagy a szarvast hajszolj�k. Az �vnek ezen nevezetes pontj�hoz f�z�d� egyik legend�t ismerheti meg a hallgat� a Bran egy�ttes lemez�r�l, mely a k�zelm�ltban Agancserd� c�mmel jelent meg �s a szarvass� var�zsolt emberp�r szerelm�nek, t�li hal�l�nak �s tavaszi felt�mad�s�nak mes�j�t mondja el. Az ott megsz�lal� dobok minden le�r�sn�l jobban p�ld�zz�k a hangszer j�t�koss�g�t, a benne rejl� soksz�n�s�get, lehet�s�geit. Sean O’riada, �r zeneszerz� az 50 –es, 60 –as �vekben kezdte saj�t szerzem�nyeiben haszn�lni a dobot. J�t�ktechnik�ja �talakult, �s ma is folyamatosan v�ltozik, gazdagodik. Szinte olyan m�r, hogy a tabl�hoz hasonl�an dallamj�t�k szer�en sz�laltathat� meg.

�rorsz�gban a val�di n�pzene a mai napig �l. Hat�ssal van r� a jazz, az afrikai zene �s sz�mtalan m�s st�lus �s ir�nyzat. Az �jj��led�s legnagyobb id�szaka a 70 –es, 80 –as �vek, amikor a hagyom�nyos zen�k a nagy sz�npadokon is megsz�lalnak. Ebb�l alakultak ki az amerikai szuperprodukci�khoz hasonlatos show -k, amelyek m�r-m�r vil�gzen�k, szintetiz�torral, nagy balk�ni dobokkal. De ez m�r egy m�sik t�rt�net, a mes�nek, m�tosznak ennek semmi k�ze, hiszen f� mozgat� ereje a p�nz.