Kevés olyan település akad Magyarországon, amely bátran állíthatja magáról, hogy területén az évszázadok során szinte „megállt az idő”, a Nógrád vármegyei Hollókő azonban megtartotta a 17-18. században kialakult hagyományos falusi arculatát, formáját. A település története a 13. századra nyúlik vissza, összefonódva a felette magasodó váréval. A hollókői várat a Kacsics nemzetség tagjai építtették, majd Csák Máté kezébe került. A Széchényi, a Loconczi, majd a Guthi-Ország család után a 16. században bekerült a végvárrendszerbe.

Vadász György 1933. február 18-án született Budapesten. Családi hátterét szemügyre véve pályaválasztása egyáltalán nem meglepő: építészcsaládban nőtt fel, édesapja, Vadász Mihály a két világháború között alkotott maradandót, és Preisich Gáborral vezetett közös tervezőirodát, de nagybátyja, Vadász Károly is építésznek tanult.

Február 18-a, Jókai Mór születésének napja egyben a Magyar Széppróza ünnepe. Az író otthona, a Svábhegyen található mai Jókai-kert 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2007 óta pedig védett történeti kert. A területet 1853-ban vásárolta meg Schweitzer hegedűgyárostól 2200 forintért. Az egykori kőbánya telkéről gyönyörű kilátás nyílt a fővárosra, igaz, a telek inkább nézett ki kezdetben dzsungelnek.

A budai Várhegyet átszelő alagút fontos közlekedési csomópont: összeköti Krisztinavárost a Széchenyi Lánchíd budai hídfőjével és a Clark Ádám térrel. Az építmény kivitelezése tartogatott meglepetéseket, a második világháború után pedig több részletben kellett helyreállítani és modernizálni. A Dokumentációs Központ gyűjteményében az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézet (ÁMTI) 1949-es munkáinak, valamint az UVATERV 1973-as, teljeskörű felújításának tervei is megtalálhatók.