A b�kkszentkeresztiek egyszer�en Boldogasszonyk�nek, a messzir�l �rkezett betegek azonban gy�gy�t� k�nek nevezik azt a helyet, ahol a legenda szerint valaha Sz�z M�ria j�rt �s amikor elf�radt, B�kkszentkeresztn�l az egyik k�re le�lt megpihenni. Hogy mi�ta ismerik a helybeliek az itteni k�vek gy�gyerej�t, nem tudni,de t�ny hogy amelyik falubeli azokon megpihent, egyhamar felgy�gyult a betegs�g�b�l. Az egyik helybeli asszony a saj�t gy�gyul�s�t k�sz�nheti a k�nek. Egy �vatlan pillanatban elcs�szott a h�za udvar�n �s mind a k�t bok�ja elt�rt, s miut�n t�bbsz�r is kij�rt a k�h�z, f�l �r�kat el�ld�g�lni rajta, m�lni kezdett a f�jdalma, s�t egy id� ut�n a derek�t sem f�jlalta m�r.

Mostan�ban val�s�gos b�cs�j�r�hely lett az 1300 lelkes falucska. Egyre t�bb vesebeteg, h�lyaghurutos, n�gy�gy�szati probl�m�kkal �s medd�s�ggel k�szk�d�, reum�s, sz�v-�rrendszeri �s daganatos beteg zar�ndokol a 650 m�ter magas hegycs�cs alatti csodak�h�z. Mindenki t�relmesen kiv�rja a sor�t, hogy f�l �r�ra M�ria pihen�hely�n �lhessen. M�r Jap�nb�l is �rdekl�dtek ir�nta.

Hogy val�j�ban mit�l lehet e helyen gy�gyul�st szerezni, nincs r� tudom�nyos v�lasz. A szakemberek szerint a t�rs�g f�ldtani viszonyait a f�ldt�rt�neti id�sz�m�t�s tri�sz id�szak�nak k�pz�dm�nye jellemzik. A 210-240 milli� �vvel ezel�tti, hull�mz� tengerben halmoz�dott fel az �led�kanyag, mely a Kis-D�l, Somos-b�rc, Nagy-Iv�cs, Galuzsnya-tet�, Bagoly-hegy m�szk�, ritk�bban dolomitk�zeteit alkotja. Hogy a Fels�-Bagoly-hegy k�rny�k�n tal�lt foszf�tos, mang�n-oxidos, berillium- �s ur�ntartalm� k�zettestek sug�roznak-e gy�gyer�t a Boldogasszonyk�n�l, azt egyel�re nem tudni.

�ll�t�lag egy t�rk�p is l�tezik, amely le�rja, hogy melyik k� mire j�,

milyen betegs�ggel melyikre kell �lni. K�ts�gtelen, hogy B�kkszentkereszt a csodak� n�lk�l is "t�megvonz�ssal" b�r, ugyanis a j� leveg�, a f�k b�k�je, az erd�k cs�ndje, a madarak �neke �s a gy�ny�r� term�szet ezreket cs�b�t mag�hoz.