1961
Párhuzamos életrajzok
Radó Endre-Himler Márton
Budapest, július 9.
Peczérvölgyi Samu cikke
Most, hogy már magunk mögött hagytuk a világháború borzalmait, már felnőtt egy új generáció, kialakult a két pólusú világ, az ilyen-olyan mértékű szabadság megszülte a József Attila által is óhajtott rendet kaptuk a hírt, hogy Los Angeles-i otthonában meghalt az 1888-ban született, pásztói zsidó családból származó Himler Márton. A Magyarországról 1907-ben Amerikába kivándorolt baloldali érzelmű FBI és OSS (a CIA elődje) ügynök és ezredes. Ő volt az, aki a második világháború végén a bukott nyilas hatalom külföldre szökött főbűnöseit egységével felkutatta és átadta az amerikai hadseregnek akik hazahozták őket, hogy itthon mondjon ítéletet felettük a magyar népbíróság.
1913-ban Kassán Radó Gábor erdőfőtanácsosnak fia született, Radó Endre. A Radó család sok helyen lakott az országban, attól függően, hogy az édesapát munkaügyei hova szólították. Nem csoda, hogy néhány év elteltével, a Radó családot Diósgyőrben találjuk, hisz Radó Gábort kinevezték a Diósgyőri központú bányabükki kincstári erdőgondnokság vezetőjének. Fia, Endre Miskolcon végezte iskoláit.
1913-ban – Radó Endre születési évében – Himler Márton Amerikában Magyar Bányászlap (Hungarian Miners’ Journal) néven kétheti lapot indított, mely egészen mostanáig működik. Radó Endre ameddig gyermekkorát élte Miskolcon, addig Himler Márton, a világ másik felén nemcsak a magyar nyelvű bányászati lapot szerkesztette, hanem maga is beszállt a bányászbizniszbe. 1917-ben bányatelepet alapított West Virginiában, de a tárna teljesen gazdaságtalan volt. Ezután a kelet-kentuckyi Martin-megyében újabb tárnát nyitott, és csak magyar bányászokat foglalkoztatva megalapította a Himlerville kolóniát. A bánya néhány év viszonylag sikeres időszaka után a csőd szélére került, majd végleg bezárt, sok száz magyar származású bányászcsaládot juttatott ezzel nyomorba. Bár ez az esemény az amerikai-magyarság legnagyobb, legszégyenletesebb panamájaként híresült el, Himler Márton a gazdasági vállságra fogta az egészet. Himlerville magyar családjai szétszéledtek Amerika szerte.
Radó Endre eközben leérettségizett a Miskolci Református Gimnáziumban, s mivel jó tanuló volt felvételt nyert a jogi egyetemre. 1937-ben doktorátust szerzett, majd 1939-től rendőr, 1941 júniusától csendőr a Magyar Királyi Csendőrség állományában. Abban az időszakban, Himler Márton igen kérdéses körülmények között FBI ügynök lett. A magyar szélsőjobboldali kiadók és újságírók megfigyelését vállalta és jelentette tevékenységüket a felettes szerveknek. Testre szabott feladat volt ez neki, hisz megrögzött baloldaliként a Tanácsköztársaság bukása után az Amerikába szökött kommunistákat is istápolta.
Radó Endrét 1942 júniusától a szilágysomlyói csendőrszárny ideiglenes parancsnokává nevezték ki, majd 1943. május 1-től átvette a kézdivásárhelyi csendőrszárny vezetését. 1944. január 15-től századosi rangban a fővárosi csendőrség híradószárnyának vezetője lett. Az 1944. október 16-i nyilas puccs után a Nemzeti Számonkérés Szervezetének katonai alosztályát irányította. E beosztásában első osztályú szadista lett, zsidók, zsidó családok Dunába lövetését, ellenálló csoportok felszámolását, a nyilas hatalom vélt és valóságos ellenségeivel való könyörtelen leszámolást nagy buzgalommal végezte. A Margit-körúti katonai fogház cellái töméntelen emberi szenvedéstől volt ekkor hangos. Radó szadista vallatásainak „szeretett” eszköze az áram volt. Kedvenc szavajárása szerint: „Hallgattassátok vele az angol rádiót“, ti. az áldozat két fülébe áramot vezettek, így kínozták, de a parázson táncoltatás, a vég nélküli verés, és felsorolni is nehéz azokat a válogatott módszereket, melyet Radó és nyilaspribékjei előszeretettel alkalmaztak.
Radó Endre leplezte le Mikulich Tibor páncélos főhadnagynak köszönhetően Kiss János és Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságát. Személyesen ment egy csendőrkülönítménnyel a szervezkedők elfogására. Bajcsy-Zsilinszky Endre és társai esetében sem maradt el a brutális kínzás.
Eközben, 1944-ben Himler Mártont kinevezték ezredesi rangban az OSS (Office of Strategic Services) magyar részlegének vezetőjévé.
A háborúnak vége lett. Magyarországon a nyilas hatalom bukása után a főbűnösök közül jónéhányan – köztük Radó Endre is – elmenekültek. Európa amerikai érdekövezetének országaiban bújtak el, várván a vihar elültét. Himler Márton ekkor már Európába tette át székhelyét azzal a feladattal, hogy a Magyarországról nyugatra szökött háborús bűnösöket kerítse kézre és adja át az amerikai hadseregnek. Így került amerikai kézre Szálasi (kihallgatásakor állítólag Himler Márton fel is pofozta), Csia Sándor, Szász Lajos, Basch Ferenc, Vitéz Szakváry Emil, Pálffy Fidél, Hain Péter, Hubay Kálmán (még egy Miskolchoz kötődő nyilas főbűnös) Baky László, Beregfy-Berger Károly, Kolosváry-Borcsa Mihály, Antal István, Kiss Ferenc és még sokan mások. Radó Endrének is Himler Márton lett a végzete. Elfogásakor menekülni próbált és a dulakodásban az egyik Himler Márton különítményéhez tartozó amerikai katona kilőtte az egyik szemét. Egyszer az életben találkozott Himler és Radó. Az elfogás utáni kihallgatáson. Innen útjaik újra külön váltak. Az amerikaiak a szökött nyilasokat átadták Magyarországnak, Péter Gábor rendőr vezérőrnagy várta őket és az Andrássy út 60. Radó Endre is népbíróság elé került és 1946. június 18-án kivégezték.
Himler Márton ekkor már újra Amerikában volt. Újra szerkesztette bányász lapját, pereskedett az őt támadó pittsburg-i „Magyarság” című napilap újságíróival, – hisz azért neki is volt vaj bőven a füle mögött – és egy nagyívű tanulmányt írt az igazából soha nem létező, kérész életű mormon állam, Deseret történetéről. Azután ő is meghalt.
Himler és Radó. Ha bele gondolunk, ahogy ott ültek egymással szemben a kihallgatáson, hőseinket összegyúrva lehetett volna belőlük akár egy Bajcsy-Zsilinszky Endre is.