George Sand nem f�rfi, hanem n�, �r�n�, �s a korszak, az 1820-as �vek egyik kiemelked� n�alakja, akit most Juliette Binoche jelen�t meg nek�nk.
Az, hogy egy n�alak kiemelked�, akkoriban teljesen m�st jelentett, mint ma, p�ld�ul Madonna eset�ben. Akkoriban a n�k nemhogy egyetemen nem tan�tottak, de m�g csak nem is j�rhattak oda, politik�b�l gyakorlatilag ki voltak rekesztve, �s �r�n�k sem hemzsegtek a sz�nen. Az irodalom illetve a m�v�szet h�res n�alakjai gyakorlatilag a (f�rfi) m�v�szek nagy szerelmeib�l �lltak �ssze. Akkoriban term�szetesen a szerelem is m�st jelentett, hiszen am�g a f�rfiak sim�n elj�rhattak bord�lyh�zakba, addig a n�k r�sz�r�l ak�r egy v�l�s is, (nemhogy egy viszony) v�gzetes csap�st tudott m�rni, a t�rsadalmi rangl�tr�n val� s�llyed�s, s�t "buk�s" r�v�n. A legt�bb "nagy szerelem" egy eg�sz �leten �t nem jutott el oda, ahova a sz�vtipr� gimi b�rmelyik szerepl�je eljut est�nk�nt. Szinte ak�rmennyit is tanuln�nk t�rt�nelmet, a n�k helyzet�t egyszer�en nem tudn�nk �p �sszel felfogni, �s maximum �gy tudjuk kezelni, mint a Sliders egyik fura vil�g�t, ahova a szerepl�k v�letlen�l �tcs�sztak. 
George Sand kiemelked� szem�lye kor�nak, �s ha �letrajzi filmet l�tunk r�la, akkor az egyben a francia t�rt�nelem egy eg�sz peri�dus�t is lefedi. Az �vsz�zad Gyermekei pontosan egy ilyen koszt�m�s, t�rt�nelmi, �letrajzi film, k�z�ppontj�ban George Sand-dal �s Alfred de Musset-vel, akik nemcsak �r�k voltak mind a ketten, hanem egym�s nagy szerelmei is. A film l�tv�nyos �s pazar, tele van mozgalmas jelenetekkel, kedvenc�nk az a r�sz, amikor George Sand, (illetve akkori nev�n m�g d'Aurore Dudevant) P�rizsba �rkezik. A v�ros �ppen l�ngokban �ll, katon�k l�nek az emberekre, mindenki fut, rohan, �s term�szetesen nem l�tezik k�zvil�g�t�s a mai �rtelemben. Geroge Sand lepakolja k�t gyermek�t a kocsir�l, �s az a p�r m�sodperc, am�g felm�szik a kocsi tetej�re, hogy a zavaros helyzetben legal�bb a reg�ny�t kimentse a csomagok k�z�l, majdnem el�g arra, hogy a k�t kis lurk�t egy �letre elvesz�tse. Ut�na l�tjuk ahogy kital�lja az �r�i �lnev�t, amely persze nem igaz�n �ln�v, hiszen felolvas� esteket tartott, vagyis mindenki l�thatta, hogy ki �. Felolvas� estjei �s az, hogy gyakran f�rfi ruh�ban j�rt, �s hogy pip�zott, nemcsak h�res� tett�k, hanem a t�rsas�gi pletyk�k c�lpontj�v� is. Az egyik ilyen felolvas� estj�be is bepillanthatunk a film j�volt�b�l, George Sand kerek perec kimondja, hogy a kor f�rfija sz�m�ra az ide�lis feles�g egy prostitu�lt, �s hogy a feles�geiket megcsalj�k, ahelyett, hogy kiel�g�ten�k �ket. Gyakorlatilag megd�bbent� gondolatok ezek abban az id�ben, �s annyira csak cs�r�j�t k�pezik egy emancip�ci�s majd feminiz�l�d�si folyamatnak, ami �ppen napjainkban �ri el a c�lj�t, hogy gyakorlatilag nem is a n�kben, hanem els�sorban a m�v�sz vagy m�v�szet-kedvel� f�rfiakban tal�lt c�lk�z�ns�gre. Ezut�n a felolvas�s ut�n p�ld�ul egyik k�zeli bar�tn�je egy szomsz�dos szob�ban n�i titkait pletyk�lta ki, m�rmint George Sand-�it, mondv�n, hogy ha m�r olyan dolgokat publik�l, amiket nem szok�s, akkor nyilv�n nem b�nja, ha mag�n�let�nek egy�b r�szleteit is kiteregetik.
 

BEST HOLLYWOOD