Fontosabb jogszabályok mérnököknek

2025. január – június végéig

Bővebben: njt.hu honlapon

Kis statisztika 2025. év I. félévében az új és módosított jogszabályokról

A Magyar Közlönyben megjelent 5728 oldal és ehhez még hozzászámíthatjuk a külön csatolt, esetenként ezer oldal terjedelem feletti mellékleteket.

 

DIGITÁLIS ÁLLAM

164/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet a digitális államhoz kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról

Módosul:

1. A közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet
2. A közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 513/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet
3. A Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról, valamint a nemzeti informatikai és e-közigazgatási tevékenység összehangolt biztosításával összefüggő részletszabályokról szóló 307/2022. (VIII. 11.) Korm. rendelet
4. A digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes szervezetek kijelöléséről szóló 320/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet
5. A digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet
6. A digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet módosítása
7. A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 341/2024. (XI. 14.) Korm. rendelet

 

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

8/2025. (VI. 30.) NMHH rendelet a honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátásában közreműködésre kötelezett elektronikus hírközlési szolgáltatók kijelöléséről és felkészülési feladataik meghatározásáról szóló 3/2013. (I. 11.) NMHH rendelet, valamint a peren kívüli vitarendezési testületekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 4/2024. (III. 21.) NMHH rendelet módosításáról

[1] E rendelet célja a védelmi feladatok ellátására kijelölt, az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti rendszerébe bevont, valamint a riasztási és tájékoztatási feladat ellátásában részt vevő szolgáltatók elnevezésére, telephelyére, illetve székhelyére vonatkozó adatokban bekövetkezett változások átvezetése, aktualizálása.

[2] A rendelet további célja a peren kívüli vitarendezési testületekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 4/2024. (III. 21.) NMHH rendelet szerinti jogviták hatékonyságának növelése érdekében az Online Platform Vitarendező Tanács számára biztosítani, hogy a tevékenysége ellátásához, működéséhez szükséges körben jogosult legyen a saját nevében jognyilatkozatokat tenni.

[3] Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (5) bekezdés

 

ENERGIA

173/2025. (VI. 30.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet, valamint a villamosenergia tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 466/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

[1] A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és annak nyomán a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2024. év végi módosítása alapján 2025. július 1-jétől Magyarországon a jövőben telepítendő, valamint a már üzembe helyezett és működő, közel 300 000 darab háztartási méretű kiserőmű invertereiből származó adatokat az energetikai adatszolgáltató platformot működtető engedélyes gyűjti és kezeli.

[2] A kormányrendelet célja, hogy pontosítsa a háztartási méretű kiserőművek nem elszámolási célú adatok gyűjtésének szabályait, valamint az érintett szereplőknek a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 45/A. §-ában meghatározott együttműködési kötelezettségének részleteit.

 

145/2025. (VI. 19.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosításáról

[1] Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer átalakításának célja a tartós megtakarítást eredményező beruházások még hatékonyabb, célzott ösztönzése a hazai építőipar és a magyar gazdaság élénkítése érdekében

 

15/2025. (VI. 30.) EM rendelet az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló 67/2016. (XII. 29.) NFM rendelet módosításáról

[1] A rendeletmódosítás célja, hogy a magyar családok és nyugdíjasok számára Európa legalacsonyabb földgázárait garantáló rezsicsökkentés fenntartása érdekében 2026. szeptember 30-ig meghatározza az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgáz árát és mennyiségét.

 

ÉPÍTÉS

174/2025. (VI. 30.) Korm. rendelet az Építési és Közlekedési Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által ellátott építési beruházásokkal kapcsolatos egyes műszaki szolgáltatási feladatok központi költségvetési szerv általi átvételéről, az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről, valamint az állami tulajdonban levő ÉMI Nonprofit Kft. állami építési beruházásokkal kapcsolatos egyes műszaki szolgáltatási feladatok elvégzésére vonatkozó kijelöléséről szóló 51/2016. (III. 17.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről

[1] Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság műszaki szolgáltatási feladatát az állami beruházásokért felelős miniszter veszi át.

 

16/2025. (VI. 20.) ÉKM rendelet az állami építési beruházási folyamatban részt vevő tervező és kivitelező közreműködésének értékeléséről (teljes terjedelemben közöljük)

1. § E rendelet hatálya kiterjed az állami beruházásokért felelős miniszter által vezetett minisztériumra (a továbbiakban: minisztérium), valamint az állami építési beruházások építtetőjére, tervezőjére és kivitelezőjére.

3. § (1) Az építtetői értékelések során az írásban dokumentált események vehetők figyelembe.

(2) Ha az építési beruházás tervezői vagy kivitelezői konzorcium keretében valósul meg, akkor az építtetői értékelés során minden konzorciumi tagra vonatkozóan egységes értékelési eredmény kerül alkalmazásra.

4. § (1) Keretmegállapodás esetén az építtető a közvetlen megrendelések, illetve az egyedi szerződések teljesítésének adatait veszi figyelembe az értékelés során.

(2) A tervezők és kivitelezők értékelésének szempontrendszerét az 1. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A minisztérium az építtetői értékeléseket összegzi.

(2) Az állami beruházásokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az állami építési beruházásokban közreműködő tervező és kivitelező e rendelet szerinti értékeléseinek nyilvántartására adatbázist hoz létre, amelyben nyilvántartja az állami építési beruházások kapcsán létrejött építtetői értékeléseket. Az állami építési beruházásokban közreműködő tervező és kivitelező e rendelet szerinti értékeléseinek nyilvántartása nem minősül közhiteles nyilvántartásnak.

(3) A tervezők és kivitelezők értékelésének összegzési szempontrendszerét a 2. melléklet tartalmazza.

6. § Amennyiben az építtető nem a minisztérium, akkor az építtető az építési beruházásban közreműködő tervező és kivitelező értékelését a miniszter részére az értékelés lezárultát követő tizenöt napon belül megküldi.

7. § (1) Az építtető az értékelés közzétételét megelőzően előzetes értékelését írásban megküldi az értékelt tervező és kivitelező részére.

(2) Amennyiben az értékelt tervező és kivitelező kifogást emel az értékeléssel kapcsolatban, jogosult az értékelés felülvizsgálatát írásban kezdeményezni az építtetőnél.

(3) A (2) bekezdés szerinti felülvizsgálatot az értékelt az értékelésről való tudomásszerzéstől számított öt napon belül írásban kezdeményezheti. A felülvizsgálat során az értékelt tervező és kivitelező az állítását köteles objektív módon, a kifogás alapjául szolgáló dokumentumokkal, tényadatokkal igazolni.

(4) Az építtető a kifogást annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül érdemben elbírálja. Az elbírálás határideje egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható, erről a határidő lejárta előtt tájékoztatni kell a kifogás benyújtóját. Az értékelés felülvizsgálatát ugyanazon állami építési beruházás tekintetében mind a tervező, mind a kivitelező egy-egy alkalommal kérheti.

8. § Az állami építési beruházásokkal kapcsolatos információk hivatalos közzétételi felületén, a beruházási portálon közzé kell tenni a tervezők és kivitelezők értékelését.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

10. § E rendeletet a hatálybalépését követő hatvan hónapon belül kizárólag azon állami építési beruházásokra kell alkalmazni, amelyek esetében a minisztérium az építtető.

1. melléklet a 16/2025. (VI. 20.) ÉKM rendelethez

Tervezők és kivitelezők értékelésének szempontrendszere

1. Projektteljesítés:

1.1. Projektmenedzsment-mutató:

1. a) az építési beruházás szerződés szerinti befejezési határidő betartásának értékelése (azon szerződésmódosításokat kell figyelembe venni, amelyben a tervezőnek és/vagy a kivitelezőnek érdekkörében felmerült okok miatt vált szükségessé a szerződésmódosítás), ahol
2. aa) 5 pont: az eredeti szerződés szerinti befejezési határidő teljesült,
3. ab) 4 pont: a szerződésmódosítással létrejött befejezési határidő teljesült,
4. ac) 3 pont: a többszöri szerződésmódosítással létrejött befejezési határidő teljesült,
5. ad) 2 pont: a szerződésmódosítással létrejött befejezési határidő késve teljesült,
6. ae) 1 pont: a többszöri szerződésmódosítással létrejött befejezési határidő késve teljesült.
7. b) a tervezési vagy kivitelezési szerződés szerinti kötbérterhes mérföldkövek és ütemtervek és kivitelezési/tervezési részhatáridők betartásának mértéke, ahol
8. ba) 5 pont: az építtető által elfogadott valamennyi kötbérterhes mérföldkő és ütemterv, valamint kivitelezési/tervezési részhatáridő 100%-ban teljesült,
9. bb) 4 pont: az építtető által elfogadott valamennyi kötbérterhes mérföldkő és ütemterv, valamint kivitelezési/tervezési részhatáridő 95–99%-ban teljesült,
10. bc) 3 pont: az építtető által elfogadott valamennyi kötbérterhes mérföldkő és ütemterv, valamint kivitelezési/tervezési részhatáridő 91–94%-ban teljesült,
11. bd) 2 pont: az építtető által elfogadott valamennyi kötbérterhes mérföldkő és ütemterv, valamint kivitelezési/tervezési részhatáridő 85–90%-ban teljesült,
12. be) 1 pont: az építtető által elfogadott valamennyi kötbérterhes mérföldkő és ütemterv, valamint kivitelezési/tervezési részhatáridő 85% alatt teljesült.

1.2. Minőség- és garanciamutató:

1. a) az építési beruházás szerződés szerinti minőségi követelményeknek való megfelelés értékelése, ahol
2. aa) 5 pont: a tervező vagy kivitelező a szerződésben előírt minőségi követelményeknek 100%-ban megfelelt, és az előírt határidőre javította a hibát,
3. ab) 4 pont: a tervező vagy kivitelező a szerződésben előírt minőségi követelményeknek 100%-ban megfelelt, és a hibák az előírt határidőre csak részben, 95–99%-ban kerültek javításra,
4. ac) 3 pont: a tervező vagy kivitelező a szerződésben előírt minőségi követelményeknek 100%-ban megfelelt, és az előírt határidőre csak részben, 91–94%-ban kerültek javításra,
5. ad) 2 pont: a tervező vagy kivitelező a szerződésben előírt minőségi követelményeknek 100%-ban megfelelt, és az előírt hibák határidőre csak részben, 85–90%-ban kerültek javításra,
6. ae) 1 pont: a tervező vagy kivitelező a szerződésben előírt minőségi követelményeknek 100%-ban megfelelt, és a hibák az előírt határidőre csak részben, 85%-ot el nem érő mértékben kerültek javításra.
7. b) az építési beruházás szerződés szerinti jótállási és szavatossági kötelezettségek teljesítésének értékelése, ahol
8. ba) 5 pont: a jótállási és szavatossági kötelezettségek teljesítése 100%-ban teljesült, vagy a hibák az előírt minőségben és határidőre 100%-ban javításra kerültek,
9. bb) 4 pont: a jótállási és szavatossági kötelezettségek teljesítése 95–99%-ban teljesült, vagy a hibák az előírt minőségben és határidőre 95–99%-ban kerültek javításra,
10. bc) 3 pont: a jótállási és szavatossági kötelezettségek teljesítése 91–94%-ban teljesült, vagy a hibák az előírt minőségben és határidőre 91–94%-ban kerültek javításra,
11. bd) 2 pont: a jótállási és szavatossági kötelezettségek teljesítése 85–90%-ban teljesült, vagy a hibák az előírt minőségben és határidőre 85–90%-ban kerültek javításra,
12. be) 1 pont: a jótállási és szavatossági kötelezettségek teljesítése 85%-ot el nem érő mértékben teljesült, vagy a hibák az előírt minőségben és határidőre 85%-ot el nem érő mértékben kerültek javításra.

1.3. Projektdokumentáció teljességi és aktualizálási mutató: az építési beruházás dokumentációinak teljességét és folyamatos aktualizálást méri az építési beruházás időtartama alatt, ahol

1. a) 5 pont: a projektdokumentáció és annak folyamatos naprakészen tartása 100%-ban teljesült,
2. b) 4 pont: a projektdokumentáció és annak folyamatos naprakészen tartása 95–99%-ban teljesült,
3. c) 3 pont: a projektdokumentáció és annak folyamatos naprakészen tartása 91–94%-ban teljesült,
4. d) 2 pont: a projektdokumentáció és annak folyamatos naprakészen tartása 85–90%-ban teljesült,
5. e) 1 pont: a projektdokumentáció és annak folyamatos naprakészen tartása 85% alatt teljesült.

1.4. Kommunikáció és együttműködési mutató: jegyzőkönyvben vagy hivatalos levélben vagy más írott formában dokumentált kommunikációs incidensek mérése, ahol

1. a) 5 pont: kommunikációs incidens nem fordult elő az építési beruházás időtartama alatt,
2. b) 4 pont: kommunikációs incidens 1-2 alkalommal fordult elő az építési beruházás időtartama alatt,
3. c) 3 pont: kommunikációs incidens 3-4 alkalommal fordult elő az építési beruházás időtartama alatt,
4. d) 2 pont: kommunikációs incidens 5-6 alkalommal fordult elő az építési beruházás időtartama alatt,
5. e) 1 pont: kommunikációs incidens 6 alkalomtól többször fordult elő az építési beruházás időtartama alatt.

1.5. Közösségi szerepvállalási mutató: az egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság közösségi szerepvállalását méri, ahol

1. a) 5 pont: ha az építési beruházásban hallgatói vagy tanulói jogviszonyban álló munkavállalót foglalkoztatnak, ha az építési beruházásban legalább 3 év időtartamra szóló ösztöndíj-megállapodással rendelkező hallgatói vagy tanulói jogviszonyban álló munkavállalót foglalkoztatnak. Előadás a beruházás építési és építészeti, valamint egyéb megoldásairól szakmai konferencián, szaktanulmányok vagy egyéb, jól dokumentált publikációk az építési beruházással összefüggésben. Utólagos felülvizsgálat során díjak vagy egyéb szakmai elismerések az építménnyel, létesítménnyel kapcsolatosan;
2. b) 4 pont: ha az építési beruházás keretein belül szervezett szakmai vagy technológiai bemutatót, illetve továbbképzést tartanak;
3. c) 3 pont: ha az építési beruházáshoz kapcsolódóan szakdolgozati témaajánlatot biztosítanak bármely oktatási intézmény számára;
4. d) 2 pont: ha az építési beruházás során olyan szakembert foglalkoztatnak, aki bármely oktatási intézmény számára szakdolgozati külső konzulensi feladatokat lát el az építési beruházás időtartama alatt;
5. e) 1 pont: ha az építési beruházáshoz kapcsolódóan jól dokumentáltan történt nyomtatott vagy elektronikus tájékoztatók (brosúrák, szórólapok, infografika stb.) elkészítése és lakossági terjesztése, a tervező vagy kivitelező honlapján és közösségimédia-felületein az építési beruházáshoz kapcsolódó tájékoztató megjelenítése és kommunikációs célra alkalmas fotódokumentáció készítése.
6. melléklet a 16/2025. (VI. 20.) ÉKM rendelethez

Tervezők és kivitelezők értékelésének összegzési szempontrendszere

1. Az építtető az értékelési szempontrendszernél meghatározott mutatók alapján súlyozza és összegzi a megszerezett pontokat, az alábbiak szerint:
2. a) Projektmenedzsment-mutató: 25%
3. b) Minőség- és garanciamutató: 40%
4. c) Projektdokumentáció teljességi és aktualizálási mutató: 10%
5. d) Kommunikáció és együttműködési mutató: 10%
6. e) Közösségi szerepvállalási mutató: 15%
7. A tervezők és kivitelezők az 1. pontban ismertetett összegzést követően 1-től 5-ig terjedő skála alapján az alábbi minősítési szintekre kerülnek besorolásra az adott beruházásban tapasztaltak alapján, a beruházással összefüggésben:
8. a) Alapszint (1) 0–2,0 pont között: Alapszintű teljesítmény, az értékelt félnek a vizsgált területeken fejlődnie szükséges,
9. b) Fejlődő szint (2) 2,1–3,0 pont között: A kezdeti és az ipari átlag közötti átmeneti fokozat, ahol az értékelt félnek még számos területen van helye további javulásnak,
10. c) Megfelelő szint (3) 3,1–4,0 pont között: Az ipari átlagnak megfelelő teljesítmény, de további optimalizálásra van lehetőség,
11. d) Magas szint (4) 4,1–6,9 pont között: Jó teljesítmény, meghaladja az átlagos követelményeket,
12. e) Kiváló (5) 7,0 ponttól: Kiemelkedő teljesítmény minden területen, példamutató jó gyakorlatokkal.

 

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

156/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság és a helyszíni bírság mértékéről, megállapításának szempontrendszeréről, kiszabásának, valamint egyéb szankciók alkalmazásának részletes szabályairól

[1] A Kormány a környezet védelme és a körforgásos gazdaság megteremtése érdekében olyan intézkedéseket tesz, amelyek a lerakott hulladék képződésének megelőzését, csökkentését, a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladék újraképződésének és káros környezeti hatásainak megakadályozását, valamint a hulladékgazdálkodási jogszabályokban és hatósági határozatokban foglaltak betartatását szolgálják.

[2] Annak érdekében, hogy a hulladékgazdálkodási hatóságok hatékonyabban lépjenek fel a jogellenes hulladékgazdálkodási tevékenységet folytatók ellen, az új kormányrendelet szerint emelkedik a hulladékgazdálkodási bírságok összege, továbbá biztosítottá válik a hatóságok számára a helyszíni bírság kiszabásának lehetősége a hulladékot jogellenesen elhelyezőkkel szemben.

 

INGATLAN NYILVÁNTARTÁS

153/2025. (VI. 19.) Korm. rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosításáról

[1] Magyarország Kormánya az ingatlanforgalom biztonságának, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényben foglalt alapelvek érvényesülésének biztosítása érdekében az országosan egységes jogalkalmazást tűzte ki célul.

 

IGAZSÁGÜGYI HiVATÁSRENDEK KÉPZÉSÉRŐL

7/2025. (VI. 30.) IM rendelet az igazságügyi hivatásrendek képzéséről, szakmai továbbképzéséről és vizsgáiról szóló egyes igazságügyi miniszteri rendeletek módosításáról

[1] E rendelet célja, hogy az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája által az igazságügyi szakértők, az önálló bírósági végrehajtójelöltek, a bírósági végrehajtási ügyintézők, valamint a pártfogó felügyelők, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatok tisztségviselői számára szervezett képzések, továbbképzések lebonyolításának és a vizsgakötelezettségek teljesítésének szabályozását egységesítse.

[2] Az új előírások a jelentkezések benyújtására, a halasztási lehetőségekre, a képzések, továbbképzések díjának, illetve a vizsgadíjaknak a mértékére, a tanúsítványok kiállítására, valamint a vizsgabizottsági tagok juttatására vonatozó koherens rendeleti szabályozást teremtik meg.

[3] A módosítások biztosítják, hogy az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó, érintett hivatásrendek képviselői a képzések és továbbképzések teljesítésével a jövőben is minél magasabb színvonalú szakmai munkát végezhessenek, elősegítve ezáltal az igazságszolgáltatás hatékony működését.

[4] E célok végrehajtására az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (2) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (11) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 119. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

 

KIEMELT JELENTŐSÉGŰ ÜGYEK

149/2025. (VI. 19.) Korm. rendelet az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet módosításáról

[1] A kormányrendelet módosításának célja a Gazdagréti Szent Angyalok Plébániát érintő beruházás közcélú kiemelt beruházássá nyilvánítása, valamint a beruházással érintett ingatlannal összefüggésben sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények meghatározása.

 

148/2025. (VI. 19.) Korm. rendelet az egyes víziközmű-beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 323/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról

[1] A kormányrendelet módosítása a Magyarország területén megvalósuló közcélú kiemelt beruházások gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történő megvalósítását célozza a befektetésösztönzési és gazdaságfejlesztési célkitűzések, valamint a nemzetgazdaság versenyképességének növelése érdekében.

[2] A szabályozás célja egyes víziközmű-beruházások gyorsabb megvalósításának elősegítése

 

147/2025. (VI. 19.) Korm. rendelet a Miskolc Megyei Jogú Város keleti iparterület megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 493/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

[1] A Miskolc Megyei Jogú Városban megvalósuló autóipari beruházás kiemelten fontos cél, amelyre tekintettel szükséges, hogy a Kormány a beruházás gördülékeny és magas színvonalú megvalósítását támogassa.

 

KÖRNYEZETVÉDELEM

14/2025. (VI. 19.) EM rendelet a környezetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

[1] A Kormány célja a gazdaság zöldítése és körforgásos működésének erősítése, amelynek során kiemelt figyelmet fordít a magyar emberek egészsége és a környezeti értékek védelmére is.

[2] Ezt szolgálja az is, hogy 2024. július elsejétől ismét van lehetőség kétfokú eljárásra meghatározott környezetvédelmi hatósági ügyekben, ami indokolttá teszi a szabályozás kiegészítését a fellebbezési eljáráskor alkalmazandó rendelkezésekkel.

[3] Emellett a környezetvédelmi és természetvédelmi terület elkülönültségére figyelemmel szükséges egy önálló miniszteri rendelet megalkotása, amely a közszolgáltatások minőségének fejlesztése érdekében megállapítja a környezetvédelmi hatáskörben eljáró hatóságok által lefolytatott eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét és a megfizetésének szabályait.

 

13/2025. (VI. 2.) EM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet, valamint a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet módosításáról

[1] E rendelet célja, hogy a stratégiai zajtérképek elkészítésére szolgáló, európai szinten egységesen alkalmazandó új zajszámítási módszert a hazai alkalmazáshoz szükséges további képletekkel, valamint a hazai járműállományra és infrastruktúrára kimért paraméterezett adatokkal egészítse ki, továbbá, hogy új számítási módszert vezessen be a közúti és vasúti zajforrásoktól származó zaj kibocsátásának és terjedésének a modellezésére.

Módosul:

1. A stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet
2. A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet

 

KÖZHASZNÁLATÚ FÜRDŐK

161/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 510/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról

 

KÖZLEKEDÉS

181/2025. (VI. 30.) Korm. rendelet a használatidíj-rendszerrel és az útdíjrendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

[1] A rendelet célja, hogy a költséghatékonyság és a szolgáltatás színvonalának növelése, valamint az adminisztratív terhek csökkentése érdekében felülvizsgálja a bevallási közreműködői jogintézményt.

[2] Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása 2025. július 1-jei hatállyal a fizetési közreműködő egyetemes útdíjszolgáltató általi igénybevétele részletes szabályainak megállapítására a közlekedésért felelős miniszter számára adott felhatalmazást. A rendelet célja, hogy a törvény módosításának megfelelően a fizetési közreműködő egyetemes útdíjszolgáltató általi igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat a kormányrendeletben hatályon kívül helyezze.

[3] A rendelet az eddigitől eltérő szervezetet jelöl ki a használatidíj-rendszer és az útdíjrendszer működtetésével összefüggő közfeladatok ellátására.

[4] A rendeletben felülvizsgálatra kerül az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság és az útdíjszedő működésének állam általi finanszírozásának módja. A jövőben e szervezetek működését a központi költségvetés a szervezet és az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszter között létrejövő szerződés alapján biztosítja.

[5] A használatidíj-rendszer és az útdíjrendszer olyan speciális felkészültséget igénylő informatikai szolgáltatásokat tartalmaz, amelyek indokolatlanná teszik a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételét, ennek megfelelően a rendelet megteremti a lehetőséget arra, hogy e rendszerek kikerüljenek a központosított szolgáltatások köréből.

Módosul:

1. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet
2. Az egyes szervezeteknek a közlekedési infrastruktúra fejlesztési feladataival összefüggő kijelöléséről szóló 774/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet
3. Az úthasználati díjelszámolásról szóló 578/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet
4. 4. A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló341/2024. (XI. 14.) Korm. rendelet

 

180/2025. (VI. 30.) Korm. rendelet az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság, az útdíjszedő, az útdíjellenőrzés-támogatói feladatok ellátására kijelölt szervezet és az egyetemes útdíjszolgáltató egyes szerződéseinek miniszteri jóváhagyásáról

[1] A használatidíj-rendszerben és az útdíjrendszerben ellátott közfeladatok biztosításáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény alapján a használatidíj-rendszert és az útdíjrendszert működtető szervezetek az e rendszerek rendszertámogatására irányuló olyan szerződést, amelynek ellenértéke a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott értékhatárt eléri, a közlekedésért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával köthetnek.

[2] A rendelet meghatározza a jóváhagyáshoz kötött értékhatárt, valamint a jóváhagyás rendjét.

 

168/2025. (VI. 26.) Korm. rendelet a közúti járművekkel, valamint a közúti közlekedési szakemberekkel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

Módosul:

1. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet
2. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet
3. A vizsgálóállomás engedélyezésének részletes eljárási szabályairól szóló 181/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet
4. A közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló 511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet

 

167/2025. (VI. 24.) Korm. rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről

Terjedelmes mellékletek.

 

166/2025. (VI. 24.) Korm. rendelet a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről

Terjedelmes mellékletek.

 

165/2025. (VI. 24.) Korm. rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről

 

18/2025. (VI. 26.) ÉKM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, valamint a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosításáról

[1] A miniszteri rendelet célja a jogalkalmazói tapasztalatok alapján a gépjárműfenntartó szervezetre vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata, a személyi és tárgyi feltételek pontosítása.

[2] A miniszteri rendelet pontosítja a honosítási, valamint a jármű összeépítési egyedi engedélyezési eljárásra vonatkozó szabályokat.

 

17/2025. (VI. 24.) ÉKM rendelet a veszélyes áruk szállításáról szóló egyes miniszteri rendeletek módosításáról

Módosul:

1. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról szóló 62/2013. (X. 17.) NFM rendelet
2. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat belföldi alkalmazásáról szóló 26/2017. (VII. 5.) NFM rendelet
3. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 39/2021. (VII. 30.) ITM rendelet

 

1228/2025. (VI. 30.) Korm. határozat a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaságnak a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságba történő beolvadásáról

A Kormány egyetért a használatidíj-rendszerrel és az útdíjrendszerrel összefüggő közfeladatok hatékonyabb ellátásával, ennek érdekében

1. felhívja a közlekedésért felelős minisztert, hogy – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter bevonásával – gondoskodjon a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaságnak a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal beolvadás útján történő egyesüléséhez szükséges tulajdonosi intézkedések megtételéről;

Felelős: közlekedésért felelős miniszter

Határidő:         2026. január 1.

 

20/2025. (VI. 30.) ÉKM rendelet a fizetési közreműködő egyetemes útdíjszolgáltató általi igénybevételének részletes szabályairól

[1] A rendelet célja, hogy megállapítsa a fizetési közreműködő egyetemes útdíjszolgáltató általi igénybevételének részletes szabályait, a fizetési közreműködővel szemben támasztott követelményeket, valamint a fizetési közreműködőkkel történő szerződéskötés alapvető szabályait.

 

KTI NONPROFIT KFT MEGSZŰNÉSE

141/2025. (VI. 19.) Korm. rendelete a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság megszűnésével összefüggő kormányrendeletek módosításáról

KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság” szövegrész helyébe a Közlekedéstudományi Intézet” szöveg lép.

 

MAGYARORSZÁG KÖLTSÉGVETÉSE

2025. évi LXIX. törvény Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről

1. § (1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2026. évi

1. a) kiadási főösszegét 43 781 310,5 millió forintban,
2. b) bevételi főösszegét 39 562 775,9 millió forintban,
3. c) hiányát 4 218 534,6 millió forintban

állapítja meg.

 

MINŐSÍTETT ADAT BIZTONSÁGA

137/2025. (VI. 16.) Korm. rendelet a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló 161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet módosításáról

[1] E rendelet célja, hogy meghatározza a TEMPEST védelem kialakítására alkalmazható intézkedéseket a nemzeti és a külföldi minősített adatok tekintetében.

 

RENDELETEK TÖRVÉNYI SZINTRE EMELÉSE

2025. évi L. törvény az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről

Módosul többek között:

20. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
21. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény
22. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény
23. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény
24. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
25. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény
26. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény
27. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény
28. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
29. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény
30. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény
31. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
32. A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény
33. A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény
34. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény

A törvény 250 §-t tartalmaz.

1. melléklet a 2025. évi L. törvényhez

A MAGYARORSZÁGI SZÉKHELYŰ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK GAZDASÁGI CÉLÚ VÉDELMÉHEZ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ ÁTMENETI SZABÁLYOK

Stratégiai jelentőségű ágazatok

2. melléklet a 2025. évi L. törvényhez

Kiegészítő bányajáradékkal kapcsolatos termékcsoportok

 

ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ FELÜLVIZSGÁLATA

163/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet a magyarországi gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges egyes rendelkezések veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 561/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

[1] Szükségessé vált a meglévő ügyintézési határidő felülvizsgálata és módosítása, figyelemmel arra, hogy a rendelet szerinti bejelentések elbírálása során a rendelkezésre álló ügyintézési határidő a gyakorlatban sok esetben nem bizonyult elegendőnek a tényállás teljes körű és alapos tisztázásához.

[2] Szükségessé vált a tiltó döntéssel lezárt eljárásokra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata és módosítása, tekintettel arra, hogy bizonyos esetekben Magyarország államérdekének védelmében szükséges az állam részére elővásárlási jogot biztosítani.

 

VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA

155/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról

Módosul többek között:

4. A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet
5. A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet
6. Az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól szóló 301/2009. (II. 22.) Korm. rendelet
7. A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet
8. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet
9. Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet
10. A vizsgálóállomás engedélyezésének részletes eljárási szabályairól szóló 181/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet
11. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet
12. A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet
13. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet

 

VÍZIKÖZMŰ

159/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról

[1] A Kormány célja a víziközmű-ágazat fenntartható működése és hosszú távon a minőségi vízszolgáltatás biztosítása, amelynek érdekében a nemzeti víziközművagyon védelmét tűzte ki célul.

[2] A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításával összhangban a módosítás a települések területi növekedésére figyelemmel a közműves ellátással nem rendelkező településrészen is biztosítja a szomszédos ellátási területen található – műszakilag elérhető törzshálózatról – a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközműrendszer igénybevételét.

 

ALAPTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

az Alaptörvény tizenötödik módosításával összefüggő egyes törvénymódosításokról

9. cikk Az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdésében a „fogyatékkal” szövegrész helyébe a „fogyatékossággal” szöveg lép.

 

2025. évi V. törvény az Alaptörvény tizenötödik módosításával összefüggő egyes törvénymódosításokról

Módosul többek között:

3. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
4. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
5. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény
6. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény
7. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény
8. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
9. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény
10. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény

 

ÁLLAMI BERUHÁZÁSOK

98/2025. (V. 12.) Korm. rendelet az állami beruházások költségellenőrzésének részletes szabályairól

1. § (1) A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: 2024. évi LXXIV. törvény) 68. alcímében meghatározott költségellenőrzési eljárást (a továbbiakban: költségellenőrzési eljárás) kell lefolytatni azon építési beruházások előkészítésével és megvalósításával összefüggő beszerzési és közbeszerzési eljárások esetében, amelyeknél a központi költségvetési forrás vagy az európai uniós forrás terhére elszámolni kívánt összeg együttesen vagy külön-külön eléri a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, az adott beszerzési tárgyra irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott költségellenőrzési eljárást a Kbt. hatálya alá nem tartozó, de az (1) bekezdésben meghatározott becsült értéket elérő építési beruházásokra vonatkozó beszerzési eljárás esetén is alkalmazni kell.

(3) A költségellenőrzési eljárást akkor is le kell folytatni, ha az adott építési beruházás tekintetében az (1) bekezdés szerint elszámolni kívánt összeg nem éri el a Kbt. 15. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő értékhatárt, azonban a támogatási jogviszony alapján megvalósítandó építési beruházások együttvéve ezt az értékhatárt meghaladják. Az azonos támogatási jogviszonnyal érintett építési beruházás nem bontható oly módon több beruházási részre, amely e rendelet szabályai alkalmazásának megkerülésére vezetne.

(4) Az építési beruházással kapcsolatos előkészítési tevékenységre vonatkozó költségellenőrzési értékhatárt az építési tevékenységtől függetlenül kell vizsgálni.

 

2025. évi XXXIX. törvény az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény módosításáról

[1] Az állami építési beruházások esetén a közpénzzel való felelős gazdálkodás, a közpénzek hatékony felhasználásának, a közvagyon védelmének, a közbeszerzési eljárások tisztaságának előmozdítása érdekében szükséges lehet a teljes alvállalkozói lánc feltárása a megrendelő számára a legalsóbb szintekig.

[2] Szem előtt tartva, hogy az átláthatóság, a nyilvánosság, az ellenőrizhetőség, a verseny tisztasága, a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása alapelvek a szerződés teljesítési szakaszában is jelentős szereppel bírnak, a szabályozással átláthatóbbá válik az állami építési beruházásoknál az alsóbb szinteken bevont kis- és középvállalkozások kifizetésének megtörténte, továbbá megakadályozza annak a gyakorlatnak a folytatását, miszerint a közbeszerzésekből kizárt alvállalkozók közvetetten, az alsóbb szinteken kerülnek bevonásra, ezáltal megkerülve a közbeszerzésekről szóló törvény előírásait

 

ATOMERŐMŰ

2025. évi XXXI. törvény a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló, 2014. március 28-án kelt megállapodás módosításáról szóló 2. számú jegyzőkönyv kihirdetéséről

 

AUTOMATA BANKJEGYKIADÓ GÉPEK

2025. évi XVIII. törvény az automata bankjegykiadó gépek telepítéséről

[1] A pénzügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés alapvető feltétele a készpénzhez jutás biztosítása minden állampolgár számára, függetlenül lakóhelyének földrajzi elhelyezkedésétől.

[2] A modern pénzforgalmi infrastruktúra országos lefedettsége hozzájárul a gazdasági aktivitás erősítéséhez, a pénzügyi tudatosság növeléséhez, valamint a digitális és készpénzes fizetési módok közötti egyensúly megőrzéséhez.

[3] Magyarország teljes területén kiemelt jelentőséggel bír, hogy a lakosság készpénzhez való hozzáférése megvalósuljon és erősödjön. E törvény célja, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók közötti együttműködés ösztönzésével, valamint az önkormányzatok közreműködésének biztosításával garantálja az ATM-hálózat településszintű működését.

[4] A szabályozás elő kívánja segíteni a lakosság biztonságos készpénzellátását, különös tekintettel a vidéki és alacsonyabb népsűrűségű térségekben élők igényeire. Kiemelt cél, hogy a lakosság készpénzellátása erősödjön, és az ország bármely területén a készpénzhez való hozzáférés minél könnyebb és sokrétűbb legyen.

[5] A Magyar Nemzeti Bank számára biztosított szankciós eszközök biztosítják a törvény végrehajthatóságát és a közérdek érvényesítését, miközben megóvják a már működő ATM-hálózat integritását.

 

DIGITÁLIS ÁLLAM

2025. évi XXXII. törvény a digitális államhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról
2026. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

11. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

2. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
3. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
4. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

25. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény

5. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
6. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
7. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása
8. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása
9. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása
10. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló2017. évi LIII. törvény módosítása
11. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása
12. Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény módosítása
13. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény módosítása
14. 14. A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény módosítása
15. A digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXIII. törvény módosítása

 

ENERGETIKA

2025. évi XLI. törvény az energetikai versenyképesség növeléséről és jogharmonizációs célú módosításokról

[1] A törvénymódosítás az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus magyarországi alkalmazásához szükséges részletszabályok megalkotását szolgálja, az átültetés elmaradása esetén a hazai vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnének az európai piacon.

[2] Az Európai Unió előírásaival összhangban a közlekedés valamennyi formájában a megújulóenergia-felhasználás részarányának növelése érdekében szükséges a bioüzemanyagok mellett a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok bevonása is a tagállami célszám teljesítésébe.

[3] Az Országgyűlés az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében, különösen az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust szabályozó normákkal való összhang biztosítása, továbbá a közlekedésben felhasznált megújuló energia részarányának növelése céljából alkotja a törvényt.

Módosul:

1. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény
2. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény
3. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló 2023. évi CV. törvény

 

2025. évi XL. törvény energetikai tárgyú törvények módosításáról

[1] Annak érdekében, hogy a megújuló forrásból előállított villamos energia továbbra is fontos szerepet tölthessen be az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében és a környezet állapotának megóvásában, szükséges a tudatos és célzott felhasználás alapvető feltételeinek megteremtése és támogatása.

[2] A megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésének támogatása mellett ezért kiemelt társadalmi és energiapolitikai érdek fűződik az ilyen energiát termelő decentralizált erőművek, az aktív felhasználók és a kisebb teljesítményű berendezések villamosenergia-rendszerbe történő integrációjának és villamosenergia-piaci szerepének erősítéséhez.

[3] A villamosenergia-rendszer rugalmas és inkluzív működésének kulcsa az energiapiaci szereplők közötti szoros együttműködésnek és annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a rendszerhasználók a tevékenységük folytatásához szükséges információkhoz hozzáférjenek.

[4] A megújuló energiaforrásokból termelt energia-részarány gyors növekedésének támogatása mellett indokolt tovább szélesíteni azon szabályozási megoldások körét is, amelyek lehetővé teszik, hogy a villamosenergia-piacon megjelenő megújulóenergia-kínálat időben és mennyiségét tekintve pontosan találkozhasson a piaci szereplők oldalán jelentkező villamosenergia-igénnyel.

[5] A különböző villamosenergia-tároló berendezések hatékony és sokrétű felhasználása kiemelkedő szerepet játszhat abban, hogy a fogyasztóknak lehetőségükben álljon magatartásuknak a villamosenergia-piaci folyamatokhoz történő tudatos igazítása.

[6] A földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet hatályon kívül helyezte a megújuló gáz, a földgáz és a hidrogén belső piacairól, az (EU) 1227/2011, (EU) 2017/1938, (EU) 2019/942 és (EU) 2022/869 rendelet és az (EU) 2017/684 határozat módosításáról, valamint a 715/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2024. június 13-i (EU) 2024/1789 európai parlamenti és tanácsi rendelet.

[7] A megújuló hidrogén elterjedéséhez szükség van a szállítási infrastruktúra üzemeltetési engedélyesi tevékenység megalapítására. Az engedélyes feladata lesz a hidrogén szállítási infrastruktúra hazai szakaszainak létrehozása és biztonságos fenntartása.

[8] A törvényben jogtechnikai és jogértelmezési pontosítások szükségesek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal REMIT eljárásokhoz kapcsolódó felhatalmazásaival kapcsolatban.

[9] Az Országgyűlés a megújuló energia villamosenergia-piaci integrációjának előmozdítása, a rendszerhasználói és felhasználói jogok erősítése, a földgázpiacot sújtó gazdasági bűncselekményekkel való fellépés, földgázpiaci ügyletek nyomon követhetőségének erősítése, a joggyakorlat során felmerült jogértelmezést szolgáló pontosítások elvégzése és az Európai Unió jogszabályainak való megfelelés céljából.

Módosul:

1. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény
2. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény
3. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló 2020. évi CLXXVI. törvény

 

ENERGIAHATÉKONYSÁG

2025. évi XXV. törvény az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosításáról

[1] Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer gazdaságélénkítő hatásának érvényesülése érdekében a hosszú élettartamú intézkedésekből származó energiamegtakarítások létrejöttét kell ösztönözni.

 

GAZDASÁGFEJLESZTÉS

103/2025. (V. 14.) Korm. rendelet az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról

[1] A kormányrendelet módosítása a Magyarország területén megvalósuló kiemelt beruházások gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történő megvalósítását célozza a befektetésösztönzési és gazdaságfejlesztési célkitűzések, valamint a nemzetgazdaság versenyképességének növelése érdekében.

[2] A Kormány a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 4/I. §-sal egészül ki:

„4/I. § (1) A 2. mellékletben foglalt táblázat B:138 mezőjében megjelölt ingatlanokra a beépítés egyedi szabályait a (2) és (3) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy

1. a) a hatályos településrendezési tervet és az OTÉK előírásait a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni, és
2. b) ha a hatályos településrendezési terv vagy az OTÉK a beépítés (2) és (3) bekezdésben meghatározott sajátos szabályával ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.

(2) A 2. mellékletben foglalt táblázat B:138 mezőjében megjelölt ingatlan ipari gazdasági terület, melyre meghatározott sajátos beépítési szabályok:

1. a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60%,
2. b) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 20%,
3. c) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 17,5 méter,
4. d) tárolóépítmény az északi telekhatár mentén az oldal- vagy a hátsókertben is elhelyezhető,
5. e) a használatbavételi engedélyre irányuló kérelem benyújtásáig biztosítani szükséges a beruházással érintett területen húzódó közműcsatorna egyedi módon történő kiváltását.

(3) A 2. mellékletben foglalt táblázat 138. sora szerinti beruházással érintett ingatlanokon a parkolást a telken belüli vagy külön megjelölt ingatlanokon történő megvalósítással is teljesíteni lehet.

(4) A 2. mellékletben foglalt táblázat B:138 mezőjében megjelölt ingatlanok esetében a tereprendezést és alapozást és terepszint alatti szerkezetépítést a megvalósuló építési tevékenység ütemeként is engedélyezheti az engedélyezési eljárásban az eljáró hatóság.

(5) A (4) bekezdés szerint engedélyezett ütemre használatbavételre irányuló eljárást nem kell lefolytatni, annak elkészültét és megfelelőségét az építmény használatbavételére irányuló kérelem elbírálása során kell igazolni.

 

ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM

12/2025. (IV. 30.) EM rendelet az Energiaügyi Minisztériumot érintő hatáskörváltozással összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról

Módosul

1. Az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeiről szóló 58/1999. (XII. 30.) BM rendelet
2. Az úti okmányok központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 15/2001. (VII. 5.) BM rendelet
3. A magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali eljárásban történő kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj megfizetéséről szóló 69/2011. (XII. 30.) BM rendelet
4. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó értesítési szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és megfizetésének szabályairól szóló 55/2012. (XII. 28.) KIM rendelet
5. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátás engedélyezésére irányuló hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról, az ezzel kapcsolatos egyes díjak megállapításának szabályairól, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésre irányuló hatósági eljárás díjmentességéről szóló 70/2015. (XII. 21.) BM rendelet
6. Az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén elhelyezett szolgáltatásazonosító felhasználásával ellenőrizhető jogosultságok köréről szóló 36/2019. (X. 15.) BM rendelet
7. Az egyes okmányok kiállításával és a postai kézbesítéssel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről szóló 19/2024. (XII. 31.) MK rendelet

 

ENERGIA

11/2025. (IV. 10.) EM rendelet a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárásról

 

KÖZLEKEDÉS

2025. évi VI. törvény a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Annex 1. és Annex 2. módosításainak kihirdetéséről

 

89/2025. (IV. 30.) Korm. rendelet személyi és közlekedési okmányokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

Módosul:

1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet
2. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet
3. A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet
4. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet
5. A személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet

 

14/2025. (V. 17.) ÉKM rendelet a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 47/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet módosításáról

1. § (2) bekezdés a) pontjában a „díjakat az” szövegrész helyébe a „díjakat, az” szöveg, a „Miniszterelnöki Kabinetiroda” szövegrész helyébe az „Energiaügyi Minisztérium” szöveg, az „10032000-00335814-06020020” szövegrész helyébe az „10032000-00290713-06020037” szöveg lép.

 

13/2025. (V. 8.) ÉKM rendelet az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet, valamint a használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló 45/2020. (XI. 28.) ITM rendelet módosításáról

Módosul

1. Az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet
2. A használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló 45/2020. (XI. 28.) ITM rendelet

 

12/2025. (V. 8.) ÉKM rendelet a közutak építéséről

[1] A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben és az annak hatálybalépése óta megalkotott, közúti ágazatot érintő további jogszabályokban a szakmai követelmény- és fogalomrendszer jelentős változásokon ment át. A szabályozási környezet változásához alkalmazkodva szükségessé vált a teljes közúti szabályozási rendszer felülvizsgálata. A jogszabályi környezet korszerűsítésével elérni kívánt cél a jelenkor követelményeinek megfelelő, a közúton közlekedők igényeit a legjobban szolgáló szabályozás létrehozása, valamint az elmúlt évek technológiai fejlődésének figyelembevételével magasabb színvonalú közúti fejlesztések megvalósítása.

11/2025. (IV. 30.) ÉKM rendelet a XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak és központi kezelésű előirányzatainak kezeléséről és felhasználásáról szóló 24/2023. (XII. 29.) ÉKM rendelet módosításáról

10/2025. (IV. 3.) ÉKM rendelet a használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló 45/2020. (XI. 28.) ITM rendelet módosításáról

[1] A módosítás biztosítja, hogy a 2026. évben a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei M30 autópályán, annak a Miskolc észak és Szikszó csomópontok között – a kivitelező hibás teljesítése miatt bekövetkezett műszaki okokból – teljes szélességben történt lezárása következtében csökkentett összegű használati díjat kelljen fizetni.

 

LEVEGŐ VÉDELME

91/2025. (V. 8.) Korm. rendelet a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

Módosításra kerül:

1. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet
2. A környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet

 

MUNKABIZTONSÁG

11/2025. (IV. 30.) NGM rendelet a munkavédelmi szakmai képesítések fokáról, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról

 

MŰEMLÉK

15/2025. (V. 30.) ÉKM rendelet egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, valamint az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról szóló 36/2024. (X. 31.) ÉKM rendelet módosításáról

 

SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

2025. évi XI. törvény a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításáról

 

TÁVHŐ

2025. évi XLV. törvény a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosításáról

[1] Cél elősegíteni a maradékhő felhasználását a távhőszolgáltatásban az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, valamint a távhőszolgáltatás költségeinek csökkentése érdekében. A módosítás nyomán olyan jogi környezet jön létre, amely támogatja a maradékhő-értékesítő és távhőszolgáltató közötti szabad együttműködést.

[2] A módosítás megteremti a származási garancia hőpiacon történő alkalmazhatóságát a megújuló energiaforrásokból előállított energia arányának növelése érdekében.

[3] A folyamatos és biztonságos távhőellátás érdekében a módosítás a távhőlétesítmények tulajdoni viszonyainak igazolásával kapcsolatban állapít meg rendelkezéseket, végső esetben – a szükséges garanciák biztosítása mellett – lehetővé téve a távhőtermelő létesítmény tulajdonjogának közcélú megváltását is.

 

VILLAMOSENERGIA-TÁROLÓK

9/2025. (VI. 4.) MEKH rendelet a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációjának részletszabályairól szóló 17/2023. (XI. 21.) MEKH rendelet módosításáról

 

VÍZGAZDÁLKODÁS

2025. évi XXXVI. törvény vízgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról

Módosul:

1. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
2. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
3. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény

 

VÍZPÓTLÁS

1175/2025. (V. 29.) Korm. határozat a Homokhátság vízpótlása érdekében szükséges vízügyi fejlesztésekről

 

ALANYI ADÓMENTESSÉG 

5/2025. (I. 25.) Korm. rendelet az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről

2. § Az Áfa tv. 188. § (2) bekezdésétől eltérően az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 18 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.

 

CSALÁD 

1/2025. (I. 23.) Korm. rendelet egyes családügyi és családtámogatási kormányrendeletek módosításáról

Módosul:

1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet
2. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
3. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet
4. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
5. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet

 

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS

2/2025. (I. 23.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról

1. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet „Méltányosságból engedélyezhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök köre és ártámogatása” alcíme a következő 11/G. §-sal egészül ki:

„11/G. § (1) Az Ebtv. 26/D. § (6) bekezdése szerinti elszámoló szervezetnek a Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által nyújtott támogatások rendszeres kifizetéséhez, elszámolásához és ellenőrzéséhez gyógyszertárakkal, más egészségügyi szolgáltatókkal szerződéses kapcsolatokkal, valamint átlátható kifizetési és elszámolási rendszerekkel kell rendelkeznie.

 

ENERGIA

26/2025. (II. 27.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet és a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet módosításáról

4/2025. (II. 28.) EM rendelet a megújuló energiaforrásból származó villamos energia termelési támogatás korlátairól és a prémium típusú támogatásra irányuló pályázati eljárásról szóló 62/2016. (XII. 28.) NFM rendelet, valamint a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 63/2016. (XII. 28.) NFM rendelet módosításáról

 

FÖLDGÁZ

10/2025. (II. 14.) Korm. rendelet a különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló 260/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról

1. § A különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló 260/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A különleges földgázkészletet hazai földgáztárolókban kell tárolni.”

 

HÍRKÖZLÉS 

2/2025. (II. 6.) NMHH rendelet a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló 7/2015. (XI. 13.) NMHH rendelet módosításáról

[1] E rendelet célja az (EU) 2024/3157 bizottsági végrehajtási határozat szabályaival való összhang megteremtése a rádióspektrum 5945–6425 MHz-es frekvenciasávjában használt vezeték nélküli hozzáférési rendszerek harmonizált használatával összefüggésben.

1/2025. (I. 13.) NMHH rendeletaz elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet módosításáról

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3) bekezdés 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: R.) 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az alcím a következő 22/A. §-sal egészül ki:

„22. § (1) Elektronikus hírközlési szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében antennatartó szerkezet valamely esemény vagy rendezvény időtartamára, de legfeljebb 90 napra ideiglenesen elhelyezhető, ha az építtető az elhelyezés előtt legalább 15 nappal a bejelentést a 9. § alapján a 3. melléklet szerinti formában és tartalommal benyújtja.

 

IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK 

1/2025. (I. 20.) MEKH rendelet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal igazgatási szolgáltatási díjainak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási, a felügyeleti díjak és egyéb bevételek beszedésére, kezelésére, nyilvántartására és visszatérítésére vonatkozó szabályokról szóló 1/2014. (III. 4.) MEKH rendelet és a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet módosításáról

1. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal igazgatási szolgáltatási díjainak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási, a felügyeleti díjak és egyéb bevételek beszedésére, kezelésére, nyilvántartására és visszatérítésére vonatkozó szabályokról szóló 1/2014. (III. 4.) MEKH rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában felügyeleti díj megfizetésére kötelezettnek (a továbbiakban: kötelezett) minősül:]

„g) az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/A. § (4f) bekezdésében”

[meghatározott személy.]

2. § Az R1. 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti kötelezett a hitelesített energiamegtakarításnak a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába való felvezetése esetén – a hitelesített energiamegtakarítás felvezetett mértékének növelése esetét is ideértve – az (1) bekezdés g) pontja szerinti törvényi rendelkezésnek megfelelő mértékű felügyeleti díjat fizet. A Hivatal a felügyeleti díj beérkezéséig nem tünteti fel a hitelesített energiamegtakarítást vagy annak megnövelt értékét a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában. Az (1) bekezdés g) pontja szerinti kötelezett számára a Hivatal negyedévente utólag számlát állít ki az adott negyedévben a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába felvezetett hitelesített energiamegtakarítás mértéke alapján számított felügyeleti díjról. A hitelesített energiamegtakarításnak a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásából való törlése, valamint mértékének utólagos csökkentése a felügyeleti díjfizetési kötelezettséget nem érinti, a felügyeleti díj visszatérítésére nincs lehetőség.”

3. § Az R1. 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az 1. § (1) bekezdés g) pontja szerinti kötelezettnek az energetikai auditáló szervezetek névjegyzékéből való törlése esetén a Hivatal a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába a törlés napjáig felvezetett hitelesített energiamegtakarítás mértéke alapján számított felügyeleti díjról számlát állít ki, és gondoskodik a felvezetéssel nem érintett felügyeleti díj visszafizetéséről.”

4. § A végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet (a továbbiakban: R2.) 1/A. alcíme a következő 2/B. §-sal egészül ki:

„2/B. § Az egyes intézkedéstípusokból származó hitelesített energiamegtakarításoknak a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába történő felvezetése felfüggesztésének záró időpontjáról a Hivatal az EKR adatgyűjtő rendszer bejelentkező oldalán ad tájékoztatást.”

 

IPARFEJLESZTÉS

4/2025. (I. 23.) Korm. rendelet az iparfejlesztési feladatok megvalósítását szolgáló költségvetési támogatás nyújtásának veszélyhelyzeti szabályairól

1. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt (a továbbiakban: Cstv.), az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.) az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt az e rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 521/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet 4. §-a alapján elrendelt felszámolási eljárásban érintett adós gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) kérelmére az iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a termelő üzem további szabályszerű működéséhez, továbbá az ipari tevékenység további szabályszerű végzéséhez kapcsolódó közérdek biztosítása, valamint a fenyegető környezetkárosodás megelőzésére irányuló tevékenységek fenntartásához szükséges intézkedések biztosítása céljából visszatérítendő támogatást nyújthat a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 1. melléklet XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcímen megállapított, iparfejlesztési feladatokat finanszírozó előirányzat terhére.

(3) A miniszter a gazdálkodó szervezet kérelmét annak beérkezését követő 3 napon belül megküldi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek a szükséges környezetvédelmi és iparbiztonsági hatósági vizsgálatok lefolytatása érdekében. A hatóság a vizsgálatokat soron kívül elvégzi és – a gazdálkodó szervezet által kötelezően ellátandó feladatokat meghatározó nyilatkozatát is tartalmazó – tájékoztatását a vizsgálat lezárását követő 3 napon belül megküldi a miniszter részére a támogatási szerződés tartalmának megállapítása érdekében.

(4) A (2) bekezdés szerinti költségvetési támogatás esetén az Áht. 50/A. §-át és az Ávr. 81. § b) pontját nem kell alkalmazni.

(5) A (2) bekezdés szerinti költségvetési támogatást a felek által a támogatási szerződésben megállapított határidőben, de legkésőbb a zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után 30 napon belül kell visszafizetni, azzal, hogy ez a követelés a közbenső mérleg alapján nem elégíthető ki.

(6) Az (5) bekezdés szerinti követelést a gazdálkodó szervezet felszámolási eljárásában a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelezői kategóriában, az e hitelezői kategóriába sorolt bérgarancia támogatást követően elsőként kell kielégíteni.

 

KATASZTRÓFAVÉDELEM

2/2025. (I. 13.) BM rendelet a települések katasztrófavédelmi besorolásáról szóló 44/2021. (XII. 16.) BM rendelet módosításáról

Érintett települések: Diósd, Érd, Göd, Halimba, Herceghalom, Hernád, Iváncsa, Nagyigmánd, Nagyréde, Szabadegyháza, Takácsi

 

KIBERBIZTONSÁG

1/2025. (I. 31.) SZTFH rendelet a kiberbiztonsági audit lefolytatásának rendjéről és a kiberbiztonsági audit legmagasabb díjáról

[1] Kiemelten fontos a nemzet biztonsága érdekében a fenyegetések és kockázatok elleni védekezés, amely magában foglalja a személyek, eszközök, információk és infrastruktúrák védelmét. Mindez egyben jelenti a fizikai biztonságot – így különösen az épületek, berendezések védelmét – és az információbiztonságot, ideértve az adatok védelmét.

[2] A hálózatba kapcsolt digitális eszközöknek, rendszereknek a fizikai és virtuális térben történő egyidejű használata az élet mindennapi részévé vált. A hálózatok sérülékenységére kockázatot jelentő, a kibertérben felmerülő – ma már a világ bármely pontjáról érkező – kiberfenyegetések folyamatosan növekvő száma miatt a kiberbiztonsági szabályozás célja a kibertámadások megelőzése és a már bekövetkezett incidensek hatásainak csökkentése.

[3] A nemzetgazdaság biztonságos működése érdekében kiemelten fontos az elektronikus információs rendszerek fenyegetéseinek mérséklése és a kulcsfontosságú ágazatokban a szolgáltatások folyamatosságának biztosítása.

[4] A globális védekezés szükségességét felismerve alkotta meg az Európai Unió az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelvet, amely egy egységes védelmi háló kialakítását célozza meg, biztosítva a gazdaság működéséhez szükséges szervezetek magas szintű védelmét.

 

KLÍMAGÁZOK

1/2025. (I. 13.) EM rendelet a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységeket végzők képesítésére vonatkozó szabályokról

1. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
2. A rendelet hatálya
3. Értelmező rendelkezések
4. A klímagázt tartalmazó alkalmazásokkal kapcsolatos tevékenység végzéséhez szükséges személyképesítések
5. Fejezet A KÉPZÉSI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
6. A képzési rendszer felépítése
7. Felkészítő és klímagáz képzés szervezése
8. Felkészítő és klímagáz képzésre jelentkezés szabályai

III. Fejezet A KLÍMAGÁZ KÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉNEK SZABÁLYAI

7. A felkészítő képzés
8. A klímagáz képzés
9. Fejezet A KÉPESÍTÉS MEGÚJÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI
10. A szakmai továbbképzésre vonatkozó általános szabályok
11. A szakmai továbbképzésre vonatkozó szabályok
12. Szakmai továbbképzés szervezése
13. Fejezet AZ E–I. KÉPESÍTÉSI KATEGÓRIA MEGSZERZÉSE
14. Fejezet KÉPESÍTÉST IGAZOLÓ OKIRATOK

VII. Fejezet ÁTKÉPZÉS

VIII. Fejezet OKTATÓI KÉPZÉS

1. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
2. melléklet az 1/2025. (I. 13.) EM rendelethez A képzési díjak
3. melléklet az 1/2025. (I. 13.) EM rendelethez A képesítési tanúsítvány megszerzéséhez szükséges szakmai előképzettségi feltételek és az előírt felkészítő tanfolyam

 

KÖZBESZERZÉS 

25/2025. (II. 27.) Korm. rendelet a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról

1. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. § (1) bekezdés e) pontjától eltérően 2025. december 30. napjáig a Kbt. alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására az a jogképes szervezet kötelezett, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.

 

KÖZLEKEDÉS

6/2025. (II. 27.) ÉKM rendelet a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 36/2017. (IX. 18.) NFM rendelet módosításáról

[1] A rendelet célja a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő, az energiahatékonyság javítása érdekében aerodinamikai eszközökkel felszerelt járművek közlekedésével kapcsolatos adminisztrációs terhek csökkentése.

[2] Az intézkedés hozzájárul az érintett járművek elterjedéséhez, aminek eredményeként várhatóan csökken a környezeti terhelés, fiatalodik a járműállomány, a közúti árufuvarozási vagy azzal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások versenyképessége javul.

[3] Az érintett járművek üzemeltetői számára a közútkezelői hozzájárulás kiadásával kapcsolatos adminisztratív terhek és díjak csökkentése érdekében indokolt a vonatkozó rendelkezések módosítása.

[4] A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 27. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

 

5/2025. (I. 31.) ÉKM rendelet a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók névjegyzékbe vételének díjairól

[1] A közúti közlekedésről szóló törvény alapján a hatósági eljárásokért fizetendő díjakat rendeletben kell megállapítani, amely törvényi felhatalmazás alapján a rendelet célja a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók névjegyzékbe vételére irányuló hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékének, megfizetésével összefüggő szabályainak meghatározása.

[2] A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdés 21. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. melléklet az 5/2025. (I. 31.) ÉKM rendelethez

A veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó névjegyzékbe vételének díjai

 

4/2025. (I. 31.) ÉKM rendelet a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjaival kapcsolatos típusjóváhagyási eljárással összefüggésben fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról

[1] A közúti közlekedésről szóló törvény alapján a hatósági eljárásokért fizetendő díjakat rendeletben kell megállapítani, amely törvényi felhatalmazás alapján a rendelet célja a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjaival kapcsolatos típusjóváhagyási eljárással összefüggésben fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékének, megfizetésével összefüggő szabályainak meghatározása.

[2] A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdés 21. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. melléklet a 4/2025. (I. 31.) ÉKM rendelethez

A 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott hatósági eljárásokért fizetendő díjak (4 tétel)

 

3/2025. (I. 31.) ÉKM rendelet a hajózási hatósági eljárások díjairól

1. melléklet a 3/2025. (I. 31.) ÉKM rendelethez

Az úszólétesítményekkel, kikötőkkel, valamint hatósági engedélyezéssel kapcsolatos hajózási hatósági eljárások (szolgáltatások) díjai (103 tétel)

2. melléklet a 3/2025. (I. 31.) ÉKM rendelethez

Úszólétesítmények lajstromozásával kapcsolatos hatósági eljárások (szolgáltatások) díjai (11 tétel)

3. melléklet a 3/2025. (I. 31.) ÉKM rendelethez

A hajózási képesítések megszerzésére irányuló képzésekkel és hajózási hatósági személyi nyilvántartásokkal kapcsolatos eljárások díjai (11 tétel)

 

2/2025. (I. 31.) ÉKM rendelet a közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról

A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységről szóló törvény alapján a kijelölési eljárásért fizetendő díjat rendeletben kell megállapítani, amely törvényi felhatalmazás alapján a rendelet célja a közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékének, megfizetésével összefüggő szabályainak meghatározása.

 

1/2025. (I. 20.) ÉKM rendelet a teherkocsik nemzetközi forgalomban történő használatának szabályairól szóló megállapodásban részes, Magyarországon bejegyzett vasúti társaságokat megillető két szavazat elosztásának módszeréről

 

MINISZTEREK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉNEK ÁTRENDEZÉSE

21/2025. (II. 24.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét érintő egyes rendeletek módosításáról

A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet módosítása

3/2025. (I. 23.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet módosításáról

 

MUNKAVÉDELEM

3/2025. (II. 25.) NGM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról és egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről

1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosítása

1. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. § hatályát veszti

2000. a) a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet, valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról szóló 1/2005. (I. 7.) EüM rendelet,
2001. b) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésével és az egyszerű nyomástartó edények és a gázüzemű berendezések kialakításával és megfelelőség tanúsításával összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 11/2011. (III. 21.) NGM rendelet,
2002. c) a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet módosításáról szóló 7/2012. (IV. 18.) NGM rendelet,
2003. d) a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet módosításáról szóló 20/2012. (VII. 23.) NGM rendelet.
2004. melléklet a 3/2025. (II. 25.) NGM rendelethez

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. A legfeljebb 9 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltató (mikrovállalkozás) esetén, továbbá ha a munkáltató a tevékenysége alapján a II. veszélyességi osztályba tartozik, és 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat (kisvállalkozás), vagy ha a munkáltató a tevékenysége alapján a III. veszélyességi osztályba tartozik, és 100 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat, akkor külön szakember kijelölése (foglalkoztatása) helyett kijelölt munkavállalójával vagy természetes személy munkaadóként maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Valamennyi esetben (kijelölés, foglalkoztatás vagy a munkavédelmi feladatok személyes ellátása) a munkáltató kötelessége továbbá, hogy a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére munkavédelmi (bányászati) szakmai képesítéssel rendelkező személyt vegyen igénybe. Ez a személy lehet a kijelölt (foglalkoztatott) szakember vagy – a szakképzettségi feltétel fennállása esetén – a természetes személy munkáltató is.”

 

SZAKKÉPZÉSI VIZSGAKÖZPONT

1/2025. (II. 6.) KIM rendelet az akkreditált szakképzési vizsgaközpont működésének engedélyezésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjakról és a szakképzési vizsgaközpontok ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjéről 

2. § (1) Az eljárásért a kérelemben megjelölt képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti képzési területek (a továbbiakban: képzési terület) kérelemben megjelölt darabszáma után kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.

(2) Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja

1. a) 10 vagy annál kevesebb képzési terület után 1 416 000 forint,
2. b) 11–20 képzési terület után 3 676 000 forint,
3. c) 20-nál több képzési terület után 4 806 000 forint.

 

TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS

7/2025. (I. 31.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény és a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról

A megújuló energiatermelők támogatási rendszereit a megváltozott piaci körülményekhez szükségszerű igazítani. Ennek részeként a szabadpiacra önként kilépő kötelező átvételre jogosult termelők továbbra is élvezhetik az adómentességet, a kiszámíthatóbb, tervezhetőbb finanszírozás céljából a kötelező átvételi árat a megelőző évi infláció mértékére figyelemmel, a megelőző év kötelező átvételi ára alapján vagy a megelőző év kötelező átvételi ára alapján éves indexálással állapítják meg.

 

ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK

5/2025. (II. 28.) EM rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevékenységek igazgatási szolgáltatási díjáról és felügyeleti díjáról szóló 80/2012. (XII. 28.) NFM rendelet módosításáról

 

VERSENYKÉPES JÁRÁSOK 

2/2025. (II. 28.) KTM rendelet a Versenyképes Járások Program végrehajtási rendszeréről

1. Fejezet A VERSENYKÉPES JÁRÁSOK PROGRAM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
2. A rendelet hatálya
3. A Program keretében nyújtható támogatás szabályai
4. Fejezet A VERSENYKÉPES JÁRÁSOK PROGRAM ELŐKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
5. A Járási Fejlesztési Fórum megalakulásával kapcsolatos szabályok
6. A fejlesztési igények benyújtása és véleményezése
7. A Fórum eljárására vonatkozó különös szabályok
8. A benyújtott fejlesztési igényekkel kapcsolatos feladatok

III. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

VÍZIKÖZMŰ

3/2025. (II. 25.) EM rendelet a nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatási díjának megállapításáról szóló 25/2023. (XII. 13.) EM rendelet módosításáról

1. § A nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatási díjának megállapításáról szóló 25/2023. (XII. 13.) EM rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

„1. melléklet a 25/2023. (XII. 13.) EM rendelethez

A nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatásért fizetendő díjai

1. Közműves ivóvízellátás
2. Közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás
3. Ha a számlázás alapjául szolgáló fogyasztásmérő berendezés átfolyási átmérője eltér az 1. és a 2. pontban foglalt táblázat A oszlopában meghatározott értéktől, az alapdíjként a fogyasztásmérő berendezés átmérőjéhez legközelebb álló, kisebb alapdíjat kell figyelembe venni.”

 

2/2025. (II. 11.) EM rendelet a víziközművek gördülő fejlesztési tervének részletes tartalmi és formai követelményeiről

1. Közös szabályok
2. Beruházási tervrész
3. Felújítási tervrész
4. Formai követelmények
5. melléklet a 2/2025. (II. 11.) EM rendelethezGördülő fejlesztési terv a 20… – 20… időszakra BERUHÁZÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA
6. melléklet a 2/2025. (II. 11.) EM rendelethezGördülő fejlesztési terv a 20… – 20… időszakra

FELÚJÍTÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA

 

 

2024. decemberi jogszabályok mérnököknek

2024-ben megjelent jogszabályokat tartalmazó Magyar Közlönyök sorszáma december 31-ig: 1-től 139-ig terjedt, az utolsó oldalszám:11 566. Ez azt jelenti, hogy havonta átlagosan az oldalszám: 11 566 : 12 = 963. Ettől nagyon eltért a december, mert a hó közepéig (december 16-ig) megjelent 660 oldal, és a hónap második felében 2206 oldal, az egész hónapban 2866 oldal, ami az átlagos havi mennyiség 2,98 kerekítve háromszorosa volt. Az indoklások ezekben a számokban nincsenek benne, az Indoklások Tárában 2024-ben összesen 366 oldal jelent meg. Kiadták még a Hivatalos Értesítőt is, 59 szám jelent meg 7 245 oldalon.

Ha a Magyar Közlöny terjedelménél a többi hivatalos anyagokat is nézzük: 11 566 + 366 + 7 245 = 19 177 oldal adódik, vagy havonta 1598 oldal, napi 52,5 oldal (365 napon keresztül). Ebből a mérnököknek a fontosabbakat lényegesen kisebb terjedelemben jelezzük, de ezzel talán sikerül jogszabályokra ráirányítani a figyelmet. A jogszabályok megtalálhatók: njt.hu honlapon (ingyenes).

Rövid statisztika 2024. évi magyarországi jogszabályok kiadásáról:

Magyarország Alaptörvényének tizennegyedik módosítása: 2 alkalommal

Országgyűlési törvények száma: 92

Kormányrendeletek száma: 494

Agrárminisztérium: AM rendelet: 80

Belügyminisztérium: BM rendelet: 65

Energiaügyi Minisztérium: EM rendelet: 45

Európai Uniós Ügyek Minisztériuma: 2

Építési és Közlekedési Minisztérium: ÉKM rendelet: 52

Honvédelmi Minisztérium: HM rendelet: 26

Igazságügyi Minisztérium: IM rendelet: 50

Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium: KTM rendelet: 12

Kulturális és Innovációs Minisztérium: KIM rendelet: 39

Külgazdasági és Külügyminisztérium: KKM rendelet: 25

Miniszterelnöki Kabinetiroda: MK rendelet: 20

Miniszterelnökség: MvM rendelet: 11

Pénzügyminisztérium (2024. 12. 31.-ig): PM rendelet: 8

Nemzetgazdasági Minisztérium: NGM rendelet: 60

Magyar Nemzeti Bank: MNB rendeletek száma: 66

Országos Atomenergia Hivatal: OAH rendeletek száma: 5

Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága: SZTFH rendeletek száma: 19

Kigyűjtés: BPMK

 

ATOMENERGETIKA

2024. évi XCII. törvény A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény módosításáról
2025. évi LXXXVIII. törvény az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról

488/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló és az azzal kapcsolatos beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 208/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

456/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet Egyes atomenergetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról

BÁNYÁSZAT

19/2024. (XII. 30.) SZTFH rendelet Egyes bányászati tárgyú rendeletek módosításáról

Módosul:

1. A bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizeté-sének részletes szabályairól szóló 9/2022. (I. 28.) SZTFH ren-delet
2. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berende-zések engedélyezéséről és hatósági felügyeletéről szóló 11/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet
3. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet
4. A Kőolaj- és Földgázbányászati Biztonsági Szabályzatról szóló 16/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet
5. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet
6. A bányászatban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló 22/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet
7. A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és fel-ügyeletéről szóló 28/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet

BIOÜZEMANYAGOK

457/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról

BIZTONSÁGI OSZTÁLYBA SOROLÁS

18/2024. (XII. 30.) MK rendelet A biztonsági osztályba sorolás követelményeiről, valamint az egyes biztonsági osztályok esetében alkalmazandó konkrét védelmi intézkedésekről szóló 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet módosításáról

BIZTONSÁGI ÖVEZET

57/2024. (XII. 31.) NGM rendelet A villamosművek, valamint termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013 (I. 22.) NGM rendelet módosításáról

1. § A villamosművek, valamint termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013 (I. 22.) NGM rendelet 13. § (2) bekezdés d) pontjában a „4 méternél” szövegrész helyébe az „5 méternél” szöveg lép.

DIGITÁLIS ÁLLAM

2024. évi LXXIII. törvény a digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő egyes törvények módosításáról

Módosul:

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
4. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
5. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
6. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
7. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény
8. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény
9. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény
10. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény
11. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény
12. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény
13. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény
14. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
15. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
16. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
17. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény
18. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
19. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény

408/2024. (XII. 20.) Korm. rendelet a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvénynek való megfelelés érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról

Többek között módosításra kerül:

3. A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet
4. A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet
5. A beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezések létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezésére irányuló hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet

64/2024. (XII. 30.) BM rendelet A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvénynek való megfelelés érdekében egyes rendeletek módosításáról 10954

ENERGETIKA, ENERGIA, ENERGIAHATÉKONYSÁG

2024. évi LXXXIX. törvény egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról

Módosul:

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
2. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
3. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
4. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény
5. A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény
6. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény
7. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény
8. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény
9. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény
10. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
11. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény
12. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
13. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény

471/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet Energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról

42/2024. (XII. 30.) EM rendelet A veszélyhelyzet idején a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló 289/2022. (VIII. 5.) Korm. rendelet alapján a villamos energia szolgáltató részére járó ellentételezés kiszámításának módszertanáról szóló 12/2022. (VIII. 11.) TIM rendelet módosításáról

469/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 32/2023. (II. 9.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről

459/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosításáról

466/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet Villamosenergia tárgyú kormányrendeletek módosításáról

40/2024. (XII. 30.) EM rendelet A villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet módosításáról

FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLKERESKEDELEMNÉL

54/2024. (XII. 30.) NGM rendelet Az iparügyekért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól szóló 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet módosításáról

FELNŐTTKÉPZÉS

492/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet A felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet módosításáról

FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI

487/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról

FORMATERVEZÉS

47/2024. (XII. 31.) IM rendelet A formatervezési mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 19/2001. (XI. 29.) IM rendelet módosításáról

FÖLDGÁZ

45/2024. (XII. 31.) EM rendelet A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó hatósági árak képzésének keretszabályairól szóló 70/2016. (XII. 29.) NFM rendelet módosításáról

44/2024. (XII. 31.) EM rendelet Az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló 67/2016. (XII. 29.) NFM rendelet módosításáról

467/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról

FÖLDÜGY

481/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet Földügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

HASZNÁLATI MINTAOLTALMI BEJELENTÉS

49/2024. (XII. 31.) IM rendelet A használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 18/2004. (IV. 28.) IM rendelet módosításáról

HATÁRKIKÖTŐ

479/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet A mohácsi határkikötő üzemeltetőjének kijelöléséről és egyes belügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

HÍRKÖZLÉS MEGHAGYÁS KÖZBESZERZÉS

2024. évi LXIV. törvény az online csalások elleni további hatékony fellépés érdekében szükséges és egyéb törvények módosításáról

25 törvény kerül módosításra. Kiemelhető:

7. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
8. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény
9. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény

HULLADÉK

465/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet A hulladékgazdálkodással kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról

IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK

45/2024. (XII. 31.) IM rendelet Egyes igazgatási szolgáltatási díjakkal kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról

61/2024. (XII. 30.) BM rendelet Egyes igazgatási szolgáltatási díjakkal kapcsolatos belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS

483/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet Ingatlan-nyilvántartási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

Módosul:

1. A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet
2. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet
3. Az ingatlan-nyilvántartással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 287/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet

INTERNETES AGRESSZIÓ

2024. évi LXXVIII. törvény az internetes agresszió visszaszorításáról

Módosul:

1. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény
2. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
3. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

IPARBIZTONSÁG, TŰZ, HULLADÉK

2024. évi LXXXIII. törvény egyes iparbiztonsági, tűzvédelmi és hulladékgazdálkodási hatósági eljárások egyszerűsítéséről

Módosul:

1. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
2. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
3. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény

Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény

KLÍMAGÁZOK

2024. évi LXXXVII. törvény a klímagázokról
2025. melléklet szerint Klímagázok
2026. Fluortartalmú üvegházhatású gázok 2. Ózonréteget lebontó anyagok 3. Szén-dioxid 4. Ammónia 5. Szénhidrogének 5.1. Metán 5.2. Etán 5.3. Propán 5.4. Bután 5.5. Izobután 5.6. Pentán 5.7. Izopentán 5.8. Ciklopentán 5.9. Etén 5.10. Propén 5.11. Dimetil-éter

458/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet A klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

KÖZHITELESSÉG

2024. évi LXXXII. törvény a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről

Főbb részei:

1. Általános rendelkezések
2. Közhitelesség
3. Közhiteles nyilvántartás
4. Felügyelet
5. A közhiteles nyilvántartások auditálása és felügyelete

407/2024. (XII. 20.) Korm. rendelet a közhitelesség biztosításáért felelős szerv feladatairól és eljárásáról

KÖZLEKEDÉS

46/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet A közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról

47/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet A közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól

48/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet A közúti árufuvarozói és autóbuszos személyszállítási tevékenység végzésére irányuló engedélyezési eljárás díjairól

49/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet A nemzetközi közúti áru- és személyszállítási engedélyek és meghatározott okmányok kiadásának díjairól

50/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet A közlekedési hatóság által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

51/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet A vasúti igazgatási szerv által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

52/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével összefüggő díjakról

54/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet Egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

55/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet Az új személygépkocsik üzemanyag-gazdaságossági és szén-dioxid-kibocsátási adatainak közzétételéről szóló 12/2002. (III. 14.) GM–KöViM–KöM együttes rendelet módosításáról

56/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet Az egyes vasúti utazási kedvezményekről szóló 57/2009. (X. 20.) KHEM rendelet módosításáról

KRITIKUS SZERVEZETEK

2024. évi LXXXIV. törvény a kritikus szervezetek ellenálló képességéről

1. § (1) E törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező kritikus szervezetek ellenálló képességének fokozását célzó intézkedéseket, támogatási és felügyeleti rendszerüket.

(4) A kritikus szervezetekre és kritikus infrastruktúrákra e törvényben foglalt rendelkezéseket az (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: NIS 2 irányelv) átültető nemzeti jogszabályokban foglaltak elsőbbségével kell alkalmazni.

(5) A földgáz, hidrogén és villamos energia alágazatra e törvény rendelkezései – e törvényben meghatározott eltérésekkel – alkalmazandók.

(6) E törvény hatálya a villamosenergia-termelés alapvető szolgáltatás vonatkozásában a nukleáris létesítmény esetén a nukleáris létesítmény villamosenergia-átvitelre szolgáló részeire terjed ki. E törvény rendelkezései nem érintik az uniós szerződések és az uniós jog hatálya alá tartozó, kifejezetten nukleáris elemekre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit. A nukleáris létesítmény nukleáris elemei ellenálló képességének fokozását célzó intézkedések, támogatások és felügyeleti rendszerek az atomenergia békés célú, biztonságos és védett alkalmazásának követelményeit érvényesítő hatóság (a továbbiakban: atomenergia-felügyeleti szerv) feladat- és hatáskörébe tartoznak.

1. melléklet a 2024. évi LXXXIV. törvényhez

Ágazatok, alágazatok és alapvető szolgáltatások listája:

Agrárgazdaság (Élelmiszeripar, Mezőgazdaság, Elosztó hálózatok)

Egészségügy (Beteg-ellátás, Közegészségügy, Gyógyszer-ellátás, Egészségügyi eszközellátás, Vérellátás)

Energia (Villamos energia Távfűtés, távhűtés, Kőolaj, Földgáz, Hidrogén)

Infokommunikációs technológiák (Digitális infrastruktúra, Világűr)

Közigazgatás (Központi kormányzati közigazgatás)

Közlekedés (Közúti közlekedés, Vasúti közlekedés, Vízi közlekedés, Légi közlekedés, Tömegközlekedés)

Pénzügy (Banki szolgáltatás, Pénzügyi piaci infrastruktúra)

Víz (Ivóvíz, Szennyvíz)

18/2024. (XII. 30.) MK rendelet a biztonsági osztályba sorolás követelményeiről, valamint az egyes biztonsági osztályok esetében alkalmazandó konkrét védelmi intézkedésekről szóló 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet módosításáról

474/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény végrehajtásáról

KUTATÁS

2024. évi XCI. törvény A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról

Az Országgyűlés a tudományos kutatás Alaptörvényben rögzített autonómiájának további erősítése, a kutatási tevékenység hatékonyabb megszervezése, eredményesebb támogatása, a magyar tudósok kutatásainak hosszú távú biztosítása, továbbá annak érdekében, hogy a magyar kutatásokat a nemzetközi színtéren is a legkiválóbbak között tartsák számon és ehhez méltó elismerést kapjanak a következő törvényt alkotja:

1. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat közfeladatai, jogállása
2. A HUN-REN nyilvántartásba vétele
3. A HUN-REN főbb szervezeti egységei és tisztségviselői
4. Az Irányító Testület, az elnök és a vezérigazgató feladat- és hatásköre
5. A felügyelőbizottság
6. A tudományterületi alelnökök és a kutatási intézmények feladat- és hatásköre
7. Hatályba léptető rendelkezések

28. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2025. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 30. §, a 39. §, a 77. § 17., 18. és 23. pontja a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által megkötött szerződés alapján, az MKH kutatóintézetei által használt vagyonelemek állami tulajdonba kerülését követő napon lép hatályba.

35. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

1447/2024. (XII. 30.) Korm. határozat A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat létrehozása és finanszírozása érdekében szükséges intézkedésekről

470/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalról, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap kezelő szervének kijelöléséről szóló 344/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

LECHNER TUDÁSKÖZPONT

485/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet A Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatainak jogutódlásáról és átadásáról, valamint egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek az Országos Építésügyi Nyilvántartás finanszírozhatóságának fenntartásához szükséges módosításáról

50/2024. (XII. 23.) NGM rendelet A Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonosi joggyakorlójának, valamint a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonosi joggyakorlóként történő kijelölése érdekében az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2022. (V. 26.) GFM rendelet módosításáról

MÉRÉSÜGY

52/2024. (XII. 30.) NGM rendelet A mérésügyi igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak megállapításáról szóló 78/1997. (XII. 30.) IKIM rendelet módosításáról

MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐK

46/2024. (XII. 31.) IM rendelet A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmára irányuló bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 19/1991. (XII. 28.) IM rendelet módosításáról

MIKROTANÚSÍTVÁNY

39/2024. (XII. 2.) KIM rendelet a felnőttképzésben használt mikrotanúsítvány tartalmáról és kiállításának feltételeiről

1. § Amennyiben a mikrotanúsítványt adó képzés több, a szakképzésről szóló törvény szerinti tankönyv (a továbbiakban: szakképzési tankönyv) együttes felhasználásával kerül megszervezésre, és a felnőttképző szakképzési tankönyvenként önállóan, dokumentáltan győződik meg azok teljes ismeretanyagának megfelelő elsajátításáról, úgy a képzés során szakképzési tankönyvenként kerülhet sor mikrotanúsítvány kiállítására.

2. § (1) A mikrotanúsítvány kiállítására és tartalmára a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 11. § (2) bekezdés c) pontja, 15. § (2) bekezdése, a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fvhr.) 22. § (1) és (3) bekezdése szerinti, a tanúsítvány kiállítására és tartalmára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a tanúsítvány alatt mikrotanúsítványt kell érteni.

MINISZTÉRIUMOK

2024. évi LXXXVI. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvénymódosításáról¹

„1. § Magyarország minisztériumai a következők:

1. a) Agrárminisztérium, b) Belügyminisztérium, c) Energiaügyi Minisztérium, d) Európai Uniós Ügyek Minisztériuma, e) Építési és Közlekedési Minisztérium, f) Honvédelmi Minisztérium, g) Igazságügyi Minisztérium, h) Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, i) Kulturális és Innovációs Minisztérium, j) Külgazdasági és Külügyminisztérium, k) Miniszterelnöki Kabinetiroda, l) Miniszterelnökség és m) Nemzetgazdasági Minisztérium.”

2. § A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény a következő 8. §-sal egészül ki:

„8. § A Pénzügyminisztérium a Nemzetgazdasági Minisztériumba történő beolvadással 2024. december 31. napján megszűnik.”

MOTORHAJTÓANYAGOK

41/2024. (XII. 30.) EM rendelet A motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 17/2017. (V. 26.) NFM rendelet módosításáról

MUNKAVÉDELEM

56/2024. (XII. 31.) NGM rendelet A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról

MŰSZAKI-BIZTONSÁG

58/2024. (XII. 31.) NGM rendelet A műszaki biztonsági hatósági eljárásáért, valamint a hatáskörébe utalt építésügyi hatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 61/2016. (XII. 29.) NGM rendelet módosításáról

59/2024. (XII. 31.) NGM rendelet A műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról, valamint az ilyen munkakörben foglalkoztatottak időszakos továbbképzésével kapcsolatos szabályokról szóló 16/2018. (IX. 11.) ITM rendelet módosításáról

NYUGDÍJ

452/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet A nyugellátások és egyes más ellátások 2025. január havi emeléséről

OKMÁNYOK

478/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet Egyes okmányok digitalizációjával kapcsolatos jogszabályok módosításáról

19/2024. (XII. 31.) MK rendelet Az egyes okmányok kiállításával és a postai kézbesítéssel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről

ORSZÁGHÁZ

1551 1450/2024. (XII. 31.) Korm. határozat Az Országház belső rekonstrukciójával és modernizációjával kapcsolatos további kormányzati döntésekről

PROTOKOLL AJÁNDÉKOK

477/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet A protokoll ajándékokkal kapcsolatban követendő eljárásról 11336

REKLÁM ÉS REKLÁMESZKÖZ

476/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet A reklám és a reklámeszköz elhelyezésének szabályairól

SÍFELVONÓ

53/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet Az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók alkalmazásához szükséges képzésről és vizsgáztatásról

SZAKKÉPZÉSBEN OKTATÓK BÉRFEJLESZTÉSE

A Kormány 1396/2024. (XII. 16.) Korm. határozata a szakképzésben dolgozó oktatók bérfejlesztéséről

A Kormány

1. egyetért azzal, hogy a  szakképzésben olyan bérfejlesztést kell megvalósítani, amely a  szakképző intézménynek a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 40. § (1) bekezdés c) pontja szerinti oktatója (a továbbiakban: oktató) tekintetében biztosítja a szakképzési béreknek a gazdaság azonos ágazataiban alkalmazott átlagkeresethez, továbbá a  köznevelés rendszerében bevezetésre került illetményekhez való igazítását, továbbá a mindenkori pedagógus-béremeléssel azonos mértékű emelését;
2. egyetért az 1. pont szerinti cél megvalósítása érdekében a szakképző intézmény oktatójának bérfejlesztésével oly módon, hogy az 2025. január 1-jével átlagosan 21,2%-os mértékben növekedjen, továbbá minden oktató esetében érje el a legalább havi 705 000 forintot

SZTFH

18/2024. (XII. 30.) SZTFH rendelet Egyes, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága feladatkörét érintő rendeletek módosításáról

TÁVHŐ

1439/2024. (XII. 30.) Korm. határozat 2025 első negyedévében a távhőkassza pozitív egyenlegének megőrzéséhez szükséges intézkedésekről

VENDÉGMUNKÁS-TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYEK SZÁMA

51/2024. (XII. 23.) NGM rendelet A Magyarországon évente összesen kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek és vendégmunkás-tartózkodási engedélyek számáról

1. § (1) A Magyarországon a 2025. évben munkavégzési célból – összevont kérelmezési eljárás keretében – kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedélyek legmagasabb száma 35 000.

VERSENYKÉPESSÉG

2024. évi LXXXV. törvény a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról

Módosul többek között

5. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
6. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
7. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
8. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
9. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
10. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény
11. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
12. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
13. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
14. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény
15. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény
16. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény

VÉDJEGYBEJELENTÉS

48/2024. (XII. 31.) IM rendelet A védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 16/2004. (IV. 27.) IM rendelet módosításáról

VIDÉKI OTTHONFELÚJÍTÁSI PROGRAM

20/2024. (XII. 31.) MK rendelet A Vidéki Otthonfelújítási Programmal kapcsolatos hitelintézeti reklámok és hirdetések részletes szabályairól

VÍZ

468/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályairól szóló 391/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról

472/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról

39/2024. (XII. 30.) EM rendelet A Vásárhelyi-terv keretében megvalósuló Szamos-Krasznaközi árvízi tározó területével érintett földrészletek jegyzékéről, valamint az egyszeri térítés, az igénybevétel és a kártalanítás részletes szabályairól szóló 13/2010. (V. 6.) KvVM–FVM együttes rendelet módosításáról

38/2024. (XII. 30.) EM rendelet A Vásárhelyi-terv I. ütemében megvalósuló Cigánd–Tiszakarádi és Tiszaroffi árvízi tározók területével érintett földrészletek jegyzékéről, valamint az egyszeri térítés, az igénybevétel és a kártalanítás részletes szabályairól szóló 4/2005. (II. 22.) KvVM–FVM együttes rendelet módosításáról

37/2024. (XII. 30.) EM rendelet Az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról

43/2024. (XII. 30.) EM rendelet A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapról szóló 24/2023. (XII. 13.) EM rendelet módosításáról